|
|
Fekete János (1929-1999) keramikus és szobrászművész 1950 és 1956 között végzi el a Magyar Iparművészeti Főiskola díszítőszobrász szakát, kerámia tagozaton, ahol mesterei Gádor István és Borsos Miklós. 1956 és 1959 között a Zsolnay gyárban dolgozik, majd 1966-ig a hódmezővásárhelyi Majolikagyár dolgozója. 1966 és 1989 között a szegedi Tömörkény István Művészeti Középiskolában tanít. Életműve rendkívül változatos, ebből egyetlen mű került a Városháza gyűjteményébe. Furulyázó fiú című kerámiaképe egy álló formátumú felületen ábrázol egy kopaszra nyírt fejű fiatal fiút, aki két kezében egy vékony fekete furulyát tart. A kerámialap alapszíne erős színértékű narancsos okker, s ugyanebben a színben van megfogalmazva az emberalak feje és kézfejei is. Felsőtestét téglalap alakú nyakkivágással megoldott sötétkék ing fedi. Az ing felülete modellálatlan, egységes színfelületként zárja le a kerámialap alsó harmadát. A fej tagolása, illetve az arcvonások ábrázolása érzékeny rajzossággal megoldott, melyben a narancsos okker felület megsötétítődései, illetve a gesztenyebarna különböző árnyalataiba történő átjátszásai adják vissza a fej plasztikai értékeit. Letisztult formaképzéssel, magas fokú rajzi tudással elkészítet ábrázolás, mely (talán a hordozó anyag méretezése és arányai miatt is) az egyiptomi kora-keresztény szarkofágok enkausztikus (viaszfestéses) eljárással készült portréira emlékezteti a nézőt.
Furulyázó fiú
|
|