23. A felsőbb oktatás és irodalom története.
   
Előző fejezet Következő fejezet

23. A felsőbb oktatás és irodalom története.

 

A tudományos pályára való előkészítés. — A lelkészi pályára való képzés. Égyéb képzőintézetek hiánya. A gymnasiumot a helybeliek kevésbbé veszik igénybe. Debrecen és a külföld látogatása. A kormány a külföldet is elzárja ifjaink elől. Könyvek, hírlapok olvasása. Könyvtárak, olvasótársaságok létesítése. A gymnasium hatása az irodalom művelésére. — íróink és műveik a következő szakok szerint: bölcselet, egyház és vallás, gazdaság, ipar, technika és kereskedelem, költészet és szépirodalom, nyelvészet, politika és hírlap, színmű és színészet, tanügy és nevelés, természettudományok és orvostan, történet és földrajz, jogtudomány és nemzetgazdászat.

 

Már előbb tüzetesen fejtegettük, hogy városunk mely okok miatt nem tehetett a közmivelődésben és tanultságban kellő előhaladást. Az elemi és középiskolákról azonban, a mint látni fogjuk, gondoskodott; ezen kívül is ellátta magát annyi tudományos fővel, a mennyire közügyei intézése és irányítása végett koronként épen szüksége volt. Ezek kiképzésére a hazai és külföldi főiskolák és egyetemek szolgáltak, melyeknek tőlünk minden időszakban voltak több-kevesebb látogatói. Legnagyobb részöket a megélhetési törekvés és a hivatás igényei vezették ugyan a tudomány hajlékaiba, de a klasszikai műveltségre és a szentírásra alapított kiképzés legalább alapos és összhangzó volt, a mi e magasabb rendű tanintézetek egységes szervezetéből is következett, mivelhogy ezek köztudomás szerint a külön életpákák szerint sokáig nem voltak külön szakokra berendezkedve, hanem azon egy tanfolyamon képezték a polgári és egyházi hivatalokra menőket s előbbiek csak az egyház szükségei szerint megszabott közös, vagyis theológiai tanfolyam s az ezt rendszerint követő rektorság (iskolai tanítóság) elvégezte után mentek gyakorlatra ügyvédek mellé, vagy bíróságokhoz (patvaria), innét pedig az ügyvédi vizsgára, vagy a polgári hivatalokba.

 

A TUDOMÁNYOS PÁLYÁRA VALÓ ELŐKÉSZÍTÉS.

A tudományos pályákra alkalmas előkészítést nálunk a helybeli gymnasium nyújtotta, melyet azonban épen a bennszülött törzsökös lakosok használtak fel legkevésbbé, miért is az itteni hivatalokat és értelmi képzettséget kívánó állásokat minden időben nagyobbrészt másunnét ide származottak foglalták el, kik előzetesen ép úgy, mint saját intézetünk végzett növendékei is, rendszerint a debreceni főiskolában nyerték magasabb kiképez-tetésöket. Tanuló ifjaink egy része azonban a külföldi egyetemeket is fölkereste. Így találunk vásárhelyi1 tanulókat a debreceni főiskolában 1628— 1700-ig 2-őt, 1725—1749-ig 6-ot, 1750—1774-ig 17-et, 1775—1799-ig 23-at s ezen innét is időről-időre többet-kevesebbet, — annyival inkább, mert a vásárhelyi református egyház is fizette a köztartás díját évenként egy pár növendékért, kiket arra ő maga nevezett ki. Református iskolamestereinket, tanárainkat, tanítóinkat, bárhonnan származtak légyen is tehát, általában ez a főiskola szolgáltatta. A ma1 A főiskolai névsorokból ide foglaltunk minden »Vásárhely«-ről nevezett tanulót, mert a magyarországi ily nevű községek közt városunk a legnagyobb s Maros-Vásárhelyet ez alatt érteni sem lehetett, mivelhogy az itteni tanulók magokat nem magyaroknak, hanem erdélyieknek vagy székelyeknek írták. Meg kell azonban engednünk, hogy a felvett vásárhelyiek közt elvétve lehettek az ország más Vásárhelyeiről származottak is, kiket azonban a mieinktől különválasztani többé nem lehet.

 

KÜLFÖLDÖN TANULT VÁSÁRHELYI IFJAK.

gyár ifjak külföldi iskolázásáról közzé tett jegyzékek is tanuskodnak a felől, hogy vásárhelyi fiuk is részesültek abban. Így tanultak Krakkóban 1517-ben Gáspár, 1531-ben Mátyás plébános,2 Wittenbergben különösen sokan tanultak az Alföldről s néhányan Vásárhelyről is. így 1568-ben Mágocsi András, 1572-ben Körtvélyesi János, 1579-ben Vásárhelyi Izsák, 1582-ben Vásárhelyi Dániel, 1584-ben Vásárhelyi Ferenc, 1591-ben Vásárhelyi János, 1597-ban Vásárhelyi Mózes, a ki Szegedi János ecsedi lelkész egy tallérnyi ajándékát is magával vitte az ottani társaknak.3 Még nagyobb számban találunk vásárhelyi tanulókat a hollandi és német egyetemeken: így Franekérben 1632., 1635., 1642., 1684, 1689, 1704, 1716., 1719. és 1781-ben, Utrechtben 1724, 1732., 1781-ben, Brémában 1728-ban, Oderái Frankfurtban 1743-ban, Heidelbergben 1782-ben, Jénában 1792, 1794. és 1801-ben, Svájcban 1761. és 62-ben. Ezek jó része itteni lelkész és rektor volt már, mikor az egyetemeken beiratkozott. Köztök voltak a múlt század elejéig itt szolgált lelkészeink is, a Fürediek és Szőnyiek, mindaddig, míg a bécsi kormány el nem zárta magyar tanulóink elől a külföldet,— abból a célból, hogy ott a szabad eszméket s a felvilágosodást magokba ne szívhassák.4 Csongrád megye tisztviselői azonban ez idő alatt is adtak ki útleveleket a külföldre menő tanuló ifjaknak,5 ezek közt Török Ferencnek és Füredi Mihály lelkészünk fiának, kik a felsőbb tilalom ellenére is találtak módot a kijuthatásra.

 

A GR. KÁROLYIAK MINT PÁRTFOGÓK.

A tudományos képzettség s a szélesebb láikörü műveltség megszerzésében pedig minden időben a város előtt földesurai jártak elől jó példával, a mint azt az egyes szakoknál tüzetesen látni fogjuk. E tekintetben különösen lehetetlen a legnagyobb elismeréssel nem adózni a gróf Károlyi család tagjainak, kik úgyszólva mindnyájan nemcsak támogatói voltak egyházuk szerzetes rendéinek, iskolának, irodalomnak, hanem utóbbikat művelték is. Különösen ki kell emelnünk Károlyi Ferencet, ki N.károlyban nyomdát alapított, id. Sándort, Antalt és Istvánt, kik új egyházakat és iskolákat alapítottak s templomokat építettek. Utóbbik, nemkülönben György, Alajos, Lajos nagy összegeket ajándékoztak a m. tud. akadémiának és a későbbi keletű Sz.-István társulatnak, még többen hathatós támogatást nyújtottak a szintén később keletkezett magyar irók segély-egyletének, melynek ügyei intézésében is vezető részt vettek.

Az életpályákra való képzettséget tisztviselőink jobbára a gyakorlat és az irodalmi művek tanulmányozása útján szerezték meg maguknak, kik tehát arra voltak utalva, hogy az általános és a szakművelődésben való tovább képzés végett saját könyvtárt tartsanak. A XVIII. század végétől kezdve többen hazai és külföldi újságokat is járattak, bár ez akkor még sokba került. De a könyveknek is nagy áruk volt, melyet a szállítási díj különösen emelt. Minthogy az irodalom-pártolás országszerte gyöngén állott, egyes műveket a törvényhatóságok ajánlgattak egymásnak előfizetésre, melynél azonban olykor csalódás is fordult elő, a mennyiben néha az előfizetési pénz is, a könyv is oda maradt.

 

OLVASÓ TÁRSASÁGOK, KÖNYVTÁR LÉTESÍTÉSE.

Így járt a város Vályi földrajzi művével, melyre nagyocska összeget adott, hogy benne Vásárhely képes ismertetése is megjelenhessen, de időközben a szerző elhalván, Pestmegyéhez fordult, hogy pénzét visszakaphassa. Olvasó-társaságok, mint előbb láttuk, csak a XIX. század évtizedeiben alakultak, — ezek egyike olyan fel-adattal, hogy a tagok által sorra kiolvasott könyveket a gymnasium könyvtárának ajándékozza azzal a kikötéssel, hogy e könyvtár a tanulók előtt vallásukra való tekintet nélkül nyitva álljon. Ez adott alkalmat az egyháznak arra, hogy a könyvtárnak külön szobát rendeljen,6 annyival inkább, mert többek részéről is kapott könyvadományokat. Nvomda a városban az egész korszak alatt nem állott fenn. A helybeli gymnasium mindamellett az utolsó évtizedek alatt, miközben sajtót is állítottak fel, nemcsak több, irodalommal foglalkozó férfiút számlált tanárai közé, hanem, főleg a lelkes Futó Mihály, a magyar irodalom és történet tanítója, buzdítására egy egész sereg fiatal írót is nevelt az ide sereglett helybeli és vidéki tanulókból. Ily módon tehát a tudomány és irodalom csaknem mindenik ágának kerültek nálunk mívelői, kik között nem egy számot tesz a hazai tudomány és irodalom terén, s ezzel fényt és dicsőséget árasztott ez igénytelen földmívelő városra és tanintézetére. Nagyobb része azonban az ekkép' nevelt írói csapatnak életkoránál és műveinél fogva a későbbi korszakba tartozik, melynek dolgait tüzetesen tárgyalni, nem feladatunk.

Tudósaink és íróink sorozatát irodalmi szakok szerint csoporlositva így állíthaljuk össze :7

 

BÖLCSELETI ÉS EGYHÁZI IRODALOM.

I. A bölcseleti irodalom terén két derék tanárunk működött különösebben. Az egyik az 1806-ki születésű s korán elhunyt Pap János, máramaros-szigeti, majd miskolci lyceumi igazgató, kinek ide vonatkozó értekezése 1842-ben jelent meg;8 másika az 1827-ki születésű Garzó Imre helybeli főgynm. igazgató, ki műveit általában bölcseleli és ethikai alapon szigorú logikai következtetésekkel írta.9 Egyenesen ide tartozó műve: Vázlatok a lélek természettanához, mely önállóan nálunk jelent meg.

II. Az egyházi és vallásos irodalom terén első helyen földesurunk, Csanád, esztergomi érsek (1280—1349.), áll Károly Róbert királyunk felélt tartott halotti beszédével, aztán gróf Károlyi Ferenc (1705—58.) szatmári főispán és altábornagy következik, ki a bibliai történetekről irt két könyvet.10 Majd'Losonc zi Dániel itteni iskolamestert találjuk, kinek, mikor 1726-ban Szegeden reklámszerüen katholizált, ez alkalommal tartott beszédét N.Szombaton kinyomatták.11 Utána Szőnyi Beniámin (1717—1794.) a vásárhelyi ref. egyház nagyérdemű esperes-lelkésze következik, kinek kisebb imakönyvein kívül Szentek hegedűje című énekes imakönyve tűnik ki különösen, mely munka közkedveltségét és lelki hasznait az a körülmény mutatja, hogy megjelenésétől fogva több mint száz éven keresztül újabb meg újabb kiadásokat rendeztek belőle.

 

EGYHÁZI ÉS VALLÁSOS IRODALOM.

Szerzője egyébként az irodalom más ágaiban is figyelemre méltó műveket alkotott.12 Méltóan sorakozik hozzá E c s e d i Miklós (1754-1803.) gymnasiumunk egykori rektora, később makai lelkész, ki "a maga verses "imakönyveivel a Szőnyiéhez hasonló hatást ért el a prot. nép vallásos érzelmeinek ápolásában. Ezek legnevezetesebbje a C s e n d e s muzsika.13 mely népünknek ma is kezén forog. Valamivel későbbiek Bereczk Péter (1764— 1811.) lelkészünk14 és Dobosi Mihály tanítónk. Amannak templomi könyörgései, emennek többek közt magán imakönyve jelentek meg,15 kik után Polgár Mihály (1782—1854.) lelkészünk, a későbbi duna-melléki püspök, az Egyházi almanach szerkesztője s több egyháztörténeti és egyházjogi mü szerzője, az általános elterjedést nyert s több mint félszázadon át népiskolai vallástani kézikönyvnek használt Útmutatás írója,16 M e r i t z a i Antal (1788—1854.) plébánosunk, később váci kanonok,17 Tóth F e r e n c18 (1790—1869.), Vajda Sámuel8 (1791—1873). Gál Dániel19(1796-1863.) és Szél Sámuel (1797—1871.)20 lelkészeink, kiknek nyomaiba léptek i f j u Polgár Mihály (szül. helyben 1814-ben, megh. 1874.) ügvvéd, a dunamelléki egyházkerület főjegyzője, ki egyházjogi,21 Lichtner Gáspár (1822—1884.) itteni apátplébános,22 Imre Sándor tanárunk, ki a németországi theologiai különböző irányokat s az angol-amerikai egyházi életet ismertette 1858. s Caird egyházi beszédeit fordította 1859, Szabó János (1835—1902.) espereslelkészünk egyházmegyéjéről írott jelenléseivel s kitűnő alkalmi egyházi beszédeivel, Fejes István23 (szül. 1838.) gymnasiumunk tanára, később sáloralja-ujhelyi lelkész, legújabban tiszáninneni püspök kitűnő egyházi beszédeivel, Bemálsky Ferenc (szül. 1844.) helybeli apátplébános, ki Ilit mestersége cím alatt két: kötetben adta ki N i c o 1 a s hires müvét, kisebb munkáit a szakfolyóirat hasábjain s végezetre az 1845-ki helybeli születésű Kozma M i k l ó s marcali (Nógrádmegye) kath. lelkész,24 F e h é r Gyula1 (szül. helyb. 1842.), Jeszenszki László25 ev. lelkészeink és a tragikus végű S t e r n Ignác, zsidó tanítónk.26 Későbbi korszak szülöttei Tereh Gyula ref. lelkész, Seltmann Lajos rabbi, Baksa Lajos az új egyházi törvények egyik szerzője, M i k 1 o v i c z Lajos, Kemény Simon tanítók, Bányay Sándor, Imre Lajos, Jár m y József, Farkas Lajos és Ivánka Zoltán gymnasiumunk tanárai (e két utóbbik az egyházi ének és zene irodalom és költészet teréről) stb., kiknek műveiről, melyek már feladatunk körén kívül esnek, hallgatnunk kell.

III. Agazdasági tudományok terén elsőbben is D a n c s István (1788—1868.) városi jegyzőnkkel találkozunk, ki a jogi tudományokon kívül elméleti és gyakorlati utón a gazdaságiakat is tanulmányozta és művelte 27 s a vele majdnem egykorú, nagy műveltségű Brünek József (1793— 1864.) uradalmi jószágkormányzóval,28 ki folyóiratokban s önálló munkákban hatolt közre a helyesebb mezőgazdasági tanok és irányok ismertetése és terjesztése érdekében. Még szélesebb körökben és nagyobb hatással működtek a gazdasági haladás érdekében földesuraink : névszerint gr. Károlyi István (1797—1881.) az Orsz. m. gazdasági egyesület elnöke, ily minőségében tartott beszédeivel, melyek az egykorú lapokban is világot láttak, ki azon kívül szakdolgozatokat is irt a gazdasági gépészet és tőzegtelepek tárgyában;29 továbbá testvéröccse, gróf Károlyi György, kinek szintén az Orsz. m. gazdasági egyesület gyűlésein tartott nagyhatású elnöki beszédei említendők.30

 

A GAZDASÁG, IPAR ÉS KERESKEDELEM IRODALMA.

Végezetre gr. Károly i Gyúl a, előbbinek fia, ki mint több gazdasági és közgazdasági egyesület elnöke működött s vadászati cikkeket irt.31 Rajtok kívül nem mellőzendő még a már említett Jeszenszki László helybeli ev. lelkész (1843—57.), ki tőlünk Nyíregyházára ment lakni, és mindenek felelt Karika Pál, gymnasiumunk egyik tanára (1832—5.), ki tőlünk való eltávozása után külföldön a gazdászatot és ennek tanintézeteit tanulmányozta, aztán pedig a n.körösi tanítóképző és gazdasági intézetben lanár-kodolt s ily minőségben írta társaival együtt, a maga Gazdasági Kistükrét, mellyel a hazai mezőgazdaság fejlesztésére évtizedeken át a íegelhalározóbb befolyást gyakorolta.32 Rajtok kívül említendők Schéner György mérnök és a valamivel fiatalabb Czukor.33 János gyógyszerész, kik, mint a kertészet terén kitűnő elméleti és gyakorlati képzettségű férfiak, a nemesebb gyümölcsfák és ritka növények ismertetésében és meghonosításában a lakosság s a vidék előtt, mint úttörők jártak, — habár e tárgyú írott műveiket nem tudjuk megnevezni. Legújabb korban a gazdasági ismereteknek e város polgárai közt való terjesztésében a helybeli gazdasági és földmíves iskolák s a gazdasági egyesület működlek dicséretes buzgósággal s fejlesztették annak irodalmát is. így Takó Ferenc és Szeles János iskolai igazgatók, Groiss Ottó, Németh Dénes, Bagi József gazdasági iskolai tanárok, Draskóczy Lajos, L á zár Lajos gazd. egyesületi elnökök, P a p y József és Németh Pál titkárok, i f j. Szél Ferenc, i f j. Szilágyi Gyula, S i n g e r Sándor, Kovács Jenő és V i d o n y i J e n ő, nemkülönben G y u l a y Kálmán, Bodnár B e r t a 1 a n, D e m e t e r István gymnasiumunk tanárai, stb. kiknek műveivel tüzetesen nem foglalkozhatunk.

 

 

KÖLTÉSZET, SZÉPIRODALOM, IRODALOMTÖRTÉNET34

IV. Az ipar, technjka és kereskedelem irodalma terén a mái-ismert Szilágyi, malom-szerkezet tervezőt s a szintén ismételten említett Mózes Jánost nevezhetjük meg, ki a maga tűzmentes épitésmódját a Tudománytár lapjain (1835.) rajzok kíséretében ismertette s találmánya történetét és viszontagságait terjedelmes naplóban — mely kéziratban maradt — tüzetesen leírta, továbbá Erdélyi János uradalmi jószágfelügyelőt a maga önállóan megjelent művével, a »Nemzeti iparnok«-kal, a ki 1819-től kezdve sokáig városunknak volt lakosa. Mindezeket jelentőség tekintetében messze túlszárnyalja a később (X. alatt) említendő Wittmann Ferenc. Újabb, feladatunk körén kívül eső, kor szülöttei: első helyen Kovács Sebestyén Aladár, műegyetemi tanár, továbbá S á n d or Pál, országgyűlési képviselő, N e u m a n n E r n ő, iparegyletünk történetének irója és Pásztor József, ki a vaskereskedők számára irt könyvet.

V. A költészet, Szépirodalom, irodalomtörténet mezejére legkorábban a. két gr. Ba l a ssa Bá li n t lépett. Az első (1550— 1594.) szolnoki kapitány, ki szerencsétlen szerelmei s rokonai rágalmai következtében sokáig hontalanul bujdosott.35 A második Balassa B. (1626—1684.) honti főispán és korponai főkapitány, kékkői gróf, csekélyebb értékű költeményeket irt, de ezeken kívül jogi értekezést is.36 Azután Szőnyi Béniámint kell említenünk, mint a kinek különböző címek alatt megjelent verses műveit már elősoroltuk, aztán következnek a viszontagságos életű kóbor verselő, Cs. Farkas András37 (1770—1832.), ki a maga nagy számú alkalmi verseit, az országot gyalog bebarangolva, házalással terjesztgette, a már említett Meritzai plébános és Nótás Szabó Pál (1790—1869.), egy másik népköltő, kinek nagyobb számú versei kéziratban és a nép ajkán maradtak fenn.38 Velők egykorúak a már említett Szél Sámuel és Gál Dániel lelkészeink, — utóbbik a »Cserebogár, sárga cserebogár« kezdetű népdallal (1822.) örökítvén meg nevét, Szeberényi Lajos (1820—1875.) tanítónk, később pozsonyi ev, theol. tanár, ki egyebek közt magyar s tót népdalokat irt,39 és N y i z s n y a y Gusztáv (1829—1882.) járásbírósági igtató, a »Hóka lovam«, »Megérem még azt az időt«, »Elátkozom ezt a cudar«, »Mohácsi koldus« stb. című népdalaival (szöveg és dallam), mint az ötvenes évek bűvös hangú vándor dalnoka, — szerzett magának halhatatlanságot,40 Matók József szabómester, a harmadik népköltő, ki verseinek nagyobb részét le sem írva, élőszóval mondogatta el,41 és Szilágyi Virgil42 (1824.), ki regényt és elbeszéléseket is irt.

 

KÖLTÉSZET ÉS SZÉPIRODALOM.

Szabó Mihály, a város polgármestere, csongrádmegyei főjegyző, népies elbeszéléseivel és Goethe »Faust«-jának magyarra fordításával aratott elismerést,43 Ábrai Károly gymn. tanár, majd polgármester, nagyobb számú regényekkel és elbeszélésekkel gazdagította ez irodalmat s hírlapi cikkekkel, melyekről alább (VI. sz. alatt) leend szó, Malók Béla (1829—1897.) a város főügyésze, verseivel s zene és dalszerzeményeivel lépett a közönség elé,44 mely utóbbiak azonban, ép úgy, mint Szabó János, már említett esperes-lelkészünk, népdalai (szöveg és dallam), jobbára névtelenül keletkeztek s karoltattak fel szélesebb körökben is, végezetre a már említett Fej és István eredeti költeményeivel és Shakespeare-fordításaival. Ide tartoznak még a nagyhírű bécsi egyetemi tanár, Heitler Mór — »Nero« és »Ovidius« c. műveivel, nemkülönben a korán elhunyt Török Károly (1843—1875.), ki is főképen a Kisfaludy-társaság által közé tett itteni népköltési gyűjteményével szerzett érdemet.45 Széli Farkas (1844—1908.) kir. táblai tanács-elnök, történész és régész, ifjúkori szépirodalmi műveivel lépett költőink sorába.46 Őt követte testvéröccse Széli Ákos (1845—1903.) orsz. képviselő, majd szegedi kir. közjegyző, ki fiatal korában szintén e mezőn kezdte irói pályáját, költeményeivel, melyek különböző folyóiratokban jelentek meg. A régibb sorozatot a már említett Kozma Miklós (szül. helyben 1845.) lelkész rekeszti be, ki vallásos irányú szépirodalmi munkákat is tett közzé. Későbbi kor szülöttei Darvai Mór, M a j o r Károly, Fülöp Áron, Lechner László, Imre Lajos, Ernyei István, Farkas Lajos, Muzsi János gymuasiumi fanáraink, Havas (Háhn) Adolf, Balassa Ármin, Irányi (Irilz) Dezső, B i b ó Lajos, Szilágyi Gyula, Gonda József, Vetró Lajos Endre, Dapsy Gizella (Nil), Szappanos Mihály, Palágyi Lajos, Telekés Béla, Dura Máté, Kun Béla, országgyűlési képviselőnk, P ó c s i Mihály, Marjai Géza, Szombathi Szabó István, Vekerdi Géza, Simonka György és még igen sokan, kiknek megnevezése és tüzetesebb méltatása féladatunk körén kívül esik.

 

NYELVÉSZET, POLITIKAI ÉS HÍRLAPIRODALOM.

A nyelvészet irodalmának városunk kitűnő tudóst adott a már említett Imre Sándor (1820—1902.) gymnáziumi igazgató-tanárban (később kolozsvári egyetemi tanár), ki főkép nyelvtani és irodalom-történeti kézikönyveivel szerzett a nemzeti nyelv és irodalom újabbkori fejlesztése körül halhatatlan érdemeket.1 Vitéz Lajos tanárunk a hellén irodalom kül- és belviszonyairól értekezett.48 Rajtok kívül még B árkász Károly és H. Nagy Lajos tanárainkat s a már említett Bernátsky Ferencet kell megneveznünk, ki a magyar synonym szótáron dolgozott, melyből mutatványt is adott be a magy. tud. akadémiának 1877-ben s végezetre az újabb korból kitűnő orientalistánkat, Fiók Károly egykori gymn. tanárunkat, továbbá a már említett Havas Adolfot, ki az Alm-féle francia nyelvtant magyar használatra dolgozta át és Samu Jánost.

A politikai és hírlapirodalom terére szintén nagy számban léptek sorainkból, kik közül első helyen Maczedoniai László (1480—1536.) váradi püspököt, földesurunkat, kell említenünk, ki azokat a beszédeket, melyeket, mint az ország követe, a német birodalomnak nürnbergi és augsburgi gyűlésein tartott, latin és német nyelven közzé tette 1522. és 1530. Nyomába hosszú idők multán Károlyi Antal (1732—1791.) főispán és tábornok lépett, kinek a szatmármegyei tisztújításon tartolt beszédét közzé tették 1784. Továbbá gr. Károlyi György (1802—77.), ki mint főispán, az 1849-ki országgyűlés tagja s az orsz. gazdasági egyesületnek s több közgazdasági vállalatnak elnöke, beszédeivel s nagy anyagi áldozataival működött közre alkotmányos életünk s közművelődésünk (főleg a m. tud. akadémia s a nemz. színház) érdekében,49 nemkülönben gr. Károlyi Ede (1821—1979.)50 ki politikai s főleg nemzetgazdasági cikkeit leginkább az egykorú lapokban tette közzé.

 

POLITIKAI ÉS HÍRLAPIRODALOM.

Ezeken kívül utóbbiakkal egy időben működtek a már ismert Brünek József uradalmi tiszt s konzervatív író a maga hírlapi cikkeivel s »Robot és Dézma« c. művével, továbbá J e n e y Imre ügyvéd (1810—1909.), ki szerkesztette és társaival együtt írta az Emlénykét, legelső újságunkat, a mint ezt a IV. kötet elején tüzetesen előadtuk s hagyomány szerint a »V i r r ad a t« című, szintén kézirattal sokszorosított, hírlapot is. Pár évvel ifjabb nála a halhatatlan emlékű Kovács Ferenc (1823—1895.) országgyűlési képviselő, ki 1893-ban megírta és saját költségén kiadta az 1843/4-iki országgyűlés naplóját hat kötetben s azt a ni. tud. akadémiának ajándékozta, miért is tiszt, tagnak választatott. Rajtok kívül említendők: Szatmári Károly (1824.) ügyvéd, miniszteri tisztviselő, mint egy nemzetgazdasági" folyóirat szerkesztője.51 Kortársa ezeknek Garzó Imre (szülét. 1827. Kecskeméten) főgyninasiumunk tanára (1862—74.), ki a társadalom és napi politika nagy kérdéseit a maga és más szerkesztette lapokban és önálló művekben az oknyomozó bölcsész szeművegén nézte és eredeti önállósággal fejtegette. Ábrái Károly (szül. 1830. Szatmáron) szintén gymn. tanár, majd a város polgármestere, ki 1846. óta nagyobb számú szépirodalmi és politikai cikkeket és műveket tett közzé és szerkesztette a Vásárhelyi Közlöny című vegyes .tartalmú heti lapot52 is. Abrai hatásának ellensulyozása végett egy időben a már említett Futó Mihály, majd Lechner László, Fodor Lajos és Halmi János tanárok szerkesztették a H.ni. vásárhely című lapot, míg Nagy Tamás, és H. Nagy Lajos tanárok a polgármesterré lett Abrai örökségét vették át. Valamennyien idegen származásúak. E közben a már említett Garzó Imre igen figyelemre méltó értekezést tett közé politikai viszonyainkról a »Ma-gyar hazafiság ellentétei« cim alatt 1895-ben. Említendők még gr. Károlyi Gábor (1841—1895.), ki élete nagyobb részét — függetlenségi és szabadelvű törekvései és családi viszonyai következtében — külföldön töltötte, országgyűlési beszédeiért2, Fülöp Károly ügyvéd (szül. 1845.), politikai hírlapíró és Kun László (szül. helyben 1845-ben), ki számos politikai és jogtudományi műveiben fejtegette a tudomány s az igazságszolgáltatás és a politikai közélet kérdéseit.54 Széli Ákos (1845—1903.), kiről fentebb már emlékeztünk, alapította és szerkesztette Makón a Maró s című vegyes tartalmú lapot, idővel, mint országgyűlési képviselő, írta és szerkesztette a képviselőház jegyzőkönyvét és naplóját. Későbbi kor szülöttei: W i 1-heim Arnold, Reiniger Jakab ügyvédek, Erii y e i István, T ö l c s é r y István, M u z s i János, Demeter István gymn. tanárok, i f j. Szilágyi Gyula, ,Endrey Gyula képviselőházi jegyző, Balassa Ármin újságszerkesztő Szegeden, Draskóczy Pál, D. Nagy Sándor, Neumann Ernő, Bibo Lajos, Vet ró Lajos Endre, Holly István, Fülöp Zsigmond, Kenéz Sándor, Gonda József, Kun Béla országgyül. képviselő, Horovitz Jakab, Sándor Jenő, R o t h Antal, Fejérváry József, Szabó Imre, Gravácz Ferenc, Ormos Édes s még igen sokan, kik'részint szerkesztői, részint politikai s hírlapírói minőségben működtek.

 

SZÍNMŰ IRODALOM, SZÍNÉSZET.

VIII. Színmű irodalom, Színészet. Mint már fentebb láttuk, Babarczy Imre (szül. 1770 ), Csongrád megye alispánja és országgyűlési követe, idegen nyelvből több színművet fordított magyarra, melyek egyikét, t. i. a Férjek ritka orvoslását, vígjáték három felvonásban, Weissenthurm J. után, Pesten adták először 1807. okt. 14-én, de később is sokáig napirenden tartották s az ország különböző városaiban színre hozták. Utána A b a i Nagy Ferencet (1777—1846-), vármegyénk főügyészét, kell említeni, ki a rendes színjátszók által már korábban előadott Bergamói ikrek című egy felvonásos darabot franciából forditotta. Ugyanő a »magyar színjátszó társaság« számára készített üdvözlő beszédet, mellyel az aradmegyei főispán és a vármegye közönsége előtt tisztelgett.' Ebben az évben Schéner György (1791—1849.) megyei mérnök, NagyFerenc barátja, majd veje, Shakespeare Makrancos hölgyét fordította magyarra, ily címen : A megszelídített viszálkodó, vagy második G a s s n e r, egy vígjáték négy felvonásban, Shakespeare után fordította németből Schener György, tek. Csongrád- és Csanádvármegyék h. földmérője 1818. Annak idején sokszor adták elő.55 A már említett Fejes István Shakespearenak Troilus és Kressidá-ját fordította.

 

SZÍNMŰ IRODALOM, SZÍNÉSZET. TANÜGY ÉS NEVELÉS.

Mindenekfelett kitűnik Szerdahelyi József (1804—1851.) a legnagyobbak egyike, kit városunk büszkén mondhat magáénak, az országos hírű színész, színmű-író és zeneszerző volt, ki a magyar színmű és opera irodalmat, mely az időben az előadható műveknek még nagy híjával volt, sok jó darabbal gazdagította, melyek színpadi előadásában maga kitűnő művészettel részt"vett, úgyhogy e tekintetben is kora legelső rendű tehetségei közé tartozott.56 — Udvarhelyi és más színművészek igazgatósága mellett a század elejétől kezdve a vándor színésztársulatok is felkeresték olykor városunkat (előadásaikat a Fekete Sas vendéglő nagytermében, mint erre egyedül alkalmas helyiségben, tartván), hol mindenkor szíves fogadtatásra találtak, a mint ezt a régi színészek is emlékirataikban és naplóikban feljegyezték, ezenkívül a helybeli értelmiség fiatal tagjai koronként szintén rendeztek műkedvelői színi előadásokat és hangversenyeket, legtöbbször a színészek és színésznők közreműködésével. Későbbi kor szülöttei a színmű irodalom terén, Imre Lajos gymn. tanárunk, Balassa Ármin és Pásztor József, utóbbik eredeti színművekkel, melyek egy részét idegen nyelvekre is lefordították. IX. A tanügy és nevelés irodalmában első helyen Polgár Mihály (1782—1854.) lelkészünket (1812—1819.), a későbbi dunamelléki püspököt, kell említeni, a ki — név nélkül — az országos használatba átment »Utmutatás a keresztyén vallás előadására« című munkát írta, a mint fentebb említettük. Utána a már szintén említett Pap János következik a maga kéziratban maradt beszédeivel s az 1848-ki országos ref. tanárgyűlés jegyzőkönyvével, továbbá Imre Sándor, a magyar és klasszikus nyelvek tanítási körébe tartozó dolgozataival, magyar nyelv és irodalomtörténeti kézi könyveivel s a tanítói értekezletekről szóló munkálatával, továbbá Garzó Imre a maga gymnasiumi számtani kézi könyveivel s egyéb, a középiskolai tanügyre vonatkozó nagyobb számú műveivel, — majd a már szintén említett Futó Mihály, kinek a gymn. tanügyre vonatkozó s hosszú tapasztalatra épített értekezéseit szakfolyóiratokban olvashatjuk,57 továbbá a már említett Fehér Gyula, ki népoktatási cikkeit különféle szaklapokban tette közzé, D a p s i Kálmán (szül. 1840. Miskolcon) és Fodor Lajos (szül. 1853. Miskolcon) óvóink, kik a kisdednevelés mezején úttörők voltak s e tárgyban mindketten nagy irodalmi munkásságot is fejtettek ki, főleg a szaklapok hasábjain.

 

TANÜGY ÉS NEVELÉSTAN. TERMÉSZETTUDOMÁNYOK

Halmi János (szül. 1848. márc.) főgymnasiumi tanárunk, a mennyiségtan tanításáról szóló alapos értekezéseivel.58 Későbbi kor szülöttei s így feladatunk körén kívül esnek Peres Sándor óvónőképző-intézetünk első igazgatója, Exner Leó odavaló tanár, a zenei téren, A j t a y Gyula, polgári fiúiskolánk igazgatója, H. Nagy Lajos, Varga Antal, Illés Gyula, Schulcz Endre, Imre Lajos, Ernyei István, T ölesé r y István, Bencze Zsigmond, Bodnár Bertalan, D. Nagy Sándor, M o l n á r Sándor, b.pesti főgymn. tanár, Ivánka Zoltán, M i k l o v i c z Lajos, V i d o n y i Jenő, a ref. tantestület történetének írója, Albert József, Varga János, Pásztor József, Szabó Imre, Horovitz Jakab s a kit nem utolsó helyen kellett volna említenünk, ifj. Imre Sándor egyet. m. tanár és többen, kiknek tanügyi munkálatai részint önállóan, részint hírlapokban és folyóiratokban s illet, évi értesítőkben jelentek meg.

X. A természettudományok és az orvostani irodalom mezején a mái-ismert Szőnyi Benjámin lelkészt illeti idő szerint az elsőség, mint a ki a Gyermekek physikáját írta. Utána a már szintén említett Gál Dániel következik, a ki Wagner után a kisértetek járását igyekezett természetes úton-módon megfejteni, ezután jőnek dr. H e i n i s c h Józsefésdr. Berger Ferenc helybeli gyakorló orvosok a szakfolyóiratokban megjelent értekezéseikkel, majd, egy időben, dr. Schvarz Károly (szül. helyben 1833.) bécsi, később bádeni és vöslaui orvos következik, ki a bajor, olasz és osztrák fürdőket írta le.

 

ÉS ORVOSTAN, TÖRTÉNET ÉS FÖLDRAJZ.

Mindezeknél sokkal jelentékenyebb munkásságot fejtettek ki a nálunk nevelkedett dr. Heitler Mór, kinek az orvostanköréből több, önálló kutatáson és tapasztalaton épült értekezése jelent meg a magyar és külföldi szaklapokban, főleg az általa alapított és szerkesztett »Centralblalt fúr die gesammte Therapiec című vállalatban, azonkívül, hogy Goethe műveit természettudománvi szempontból külön fejtegette, — továbbá dr. Wittníann Lázar, ki a gyermekápolás kézi könyvét 1876-ban adta ki és így legelső gyermek-gyógyászaink közétartozik, míg testvére, Witt-m a n n Ferenc műegyetemi tanár s a magy. tud. akad. tagja, a technikai tudományok terén tűnt ki. Végezetre Nagy Tamás polgári iskolai tanárunk, ki a csillagászati szakban irt értekezéseket, Hozzájok csatlakoznak, de már későbbi kor szülöttei, dr. Imre József városi szemkórházunk alapitója és első igazgató-orvosa, később kolozsvári egyetemi tanár, dr. Darvai Mór, Bodnár Bertalan gymnasiumi tanárok, nemkülönben Széli Lajos, Halász Henrik, Heinisch Géza egyet. m. tanár, Genersich Antal, Weiss Adolf, Aniszfeld Endre helybeli gyakorló orvos-doktorok s mások is a legújabb korból.

XI. A történet éS földrajz mezején első b. Listi Ferenc, kir. főkancellár és győri püspök (f 1577.), földesurunk, ki több hazai történeti vonatkozású művet irt.59 Őt követték hosszú megszakítás után városunk más földesurai, gr. Bercsényi Miklós és gr. Károlyi Sándor. Amaz (1650—1725.) igen nagyszámú történeti és politikai vonatkozású levelet, hadi rendeletet és egy terjedelmes önéletrajzot irt, melyet a késő utókor bocsátott napvilágra.' Gr. Károlyi Sándor (1669—1743.) pedig emlékiratokat, naplószerü egykorú feljegyzéseket, jelentéseket és levelezéseket hagyott hátra, melyek a hazai történet becses forrásai közé tartoznak.61 Utánok Szőnyi Benjámint találjuk, ki a XVIII. század közepén egyháza történetét s a Pető-féle zendülést rajzolta, mely utóbbi, álnév alatt, nyomtatásban is megjelent.

 

TÖRTÉNET ÉS FÖLDRAJZ. JOGTUDOMÁNY.

Őt követlék a szentesi régi lelkész, Dobosi Mihály (1780—1853.), ki nálunk fiatal korában elemi iskolai tanító volt, a flibusztiérek történetével s Campe utazási gyűjteményével, továbbá a már ismert A. Nagy Ferenc és K i s s Dániel, kik a város statisztikai és néprajzi ismertetését az egykorú folyóiratokban tették közzé,62 továbbá Széli Sámuel lelkész, P o k o m á n d y István polgármester, ki élményeit és korának történetét terjedelmes emlékiratba foglalta, melyet kéziratban hagyott hátra, Futó Mihály és Széli Farkas, kiknek már mindenikéről emlékeztünk, szintén h.m vásárhelyi történeteket írtak, illetve ezekhez szolgáltattak adatokat, azzal a megjegyzéssel, hogy utóbbinak, mint a Bessenyey-család történet-irójának és több történeti közlemény szerzőjének, a világi történetírás mezején is érdemei vannak. Hőké Lajos (1813—1891.) gymnasiumunk egykori tanára, később ügyvéd s Hont megye levéltárnoka, még szélesebb körű irodalmi munkásságot fejtett ki, melyek a szépirodalom, jog és politika, de főkép a történeti tudományok mezejére terjedtek ki, melyek közül Dombovár, Kaposvár, Csurgó és Hont ni egye monográfiái tűntek ki. S z i 1 á g y i Virgil szépirodalmi és politikai cikkein kívül, mint láttuk, szintén több, ide tartozó művet irt, melyek közül Északamerika és a Pyrenaei félsziget története nevezetesebb. Ezután gróf K á r o 1 y i Tibor említendő, mint a ki két nagyobb művével e téren is hivatottságának adta jeleit.63 Kovács Ferenc, kinek politikai nagy müvéről már szólottunk, ennek bevezetésében alaposan rajzolta az országgyűlések és hazánk történeti viszonyait az 1843—44-ki országgyűlést közvetlenül megelőző időről. Végül terjedelmes műve van e mezőről a már említett G a r z ó Imrének, a ki öreg Pór Imre álnév alatt A magyar nemzet történetének új alakulását (1849— 1904.) éles logikával terjedelmesen fejtegette.

 

JOGTUDOMÁNY ÉS NEMZETGAZDASÁGTAN.

Említendő végül a már nevezett Fejes István, ki Kerényi F. álnév alatt a világtörténelemhez és Magyarország történetéhez irt külön-külön időrendi átnézeteket, úgyszintén gr. Károlyi Gábor, ki Batthyány Lajos elfogatása, halála és eltemetése körülményeit tette közzé,64 és Lichner G á s p á r plébános, ki a város történetének első időszakát írta meg a »Vásárhelyi Közlöny« hasábjain, utoljára pedig a legújabb korból Darvai Mór, Bányay Sándor, Havas Adolf, Bodnár Bertalan, Jármi József, Ernyei István, Imre Lajos, Muzsi János, D. Nagy Sándor, Dávid Manó, ifj. Szilágyi Gyula, Miklovic Lajos, Kis Lajos néprajzi múzeumunk őre, stb., kiknek tüzetesebb ismertetése feladatunk határain kívül esik.

XII. A jogtudomány és nemzetgazdaságtan mezején első helyen egykori földesurainkat, gr. Károlyi Sándort és Ist-v á n t s az ifjabb Sándort és Tibort említhetjük. Az első — fiának, Ferencnek, mint szatmári főispánnak s több vármegyének adott utasításokat (1712—1739.), majd az ország politikai és gazdasági kormányzásáról s pénzügyeiről készített emlékiratokat, István, mint az Orsz. m. gazdasági egyesület elnöke, Széchenyi István elveit követve élőszóval hatott, hirdette a haladás jelszavait s nagy áldozatokat is hozott a közintézetek javára, a debrecen—szatmár—szigeti vasút érdekében pedig, mint láttuk, könyvet is irt.65 Az ifjabb Sándor (1831—1906.) szintén az Orsz. m. gazdasági egyesület, a Gazdakör, a Tiszaszabályozó társaság s a nemzetközi gazda-kongresszus élén. állva s mint országgyűlési képviselő parlamenti működésével és beszédeivel, valamint hivatalosan és irodalmi műveivel, nem kis befolyást gyakorolt hazánk nemzetgazdasági életére.66 Tibor gróf végre a Kisbirtokosok földhitelintézetének, az Adria tengerhajózási társaságnak és a főrendülznak élén állva s az országgyűlési gazdasági, felirati, közgazdasági és közlekedési bizottságok tagjaképen mozdította elő a nemzetgazdasági érdekeket. Mindnyájoknál többet gondolkodott, tanulmányozott és irt nemzetgazdasági elmaradottságunkról, a grófok nagybefolyásu jószágigazgatója, a, már fentebb említett Erdélyi János, ki »Nemzeti iparunk« cím alatt kitűnő művet készített, melyet halála után Fényes Elek rendezett sajtó alá s jegyzetekkel tökélesített. (1843.)67 Erdélyi hazafias és szabad szellemben, elfogulatlan, éles értelemmel, a hazai és külföldi viszonyok napi ismeretével írta művét, felöleli a nemzetgazdaság egész mezejét. Mellette a jogtudomány terén a valamivel később korú Szilágyi Virgil, városunk országgy. képviselője s Rózsa Sándor védő ügyvédje, említendő, ki, mint láttuk, nagyobb számú műveiben fejtegette hazánk legfontosabb jogi kérdéseit. Vele egy idős városunk szülötte, B. Szatmári Károly (sz. 1824.), a ki, mint láttuk, 1860—5 ig több rendbeli nemzetgazdászati munkájával fejlesztette irodalmunkat. Utána városunk másik szülötte, dr. H e r c e g h Mihály (sz. 1840.) egyetemi tanár, következik, ki nagy számú jogi műveivel nem utolsó helyet vívott ki magának szakja irodalmában. Említendő még Tasi Ede, ki mint a hírlapok politikai vezércikk-írója sokáig működött, önálló művet is irt »Tükördarabok az önismeret és emberismeret köréből«, cím alatt, melyről a bölcsélet alatt lett volna helyén szólanunk. Végezetre kell említenünk Kun Lászlót, kinek főbb jogi műveit és jogtudományi időszaki vállalatait fentebb röviden ismertettük, Bíró Pál miniszteri titkárt, ki a honvédelmi minisztérium működését két nagy kötetben írta meg és Barta (Barlh) Lászlót, a főváros egykori tisztviselőjét, ki több rendbeli közigazgatási művével s főleg a községi jegyzők számára szerkesztett folyóiratával mozdította elő az igazságszolgáltatás ügyét. Későbbi kor szülöttei: Bibi ti Horváth László ,v. főszámvevő katonai közigazgatási műveivel, Balassa Ármin, Kmetykó József városi főjegyző, Willheini Arnold, Knieti Károly egyetemi tanár, Sándor Pál országgyűlési képviselő, Bodnár Bertalan, Szalay József és Szatmári Elemér városi főkapitányok, Vetrő Lajos Endre városi tanácsnok, Rác Gyula, Neumann Ernő, Bauer Gyula, Csáki Lajos városi főügyész, Halász Manó és mások, kiknek bővebb irodalmi ismertetése feladatunkat nem képezheti.67


Jegyzetek:

  1. Regestrum bursae Cracoviensis Hungarorum. Budae, 1821.
  2. Wittenbergi magyar tanulók eredeti anyakönyve a debreceni főiskola ktárában.
  3. Már 1759. jan. 12-én elrendelték, hogy a mesterlegényeken kívül (praeter mechanicos sodales) senkit se eresszenek ki külföldre. (Csongrádm. Itra XVII. 12.)
  4. Csongr.m. Itra, XVIII. 30. 33. XIX. 11. 282. (1760-1. évekről).
  5. Ref. egyh. tan. jk. V. 103.
  6. E sorozatba első sorban az J848, előtt itt honos vagy itt született írókat 5 ezek művei jegyzékét vettem föl. Utóbbiak tekintetében általában a Szimyei-féle nagybecsű gyűjteményt (Magyar Írók élete s munkái) használtam, melyben az írók életrajzi adatai is jobbára feltalálhatók. A helybeliek családtörténeti és birtoklási adatait hátrább a földesurak és a lakos családok fejezetében tüzetesebben közlöm. Az 1848-on innét született és itt honos irók neveze-tesebbjeit csak mellékesen említcm, műveik tüzetesebb jegyzékét pedig mellőzöm.
  7. Pap művei: Nézetek a philosophia fogalma s ágairól, Athenaeum 1842. Beszédek, Miskolc 1845. A magyarországi ref. tanárok egyet, gyűlésének jkve 1848-ban, melynek készítésében mint gyűlési jegyző vett részt.
  8. Garzó nagyszámú dolgozatai a Koszorú {szerk. Arany), Hon, Szegedi Híradó, Hmvásárhely (szerk. Futó M), Prot. Egyh. és Isk. Lap (főkép 1873. 1893. évf.) és Hmvásárhelyi Szemle (saját szerkesztése 1870.) hasábjain jelentek meg. Ezeken kívül önálló művei: Mennyiségtan gymn. használatra, Szeged, Burger 1866. Heti lapok a helyi társadalom köréből, Hmvásárhely, 1880. jul. — dec. A közoktatás kérdéséhez, Szeged, Traub, 1880. A magyar hazafiság ellentétei, Hmvásárhely, 1895. Vázlatok a lélek természettanához, Hmvásárhely, 1897. A magyar nemzet történetének új alakulása, 1848-1904. Athenaeum 1905 (öreg Pór Imre név alatt).
  9. A szent bibliában levő históriák . . . rövid summája, 1757. és a szent bibliában levő históriák tanulásának . . . könnyű módja, 1758.
  10. Losoncai műve: Primitiae, azaz első zsenge, vagyis a józan okoskodáson és a szentíráson fundált prédikáció, melyet a kálvinista eretnek vallásból megtérvén professió tételének alkalmatosságával bemutattatott gróf Nádasdi László csanádi püspök előtt Szegeden az egész város hallatára — 22. juni. 17J6.
  11. Szönyi művei: Imádságok imádsága (versben), 1753. Kegyesség napszáma, 1753 Nova Thessara homagii et fidelitatis stb. (Pető lázadása versben), 1754. Szentek hegedűje, 1762. Gyermekek physikája, 1766. Istennek trombitája (verses mü), 1790. Az ujtestamentomi énekek éneke, 1792. A bűnös Mária Magdolnának sok bűneiből való megtérésének históriája, 1793. A vásárhelyi tei. egyház története és évkönyvei, — kézirat s egy pár kisebb kéziratos mü, ezek közt a Keresztyén házi tükör, melyet 1910-ben fedeztem fel.
  12. E c s o d í munkája : Bágyadt lelkeket élesztgető csendes muzsika, Buda, 1794.
  13. Bereczk művei: Hat hétre szóló közönséges vallásttevő és bünbocsánatért való templombeli reggeli és esteli könyörgések . . Közhaszonra bocsátotta B. P. I. szakasz, Győr, Streibig, 1792 391 lap. —Ugyanez évben jelent meg szintén B. P. kezdő betűk alatt a H-ik kötet ily cim alatt: Vasárnapokra, sátoros és más ünnepekre s egyéb különös alkalmatosságokra alkalmaztatott templombeli közönséges könyörgések . . . Későbbi kiadása 1805. 232.
  14. Dobosi munkái: Grönland históriája. — A flibusztierek históriája, Jelesebb utazások gyűjteménye. Aggódókat vigasztaló keresztény oktatások.
  15. Polgár művei: Egyházi almanach. Rövid útmutatás a ker. vallás előadására. Több rendbeli halotti beszéd.
  16. Meritzai munkái: Örömérzések. Egyházi kötelességeknek hiv teljesítésére gerjesztő szent beszéd.
  17. Tóth műve: Halotti beszéd, mely nemz. Bereczk Péter úr utolsó tisztességtétele alkalmával mondatott a hmvásárhelyi helvét vallást tartó gyülekezet Új-templomában télhó 21-én 1843. esztendőben, Szered, Grim Jáno-5,^38 L
  18. V aj"* á"»*-,k egyházi beszéde jelent meg az 50-és években a T ö -ö k Pál szerkesztette Lelkészi tárban e tárgyról: Micsoda kötelességeink vannak a pogányok térítése körül ?
  19. Gál művei: Rövid halotti beszéd Bereczk Péter felett, Hmvhelj', 1843. január 22, megjelent Szeged, 1843. Kisértetek, Wagner Sámuel után, Szeged, 1843. Gyászima József nádor végtisztességtételére, Szeged, 1847. A szegedi Phoenix, Szeged, 1855. Cserebogár, sárga cserebogár, népdal, 1822 -ben debreceni theologus korában szerzetté; dallamát diáktársa, Szűcs Ábrahám készítette, ki Gombán — Pestmegye — uri család sarja volt.
  20. S z é l művei: Extractus mythologiae, melyet a debreceni főiskolában kézikönyv gyanánt használtak 1833-ban. Hasonló tárgyú műve magyarul is megjelent. A hmvásárhelyi ref. egyház története és jelen állása, 1848. Kézirat az egyház levéltárában. Költemények, emléksorok és egyéb apróbb művek a Debreceni Pallásban, Lantban és Igaz Sámuel zsebkönyvében, 1828—88. Néhai táblabíró, Kovács Márton és hitvese felett tartott halotti tanítás és búcsúztatás. Hódolat, hála és öröm szózata, mellyel Ő cs. és kir. Apostoli Felségét legmélyebb tisztelettel üdvözli Hmvásárhely városa, 1857. május 25 Szeged. „Palotád, bár réz fedelével mérkőzik az ég tetejével" kezdetű csinos versét iskoláinkban sokáig szavalgatták.
  21. Ifjú Polgár művei: Egyházi törvények. Az egyházat és lelkészei hivatalos teendőit illető országos törvények kivonata.
  22. Lichner műveit jobbára a Religió és a Kath. Néplap 1851—4. évfolyamaiban tette közé, melyek a gyakorlati lelkipásztorkodásra vonatkoznak. Önállóan jelentek meg: Férj és nősülendők kérdezgető tanítása és tanulása, Pest, 1851. Egyházi beszéd a földmivelők zászlója fölszentelésekor, Szeged, 1863.
  23. Fejes munkái: Költemények. Egyházi beszédek Temetési beszédek. A sátoraljaújhelyi ref. egyház története. Egy szép asszony története. Troilus és Kressida, Shakespeare-ből fordította.
  24. Kozma művei különféle irodalmi folyóiratokban és gyűjteményekben jelentek meg, így Bene István Koszorújában, a Kath. Néplapban, a Pesti Hírnökben, az István bácsi Naptárban. Ezeken kívül: Nyugtalan a mi szivünk, inig Istenben meg nem nyugszik.
  25. Fehér művei a következő folyóiratokban jelentek meg : Kolozsvári Közlöny (1870), Nemere (1871—2-3, 1882, 1883), Erdélyi népnevelési értesítő (1871), Magyar Néptanító 1874), Népnevelők lapja (1875), Székely tanügy (1876), Kelet (1876—77), Prot. Egyh. és Isk. Lap (1882 -89, 1890), Prot. Közlöny (1883), Székely Nemzet (1883), Székelv föld (1883—4, 1886,1887—88-sat), Magyar Polgár (1883), Határszéli Közlöny (1884', Ev. Egyh.és Iskola (1884—87, 1883—1890—92', Ev. Lelkészi Tár (III—VI. 1882—5).Prot. Lap (1882—3, 1887), Ev. Lelkészi Tár gyászesetekre (I. II. 1883, 1885).
  26. Jeszenszki műveit a következő folyóiratokban találjuk: Falusi Gazda (1858, 1859), Magyar Néplap (1856—7), Magyar Gazda (1859), Különféle papi Dolgozatok (1860. II. füzet). Önállóan jelentek meg : Templomi beszéd . . . 1844. jun. 9. Pest, 1844. Mi óvja meg az embert ? Szarvas, 1854.
  27. S. műveit a L ö w Lipót szegedi rabbi Een Chanánjába (Monatschrift für die Jűdische Theologie) írta. Azok közt legnevezetesebb a Versuch einer umstandigen Analyse Sohar" (1858 — 61), mely a világtól elzárkózott tudós iránt külföldön is nagy figyelmet ébresztett.
  28. D a n c s művei: Ceres szózata a magyar földmivelőkhöz a reájok virradó jólét hajnalán, Pest, 1S42. Vesta, mint a mezőgazdászaiban rejlő kincsek tüköré, Kecskemét, 1865.
  29. Brünek gazdasági cikkei a Magyar Gazdában (1845—47—48), a Gazdasági Lapokban (1850—51) és a Vasárnapi újságban jelentek meg.
  30. Megjelentek a Falusi gazdában, 1858. Ezeken kívül német emlékirata a debrecen—szatmár—szigeti vasút épitése érdekében.
  31. Megjelentek a Magyar Gazda c. szaklapban is 1833—46.
  32. Megjelentek a Vadász- és Versenylapban, 1864 — 70.
  33. Karika műve: Gazdasági kistükör. Karika Pál, Szentmiklóssy Sámuel és Tahy Emánuel koszorúzott munkáikból szerkesztve Kecskeméti Csapó Dániel álul. Kiadta az Orsz. Magyar Gazdasági Egyesület, Buda, 1843.
  34. Balassa énekei 1806-ig 31 kiadást értek, azok eddig ismeretlen s legérdekesebb gyűjteményét azonban csak századok múlva fedezte fel Deák Farkas, melyet a M. Tört. Társulat kiadásában Szilády Áron tett közzé Gyarmathi Balassa Bálint költeményei cim alatt, 1879. Egyéb munkái : Beteg léleknek való fives kertecske, Krakkó, 1572. Istenes énekek stb.
  35. Cime Tractatus brevis de locumtenentia regali et legali Hungáriáé, 1672.
  36. Farkas munkái közül Szinnyci mintegy 52-őnek cimét sorolja fel. Ezenkívül vannak még 180, ívből álló verses munkái s több kisebb-nagyobb leírásai. Munkáiból a magyar nemzeti múzeum könyvtárában meg van 41, bold. Széli Farkas debreceni Ítélőtáblai tanácselnök gyűjteményében 28, Bodó Lipót n.szelezsényi földbirtokosnál 20 drb. Farkas verseiben kevés a költészet, még kevesebb az erkölcsi alap, de sok a hízelgés és üres dagály. A korunkban élt Hazafy Veray János az ő nyomdokain indult, de több okossággal, jellemmel és szerénységgel.
  37. Verseiből mutatványokat közölt Irányi (Iritz) Dávid a Pesti Hir-lapban és Vetró Lajos Endre, ki száznál több versét szedte össze s a költőt legújabban az itt megjelenő Jövendő című folyóirat 1910. 186. lapján méltatta.
  38. Szeberényi magyarul és tótul több iskolai kézikönyvet, énekes és imakönyvet irt s szerkesztette a Prot. ellenőr című folyóiratot. (Müveit tüzetesen elősorolja Kiss Károly, Új Magy. Athenás 392. 1.)
  39. Nyizsnyay további művei: Gyű, te betyár, Hej szegedi szép csaplárné, Nem bánom én, Bus vagyok én, Szó! a zene, pereg a cimbalom, Születésem napján, Oh felejts el (Nyizsnyay összes zeneművei, Szeged 1882).
  40. Mátoknak van egy Kun László c. hosszabb elbeszélő költeménye is. Versei közül egy alkalmit, két búcsúztató versét és az 1867-iki kiegyezésre irt politikai versét közé tette Iritz (Irányi) Dávid.
  41. Szilágyi cikkei a Pesti Naplóban: „Eszak-amerika és a pyraeneusi félsziget története, 1851 Az angol arisztokrácia. 1852. február, március és áprilisban az „Értesítő" c. lapot szerkesztette, melybe „Hazánk és Fiume" címen hosszabb közgazdászati cikket is irt. Majd egy éven át a „Budapesti visszhang" c. szépirodalmi folyóiratot szerkesztette, mely lap a „Délibáb"-bal egyesült. Ebben több beszélyt maga is irt, minők : A sors keze, Találkozás külföldön, az első remete. Életképei: Szent-Jakab napja, Kék dominó stb. 1853. tavaszán jelent meg „Szelid fájdalmak" című regénye két kötetben. Hosszabb beszélye az újra megindult Budapesti Visszhangban : Nyári lak, életképe : Pákozdy úr vendégszeretete. További művei: A közérzület, Pest, 1850 (röpirat), A végzet utai, Beszélyek, u. o. 1855. Betüsoros tárgymutató a törvényekhez és rendeletekhez, melyek az országos törvény- ás kormány lapok eddig kiadott hat évi folyamában és a kiadott pótkötetben megjelentek, 1856. Azután jöttek A magyar történeti képek, 1856., A válponton, 1861. Országgyűlési beszéd 1861. május 18. A magyar magánjog visszaállításának kérdése, 1861, A nemzeti kérdés hazánkban, 1861, A megyék és városok rendezéséről, A törvénykezési reform alapelvei, 1866, A törvénykezés javításáról, 1865, A köztörvényhatósági önkormányzat biztosításáról, 1867. A katholikus autonómia kérdéséhez, 1869, Észrevételek Ghiezy Kálmán urnák a kultuszminiszter úrhoz intézett interpellációjára, 1871, Válasz Bartal György urnák, 1871, A házasság felbontatlansága, 1873, Uzsora és kamatmaximum, 1882. Ideiglenesen a „Törvénykezési Lapok"-at is szerkesztette.
  42. Szabó M. Goethe Faustját magyar fordításban 1888-ban (Il-ik kiadás 1894.) bocsátotta közre, „Kelc István" című s más elbeszélései (Nem roskadtak le keresztjök alatt, Megszelelte egy asszony a tollat, Nagyobbak ők, mint a hadvezérek, stb.) név nélkül, valamennyi a Vasárnapi Újságban (1880—1896) jelentek meg.
  43. Matók az 50-és években dolgozott a pesti szépirodalmi lapokba, költeményeit a 70-és években Mezei virágok cini alatt gyűjtötte össze és adta ki. Egyik legsikerültebb műve: „Elfogyott a bankó" . . .
  44. E nagybecsű gyűjteménynek, mely a vásárhelyi népköltészet eddig ismeretlen kincseit tárja fel, egyes részletei Arany J Koszorújában, a Nagy Miklós-féle Magyarország képekben és a Vasárnapi Újságban jelentek meg. Török verseit és egyéb dolgozatait barátai 1876-ban Török Károly munkái cim alatt adták ki.
  45. Ifjúkori verseit kiadta .Költemények" cim alatt 1879 -ben. Előbb (1862.) jelentek meg a vásár-helyi anyakönyvi feljegyzések és az ó-templom építése (a S.pataki füzetekben). Legnagyobb műve anyai őseinek a Bessenyey-csalá inak története. Ezen kívül vannak több régészeti és történeti cikkei a szakfolyóiratokban.
  46. Imre S. munkái: Az iskola története 1854. A határozatlan igéről és igenevekről 1856. A latin nyelv viszonya a göröghöz 1858. Gymnasium-e vagy reáliskola? 1856. Magyar igealakok egybevetve latin és görög igeala kokkal 1858. Még egyszer a magyar igék idő alakjairól 1859. Képek az angol-amerikai egyh. életből 1858. A magyar szógyök mivolta és némely változásai. M. t. akad. székfoglaló 1859. A néptanító értekezletekről 1860. A nyelvi írod. tudományok fontossága korunkban 1860. A prot. biblai áru lásáról Franciaországban 1859. A legújabb theol. mozgalmak Németországban 1858. Magyar mondattan 1861. Magyar irodalom és nyelv rövid története 1861. Protestáns főiskoláink és a tanszabadság 1868. Rövid magyar nyelvtan 1864. A néphumer a magyar irodalomban 1880. A középkori magyar irodalom styljárol 1890. A magyar nyelv és nyelvtudomány történetéből 1891. stb. Irt a Kossuth Hírlapjába 1838. A hm vásárhelyi és debreceni gymnasiumok érte sítőibe 1854—8. Pesti Naplóba 1856. Prot Egyh. és Isk. Lapba 1858. Sáros pataki füzetekbe 1858. s a M. tud. akad. kiadványaiba. (Sok könyvismertetés és bírálat.)
  47. Hm vásárhelyi főgymn. értesítő 1863.
  48. K. Gy. beszédei a Muzarion és a Magy. Gazda hasábjain jelentek meg 1833—46, csongrádi és békési főispáni beigtatási beszédei pedig önállóan 1834-42.
  49. K. É. művei: Az angol parlamentarizmus és a francia felelős minisztérium 1867, A bizalom és annak feladata. (Mindkettő a Hon-ban), A főrendi ház reformjáról 1872 (A Haladásban). Ezeken kívül: Haladási programra, Országgyűlési beszédek, Javaslat a gazdasági egyesületekhez, Az erdélyi vasút ügyében, Magy. gazd. egyes, szabály javaslat, Emlékirat az ipoly-sajóvölgyi vasút és a felsőmagyarországi bányászat tárgyában. Önállóan jelent meg a Foederált Hunnia 1860.
  50. S z a t m á r i K. művei: Baja szab. kir. város szerepe Magyarország kereskedésében és lehető összekapcsolása az alföldi vasúttal 1864, Az alföld és Fiume nemzetgazdasági és különösen közlekedési szempontból 1864. A tervezett Zimony—fiumei vasút és Magyarország erdekei 1864, Az olcsó vasutakról magyar vasúti térképpel 1865, Szerkesztette és kiadta a Magyar ország Anyagi Erdekei című folyóiratot is Pesten.
  51. Ábrái 1846-ban az Életképekbe küldött Július név alatt fürdői tudósításokat, uti rajzokat, 1848—49-ben a debreceni Alföldi Hírlapban s több más kisebb lapban I, Sz. A., m., mk., mi. betűk és „vörös szalagos" név alatt tábori, csata- és életképeket, uti rajzokat és charivári-féle apróságokat a katona életből. 1842-ben a Budapesti Visszhangban, 1853-ban a Délibábban dolgozott, az utóbbi évtizedekben a fővárosi divat- és politikai lapokban.
  52. K. G. parlamenti beszédei az Országgyűlési naplóban (1887—90.) jelenlek meg.
  53. Kun művei: Szózat 1860, Egyenjogúság 1863, A bélyegreformról 1868, A zsidók egyenjogúsítása 1868, Törvénykezésünk reformja 1874—76, Deform és Reform igazságügyünk terén 1875, A bécsi út előtt, írta egy hazafi 1878, A magy. igazságügyi kormányzat Horváth Boldizsártól Pauler Tivadarig, A királyi táblák decentralizációja 1889, Szilágyi Dezső és jogi reformjaink új világításban 1891, A magyar ügyvédek létkérdése 1892. A magyar ügyvédség története 1895. Szerkesztette és kiadta B.Pesten a Curiai értesítőt 1876. jul. 10-től 1877. febr. 2-ig és ennek folytatását a Magyar Jogász c. napi lapot 1877. febr. 3-tól 1882. jan. 15-ig, mikor a lap megszűnt. Ezen kívül számos cikket irt a napi lapokba és a szakfolyóiratokba.
  54. Kaszap-féle levelek a hmv. főgyran. könyvtárban.
  55. Schéner e müvét, mint a legrégibb magyar Shakespeare-forditást, melynek kézirata a kolozsvári nemz. színház ktrában mint sugó-könyv maradt reánk, Bayer József fedezte fel s ismertette a Magyar Shakespeare-tár 1908. I. köt. 241—8. lapjain. Minthogy a kézirat címlapján Schéner nevét, mint szerzőét, később áthúzták, a kolozsvári színház mostani (1908.) igazgatójának szívességéből közvetlen tüzetes megvizsgálás alá vettem a művet s úgy találtam, hogy Schéner a munkának csak az elejét írta saját kezével, a 9—49. lapok pedig idegen kéz vonásai, de hogy ez a kéz Schéner utasításai szerint másolt, tehát az egész könyv Schénertől származott, annak a papír azonos minősége s a másolaton Schéner kezével végrehajtott javítások a bizonyságai; Schéner kézírásának hitelességét pedig itteni örökösei birtokában levő írásai s különösen 1819-ki leánykérő levele igazolja. A címlapról tehát a Schéner nevét helytelenül törölték. Valószínű, hogy műve valamelyik színész, talán Schéner földije és kortársa, Szerdahelyi J. útján került tőlünk Kolozsvárra.
  56. Szerdahelyi színműveiből nyomtatásban megjelentek : Cordelia, igaz történeten épült szomorú daljáték 1 felv. zenéjét írta Kreutzer, fordítás 1829. A kőműves és lakatos, mulatságos daljáték 3 felv., ford., muzsikáját írta Huter 1830. Romoni Felice, az ismeretlen nő (La Straniera), regényes daljáték 2 felv. muzsikáját szerzé Bellini Vince, magyarra ford. 1837. Kézirati nagyobb számú műveiből Szinnyei 18-at sorol elő (1835—41).
  57. F u t ó első műve a S.pataki Füzetekben jelent meg a h.m.vásár-helyi egyház történetéről, azután következtek : Töredékes gondolatok a magyar irásbeli dolgozatokról 1881. Minő eszközökkel lehet prot. középiskoláink belső életére hatni ? stb. pályadíjnyertes mii 1890. A magyar irodalom-történet tanítása a nemzeti érzület ápolása szempontjából. Ref. középiskoláink bajairól s ezek orvoslásáról, pályadíjnyertes munka. Ezeken kívül vannak igen számos hírlapi cikkei a „H.m.vásárhely"-ben, a Prot. Egyh. Isk. Lap-ban stb. Önállóan jelentek meg: Emlékbeszéd Tóth Ferenc lelkész felett 1869. és legnagyobb műve, a H.m.vásárhelyi főgymn. története 1897. I Megjelentek főgymnasiumunk értesítőiben, 1880—1. években,
  58. L. művei: Commentariolus de coronatione Maximiliani, II. 1563. Adnotationes in exemplari Bonfinii 1568. Annales patrii (kéziratban. Elveszett).
  59. Bercsényi műveit Thaly Kálmán tette közé a Rákóczy-tárban 1868. Katonai kézirati rendeletei pedig a Nemzeti múzeumban vannak.
  60. Károlyi Sándor művei utólag jelentek meg egy részt Szalay László és Thaly Kálmán kiadásában, továbbá a_ Magyar Tört. Emlékek, Századok, Tört. tár, írod. tört. Közlemények, Éble Gábor művei (Károlyi Ferenc gr. és kora), Hazánk stb. hasábjain. Nagy része a leveleknek azonban még kiadatlan. Ezekből sok van a gr. Károlyi nemzetség, Nemzeti múzeum és H.m.vásárhely város levéltáraiban.
  61. Nagy Ferenc, H.m.y .hely rövid rajzolata, Tud. Gyűjt. 1819 II. 34.
  62. K. Tibor művei: A forradalom, Quinet Edgár után 1871. Antwerpen 1584—5. Motley után fordítva 1875. Washington életrajza. A gr. Károlyi család oklevéltára, melyet Géresi Kálmánnal rendeztetett sajtó alá. Négy kötet 1881—7.
  63. Egyetértés 1895. 296. sz.
  64. Cime, Denkschrift in Betreff der Debrecin—Szatmár—Szigeter Eisenbahn 1858.
  65. K. S. művei az általa vezetett társulatok hivatalos kiadványaiban, az országgyűlési naplóban (1881—91.) s a Nemzetgazd. Szemlében (1881 — 95.) jelentek meg, utobbikban : termény kivitelünk és a vizi utak, továbbá, néhány szó a magyar munkás-kérdésről.
  66. A Vásárhelyiekre nézve különösen érdekes e munka, mert gazdasági orságos elmaradottságunkra nézve többek közt városunk állattenyésztését és földmivelését hozza fel elriaszt'') példának (102—118 11.). Címében fentebb (IV. pont) tévesen áll az „iparnok". 'tudni kell egyébként, hogy Erdélyi az „ipar" szónak ;i mai közgazdaság jelentését adta.
  67. Legvégül megjegyezzük-, hogy Erdélyi fentebbi miivé tévedésből került az ipar fejezete alá, mert ő, mint a fentebbiekből kitűnik, a nemzetgazdasági irók közé tartozik. Ellenben kimaradtak: Sólyom bajos gimnáziumi tanár a vallástani- Szalui József és Szűcs Rebeka (Nagy Reneé) a szépirodalmi-, Praskóei Lajos és Pál pedig a politikai irók sorúból, másfelől Fiók K. tévedésből soroztatott be a mi iróink közzé.

 

 

   
Előző fejezet Következő fejezet