TARTALOM

Könyvészeti adatok

CSALÁDI ÉLET ÉS SZOKÁSOK.

• A házközösség, ennek szabályai és felügyelete.
• A vagyoni osztály, az öreg szülék ellátása; és a lányok illetménye.
• A cselédek állása a családban.
• Népszokások a gyermek születésénél és keresztelésénél.
• A házasság-kötés s az uj menyecske magatartása.
• A halálozás és temetés.

HATÓSÁGAINK.

• Az ellenkirályok, János Zsigmond és a szultánok itteni hatóságai.
• A török katonai és közigazgatási beosztás.
• A csanádi szandzsák és al vásárhelyi náhie.
• Erdély keveset gondol velünk.
• A magyar országos és megyei hatóság megszűnése.
• A közigazgatás teljesen a helyi hatóságra szorul.
• A királyi főhatóságot névleg mindenkor fenntartják itt.
• Csongrádmegyét más; megyékhez kapcsolják
• Bethlen Gábor gondoskodik a városról s ez a fejedelem engedelmével hódol meg a királyi kormánynak, ámbár a nép a nemzeti uralkodóhoz vonzódik.
• A város kiválik Csanádmegyéből s Csongrádba lép be.
• A királyi hatalom erősbödése.
• Erdély e vidéket kiereszti kötelékéből.
• A török kiveretése után kincstári és katonai kormány alá jutunk.
• A vármegyei hatóság lassanként áll helyre és meg van bénítva a földesúri befolyás által.
• Az első.
• Károlyiak földesúri hatalma.
• Az uriszék hatósága és szervezete.
• A közbülső hatóságok általános gyarlósága és alantas szelleme.
• A nép a királytól várja bajai orvoslását.
• A város ágensei a kormánynál.
• A városi hatóság fontossága mindenek felett.
• Széles és korlátlan hatásköre a török alatt.
• Ennek későbbi megszorítása és a pallosjog elveszítése.
• A nép nehezen szíveli önállósága csorbítását.
• Kitűnő és méltatlan elöljárók.
• A változékony és megnyirbált illetékesség.
• A botoztatás tilalma.
• A közigazgatási és peres eljárás.
• Szóbeliség, írásbeliség, föllebezés.
• Az uriszék késedelmes eljárása.
• A bírák hogy fogták fel hivatásukat s hogy fogta fel ezt a nép?
• Utóbbik gyanúsításai és engedetlen hajlámái.
• Az elöljáróság tekintélyének védelme.
• A városi tanács szervezete, megújítása és ügyforgalma.
• A kommunitás.
• A hivatalbéliek javadalmazása.
• Az 1790. és 1812-diki szabályozás.
• A főbiró, esküdtbiró, törvénybiró, esküdtek, jegyzők, ügyész, kapitány, adószedő, városgazdák, árvagyám, borbiró, székbiró, szekérmester, hadnagyok, bakterok, házgazdák, utcakapitányok, kisbirák, tizedesek, külső felvigyázók állásainak történetei, hatáskörei, és fizetései

19. A VÁROS VAGYONA ÉS JÖVEDELME.

• A kiváltságos osztály akadályozza a városok megerősödését, a mi á török alatt mégis beállott, bár eleink belátás hiánya miatt vagyont és önállóágot. később sem szereznek.
• A város birtokai a VH sz. elején.
• A birák a földesúri haszon-veszlek bérletét sem gyümölcsöztetik a városi fa.
• A város szegénysége, melyen sem az a ság sem a vármegye, sem az urbáriom
• A város jövedelmi forrásai egyenként.
• A uri haszonvételek, a királyi és városi dézma, gazdálkodás, a kaszálók, a nádalás és korcsmák.
• A majorsági gazdálkodás gyarlóságai, a szabad konyha, a kölcsönök, a városi adó.
• A számadási főbb tételek, a számvitel módja és gyöngeségei.
• A visszaélések megtorlása.
• A számvizsgálat gyarlóságai.
• A hátralékok és ajándékok.

20. VÁROSI SZÉKHÁZAK ÉS CÍMEREK.

• A székház elhelyezése kezdetben.
• Az 1763-diki székház s ennek toldásai.
• Az 1812-diki városháza, ennek helyiségei és berendezése.
• E székház elpusztulása s ideiglenes helyreállítása.
• Az 1834-ki városháza terve, építése és berendezése
• A pecsét és címer keletkezése. — Az 1617., 1663.,1702., 1712-diki és a többi pecsétek.
• A címer magyarázata.

21. A KÖZTERHEK.

• A közterhek súlyos voltának okai.
• A kirovások kulcsa és a fölmentések.
• Eljárás a hátralékosok ellenében.
• A közterhek nemei.
• A pénzadó.
• A földesurak és a jobbágyok adója.
• Adóegységek.
• A kir. segedelmek.
• Egyidőben adózunk a töröknek, a királynak és a kurucoknak.
• A török kiverése után emelik az adót.
• Utasítások a kivetés és beszedés tárgyában.
• A városok e részbeli teendői.
• A nép kelletlenül fizet.
• A városra kirótt adó és kir. segedelem mennyisége.
• Az adóba való beszámítások.
• A hadi szállítások.
• A pipa adó.
• A vármegye adója.
• A földesúri adó s ennek sokféle nemei.
• A városi adó
• A termény és állatadózás
• a hon, a megye és a földesúr részére.
• A dézma a török alatt és után.
• A termény-adók váltságdijai.
• Ujjhuzás az urasággal a szőllődézma miatt.
• A jobbágyi kirovások módja, a paléta, az ajándékozások.
• A püspöki tized.
• A város dézmája.
• A robot.
• Ennek terhes volta s különféle nemei.
• A vontatás nemei s nehézségei.
• A katonai fuvarozás.
• A vármegye robotja, töltés csinál ás és a szegedi hetelés.
• A magyar és török földesurak szolgálata.
• A nép századokon át nem szolgál robotot.
• Az urbáriom mennyi robotot rótt ránk?
• A robot váltsága.
• A város robotja, a szénacsinálás és nádvágás

22. A KATONAI ÜGYEK.

• A nemzeti haderő gyarlósága.
• A katona-fogdosás és toborzás a francia háború idején.
• Újonc-állítás és gyakorlás.
• Újoncaink száma.
• A katonai mentesség, elbocsátás, kiváltás, helyettesítés.
• A katonai anyag kitűnősége.
• A vásárhelyi fiuk ezredei.
• A szállásadás terhei.
• A szállásadás szabályai.
• Az élelmezés.
• Katonatartás vállalkozó által.
• A tisztek ellátása és házai.
• A beszállásoltak száma és dédelgetése.
• Panaszok a katonatartás ellen.
• Engedmények.
• A beszállásolt ezredek nevei.

23.  A FELSŐBB OKTATÁS ÉS AZ IRODALOM TÖRTÉNETE.

• A tudományos pályára való előkészítés.
• A lelkészi pályára való képzés.
• Egyéb képzőintézetek hiánya.
• A gimnáziumot a helybeliek kevésbé veszik igénybe.
• Debrecen és a külföld látogatása.
• A kormány a külföldet is elzárja ifjaink elől.
• Könyvek, hírlapok olvasása.
• Könyvtárak, olvasótársaságok létesítése.
• A gimnázium hatása az irodalom művelésére.
• Íróink! (és műveik a következő szakok szerint: bölcselet, egyház és vallás, gazdaság, ipar, technika és kereskedelem, költészet és szépirodalom, nyelvészet, politika és hírlap, színmű és színészet, tanügy és nevelés, természettudományok és orvostan, történet és földrajz, jogtudomány és nemzetgazdászat.            

24.  AZ EGYHÁZAK ÉS ISKOLÁK ÁLLAPOTA.

• Az egyház tekintélye és a nép vallásos érzülete veszni tér.
• Ez a reformáció utján uj életre támlád.
• A földesurak a református egyháznak szabadságol engednek.
• A Károlyiak a káth. egyházat is újra megalapítják.
• A kormány ennek kedvez, a protestánsokat pedig el akarja nyomni.
• A török és a vármegye méltányosabb magatartása.
• A város méltányos, de olykor szűkmarkú politikája a különböző felekezetek irányában.
• A tanügyet a felsőbb hatóságok sokáig elhanyagolják.
• A reformáció és a lakosság felkarolja.
• Külföldi akadémizálás.
• A kormány a közép- és népiskoláknak támogatására jő.
• A vármegye és a földesuraság erre csak később szánja rá magát.
• Legnagyobb pártfogásban a város és az egyház részesíti azokat. 
• A   ref.   egyház   és   iskolák  története
• A kath. egyház és iskolák története.
• Az  evang.  egyház és iskolák története.
• A  g.   kel.   egyház   és   iskola  története
• A zsidó  egyház  és iskola története.
• Az  unitáriusok nyomai

25. HELYSÉGEINK KÜLÖN TÖRTÉNETEI.

26. VÁROSI, URASÁGI ÉS MEGYEI TISZTI NÉVSOR.

27. FÖLDESURAINK NEMZETSÉGI ÉS BIRTOKLÁSI TÖRTÉNETE.

28. A LAKOSOK CSALÁDI ÉS TÖRTÉNETI JEGYZÉKE.

TARTALOM