Előző fejezet Következő fejezet

Szemereki Teréz (1947)

 

A Képző- és Iparművészeti Gimnáziumban 1966-ban érettségizik és keramikus szakmunkásvizsgát tesz. 1967-től a Dési Huber István Képzőművész Körben Laborcz Ferencnél tanul. A Magyar Iparművészeti Főiskola kerámia szakán 1972-ben diplomázik, ahol mesterei Csekovszky Árpád, Schrammel Imre, Jánossy György, Kovács Ferenc és Litkei József. Munkáinak fő forrása a természet és az archaikus művészet. Funkcionális tárgyak, korongolt edények mellett egyedi épített plasztikát készít. Legújabb munkái síkba transzponált tárgyak, jelszerű ábrákkal. Természet ihlette archaizáló munkáinak anyaga samott, kőedény, kőcserép, ritkán porcelán magas tűzön vagy redukciós eljárással égetve. Több alkotótelepen dolgozik ösztöndíjjal: Kerámia az építészetben szimpóziumon (1978), a Szín szerepe a kerámiában szimpóziumon (1991), Siklós, Kecskeméti Nemzetközi Kerámia Stúdió (1980, 1994, 1997), Finnország, ARABIA (1989 és 1994), Goa-Bicholim, Béke és harmónia (1994), Tokoname (1995), Kairó (1996), Hódmezővásárhely-Villeroy Boch, I. Vásárhelyi Kerámia Szimpózium (1998).

A MKISZ-MKT (1978), a Művészeti Alap, majd MAOE (1972) és a Symposion Társaság (1994) tagja.

 

 

Őseink nyomában

 

 

   
Előző fejezet Következő fejezet