A lakosok családi és történeti jegyzéke.

2. rész

Hegedüs László 1870—1911. hírneves festőművész, Imre gazdaliszt fia, nógrádmegyei régi nemes család sarja,  szentesi  sz.,  de  kiskorában  egész  családjával együtt Hozzánk került, s maga is Vásárhelyt mondotta hazájának, hol Bernácski plébános anyagi és szellemi támogatásával sajátította el a festőművészet elemeit, a ki benne e tehetséget korán felfedezte és kifejlesztette. Azután több éven át Pállik Béla tanította, majd Münchenben Hollósinál, Parisban, s Bencur keze alatt Budapesten képzé magát, mignem az orsz. mintarajziskola tanárának nevezték ki. Ecsetjével külföldön is több ízben dicsőséget szerzett magának. A század elején forgalomban volt száz koronás bankjegy mintáját is ő  rajzolta.

193. sz. Hegedűs László festőművész.

A túlfeszitelt munka ölte meg. Neje Király Ilona Debrecenből. Testvérei Bertalan és János gépész k, kik Szentesre költöztek tőlünk vissza. — Hegyes 1731—42. 1—2 cs. — Hegyesi Imre 1557—58. Mágocson, Gergely, István és Balázs 1673, — Hegyi 1715 95. idöszakonkint 1—2 cs., Ferenc kath. egyházi gondnok 18 évig, m.h. 1912. 64 é, Márton esküdt 1834., János cipész él. — Hegy-megi Bálint tiszttartó 1465—1481. — Heiman Sámuel bádogos 1818-ban 29 é. — Heinrik József mézeskalácsos 1856., a borbély él. — Heitíer Móric orvos tudor, sz. 1844. március 21-én Korompán. Atyja nálunk zs. h. k tanító. Maga Móric gyermekkorát szintén nálunk tölte s gimnáziumi tanulmányait is itt végezte. Most a bécsi egyelem orvos tanára s kiváló szakíró, 1882. óla szerkeszti az általa alapitolt orvosi lapot: »Cenlralblatt midié gesammte Therapie«. - Hekedi Sebeslyén 1557—8. Szentkirályon.— Hekkel András kovács 1833. — Heksch Fáni zs. tanítónő 1888—92 — Heldrnann Mátvás cipész 1859. — Hóli Imre iparos 1848. — Helenbai " 1848-ban 3 ref cs., F ere ne ács 1899., István 1781. Tiszaföld várról — Heiler Ignác üvea kereskedő id. Simon fia, 66 é., bt. Briisl Fáni, ki 1895. óta cégtulajdonos is, az asztalos él, id. Simon kereskedő N.-Letárol jött 1848., J a n-k a Deulsch Zoltánnc Ign. lánya. — Hemzö ma 7 ref. cs., J á-nos kovács, m.h. 1876-ban 50 é., az ács m.h. 1899. 33 é. — Henc Málé 1516. — Henci m.h. 1805. — Henei 1810. — Henkei 1557. — Heusei János királyi ember 1418. — *Herceg birtokos család már 1472-ben élt Batidán, András pedig 1562—63-ban Fecskésen, 1813—47-ig idöszakonkint 1—18 külömböző származású cs. Legnevezetesebb az, mely a Szekcsei és Zilahi elönevet használja s magát a régi székesei Hercegektől, kikről, mint földesurainkról fentebb szólottunk, származtatja s Werbőci Istvánnal is rokonságot tart. Eredetét a honfoglaló Böngér-Bors vezérig viszi fel, kiről Borsod várát is nevezték. Miklós, Szapolyai egyik hadvezére, birtokát a honvédelem érdekében elzálogosítván, e miatt a kisbirtokosok sorába szállolt alá, úgyhogy ivadékai a miskolci kicsiny udvarházban búzták meg magukat, majd elszegényedve Erdélybe költöztek, hol régi nemességöket zilahi előnévvel Apafi fejedelem 1865. nov. 8. ujitotta meg. Ezektől származtak a vásárhelyi, jobbára iparos Hercegek, a mint ezt Közép-Szolnok 1794., 1818. és 34. és Csongrádmegyék 1830. ápr. 30. is elismerték. 1834. Pál kérésére, kinek a többek közt Mihály is gyermeke.

Ez 1840. márc. 21-én közlünk sz, gimnáziumunkban tanult s a jogot Pesten végezte, mely után a pécsi, majd a győri jogakadémián tanárkodon, mignem 1870-ben a pesti egyetemhez nevezték ki tanárnak, hol azóta folytonosan működik. Irodalmi műveiről fentebb szólottunk. Herceg cs. azonban Zsebeházáról is származott hozzánk, hol György és István, Jakab fiai, nemesi jogaik gyakorlatában a mull század elején éltek. Később György fia Ferenc Nagykárolyba költözőit, ennek unokája, Ferenc, ki 1804-ben esküdött fel ügyvédnek s a Károlyiaknál 1813-ban nyert ügyészségei, melyet 1820-ig viselt, midőn Biharmegyébe költözőit, hol ma is vannak maradékai Fiai közül Miklós és Lajos katona tisztségre emelkedett, Ignác pedig gazdatiszti pályára Jépelt, v. irnok 1870., kinek leánya Irén Práznovszkiné és Mária özv. Fésűs Imréné, közlünk élnek, míg Hídvégi Istvánná Késmárkon lakik. Rajtok kivül említtetnek *Ferencz vármegyei esküdt 1847-49., gimn. a.-nya 100 k., *a földesgazda 1869-ben 36 é..György 1848., *István 1848., a kovács él, *Károly háztulajdonos 1869. 33 é., László 1848., Lajos csizmadia 1849., a kútfúró és Mária nőszabó élnek.

194. sz. Herceg címer.

Mihály földesgazda 1849-ben 28 é., Pál kapitány 1848., a kovács 1845., Sándor városi irnok 49 é., József 1848.,'a városi adótis&l 27 é. — Hercek 1795-ben 2 cs. — Hercfeld Jakab dömönyi sz. zs. házaló 1848. 33 é. — Hercka Ignác baromfi kereskedő 1904-ben 43 é. — Herdi Stefánia kath. tanítónő. — Hering József 1817. Csákvárról, a másik 1835. Sámsonból, Békés m. — Herkei m.h. 1815. 54 é. - Hermán kalh. 1778. Bé la városi irnok 1909. Pál törvényszéki iroda igazgaló 1872—76, János állami igazgató-tanító, sz. Erdődön, Szalmár ni. 1879-ben. Atyja : Mátyás erdővéd. Ide költözőit 1898., 1909. óta az iparos iskolában is tanit. — Hernyák 1803., 1820, 1748.,  Mihály  178/. Szentesről. — Herold Lajos posla és távírda tiszt 1904. 32 é., János városi állatorvos 1870. — Herpácsi 1848-ban 3, 1910-ben 5 ref. cs., István cserepes, m.h. 1862. 46 é„ József kovács m.h. 1864. 71 é., a másik m.h. 1870. 35 é., a tálas m.h. 1860. 34 é., a csizmadia 1896-ban 31 é. -- Hésai 1722-ben 3 cs — Hese 1821. — Hésely 1731—42-ig 3—10 cs., M á r-ton 1731., János 1738. — Heszely Mihály 1715. — Hetesi 1834-ben 70 é., Mihály 1821. Ácsáról, József takács m.h. 1834. 70 é. — Hetónyi kath. 1848. — Heveder János csizmadia él. — Hevesi ma 1 ref. cs. — Héwizj. kath. 1775 —78-ig 1-5 cs. — Hézsi 1817. — Hézső 1731—95-ig 4-6 cs., 1848-ban 12, 1910-ben 48 ref. cs., István ács m.h. 1879. 27 é., a kőműves sz. 1878. t.,építette a tabáni templomot és paplakot Kovács Józseffel együtt, Lajos szabó m.h 1894. 37 é., Máté szabó m.h. 1886. 39 é., Márton 1029 lánc föld gazdája 1752., Mihály 96 köblös föld gazdája 1720., Pál földmivelő, orsz. gyűlési képviselőjelölt 1910. és a közgazdasági bank pénztárosa 1911., Sándor ref. tanító 1830—31., az ács m,h. 1885. 38 é., a család többi tagja földmivelő. — Hója (Héjjá) 1795-ben 2 cs., 1910-ben 10 ref cs., kik jórészt földmivelők. Gábor bognár, Gergely borbély és Lajos kovács élnek. — Hichadl Dénes és Péter 1408. — Hideg  Sára 1763.

Hidi 1848-ban 1, 1910-ben 2 ref. cs., egy a családból m.b. 1830. 56 é., Miklós tímár m.h. 1848. 47 é. —Hídvégi István adóhivatali ellenőr 1904. — Hidje m.h.  1817. 52 é.

Hilf Fülöp kalmár 1848-ban 26 é., Heves m.-bőL — Him-pergesz József csizmadia 1849. — Hiripi Tamás lelkész 1629 — Hirhager Ferenc szappanos 1896-ban 54 é. — Hirsch Adolf tisztiló intézeli tulajdonos, sz. 1872. Bonyhádon, apja : Sévach, bekölt. 1900. — Hlafka kath. 1848.

"Hlatsnyi Gáspár 1829, — Hlaváts Judith ev. 1808. Alsósajóról. — Hecher Lajos csizmadia 1849. — Hochheuser Ármin szobafestő. — Hocsi 1848-ban 5, 1910-ben 12 ref. cs., István kovács m.h. 1852. 62 é., Sámuel gölöncsér m.h. 1860, 36 é., János görög kereskedő 1769. — Hodász 1826, — Hódi, Csávás. Gáspár, Kasza, Kis stb. előnevekkel s ilyenek nélkül is, t.r.u.cs.-ok, közlük ősi benlakosok és az ország más részeiből eredettek is, többen Biharmegyéből, kiket eredetileg Odinak irtak. Hódi-ak 1557-58-ban laktak Kopáncson, 1701— 95-ig időszakonként 2-9 cs-ot, 1848-ban 23, 1910-ben 137 ref. családot találunk. András, János 1681-ben,több vásárhelyi gazdatársukkal együtt zálogba vették Básthy János fecskési és orosházi birtokait; András 2 telkes gazda 1848., Hódi Antal 1715., Demeter 144 köblös föld gazdája, Ferenc v. esküdt 1720., a tálas m.h. 1904. 87 é., a kerék-jártó m.h. 1864. 70 é., a városi tisztviselő 57 é. él, F e-renc a Csávás ágból, (igy nevezték egy Csávás nevű hitvestől, ki a családba még a XVIII. sz. első felében került) a ref. gondnok, m.h. 1900. 78 é. az árvaszéki becsüs m.h. 1906. 77 é., Gáspár v. második biró 1773., esküdt 1787—9, György borbély él, Imre sz. 1869., Sándor fia, a Pál családjából, jogtudor v. t. alügyész, — rajta kivül a hentes, a papucsos, a vasúti pályafelvigyázó, ki 1884-ben sz., mindnyájan élnek, István timár m.h. 1861. 42 é., a kovács él, a földbirtokos (Kasza Hódi) 1841—1912. kinek neje Karasz Mária, e. a.-nyuk 1600 k., Lajos bérlő m h. 1896. 53 é., Márton 1715, a csizmadia m h. 1869. 73 é., a ref. tanító 1886-ban 44 é., Mihály (Csávás)esküdtbiró 1800. városgazda és főbíró 1803., Miklós iparos 1848., Mózes (Gáspár) sz. 1854. jogludor. ref. e. és városi tiszti főügyész, Szabadkára költözött el közjegyzőnek 1911., neje Törők Zsuzsa, fia Gyula jogludor Temesvár város tanácsnoka; Pál, a család legnevezetesebb tagja, sz. 1775., elei 1700-ban Szilágymegyéből költöztek ide, a város főbírája 1819. és 1830., ref. e. főgondnok 1820-2., erélyes okos és nemes szívű előljáró, ki a város védelmére a róla nevezett töltést hányatta, 63/8 telkes jó módú gazda, sok gyermeke maradt, kik közül valók voltak az 1907-ben elhalt F e-renc f. m., kinek neje Nagy A. Lídia és Sándor f. ni., ez, valamint a tanító meghalt, illóbbik 1895. 24 é., ellenben élnek a jogludor ügyvéd és a mészáros hentes, János a biró 1713., és főbiró 1725—35., az esküdt és esküdtbiró 1714-1720-30, 144 köblös gazda 1720., a biró 1758—62., a hentes m h. 1797. 72 é, a Biharmegyébe elköltözött s ott meghalt földbirtokos (Kasza Hódi) 1838—98., özvegye Karasz Lidia 1911-ben Szegedre ment lakni, József ref. e. pénz árnok 1870. 1885., özvegye Kenéz Sára m.h. 1909. 85 é., a csizmadia élt 1849-ben, a végrehajtó m.h. 1900. 82 é, a földesgazda él. — Hodó ref 1848. — Hódos Balázs 1562. Mágocson. — Hodosi 1763-83, ma 4 ref. család, *A n n a 1783., Béla és Imre csizmadiák élnek. — Hodják Lajos szabó 1904-ben 47 é., János szabó 1892. — Hofajja 1562. — Hofbauer Vilmos gyógyszerész 189fi-ban 56 é., János kötélverő 1831-5. — *Hoffer család őse János Liplómegyéből származott Komáromba, innét pedig  Nagykőrösre.  Nemesi  bizonyítványát a család Liptó és Pest megyéktől kapta 1674., 1686., 1755., 1775. és 1839-ben. Ez utóbbi évben Hoifer József fia András és unokái István, József és Sándor nagykőrösi lakosok voltak. Józsefet Vásárhelyre költőztével Csongrádmegye is felvette a nemesek sorába 1840. Ennek ivadékai, mint iparosok köztünk élnek, a családból több lelkész (Dunántúl) és tanár vált ki. Ez utóbbiak közül nevezetes Endre 1836—87. nagykőrösi, majd szegedi tanár, kiváló görög nyelv tudós, kinek másnemű irodalmi művei is maradtak fenn. Nálunk 1848-ban 2 ref. és 2 kath. cs. Ezek tagjai és ivadékai Ferenc asztalos 1840., Imre kőmives él,.István városi árvaszéki jegyző m.h. 1876. 28 é., Károly kötélverő 1847—49., Mária Macelkáné sza-bónő, Sándor csizmadia m.h. 1849. 64 é., József csizmadia m.h. 1859. 46 é. — Hofzinser Leopold pék 1858. — Hogyinar Márton 1817. Szarvasról. — Hoitsi György szűcs 1768., István kovács mh. 1897. 72 é., Lajos kereskedő. — Hollent Mihály süveges 1788. — Hollentonner Mihály kath. gondnok 1803. — Holli István polgári iskolai tanító 1902-től máig, 36 é. — Hollósi József gyógyszerész 1904. — Holub Ferenc szíjgyártó 1841—46. — Holtzer Dániel szabó. — Homlok István vendéglős. — Homoki m.h. az 1738. pestisben  — Hopauer János kötélverő  1777—95.

Hophajia Lőrinc 1562. Fecskésen. — Hopka 1795-ben 2 cs., 1910-ben 2 ref. cs., Vendel kath. pusztai lakos. — Hóra Pál 1799. Farkasdról. — Horémusz V. ö. Halmi. — Horn Vilmos vasúti hivatalnok 1886-ban 24 é — Horna 1848-ban 2 kalh. cs. — Hornyak János 1765. Hajdúnánásról. — Horpácsi 1801. — Horony György orvos 1860., Amerikába költözött. — Horovitz Mór vendéglős, sz. 1860., Emmánuel fia, Lembergből jött 1848-ban, Jakab zs. h. k. jeles tanító, a »H.M.V.« volt szerkesztője, tanügyi író 1884.

Hortmány György szabó 1781, — Horváth ősi és későbben betelepült családok. András gazdatiszt 1537. Csomor-kányon, Boldizsár és Ferenc 1559—60., 1701—-95-ig időszakonkinl 1—4 cs., 1848-ban 8, 1910-ben 14 ref. cs., Ádám derékegyházi gazda 1790., András lakatos m.h. 1829. 70 é., *A n t a 1 1848., az asztalos 1834., a csizmadia és a kovács élnek, utóbbik 56 é., Benedek asztalos 1904-ben 55 é., Ferenc tiszttartó 1743., Gábor megyei esküdt 1724, Imre szabó m.h. 1893. 39 é., István 1738. Biáról, egy másik 1818, Mezőtelegdről, egy harmadik 1848. Orosházáról, a szabó m.h. 1828. 32 é., *Lász-1 ó (Bibiti) városunk főszámvevője, sz. Irsán 1854. június 1-én. Volt I. oszt. honvéd főhadbiztos, előzetesen a honvédelmi minisztérium tisztviselője, s mint ilyen b. Fejér-váry Géza miniszter megbízásából több kötetre terjedő müvet irt a honvédség illetményéről, a Ludovika akadémia közlönyében is több kisebb-nagyobb terjedelmű cikke jelent meg a katonai közigazgatás köréből; továbbá Horváth László, az uradalmi ügyész 1848., Lajos vasúti hivatalnok 30 é., a megyei szolgabíró 1825—34., Márton 1757. Szentesről, a tálas él, Mihály csizmadia m.h. 1846. 55 é., a szűcs m.h. 1857. 70 é., Miklós 1780 Szentesről, Sándor uradalmi ügyész 1723., a szűcs m.h. 1864. 33 é., a kath. káplán 1788., János szűcs 1874., a bognár 1898., .1 ó-zsef polg. isk. rajztanár 1904—1910-ig, sz. Sopronban, a középiskolai rajzoktatásnak országoshírű reformátora, fiatalon halt el Í910.; a megyei alszolgabiró 1797—1808., aztán főszolgabíró 1808., a kovács él. — Hősik András 1804. Ceglédről. — Hosváth m.h. 1822. 70 é. - Hosszú János 1715. — Hotta Antal ügyész 1774. — Hovanyec József szabó él. — Hódi m.h. 1815. 47 é. — Hőger 1 ref. cs.

Hőgye János 1762—63. — Hők m.h. az 1738-i pestisben.

Höke Lajos dunántúli, endrédi lelkész fia, sz 1813. dec. 15 én, a debreceni akadémiából jött hozzánk 1835 — 37-ig második tanárnak, innét ment jogásznak Pestre, majd csakhamar ügyvédi vizsgát tett s az ország különböző részeiben tisztviseló'sködött 1863-ig. Ezután dunántúli városokban élt s főleg irodalommal foglalkozott, mig végre 1891-ben Csurgón m.h. Irodalmi műveiről elő: b volt szó. — Höllendonner kath. 1778. — Honig László kath., majd állami és iparos iskolai tanító 1894. — Hős 1731 — 95-ig 2—5 cs., 1818-ban 8, 1910-ben 13 ref. cs., András v. gazda 1789—90., esküdtbiró 1796-98,, ref. gondnok 1805-1806., törvénybiró 1812—13., Lajos borbély, Mihály (Nagy) papucsos, Sámuel kovács, József (Nagy) élnek. A család többi tagjai földmivelők. — Huber János külterületi tanító 1886—9Í. — Hucai Béla kath. káplán 1809. — Hungár Mór tanár 1861-ben 30 é. — Himter Ferencz iparos 1848. — Hunyadi Imre iparos m h. 1908. 65 é., a mészáros él, Károly a kalapos m.h. 1882. 27 é., József kalapos m.h. 1872. 64 é. — Húsos Benedek biró 1559. Mágocson. — *Huszák János 1829. — Huszár Imre a csanádi káptalan gazdatisztje 1508., Bálint 1549. Rároson ; István, Mihály, Pál és T a m á s 1563. Rároson. 1848-ban 4, 1910-ben 5 ref. cs., Károly kéményseprő 41 é., Illés molnár 1785.,  László  kath.

Lápián, Huszár Illés szűcs 1892., János kalapos 1846., József szűcs 1905. — Huszta m.h. az 1738-i pestisben. — Huszti ma 3 ref. cs., István bognár, m.h. 1833. 36 é., Mihály a ref. kovácsházi lelkész m.h. 1886. 52 é., ht. Tatár Lilla, a kovács m.h. 1865. 79 é., Pál bognár, m.h. 1836. 3 é., János kovács m.h. 1867. 77 é. — Hutirai András uradalmi tiszttartó és számtartó 1822—31-ig. I m-re számtartó 1849—51-ig, a Kaszap utcában laktak. — Huján Pál alispán 1731. — Hujtos ősi család 1701. — Hübsch József borbély él.

Ibrányi Anna 1732., Mária 1821. Debeliácsáról (Torontál m.) — Ida 1723. — Igaz Pál. 1557-58., 1561—63. Tótkulason, Lajos kereskedő, m.h. Í881. 26 é., Sámuel 1669., a tanító 1800 -19., m.h. 57 é., a könyvkötő, m.h. 1880. 58 é., a kereskedő 1875, később Debrecenbe költözött, hol m.h., dadai sz., János kalapos m.h. 1835. 39 é., a timár 1849., a kereskedő m.h. 1894. 38 é., József 1788. — Igmándi Mihály sz. M.-Turon, ref. lelkész 1819— 24. Magaviselete több rendbeli kifogás alá esvén, állásától megválni kényszerült, sok viszontagság után Hajdúnánáson állapodott meg s mint lelkész ott halt meg a 60-as évek elején. — Ihász Pál 1562—63. Tótkutason. — Ihorci Tamás Derekegyházán 1561. — Illés, Illyés, 1723—95-ig 1—2 cs,, 1848-ban 7, 1910-ben 12 ref. cs., Ferenc szűcs m.h. 1842. 75 é., Gyula seregélyesi, 1858-i sz. katonai mérnökkari hadnagy, gimnáziumi tanár 1885—91-ig, a mikor a székelyudvarhelyi állami gimnáziumhoz nevezték ki, holm.hr 1895., ht. Futó Ilona. György kereskedő 1869-ben 55 é., István a csizmadia m.h. 1880. 61 é., a városi adótiszt 42 é., Mihály kath. káplán 1854., Péter városi tanácsos m.h. 1874. 67 é., leánya Johanna vasúti tisztné elköltözött, a kőműves m.h. 1875. 78 é., a szűcs m.h. 1881. 80 é., Sándor ács m.h. 1890. 49 é., a csizmadia él, János 1715—1783. — Illyés 1731-ben 2 cs., egy lakatos 1778., György asztalos 1777. — Ilók 1731—3-ban 4 cs. — Imler József 1788. — Imolya 1762-ben 2 cs. 1848-ban 4, 1910-ben 13 ref. cs. — Imre Bálint 1557—58. Gorzsán, 1795—1847-ig 1—4 cs. 1848-ban 19, 1910-ben 94 ref. cs., András bognár m.h. 1865. 67 é., István városgazda 1810—23., Károly kereskedő, a bognár és Lajos borbély, a kereskedő, a kovács és a bognár élnek, valamint Máté kerékjártó is, kinek fia József ref. papnövendék m.h. 1906. 23 é., Mihály  korcsmáros  1848.,  Nagy Imre Mihály 100 k. gimn.-i alapítványt tesz 1852., a lakatos 1896-ban 57 é., a bormérő 1896-ban 35 é., Imre Péter szűcs m.h. 1835., a cserepes m.h. 1861. 67 é., az állami tanító Kopáncson 25 é., atyja : Péter f. m., Sámuel az ács m.h. 1905. 82 é., Sándor a tanító m.h. 1868. két évi tanítóskodás után 23 é., a bognár m.h. 1894. 29 é., János a kovács m.h. 1860. 60 é., a szabó, m h. 1873. 24 é„ József sz. 1882., ref. tanító 1903. óta.

'Imre Sándor családja székely eredetű, József lelkész azonban az ősi hazából már Csengerbe, majd Hegyközpályiba, Kismarjába és Bojtra jött ki. Fia, Sándor, az országos hírű nyelvész, Pályiban sz. 1820., az idegen, közlük a német és francia, nyelvek ismeretébe nagy műveltségű atyja vezette be; Nagyváradon és Debrecenben elvégezvén iskoláit, Biharkeresztesre ment rektornak, hol az olasz nyelvet is megtanulta. Innét hívták meg 1843-ban tanárnak gimnáziumunkhoz, hol ép oly buzgósággal, mint sikerrel négy évig működött, mikor egészségi okokból a lelkészi pályára lépett át és Gyomára költözött el, honnét azonban 1848-ban visszahívták gimnáziumunk igazgató tanárának.

165. sz. Dr. Imre József kolozsvári egyetemi tanár.

Irodalmi működéséért 1858-ban a m. tud akadémia tagjának választotta. Pár évvel ezután 1860. tőlünk a debreceni főiskolába, majd 1872. az újonnan alapított kolozsvári egyetemre hivták meg tanárnak. Nyugalomba vonultával 1887, Vásárhelyre jött vissza lakni, hol időközben gyermekei is állást foglaltak. M.h. 1900. dec. 21 én, neje Dávidházi Petronella m.h. 1909. Fiók, József országos hírű szemorvos és szakiró sz. 1851. helyben, 1876-ban egyetemi szemkórházi tanársegéd Schulek mellett, majd gyomai v. orvos, de 1879. haza költözött, hol számára a v. szemkórházat alapították s ennek igazgató orvosává tették; társadalmi téren is nagyobb mérvű és közhasznú tevékenységet fejtett ki, az óvónőképző intézet orvosa és tanára, a sanatorium-egyesület egyik alapitója, a ref. egyh. és e. megyének tanácsosa volt. 1909-ben a kolozsvári egyetem szemészeti tanára lett, neje Szabó Kornélia. Gyermekeik: Imre Sándor sz. 1877., eleintén a kolozsvári ref. gimnázium rendes és az egyetem magán tanára, majd a b.-pesti polg. iskolai tanár-képzőintézetben tanár, több neveléstani jeles munka szerzője; József sz. 1884., az egyetemi orvosi klinika tanár segéde B.-Pesten, Lujza, Jolánka Jancsovicsné B.-Gyulán, Kálmán joghallgató és Ilona. Az id. Imre Sándor fia még Lajos bölcsésztudor, 1884. óla gimnáziumunk tanára, majd igazgatója, nyelvészeti és irodalom történeti író, fia szintén Lajos hitoktató-lelkész Kolozsváron. — Imrés kath 1778. — Ina kath. 1848. — Ince Ferenc szijjárió 1853., Károly iparos 1861. 33 é., Vince szijjártó. — Incédi Péter fazekas 1788. — Inokai Lénáit tiszttartó Mágocson 1524. — Insperger István korcsmáros 1901-ben 49 é., Pál kútfúró. — Institórisz János ügyvéd 1730. — Irel György 1715. — Iritz család Morvaországból még a XVIII. század derekán származott hozzánk, Mózes német szűcs már Pécskáról jött városunkba s forradalomban 15—20 segéddel dolgozott mint a honvédsereg szállítója. 1849. augusztusban a városunkat ellepő császáriak készletét lefoglalták, minek következtében anyagilag tönkre ment s a haláltól is alig menekült meg. Fiai közzé tartozik Dezső, ki Irányi nevet vett fel, sz. 1858 dec. 15-én helyben, már itteni tanuló korában népdal gyűjteménye jelent meg Abafi kiadásában.

Azután mint zsurnalista és tárca író működött itthon és Pesten s különösen a vásárhelyi népies életképeknek volt avatott tollú irója, kinek ilyetén műveit a pesti és szegedi lapok a 80-as években sűrűn közölték. Később Pity-pnlaty és Az avarban cimek alatt adott ki népies elbeszéléseket. Időközben haza, majd Szegedre költözött, hol mint albiró halt meg 1900. 41 é. Halála, után önállóan megjelent műveit is (Falusi történetek, Eleiképek, Pity-palaty és Pipacsok) barátja, Balassa Ármin, egy vaskos kötetben adta ki 1900., özvegye Feiner Matild. Testvére Samu több évtized óta fogorvos Budapesten. Ezek unoka testvére Ignác vasúti orvos, zs. h. k. iskolaszéki elnök 1875-91., szintén Mózes fia, de ez Makóról költözött városunkba, itt kereskedést nyitott s 1848-ban nemzetőr volt. Aranka zs. h. k. tanítónő 1875. — Ispán Boldizsár 1523. Mágocson, Jenő gyógyszerész, sz. 1882. Fegyverneken, a »Pohó« nevű elterjedt gyógyszer készitője. — István Pál 1781. Szarvasról. — Izbék ref. cs. — Ivánka Zoltán sz. 1865. Sárospatakon, gimnáziumi ének- és zenetanár 1896-óta, jeles zeneszerző és komponista, ki több pályadíjat nyert. Atyja : Sámuel, szentesi kántor, majd s.-pataki zene és énektanár s író.

Kabai 1848-ban 3, 1910-ben 2 ref. cs., István (Juhász) cserepes m h. 1850. 32 é., János adótiszt Szentesről. — Kabza m.h. 1839. — Kácser Mátyás limár 1860., fia: Pál postatiszt Budapesten, m h. és János kőmives sz. 1867., a ki építette a H.m.v-i tptár és a görög egyház bérházát a Kossuth-téren, a v. szem és közkórházakat, az Imre és Genersich házakát a Ferenc J. sugárúton, a Ko-vács-Küri és az ev. iskolákat és a Szarvas vendéglőt. — Kácsik Sándor szabó 1849. — Kacska H. előnévvel is 1731-ben 2 cs. — Kádár ősi és későbben betelepült családok, időszakonkint 1701—95-ig 1-4 cs., 1848-ban 4 kath. s 17 ref., 1910-ben 74 ref. cs.; Dániel, Sándor kórházi gondnok fia, ref. s. lelkész 1902—905-ig, a mikor klopódiai r. lelkész lett, hl. Szűcs Júlia, Henrik szentesi sz. v. tűzoltó parancsnok m.h. 63 é., Imre ref. faniló 1874., István 1806. 1817. Orosházáról, a szűcs 1788., a kovács m.h. 1886. 48 é., Károly borbély és Lajos a kovács élnek, a kutasi tanító és anyakönyvvezető 34 é., János csizmadia fia, Mihály 1807. Orosházáról, a téglamester m.h. 1848. 58é., Sámuel téglamester 1852., Sándor városi adószedő ellenőr 1870,, a kórházi gondnok m.h. 1910. 81 é., a kőmives 1904-ben 32 é., a csizmadia él, János 1715., a bognár és a csizmadia élnek. — Kádas András 1557—58. Pereskutason, egy m.h. 1831. 70 é — Kakadi 1563. — Kakas Géza városi állatorvos 1896-ban 35 é. — Kala Sándor és János Tótkutason 1563., e néven ma is többen vannak. — Kalapic Teréz papucsos él. — Káldi Gyula kir. mérnök 1882. — Kaldor Márton kereskedő 1904. — Káté kath. 1765—70. — Kalocsa Ferenc iskolamester 1552-ig. — Kalkó Kálmán és Károly állami tanítók, utóbbik 28 é. — Kállai 1722., 1778., kath. 1715—85-ig 1—3 cs., ma 2 reí. cs., "Albert főispán 1886., 1. a földes urak közt, István 1787., M i h á l y 1818. Békésről, Sáudor molnár 1857., József 1827. Debelliácsáról. — Kallina József vasúti , titkár 1886-91. — Kallós kath. 1848, ma 2 ref. cs, Ábrahám, eredetileg Klein, az ötvenes évek vége felé, mint kék-festő költözött városunkba, fiai: E d e  gimnáziumunk  növendéke, országos hírű szobrász művész, ki egyebek közt piacterünk Kossuth szobrát is alkotta, mostoha testvére Schulhof Jakab budapesti gyakorló orvos, szintén gimnáziumunknak volt növendéke. — Kallós Árpád Ármin rajzoló és festőművész B. Pesten, Klein Sámuel itteni szabó fia, anyja is szabónő, kik néhány év elölt szintén a fővárosba költöztek fel, Árpádnak egy pár életképe jelen munkát is díszíti. — Kálmán 'László Batidáról 1499.. Kristóf ugyanott 1560—61. Sándor csizmadia él, János 1753., a női szabó él. — Kalmár László 1470. Csomorkányon, Balázs és János 1557—58., ma 1 ref. cs. Pál külterületi ev. lelkész 59 é.. Zsigmond rostagyáros 1899. Turkevéről jött városunkba s kitűnő szórórostáiról országos hirre telt szert, üzlettársa Borza Béla, János kath. káplán 1865. — Kálnai m.h. 1802. 24 é. — Kalocsa András 17tó. Ferenc szürszabó 18ü3. — Kalocsai 1848-ban 4,1910-ben 2 ref. cs. Á r o n csizmadia m.h. 1829 56 é., Béla városi kiadó 47 é., Ferenc női szabó 1862., Mihály kovács m.h. 1883. 87 é. — Kamarás János megyei pénztárnok 1723. — Kamocsaházi István 1561. — *Kamocsai l.r. u cs. melyből  itt már  1561-ben is találunk,  1827—47 ig 1-7 cs. A mostani nemes család elei Nyitramegyéből származtak, hol birtokos nemesek voltak, ujabb nemes levelel Miksa királytól  nyertek 1565.,  Mihálynak,  Kisrécse, máskép Kamocsa, urának ivadékai azonban a győrmegyei Rárosra, a pozsonyinegyei Darnóra s az ország egyébb részeire költöztek, ezek jobbára gazdatisztek voltak, s nemességüket Győrmegye állal 1725.. 1763. és 1828. is elismertetlek, Baja és Bácsa győrmegyei helységekben birtokaik voltak.

106. sz  Kamocsai címer.

Esztergom megyétől is van 1835. nemesi bizonyítványuk, melyet Kamocsai Károly sárisápi uradalmi számlartó eszközölt ki; Albert mézeskalácsos él, Antal 1848., Ferenc az 5 lelkes gazda 1818., gimn. a.-nya 100 k., az iparos 1861-ben 76 é., Franciska kath. tanítónő, 'Gábor sz 1879, a hasonnevű városi kapitány fia, téglási majd bodzási tanító, "Imre szolgabíró 1747—52., a főispán helyettes 1833., a kapitány 1844—46., László megyei várnagy 1818., járási csendbiztos 1845., Mihály megyei esküdt 1848., az ügyvéd 1848., *a megyei pénztárnok 1861-ben 41 é., Pál járásbirósági irodaliszt 1876., Sándor csendbiztos 1794., mezei biztos 1806., a táblabíró 1806. t. — Kámvás 1848-ban 2, ma 5 ref. cs — Kan 1715—1762-ig 1—4 cs., Miklós mh az 1738-i pestisben, Jancsi kitűnő cigány primás ezelőtt 50—60 évvel. — Kanász 1731—59-ig 1—2 cs. 1848-ban 4, 1910-ben 4 ref. cs , Albert 1731. — Kanda ref. cs. — Kandó 1762-95 ig 1-2 cs., 1848-ban 5, 1910-ben 14 ref. cs., Gergely 1750. Gesztről. István cserepes m.h. 1826. 25 é. Károly tálas él, János tálas m.h. 1910. 78 é. — Kánitzer Adolf kereskedő m.h. 1893. 74 é, Gottlieb kereskedő zs h. k. előljáró 1867., lörv. hat. bizottsági tag 1889., m.h. 1913. Halason, neje Blau Éva a zs. nőegylet elnöke m.h. 1891. 55 é„ Mór zs. tanító 1869. Komáromból, Rezső kereskedj Gottlieb fia, neje Neuman lány, női szabó, Sándor, Adolf fia. jogtudor, ügyvéd, v. szinügyi bizottsági elnök, anyjával és testvéreivel együtt 1000 k.-ás j. alapítványt teüí 52 é. — Kanyő András kath lelkész — Kanta kath. 1778. — Kántor 1731 -ben 2 cs. 1848. és 1910-ben l-l ref. cs., Lajos tanyai tanító 1862. — Kapa ref. 1848. — Kapás Pál 1557—58. Mágocson, 1731-ben 9 cs., 1848-ban 3, 1910-ben 4 ref. cs., egy mh. 1805 50 é., Ferenc katona m.h. 1823. 60 é., Pé t e r tálas m h. 1899. 44 é. — Kapeller Antal v. főjegyző 1886., ezután tanácsnok, végül árvaszéki elnök, m.h 1906. — Kapitány Pál 1488 Leién. — Káplár kath. 1765— 1770, 1788. - Kapocs 1801. — Kapocsi 1848-ban 12, 1910-ben 12 ref. cs., István f. m. 1886-ban 40 é., László takács m.b. 1874. 67 é., János  esküdt 1841. — Kaposi 1722—62-ig 1—2 cs., Márton gimnáziumi rektor 1731 — 32. — Káposztás ma 4 ref. cs — Kapucsi 1742. 2 cs. — Kapus 1848-ban 10. 1910-ben 20 ref. cs., György csizmadia m h. 1828 66., István szabó m.h. 188á 23 é., a kereskedelmi könyvvezető m.h. 1887. 22 é., Márton 1883. Szenlandrásról. az asztalos m.h. 1876. 73 é., Péter cipész 1901, János csizmadia 1788., a másik m.h. 1863. 80 é„ a szabó m h. 1876. 59 é., a másik szabó 43 é., - Jenő cukrász él, leánya Margit, Somogyi J. lelkész neje, elköltözött, József 1827-50. — Kara András 1766. — Karácson András ref. s. lelkész 1908—09. — Karácsonyi 1762—95-ig 2-3 cs., 1848-ban 14, 1910-ben 31 ref. cs., Ferenc papucsos él. Pál lovashadnagy m.h., Sándor gölöncsér m.h. 1877. 34 é, János 1715. a cserepes m.h, 1853. 48 é. — Karakas 1763, István 1765. — Karai 1722. — Karancsi B a 1 á z s, György és Márton 1561—63. Földváron, 1742-ben 2 cs., ma 4 ref. cs. Dániel 1841— 1905 halasi sz., ref. s. lelkész 1867—70., ezután rendes lelkész 1872—1905 ig. az egyháznak 2000, a gimnáziumnak 1000 koronát hagyományozott, ht. Szabó Judit, leányaik : Judit Pokomándi Gáborné, Etelka és Livi a viruló hajadon korukban elhallak; Márton 1848., Mihály 1848 - Karaz 1323. — Karasz 1848-ban 6, 1910-ben 27 ref. cs , B é 1 a f. m. él, István 1810-1900. érdemes ref. e. gondnok 1870. t., Pál 1829-1902, f. m. az egyháznak iskola telket ajándékozott a külterületen, Mihály értelmes és lelkes földesgazda, presbiter, m.h. 1880. t., Sámu-e 1, apa és fia, 1830—1900. t. földesgázdák meghaltak. Jakab, István fia, f. m. és neje Tóth Juliánná élnek. — *Kárász 1760—1848-ig Horgos i előnévvel, időszakonkinti-5 cs, Ádám obsitos katona m.h. 1807. 40 é., *B é n i á m i n megyei alsz. b. 1816—25,, az esküdt 1829., az alispán 1835., 1838., a táblabíró 1810—46.. az alispán 1843 -46., a főispán 1848., Ferenc táblabíró 1774,*Imre megyei aljegyző 1781 — 85., majd szolgabíró 1883—1790, az alispán 1802—1806., István főjegyző 1774 , majd alispán 1781—91., 1799., főjegyző 1836-38, László országgyűlési követ 1839. — Kardos t.r.u.cs 1702—95 ig időszakon-kint 1—11 cs. 1848-ban 20, 1910-ben 108 ref cs. egy ré-szök Nagy előnévvel. András főbiróról 1689 a földesurak között szóllottunk, Antal ref. tanító 1822—24., Bálint (N. Kardos) f. m. presbiter, a v. th. bizottság tagja, ht volt C. Kis Anna, a cipész él, Bél a, előbb Klein, gabona kereskedő 56 é, Ferenc  czizmadia m.h. 1858. 73. é., a másik m.h  1864. 54 é, a  dijnok  m.h.  1898. 66 é, Kardos Ignác temetkezési kereskedő, Imre kovács m.h. 1882. 28 é., a bognár él, István 180 köblös föld gazdája 1720., a főbíró 1724., esküdt  1713-33.,  Lajos né  női szabó él,  Mihály  ipnros 1861-ben  29 é.,  Pál ács él, Péter csizmadia m.h. 1865. 78 é., Sámuel bognár null  1880. 54 é., a cserepes m.h. 1843. 23 é., áz építészmérnök, eredetileg Klein, építette a Beregi emeletes  házát a Kossuth téren, Makóra költözött el,  Sándor  szabó él, Tamás csizmadia m.h. 1883. 34 é., János jegyző 1769., a 278 telkes gazda 1848., az asztalos m.h. 1855 60 é., János (Nagy Kardos) iskolai alapítványa  1887-ből 2000 k., ezen kivül adott egyházának 270, a  gimnáziumnak  1900-ban nejének Nagy Varga Juhának emlékére 400 k -nát, egy másik János,  mh  1910-ben, kinek leánya  Katalin Mucsi Bálintné minden vagyonát  (mintegy 9000 k. érték) egyházának hagyta 1906. t.,  József  cipész  mh  1898. 61 é, az asztalos m.h  1873. 68 é., a timár m.h. 1862.  42 é., a csizmadia él, fia József 20 é, ref. tanító 1910. óta, az asztalos él, Jusztina Kmeltiné, később Kárpátiné, felsőbb leányiskolái tanítónő 1882 -89-ig, ezután polgári leányiskolái tanárnő,  Szászvárosra  költözött el. — Karika Pál gimnáziumunk kiváló  rektora 1832—35., majd a n.-kőrösi tanitóképzőintézethez ment  tanárnak,  később  Abonyba, majd Tatára  költözött s itt halt meg 1879-ben,  irodalmi működéséről  fentebb  szólottunk.  — Kárlenszki 1831. — Karlincki ma 6 ref. cs. — Kárpáti Sándor, eredetileg Gerus-ka, sz. Poprádon, polg. fiúiskolái tanár 1894., neje Kardos Jusztina, szintén polg. isk. tanítónő, elköltöztek  Szászvárosra. — Kársa m.h. az 1738-i pestisben. — Kársai  1848-ban 3, 1910-ben 3 ref. cs. Bálint csizmadia él, Dániel bognár, m.h. 1895. 51 é., Ferenc  takács m.h. 1873. 58 é., István takács m.h. 1853. 41 é., László  ref. tanító 1873—74.,  Lajos kath. káplán 1863.,  Mihály  1834. Ceglédről,  J ó z s é f  1800.  szintén  Ceglédről,  a takács m.h. 1843. 62 é., a bognár  m.h.  1871. 63 é. — Karszalla Erzsébet  hollandi  sz..  m.h. 1830. 48 é. —  Kartai kath. 1778. — Karvai kath. 1778. — Kása 1731-ben 2 cs., Gergely 1794.  Kecskemétről, István  1788. Papkesziből, a zendülő 1753. — Kási 1848.,  István  takács m.h. 1842. 72 é, Pál fésűs, m.h. 1882. 65 é.,  Péter  takács m.h. 1858. 58 é.,  Sámuel  késes m.h.  1851. 38 é.,  János késes  mester  1841, —  Kassai  1762-ben  2 cs. — Kassi Márton 1715. — Kasza ős és későbbi cs. 1701—95-ig időszakonkint 1—2 cs. 1848-ban 5, 1910-ben 29 ref. cs. István csizmadia m.h. 1866. 34 é., egy másik az egyháznak 1904-ben 1000 k. adományozott,  Istvánné  női szabó.

Kaszab kath. 1778. 1—2 cs. — "Kaszap 1738-847-ig 1—3 cs., eredetileg jobbágy sorban, melynek tagjai itt és Algyőn laktak; Péter (1727—1799) korábban Vásár helyi lakos, szintén Győrbe költözött, de mikor a reformátusokat e faluból kiűzték, ezekkel együtt visszajött hozzánk, első neje Dezső Judit, második Barna Sára, idővel szép vagyonra és becsületre tett szert, a városnak 24 éven át volt" esküdtje, majd (1768—85) négy izben főbírája, a haza iránti szolgálataiért 1791-ben nemességet kapott, jóltevő és egyházias ember, fiára nagy vagyont hagyott, az uj templomnak értékes urasztali kehelyt ajándékozott, unokája volt Mihály 1794-1870., ügyvéd 1818. óta, eleintén 1826. csongrádmegyei aljegyző, majd 1832— 48. főjegyző, e. m. tbiró, II. alispán, végül 1861. törvényszéki ülnök, felesége Nagy Júlia, leányai: Emilia D. Nagy Sándorné és Ilona id. Dobosi Lajosné. A család ez ágának tehát ily módon magva szakadt. Más családok tagjai "Ferenc, m.h. 1830. 59 é., István m.h. 1824. 64 é., "Mátyás alispán 1832., Pál esküdt 1790., "József megyei esküdt 1796—1808., majd táblabíró s alispán, mh. 1828. 64 é. — Kaszás 1731-62 ig 2-3 cs. 1848-ban 5, 1910-ben 10 ref. cs., Károly kereskedő él, Mihály kőmives 1888., János csizmadia m.h. 1838. 22 é., József kovács m.h, 1899. 81 é. — Kaszvai ref. 1848. — Kata György 1773. Karcagról. — Kátai 1783-1811-ig 1—2 cs., András asztalos él, István v. építészeti felügyelő 54 é., Sándor lakarékpénzlári gyakornok, János esküdt 1790—91., a biró 1795., József gondnok 1811. — Kató 1715. — Katona 1722—95-ig 1-4 cs. 1848-ban 14, 1910-ben 52 ref. cs., kik túlnyomóan főldmi-velők. Ferenc bognár él, Gyula kőmives, mint társ részt vett ipa, Strucskó építéseiben, István 1773. Nagykőrösről, a k. gondnok 1809., az esküdtbiró 1810., Mihály 1763. Szentesről, Sándor asztalos,  János 1738.

Kattzein Kristóf asztalos. — Kaufer kath. cs. 1765—70-ig 1 —4 cs., Márton városgazda 1783—84., Miklós tiszttartó 1787—91., Mór zs. tanító 1873. — Kauffliann Gyula gazdasági iskolai segéd tanító 23 é. — Kaunitzer Mór zs. tanító 1869. — Kavics  kath.  1778. — Kaza 1834.

Kazár ref. 1848. — Kazdag batidai birtokos család 1472., Gergely  1575—8. Mágocson. — Kazincki kath. 1848. -Kazsa Márton 1549. Derekegyházán. — Kájer 1795-ben 2 cs. János gombkötő 1849. — Kájerléber, eredetileg Keuer-leber, János pinlérmester sz. 1820. Wűrtenbergben. Wolf-schlugeban, mint serházi szeszégető és pintér telepedett le köztünk 1846. Fia János a város kertésze, szakjában elméletileg és gyakorlatilag kitűnően képzett, neje Fekete. Fiók, János okleveles vegyész a mező-hegyesi cukorgyárban. — Kajfer Márton takács 1786. — Kajtár Miklós uradalmi irnok Derekegyházán 1814. — Kajtor Péter 1557-58. Újvároson, Sándor 1832. F-Gyarmatról. — Kájzer János kalh. tanító 1778. — Keckó Lajos papucsos s János csizmadia élnek. — Kecse Miklós 1841. Szentesről. — Kecsei György 1730. — Kécsi m.h. 1819. — Kecskeméti 1724—1806-ig 1-5 cs 1848-ban 12, 1910-ben 47 ref. cs., Albert ügyvéd m.h. 1845. 26 é., Bálint szabó m.h. 1844. 24 é., E t e 1 k a községi óvónő 1893. óta, Ferenc csizmadia m.h. 1850.. Gergely főbiró 1768-78., a kereskedő 1761, Géza szabó él, Ignác szabó 1861-ben 33 é., (fiai: Dániel itélő-táblai birő Szegeden és Géza a fenti szabó), Lajos takarékpénzi tári tiszt Hajdúböszörményben, Imre kovács 1884., István lelkész 1724., a csizmadia m.h. 1843. 45 é„ a kovács m.h. 1894. 28 é., a másik kovács él, Károly elő-fogati biztos, gimn alapítványa 100 k. m.h. 1855. 43 é., László timár, majd városi tanácsos 1860—70., leányát Lendvai -ef. lelkész vette el, ginm. a.-nya 100 k., a városi irnok m h. 1881. 67 é., a szürszabó m,h. 1819 67 é , az esztergályos él, Pál gimn.-ra hagy 300 frfol 1827., a tanító 1835—36., a főgondnok 1792-94., 1795—98., a szürszabó m.h. 1881. 44 é, Sámuel 1788., lápintézeti a.-nya 200 frt 1818., gimn. építésre 300 frtot, a ref. s. lelkész 1854-55., később mint szkulvai rendes lelkész halt meg, a szabó m.h. 1864. 78 c., a'pflplanos m.h. 1828. 87 é., Sándor szobafestő 1904. 52 é„ a takács m.h. 1877. 25 éM az ács 1819-1884., a másik ács él, József kereskedő 1808., a szabó m.h. 1872, 48 é., János tanító 1780-96. — Kecskés kalh. 1778. 1848., Lajos kelmefestő. — Kékedi cs. 1637. — Kelé 1778., a lakatos 1821. — Kelemfi (Kelenfi) 1731 -95-ig 3-7 cs. Szabó István 1771. — Kelemen 1731-95 ig 2-4 cs, 1848-ban 5, 1910-ben 8 ref. cs. András 1775. Makóról, György 1778. Berényből, Lajos ref. laniló 1886. óta, neje Albert Irma óvónő, Mihály kovács él, Pál ács 1838, Sándor ács, József ács, János  1751.  Köröslndányból. — Kelenfi (Kelemfi) 1731—95-ig 3-7 cs. 1848-ban 6,1910-ben 4 ref. cs., Kelenfi István tálas 1873. Sándor gölöncsér m h. 1860. 23 é., János cserepes m.h. 1854. 24 é. — Keleti (korábban Klein) Adolf nagykereskedő és földbirtokos 57 é., a zs. h k.-nél egyházi és jótékony adománya összesen 880 k. — Keli Imre csizmadia 1849. — Kellner József iparos 1861-ben 41 é. — Kemecsei 1762-ben 2 cs. — Kemény Lajos műszerész, Sándor polg. fiúiskolái h. tanító 1905—6., S i m o n a zs. h. k. és iskolák történetének érdemes irója, igazgató tani ló, sz Nagykanizsán 1865-ben, ide költözött 1893., Zoltán műszerész — *Kómeri Mikó cs nemességét a XIV. sz.-ig viszi fel, birtokai Kraszna, Szilágy, Kolozs, Szolnok slb. megyékben feküdtek, azok nagyobb részét azonban már a XVI. sz. folyamán elveszítette, bár még azután is tekintélyes javaknak és rokonságnak (Károlyi, Becski, debreceni Komlósi, Bölönyi, Meggyasszai) örvendett. Idővel a családtagok Debrecenbe és Szabolcs megyébe költöztek. Az ujabb nemes levelet László lelkész szerezte meg Apafi fejedelemtől 1685. Mihály Debrecen városi esküdt s több vmegye tbirája 1770. t. Fiai J ó-zse f 1790—1852 huszárkapitány és Lajos Szabolcsmegye tbirája. Ennek unokája az 1878-ban sz. Gyula vaskereskedő, ki néhány év előtt költözött városunkba, ht. Hadházi Ilona.

A cs. több lelkészt adott a ref. egyháznak. — Kende 1561., kath. 1848., Márton, Márton fia járásbiró, sz. 1866. Szatmárnémetiben, Nagyilondártl költözött ide 1904. — Kendi 1561., egy másik m h. 1841. 53 é. — Kénesei 1722—52 ig 1-2 cs. — Kéncses 1731—32-ben 1—3 cs. v. ö. Kincses. — Kenderfi Lőrinc 1561. — Kenecsei 1731—32-ben 1—3 cs. Péter 1751. — Kenéz ősi és későbben jött cs.-ok. Kis, P. Szabó, Sánta előnevekkel és ezek nélkül; 1701—1844-ig 1—13 cs., 1848-ban ref cs. 14, 1910-ben 20; András 1715., egy másik 1774. Kunhegyesről, György 1701. 6 ökrös gazda, István 1819. Nagyszalontáról, Lajos kovács, kocsigyártó, szénkereskedő 47 é, Márton esküdtbiró 1708 — 14., egy másik f. m. 1870. 1890. m.h , Pál városi esküdt 1844., fia Pété r, Kis Kenéz, e.-nak sok ideig tevékeny gondnoka, tptári igazgató, presbiter s v. törv. halósági bizottsági tag, S á m u el egyházának hat hold földet adományoz 19Ü0., Sándor jogtudor, ügyvéd, presbiter, ujság-szerkesztő 45 é., a kovács m.h. 1882 27 é.; Tamás, P. János fia, földesgazda, József ref egyházi adószedő 1843, a városi adótiszt 26 é., egy másik József, a Péter testvére, és neje  Pap Julia  az e.-nnk 1902-ben 1000 k.-ás alapítványt tesznek, egy harmadik Kenéz József (Kenéz Hódi), a Péter fia, földes gazda, kitűnő kertgazdaságáról ismeretes. — Kenézi István, Lajos és Miklós tanítók 1832-34. — Kenic 1722. — Kentész 1701—2-ben 1 cs., Márton csizmadia 1860—1900. — Kenyeres Imre és Márton 1450. Szentkirályról. János külterületi tanító 1890-91. — Képös Balázs 1557—8. — Kérdő ősi és későbbi cs. 1701-95 -ig 1—4, 1818-ban ref. cs. 15, 1910-ben 25, Ádám ev. T.-Komlósról 1804., András 1715, Bálint csizmadia 1848., a másik m.h. 1891. 31 é., Lajos kovács él, Márton f. m., hírneves hazafi 1820 —1880. t., Péter 1715., Sándor szabó m.h. 1885. 30 é. — Kerekes 1731—1824-ig 1-4 cs. 1848-ban 3, 1910-ben 5 ref. cs., Ferenc esküdtbiró 1799-1802., törvénybiró 1806-1824., főbiró 1823., István 1828. Sámsonról, a kőmives m h 1894. 63 é, Károly szabó él, Mihály iparos 1848.,  János  utazó  m.h.  1862. 58 é,  János kőmives m.h. 1857. 55 é., a másik  kőmives  m.h.  1873. 45 é. — Kerékgyártó Ferenc állami tanító 41 é. — Keresztes (Körösztös) Balázs Pereskutason 1557—58., Mihály és Tamás 1557—58., János 1715., 1762—1836-ig 1-3 cs. 1848-ban 3 kath. és 11 ref. cs. 1910-ben 19 ref, cs., Gábor m.h. 1813. 77 é., Gvula ref. s. lelkész 1902-03., az asztalos él, Imre asztaloséi, *László táblabíró 1847-48., 'Lajos, Berhidai, asztalos, m.h. 1855. 77 é„ a kéményseprő él, Mihály takács m.h. 1857. 58 é., egy másik iparos, Berhidai 1869-ben 58 é., Péter 1810. Szentesről, Sá m u el papucsos él, János 1788. Szentesről, "József 1. Berhidai alatt, m.h. 1840. 70 é. — Keresztúri 1731-62. 2-4 cs. - Kérges 1731-ben 2 cs. 1815-ben is egy- — Kéri, Bittner, Imre orvostudor, író 1831-ben, a kolera idején, lakott nálunk. — Kering Andrásné cipész él.

197. sz. Berhidai Keresztes címer.

Kertész, Oláh előnévvel és e nélkül 1762—95-ig 2-3 cs., Ádám 1787, Bolházáról F e r e n c asztalos él, István csizmadia 1788., Márton 1818. Szigligetről, a csizmadia m.h. 1870. 75 é., József szabó 1853. — Kerti Gergely és Mihály 1793. Öcsödről. — Kesely Mihály 1715.

Késő 1731-ben 2 cs. — Kesöi István gyógyszerész sz. 1886. Virágperegen, hol apja főjegyző. — Kesköny Bálint 1557—8. — Kesselő 1560. — Keszler Ferenc iparos 1861-ben 58 é., József törvényszéki, majd v. tisztviselő s községi biró 1872-1912. 70 é. — Kettős Balázs 1557-8 Butidán. — Kezdi 1839. — Keze 1489. Fecskésen. — Kezes ma 9 ref. cs., György csizmadia 1788., egy másik m.h. 1825. 68 é., Péter csizmadia m.h. 1844. 6ü é.. egy másik m.h. 1885. 75 é. — Kháger, Khoger, József és T a m á s kötélverők 1826. és 1866. — Khon Ignác bádogos, nemzetőr 1848-ban 42 é., fia Zsigmond szintén bádogos, Lőrinc sárospataki sz. zs. kereskedő 1848-ban 46 é., Manó kereskedő sz. Albertiirsán 1811-ben, nemzetőr s a hitközség vezető embere 1855—62., a Lederer féle dohánybeváltó üzlet megbízottja, gimn. adománya 100 k., Kun Miksa ügyvéd apja, m.h. 1891., Mihály alberti-írsai sz. zs. házaló kereskedő, 1848-ban 37 é., Mór kereskedő, a zs. h. k.-nek 1908-ban jótékony célokra 100875 kor. alapítványt lett, Jakab szegedi sz. zs. timár, 1848-ban 42 é., zs. h. k. előljáró, ő létesítette városunkban az első nagyobb ipartelepet s testvére Ignác a téglagyárat, fia, F árka s, budapesti ügyvéd keresztyén lelt s Kun László  nevet vett fel. V. ö. Kohn. — Kibir 1731-ben 1 cs.

Kiffinger Antal mészáros 1854. — Kigyósi Ignác polg" iskolai tanár 1895—97., a mikor m h., ide Ballasagyarmat-ról nevezték  ki. — Kikincs  István  1557—58. —  Kilimai 1802. — Kincses,  ős és  későbben  beköltözött  családok 1601—95 ig  1-4  cs.  1848-ban  6,  1910-ben 13 ref. cs., András és társai Csomorkányt és Batidát zálogban bírták 1682-ben, fia  István  6 ökrös gazda v. esküdt 1707 —21., Imre tálas él, Sándor asztalos, János  kovács élnek. — Király, ősi és későbben beköltözött családok, I m-re  és  Ist ván  1562., 1701—95-ig 1-2 cs., 1848-ban 6, 1910-ben 8 ref. cs.,  Ferenc  borbély  m.h. 1899. 37 é., hasonnevű fia állami tanító 24 é., a takács m.h.  1823. 38 é., György csizmadia él,  Gyula  ref. tanító 1881—85., mikor Szegedre költözött,  István  mészáros m.h. 1844. 36 é., a tálas m.h. 1890. 54 é., Károly  polgári fiúiskolái tanító 1898-ban,  Pászlóról  helyezték  ide,  Mihály takács 1788., a csizmadia  m.h.  1849. 07 é., az ács, ki az első munkás  lakásokat  építette  1878. t., a  kőmives él, Pál gépész m.h. 1893. 29 é., Sámuel takács m.h. 1851. 48 é., a hentes m.h. 1876. 58 é., Sándor 1778. Makóról, a népbanki főkönyvelő 1901., János iparos 1861-ben 49 é.,  József  iparos 1861. 47 é, a népbanki s. könyvelő 1901., a hentes m.h  1856. 57 é., a szobafestő él. — Kirics Milivoj kir. aljárásbiró 1904. — Kirkmajer  kalh.  1775. — Kis, birtokos családok 1472-ben, Balidán 1561. Tótkutason kettő is,  ujabban  Hódi,  Hős,  Tót,  Dombi,  Tatár stb. előnevekkel  és  ezek  nélkül,  1701—1847-ig  6—23  cs. 1848-ban 88, 1910-ben 548 ref. cs. Leginkább földmivelők; Adolf  városi  rendőrfogalmazó  55 é.,  Albert  1225 lánc föld gazdája 1762,, legnevezetesebb *András a ref. egyház nagy érdemű lelkésze 1788—1816.; Keresztesen (Fehér m.) sz., Debrecenben tanult.  Madarasi  rektorsága  és külföldi tanulmányai után hozták ide.  Esperes  1812—5. Atyja is András volt, a ki Komárommegye 1764. bizonyítványa szerint nemességét beigazolta s annak  élvezetében is volt. Hasonló értelmű bizonyítványa volt fiának  Andrásnak is Fejérmegyétől 1771-ről Lelkészi, működését önfeláldozó  buzgóság jellemzi, az Uj-templom felépítésében a legnagyobb  érdem az övé.  Az  újvárosi régi temetőbe temették 1816 Ennek fia Dániel  ügyvéd, Csongrádmegye főügyésze 1840. táján, táblabíró 1846—8., tszéki ülnök, Évtizedeken át tisztes, előkelő állást foglalt el a városban. Nagy műveltségű, szigorúan pontos és lelkismeretes, komoly zárkózott, egyébként sima modorú és tiszta erkölcsű úri ember.

A város kulturális fejlesztésében, főleg a gimnáziumi felügyeletben, nagy tevékenységet fejlett ki, s így történt, hogy mikor néhány  esküdt  megsértette és ő az egyházi ügyek kormányzásától vissza akart vonulni, az egész egyháztanács tüntetett mellette 1820. Egész életében nőtlen maradt s a Kaszap u. 11. sz. házban lakott, m.h 1852. 61 é. Könyvtárát a gimnáziumra hagyta. Testvére Kis Zsuzsanna Szomor Józsefné. Más családokból valók: András vasúti állomás felvigyázó, Antal Makóról költözött ide, eredetileg Klein, a Bertalan apja, m.h.; a kath. tanító 45 é., Aurél jogtudor ügyvéd, Gyula gyógyszerész fia, Balázs ref. tanító 1869—70., Bálint törvénybiró 1847., a kovács 58 é., a bognár, a kőmives és a tálas, kik szintén élnek, nemkülönben B é-1 a dr. alorvos, a külterületi tanító 1896., Bertalan kereskedő 1868. óta, később 1872. temetési intézeti és kőfaragó gyár tulajdonos 71 é., üzlettársa fia Antal, kadét, hegedűművész, Boldizsár kath. adminisztrátor 1884., Ernő ács és a szabó élnek., Ferenc 102 köblös föld gazdája 1720., az adószedő 1724., az 1936 lánc föld gazdája 1752., a bíró 1843., a tálas m.h. 1829. 28 é., a kovács m.h. 1894. 44 é., a kőmives és a szabó élnek, Gusztáv 1825—1899. rovetsini (Morvaország) sz., honvéd kapitány a 48—49-ki forradalomban, gimnáziumi érdemes tanár 1852—1888-ig, mikor is nyugalomba vonult, tanítványai nevére 1000 k.-ás a.-nyt tettek, ht Nagy Emma; György 1786. Békésről, Gyula, Imre tanító fia, népbanki volt pénztárnok 38 é., a gyógyszerész, a nyomdai részvénytársaság elnöke 1904. t. 66 é, a helybeli ref. gyámintézet jóltevője 1881—1895., ht. Barta Ilona, a ki m.h. 1910., a járásbirósági végrehajtó él, Imre kath. káplán 1865., a molnár 1848., a takács m.h. 1891. 32 é., a szatócs 1896-ban 45 é., a ref. egyház pénztárnoka 1894. óta, előbb jeles tanító 1870—93-ig, sz. helyben 1851-ben, a tálas él, a táblabíró 1847., István takács 1788. Nádudvarról, a tanító 1809—1819., a kőmives 1861-ben 43 é., a csizmadia m.h. 1823. 52 é., a tálas m.h. 1834. 35 é., a csizmadia m.h. 1858. 60 é., a kath. káplán 1875., Károly ref. tanító 1903, óla, 1905. óta iparos iskolai tani ó is, sz 1883-ban, hasonnevű apja városi fogyasztási ügyvezető, László ref. tanító 1861 ig, a mikor ügyvéd lett, Lajos (Z. Kis) borbély 1849., 1878. t., m.h. 1887. 64 é., neje Zsarkó Zsuzsanna, a ref. tanító 1874., a cipész m.h. 1896.; a v. régiségtár buzgó és szakavatott őre, hasonminőségben Nyíregyházára költözött 1912., Tamás tptári alkalmazott fia, régészeli író; az ács, a férfiszabó, a papucsos és a vendéglős élnek, L i d i a színésznő, kiskunhalasi sz., m.h. 1884-ben 25 é., Kis Márk (Wilner) makói sz. zs. kalmár 1848-ban 32 é., Márton  városi esküdt 1798., a borbély 1733., a makói sz. zs. kalmár 35  é.,  nemzetőr 1848-ban, a ref. tanító 1848—1878-ig, a mikor m.h., a bognár  m.h 1866-ban 65 é., a csizmadia él, Máté kovács m.h.  1879. 34 é., Mátyás csizmadia él, Mihály  1774. Makóról, 1776. Szentesről, 1823. Kecskemétről, a bognár m.h. 1832. 33 é., egy másik m.h. 1869. 22 é., az iparos 1848., a csizmadia m.h. 1871. 64 é., a szabó m.h. 1872. 28 é., a  tálas m.h. 1898. 57 é., a cipész él.  Miklós  f m. 1731., egy másik 18Ö6. Szentesről, Mózes külterületi lelkész-tanító 1901., majd r. lelkész lett, Pál biró 1749 , a kovácsok, apa és fia, 1838-1912., a kántor m.h. 1821. 37 é., egy f. m. 1832. Békésről, az 1369 lánc főid  gazdája  1752., a 3V8  telkes gazda 1848, a ref. s. lelkész  1858—64.,  szentesi  sz., később turkevei s. lelkész, aztán  nemsokára  m.h.  mint r. lelkész; a bognárok  m.haltak  1856. 54 é. és 1904.  87 é., az állami  tanító 28 é., a  pénzügynök,  majd  vendéglős 1911. elköltözött,  Péter  kántor 1812—21., az 1204 lánc föld gazdája 1752.. egy f.m. 1823. Makóról,  egynek  (Sz. Kis Péter) neje Molnár Erzsébet 200 k. gimn. a,-nyt  tett, a takács m.h. 1895. 87 é., a városi  igtató  m h. 1903. 76 é., az ács él, Sámuel  malom tulajdonos 1848., a takács 1848, a bognár m.h. 1853. 65 é., egy  másik  m.h.  1859. 28 é., a csizmadia m.h. 1887. 59 é., Sándor  a zendülő 1774.,  egy  másik  1843.  Sámsonból,  a csizmadia  m.h. 1893. 63 é., a bognár  és a tálas  élnek,  Sára  (B. Kis) özv. Faragó Sámuelné hitbuzgó és nemesszivü nő, az egyháznak többek közt 1890-ben 2000  kor.-t  adományozott; Tamás  főbiró  1822., a törvénybiró  1828., a v. esküdt 1820., az ács m.h. 1899. 65 é., Tódor kereskedő 1770-1786., Jakab kereskedő  60 é.,  János  esküdt  1615., egy másik esküdt 1720-22., a borbély  1780., az  esküdt-biró 1814—15., az obsitos  katona  m.h. 1829. 75 é., a takács m.h. 1833. 66 é., egy másik m.h  1850. 60 é., az asztalos m.h. 1846. 19 é., a cserepes  m.h. 1855. 48 é, a kovácsok meghaltak 1864. 43 é, és 1904. 50 é, a tálas m.h. 1876. 37 é., a városi tanácsnok nyugalomban, egy kovács és cipész élnek,  "József  1848.,  kitől  különböznek a kath. tanító 1848., a városgazda  1804., az ács m.h.  1849. 65 é., a szűcs m h. 1849. 28 é., a takács m.h. 1886. 59 é., a csizmadia él és a f. m. (Veres Kis) 1880. t. V. ö. Klein — Kiss Bertalan debreceni születésű j. biró, korábban N -szentmiklóson működött, hozzánk 1873-ban nevezték ki, az ő idejében épitetlék a j. bíróság mostani házát,  neki köszönhető ennek központi elhelyezése s az uj  telekkönyvi betéteknek a nyilvánosság számára való átadása, ref. presbiter, 1905-ben tőlünk a szegedi kir. táblához rendelték be itélőbirónak. — Kisfalusi kath. 1778. — Kisfalvi 1720—42-ig 1—1 cs., János iskolamester 1720. t. — Kismis  1722 —36 ig 1—7 cs. — Kizur 1800. t., Ferenc csizmadia él. — Klauzál  Imre  urad.  jószágigazgató  1833. — Klaumer 1848. — Klebnicki György csizmadia 69 é. — Klein Albert festő 1852., Antal makói sz. zs. kereskedő  1848-ban 29 é., fiai: Bernát  és Adolf nevöket idővel Kis re vál-loztották, a másik kereskedő Márton fia, 1868-i  sz.,  Arin i n rajzoló és festőművész, Sámuel fia, ezzel együtt néhány év óta  B.-Pestre  költözött s ott Kallós  név  alatt működik, a bádogos él, Dávid vendéglős 1904., Izsák gombkötő 1860., Lázár  bádogos él,  Márton  házaló gyapjú kereskedő  1839.,  fia  Sámuel  (Kardos)  vasúti mérnök 1879. Makón, egy másik Márton vendéglős, gelei sz., 1870—1912. t., fia L á s z 1 ó J e n ő ügyvéd, lapszerkesztő, Móra csizmadia életben, Péter makai sz. zs. kereskedő, nemzetőr, 1848-ban 52 é, (Kardos Béla gabnakereskedő apja), Salamon kereskedő 1869. 29 é., Sámuel makai sz. zs. kereskedő 1848-ban 24 é., nemzetőr,  a  szobafestő él, Sára női szabó él,  Simon  kereskedő 1869-ben 54 é., József makai sz. zs. házaló (fia  Simon  gabnakereskedő) 1848-ban 43 é., a cipész él, Vilmos vendéglős 1904-ben 35 é. V. ö.  Kallós,  Kis, — Kleinmann  Ábrahám orvos 1869-ben 50 é.,  Albert  orvos 1861-ben 43 é. — Kleman József borbély. — Klenc kath. 1848. — Klepács János kőmives 1904-ben 50 é. — KI imái  János  1792. Szarvasról. — Kiimer Mátyás ev.  1811.  Makóról. — Klipsch 1. Zsarkó. — Klinger kath. 1776. — Klisics István  szabó. — Klocka ev. cs. 1800. t. Biszterecből, György 1804., István  timár 1849.,  Sámuel  csizmadia 1849.,  János 1803. — Klopfer Fülöp  szabó. — Kluka  János ev-  1804. Nagyfaluból, Árva m. — Kluzsik József késes,  m.h.  1856. 52 é. —Kmetykó, Kmetti, cs., István 1759—1807. Nagyszombatról, hol káptalani tisztviselő volt, 1796-ban költözött városunkba, Kmetti György 1849. honvédtábornok nagybátyja; fia János, helybeli szabó s vásárjog-bérlő; ennek hasonnevű fiától, a késestől, származtak József városunk érdemes főjegyzője és polg. mesteri helyettese, Lajos iparos (fiai Pál, Lajos, Károly tanítók), Károly v. alszámvevő, Kmetykó Borbála Dohiné kath. tanítónő János fia még Károly  1835—1910  v árva pénztárnok, a kath. egyház elnöke, ipartestületi jegyző, kinek ivadékai,  Béla  népbanki  ny.  könyvvezető,  sz. 1859., Gyula  polg. isk.  rajztanár,  m.h. 1887. 28 é. és Kmeiti Károly, sz. 1863., jogtudor, ügyvéd, bpesti egyetemi tanár és országgyűlési képviselő Esztergomból,  több  jeles jogtudományi könyv szerzője. Istvánnak  gyermekei  voltak még,  Károly temesvári várnagy 1849. és Zsófia Herceg Pálné, Herceg Mihály egyetemi tanár anyja, kik a Kmetykó nevet nem is használták.  Többi  fiai * és rokonai az ország egyéb helyeire (Debrecen,  Tótkomlós, B.-csaba) költöztek s ivadékaikban máig is ott élnek  István nemesi birtokai valamikor Nyitramegyében  voltak.

Előtte  azonban  már  mások is költöztek e néven városunkba, kiknek maradékai, Ignác szabó m.h., István, László  és  János  cipészek,  utóbbik  iparos-iskolai tanító is, Sándor és József  vendéglősök. — Kmoskó Gyula és  Lajos  szabók  — Knapec Józsefi, m. 1886-ban 44 é. — Knauz  1765—70-ig  1—3 kath. cs. — Knausz János megyei esküdt 1861., ügyvéd 1869. 44 é., telekkönyvi biró 1872—76-ig,  ezután  a  járásbíróság  vezetője. — Knezik Lajos vármegyei jegyző 1834. — Kocka 1762—95-ig 2—2 cs_, István kútfúró él. — Kochman Mihály csizmadia 1849. — Kockás 1731-ben 2 cs. — Kocó 1562-ben 3 cs. — Kocuván  Tamás  fogtechnikus. — Kőcser ref. cs. — Kocsi Lajos  kovács,  Mi h á l y  jegyző  1733.,  Mózes lázadó 1753. — Kocsis, ősi és későbben  beköltözött  családok 1701—95-ig 1—2 cs.  1848-ban 3 ref. cs„  Bálint szatócs 1904-ben 40 é,  Gábor asztalos  m.h.  1891. 65 é., István takács 1788., egy másik asztalos 1808., Lajos keresk. m.h. 1905., a hentes  él,  Márton  takács 1788., Pál tanító 1830.,  Péter  takács  1821-48.,  Sándor tanító 1839-40.,  János  kupec  m.h.  1904. 59 é., J ó-zsef  takács 1852. — Kocsordi  1731-34-ig  1-4 cs. — Kocsos Péter takács 1845. — Kohári  kalh.  1778, — Kohn Adolf gabna-kereskedő  1904. 62 é.,  Árpád  cipész él Flóra zs. tanítónő 1873—78., Ignác  női szabó 1853., Miksa szabó él, Péter  kereskedő,  Lipót kereskedő fia. V. ö. Khon. — Kókai 1786-1847.  1—1 cs.,  Ferenc szolgabiró, alispán 1812., István  táblabíró 1840—47-ig, az ügyvéd  1869. 55  é., M i h á l y alispán 1804. — Kókov Mihály 1715. — Kokovai András és Ferenc testvérek a XVIII. század vége felé a nógrádmegye Pusztaszántóról költöztek városunkba. Ugy ők maguk, mint utódaik földmiveléssel és iparral foglalkoztak. Utódaik közül említendők: András 1849 és Mátyás 1861. csizmadiák. Ez utóbbinak Kátai Rózától (m h 1903. 84 é.) való fia Mátyás sz. 1846., ki 1871-ben alapított kereskedést, mely most egyike az alföld legnagyobb gyarmatáru üzleteinek, egyházának nagyobb alapítványt tett. Testvére János a mezei gazdálkodás és állattenyésztés terén mutat fel szép sikert. Más ágból származnak, Imre a helybeli kath. egyháznak 36 év óta buzgó pénztárnoka, János volt helybeli káplán 1904., most erzsébetfalvi plébános, pápai kamarás s testvéröccse, Imre a váci papnövelde iskolafelügyelője, továbbá Andor takarékpénztári titkár és levelező 38 é„ András gölöncsér 1862., Imre takarékpénztári főkönyvelő 32 é. és Irma női szabó. — Kolb Bertalan sebész 1846. — Koleda András 1793. — Kollár János ev. gondnok 1762—1848. ev. gondnok nagy érdemei vannak egyháza alapításában és megerősítésében — Kolláth Mihály ref lelkész sz. Derecskén. Először Vésztőn, majd Gyomán foglalt lelkészi állást, innét hívták meg hozzánk 1819. végén, mikor már egyházmegyei jegyző volt, h, esperes 1821-ben. Miután erkölcsi életét megtámadták s az egyháztól a kért elégtételt nem kapta meg, tőlünk Körösladányra költözött, m.h. 1829-ben, — Koller György szappanos, Miksa könyvelő, orosházai sz. 41 é. — Kolofon Pál timár. — Kolompár Gusztáv női szabó, János kath. cigány 1745— 70. — Kolozsvári János ref. lelkész, Batida első és utolsó papja 1678., M i h á l y ref. s. lelkész 1910. — Költi ref. cs. 1848. — Kolumbán Bertalan ref. tanító s iparos isk. tanító, sz. 1869. Dobrán, hol apja, Sándor, rektor volt Ide költözött Avasujfaluból 1902-ben, fia Bertalan szintén ref. tanító 1911. óta, Ferenc adószedő 1829., György ref. tanító 1891., "Miklós földesgazda 1869-ben 49 é., a városi irnok 1870. — Komáromi 1774—1847-ig 1—1 cs. 1848-ban 2 ref. cs., Dániel, Mihály tanító fia, gimnáziumi tanár 1846—69-ig, mikor m.h. 42 é., neje Kis Klára m.h. 1889. 48 é., fia Lajos ármentesitő társulati mérnök Szentesen, Gáspár timár Szentandrásról, m.h. 1826. 37 é., István tanító 1771—75., a cserzővarga m.h. 1839. 71 é., Károly kath káplán 1826., Mihály tanító 1825-38., később Makóra költözött s ott halt meg, (leányai:  Zsuzsanna,  Biró Lajos lelkész  özvegye  m.h.

1812. 80 é., és Komáromi Krisztina Vörös Zsigmondné). Pál timár m.h. 1877. 71 é., József iskolarektor 1796—8 , később szeremlei lelkész. — Komati 1701. — Komlósi 1722. —1834-ig 1—4 cs. 1848-ban ref. 8, 1910-ben 20 cs., Sándor városgazda 1809—12., főbiró és ref. főgondnok 1816 —34., János 1730., a korcsmáros m.h. 1876. 70 é., József főbiró 1832. — Komjáti 1762-ben 3 cs., 1848-ban 3 ref. cs., ma 5 ref. cs., Ferenc iparos 1861-ben 31 é., György az 1870-es évek nőegyleti nevelőintézetének igazgazgató tanára, nemsokára m.h., István tálaséi, Mihály 1715 — Kon 1701—1722-ig 1 cs. — Konc, ősi és későbben beköltözőit cs.-ok, ref. és kath.-ok, Máté 1557-58., 1701—95-ig 1—10 cs., 1848-ban 19, 1910-ben 51 ref. cs., András f. m. 1771., egy iparos 1861-ben 45 é., Ferenc timár m.h. 1894. 85 é, a reí. egyház kertésze él, Gábor érdemes ref. egyh. gondnok 1867. t., m.h. 1903. 89 é., unokája is Gábor f. m., ht. Olasz Juliánná, m.h., György és Gyula lakatosok, István csizmadia m.h. 1848. 65 é., egy másik m.h. 1873. 53 é, a cserepes m.h. 1864. 42 é., a papucsos m.h. 1904. 63 é., a lakatos, kinek neje Bányai Borbála, ezek leányát K1 á r á t 1839-ben Pap János m.-szigeti tanár (1. e.) vette nőül, ki özvegységének utolsó éveit nálunk töltötte, a miskolci és h.m.vásárhelyi ref, egyházakat tévén örököseivé; a borbély és a kőmives élnek, Lajos szűcs m.h. 1877. 78 é., Mihály 1802. Szentesről, a késes m.h. 1886 54 é„ az asztaloséi, Pál egyházi gondnok 1755, a városgazda 1774., az esküdt 1794—1821., a f. m., Gábor fia, m.h. 1906. t. 71 é., Pál kath. kőmives, épitési vállalkozó sz. 1866., Pál fia, 1896. óta az épitő iparos isk. tanítója is, földbirtokos, társ volt ipa. Szabó Mihály, vállalataiban, ezeken kivül önállóan építette saját emeletes palotáját az Andrássiutcán, továbbá az iparegylet uj házát s a maga három villáját a szegedi ut mentén, végül Szegeden egy bérházat, Szarvason és Dorozsmán iskolákat, legújabban pedig öccsével Péterrel együtt a város által készíttetendő 100 munkásházat stb., legképzettebb építészeink egyike; testvére Péter kőmives, épitette a Sziládi-házat a Kossuth-téren és a Garcsik féle emeletes házat a Petőfi utcában, Sámuel szabó m.h. 1895. 36 é., a csizmadia m.h. 1899. 50 é., a késes él, János adószedő 1842—48., a ref. egyházi gondnok 1850., a tálas él, József szabó m.h. 1900. 64 é„ a késes él. — *Konch János kir. ember 1423. — Koncsek Márton ev. lelkész 1796—1827., egy kertész is volt 1900. t., Sándor pék él. — Kondor József jegyző 1789—90., ma 2 ref. cs. — Ktnrlo-rosi Miklós telekkönyvvezelő 1909. sz., 1861. Turkcvén, Miklós földbirtokos fia. — Konkoly András 1770. Komlósról, egy másik 1789. Öcsödről. — Konrád m.h. az 1738-i pestisben, János mérnök 1869. 31 é. — Konstan-tantin (Konstantinovics) a város legtekintélyesebb kereskedőháza. Ősei Macedónia Stalisla helységéből költöztek Szegeden át városunkba. A többi görög kereskedőktől abban különböztek, hogy a letelepülés után a város rendes lakosainak ajánlkoztak, házat- és telket szerzetlek s a közterhekben részt vettek, miért is, mikor a kormány a törökországi többi kereskedők áruit nálunk is lefoglal-tatla 1752., őket ez eljárás nem sújtotta. Nevezetesebb tagjai a családnak: János, György, Kristóf (népiesen Kristó) 1784-1806., II. János 1833—41., Manó, Péter m.h. 1911. 87 é., egyházának gondnoka, a takarékpénztár buzgó igazgatója, György ügyvéd 1850—1900., Gvula és Sándor napjainkban. A kereskedés már 1818 előtt tisztán rőfössé alakult, de legnagyobb fellendülését Gyula vezetése alatt nyerte, ki most is feje az üzletnek és főgondnoka a g. k. egyháznak.—- Konta Balázs, István és Lőrinc 1557—58., Mihály ref. mészáros, sz. Léván, városunkba költözött 1870., m h. 1905. 70 é, nemes lelkéről gazdag alapitványai tesznek tanúságot, hagyván a ref. egyháznak 3000, gim.-nak 2000, szeretetháznak 2000, szegény tanulóknak 1000, s négy más egyháznak 1600 k. t. — Kontor 1834. — Kontra 1822., M i-hály 1848., utóbbik nejével, Dömötör Sárával együtt a ref. nőegyletnek 200 k. t alapitolt, az özvegy pedig 2000 k.-l az egyháznak 1910. — Kontrászti Ferenc molnár 1822 —40. — Kónya 1424., Demeter és Péter 1516. Szentkirályon, Tamás 1557-58., 1795-ben 1-2 cs., 1848-ban 5, 1910-ben 15 ref. cs., András bognár m.h. 1886. 73 é., Imre bognár él, Mihály csizmadia m.h. 1839. 34 é., Sándor kovács^m.h. 1860. 26 é. — Konyári m.h. 1846. 82 é. — Kopáncsi Ábrahám 1219., János 1450., mindketten Kopáncson. — Kopa János csizmadia 1847. — Kopasz 1731—32 3 cs., egy ilynevü m.h. az 1738-i pestisben, Mihá;ly kereskedő 1771. - Kopcsik 1848., 1910-ben 2 ref. cs., István 1821. Sajóberentéről, János v. esküdt 1821., a kovács m.h. 1837. 74 é. — Köpeci 1848-ban 2 ref. cs. — Kopecsi 1795-ben 3 cs. — Koppi Ferenc uradalmi tiszttartó 1790—98. — Kopornyik  1848-ban 5 ref cs., lmre cipész és János kútfúró élnek. — Koposdi kath. 1776.

Korál Antal reszelő-vágó 1904-ben 37 é., a pék él. — Korcsa kath. 1765-70. — Korcsik kath. 1848. — Korda m.h. 1803. 67 é. — Kordász Ignác asztalos. — Kordés ref. 1848. — Korek Miklós borbély. —- Korhány Is t ván és László 1499. — Kóricsánszki kath. 1848. — Korkogyán kath. 1841—1848. — Kormán (Kormány) 1818-ban 5, ma 15 ref. cs., Péter takács m.h. 1844. 26 é. — Kormányos 1848., János korcsmáros 1904-ben 40 é. — Kóró F e-r e n c 1778. Sámsonból. — Kóródi 1814. — Kórógyi m.h. 1836. 58 é. — Korom József r. kath. tanító 1896-ban 24 é.

Korsós 1722—43-ig 1-4 cs., 1848-ban 2 kath. s 15 ref. cs., 1910-ben 30 ref cs., Bálint, Gyulai, a susáni templomra ád 1000 k.-t 1906, Ferenc hentes m.h. 1886. 34 é., a pék és a kovács élnek, István ács és az asztalos 1788., Máté hentes él, Mihály 1715., Péter esküdt 1845., János tálas m.h, 1886. 71 é., egy másik János az egyháznak adományozott 1907-ben 1000 koronát. — Kos Márton főbiró 1649. — Kós 1731-ben 2 cs. 1848-ban 1 ref. cs. — Kosa Kata 1775. Mezőtúrról, Mária 1782. Karcagról. — Kosár 1848-ban 3,1910-ben 5 ref. cs., Mihály kútfúró. — Kosdi György városi adóhivatali  számliszt  1896.

Kósik András csizmadia m.h. 1848. 65 é., József ács m h. 1894 75 é., a szabó m.h. 1900. 34 é. — Koska Mihály 1771. Mezőtúrról, Sándor külterületi tanító 1896. — *Kossa (M agyari) László barauyamegyei sz. főszolgabíró 1862—1866., majd törvényszéki elnök 1872—76., később elköltözött; fia Dezső módosi, majd siklósi ügyvéd, később országgyűlési képviselő. — Koszó Péter Gbrzsán 1557—58., Ferenc papucsos él. — Koszorús István dr. külterületi orvos 1904-ben 48 é., neje Bartalics, gyermekei: Margit polg. isk. tanárnő, első férje Farkas Lajos tanár, István ref. lelkész, mindketten Bpesten. — Kosztolányi Mihály 1788., a kovács 1894., Pál kovács és János kőmives élnek. — Kóta m. h. 1801. 36., Mihály 1774 Kisújszállásról. — Kóti cs. Molnár előnévvel és e nélkül, 1731—95-ig 2—4 cs. 1848-ban 5, 1910-ben 24 ref. cs, Eszter női szabó él, István 1936 lánc föld gazdája 1752., a szolgabíró 1755., a f. m. s érdemes ref. egyházi gondnok, megölték 1892. 67 é., Lajos hentes él, a gazdaember elköltözött s m.h. 1912., Pál ref. e. gondnok m.h. 1910.,  Mihály  papucsos él.

Kotormán, Kotormány, ősi és későbbi családok, Fábián és Péter  1557—58., Ferenc  1557. és 62. Mágocson, később Kis, Öreg, Nagy és Veres előnevekkel és ezek nélkül 1701—1804-ig 2-6 cs. 1848-ban 15, 1910-b.n 49 ref. cs., Kotormán Benedek esküdt 1714., György 1715, István kovács m.h. 1865 57 é, özvegye Vörös Eszter ni h. 1896. 82 é., a ref. egyháznak 1000 k.-t hagyván ; a vasúti tisztviselő majd kertész éi, Péter iparos m.h. 1905. 31 é., János zendülő 1753, a gölöncsér m h. 1876 59 é., József kovács él. — Kütrocó 1865, — Kotrozó 1518. — Kotymán Dániel bognár él, Ferenc 1808. Szentesről. — Kovács t.r.u.cs. Már a XVÍ. században többeket találunk itt e néven, minők Ambrus, Pál, Péter és János, továbbá György Újvároson 1557—58., Boldizsár Mágocson "1557—58 , *G á s p á r Batidán 1560— 61, később Bandirkó, Buzi, Gyevi, Nagy, Tót, Kis stb. előnevekkel és ezek nélkül, már a XVIII. sz.-ban is nagyobb számmal, 1848-ban 98 ref., 1910-ben 465 ref. cs.. Ágoston várnagv 1852., Aladár állami tanító 29 é., Alajos v. tisztviselő 1896-1903., sz. 1878. Szentesen, János laniló íia, m.h., Albert városi mértékhitelesítő ellenőr 1903-909. sz. 1881., elköltözött, András Nagy Kovács, gimnáziumi a.-nya 100 k. 1852., Antal kath. káplán 1781., A n t a 1 n é női szabó él, 'Bálint 1848., a kovács m h. 1892. 65 é , a szabó és a cipész élnek, Béla ref. segédlelkész 1902-1903., később rendes lelkész Amerikában, most Wall ingfordon; Béniámin lelkész 1742—90., Dániel 1810—1882., ármentesitő társulati pénztárnok, Ernő jeles ref. tanító 1902-től fogva, 'Ferenc kath. káplán 1851., a csizmadia mh. 1852. 23 é., a városi jegyző 1821., a kovács m.h. 1879. 53 é., o szűcs m.h. 1886. 52 é, a mészáros 1904., a cipész, egy másik kovács és a kőmives élnek, György kereskedő 1769— 1770., a csizmadia m.h. 1840. 71 é., Gyula városi mérnök 1908—09., Gyula körjegyző fia, sz. 1881., innen Kolozsvárra költözött, a vasúti állomási felvigyázó 29 é., Imre orvos 1861-ben 41 é., a szabó m.h. 1903. 47 é., a kovács és a csizmadia élnek, István városgazda 1800 — 1813., az esküdtbiró 1822—27., az ügyvéd, uradalmi al-ügyész 1829—50., valószínűleg Trencsénmegyéből való, egyik leánya Szilágyi Virgilné Bpesten, a szabó 1826., a bognár 1851., a kérékjártó m.h. 1847. 62 é., a fakeres-kedő, m.h. 1859. 36 é., a csizmadiák m.h. 1868 58 é és 1893. 46 é., a ref. s. lelkész 1890., később rendes lelkész Kupán, a szűcs m.h. 1899. 63 é., a tálas él, a központi takarékpénztári pénztárnok 27 é., Károly a 33/8  telkes gazda 1848., a járásbirósági joggyakornok 1876., az asztalos ni.h. 1903. 29 é., Kovács László" ács 1851., a tanyai lelkész-laniló 1904., 1910-ben elköltözött Garbókra r. lelkésznek, a városi könyvelő 1904., a kovács m.h. 1907. 26 é., a hentes m.h., az ács, a kőmives és a tálas élnek, Lajos siteri sz., a Központi takarékpénztár könyvvelője, majd vezérigazg., ref. e. megyei számvevő, méhészegyesületi elnök, m.h. 1909. 65 é.. özvegye Engeltaller; eltol különbözik Lajos né a női szabó, Mária, Mihály leánya festőművésznő, Tornyai János társa. Márton néven több nevezetes emberünk volt, u. m. a városi jegyző 1745—53., ki ipával közösen gazdálkodott, de a jövedelmen megosztozni nem tudván, azt a tanács előtt beperelte 1755., később 1762—66 uradalmi számtartó és tiszttartó 1790., a másik *Márton mészáros és korcsmáros, sz. Losoncon, az úrbéri korcsmáitatás és mészárszékek haszonbérlője 1798—1808., v. esküdt 1799., hazafiságból 40 ökröt teleltetett ki a kincstárnak 1788., idővel megyei táblabíró több rendbeli e. és i. adományokat tett; gyermektelen nagymódú ember lévén vagyona örökösévé gazdasszonyát tette, kit ezért a nép »Boldogasszony«-nak nevezett; egy harmadik Márton f. m. m.h. 1833. 52 é., Máté ács m.h. 1898. 49 é., Mihály cserepes m.h. 1834. 65 é., a főbiró 1846—48., a mészáros m.h. 1853. 49 é., a gölöncsér m.h. 1860. 45 é., a cserepes m.h. 1862. 42 é., a kovács m.h. 1864. 44 é., a bognár m.h. 1865. 66 é., a sziics m.h. 1888. 71 é., a városi számliszt 1892—96-ig, a papucsos él, Miksa okleveles magántanító, Weinstein Sámuel fia, sz 1878., református lett 1906., Pál molnár 1858., az írnok m.h. 1865. 33 é., a hentes m.h. 1875. 55 é., az ács m h 1903. 74 é., a kovács él, *P é ter m.h. 1803., a mészáros m.h. 1835. 48 é., a csizmadia m.h. 1836. 60 é., *a földesgazda 1869-ben 30 é., Sámuel szabó m.h. 1825. 46 é., a tímár 1849., a kovács m.h. 1849. 53 é., a szűcs m.h. 1860. 38 é., a puskamüves m.h. 1862. 52 é„ a mészáros m.h. 1892. 65 é., a csizmadia él, *Sándor kettő 4% és 33/8 telkes gazdák 1848—49., egyik a gimnáziumra alapit 100 k.-t 1852., a városi rendőrbiztos 1882—96., kath. neje Schener, a kovács m h. 1900. 45 é., a kereskedő 1904-ben 30 é., a cipész m h. 1904. 29 é„ a városi irnok sz. 1861. Makón, a csizmadia és kőmives keltő, egyike (Konó Kovács) az a ki Pestre költözött, él; a másik t. i. János kőmives fia, sz, 1845. t. építette a Jánostéri Ko-kovai házat, a tak.  pénztár bérházát az Andrássi  utcán, továbbá társaságban a város székházát és a gazdasági egyesület házát, m.h. 1900. t., a kovács él, Kovács Zsigmond megvei esküdt m.h. 1827. 44 é., János szolgabíró 1765—69. az esküdt 1778., a takács 1788., a malom-tulajdonos 1861., a kőmives sz 1819, építette a lakhati kath. iskolát és a Barta Sándor Andrássi utcai házát 1858., egyszersmint légiagyáros, főfő nazarénus; az asztalos m.h. 1828. 28 é., a késes m h. 1850. 40 é., az ács m.h. 1853 30 é, a varga m.h 1856. 51. é., a szürszabó m.h. 1872. 49 é., a szűcs m.h. 1877 40 é.. a tálas m.h. 1884. 32 é., a mészáros m.h. 1900. 65 é., a vendéglős m. h. 1901. 69 é., a vasúti előljáró m.h. 1908. 41.. a takarékpénztári és ref. e. megyei ügyész sz. 1846., János szűcs fia, ref. presbiter, a szabadelvű párt elnöke; rajta kívül a hentes, a női szabó és a tálas, kik mindhárman élnek. József főbiró 1765., a gimn. rektor 1821—23., a tanító 1835—36., a csizmadia m h. 1866. 64 é., a gölöncsér m.h. 1877. 45 é., a kőmives, József f. m. íia, ki Bodonyból 1808-ban költözött hozzánk, sz. 1829., téglagyáros, az unitárius egyház főgondnoka, nagy áldozatokat hozott ez egyháznak és különösen templomának építése érdekében, mint kőmives társ volt testvére, János építési vállalataiban, ezenkívül a maga tóparti emeletes házát is készítette, a 48-as pártnak főoszlopa, lörv. hat. biz. tag; a másik József (Buzi Kovács), József f. m. fia, sz. 1866. helyben, a ref. egyház kőmivese, a tabáni ref. templomot és lelkészlakol építette, továbbá két külterületi iskolaházat s vidéken is több nagy középületet, leánya Ida tanítónő; a cipész, a kovács és a mészáros élnek; Juliánná özv. Juhász Mihályné a ref. egykáznak 8000 k.-t hagyományozott, apja Sámuel, anyja Gál Juliánná, sz. 1846., m. '1911.", Vendel  kovács él. — Kovács, ApáliiésGálospetrii. Csalánosi Ravaszdi Zsigmond sz.-somlyai földesúr szabadította fel először 1676-ban a jobbágyságtól jó módú szomszédját, Péter kovácsot, kinek szolgálataiért, 200 m. forintjáért s egyéb ajándékaiért P'élapátiban háztelkeket és földeket is adott s szabadságot arra, hogy magának a fejedelemtől nemeslevelet is szerezhessen, a mi 1677-ben történt meg, midőn Apafi Pétert a nemesek sorába emelte s címerrel is megajándékozta, (az oroszlán egyik lábában kardot, szájában pedig ezüst reszelőt tart). Á nemeslevelet Kraszna, majd Bihar 1725., 1775., 1780. és Csongrád 1780. megyék gyűlésein hirdették ki. A család leszármazása ez:

Kovács Péter, a nemességszerző 1677.

Vásárhelyre elsőnek Miklós költözött gyermekeivel együtt, kik itt születtek s némi vagyont szerezlek. Utódaik közül városunk életében Ferenc 1823—1895., ügyvéd, m;nt Csongrád megyei szolgabíró, főjegyző,  alispán, a város orsz. gyűl képviselője, a ref. egyház főgond-noka, az egyházmegye tnnácsbirája s a magyar tud. akadémia tiszteletbeli tagja tette magát örökre nevezetessé, a közügyeknek több évtizeden át fáradhatatlan munkása.

198. sz. Kovács Ferenc címere.

Szerkesztette és saját költségén kiadta az 1843—44 i országgyűlés naplóját. Már éleiében is bőven adakozott a közintézeteknek, végrendeletében pedig — gyermektelen lévén —tekintélyes vagyonának (mintegy 200.000 k. érték) általános örökösévé a ref. egyházat és a gimnáziumot tette. (A családtört, iratok a h.m.vásárhelyi főgimn. kvtárában.

Életrajzát bővebben megirtam Dömény, Zsinati emlékkönyvében 1882. 169 1.) Házastársa Kűri Terézia, András jászkunkerületi főügyész és Abai Nagy leányok, volt, ki nagyanyja házánál Vásárhelyen növekedett föl, e. a. nya 2000 k., m.h. 1904. 77 é. — "Kovács, Hosszupályii, cs. A nemességet Péter és Ambrus testvérek szerezték, kiknek Bocskai fejedelem a szabadságharcban szerzett érdemökért kiváltságot és nemesi címert adott. Kihirdették Nagyváradon 1607. mára Péter ivadékai részint Pályiban maradtak, részint Földesre és Monorra költöztek.

Utóbbi helyen János lakott, a vármegye hadnagya, kinek fiai, Márton és István jöttek Vásárhelyre. Utóbbik 1786-ban itt vette nőül Kecskeméti Juliannát. Nagy bérlő volt Földváron. E két testvér eszközölte ki a nemesi bizonyítványt Bihar 1793 és Csongrád megyéktől 1793., mely utóbbi azt 1821. megújította. István fia II. István kir. testőr Bécsben, utóbb Halasra költözött.

Károly sz. 1806., alapos képzettségű jogász, megyei  jegyző, szolgabíró 1840-1848., ügyész  1836 —40.,  alispán  1865—70.

és törv.-széki elnök, m.h. 1876., gimn. alapítványa 200 k. Nyolc gyermeke közül említendők Lajos, József főherceg uradalmi lisztje, Domokos földbirtokos, kataszteri becslő m.h. 1906. 70 é., (leányai Rózsa óvónő és Lelikné), Károly szegedi kir. Ítélőtáblai biró, neje Miké Kornélia, Dezső mezőhegyesi községi jegyző.

199. sz. H.pálya Kovács címer

Kovács Sebestyén Aladár mérnök, miniszteri osztálytanácsos, műegyetemi rendes tanár, a körös-marosi ármentesitő társulat elnöke, ' egyházmegyei tanácsbiró, sz. 1858. Budapesten, atyja, Endre, az országos hirii orvostanár; felesége Dobosi Aranka után határunkban nagybirtokos, a temesvári ref. egyház megalakulását nagyobb adományával mozdította elő, fia Aladár mérnök, tartalékos huszárfőhadnagy. — Kovalcsik kath. 1778., András csizmadia. — Kovalik István kereskedő 1904. — Kozák Mózes tanító 1825-26. — Kozics András uradalmi tiszttartó 1829. -- Kozlok András 1803. — Kozma ősi és későbben betelepült cs.-ok, Márk u s 1557—58. Kopáncson 1701—74-ig 1—2 cs., Miklós kath. plébános, sz 1845., gimnáziumi tanulmányai egy részét is itt végezte, 1869-ben a papi pályára lépett, 1881-ben tölgyesi, 1892. óta helembai lelkész, népies vallásos író, Sándor ref, tanító 1890—91., József kath. plébános 1764-1774. - Kojcó Balázs és György 1562-63. Tótkutason. — Kojcsó Balázs, és Gerely ugyanolt 1562 — Kojnok ma 5 ref. cs., Ádám 1836 Békéscsabáról, Lajos ács, az uj főgimnázium háztető szerkezetének készítője. — Köblös István kőmives 1896-ban 46 é. — Ködös m h. 1806. 70 é. - Kökény István 1769. — Köles (most Földvári) Sándor ref. s. lelkész, egyházi pénztári ellenőr, 1903. máig. — Könyves 1848. 1910-ben 3 ref. cs., István 1821. Kecskemétről, érdemes ret. tanító 1839 — 86., nyugalomba térve m.h. 1892. 83 é., a bognár 1815., az ács m.h. 1892. 70 é , Lajos ács m.h. 1893. 39 é., Mihály iparos 1861-ben 44 é., János ács m.h. 1877. 70 é.. gimn, a.-nya 100 k. - Köntös 1701—33 ig 1—4 cs., ma 7 ref. cs., Mihály 1791. Békésről. — Köpe ma 3 ref. cs., János kovács él. — Köpeci 1731—42., István szűcs m.h. 1858. 63 é., Mihály szűcs m.h. 1848. 32é., a másik szűcs m.h. 1850. 67 é, János szűcs m.h. 1848. 65 é. — Köpösdi János y. őrmester, majd végrehajtó, gyermekei, István és Ödön szappanosok élnek, Jolán külterületi tanítónő 1901. és D ez s ő, ez jogász korában az ultramontan irányú egyetemi diák zavargások vezetője, hirlapiró, itthon hirlapszerkesztő, később a kolozsvári jogi szeminárium tulajdonosa. Nem közönséges tehetségét a túlhajtott munka által is táplált idegesség és a téboly tönkre (évén, öngyilkos lett 1912. szép .-ben — Körmendi 1724—62-ig l-2"cs. 1848-ban 4, 1910-ben 10 ref. cs., Mihály csizmadia él,  Nándor  megyei jegyző 1724.,'Sándor (Komáromi előnévvel) gyógyszerész sz. 1870. Szerdahelyen, Sándor ref. esperes lelkész fia, a szabó m. h. 1903. 55 é. — Környei Gábor pénztári tiszt 1896-ban 67 é., Lajos városi mérnök 1900—1904.— Körösi (Körösi) 1715—62-ig 1—2 cs., 1848-ban 7, 1910-ben 22 ref. cs., Fülöp zs. aranymives sz. 1851. Szentesen, József keresk. fia, György dr., gimnáziumi tanár 1887., Imre lakatos, Sándor  kereskedő 1904-ben 52 é. — Körösztös - Keresztes. — Körtvélvesi Károly polgári iskolai tanár 1899-től fogva, 34 é., 1904. óta iparos isk. tanító, sz. Szentesen. — Köteíes 1762-1811. — Kötő Pál 1557. Kopáncson. — Kö1h József tiszttartó 1833. — Kövér Péter 1557— 58. Kopáncson, 1731-36-ig 1  7 cs., 1848-ban 2, 1910-ben ref. cs. — Kövesdi Ferenc nyűg. vasúti főnök. — Kövi Tamás 1470. Csomói kanyon, Ede kereskedő 1869-ben 44 é. — Köger János köteles. — Kömives m.h. az 1738. pestisben. — Kőszegi Béniámin 1833. Gyomáról — Kracson 1764. — Krachtus kath 1848. - Krakker Anna cukrásznő. — Krammer Lipót szíjgyártó. — Krausz Adolf zs. tanító, Farkas szabó 1848-ban 45 é. — Krajcár kath. 1779. — Krajcsovícs József iparos 1861.33 é. — Krajnek József fazekas 1788.. egv kath. 1848 — Krebsz kath. 1748., Henrik Deszk-« ről, kertész 1870-80. t., m.h. — Krebec kath. 1775. — Krébesz kath. 1755. — Krecsmány Antal tanító 1836. — Krecsmári András urad. inspektor 1779., Antal 1836. — Krezsák Géza kath. káplán 1896. — Krigler István kelmefestő. — Krinya kath. 1755. — Krineisen uradalmi sebész 1790. — Krisbai Mária 1785. Mezőtúrról. — Kristó cs. régi kiterjedt nemzetség, melynek tagjaival két század óta találkozunk. Kis, Öreg előnevekkel s ezek nélkül; 1701— 1805-ig 1—12 cs. 1818-ban 36, 1910-ben 105 ref. cs.; Ferenc 1369 lánc föld gazdája 1752., a csizmadia m.h. 1896. 39 é„, Lajos, János előfogati biztos fia, sz. 1834-ben egyházi jegyző és alapítványi pénztárnok 1865., később v. tanácsnok, majd 1884. óla polgármester, az árviz elleni védekezésben és a székház építésének előkészítésében szerzett különösebb érdemeket, 1892. óta nyugalomban; Máté ács m.h. 1897. 50 é., a városi adóliszt 32 é., Mihály kerékjártó m.h. 1861. 60 é., Pál hentes, Sámuel gyümölcs kereskedő 1904-ben 53 é., Sándor f. m. az ó-lemplomra 270 k -t ád, a mészáros és a papucsos élnek, Zoltán kereskedő 1904., János 1807—1849., a debreceni főiskolában tanult, v. előfogati biztos 1820., majd adószedő, aztán esküdlbiró, m.h. 1849., a ti már m.h. 1836. 25 é,, a hivatalnok m.h. 1907. 70 é., a téglagyári üzletvezető 1904-ben 56 é., a kereskedő lakarékpénztárnok m.h. 1907. 71 é., a kőmives él, József szabó m.h. 1896. 58 é. — Kristóf ős és későbben beköltözőit családok. Ferenc esküdt 1701—22., János kovács él. — Kristófi Ernő községi felső-leányiskolai zenelaniló 1875—78., K a-talin külterületi tanítónő 1901. — Kritkovszki Károly kályhás. — Kriván István 1836., Gergely kalapos 1880— 1897. t. a városból eltűnt, fia Ferenc sz. 1889., tehetséges fiatal szobrász, ki első gyűjteményes kiállítását nálunk 1911. márc.-ban rendezte. — Krizsán cs. 1701—95-ig 1—3 cs., 1848-ban 6, 1910-ben 21 ref. cs, Imre 1818 — 1905. egyházának orgonára 6000 kor.-t, a Jólét egyesületnek 200 k.-t adományozott, István tálas m.h. 1857. 5o é, a csizmadia m h. 1870. 35 é.,- János csizmadia ni h, 1878. 70 é., a tálas m.h. 1889. 53 é. — Krómi 1818., János posta segédtiszt 1904. — Króner Sándor cipész 1860.

Krucsó 1742-ben 2 cs. — Kruslic kath. 1778., 1791-ben f, kath. cs., István és Mihály kőmivesek, Péter sz. 1855. t. és fia Károly építészek élnek, utóbbik Bpestan, előbbik épiti a város székházát (Kovács J. társaságában), a Bauer féle ésanazarénus gőzmalmokat, maga a Fekete Sas nagyszállodát, a ref egyház A drássy-ulcai bérházát, a Tisza szállodát, a Kis Bertalan és Simon házakat, a Konstantin áruházat az Andrássy utcán, és a Mayerfi házat a Ferenc J. sugárúton; Sándor kőmives és János cipész szintén élnek. — Kubán Zuzsánna István Málvásné 1765. — Kubát kath. 1848., Zoltánná kefekötő él, — Kubica János 1788. — Kubik József kath. pleLános 1782— 93. — Kubikopszki Mihály szűcs 1742. — Kubora 1812. — Kubovics Ferenc megyei ügyész 1721. — Kucora  ma 1 cs.

Kucsora István szobafestő él. — Kuffiar Mór kereskedő 1872—1912.1. — Kuhad Tamás kir. ember Mágocsi Márton beigtatásán Batidáról 1537. — Kukorica György 1199. — Kula 1811. — Kulai m.h. 1815. 33 é. - Kulacsos Pap Mihály 1812 Szentesről. — Kuianzov Manó borbély. — Kulcsár balidai birlokos 1555. 1848-ban 3, 1910-ben 6 ref. cs., Imre 1758, József tímár m.h. 1893. 83 é., a másik tímár m.h. 1907. 68 é. — Kulpin Lajos kereskedő 1904. 61 é. — Kun Tamás 1470. Csomorkányon, A m b r u s és I m re Szentkirályon 1557—58., György Pereskulason 1559., Demeter és Kelemen Földváron 1562—63., 1731—33-ig 1-4 cs., 1848-ban 7, 1910-ben 23 ref. cs. Bá lint csizmadia, Béla 1910. óta városunk országgyűlési képviselője, korábban gimnáziumunk jeles növendéke, jogász, hírlapíró, a »H.m.vásárhely«, majd a »Vásárhelyi Reggeli Ujság« szerkesztője és az utóbbik tulajdonosa, a ni. tud, akadémia költői versenydijának nyertese, legújabban ref. e főgondnok, több rendbeli e. a.-nyai vannak, atyja, Béla n.váradi, majd vésztői s végül gyulai (Ugocsa m.) lelkész; Ignác vendéglős m.h. 1912. 72 é., István csizmadia és a kőmives élnek, László ügyvéd sz. 1840. dec. 25., ügyvédi gyakorlatát Budapesten kezdte s ugyanolt halt meg 1896. okt. 12 én, irodalmi működéséről fentebb szólottunk, Miksa ügyvéd, központi takarékpénztári v.h. ügyész, jogtanácsos, zs. h. k. iskolaszéki elnök 1884—6.; a vendéglős, Ignác fia, a Központi szálloda bérlője,  Pál  a csizmadia, József külterületi tanító 1890.

Kunhegyesi 1806. — Kunsiadter Rezső gimnáziumi h. tanár 1897., azután elköltözött — Kurc Antal aljárásbiró 1904. — Kuric János cipész 1891. t., János molnár fia, sz. Ó besztercén 1868-ban, — Kűri 1715. — Kurmszki Gergely tálas m.h. 1906. 61 é. — Kurtái 1831. — Kuruc cs. 1701— 33-ig időnként 1-4 cs., Mátyás 1715., Pál 1766. Pá-kozdról, János csizmadia s fia János, a szentesi nyomdász, élnek.— Kus 1701. — Kusa 1731-ben 2 cs. — Kusai 1731-ben 2 cs. — Kusnyerik András takács 1859. — Kusza 1731-ben 2 cs. —- Kusztós Lajos ref. tanító 1859—65-ig, m.h. 1882. 79 é., fia Kálmán iparos, majd vendéglős, gimn. a.-nya 1000 k. m.h. 1911. 72 é. Neje Ince Anasztázia. — Kutas 1792-ben 2 cs. 1848-ban 3, 1910-ben 5 ref. cs., Sándor korcsmáros 1904-ben 47 é. — Kútásó m.h. 1802. 70 é. — Kutasi Imre 1561. — Kúti Ádám iskola rektor 1771—75-ig, később öcsödi ref. lelkész és esperes, Géza ref. s. lelkész 1900—01. — Kutsar Mihály 1561. — Kucsera Ágoston k-aih. káplán 1864., Károly kath. káplán 1894.

Kümives 1731-ben 2 cs. —Lábadi Ádám megyei számvevő 1740—43, 1848-ban egy ref. cs. — Labádi 1830.. ma e néven 2 ref. cs. — La-bostyán (Loboslyán) 1818. és 1910-ben 1—1 ref. cs., János m.h. 1829. — Labozár Vendel 1886. — Laci 1848-ban 1 ref. cs., István szűcs m.h. 1888. — Láciák János bognár él. — Laczk 1354. — Lackó Ábel és István csizmadiák, a ref. kovács m.h. 1823 , József zs. keresk. özvegye 1200 k.-t adományoz szegény tanulók javára  1894.

— Lacó ref. és ev. családok, Lajos ev. kántortanító 1900—1912., József kereskedő 1869-ben 48 é., kinek özvegye 1200 k.-t  adományoz  szegény  tanulók  részére' 1894. — Láda 1731-1820 ig 1—2 cs., 1848-ban 15, 1910-ben 43 ref. cs., Péter városi esküdt 1829., Sándor, János fia, városi iktató, Hegedűs Lidia tanítónő férje, egy másik János iparos 1848. — Ladányi István tanító m.h. 1829. 70 é., egy másik 1848,, József csizmadia m.h. 1892. 53 é., a nyűg. pénzügyőr 1911. — Ladár 1775. 1 ref. cs. — Ladomérszki Imre szolgabíró 1854. — Lagzi ev. 1775. — Laholik András Salgóból 1789. — Lakatos katb. és ref. 1770. és 1811., Ferenc jónevü táncmester, a palotás tánc szerzője 1860-80. t., fia Zoltán szintén tánctanító 1880. t., később  elköltözött. — Laki 2  ref. cs. Lakatos M i h á l y o k Szentesről 1825. és 39., Pál szabó m.h. 1891. — Lakú  Péter  ref. takács m.h. 1844.

Landisz ref. 1 cs. — Lánor Pál vasárus 1768. — Lam-pel Farkas mészáros 1869., Mór szabó, Sámuel zs. tanító 1874., a bádogos 1910., Jakab baromfi-kereskedő 1904. — Langer Adolf szatócs 1904. — Lantos kath. cs. 1738. 1774. — Laric József ev. 1806. Liptószentmik-lósról. — Lárik 1836. Szarvasról. — Latkai 1848-ban 4 ref. cs. 1910-ben 8, András csizmadia m.h. 1841. 52é., Ferenc bognár él, Sándor csizmadia m.h. 1892. 63 é. — Laskás 1844. — Lasznyik 1847. — Laszkai 1701—2. — Lasz-kovics Sándor 1722, — Lászlai 1848-ban 1, 1910-ben 3 ref. cs., van egy kath. is. — László, e néven 1715. óta 1—2 cs. volt a városban. Nevezetes Mános, a beszállásolt katonaság századosa, nagybérlő 1717. 1753. t., 1848-ban már 7, 1910-ben 3 ref. cs., de ezeken kivül kath. és ev. is. Egy részök Kis, Nagy, Viszkola előnévvel, *A n t a ! 1786—1829., Dániel közbecsülésben álló postafőnök, majd a Népbank pénztárnoka, sz. 1853. Gergelyiben (Veszprém m.). Imre földbirtokos ev. fia, hozzánk költözött 1883.; István csizmadia m.h. 1847, Jenő Klein Marion vendéglős fia, sz 1879, jogtudor, ügyvéd, lapszerkesztő. — Lasztóci (Sz.) 1731-ben 2 cs. — Lacsni Gáspár 1806. ev. tót Falkushá-záról. — Landics Pál pokróckészitő 1847. t. — Launer Gusztáv ev. tanító 1871—7. — Lázár t.r.u.cs., Bánfi, Lógó, s egyéb előnevekkel is, melyek azonban olykor el is maradnak. Demeter 1557—8. Mágocson, 1731 —1795-ig városszerte 1—4 cs. 1848-ban 8 ref. cs. 1910-ben 64, ezeken kivül kevés kath. is. Albert lakatos 1910., Ferenc ács, kettő, az első 1800—1880. presbiter, a másik meghalt 1862. 41 é. és egy f. m. m.h. 1904. 61 é., György 1765., István városgazda 1759., a szűcs m.h."1866. 58 é., a kertész és a kovács 1861, Mihály f, m. 3  cs.,  meghaltak 1859. 1891. és 1900., Lázár Mihály tímár 1822—1900., a vasúti állomásfőnök Kutason 1911., Miklós cserepes m.h. 1801. 38 é., Pál 1751.. az asztalos m.h. 1872. 62 é., Péter 1789. Orosházáról, Sámuel asztalos m.h. 1847., 58 é., János asztalos 1808—1830., a vendéglős m.h. 1889 . egy harmadik iparos 1861, József iparos 1861., Zsigmond asztalos él. — Lázár István földbirtokos, ács, Ferenc fia, mesterségét az urad.-nál kezdte s ezzel, úgyszintén szorgalmas és rátermett gazdálkodása által tetemes vagyont szerzett, úgyhogy egyike lőn városunkban a múlt század legmódosabb polgárainak, presbiter, az Uj-templom restaurációjához szép összeggel járult, m.h. 1907. szept. 77 é., I. neje Bécsi Johanna, H-ik Neumann Jusztina. Amattól való fiai : István földbirtokos, neje Piti Mária, I m-re b.pesti gyakorló orvos, neje Kokovai Ida, Lajos földbirtokos, a gazdasági egylet tevékeny elnöke, a népbank elnöke s vezérigazgatója, egyszersmínt ref. presbiter, neje László Stefánia; Dezső földbirtokos, kitűnő gazda, t.hatósági bizottsági tag, neje Kokovai Rózsika.

200. sz- Lázár címer 1650-

Lázár erdélyi származású nemes cs. I. Rákóci Gy. ugyanis Gorbai Lázár Lukácsot és testvéreit nemesi rangra "emelte 1650. Az első Jenő várában szolgáit s később a kapitányságig vitte. Egyik öccse, Illyés és ennek fiai a Károlyiak csapatában voltak tisztek. Ezek egyike, a zászlótarló, Makón halt meg 1715-ben, hol a család többi tagjai is, közlük Sámuel az őrnagy, Ifitelepedtek s idővel katholi-záltak. Hozzánk Ferenc költözött át Aradmegyéből, mikor is nemességét Csongrádmegyén elismertette 1782., miről az utódok ujabban 1836. vettek ki bizonyítványt. Ezek egyébként jobbára földmivelő emberek voltak. Ilyenek : B á-lint 1861. t., István kettő is 1790. és 1848., Mihály 1848. t., Pál 1829.1848. t., Péter fömlöctartó 1848.1861.1., Sámuel 1813— 1840., Sándor 1829. 1848., János kettő 1835. és 1869., József  szürszabó m.h. 1834., a földmivelő 1848.  1869.t. — Lázi János csizmadia 1743.,  egy  másik  az 1773—4. úrbéri forrongás  egyik  vezére,  1792-ben 2 cs. 1818-ban és 1910-ben 2—3 ref cs., István tálas keltő, egyike m.h. 1894. 67 é.,  másika él. — Lajgart  Mihály  kalh.  tanító 1834. 1848. — Lajos János 1470  Csomorkányon. — Lech-ner László, rokon a pestiekkel, előzetesen szerzetes és kalh. áldozár, gimnáziumunk  tanára  1874—1875.,  Fehértemplomra költözött el. Több rendbeli irodalmi művei vannak, szerkesztette a »H.M.Vásárhelyl« is. — Lecski m h.  1738. —  Léderer  Fülöp  szobafestő.  —  Lógrádi  1731—1742-ig 2—4 cs., István csizmadia m.h. 1788., Mihály bél-tisztitó. — Lelbrich, kath. 1778. — Lele, kalh. 1778. — Lelei Mátyás 1557—8-ban Gorzsán. — Lelik István városi  tisztviselő 1911., neje Kovács Domos lánya. — Lénárt  1742 — 95-ig időnként városszerte 2—4 cs., 1848-ban  9, 1910-ben 18 ref. cs., Péter 1820 -1892, Sándor szabó,  János 1834—52., egy másik 1861, József 1814. tímárok, ulób-bik m.h. 1862. — Lencse Ferenc  1714.,  később  1762-ig időnként 1—2 cs., 1848-ban 3 ref cs., 1910-ben 13., András kereskedő és a pék élnek,  Ernő  bognár, ipartestületi jegyző, Mózes 1910. és  Sándor ácsok, ulóbbik m.h. 1908. 64 é., V i 1 m a óvónő. — Lencsó  József  kath. s. lelkész  1854. — Lendek Pál a  Sas  vendéglő  bérlője, lengyel eredetű, eredeti néven Lednecki,  apja  1818-ban jött hazánkbasKomáromban malom tulajdonos volt, Pál előbb Szatmáron volt a »Pannónia«  bérlője  s  1910-ben jött hozzánk. — Lendvai 1722-től  1813-ig  időnként  1-2 cs., 1848-ban 2, 1910-ben  15  ref. cs.,  György  1722., Gyula kath. s. lelkész 1863.,  Mihály' 1810-ben Ceglédről érkezett, az »ezermester«, meghalt 1837., János a ref. lelkész 1765. Cegléden született. Eleintén rektor  volt nálunk, majd külföldi akadémizálása után  az  egyházmegye ellenkezése dacára az Uj-tempíom mellé papnak hívták meg 1796.,'az e. megye nemsokára t.biróságra választotta. Halálát a cselédje által tévedésből nyújtott  mérgezett ital okozta 1813., mely az ékesszóló lelkészt feleségestől megölte. — Lengéi József (Legenfelder) uradalmi  mérnök sz. 1804., m.h. 1871. Özvegye Tóth  Borbála  m.h.  1886. Andrási utcai házát zárdára hagyta, melynek  helyére ezt később építették. — Legenfelder  József nyerges  1815. — Lengyen 2 cs. 1795. —  Lengyel  1731—78." 1—4 kalh. cs. 1848-ban 3, 1910-ben 5 ref. cs.,  György  gölöncsér N--Bégányból  érkezett  1818., m.h. 1849.,  István  Makóról 1837., Mihály Szentesről 1793. — Lónic 1731. 2 cs.

Lenkei Sándor asztalos. — Lente ma 3 ref. cs. — Lenti Pál lelkész 1713—23 ig, valószínűen kecskeméti születésű, neje Dömsödi, halasi lelkész lánya, kit, mikor özvegységre jutott, az egyház lakással és egyébb segélylyel látott el, de nem sokára Püspöki István k.u.szállási lelkész vett el feleségének. -- Lepedő Mihály 1770. — Lepény Lajos halasi származású vasúti felvigyázó 28 é — Leopold Ignác fakereskedő 66 é., a gőzmalmos 1896-ban 50 é. — Lestócki 1765—70. kath. — Lesnyorszki Ármin kath. s. lelkész 1907. — Lestár Ferenc városi számtiszt m.h 1893. — Leszich Gábor Orosházáról 1841.— Lévai cs. 1715—1774-ig városszerte 1-3 cs., 1848-ban 4, 1910-ben 13 ref. cs., Antal 1715., Balázs 1722., László urad. írnok 1818, Ferenc köteles m.h, 1867., Fülöp nyomdász 1885-1904. t., János ref. tanító 1774.— Libor cs. először 1778-ban tűnik fel. 1795—1852-ig időnként 1—1 cs., ma többen; András 1850—2., Mária női szabó, József sz. 1878. t. kőmives az unitárius templom építője. — Lichtner (Világosi; Gáspár sz. 1822 jan. 1. Jákó-halmán, 1837-beu lépett a váci papnevelő intézetbe, melyből kikerülvén subdiakónus és romhányi .plébános lett 1843., a következő évben áldozár, gr. Károlyi István mint fólhi s lelkészt először Derekegyházára, majd városunkba helyezte át. Buzgó és tekintélyes lelkész volt s a politikával kitudta vinni, hogy a város ref. közönsége a klerikális Szilágyi Virgilt országgyűlési képviselőjévé választotta, m.h. 1884. 63 é. Irodalmi műveiről fentebb szóltunk. — Liebl Ede kereskedő 1861. 36 é. — Ligeti Lajos szappanos — Likhanec kath cs. a XVIII. sz, végétől fogva.

Lindenbaum Jakab zs. tanító 1869. — Lindenfeld Albert rézműves. — Lipcsei cs. 1730 óta, Sándor kereskedő 1816. — Lippai 1702—1742. 1-2 cs. Mihály 1715. — Liptai kath. cs. 1795. kettő. — Lipták kath. cs. a XVIII. sz. végén. — Liptáki ref. cs. 1842. — Liptár 1821.  ref. cs.

Liptói ref. cs. 1811. —"Liszkai 1848-ban 1, ma 3 ref. cs., István három csizmadia, egy 1778-ban, a többiek m.h. 1835. 79 é. és 1864. 84 é., mészáros egy 1885.1910., S á n-dor csizmadia 1849., János tanító 1762—1799. — Lisztes Ilona Kotormánné 1730. — *Litasi kath. cs. 1800—47, — Literáti István városi jegyző 1750—3., Mihály 1711. — Litócki 1788. — Lizakóvszki István csizmadia 1858. — Lőci Péter 1747. Lucről. — Loeszi János kath. magánzó 1870—80., Kistelekre költözött, hol m.h. 1883. 66 é., fia Jenő  orvos  Kisteleken. — Löffer Péter kereskedő sz.

1866. Makóról költözik be 1904. — Lógó (olykor Lázárral) Sebestyén 1462, egy juhász 1756., kath. cs 1765-70., 1848-ban 3 ref. cs. — Löki (Löki) Péter molnár 1818-ban költözik be Konyárról, m.h. 1851., hasonnevű fia szintén malom tulajd. 1861. 1875., Lajos gőzmalmos 1904., ma 3 ref. cs. — Lombár Sándor 1766. — Lóra 1731—2. — Lósa 1722-62-ig 1-2 cs. —

Losonci István esperes lelkész 1646—50. Debrecenben tanult s először 1637. jan. 14 én Szentesre avatták fel, Dániel i-kolai rektor, hite hagyott, 1714—6., End-r e mostani ref. lelkész sz. 1873. szept. 29. Szatmáron, 1897—9-ben s. lelkész az Újtemplomnál, aztán 1899-1903. kunágotai r. lelkész, majd az újonnan épült tabáni templom első r. lelkésze, neje Juhász Margit; Gergely (Nagy előnévvel) 1738, János három is, első 1770-ben fordul elő, a többi kettő 1808. N.-Kőrösről és 1822. Szentesről költözött be, József azelőtt belzeréndi lelkész m.h 1810. 64 é. — Lót 1731. — Lotta János, iparos 1848., kereskedő 1861 -80., ht. Jankovics Erzs. m.h. 1893. 72 é., Mari a férjéről Szilárdi (Gama) Jánosról örökölt tetemes vagyonát a g. kel. egyházra hagyta, de a gimnáziumnak is rendelt 1000 k.-t. — Lovas 1722., István Szabadszállásról 1804., Mihály Békésről 1836., Sándor vasúti hivatalnok 1896. — Lovasi Pál és Sámuel Szabó előnévvel 1771., János földbirtokos m.h. 1859. 33 é., Ad olt (korábban Rössler) jól képzelt órás, helybeli sz., atyja is órás volt, 71 é., kath, a torony órák gondozója 1913. Ref. cs. is van egy. — Lovász cs. 1736. óta időnként 1—-2 cs. István megyei alispán 1746—52., Antal kath. s. lelkész 1846—8. Márton iparos 1848. 1861. t. — Lovec kath. 1778. — Lőfi Ödön, bölöni sz. unitárius lelkész 1895-8., most bölöni lelkész — Lőke cs. kihalt az 1738. pestisben. — Lökös (Lőkes) 1795-ben két cs. 1848-ban 4, ma 18 ref. cs., István Orosházáról 1793., a tálas m.h. 1899 72 é., Mihá ly asztalos m.h. 1902. 70 é., a bognár él, Sándor lakatos m.h. 1885. 58 é., J á-n o s tálas 3, az egyik meghalt 1870. 70 é., a másik, szakjában kiválóan jártas, m.h. 1896. 70 é, a harmadik él, volt egy lakatos órás is 1831. — Löngi 1563. — Lőrinc ma 2 ref. cs. — Lőrinc, 1561., András Makóról költözik be 1779., Dénes szábrahámi sz. unitárius lelkész 1890— 95., ma tordai esperes lelkész, István 1764. — Lőw Dávid magánzó 1904. — Lövi FeFenc lakatos 1879., József cipész, — Lövő 1562—3-ban Földváron három cs. — Lubi Károly m táblabíró 1774. — Lubinszki Ignác 1828 1870., cs. k. szolgabíró 1856 , ügyvéd 1869.41 é., t.széki biró 1870. óta, gyermekei, Ödön a nemz. színház tagja, Jolán Barkász tanárné. — Ludverő m.h. 1738. — Lugosi (Lugasi) 1715—95 ig időnként 2—4 cs. 1848 bon 2 ref. cs., ma 14., Dániel kovács m.h. 1873. 60 é., Ferenc kovács m.h. 1815. 60 é., Mihály kovács 1853. 61 é., János csizmadia 1856. 58 é. — Lübek Vilmos női szabó 1858. — Lukács kezdettől fogva több család volt. Már 1537. és 1563-ban is kellő fordul elő. 1715—1795 ig városszerte .1-5 cs. 1848-ban 2, 1910-ben 15 ref. cs., a kath. családok szálas, nagy termelőkről ismeretesek s talán ezért kaptak Nagy előnevet. Egyéb tekintetben is kitűnt Ferenc, 1848-ban 45/8 telek föld birtokosa, város gazdája, a forradalmi központi bizottság tagja 1860—1880., István 1715., egy másik t. h. biz. tag m h. 1905. 71 é., Károly szabó 1896. 1910., Miklós iparos 1861., Pál bognár, Róza kath. tanítónő, Sándor kúlfúró, Tivadar követválasztó 1861. 64 é., János Tótkomlósról költözik be 1805., városi esküdt 1830 - -12, József (Nagy) kőmives él, Zsigmond 1864-ki n.kanizsai sz. kereskedő, ide költözött 1904; volt a családok közt gör. n. egy. is 1777., némelyek Pap előnevet használtak.

"Lukács György dr. főispán, családja Erdélyből jött Biharmegyébe s itt kapta a nemességet 1762-ben, apja György ügyvéd, nagyváradi polgármester s orsz. gyűl. képviselő, majd belügyminisztériumi titkár. Nevezetes tagjai még a családnak Ignác kúriai tanácselnök, Mö-r i c, ismert író s ni. tudós társasági tag, Antal föld-hitelintézeti igazgató, Béla kereskedelmi, László pénzügyi miniszter, mostani kormányelnök. A mi Györgyünk 1865. szept. 10-én sz. Nagyváradon. Jogludorságát a b.-pesli egyetemen szerezte 1887-ben. Eleintén ő is a belügyminisztériumban működött, hol, hogy a közigazg. minden ágában jártasságot szerezzen, 1887—97-ig annak minden osztályát végig szolgálta s tevékeny részt vett az időközi t.javaslatok kidolgozásában, 1895-ben, a kormány m gbizásából az anyák, rendszerek tanulmányozása végett nagyobb utat telt külföldön, egyszersmint az akkor behozott polgári anyakönyvek ügyosztályának élére állították, pár év múlva pedig Békésmegye főispánjává nevezték ki. Ilyen minőségben nagy tevékenységet fejtett ki az ottani közgazdasági és kullur intézmények, tejszövelkezelek, békési kenderáztaló és megyei  közkórház,  szanatórium és gimnázium Gyulán, gazdasági és iparkiállitások stb. létesítésében. Mint városunk főispánja 1901—5 ig ide telte át lakását, nevéhez fűződik az itteni lejszövetkezet, valamint az aszfalt árda. gazdasági és ipari kiállítás, a városi szemkórház, Makó-Vásárhelyi vasút, állami polgári leányiskola s a lüdőbetegek szanatóriumi egyesülete stb. létrehozása Ezek után vallás és közoktatási miniszternek nevezték ki s mint ilyen rövid ideig tarló működésének is fontos és nevezetes emlékeit hagyta (a magyar nyelv érvényesítése a nemzetiségi népiskolákban és tanítóképzőkben, az érettségi vizsgálat egyszerűsítése, baptisták törvényes elismerése, az orlhodox zsidók jogviszonyainak szabályozása, a Ráth Gy. múzeum megszerzése stb). A jogi irodalmat számos munkájával gazdagította (állami anyakönyvek, egyházpolitikai törvények, angol parlamenti eljárás, Egyesült Államok alkotmánya, választó jog, agrár szocializmus stb.) Legnevezetesebb alkotása a József szanatórium egyesület, melynek kezdettől fogva elnöke is, 1910. óta Gyula város orsz. ryülési képviselője, 1912-ben báróságra emelték. Neje b. Perényi Magdolna. — Luresi kath. cs. 1765— 70. — Lusagi Deák György 1450. Batidán, Sz.királyon. — Lusztig Mór kereskedő Makóról jött 1848—1861., egy másik lakatos 1879. — Lux György borbély. — Lyanki 1731 -32. 3 cs. -

Macelka. A család első tagjai juhászok voltak, idővel azonban földet szereztek és jó módra tettek szert. Állalában kalh.-ok. 1795-ben két cs. Az első települők egyike János volt 1788-1848., ennek fiai: János 1806-75., ki 1835-ben szerezte a mostani pusztaszéli földet, Ferenc 1810— 1866. szintén juhász és József öreg földes gazda, th. biz. tag. Az utóbbik Jánostól ismét János született 1844., szintén Üi. biz. tag, az apai birtok ura. Ennek fia, G á-bcr oki. gazdász. Rajtok kivül esnek András 1900-ban 44 é., I -Iván követválasztó 1848—1900., Mihály csiz-m dia  652 Van egy ref. cs. is. — Maconkai, gulyás 1751.

Macó István kovács, sz.abonyi születés m.h. 1832. — Máesai Márton 1557. Mágocson. — Macsánszki Sámuel csizmadia. - Madarász m.h. 1809. 44 é. — Madarászi Péter 1560. - Máder Zsigmond polgári iskolai tanár 1899. 1904. t. — Mádi 1715-33 ig időnként 1—4 cs., István 1715., Panna 1766. — Madhedes (Matheides) 1795. 2 cs, András  varga 1788. — Mag 1470. — Magda 1762. 3 cs.

Mágocsi nevüek a földesúri családon kivül a XVI. században Újvároson és Mágocson  többen  laktak, közülök származhatott Ferenc ref. lelkész 1631. Mágocson, Margit 1617., Gáspár 1661. Batidán niásunnél jött Mihály uradalmi taksaszedő és táblabíró, kath.. 1778 —1798. — Magony 1778. kath cs., ma 3 ref. család. — Mágori (Szabó) Ferenc 1771., Mihály 1788-ban Makóról költözik be. — Magyar, kezdettől fogva több család viselte e nevet. Illés 1507. Mágocson, Miska lókölő 1731-ben, 1848-ból 13, ma 18 ref. családot ismerünk e néven; Antal sz. 1837. Madarason, nevelő a gr. Degenfeld családban, gimn. derék tanár 1861-69. később n.kőrösi tanítóképző int. igazg. s mint ilyen halt meg 1882. 45 é., Ferenc korcsmáros 1904., György zendülő 1753., Imre táblabíró 1847., István tálas m h. 1894. 74 é., a téglagyáros m.h. 1908. 70 é., Lajos kovács él, Pál tálas m.h. 1889. 55 é, a bognár él, Sámuel serfőző 1827., a földmíves 1886., Sándor tálas m.h. 1903. 53 é., kath. is volt 1755-ben 2 cs., ev. 1742—95-ig 2 cs. (Nagyhontbői).

Magyari Ferenc ács 1830 — Makai (Széuási) István Batidán 1642—67., egy másik Újvároson, 1714. pedig a városban is, Ferenc 1715. Ezen innét Nagy előnévvel is fordulnak elő. 1731—54-ig időnként 1—5 cs. Ádám e. gondnok, Mihály m.h. 1802. 81 é„ 1848-ban is él egy cs — Makher János 1854 vendéglős. — Makkidesz ref cs. 1848. — Makhult 1848-ban egy ref. cs., István csizmadia 1869., Mihály kaptafa készítő 1910. — Makki Márton 1807. Losoncról. — Makiári Mária 1799. Ujfehértóról. — Makiári Pap Ernő ref. s. lelkész 1899-1902., sz. Szováton, hol atyja tanító, később makiári, majd n.bikki r. lelkész.

Makó közrendű kalh.-ok, András egyházának szép alapítványt tesz 1885., János, Tamás, Lajos 1886. — Maksa 1731—42-ig 2-4 cs., 1848-ban 4, 1910-ben 12 ref. cs., Ferenc terménykereskedő 1904., Imre szabó, I s t-ván, Mihály, János és József tálasok, utóbbik m.h. 1887., Zsuzsa, Tönk Bálint alispán neje. — *MakuIa cs. több mint száz év óta honos nálunk, 2—3 háznépet alkotott, melyből azonban ma már senkit sem ismerünk, Ferenc 1848., György tímár ni h. 1867. 80 é., István tímár m.h. 1868. 50 é., János 1778-ban Földvárról költözik be, nyoma van 1824—48., egy másik m.h. 1859. 43 é., Zsuzsanna 1828-1900., Szilágyi Mihály asztalos neje. — Malárcsik 1778. óta ismert kath. cs., Ádám asztalos. — Málnási Bálint 1667. ref. iskolarektor.

Maisai Mihály kerékjárló 1825. V. ö. Majsai — Mandel Ignác fakereskedő  1880-1908. — Mándoki  1557.  Sz.kj-rályon, István Makóról költözik be 1770. — Manheím Lipót keresk. — Manheimer Mihály zs. főkántor sz. 1856. Wisnicen, Izsák keresk. -fia ide költözik 1886 — Maráci m.h 1806. — Marci 1701. — ^arcibányi Lőrinc m. ügyész és főjegyző 1738—43. — Marcinké András kath. csizmadia.

Marcsa Imre ref s. lelkész 1907 M.-túrról. — Marcskó 1807. ev Kishonlból, — Marcsó a XVIII. sz.-tól kezdve fordul elő, 1848-ban és ma 2—2 ref. cs , József kovács 1904., István kőmives, ki a gimnázium régi házát kitoldotta 1883., elköltözött. — Margitai *István ref. lelkész 1710., az iskolarektor 1829—31 — Mari 1848-ban 5, ma 11 ref. cs, Bálint tálas, presbyler 1895. 77 é., F e renc tálas m.h 1845. 29 é., Géza kereskedő rali, 1895. 36 é., Gyula ref. tanító 1873. óta, József ref. tanító 1845-1859., a mikor m b... a cipész m.h. 1887. 32 é., *M i: hály (Mari Nagy) követválasztó 1818., Péter iparos, egy másik templom szolga sz 1846., Sándor v. tisztviselő 1862—6., később telekkönyvi napidíjas, m.h, 1885. 61 é, János, 1888-ki sz állami'tanitó, Gyula fia, a föld-mi ves, presbyler, egyházának jóltevője, in h. 1903. 70 é., József tanító m.h. 1859 37 é. — Márián kath. cs. — Máriási Márton városi jegyző 1744., ma 2 ref. cs. — Ma-rtnkovics Sándor üveges 1863—80., majd városi rendőr-hadnagy, egyházának főgondnoka 1886. t., m.b. 1893. 54 é. — Markgráf Vencel vendéglős 1852—1880. t., fia Károly tak. pénztári könyvelő 1911. t., a mikor 33 é. — Markó cs. mar a XVIII. sz.-ban itt volt, 1848-ban 3, ma 8 ref. cs., Mihály m.h. 1851. 47 é., egy másik 1892. 58 é., mindketten takácsok, Sándor kőmives m.h. 1869. 39 é  — Markos M.ihály 1753., az  uradalmi  ügyész  1821.

Markovics 1778-tól kezdve 1—2, jobbára g. k. és kath. cs., Antal kovács él, Dénes állami tisztviselő 1886., Gábor lelkész 1785., Imre földmíves 1886., Lázár kath. s lelkész 1861., Mihály lelkész 1811 - 7.!., János követválasztó 1869. 28 é. — Márkus Sára 1758., Mócsiné 1775-ben költözik be, István D.Vecséről, ma egy ref. cs., Rudolf állami tanító szül. 1882. Bpesten, István fia. — Márkusfálvi Pál ref. iskolarektor 1670-ben. —- Mar-kusovics cs. kath. 1778. — Maró Péter ref. s. lelkész 1855 —7., később nánási gimn. igazgató-tanár, m.h. — Marosi 1762—95-ig 2—3 cs., Is tván, Ján os és Erzsébet 173ú-3-ban T.Roffról költöznek be, 1848-ban 6, ma 14 ref. cs., Ferenc takács m.h. 1855. 28 é., Péter iparos 1848-ban él,  János  cserepes m.h. 1836, 39 é. — Marozsán Mihály földmíves 1886. — Mardócki  kath.  cs.  1778.

Marsóvszki György megyei jegyző, majd urad. ügyész és inspektor 1742—76-ig, Mihály esküdt 1767., Antal takács 1849., volt egy vasúti állomásfőnök is 1875. t. — Marthó Pál 1805—6 Szentesről költözik be. — Martinovics Dénes városi adótiszt 36 é. 1911. — Márton fia Ferenc város bírája 1455. — Márton 1762—1848-ig 1-2 cs., Dávid táblabiró 1790-2., 'Károly főszolgabíró 1781., János városgazda 1805., József megyei aljegyző 1808., (ttől kezdve közrendű emberek, de 1910-ben van ref. is 3, Józsefi? lelek főid gazdája 1818-ban, Antal csizmadia 1910., Ambrus, Ferenc, 1 s t v á n, Pál, J á-n o s, J ó zs ef földmívesek 1886-ban. — Mártonfi János iparos 1818. — Martonfszki Ferenc 1790. — Mártonosi 1848. — Mártony ev. a XIX. sz. elején költözik be Orosházáról, kath. azonban már 1778-ban is találkozott városunkban — Marjai András 1781-ben Makóról költözik be, m.h. 1811., Géza sz. 1886. N. váradon, ref. s. lelkész 1909. óta, a szépirodalmat is műveli, egy kötet költeménye nálunk jelent meg 1911-ben. — Matais János ev. 1890-ban költözik be Komlósról. — Máté Sándor 1557-ben T.-kutason, 1762—95-ig időnként 2 2 cs.. Mihály 1757-ben Vári-bői költözik be, 1848-ban 3,  1910-ben 2 ref. cs.

Mateics Spiridon g. k. tanító 1803—13 — Matheidesz (Mathaidesz) ev. cs. a XVIII. században, András varga 1776-ban Orosházáról, Márton 1792. Lovinabányáról költözik be, ref. temetésben részesül, János azács 1879. 76 é. — Matics Máté tanító 1831—4.— Mató 1723. egy cs. — 'Matók kezdetben és később is beköltözött, részben nemes eredetű családok, 1701—95 ig időnként 1—5 cs. 1848-ban 9, ma 16 ref. cs., Bálint tálas 1910., Gergely városi adószedő 1725-6., jó módú földmíves, György 1715 , Imre kőműves, I s tv á n sz. 1847., Pál fia, városi árvaszéki elnök. "Sámuel ügyvéd 1836—40. t.. neje Baráti Eleonóra, élénk részt veit a város kultur törekvéseiben, gimn. a.-nya 200 k. 1852. Az ő fia volt Béla 48.-ki honvéd főhadnagy, m. esküdt 1861, ügyvéd 1869., városi főügyész 1870. óta, később, az Ábrai-korszak letűntével, melynek oszlopos tagja volt, elköltözött tőlünk, egy vasul épilő vállalat ügyésze lett s mint ilyen sok becses római régiséget küldölt főgimnáziumunknak, m h. 1897. szeptember 11-én Budapesten, mintegy 6;» é., irodalmi működését fentebb említők; József szabó, népies  verselő,  kiről az irodalom  történelében  színién emlékeztünk, m.h. 1878. 58 éves korában.

201. sz. Matók Béla főügyész.

E néven még két szabót ismerünk, kiknek egyike 1910-ben halt meg 38 é., az idősebb él, az utóbiknak unokája Vida Teréz külterületi tanitónő. — Matolei István 1722 — 'Mattiasich horvátországi eredelü nemes cs.. melynek egyik tagja, István  sárafalvi jegyző. Ennek fia,  Ferenc  n.szent-miklósi ügyvéd, kitől származott Dezső, lugosi, majd 1905, óla helybeli közjegyző, neje Szmrecsá-nyi Sarolta, György árvamegyei főispán leánya, több gyermekük van.

Matula 1731-2-ben 3 cs., egy limár,  György  varga m.h. 1830 Matulái Tamás a reformátusoknak adózik 1731—36., voltakép ev. volt, mesterségére nézve szűcs, de földmívességet folytatott s jó módra telt szert, (Szepesi kápt. regestája Vltr. Rvi. I. 2) sem fia, sem testvérei nem voltak. Pál a Péró lázadásából ismeretes, s annak Íródeákja, 1730-ban még nem lakolt nálunk. — Mátus 1745. és Mátyás 1778, l-l kath. család 1778., egy másik református 1831.,  Sándor Vésztőről költözik be 1828. — Mátyásfi kettő 1470. Cso morkányon. — Mátyus gulyás m.h. 1738., egy kath. 1778, Károly kovács m.h. 1906, Lajos kovács m.b. 1903. 70 é., ma 3 ref. cs. — Mat>uska ref. 1808. - Mizás 1722 —38. — Mázik János 1829 Komlósról költözik át. — Ma-zura János kályhás. — Mázsás 1731—62 ig időnként 2—5 cs. — Mayer Antal pénztárnok sz. 1830. Aradon, apja Márkus kereskedő, ide költözött 1903, Hermán n Í868.-ki, hadadi sz. borkereskedő, ide költözött 1899, — Mayerfi József iparos, kereskedő, nagybérlő s földbirtokos, az ev. egyház pénztárnoka és felügyelője 1891—1907.. sz. 1845. Kecskeméten, városunkba költözőn 1870. Nejével Gttlik Emiliával együtt a gyülekezet legnagyobb jóltevője, mert azt egy egészen uj, modern berendezésű iskola épülettel, templomát pedig fiiléssel és alnpitvánnyal látta el, m.h. 1907. 63 é. — Májer ma egy ref. cs, Fer 1886, István gombkötő, László kath. Sándor th. biz. tag 1900,0 zs. h. k.-nek k.-t ad, 1906. — Májnerics Mihály postamester 1869. 35 éneje Szimonidesz. — Major 1562—3. Fecskésen, Ferenc T.-Kürtről jő 1797, Károly bölcs, tudor, gimn. lanár 1890 -3, kolozsvári sz, hozzánk a besztercebányai algimn.-ból jött s tőlünk Zomborra távozott, Mihály szatócs 1904-ben 63 é, József lelkész 1827—37. Ma egy ref. cs.

— Majsai 1818-ban 2, ma 3 ref. cs, Mihály 1823-91. bognár, földmíves, ll). biz. lag 1889, a ref. egyh. érdemes főgondnoka 1871-ig. Pál bognár 1792-ben Kajáiról költözik be, m.h. 1828. 62 é, egy másik bognár m.h. 1877. 81.é, I in r e és S á ndor Mihály fiai, föl dm Ívesek. — Majzner Mihály kalh. s.lelkész 1844. — Mecner Kristóf Frigyes mészáros 1854. — Mecseki János 1770-ben Bálványosról költözött ide. — *Mecséri cs. Hozzánk Dániel, a szabó, Orosházáról költözött be 1829-ben, mikor Keresztesi Klárával házasságra lépett, megyei csendbiztos 1835-ben, Ferenc iparos a veszprémmegyei Ments helyről, szintén ez idő-tájon jött hozzánk, ki 1861-ben is mint kövei választó éli. Ennek fia Sándor szabó 1910.

A családhoz tartozott báró Mecsén Dániel, eleintén katonatiszt, később állami magas rangú tisztviselő, ki Bécsben és Csehországban lakolt. — Mecski Zsigmond 1557. — Medve Szabó m.h. 1738. — *Medvecki kath cs, András késes 1856, Antal az uriszék jegyzője 1829, ügyvéd 1848, törvényszéki elnök 1849, később járásbiró, fia Ádám katonatiszt, leánya Guthi Jánosné. — 'Medvéi György 1836. — Megán Ignác kádár. — Meggyasszai (Meggyaszali) 1795. és 1848-ban 2-3 ref. cs, ma 13, Károly sz. 1815. t., ügyvéd 1848, csongrádmegyei, majd vásárhelyi t,széki biró 1863—73, később elköltözött s Szentesen halt meg 1885. 69 é, Lajos korcsmáros m.h. 1849. 46 é, István, Mihály, Pál" és Sándor földmívesek 1886, Sámuel 1814. Dombegybázáról költözött be, József szabó m.h. 1881. 24 é."— Megyelka (Migyelka) György csizmadia 1849, József szabó 1880—1896. t, elszakad ev. ősi vallásától s városától is, Lajos né csizmadia. — Meggyesi F á b i á n 1557. Mágocson, a városban is laknak 1722. óta ily nevüek. Ádám 1792-ben Komlósról költözött be, .János ref. tanító 1892—1900, később Bpestre kölíözött s ott a siketnémák intézetének lanilója. — Méhes A utal 1562. Tólkulason, F. előnévvel és e nélkül, 1731 —    1801-ig időnként 1—3 cs, István másodbiró 1790, v.esküdt 1791, megyei esküdt 1800—1, 1848-ban egy ref.cs.. István könyvkötő m.h. 1831. 58 é, János Takács 1788. — Méhész Í73l-3-ban 2 cs, kihalt 1738. — Meiszter-Ignác kereskedő 1911-ben 61 é. — Mekis György és P á I ev.-ok B. csabáról költöznek be 1794 — Meleg F e-r e ne szürszabó 1812-ben N.kőrösről köllözik hozzánk, m.h, 1868. 71 é. — Melegi Lajos iparos, majd kereskedő, Re vesz Pál fogadott fia 1886. 1904. t.. m.h. — Melichár József cukrász 1872. óla, m.h. 1904. 78 é. — Melisz (Mellis, Mélics, Melis) kalh. cs. 1778. óta, Antal 1849. csizmadia, céhmester, János 1849. csizmadia, az órás 1904. - Mendár (Mendur) 1731—2-ben 2-3 cs. — Mendli Károly polgári isk. tanár 1889 — 94., néhány év multán Szegedre költözőit át a fa és fém ipar-iskolához. — Ménesi 1762—95-ig időnként 1—7 cs., István városgazda 1763., János 1886., Antal lakács. — Mengel Dániel áll. tanító. - Menyhárt 1731—95-ig 2-3 cs. 1848-ban 1, ma 5 ref cs , István elbocsátolt katona m.h. 1828. 49 é. — Menyhért 1848-ban egy ref. cs. — Mentz Ignác kalh s. lelkész 1784. — Mérai 1731-95. időnként 3 —5 cs., 1848-ban 3, ma is több; Imre gépész 1887., I s l-van csizmadia 1849. m.h,, 1880. 76 é, Lajos csizmadia él, Mózes ács 1892. t., Sándor borbély mii. 1881., Ferenc, Sándor, Sámuel, József földmi vesék 1886. — Méreg Ferenc és Tamás 1564. — *Mérges (Mirges) régi törzsökös cs. 17U1—62-ig 2-3 cs., György 1715., János 1728., 1848-ban 3, ma 17 ref. cs. — Mericai Antal plébános, sz. Vácon 1788., mogyoródi, majd 1830—7-ig v helyi kalh. lelkész, lőlünk Vácra ment kanonoknak s mint ilyen olt halt meg 1854. szept. 26. — Mersa Imre kalh. s. lelkész 1907—8. — Messeti kalh. cs. 1745. — Mes-singer Lipót, a zs. hitközség s. kántora és melszője, sz. Cabajon, a városba költözött 1883., fiai, Mezei Manó ügyvéd Gödöllőn és Mezei Sándor a keleti akadémia növendéke B.pesten. — Mester Mihály 1770. Érsemlyénből, Anna, Erzsébet 1793—6. Békésről költöztek be. — Mestitz Ignác zs. tanító Budapes'ről 1869. — Mészáros (Csob, Csó, Böde előnevekkel és ezek nélkül). Már 1507-ben Demetert Mágocson, 1563-ban A m b r u s l találjuk Földváron. 1715-ben Pál, János és István emliíteliuk. 1848-ban 18, ma 50 ref, cs.; 1755. táján 5 kalh. cs., ma is több. Mészáros Rup. Ignác (1815-57.), a város főorvosa, rablógyilkosságnak eselt áldozatul, Ágoston vasúti lel vigyázó 1911., Ferenc takács 1827, Gyula öcsödi sz. ref. s. lelkész 1870—2., nemsokára m.h., Imre légiagyári felügyelő 1901., István több, az iparos m.h. 1904. 77 é.,  egy  kőmives  él, egy f. m. 1886., egy Aradról költözik be 1830., Mészáros László ref. s. lelkész 1857—60., később m.iliebei lelkész s mint ilyen halt meg, Mihály földmíves 1889., Sámuel több, a lakács m.h. 1871. 63 é., a kőmives, kérő, 1891. 62 é., a szabó él, Sándor f. m. egyházának áldozatkész tagja, m.h. 1913. 67 é., neje Balog Zsófia, János szintén több, a tanító 1895. 1901., a kőmives m.h. 1901. 34 é., az asztalos, kinek neje Fülöp Berta, az uj főgimn. épület egyik vállalkozója, m.h. 1910. t, József r. kath. s. lelkész 1862., a takács m.h. 1888. 74 é. — Meszes István 1715., egy másik e vezelék néven 1817. — Messzinger Salamon a peslmegyei Bugyiból beköltözött keresk. 1848. 40 é., Mór mészáros 1911 46 é. v. ö. Messinger. — Meszlényi (Meszli) 1755—1820. időnként 2-3 cs. 1848-ban 4, 1910-ben 20 ref. cs., Ferenci, in. 1886, István 1886., M i h á l y 1880. 1810 f.,*János 1848., egy másik János 1889, Sámuel 1906., valamenyien földmívesek, Mihály 1820. v. esküdt. — Mezei András Orosházáról köllözik be 1753, egy m.h. 1823. 46 é., ma egy ref. cs. v, ö. Messinger. — Mézes ni. h. 1738., Kata 1751., egy harmadik m.h. 1803. 32 é. — Mesztic Ignác zs. tanító 1869—71., később az angol hittérítők szolgálatába áll s elköltözik.— Mező 1731—95-ig időnkként 2—4 cs., 1848-ban 3, ma 11 ref. cs., István faragó 1853., Mihály 1789-ben T.Sasról, egy másik 1779-ben Makóról köllözik "be, a katona 1807. — Mezővásárhelyi Mihály 1664. helyb. lakos. — Micza (Micze) ev. cs. a XIX. sz. eleje t. — *Michi (Cs) 1701. — *Michki Gáspár 1561. — Mihály 1778—1795-ig 2-3 kalh. cs., ma ref. is 4, Ádám 1886-ban 68 é., Béla szűcs, Mátyás Kisperegről köllözik be 1829., Pál kereskedő 1785, Sándor földmivelő 1870. 1880. t., a takarékpénztári gyakornok él, János mészáros 1904-ben 41 é., egy másik 1848-ban Kis előnévvel, József tálas. — Mihálycsi (Mihácsi, Mihászi) György 1788-ban M.Túrról köllözik be, Sámuel kovács m.h. 1842. 48 é., József kovács 1840. 55 é., reformátusok, ma 2 ref. cs. — Mihálykovics (Mihálovics) 1845., István iparos 1848. - Mihályfi 1779-97. 1—2 cs., Ferenc szolgabíró 1779—90., a járási esküdt 1846., István lörvény-biró 1816., majd főbiró 1848. — Miháiyik Ignác kath. "s. lelkész 1859., Péter főszolgabíró 1797. — Mihálovics -1808—48-ig időnként 1—3 g. k. cs., Demeter fűszer-kereskedő 1837—40. — Mihály kereskedő 1808. — Mikáli György 1811. Komlósról. — Miké Ferenc kalh. 1825—1886., a gyógyszerész 1861. 1875. t., később elköltözik.

"Mikec, Mihkelz, cs. máskép Ceglédi András, Apafi fejedelemtől kapta nemeslevelét, melyet Szászsebesen és Bonchidán hirdettek ki 1686., később 1723. Biharmegyének Diószegen tartott közgyűlésében, a család ideköltözése után 1819. pedig Csongrád megyében is. Eleitől fogva református család. A század elején nagy módra tett szert, de később elszegényedett. Hozzánk Lajos, Mihály és Ferenc kerültek, mint megyei esküdtek és birák (1836—48). Utóbbinak fia, Ödön ügyvéd Szentesen, hol a család régibb tagjai is laktak s honnan János 1780-ban költözött hozzánk. Az ifjabb nemzedék az ország különböző részeiben, főként Szabolcs vármegyében él, mint a megyei közigazgatás főtisztviselői. Cimerökben a paizs mezején szögletben hajtolt kar tart kivont kardot. — Mikes 1557—8., Ambrus Vásárhelyen. — Mikii (Varga) m.h. 1807. 67 é. — Mikló János 1817-ben Vadászról. — Miklós 1787—95-ig 2 cs„ János keresk. 1787., ma van kath. és ref. cs. — 'Miklovic Bálint ref. lelkész 1832—96. Rácujfehér-lón látott először napvilágot, szülei, András ács, egyházfi és Oláh Zsuzsanna. Először 1864-ben Hegyközszentimrére választották meg lelkésznek, majd pár hó múlva hozzánk. 1878. évtől fogva egyh. megyei tanácsbiró, tagja az 1881-i országos zsinatnak is. Gimn. és e, a.-nyai a 401) k t haladják. Hosszas betegeskedése miatt az egyházi elnökségtől már életében visszavonult. Neje Papi Emilia, gyermekei : Bálint 1867—1901. bánfalvi, szováti és helybeli gyakorló orvos, ht. Werner Anna, Emilia Bányai Sándorné, József 1870—1900. vadászerdei lelkész, M ária Nyis-nyai Gusztávné, Sándor sz. 1873., t.ptári tisztviselő, Berta Győrfi Józsefné, Ilona Samu Jánosné, Kata hajadon; testvére Lajos sz. 1855. szintén Ujfehérlón, 1878. óta ref. egyházi tani Jó, 1898. óta pedig iparos és ismétlő-iskolai igazgató is, több népiskolai kézi-könyv szerzője. Vallásos, földrajzi és mennyiségtani kézi-könyveit népiskoláinkban széltében használják. Fiai: Lajos honvéd főhadnagy és Dezső orvos tudor, leányai oki. óvó, illetve tanítónők, A család nemességét állítólag 1716-ban kapta, mikor még Hontmegyében lakott. — Mikó cigány m.h. 1738., nem cigánvok: György szijjárló és még egy ref. cs. — Mikolai 1841. ref. család. — Mlktá ref .m.h. 1823. 55 é. — 'Miksa család Erdélyből származott, József szekérmester 1841. — Mikulai 1834. ma 6 ref. család, van ev. is, F e-r e n c cipész. — Milacsi 1795. 2 család. — Mile felvidéki származási! 3 ref, család, Imre, Lajos és János szücsök. — Millmann Sándor kath. s. lelkész 1883. — Miiing 1765-1770. — Milolik ev. 1806-ban Irsáról. — Minich Lajos és János csizmadiák. — Mirkov András borbély 1904. 30 é. — Mirkovics Szegedről jött rác kereskedő 1824. — Misán János kútfúró. — Misincki 1802. — Miskolci 1731 —1841-ig időnként városszerte 1—4 család, egy zs. korcsmáros 1810-ben. 1848-ban 5, ma 11 ref. család, vannak azonban ev-ok is, Ármin vegyes kereskedő, Gyu-1 a (sz B.-Diószegen, atyja Mihály orvos), kereskedő 1885. t., később Szegedre telte át üzletét s ott a ref. egyház gondnoka is lett, neje Biki Nagy Erzsébet; Gyula ref. iparos m.h 1908. 66 é., Imre tálas, Miksa kereskedő, Salamon kereskedő 1896. 60 é., Sámuel ref. ács 1862., a kereskedő 1848-as nemzetőr, itt születelt, zs. h k. előljá ó 1867., Sándor lakatos, János csizmadia 1714-ben, a város jegyzője 1754., a h,rmadikl755-ben Bugyiról köllözölt be, József miskolci születésű zs. kereskedő 1848-ban 60 é. — Misi György kereskedő 1832. — Mis-íerka kath. — Mitlasóvszki kath., János papucsos, fia joggyakornok. — Mittermájer József iparos 1861.— Mócza Imre kalh. s. lelkész 1878. — Móczán 1762. és 1811. 2—2 cs. — Moczulovícs Konstantinig, k. tanító 1834 —6. — "Mocsai 1716-36 ig 1-3 család, Pál iskola rektor 1716—8., majd 1720—36. városi jegyző és főbíró, ki az iskolába 1724-ben először hozott tógás deákokat. — Mocsári 1563., 1795-ben 2 cs., 1848-ban 2, ma 12 ref. cs., János bognár 1910. — Mocsi régi törzsökös család H. Halasi, Kis és Gán. Szabó melléknevekkel s ezek nélkül; István esküdt 1615., 1701—96-ig időnként 1—4 cs., Ferenc, György, István, Péter 1715-ben, András ref. gondnok 1729., István 1771., Mihály városi esküdt 1796., Ferenc isk. reklor 1775—6., a bognár m. h. 1876. 76 é., v ö Mucsi. — Módos ma 1 ref. cs. — Moe-se kath. cs., Károly v. állatorvos 1860—75. t, fia Károly tak. pénztári főkönyvelő, 1911. 51 é. — Mogán Márkné asztalos 1910. — Mogon Sándor és József kőmivesek. — Mogtes 1707. egy cs. — Moha József a?zlalos 1896. 44 é. — Mohos ref. cs.. több mint 160 év óla fordul elő, egy kath. börtönőr 1759., egy ref. m.h, 1809., 1818-ban 7 ref, cs, egy Baba melléknévvel, ma 19 ref. cs., István f. ni. ref. m.h. 1904. 76 é — Mokázi oláh 1783 — Moldvai jobbára kath. cs., de van ref. is; András, Péter, János szűcsök, Ferenc csizmadia, mind 1788. é., István szűcs 1832., György pék 1852., Moldvai Gyula v. irnok 1910. 42 é„ Imre keresk. 1869. 33 é., fia Imre v. irnok sz. 1888., István keresk, 1861. 27 é., Mihály szűcs 1853., Sándor v. irnok sz. 1861., atyja  Imre;  Sándor  elemi isk. tanító 1911. 25 é., a korcsmáros 1844—6., a kékfestő 1911. — Molnai kalh. 1759., Gyula városi irnok  1870—80. t. — "Molnár eleitől fogva sok család, melyek egy része nemes is volt,  István 1557—8.  Vásárhelyen, 1701—1778-ig  időnként  1  6 cs, 1848-ban 63 ref. cs., kath. 14, 1911-ben 236 ref. cs. B, Cz., Füsti, Gyevi, Gyömrő, Gyömrei, Kis, Kóti, Kovács, Makai, N., Sr., Sz., T., V. stb. előnevekkel s ezek nélkül, Ádám (Torda) szabó 1900. t.,  András  Algyőről  költözik  be 1751., András 1775. Makóról, bennszülöttek 1829.1848.; András, Füsti,  bognár  m.h. 1853. 48 é., a csizmadia  ni. h. 1864. 36 é., a szűcs m.h. 1885.  84 é., a tálas él,  A n-ta 1 szabó 1849., a th. biz. tag  1889.,  Bálint  1715., a terrászos él, Ferenc ref. tanító 1881. óla, sz. 1850. Makón, István fia, mint a Jólét egyesület gazdája, az e.-i sajtóosztály  raktárnoka s a Délmagyarországi  közművelődési egyesület gyermekcsere közvetítője, s évtizedek óta  nagy és sikeres tevékenységet fejt ki. 'Ferenc a nemes 1829., a csizmadia m.h. 1824. 86 é., a kereskedő m.h. 1887. 51., a mázoló, a papucsos és a csizmadia élnek,  György  Algyőről költözik be 1751., a ref. tanító  1846—8, 'Gus z-t á v v. irnok sz. 1866., Mór fia, a hentes él, Imre géplakatos m b, 1911. 49 é., az  ácséi,  István  1715.,  Kis Molnár  István  Algyőről költözik be 1751.,  "István 1829. 1850. t., az asztalos  ni h.  1854. 70 é., a  csizmadia m.h. 1830. 52 é., a f.m. 1836. 58 é., a ko csmáros K. előnévvel 1896., a kovács, a kereskedő 1904,  29 é, a szabó K. előnévvel 1904. 32 é.,  "K á r.o l y  uradalmi számtarló 1831-48. t.,  Mihály Algyőről költözik be 1751., Mihály  (korábban  Müller)  okleveles v, levéltárnok  sz. 1858. helyben, e munka készítésénél az iratok  kiszolgáltatásával   buzgón   közreműködött,  Sándor   kereskedő fia, családja 1700-ban Moldvából származott; a kalh. s. lelkész 1844., *Mihály, Füsti 1829-848.,  egy 1792. T.-Ugról, másik 1798. Szentesről,  egy Citus  előnévvel,  ht. Égető Judit m.h. 1895. 52 é.; a P.  előnevü  1848., az asztalos él, a csizmadia m.h. 1896. 64 é., a f. m. 1869 40 é., a géplakatos m.h. 1894. 22 é., a kovács él, a  szűcs  m.h. 1908. 83 é„ a tálas m.h. 1844. 21 é., Ugi  előnevü  1848., Mór, Farkashidi, Károly fia, törvényszéki jegyző 1872—6., majd városi árvaszéki ülnök, m.h. 1893. 58 é., neje Hódi Pál biró leánya, Molnár "Lajos a nemes 1848., a tálas most is él. Lukács 1715—38, Pál v. jegyző 1841—2., egy másik Orosházáról 1821., *a nemes 1829—50. ,a bognár és lakatos élnek, a tálas (C Molnár) m.h. 1892. 59 é., Péter Algyőről költözik be 1751., az ács m.h. 1890. 61 é., szűcs keltő, kik 1826. és 1873-ban halnak meg, a föld-mives 1866 t., Sámuel 1758., nemes e néven több is 1829—1848, a sütő m.h- 1839. 32 é., a vadász m.h. 1836. 48 é., Sándor Szentesről 1843., a th. biz. tag 1900., a megyei csendőr 1860. t., a korcsmáros m.h. 1886. 32 é., a juhvágó 1904. 30 é., egy Szentesről költözik be 1800., M á-n o s, többen nemesek 1829—1818, a csizmadia, kovács, a papucsos élnek, a f. m. m.h. 1829. 45 é., egy iparos R. előnévvel él, R. Molnár iparos 1848., a mészáros 1804. 24 é., a szűcs m.h. 1844. 74 é., egy másik 1875. 62 é., József kath. tanító él, nemes keltő is 1829., egy nemes 1861-ben 62 é., a negyedik meghal 1831. 65 é., a kalapos él, a lakatos m.h. 1836. 55 é., Juliánná női szabó él. — "Molnár Sándor b.pesti ref. főgimn. igazgató-tanár sz. 1856. Nemeslevelét János szerezte 1668., melyet Szabolcs megyében 1792. és Csongrádban 1825. hirdettek ki, Vásárhelyen utóbbi kihirdetéskor János, Mihály, Ferenc, Pál testvérek éltek s később ezek ivadékai. Sándor, itthonról elkerülvén a papi és tanári pályát B.pesten végezte, 1878—80-ig Kecskemélen, 1879—1909-ig B.pesten tanárkodott, tagja volt a magyarorsz. egyet, tanügyi bizottságnak is. Három év óta nyugalomban. — Mohos Márton 1502. — Monori 1731-ben 2 cs., István 1778-ban Kecskemétről. — Monostori Tamás 1557—8-ban. — Monyik cs. 1771-ben. — Mónus cs. (Monos, Molnos), a nemesek a Zemplénmegyei Monokról származtak hozzánk. Előfordulnak olykor Nagy, 0., J., melléknevekkel is. András 1775-ben, Pál 1712-ben tőlünk elköltöztek. Tamás, 1811-ben jött hozzánk Szabadszállásról. 1830—1848-ig időszakonként és városszerte 1—23, 1848-ban 40, 1910-ben 107 ref. cs.-ot találunk. 1848-ig említendők, András néven többen, egy mh. 1803-ban82é., egy 1829—48-ig többször említve, Ferencet kettőt emlit-nek 1813—26. t., kik 1829-ben haltak meg 72 és 50 é., György m.h. 1830. 60 é., István m.h. 1819-ben 70 é., egy másik m.h. 1831-ben 25 é., Mihály 1829., kelten m.h.-ak 1829. 35 é. és 1831. 60 é., Pál 1829-35 t., m.h. 1843. 38 é., Péter m.h. 1833-ban 53 é., egy másik m.h. 1835-ben 65 é.,  Sándor  e. gondnok 1842—3-ban, János m.h. 1832-ben 61 é., Mónus  József  m.h. 1815-ben 45 é., mindannyian f. m -ek. 1848-után említendők, *And-rás th. b. tag 1861-ben 45 é.,  *Bá1int  1869-ben 21 é., Ferenc  kettő,  egyik 1861. 51 é., a másik 1869. 36 é., *1 s t v á n  is kettő, 1869-ben 35 és 45 é.,  *L a j o s  1869-ben. 23 é.  'Mihály  1869-ben 54 é.,  *Sándo r kellő, 1869-ben 32 és 41 é., *Pál 1869-ben 26 é.,  \János  három, egy 1861-ben 53 é., keltő 1869-ben 40 és 38 é., mindannyian földesgazdák, István, a városi irnok m.h. 1889. 56 é., a kalapos m.h. 1898. 30 é.,  Sándor a városi hivatalnok m.h. 1889.  34 é., egy tálas,  János  jogtudor, ügyvéd. — Móra István 1766. — Moravec  Károly  az első pusztai lelkész-tanító 1893—1898 ig, a mikor m.h. 44 é. — Morec,  (Moresz,  Moretz) cs. 1777-8-ban  4 kath.  cs. — Móric, (Móris) ősi és későbbi cs.,  Balázs,  Lőrinc és Pál  1561-ben  említtetnek,  1795—1821-ig  1-2,  1910-ben  3  ref.  család,  Géza  cukrász,  Pál  városgazda 1812—21.,  Péter  kath.  s. lelkész  1786-ban,  József iparos 1861. 42 é., a csizmadia  1904-ben  55  é., a cipész 1904-ben 46 é. — Morzál cs., István 1870.  városi  Ínséges pénztárnok 1870., később népbanki pénztárnok, mint ilyen nyugalomba vonult s m.h., fia Imre, asztalos. — Morvái cs. 1790—1803-ig 1-2 cs., Juliánná  1800-ban jött Mi-hálydiból, Szabolcs m., Dániel mezei biztos 1791 —1803-ig, Ignác v. katona-biztos 1790-ben,  Ferenc  kath. s. lelkész  1806.  —  *Mosdóssy  1637. — Mosicska  1776. — Mosik,  1731-62-ig 2-4 cs. — Motyovszki, Pál  1790-ben jött Komlósról. — "Mózes (Moizes, Mojzes, Mojzisz, Erdős melléknévvel is), a család egy része nemes, ilyen *Péter is 1715., 1731—1848-ig időszakonként és városszerte 2—4, 1848-ban 5,  1910-ben 14 ref, cs.,  András  e. gondnok 1823-1842., esküdtbiró 1827., Dániel e. főgondnok 1794 —1806., a vaskereskedő 1826—38. t., István v. kapitány 1847-8.,  m.h.  1872. 75 é., a v.  utbiztos  1861. 62 é., a pénzügyőr  m.h.  1886. 36 é., az asztalos él, a  csizmadia m.halt 1877. 29 és 1885. 69 é., Mihály szeghalmi közs. jegyző, (gyermekei:  Róza Igaz Károlyné Békésen, m.h., 1909., Kata bogáti postamesternő, András bogáli lelkész m.h.), Péter városgazda sbiró 1788—90., esküdtbiró 1793 —4., e. gondnok 1802.,  Sándor  lakatos m.h. 1869. 20 é., János asztalos, a fentebb.* tárgyalt uj rendszerű cserépfedés feltalálója 1824. 1840. t„ a tálas  1829.,  az  ács m.h. 1900. 50 é.,  József  lakatos m.h.  1767.  64 é. — Mózsa Demeter 1557—8. — Mráz Zsigmond tisztviselő 1869-ben 35 é, — Mucsi t.r.u.cs (régen Mocsi), már a XVI. és XVII. századokban is, többek közt Mihály biró 1521. ismeretesek; ulóbb Halász, Halasi, Kis, Nagy, Szabó, Tompái slb. melléknevekkel is. 1715—1836-ig időszakonként és városszerte 1—10, 1848-ban 38, 1910. 117 ref. cs., András kettő, t. i. 1715., 1738., a tálas m.h. 1901. 57 é., Bálint kovács, e. gondnok 1904. óta, v. törv. hat. biz. tag, az ács és B á 1 i n t n é női szabó is élnek, egy másikról 1. Kardos alatt, Ferenc 1715., a v. esküdt 1820., György 1715., I mre három, t. i. lakatos, kovács, papucsos, István 1715., másik Szabó melléknévvel 1771. t., egy gazdag élt 1804., a fakereskedő m.h. 1849. 32 é., a tálas m.h. 1866. 43 é., a lakatos m.h. 1887. 63 é„ Lajos van három, t. i. ács, kőmives és papucsos, Mihály 1521. lánc föld gazdája 1752., az iskola rektor 1775—7., a második biró 1790., esküdlbiró 1792. 1803., az egyh. gondnok 1863., törvénybiró 1809., egy Szabó melléknévvel 1771., a szűcs m.h. 1879 67 é., az e. pénztárnok N. előnévvel m h. 1879. 62 é., a th. biz. tag H. melléknévvel 1889., Pál 1793— 1877. lakatos, Péter m.h. 1883. 61 é., az ács m.h. 1906. 62 é., a f. m. 1903. 69 é., Sámuel kőmives él, Sándor v. jegyző 1755., a kőmives 1904. 33 é., a lakatos és a tálas élnek, János főbiró 1757., egy másik f. m. 1761., a városgazda 1836., a lakatos m.h. 1852. 58 é„ a másik lakatos 1869. 47 é., a kalapos 1892. 81 é., a másik kalapos 1792—1877., kinek neje Vörös Zsuzsanna, céhmester, gimn. alapítványa 100 k. gyermektelen, hitbuzgó; a v. esküdt 1834., az egyházi gondnok és párbérszedő 1900-1913. t., József kalapos 1861. 50 é., a sertés kereskedő m.h. 1895 56 é., Juliánná női szabó. — Mu-ladi, 1910-ben 4 ref. cs., Antal sertéskereskedő 1896. 45 é , Pál kőmives. — Munkács János 1722-ben. — Munkácsi 1731—3-ig 4 cs., Béla zs.-ból kath.-ssá lett ügyvéd 1904. t., később elköltözött. — Murányi Mihály iparos 1861-ben 42 é. — Murosán 1770. — Murzsi (Murzsik) cs. 1910-ben 16 ref. cs., András 62 é., Ferenc 43 é., Imre 20 é., István 57 é., Mátyás 53 é., József 53 é. földmívesek 1886-ban. — Musa oláh cs. 1770-ben — Mutholi, István 1561. — Mutyán, 1731-ben 1 cs. — Mutzi 1702. — Muzsi János sz. 1871. Malomban, gimn. tanár 1900 óta. — Müehstein Róbert posta s. tiszt 1896-ban 48 é. — Mühr Ferenc derekegyházi lovászmester 1848. — Müle L ás z-1 ó tanító 1808-ban. — Müller Ármin fűszerkereskedő 40 é., neje női szabó, Ferenc  kath. ügyvéd 1838—43.;egy másik jogtudor ügyvéd most 50 é., az orvostudor, a munkásbizt. pénztár ker. orvosa, zs.-ók, Müiler Henrik bádogos, Ignác kath. főszolgabíró, megyei táblabíró 1835 —46. t., egy másik sz. Szabadkán, kereskedő 1848. 33 é., fia Ignác orvostudor, zs. h. k, elnök 1875., mindketten m, h.-ak, 'Lajos megyei jegyző 1846., majd főszoIgabirS 1848., a gabnakereskedő 1904. 47 é., zs. templomi a.-nya 250 k., 1906. t, nih,, Mátyás vágujhelyi sz. zs. kereskedő, nemzetőr 1848. 25 é., Mihály makai sz. üveges, 1838. óta zs. h. k. metsző, 1848. 67 é., M i k s a, Sámuel fia, szabó, Mór sz. 1876., Ignác fia, gyógyszerész, S á muel szabó, kinek fia Jenő jogtudor ügyvéd, Orosházára költözött el, ht. Groszmann Irma, József üveges 1834. 1848. t. — Nacsa Ferenc cipész, István takács. — Nád Lőrinc 1557—8. — Nadában Tamás tanító 1861-ben23 é. — Nádas, Gergely 1557—8.— Nagy, t.r.u.cs. 1450 tői kezdve. Márton, Mátyás és János 147;)., M ártó n 1488-ban is, Benedek gazdatiszt 1508., Ambrus, Balázs, B o r b á s, Benedek, Demeter, Ferenc és Tamás 1557—8., János 1562., Mihály és Jakab 1563., s még 12-en a XV. és XVI-ik sz.-ból. Később időnként és városszerte 1701—1847. 2—23., 1848-ban 200., 1910-ben 567 ref cs.. a következő elő s illet, család nevekkel, de ezek nélkül is. A., Abai, András, Árva. B., Bálint, Balog, Bolygó. Csotó, C., Ceglédi. D., Deák, Darabos, Dombrádi. F., Fejes, Fésűs. Fodor. G., Gama, Garai, Gulyás. Gy., Gyevi, György. H., Hős. Imre, István. K., Kis, Kardos, Kunhegvesi. L, Lőwi, Lukács. M., Makai, Mang, Molnár, Mónus. "Nánási. Olir, Öreg, P., R., Rébék, S., Sándor, Simon, Szabó, SzéL.T., Tarján, Tatár, Tódor. V., Varga, Vekerdi, Veres, Üstökös stb. Ádám 1814-ben, egy J. előnévvel, egy másik él. And rá s-ok, egy 1715., egy másik Öcsödről 1778., Ernődről 1789., egy másik 1791; 1795-ről kettő, egyik Miskolcról, az esküdt-biró 1801—2., az e. gondnok 1808., a székbiró 1813., egy másik 1807., 1886-ban kettő, t. i. 57 és 37 é., a f. m. D. előnévvel 1886. 62 é., egy másik 47 é., egv harmadik Gy. előnévvel 46 é., Antal e. pénztárnok Í778., egy má^ik 29 é. és a helybeli, 1870-i sz. j.-birósági irodatiszt, Ferenc f. m. fia élnek ; a lovarda tulajdonos 1904. 47 é„ Apollónia, községi gyermek-menhely vezető 1888-ban, Bálint polg. 1. iskolai igazgató testvére, Áron, f. m. 1886-ban 53 é., egy másik gimn. tanár volt, a pék tőlünk Szabadkára ment, Napy Bálint ref, s. lelkész, községi felső-népiskolai, majd polg. iskolai igazgaló-lanár 1875-98-ig, innen Paksra helyezti k el, miután előbb lelkészi minősitésélől meg fosztatott, m h. 1903. 57 é., a korcsmáros 1819. 66 é., a kovács Gy. cs. névvel, m.h. 1883. 72 é., a csizmadia György cs. névveí, m.h. 1885. 27 é , a f. m. M. cs névvel 1886. 28 é„ még ez évben 6 f. m D és Gv\ elő- és cs. nevekkel is, t. i. 66, 54, 48 (Gy.), 47 (D.). 34 és 28 é.-ek, a korcsmáros Árva előnévvel, m.h 1887. 37 é., a városi irnok Bálint előnévvel, él; az iparos m.h. 1904. 27 é , a borbély Gy. előnévvel, él. Béla sz. 1863 Miskolcon, rendőrfogalmazó 1896. óta, ref. presbiter, Behkő családnéven kellő, egy 1778-ban, Bertalan női szabó m.h. 1894. 30 é.. Dániel kettő, Gy. cs. nevekkel, egyik szatócs, m.h. 1883., a másik m.h. 1886. 29 é, Dezső orvos doktor, a kerületi munkásbiztositó pénztár főorvosa, sz. 1873., Pál ügyvéd fia; Endre pék m.h. 1904. 37 é., Ernő kir. j.-biró, sz. 1870., Mihály fia ; a kereskedő, Gy. előnévvel, a bognár M. cs. névvel, mindhárom él. Ferenc 1715 Török-sz.ntmiklósról, egy 1749., egy másik Szeghalomról 1787,, 1774 tői 1826-ig három, keltő közülök f. m., egyik m.h. 1831. 5_6 é., a másik 1846. 67 é„ a csizmadia m.h 1875 38 é., egy másik ma is él, a bognár C. előnévvel, m h. 1881. 74 é., a korcsmáros m.h. 1884. 35 é., f. m. 1886. öt, t. i. 66, 64, ez Gy. cs névvel, 65, ez C. előnévvel, 57. Sz előnévvel és 33 é., egy f. m. C. előnévvel 1892. 64 é., egy másik 1896. 57 é., egy harmadik J. előnévvel 71 é., a papucsos Hös előnévvel, m.h. 1900. 24 é., a ref. s lelkész 1903 —906-ig. egy f. m. él, Gábor 1840. Karcagról, a szűcs él, egy m.h. 1873. 56 é., a csizmadia m.h. 1908. 62 é., Géza" gyógyszerész m.h. 1908 24 é., az 1864. sz. gazdálkolkodó él, Gergely 1024 lánc földes gazda 1752., egy másik 1761., az 1766-i sz Szentedre ment, György 1715. Törökszentmiklósról, a v. esküdt és biró 1720—21., a gazda 1827, a kovács 1830., egy másik m.h. 1860. 63 é., f. m. 1886. négy, t. i. 60, 59. (C előnévvel). 46 (C. előnévvel) és 42 é.-ek, egy közülök szintén C. előnévvel th. biz. tag is 1889—900., "a borbély, a tanító és egy f. ni. ma is élnek, Gyula ref. tanító, sz. 1862. Kovácsházán, 1882. óta a zs, h k. orgonistája és karnagya is, János tanító fia ; testvére Károly makai ref. lelkész, leánya, Margit Marjai Géza jegyese, oki. tanítónő s ének-művésznő; egy másik Gyula v. adótiszt, Imre kiváló gimn. rektor 1826—9., a szűcs 1840., Imre iparos 1861. 64 é., f. m. 1886. öt, t. i. 50 (D. előnévvel), 40. 34 és 29 é ek, utóbbik Hös előnévvel, a kovács mh. 1887. 33 é., a j.bírósági joggyakornok 1891., a szobafestő, a szijjártó, a hentes, a mészáros, a tálas, az ács, a bognár és a fiumei tengerész, az Adria hajózási társaság tisztviselője, József pék fia, élnek, Nagy István 1715. Törökszentmiklósról, a 14 köblös gazda 1720., az adó-szedő 1728-32., az 1024 lánc földesgazda 1752., kettő 1766. és 67. Turkevéről, egy 1778. Jászkisérről, másik 1784, Debrecen bői, a fésűs 1788., egy 1791., az iskola rektor 1808—9., egy 1823., másik 1836., a tanító 1815-50., egy másik derék tanító 1848—73., a mikor m.h. 44 é., a cserepes 1849. 47 é., a lakatos m.h. 1859. 35 é.; f. m. 1886. hét, t. i. 73 é. D. cs.-névvel, 71 é. P. előnévvel, 69 és 67 é., R. előnévvel, 54 és 46 é. Gy előnévvel és egy 34 é., az ács Árva előnévvel 1873. 35 é., egy 1893, Nemedibői, a földesgazda A. mellék névvel, th. biz. tag, m.h. 1895. 84 é.. gimn. és e. a.-i vannak ; a f. m. 1S96. 24 é., a kovács 1904. 53 é., a tanító 1910. 55 é„ a csizmadia Benkő előnévvel, a szűcs és a cipész élnek. Iván bognár 1826., Kálmán (C. előnévvel), 1886. 35 é, Károly f. m. 1886-ban kettő, 35 és 30 é,, a községi fiu isk. tanító, 1888—89. óta gazdasági szaktanító, Lajos szűcs 1802. Szentesről, egy másik 1810. Szabadszállásról, a csizmadia m.h. 1829.42 é., egy másik 1841, Szentandrásról, a gimn. tanár (H. előnévvel) 1869—98, sz. 1841. Tállyán, újságszerkesztő 1875-86-ig, m.h. 1905.; a lengerész sz. 1852.. Sándor szűcs fia, a kovács 1869. 39 é., a csizmadia 1883. 41 é., f. m.-ek 1886. tizenketten, t. i. 53, 45, 43, 40, kettő, 38 Gy. előnévvel, 36, 35, 34 é., V. előnévvel, 33 é. D. előnévvel és 32 é., egy közülök 1900. th. biz. tag. a kalh. s. lelkész 1887., a kalapos 1887. 57 é., a nagysoly-mosi sz. unit. lelkész 1898—9., majd kőröspataki és árkosi lelkész, m.h. itt 1901., a városi tizedes m n. 1889. 35 é., kereskedő keltő, az egyik m.h. 1890. 36 é.. a másik 1906. 25 é,, az iparos 1890. 53 é., a tálas 1891. 49 é., egy másik 1893. 42 é., a szűcs 1896. 50 é., a cipész Hős előnévvel, m.h. 1896. 30 é., a kovács 1897. 67 é., a szabó D. előnévvel 1904. 30 é., a gyógyszerész K. előnévvel 1904. 40 é, a kereskedő 1906. 25 é., a mérnök 1907. 38 é., a tálas 1909. 71 é., a mérőbiztos 1911. 62 é., a s.-pataki gimn. tanár, László tanító fia, és a szűcs élnek. László 1820. Nemes-Dömölkről, egy m h. 1832., a ref. tanító 1888 —96., a mikor nyugalomba vonult; Lukács 1846., M á-té f.m. 1886. kettő, t. i. 53 és 37 é., Mátyás 1795., fra. 1886., egy D. előnevel 53 é„ M á r t o n f. m. 1886. három, t. i. 66, 51 és 46 é., Nagy Mihály 1715. Törökszenlmiklósról, a ref e. gondnok 1762., egy 1771. Berek-Böszörményből, az esküdlbiró. a kalh. s. lelkész és két f. m. 1777 és 1881, a főbiró 1783., v. esküdt 1791—94., a városgazda, majd föbiró C. előnévvel 1818—21., 1802-ben e néven többen, egy m.h. 1805. 49 é., egy másik 1811. 63 é., a ref. s. lelkész 1824., egy f.m. 18".c9. Vadászról, a kalh. gazda 1836., egy másik 1842. 25 é., egy 1847., a szabó m.h. 1852. 59 é., az iparos 1861. 62 é.^ a tálas, Simori előnévvel 1869. 38 é., a kovács, Rébék előnévvel 1878. 73 é., a korc maros Hős előnévvel 1880. 61 é., a csizmadia m.h. 1881. 82 é., f. m-ek 1886. tizenegyen, t. í. 77 D. előnévvel, 76 68 66, 62, 55 ketten, 45 Gy. előnévvel, 41 R. előnévvel és 28 é.-ek, a földesgazda D. előnévvel 1861 55 é., egy másik György melléknévvel 1889., th. biz. tag, a ref. presbiter 1903." több mint 1000 k.-t adományozott, a tabáni nagy harangot öntetle, m.h. 1912., a nyűg, városi fogalmazó Tatár előnévvel és a tálas Gy, előnévvel, élnek, Miklós 1715. Törökszentmiklósról, a tálas Gama előnévvel, m.h 1837. 40 é., Pál 1715. Törökszentmiklósról, 1802-47. kettő, *az ügyvéd, F. bükki, 1823-1906., 1870-ben kerületi esküdt, majd szolgabíró, neje Bécsi Jó-zsa, m.h. 1912., a f. m. 1852., gimn. a.-nya 100 k., az ács m.h. 1853. 35 é„ a f. m. Varga előnévvel m.h. 1869. 22 é., a takács m.h. 1878. 81 é., a birtok nyilvántartó 1886. 32 é, ez évben f. ín. nyolc, t. i 67, 63, 59, 58 Hős előnevel, 55, 48 Gy, előnévvel, 40 és 39 é.-ek, a ref. s. lelkész C. előnévvel 1887—9., a földesgazda 1886. 70 é., a csizmadia 1889. 32 é.. a f. m. Szabó családi névvel, th. b z. tag, m b. 1889. 65 é., hasonnevű f. m. fia ma is él, *f. m. C. előnévvel kettő, egyik él. Péter borbiró 1744., egy másik f. m. 1771., egv 1808. Csegéről, a hivatalnok D. előnévvel sz, 1833., hiv.-ba lépett 1852., f. m. 1886 kilenc, t. i. 82, 65, 63, 61, 60, 56, 55, 45 és 32 é., a szabó R. előnévvel m.h. 1900. 24é.,egyf.m.D. előnévvel 1903.53 é., a hentes él. Sámuel ref. lelkész, madarasi sz., ottani rek-torsága végeztével a jénai akadémiára ment ki, honnét hazatérve 1803. lépett nálunk az újonnan szervezett 4 ik (ujtemplomi) lelkészi állomásba, midőn csakhamar lelkész-társa, Kis András leányát feleségül vette. Vésztőre akarván tőlünk menni, e miatt pere támadt a vásárhelyifegyházzal, s ez ügyben a kerület arra ítélte, hogy még egy évig itt szolgáljon ; 1818-ban már Madarason találjuk a minden tekintetben derék lelkészt; Sámuel gondnok 1846.

A takács m.h 1834. 35 é, a kalapos m.h. 1812. 20 é., a tálas 1849. 30 é., a f. m.  Varga családnévvel  1861.  64 é , a limár 1886. 43 é., f. m.-ek 1886. tizenegyen, t. i 11 é. M. c^.-névvel, 75 B. előnévvel, 75, 72 A. előnévvel, 67, 64, 51 H. előnévvel, 48, 47, 43 Hős előnévvel és 38 é.-k J előnévvel a, tálas 1888. 84 é., Nagy Sándor, apa és fiu szűcsök, utób-bik neje Szűcs Rebeka írónő; Tamás községi fiu nép- és íelső leány isk. laniló 1875-87., 1883-6. iparisk. ig, m. h. 1887., tudomárryos író és lapszerkesztő, unitárius;  Tivadar kádas él,  Zakár  kath. s. lelkész 1880., Zsigmond 1813 Orosházáról, a csizmadia él,  János  1715. Törökszenlmiklósról, az inspektor 1740. 44.. egyf. m. 1771., egy másik 1774, a főbiró 1787—94., egy Gergely cs. név > el m.h 1805. 65 é., a másik  főbiró  1818..  egy  Nemes-Dö-mölkről 1820.. egy másik 1824., egy Vadászról 1829., a ref. e. gondnok 1834-5., a városgazda  1834,  az esküdtbiró 1837—8., a tanító 1843., egy 1836. Tisza-Derzsről, a városi csendőr m.h. 1860.  a kovács 1S62. 76 é , egy másik 1869. 55 é., f. m.-ek 1888-ban  tizenhatan  (D H. és  M előne-vekkel), egy közülök  Ujsori, Szabó előnévvel,  1889.  th. biz. lag, a tálas  1870.  70 é., a földesgazda,  Mónus  előnévvel 1869. 32 é, a szűcs m.h. 1894. 64 é., a takács Bálint melléknévvel m.h. 1898. 67 é., a szabó R előnévvel, a csizmadia és e földesgazda, th. biz. lag még élnek; a zenész, köznyelven K a n Jancsi, kitűnő primás, István  tálas és Vida Sára magyar ref. fiók, művészetében Gojdinger és Ónodi képezték ki, m.h. 1871. mára 11.  tüdővészben, 33 é., hires szépségű özvegyét Bozó Juliannát Kokovai  András kőmives vette el; Jenő borbély él,  József  tanító 1774., egy 1825. Örvéndről, egy másik 1829., a  takács m. h. 1858. 31 é., a bognár Ceglédi előnévvel -m.h.  1872. 35 é.. csizmadia kettő, egyik m.h. 1893. 66 é„ a másik  él, a pék 1863, k sőbb Amerikába költözött, de  ismét visszajött, m.h 1894. 70 é.; a kőmives  Fésűs  előnévvel  m.h 1873. 42é.,f. m. 1886-ban nvolc, t. i. 68, 62é. Gy. előnévvel, 60, 54, 50, 36, 35 és 34 é.," az  1866-i,  debreceni  sz, ref. tanító 1888. óla, 1901. óla ip. isk. tanító ;  a j.bir.  irnok 1896. 33 é , a bognár Benkő előnévvel él, V i 1 m a Csenkiné ref. tanítónő sz. 1881. Sárközön,  lanit  1906—11.,  László tanító lánya. — *Nagy  Sándor  városi  főkapitány  szül. 1837-ben, m.h. 1907. március 27-én, első  neje Goszlonyi, második Kovács leány, gyermektelenül halt el. — *Nagy cs., Miksa király 1573.  szept.  20.  Szakolyai Hártó György és  Imre  testvéreknek  s ezek  sógorának Nagy Andrásnak, mindnyájan pozsonyi polgárok, adott címeres nemeslevelet, melyet tiz nap múlva Po-zsonymegye közgyűlésén ki is hirdettek. András ivadékai Zsámolyon és más' dunántúli helységekben laktak, kiknek egyike, az 1766-i születésű Gergely, Szentesre, ennek fia Mihály pedig 1776. hozzánk köllözött. Gyermekei: L a-jos szűcs Szentesről Vásárhelyre köllözött 1802-ben, Tóbiás Idát vévén feleségül, Imre szabó, halóit jelentő és Isi ván voltak. Előbbik fia Gergely szintén nálunk halt meg 1901-ben, de ennek gyermekei t. i. Áron pék Szabadkára, La j oskézmüárukereskedő pedig B.pestre köllöztek el. Családi ágon jogot formál a hg. Kohári-féle nagy hagyatékhoz. A nemeslevelet Fejér megyében 1726. és 1816. hirdetlek ki. - *Nagy, Abai, cs. veszprém megyei eredetű,mely hozzánk Szentesről került, nemes. II. Ferdinánd király ugyanis Nagy Mátyás-nak, ki régi nemeslevelét elveszítette, ujabb nemességet adományozóit 1630. febr. 13 án, melyet öt nap múlva Pápán hirdettek ki. Ferenc, 1764-ben már Szentesen lakik s nemességéről Csongrád megyétől kap bizonyitványt. Ugyan olt lakik ennek unokája, Ferenc ügyvéd" is, ki azonban fiatal korában Vásárhelyre költözött s Hl egyik jómódú gazdának, Dombrádi Nagy Gergelynek leányát vette nőül 1803-ban. Volt főjegyző és táblabíró a vármegyén, főgondnok a ref. egyháznál, általában köztisztelet és szeretet környezete. Leányai közül Rozália, Schéner Gy. mérnöknek, Juliánná, Kaszap Mihály ügyvédnek, Terézia, Kűri Albert jászkun ker. lisztviselőnek lett a feleségévé, ez ulóbbik leányai; Kűri Teréz Kovács Ferencné és Amália Oláh Miklősné. Közművelődési és irodalmi működéséről fentebb szólollunk. Hamvai Káposztás-temetőnkben pihennek. —

Nagy András János. A cs.ot a XVIII. század vége felé János tette vagyonossá, és tekintélyessé, ki a földmüvelésen s állattenyésztésen kivül székbérle'ttel is foglalkozott. Fiát, Mihályt, 1825-ben ugy elégitelle ki, hogy neki a vagyon Harmadat (földekben és azok fejében összesen 7072 frt érték, 8 ökör, 79 marha, 20 ló. 30 sertés, 120 juh, egy ház az Uj-utcán, sarkalyi szöllő, épület anyagok, gazdasági eszközök, 6 zsák búza) átadta, amiéit ez neki hálátlansággal és szidalmakkal fizetett. Mihály gyermekei sem elégedtek meg örökségükkel, ugyanis álig hunyta le szemét az öreg gazda, II János testvéröket, ki a gazdaságban benn maradt, beperellek, melynek következtében a békeszerető János  egyezségileg 1800 frtot és 20 akó  magyarádi  bort adott" ki nekik. Ez a II. János már apja életében vagyonbukolt és nyomorék volt s így fia, III. János, vette At nagyatyja oldalán az egész gazdálkodási 241 hold földön s ennek házában (a Kállai és Toldi utcák keleti sarkán) együtt maradt vele, nővérét is bőkezűen kielégítvén a szülei örökségből (1839). Nagyatyja halálával továbbra is ennek nyomdokain haladt a vagyon szaporításában, a mi neki, takarékossága, szerencsés bérletei és helyes számításai — pusztai és nyomási földek jó korán vásárlása — következtében kitűnően sikerült is. Lakását ekkor az Andrássi utcai házzal (szemben a Battyáni utcával), melyet Érkövi Ádám uradalmi felügyelőtől vett meg, cserélte fel. Jó lábon állott a földesurakkal, kik az okos, szerény és ne mesén egyszerű gazdaemberrel szívesen állottak szóba, de egyszersmind hü fia volt városának s ennek ügyei intézésében folyvást lelkesen részt vett. 1853-ban, mikor felülről azt rendelték, hogy a város adja el a maga 1500 holdas rárosi birtokát, hogy az önkéntes állam kölcsön-ből nagyobb összeget jegyezhessen, személyes szabadsága kockáztatásával keresztülvitte, hogy a birtok továbbra is a városé maradjon.

202. sz. Nagy András János névírása.

A város jó ivóviz hijával lévén, 1883-ban 28 ezer o. frt költséggel egy artézi kutat fúratott a Kis piacon, miért a király 1887-ben a koronás arany érdemkereszttel, polgártársai pedig egy értékes ezüst serleggel tisztelték meg, mely utóbbikat a "vallásos ember az uj-templomi urasztalának ajándékozta. Minthogy házassága gyermektelen volt, nejével még idejében ugy egyezett, hogy bármelyikőjök halála esetén az összes vagyon, melyhez egy b.pesti ház is tartozott 1479 szögöl bel telek kel,- a túlélőre szálljon, annak elhunytával pedig ugy végrendelkezett, hogy a hagyatékon rokonai és barátai osztozzanak, azonban egyházának is népiskolai célokra egy jókora tanyafóldet hagyott, melynek értéke ma 150000 k.-ra tehető, jövedelme pedig 1907-ben 5727 koronára ment. Életében is sokat és bőkezűen adakozott, (gimn. a.-nya 300 k. 1852.), melynek nagy részét a világ nem tudta. így például csak kevés beavatottak előtt ismeretes, hogy nem sokkal halála előtt 20000 koronát kértek s kaptak Tőle ajándékba a város részére, hogy polgártársai földadó terhén discrélió utján könnyilhessenek. Már nagyatyja is hagyományozott kisebb összegeket a helybeli egyházaknak.

203. sz. Nagy A. János é. anyja névírása 1837.

A család, habár a városnál III. Jánost (V. t. j. k. v. XVII. 146—9) a nemesek sorába irták s habár említette, hogy »Nagybányai« előneve van, nem volt nemes, mert a nemességnek sem az anyakönyvekben, sem a vármegyei hiteles jegyzékekben nincsen nyoma, s azt ő maga sem igényelte. Unokatestvére volt Nagy Á. István, kinek neje Balogi Zsuzsánna, — Nagy, Deák, cs., 'Márton 1752. előtt Mocsolyáról származott hozzánk, mig egyébb tagok olt és B.pesten maradlak. Márton fiai és unokái nemességél Közép-Szolnokmegye 1833. és 1834 ismertééi, — a csongrádmegyei etőzetes vizsgálat eredményeinek felhasználása melle.t A család Herkules — termetű tagjairól nevezetes. Ilyenek voltak Hozom Nagy Pál, ki nemesség keresés közben Szalontán halt el s ennek unokája Péter 1850—1903., kinek testi erejéről s vigságáról sok adoma forog közszájon  Foglalkozásuk földmivelés volt.

*Napy, Domfar á d i, cs. kiváltságát Lipót királytól nyerte 1666. dec. 1 én, ki a szabolcsmegyei Nagy Imrét nemeslevéllel ajándékozta meg, melyet ugyan ott hirdettek ki 1668. jan. 17-én. Az utódok sokáig Petneházán és Dombrádon, laklak. A leszármazás rendé ez :