|
|
A budapesti Képző- és Iparművészeti Szakközépiskolában 1972-ben érettségizik, majd a Magyar Iparművészeti Főiskola porcelán szakán 1977-ben diplomázik. Mesterei Schrammel Imre, Kovács Ferenc és Litkei József. Pályakezdésekor alkalmazott művészként MAFILM produkciókban dolgozik. 1980-1985 között a Herendi Porcelángyár Városlődi Majolikagyárá-ban tervező. 1986 óta szabadfoglalkozású művész. 1976-1980 között porcelán-plaszikákat, "csomagolt" objekteket készít. Faenzai díjnyertes munkáival az „abszolút kerámia" megvalósítására törekszik. Az 1980-as évek első felében Olasz Miklós építésszel az építészet és a tárgy, a külső és belső tér viszonylatait vázaszobor, építészeti terv és installáció formájában valósítja meg. Az 1980-as évek közepétől a képzőművészet, illetve a köztéri szobrászat felé fordul, kővel, bronzzal, öntöttvassal dolgozik, grafikákat készít.
1979-ben, 1980-ban, 1981-ben, 1992-ben és 1996-ban (East & West & South & North nemzetközi szimpózium) a kecskeméti Nemzetközi Kerámia Stúdióban ösztöndíjas. A MKISZ-MKT (1982), a Művészeti Alap, majd MAOE (1977) és az AIC (1984) tagja, a Veszprémi Művész Céh alapító tagja, 1995-ben Olasz Miklóssal megalapítja az ORITA Művészházat a Balaton-felvidéki Tagyonban.
A lelet
|
|