A lakosok családi és történeti jegyzéke.

3. rész

Elsőnek Gergely költözött Vásárhelyre még 1773. előtt, a nemességet azonban, Nagy D. Ferenc és János testvérek ismertetlék el Szabolcs 1811. és Csongrádmegyékkel 1842., Sándor közbejöttével, ki, miután K a s z a p Emiliát nőül vette, tőlünk Aradra telte át lakását, hol igen fiatalon

megyei főjegyzőnek vá lasztolták. A forradalom alatt mint vérbiró működött, miért halálra, neje könyörgésére pedig kegyelemből börtönre Ítélték, melyet Józsefstadtban töltött el. Kiszabadulása ulán gróf Hadik, majd báró Szina alföldi uradalmának ügyvédje lett. Aradmegyén alispán és három évig főispáni helyettes. Végre a Föl-ség a Lipót rend lovag keresztjével ékesítette fel, de a fölkínált báróságot nem fogadta el. Szülőföldjén és birtokai helyén nejével együtt a ref. iskolák számára 4000 k. alapítványt telt 1885., később tanyai iskolákra neje külön is hagyományozott 2000 k.-t Meghalt Aradon 1885. 68 é. Fiai közül csupán a hazafias érzelmű Gyula, sz. 1855., nyugalmazott csendőr ezredes él Szegeden gyermektelenül, a korábban elhalt Géz áuak pedig Júlia leánya van meg Müchenben, kit a derék család végsarjának kell tekinteni.

204. sz. Dombrádi Nagy címer.

T^fly- Vagyóci, cs. György szerezte I Lipóttól 1688. hadi érdemekért a nemességet, melyet Békésmegyén 1806. és 1843., Csongrádban pedig 1813. ismertek el. Pál, Va-gyóczról költözött az Alföldre s az újonnan telepitett Tótkomlósnak lett első jegyzője, kit hivatalában jogvégzett fia, szintén Pál. váltott fel 1808. Ez később lemondott hivataláról, 1843-ban hozzánk költözött s igy a gazdálkodásnak és egyháza közügyeinek szentelte erejét. Fiu gyermekei nem maradtak; leányai, Emma Kis Gusztávné, Róza Garzó Imréné és Klemetina Draskóci Lajosné. A főgimnáziumnál 1887-ben 4000 k.-t alapított, az  ev.  egyháznál pedig, melynek haláláig felügyelője volt, iskolákra szintén 4000 kor.-t. Testvére Nagy György 1816—1901. mindvégig Komlóson maradt. Ennek fia Elemér, orosházi urad, ügyész, ki V.-helyről Borotvás Jolánt vette nőül.

Nagyari 1848-ban 1, 1910-ben 10 ref. cs., egy m.h.1843-ban, Sámuel 68 é. és József 61 é. földművesek  1886-ban.

Nagyszénás! 1722-ben. — Nakevács m.h. 1833-ban. — Na'eváts János 1804. N.falura költözik. — Nánai 1742-ben 2, 1848-ban 2, 1910-ben 4 ref. cs., olykor Sz., Szabó előnévvel is; János 1771., B á 1 i n t és János földművesek 1886., utóbbi később ref. egyházi gondnok. — Nánási 1731—3-ban 4 ref. cs., Márton v. jegyző 1741 - 2., János ref. tanító 1739-ben, egy m.h. 1808. 54 é. — Nárosnyi János órás 1839. — Wávai Gergely megyei pénztárnok 1736., Mihály táblabíró 1774.. megyei alispán 1786. — Néder 1849., András 1849., 1861-ben 36 é. és János cipészek. — Nédó, kath cigányok 1745—78-ig. — Néhói Zsigmond kereskedő 1767—1791-ig. — Neff Komád vegyeskereskedő, 1904-ben 35 é. — Nehéz Erzsébet 1789-ben Szentesről jött. — Nemesik, 1910-ben 1 ref. cs, 1832-ben jött László Makóról, Ambruzs a kalapos m.h. 1881-ben 73 é., a kereskedő m.h. 1889-ben 37 é., Árpád 1904. és Lehel  kereskedők, utóbbi m.h. 1906-ban 44 é.

— Nemes cs., már 1555—1563-ig Jánoson és Györgyön kívül 4 tagról van említés. 1731-ben 5, 1848-ban 1, és 1910-ben 7 ref. cs Makóról 1769-ben Sára, 1778-ban Kata Szentesről, 1771-ben Is t v á n, 1796-ban Pál és 1811-ben János költöztek hozzánk. István korrektor 1774., a f. m 1886. 68 é., János 1715. Máté cipész és László szabó élnek, úgyszintén Ármin 32 é. zs. könyves papírkereskedő is, ki sz. Makón, (hol apja nyomdatulajdonos és papírkereskedő), 1905-ben jött hozzánk, városunk kulturális ünnepélyeinek ismert rendezője. — Nemeskéri Márton 1557—8. — Nemessányi Mária, polg, leány-isk. tanárnő 1890 — 98 t, a tanfelügyelő ev. lánya, később elköltözött. — Német t.r.u.cs.-ok, Pál 1557—8., János 1561., 1701—1813-ig időszakonként és városszerte 2—4 cs., 1848-ban 13, 1910-ben 29 ref. cs., melyek egy része nemes.

205. sz. Németh címer.

Andor vasúti hivatalnok csak 1905, költözött hozzánk, sz. 1875. T.-Várkonyban, Bálint f. m. 1886. 45 é., Dénes földmíves-iskolai tanító, nemeslevele Győr megyénél, sz. 1874. Sömjénben, nálunk 1899. óta, Lúgosról jött; Ferenc kereskedő m.h. 1908. 49 é., a bognár m.h. 1885. 80 é., egyik elment Sámsonba 1816., István takacs m.h. 1906. 47 é., a kereskedő m.h. 1912. ifjan, egy Nádudvarról költözik be 1763., a cipész él, Német Kálmán vendéglős, mint főpincér költözőit hozzánk 1878, idővel a Nemzeti majd a Szarvas szállót bérelte, m.h. 1912. 61 é., ht. Kaas Anna; L á s z ló kalh. tanító, Márton 1779. Orosházáról költözik hozzánk, Mátyás városi esküdt 1777—94., Menyhért pék él, Mihály 1784. a pest-megyei Tökről származott hozzánk, a kath, tanító 1869. 38 é., a felső népiskolai tanító 1886—89-ig,. a kovács m.h. 1877. 64 é., a szíjgyártó él, Pál asztalos m.h. 1868. 74 é., P é-t e r 1884. Alcsutról való, Sámuel f. m. 1886. 67 é, th, biz. tag, János 1789., 1795., utóbbik évbeli Szentesről, a vaskereskedő 1800—13., egy másik 1808. Szentandrásról, egy harmadik rőfös-kereskedő m.h. ifjan 1912., a cipész él, József vasárus 1849—75. t., leánya sokáig vasúti pénztáros helyben.

A nemes Németh család ős időktől fogva Vasvármegyében lakott, de egyik tagja János a XVIII. sz. elején elköltözött Borsodmegyébe, kinek leszármazottjai aztán 1770 városunkban megtelepedtek.  Nemzedék-rendjük ez:

A nemes családhoz tartoztak még Német Ferenc f. m., gimn. alapítványa 1852 bői 100 k. és a két  István,  vagyonos f. m.-ek, kiknek egyike gimn.-unknál ugyanakkor 200 k.-t alapított, hasonló rendeltetésű 200 k.-ás alapítványa van  Pál-nak, az anyakönyvvezető atyjának is. — Németi (Némedi) János ref.  tanító  1826-ban, a szűcs m.h. — Németszücs kath. cs. 1765—-70. — Nepper  György  kőmives 1815-37. t. — *Nesztner Fülöp sebész 1790-ben. — Neu-feld Róza zs. tanítónő 1883-ban. — Neu Áron varga 1859-ben. — Neumann (később Neményi)  Ede  vaskereskedő 1904-ben 36 é., elköltözött, atyja  József, Ernő felsőnépiskolái és felsőleányisk. tanító 1879-94-ig, ezután polg. fiuisk. tanár, 1887—1900-ig iparosisk. igazgató, m.h  1912. 57 é. kath.;  Jakab  pénztárnok 1867. máv. állomási főnök 1896-ban 39 é.,  János  pék,  József vasárus sz. 1832., téglagyáros, zs. hitk. elnök 1904., th. bizottsági tag; Vilmos kereskedő 1863-ki sz., apja Hermán n  magánzó. — Nézer Sámuel szűcs  1788-ban. — Néző  Ferenc 1562—3-ban, — Niederlánder Sámuel szatócs 1904. 63 é. — Niedermajer 1778-ban  lakatos. — Nígrinyi  Zoltán  gyógyszerész 33 éves  1896-ban,  később  elköltözött, ht. Mayer Ilona. — *Nimsics Imre 18 é. háztulajdonos és  G.y ö r g y 56 é. földesgazda 1869-ben. — Nimszgern Erzsébet kath. tanítónő 1842-ben, János  kath  tanító 1842-8. — *NÍn-csák  György  1861-ben 47 é. — Nóács 1742-ben 2 cs. — Noé 1730—42-ig 4 cs. — Nodorba István csizmadia 1714-ben.  - Nono kalh. cigány 1745—58-ig. — Nóvák, 1762-ben 2 kalh. cs., 1848-ban 7, 1910-ben  pedig  20 ref. cs., István  1788-ban jött Gyomáról, Pál makai származású hivatalnok 1840-ben,  Antal  kovács  1904.,  a földmíves 1886-ban 35 é.,  Bálint  hangszer-készítő  és  a lakatos élnek, Ferenc  földmíves 1886. 65 é., Gusztáv  mérnök 1869-ben 31 é., Imre csizmadia és az ács élnek, István  keltő, csizmadiák m.h 1884. 25 é.. és  1803. 73 é., Péter földmíves kettő, 1886-ban 76. és 48 é.,  Sándor földmíves 1886-ban 53 é.,  János  tálas, József zs. füszerkereskedő 1904. 41 é. — Nővé 1910-ben 4 ref. cs., Péter 1833-ban jött Dombegyházáról, Lajos kovács,  ipartestületi alelnök, Sándor 1904-ben 27 é., előbb borbély, most  vendéglős. — Novodonszki Dániel csizmadia. — No-votni kath. cs.  1778. — Nuszbaum Lajos korcsmáros 1904. 44 é. — Nutz Antal pintér 1829. — Nyerges 1848-ban 1,  1910-ben 2 ref.  cs.,  Ferenc szabó 1904-ben 38 é., a földmíves 1886-ban 62 é. — Nyegyruc Péter 1838-ban jött Komlósról — Nyéki, ujabb cs, olykor Szabó melléknévvel is, András 1771., István keltő, az egyik városi esküdt, a másik fiúiskolái törvényeinknek 1774-ben irt alá, innét a debreceni főiskolába ment, majd megnősülvén lány tanító, azután városi jegyző lett 1785-ig. Ennek fia József szintén v. jegyző 1790., egyházában támasztott háborúságairól s főleg Szőnyi lelkész üldözéséről emlékezetes. — Nyíkos, 1770—l-ben Ferenc iskola rektor, 1848-ban 3, 1910-ben 8 ref cs., S á-muel csizmadia m.h. 1885. 76 é., hasonnevű fia gabna-kereskedő, majd gazdálkodó 1896. 48 é., ht. Valkovics Emília m.h. 1912., fiaik, Jenő a ker. munkásbizt. pénztár tisztviselője, most gazdálkodó, ü e z s Ő jogtudor, ügyvéd, sz. 1880., László 42 é., Sándor 47 éves földesgazdák 1886. — Nyíregyházi Bálint tanító 1751—7. — Nyiri János 1562—-3. 1715—95-ig időszakonként és városszerte 1—6, 1848-ban 5, 1910-ben 18 ref. cs„ olykor Sándor és Sánta melléknevekkel, András 1819. "Jabukáról, Ferenc bérkocsis, Mihály takács m.h. 1881. 58 é., János földmíves 1886. 55 é. — Nyirő Gábor és Péter 1470-ben. — *Nyizsnyai Gusztáv hirneves dalköltö sz. 1829. Egerben szegény polgári szülőktől, Pirker érsek költségén neveltetett, kinek elhunyta után 1845. bölcséleli tanulmányait félbeszakítva nevelősködött, a forradalmi harcot mint főhidász küzdötte végig, aztán a zenében képezte magát tovább s 1852- 62-ig mint vándor dalnok gitáron hangversenyezett az ország különböző városaiban, melyeket részint egyedül, részint Hollósi Kornélia, Reményi Ede és Gojdinger Károly társaságában keresett fel.

206. sz. A Nyizsnyai szobor az „Erzsébet" sétányon.

Végre 1856. nálunk állapodott meg, hol özvegy Pókáné Schener Irént feleségül vette. Három év múlva azonban N. Kőrösre költözött, hol a dalárdát alkotta meg, de 1862. ismét városunkba jött  vissza, s itt  a j.bíróságnál haláláig,  alsóbb rendű hivatalt viselt. Hosszas betegeskedés után m.h. 1882. jan. 7-én, emlékét a v. közönség Pásztor szobrászunkkal örökítette meg. Özvegye m.h. 1910. 89 é. Gyermekei: Nyizsnyai Gusztáv sz. 1865., takp.tári pénztárnok, neje Miklovic Mária és Aranka Tamáska István ref. lelkész özvegye, kisdedóvónő 1891-től, egy idő óta a ref. nőegylet buzgó elnöke is. — Nyizsnyánszki József kath. s. lelkész 1809-ben — Nyitral György v. jegyző 1797—9-ig. — Nyúlási 1795. 2 cs. — Nyuszi 1702. - Nyusztai Antal sz, 1880. Nagykárolyban, gimn. tanár 1903—4. — Nyúzó András 1808-ban jött Békésről, István csizmadiáéi, Lajos korcsmáros m.h. 1908-ban 53 é., Pál csizmadia m.h. 1831-ben 40 v., Sámuel az iparos m.h. 1903-ban 81 é. — Oblát Lipót zsámbéki sz. zs. üveges, 1848-ban 25 é., nemzetőr, Sándor 1850. üveges. — Obrecián Lajos 1904. 48 é., Pál 1869. 37 é., csizmadiák. — Ocsányi és Ocskai 1561. — Oexel Mihály szolgabíró 1838. — Okányi (Tóth) m.h. 1827. 32 é. — Oker Péter csizmadia 1849. — Okos Erzsébet 1841. Bojtról. — 0l 1702—4. — *0láh, említtetnek már 1455. János, 1557 -1701-ig Dámján, István, 2 Péter, 3 János, 1715-ben András, Gábor, György, István, László, Péter és János; később Pálinkás, Rideg, Topa, Veres stb. előnevekkel t.r.u.cs., időszakonként és városszerte 1701— 95-ig 2-20., 1848-ban 30, 1910-ben 109 ref. cs„ melyek közt nemes is találkozott; András 102 köblös föld gazdája, v. esküdt 1720—1., majd főbíró 1722—3, Elemér jogtudor, Miklós gazdatiszt fia, Bpestre költözött, 1896. 36 e., Ferenc timár 1818-1908., Mihály és Tóth Erzsébet fiók, fenkölt gondolkozású presbiter, az ó-templomi orgonával (20 ezer kor.) 1898. s több drb. népbanki részvénnyel ajándékozta meg egyházát; a másik Ferenc Öcsödről 1822., később f. m. 2, 1886. 51 és 35 é.-ek, Gábor kovács él, György uradalmi ispán 1818., a mészkereskedő 1896. 43 é., a hentes 1910., Imre. 1875. óta gimn. tanár, sz. 1848,, Sándor iparos fia, e munka készítésénél érem- és régiség ismereteivel buzgón közreműködött, ma nyugalomban él; az adőtiszt sz. 1866. Makón, földmíves 1886-ban 3, t, i. 40,38 és 28 é.-ek. I m r é n é női szabó, István 1769. Karcagról, egy másik 1794. Makóról, egy harmadik 1833. Orosházáról, a csizmadia 1849., a szabó m.h. 1906. 25 é., Kálmán sz. 1845. fővárosi tisztviselő, Ferenc timár fia, Károly 48-as honvéd tiszt, gimn. tanár 1852—56., L i d i a női szabó, Márton f. m. 1886-ban kettő, 54 és 43 é., Mihály csizmadia szintén kettő, t. i, 1788. és 1849. t., egy m.h. 1866. 65 é., tálas is keltő, egvik m.h. 1866. 46 é„ f. m., egy 1886. 65 é., Oláh Miklós ny. gazdatiszt, th. biz. tag, m.h. 1897. 90 é., egy f. m 1886. 79 é., Péter timár m.h. 1843. 34 é., Sámuel f. ni. 1886. 28 é., egy Veres előnévvel rokkant katona 1827. 45 é., Sándor csizmadia három, kik m.h.-tak 1873. 66 é.s 1873. 58 é. és 1887. 51 é., a hentes, a cipész és a bognár ma is élnek, úgyszintén .Zsuzsanna hentesnő és János tálas is, a f. m. 1886. 39 é., egy Kötegyánról jött, egy f. m. Kis előnévvel 1886. 68 é., József lakatos m.h; 1889. 21 é., a f. m. 1886. 41 é., - J01áh, Újfalvi, Sándor orvos doktor, sz. 1815. Orosházán, mint gyakorló orvos költözött hozzánk s nálunk halt meg 1877. okt. ben, tudori értekezése a hasi hagymázról 1841-ben Budán jelent meg. — * Olasz t.r.u.cs. melyek közt nemes is van, már 1557-8. Mihály t, 1701-ben pedig István t és Tamás esküdtet találjuk. Később időszakonként és városszerte 1702—95-ig 3-25, 1848-ban 76, 1910-ben 232 ref. cs., részint előnév nélkül, részint B., Balog, Boruzs, D., Dezső, Rébék, Szentesi stb. előnevekkel; Bálint 1886-ban hárman földmívesek 61, 58 és 50 é.-ek, Benjámin timár, Dávid csizmadia 1714., Demeter és Ernő bognárok, Ferenc 1886. két földmíves 57 és 54 é„ Gergely f. m. m.h. 1903. 53 é., György 1729., Imre szabó 1904. 47 é., földműves 1886-ban kettő, 35 és 34 é., István 202 köblös föld gazdája 1720. 1., az esküdtbiró 1788—94., az árvagyám 1795., m.h. 1811. 66 é., a biró 1819. és esküdtbiró 1824., a ref. kántor sz. 1884. helyben, István f. m. fia, Mezőtúron s. kántor volt, mikor megválasztották 1906.; a tálas él, a földművesek 1886-ban nyolcan, t. i. 67,61,58,57, 54, 37, 32 és 33 é.-ek, Károly polg. fiuisk. tanár 1907-től, 1909. óta iparos isk.tanító, sz. 1885., Márton ref. tanító 1877—9., a mikor m.h. 27 é., a szabó m.h. 1900. 56 é., a földesgazda 1820-93., th. biz. tag és még 3 f. m. 1886-ban, kik 66, 50 és 39 évesek, Máté földesgazda 1886. 57 é., Mihály bognár m.h. 1884. 72 é., a csizmadia él, földműves 1886-ban 3., kik 48, 44 és 35 é., Miklós takács kettő, m.h.-ak 1887. 58 és 1893. 37 é., Pál bognár m.h. 1873. 78 é., a lókereskedó él, földműves 1886-ban 4, t. i. 79, 68, 52 és 48 é., Péter 1886-ban f. m. négy, t. i. 64, 61, 54 és 52 é., Sámuel timár m.h. 1869. 49 é., Sándor keltő, egyik bognár, m.h. 1887. 52 é., másik ma is él, a tálas m.h. 1908. 49 é., a kútfúró és a kovács élnek, földműves 1886-ban 3, t. i. 46, 42 és 36 é., Olasz Tamás esküdt 1701., földesgazda 1886. 3, kik 60, 55 és 52 é., János 1715., a gépész m.h. 1884. 39 é., a tálas m.h. 1895. 75 é„ a szűcs m.h. 1905. 69 é., a szabó, a kovács és a csizmadia ma is élnek, földmíves 1886-ban volt 8, u. m. 75, 70, 52, 52, 51, 50, 65 és 42 é., József tálas m.h. 1855. 35 é., Juliánna női szabó 1910. — Olaszi Dávid csizmadia 1714. — Olsavszki György uradalmi inspektor 1833—40 — Olser lakatos 1778. — Oltványi Ottó kir. aljárásbiró 1896. 36 é. — Ónodi, Ónadi, olykor Szűcs melléknévvel is 1756-92. közt 1—2, 1848-ban 2, 1910-ben 1 ref. család; Mihály 1756., Antal zenész Félegyházáról való, Kan Jancsi oktatója 1860—80 közt; János 1756-ban Nagykőrösről. — Opre 1910. 1 ref. cs. — Oprean, Oprea, 1910. 1 ref. cs., György kalapos. — Oracsek László gépész, villamos műszerész — Oravec, Orovec, nagyobbára kath., 1791—1848-ig 1—2, 1848-ban 1, 1910-ben 4 ref. cs., Ádám 1791, egy másik 1890. t., György 1811-ben, Pál 1813-ban jöttek Komlósról, András 30 é, Antal keltő, 49 és 40 é., Ferenc 70 é., György kettő, 59 és 41 é., István 35 é., Lőrinc 40 é. th. biz. tag 1889, Mihály 68 é., Sándor 45 é. földművesek 1886-ban, Sándor kovács 1904. 30 é., J á-nos 46/8 telkes gazda, 1848-9., az állami tanító 1911. 38 é., a városi adótiszt, Ádám f. ni. fia, sz. 1887.; a kovács, a földműves és th. biz. tag 1900. — Orbach Sándor női szabó 1904. — Orbai 1848. — *0rbán cs.-ok, egy részök régi nemes, időszakonként és városszerte 1701—95. 2—4, 1848. 5, 1910. 27 ref. cs. Már 1488-ból emlitnek egy lelkészt, később jőnek András  1819., Ármin asztalos és  Béla géplakatos, most élők, Ferenc 1857., az asztalos m.-h. 1893. 74 é., György 1811. Komlósról, István 1788.többiek, kik 1826. 78 é és 1740. 47 é., két lakatos halt meg 1843-ban, egy f. m. 1886.,a másik 70é., Laj o s asztalos még él, Mihály lakatos m.h. 1862. 42 é., a kút fúró 1904. 32 é., a f.m. 1886 73 é., a tálas él, Péter 1848. Sámsonról, Sándor kútfúró él, Zsófia hentesnő is, János sertés-kupec m.h. 1905. 72 é., az asztalos él, f. m. 1886-ban négy, kik 36, 45, 52 és 64 évesek, József 1830., egy, a ki Sámsonból jött, 1848., a kőmives 1855., a lakatos 1868. 57 é. — Orci, (Ortzi) cs. István 1809., József 1813., Márton 1815. jött Füredről. 1848-ban 2, 1910-ben is 2 ref. családot találunk, Imre és Márton tálasok, Mihály elbocsátott katona m.h. 1826. 50 é., János ács. — Ordai Ábrahám m.h. 1822. — Orelnyák kath. 1745. — Orevics 1795. 2 cs. — Ormos Jenő és Ede, amaz Vásárhelyen, emez B pesten lakó jogtudor és ügyvéd, mindketten gimn.-unk növendékei, a helybeli Spitzer Hermann fiai; Jenő unitárius lett, Ede ismert sociálista, müve a »Sociá-lizmusról, különös tekintettel a vásárhelyi munkáskér-désre« 1892. tájáról, a »Népszava« munkatársa, sz. 1873, — Oroci 1910. 1 ref. cs. — Oros János tanító m.h. 1877. 48 é, — Orosz 1701-42. közt 1-4, 1818 és 1910-bsn 1—1 ref. cs., nagyobbára katholikusok, Ferenc 1744-9., István 1808., László 1770-85., Pál 1715., Tamás 1808., jobbára kereskedők, János kőmives ma is él. — Orschel Lipót asztalos 1788. — Ország Mihály csizmadia m.h. 1866. 78 é. — Orzetti Emilia községi felső nép-isk. tanitónő 1880-82. — Osgyáni, Ozsgyáni, Pál iskolarektor 1779—81., innen külföldre ment, később n.enyedi lelkész, János szabó 1771., József orvos 1880. t., tőlünk Ózdra költözött s ott is halt meg 1900. 54 é. — Oskó Dániel csizmadia 1796. jött Orosházáról, m.h. 1835., egy másik csizmadia e néven ma is él. — Oskovics kath. cs, Péter kalapos 3, t. i. 1846-8., 1904. 58 é., és 1886. 40 évesek, a f. m. 1886. 67 é., János 1848., József 1904. 47 é. szintén kalaposok. — Osztaticki 1778. — Oszt-rogonác Alajos harisnyakötő 1853. — Osváth, Ozsvát, Os-vald, 1731—42. 2—3 ref. cs., Lajos, János örökösei 1664. és a későbbiek 1701—31, 1—4 cs. — Öze Péter bognár 1844..

Pabar, 1910. 1 ref. cs. — Pach József asztalos 1840. V. ö. Bach. — Padas 1560. — Pak lakatos 1778., *D i e n e s 1836. — Páka 1560. és 1766. — Pakászi 1563. — 'Pakonyi, Bálint és Gáspár 1487., András, Anna, Mátyás, Péter 1513. — Paksi t.r.u.cs., egy részök nemes, 1701 —95. időszakonként és városszerte 1—3, 1848. 4, 1910. 17 ref. cs., Pál 1751. Algyőről, vele együtt említtetnek Györgyés Mihály, Ferenc csizmadia 1840., Bálint tálas él, a f. m. 1886. 40é, Ferenc iparos 1861. 41 é., a papucsos most él, a f. m. 1886. 55 é., István a tálas él, Lajos kereskedő 1904. 45 é., Pál 1886-ban keltő, kik 59 és 41 é., a f. m. most él, Sándor tálas is, János a f. m. 1886. 49 é. — Paku cs. 1762-95. 1-3, 1848. 6, 1910. 21 ref. cs., János 1792. Földeákról, Ferenc aszabóm.h. 1888. 20 é., Lajos borbély m.h. 1863. 22 é. — Palágyi Lajos áll. polg. f. isk. tanár 1898-tól néhány évig, kiváló író és neves költő. — Paliás 1715—31-ig. — Palásti 1802—16. 1—4 cs., 'István városi jegyző, majd inad. inspektor 1802—16., Ernő lakatos. — Palatic Lukács deák 1562. — Palcsó János tálas. — Palkó Mihály földesgazda 1795. (ekkor 4 cs. volt), József faragó 1862. — Palko-vics György csizmadia 1858. — Palóc, K., Kovács előnevekkel s ilyenek nélkül is 1731-95. 2-5, 1848. 18, 1910. 44 ref. cs., András gazda 1752 - 61, János ref. gondnok 1814., a szűcs 1847., István f. m. 1886. 48 é., L a j o s gyógyszerész Orosházán, János f. m. fia, sz. 1819., M i-hály f. m. 1886. 25 é., Pál tálas, Péter kovács, Sámuel ref. presbiter s v. th. biz. tag m.h 1910. 58 é., fia Imre jogtudor, az ács m.h. 1899. 61 é, a f. m. ek 1886. 3-an, t. i. 62, 44 és 35 é., a 62 é. th. biz. tag m.h. 1910. t., János kovács. — Palotai György és Pál 1561—2. Tótkutason. — Palotás 1848. 2 kath. cs. — Pálya 1802. —Panasz Sáfár 1448. — Panádi Domokos 1462. — Panstigel József 1788. — Panta László iparos 1848., egy 1861. 52 é. — Pantza István kereskedő. — Pap cs. minden időbea számos, egy részben nemes, kevés kivétellel ref. B., Gy., I.H., Hutos., K.. N., R., Rideg stb. előnevekkel és ezek" nélkül is. Időszakonként és városszerte 1701-95. 1-7, 1848. 21., 1910. 105 ref. cs. Régebben említtetnek : András kereskedő 1751-65., Demeter lelkész 1783., Éva Szegedi Fe-rencné tanitónő 1675,, Ferenc 1701—7., a v. esküdt 1715. és 1738., György 1701-9., esküdtbiró 1713-23., a kereskedő 1756—71., a csizmadia 1714., István 1714. és 1729., az 1444 lánc föld gazdája 1752. Későbben a következők nevezetesebbek: András hentes 1896. 78 é., Dániel ref egyházi jegyző 1850., Ferenc 1886, kettő, az iparos 35, a f. ni. 48 é., György 1794. Szentesről, egy másik 1783. Karcagról, Imre th, biz. tag 1900., az asztalos 1904., István kettő, 1771. és 1824., a csizmadia m.h. 1824. 53 é., a lakatos 1835. 35 é., a cipész 1878. 47 é., a f. m. 1886. 50 é., a takp.-i liszt viselő 1904. 39 é., a tálas 1905. 42 é., a mészáros és a hentes élnek, Károly f. m. 1886. 50 é., Lajos tanító 1842., a tálas m. h 1910. 42 é., a mészáros, a hentes, a borbély a kovács és a csizmadia élnek; László tanító 1779., a csizmadia 1832. 51 é., a csendbiztos 1848., Mihály kereskedő 1769 —98., a gondnok 1806., egy Gyöngyösről 1812,, a katona m.h. 1815. 3lé„ a lakatos m.h. 1847. 28 é, a ref. s. lelkész 1857—61., később gyulai r. lelkész, hol m.h. 1887. 54 é., neje Tót Krisztina; a cipész él, Miklós kereskedő 1751—65., Pap Péter 1788. P.-Kesziből, Sámuel Szabó m.-névvel 1720., másik 1714—71., egy 1774. Makóról, egy másik 1790. Bél-Zerindről, af. ni. m.h. 1886. 48é., Sá ndor földesgazda m.h. 1912. 81 é., ki nejével Varga Juliannával együtt a ref. egyháznál 1257 k.-nás alapítványt lett 1911., e néven 1886-ban még három országgyűlési képviselő választó volt; a ref. tanító m.h. 1830. 24 é., a bognár Takács melléknévvel, az ács v. közgyűlési tag, presbiter m.h. 1911. 74 é., egy másik ács él, a borbély 1901. 32 é., a cipész él és a f. m-ek 1886-ban hárman, t. i. 48, 44 és 40 évesek; János tanító 1887., a biró 1701., a gazdag jobbágy 1720^30, a f. m. 1738., 1886-ban f. ni. három, t. i. 62, 46 és 28 é., József 1791. Nagy-Zeréndről, egy másik 1830. Seregélyesről, a gyógyszerész 1861, 41 é,, gimn.-i a.-nya 120 IC, elköltözőit a városból, hasonnevű fia szintén gyógyszerész, sz. 1850.; az egyházi főgondnok 1860., a kőmives m.h. 1890. 39 é., a f. m. 1889- 68 é., a tálas és a cipész élnek.

Pap Sándor ref tanító sz. 1825. Mezőtúron, nálunk hivalaloskodott 1851—9 ig, a mikor Békésre választották meg. Neje Pap Juliánna sz. T.-Kürtön 1826. Gyermekeik, Ferenc aradi kincstári főmérnök sz. 1851., és Salome Ilona sz. 1855., színésznőnek képezte ki magát, majd szépsége és művészete révén egy orosz főúrnak Péterváron, 1889. okt.-ben pedig dr. Claperéde Sándornak Genfben lőn nejévé, ki az oltani tört. társulat tagja, elnöke a szabad theologiai egyetemnek s több tud. mű szerzője, illet, szerkesztője, Ilona ezt magyarul megtanította s nemzetünk és a magyar ref. egyház lelkes barátjává tette, annyira, hogy fáradhatatlan buzgalommal, előadások és külön röpiratok által ismételt izben ismertette hazánkat és ref. egyházunkat, az 1909-i világra-szóló Kálvin-ünnepély alkalmával az arra itthonról elzarándokolt honfitársaink rokonszenves fogadtatása érdekében lelkesen agitált s a mintegy 200 főnyi magyar csapatot nejével együtt fejedelmi módra megvendégelte, egyszersmint rövid idő alatt akkora ösztöndíj tőkét gyűjtött honfitársai közt, hogy annak kamatján 4 magyar theologus tanulhat a genfi egyetemen. A presbiteri világszövetség b.pesti 1911-ki nagy gyűlésén a genfi egyházat képviselte, mely alkalommal ismét bejárta ^hazánkat s terjedelmes . jelentést tett róla egyházának. Érdemeiért a magyar Prot. írod. Társaság, a Magyar Orsz. Kálvin egyesület, s a Magy. Tud. Akadémia tagjának választotta. Midőn azonban 1912., nejével  együtt újból hazánkba jött. hogy egy B.pesten telállitandó ifjúsági szálló-intézetről tanácskozzék, a derék nő váratlanul megbetegedett  s B.pesten 1912 jul. m.h. 

207. sz. Pap Ilona és férje Claparéde S.

Emlékére a bánatos férj 1913. ujabb három ezer  koronát  alapított különböző magyarországi ref. egyházi célokra.

Pap János gimn. igazgató tanár sz. helyben 1806. május 6-án, István csizmadia és Dns Ilona fiók ; Debrecenben, majd Sárospatakon tanult, először m.szigeti lyceumi igazgató-tanárnak, majd négy év múlva hason minőségben Miskolcra ment, hol elismerésre méltóan működött 1850. jun. 3-án bekövetkezett haláláig. Időközben forradalmi szerepléséért bujdosni is kényszerült. Sirja felé tanítványai szép emlékjeit állítottak, mely ma is fenn áll. írói működéséről fentebb szólottunk; neje volt itteni Konc Klára, István és Bányai  Borbála  1814-ben sz. Jányuk, kivel 1839-ben kelt egybe. Ez özvegységét Miskolcon, Kolozsváron és Tordán leány-intézeti neveléssel töltötte, ulolsó éveit pedig itthon. Alapítványt tett egyházunknál, egyébként általános örökösévé a miskolci ref. egyházat tette, mely hamvait férje mellé helyezte el 1900. t.

208. sz. Papy címer.

Papi cs.-névvel már 1560-ból találkozunk, a nemes cs.tagjai azonban nálunk csak később tűnnek fel. Tamás nevezetesen Bocskai fejedelem zászlai alatt Csomaközi András kapitány csopaljában harcolt a hazáért és szabadságért, kinek aztán a fejedelem nemességet ajándékozott, melyet pár hó múlva 1606. febr. 23. Zaránd-megyében hirdettek ki.

Minthogy fia, Mihály, hires kovács volt Beregszászon, ezért a családot Kovácsnak is hiviák. Unokája volt az a János, ki mint vándorló csizmadia legény elhagyva rokonságát, a XVIII. sz.-ban hozzánk került s itt megnősült. Fia M i h á l y 1790.tanító volt, később megyei biztos, és a nemesek hadnagya 1805., a ki Bereg-megyei rokonai közreműködésével 1792. Beregme-gyétől, s még abban az évben Csongrádtól is nemesi bizonyítványt szerzett, melvet 1830-ban az utódok megújítottak. Ezek között nevezetesebbek 1. József (1821—2), Mihály m.h. 1825. 70 é., Sámuel 1849—73. ács mesterek 38 é., János, nemesek hadnagya 1825—9. v. kapitány és só áruló 1833. óla, kinek fiai II. József, ügyvéd, ref. egyházi jegyző 1842 -3., földbirtokos, megyei táblabíró 1861., neje Bafogi Katalin, gimn. a. nya 400 k. 1852 ből, m.h. 1863. 51 é. Gyermekeik, Emili a Miklovic B.-né, Terézia Borotvás Kálmánná, Etelka Pikóné Gyomán, Rózsa Jánosiné, Lujza Pap Imréné, III, József. Utóbbik földbirtokos, lelkészi és jogi tanulmányokat végzett, ref. főgond-nok 1910—2., országgy. képviselő-jelölt 1910. II. József testvérei,  Dániel ügyvéd, törvényszéki biró 1872-87., gimn. a.-nya 120 k. 1852., e. a.-nya 2000 k., m.h. 1905. 84 é., neje Vajda Teréz, kinek külön j. a. nya 200 k.; Papi Sámuel ügyvéd, egyház-megyei tiszti alügyész 1847. és 1860., ref. egyházi jegyző, alapítványi pénztárnok, egyházmegyei népiskolai körügyelő és aljegyző 1854—62, v. főjegyző és ügyész 18(36, végezetre árvaszéki elnök 1872. óla, m.h. 1901. 77 é., fia Géza törv sz. joggyakornok 1872 —6., azután elköltözött. Említendők még a Papiak közül Dávid, m.h. 1825. 24 é., Imre járásbirósági dijnok sz. 1886., és János szabó m.h. 1847. 57 é. Egyébként e néven városszerte és időszakonként 1790—1847-ig 1—3, 1818-ban 8, 1910-ben 7 ref családot találunk. — Papri, Juhász, 1731—5. — Par 1560. — Paraszt  1910.  1 ref. cs.

Parajdi József 1766. — Parázs Péter jobbágy  1557—8. Parda kalli. 1745. — 'Parlagi  cs  1501.  - Parti István-  1814-ben  jött  Szentesről,  János  városi  számvevő 1861. 40 é. - Paskó István 1807. Baracskáról (Bars m.) — Patai Ferenc asztalos 1834. —  Pataki  1795-ben 2, 1910-b*en 3 ref. cs. — Patek István kath. s. lelkész  1810.

Pathó Sámuel urad. liszttartó 1737. — Patócsi Boldizsár és Ferenc 1559. — Páti 1731. 2 cs. — Patkó időszakonként és városszerte 1737—97. 1—6 cs., András megyei esküdt 1790—97., Sámuel uradalmi tiszttartó 1737., Lilla hajadon ezer koronát hagyott a kath. egyházra, m.h. 1898. 86 é. — Patkós olykor előnévvel is, időszakonként és városszerte 1722-42. 1-4, 1848-ban 1, 1910-ben 13 ref. cs., János 1789-ben jött Szentesről, Ferenc 61, Péter 56, János  58 éves f. m.-ek 1886 , ez utóbbi m.h. 1911.

Patócs időszakonként és városszerte 1795—1834. 1—2, 1848-ban 1, 1910-ben 3 ref. cs., Mihály városgazda 1811., esküdt 1834., Béla kovács, Imre földműves 1886. 42 é., István kovács, v, th. bíz. tag, népbanki igazgatósági tag m.h 1912. 84 é., László kovács 1904. 43 é., Mihály f. m. 1886 43 é., Sándor városi írnok 1911. 58 é., János kettő, 1886-ban, 67 és 35 é., J ó z s.e f f. m. 1886. 36 é. — Patonai János, v. jegyző 1817. — Patzauer Miksa 1886. 41 é, az italmérési jog  bérlője, sörraktáros.

Palyi, Kovács, János kath tanító 1770., *B a 1 á z s és *Z s i g m o n d 1832—8. — Pauker Ádám irsai sz. zs. házaló, nemzetőr 1848. 49 é. — Paulai Viktor 1895—6. ref. s. lelkész. — Paulinyi Károly ref. s. lelkész 1896—7., később mezőberényi r. lelkész. — Paulovics József megyei jegyző 1771., alispán 1786., főszolgabíró 1787—1890.

Paulusz  Dániel  1806.,  János kalapos  1846. — Pajor Antal magán zongora tanító 1870—1890. t. — Pazar Sándor állam vasúti hivatalnok  1906. — Pajzán Tót 1800. — Pajzs m.h. 1807. 53 é. — Pavlik Mátyás  1792.  Szarvas-ról. — Padi Ambruzs  korcsmáros 1813., 1910.  1  ref. cs., András  kőműves 1861. 27 é., Andrásn é női szabó, Ferenc csizmadia, a földmíves 1886. 75 é., Lajos csizmadia, Péter iparos 1861. 56 é.,  K o z á 1  női szabó. — Pákozdi  László  v. állatorvos 1911. 45 é. ismeretes fajbaromfi tenyésztő  telepéről,  szakjából  irodalmi  művei is vannak. — Pál családok, ref.  és kalh.-ok  1731—1810. 1-5, 18i8 7, 1910. 8 ref. cs. Gál,  Kis, Olasz, Szűcs  stb. melléknevekkel is.  András  kath.  s.  lelkész 1813., a f. m. 1886. 55 é.,  Antal  f. m. 1886.  44 é.,  Ferenc polg. fiúiskolái tanító 1899—1901., ezután polg.  leányisk. igazgató, nemsokára m.h , F1 ó r i á n 36 é.,  Imre 50 é., István kettő, 45 és 47 é.,  Mihály  kettő is 85 és 53 é.-ek, János 47 é.,  József 27 é. f. m.-ek 1886-ban, a két utóbbi 1889—1900. törv. hat. biz.  tag is,  Józsefné-nek a ref. nőegyesülelnél 200 k.-ás alapítványa van, Imre bognár, István csizmadia. — Pálcái, Pácai cs., *G á s p á r lelkész 1635 , egy m.h. 1818., a  másik  1827-ben  — Pálfi Ilona 1814. jött Sarkadról, Hubert  m.á.v. hivatalnok 1904. 28 é., Zsigmond postaliszt 1886. 26 é.,  János lóktreskedő m.h. 1905. 72 é., a f. m.  1886  48 é. — Páli 1731. 3 cs. — Pálinkás, Pálvinkás,  1731—48-ig időszakonként és városszerte  2-7, "1848.  3, 1910 6 ref. cs.,  Ferenc  1779. Öcsödről, a cserepes m.h. 1831  43 é.,  István 1886. 63 é., M i h á l y 57 é. f. m.-ek, Sándor  kőműves m.h. 1899  27 é., János e. gondnok 1747., a kalapos 1846. — Pályi, Nagy, 1834. — *Pámer  Pál  puskapor egyedárus 1750. — Pan István 1563. — Páncél  1762—95. 2, 1848. 5, 1910. 10 ref. cs;  Bálint  f. m. 1886  34 é., Ist vá n kereskedő 1904. 30 é.,  Károlv  kalapos,  Mihály keltő, 65 és 52é., Pál 36 é., P éter 25, Sámuel 50 é., József ketlő, 38 és 30 é„ f. m ek 1886-ban,  János kalapos kettő, m.h.-ak 1861. 61 é és 1886. 61 é. — Pápa István földesgazda 1701., Sára 1804. Tisza Füredről jött. — Páuai időszakonként és  városszerte  1701—71. 1—12 cs. Sz, Szabó slb. cs-nevekkel és ezek nélkül,  Ferenc 1729,, a főbíró 1753, az egyházi jegyző  1736—42., gondnok 1749—50., István esküdi 1713-4, János sz. 1771., Sándor 1786. jött Kisújszállásról. — Pápista 1701. — Párizpápai János 1775. —  Pásztohai János gimn. rektor 1757. — Pásztor 1848. 7, 1910. 27 ref. cs, 1848.  előtt nagyobbára kalh., Ferenc 39 é. államvasuti alkalmazott 1886., Imre dr. szemkórházi alorvos 1912., a kalapos m. h. 1911. 55 é., a borbély él, István a tálas m.h. 1909. 76 é., a cipész él, Mihály tálas m h. 1855. 65 é.. M á r-to n tálas m h. 1898. 46 é., Sándor 1886. keltő, 36 és 35 é., János kellő, 66 és 30 é. földművesek, egy 1789-ben jött Kuldóról, János kovács négy halt meg, t. i. (1829. 70 é., 1852. 64 é., 1864. 71 é. és 1891. 77 é.). a takács m.h. 1853. 48 é., a tálas, keltő, m.h. 1887. 66 é. és 1894. 49 é., az iparos 1861. 48 é. — Pásztor János kovács, élte ulolsó felében a v. fogyasztási adóhivatal alkalmazottja, m.h. 75 é., fia József 1850-1881. tanító-kántor Fülöpszálláson, majd Gyomán; ennek neje, Bordé Teréz, korán özvegységre maradt s hozzánk haza költözvén 1888. óla óvónő lelt. Gyermekeik : József, jeles író sz 1873. Fűlöpszálláson, tanult a vásárhelyi gimnáziumban, majd a nagyváradi kereskedelmi, végül a budapesti keleli kereskedelmi akadémián. Azután beutazta kelelet és a műveit nyugatot. Elsőben a vaskereskedők számára irt egy szakkönyvet, majd a vaskereskedők szaklapját szerkesztette, aztán színműveket, regényeket, ifjúsági iratoktit, stb készített nagyobb számban, egyébként 12 év óla a Pesti Hazai I. Tak -ptár tisztviselője, neje Szvoboda Helén. Testvére, János kiváló szobrász sz. 1881. G3'omán. Vásárhelyen a polgári iskolát, Budapesten az iparművészeti iskolát végezvén, Parisban szobor-műveivel több díjat nyert, ő is B.pesten lakik nejével László Lrzsébellel együtt. a harmadik testvér Irén Kis Gyuláné. — Pásztori Imre megyei alispán 1722—4, a szabó m.h 1828. 51 é. — Pázsit 1742-70-ig 1-2 cs.— Pável kalh. cs., József csizmadia és a papucsos most is élnek. — Pecer 1802 — Pécsi (Pélsi, Péci) cs. 1722-31. 1-7 kalh. cs., András és Mihály 1715-ben. — 'Péchujfalusi Pechy Albert 1824., 1848 as honvéd százados, 1872. óta telekkönyvvezető, Heves és Szolnokm. tiszteletbeli főjegyzője, m.h. 1908., fiai István, Károly és Géza, ulóbbik sz. 1874, Szegeden, Károly itthon városi irnok.

Családjukhoz larlozik Tamás az orsz. képviselőház elnöke is. — Pecsrai 1701, — Pedei 1745. — Pegada Tódor kereskedő 1772. — Pégyer Lajos és László 1563. - Peistingel 1783, — Pekarike XVIII. sz. végén. — Pekál 1770. — Pekhes Péter 1557. — Pekreci Mátyás 1562—3. — Pelbárt Szabó Sára 1826. jött Szentesről. — Pele, Pelle, 1910. 1 ref. cs, József sz. 1879, áll. polg. fiuisk. tanár 1907-től és iparos iskolai tanító, Bánfihunyadról helyezték ide. — Pelei Albert cipész 1869. 28 é. — Peleskei, Perecsényi, Sándor ref. s. lelkész sz. 1887. Ombodon, a debreceni kollégiumban konlra-skriba, esküdt-felügyelő, majd külföldi tanulmányai ulán előbb mezőtúri, aztán vásárhelyi s. lelkész, 1912. nov. óla viski r. lelkész, neje Horvát Berta; János ref. tanító 1848—60., a honvéd főhadnagy 1813—73, aki később városi r. biztos és tanácsnok lelt. — Peli Gergely és György 1563., István Bábáról 1797., egy m h. "1802. 56 é. — Pemege János 1751. — Pénzes, m.h. 1834. 83 é. — Pepa János m.á.v. hivatalnok 1896. 22 é. — Pérbek 1818. — Percei, előbb Pilzer, Antal sz. 1871. helyben, posta és távírda főtiszt, Antal kalapos fia. — Pércsi cs. már 1557. említtetik ; 1762-95. 2-3, 1848. 6, 1910. 9 ref. cs., Ferenc mészáros 2, kik m.h. -ak 1877. 81 é. és 1882. 58 é., egy másik iparos m.h. 1896. 50 é., György 1859. 58 é., Imre m.h, 1897. 46 é., szintén mészárosok, egyiknek lánya Rózsa m.h. 1912. Amerikában, Sámuel m.h. 1857. 57 e.', József m,h. 1857. 34 eV, szűcsök, egy József v. végrehajló 1911. 57 é., a kovács m h. 1842. 57 é. — Peregi 1563. — Pereki Mátyás 1562—3. — Peres Sándor óvónőképző intézeti igazgató, sz. 1863. Csengerujfaluban József tanító fia. A m.szigeti tanító képezdét végeztével losonci tanító, a polg. isk. tanári oklevél megszerzése ulán pedig a nálunk újonnan felállított óvónő-képezde igazgatóságára nevezték ki 1892. Már ekkor a tanügyi irodalomban jól hangzó neve volt. Pár év múlva a b.pesti Frőbel-intézet vezetésével bizták meg, hol irodalmi éi egyesületi munkálkodását még nagyobb mérvben folytatta, m.h. 1902. — Peri Gergely gazdag jobbágy 1753. — Perisi Sámuel iparos 1848. — Per! Adolf kárpitos. — Persely Péter postatiszt 1904. — Pesti János 1557-58., István 1763. jölt Makóról, József takács. — Péter cs.. olykor Sz., Szent, melléknévvel és e nélkül, idős7akonként és városszerte 1701 —95. 1-3, 1848. 2, 1910. 2 ref. cs., Gyula járásbirósági jegyző 1891. — Péterfi Gyula kettő, az egyik homorod-almási ;z. unitárius kántor-tanító 1896—1902-ig, ezután hévizi állami tanító, a másik szt.-ábrahámi sz. unit. kántor-tanító 1902—1904-ig, ezután torockói kántor-tanító, János, állami tanító ?z. 1884. Jákfán. — Petes Albert, Orbán és Péter 1470. 1560. és 1755. — Pető (Pethő) cs. ujabban Balázs, Dezső, Szabó előnevekkel is. András és Mihály 1455., Gáspár, Péter, János 1520., 1559 —64.; később  időszakonként és városszerte 1701—95. 2—8, 1848. 14,1910. 44 ref cs. András adószedő 1733., Antal 1738. és 1788., Ferenc és Miklós zendülők 1753., György ref. gondnok 1720., v. esküdt 1722., István, szabó 1714—71., a f. ni. nejével Paku Katalinnal együtt 200 k. isk. a.-nyt telt 1912., Mihály 1762. Szentesről, Miklós 1156 lánc föld birtokosa, Ferenc adótiszt 1904. 31 é„ Imre szűcs, Imre né női szabó, a kovács, István v. napidíjas m.h 1887. 21 é., Péter csizmadia m.h. 1866. 27 é., Sámuel ács, Sándor asztalos, és a bognár. Ujabban András 43 é., István keltő, 57 és 50 é, Pál 26 é, Péter kettő, 47 és 39 é., S á m ue 1 58 é„ János három, 67, 53 és 51 é., József 40 eV, f. m. ek 1886-ban. — Petrács András, Gömörből jött a XVIII. sz. végén, 1910. 6 ref. cs., János földmíves 1886. 45 é. — Pétre Demeter biró 1488. — Petrec cs 1848. 6, 1910. 26 ref. cs., Mihály több is, 1768., 1790., 1800 .György 1793., Imre 1886. 25 é, István, két f. m. 1886. 50 és 53 é., Pál három is, egy kőmives 1890., egy f. m. 1886 69 é., a kőmives építette a Wlassics utcai kalh. iskolát, a központi szállodát a János téren s a katfi. plébánia házát, elköltözött 1896. t, Sándor 54 é, Já n o s 55 é . Orosházáról. — Petrecki Jenő és Viktor kült. tanítók 1901. és 1911. — Petres 1731. 4 cs. — Petri 1910. 2 ref. cs., István cipész. — Petrik cs. 1796-1848. 1—3. 1848. 1, 1910. 2 ref. cs., Antal takács 1788., Gergely városgazda 1796, György m.h. 1754. István takács 1788., László takács 1788., a gombkötő 1862, Márton főbíró 1845 —48., a szabó 1849., a gombkötő 1852., a m kovácsházi kath. kántor sz. 1855., az iparos, Márton fia, m.h. — Pet-ros 1795. 2 cs. — Petrovics György tiszttartó 1789—90., Ferenc és P r o k o p tarisznyások. — Petykó György tálas. — Peszbirinyi 1801. — Pflug Hermán mészáros 1896. 60 é., fia, Sándor, orvostudor a vidéken sz. 1857. — Pikali sákai cigány 1741., Márton cigány 1766., György papucsos, István tálas, János borbély, 1910. 4 ref. cs. — Pikarsi 1755. — Pillér János mészáros 1904. 31 é. — Pilesz József borbély. — Pili 1809. — Pintér, egy tag 1557., később 1715-95. 1—2, 1848. 7, 1910.12 ref. cs., András f. m. 1886. 65 é., István takács 1777. Tabajdról, az asztalos 1834., Gábor kalh. s lelkész 1899—1901., Imre cipész és Mózes takács élnek, Sámuel asztalos m.h. 1897. 65 eV. Jakab 1715., János takács kettő, 1851. és 1865., a borbély m.h. 1866. 55 é., a megyei hajdút említik 1836. — Pipis Pál  1794. Komlósról, 1910. 2 ref. cs., Lidia varrónő m.h. 1906. 28 é. — Pirnel 1910. 1 ref. cs. — Piroska Miklós 1761. Szentesről, 1910. 1 ref. cs. — Pirthov 1560. — Piskei Balázs 1562. — Pisla, K., Tót családnevekkel 1731. 4 cs. — Pista Zsigmond  állami  igazgató-tanító sz. 1875. Alsó-Rákoson, András f. ni. fia, beköltözött 1897., 1908. óla iparisk. tanító is — Piti  István selyemtenyésztési felügyelő 1842—1846.,  később  Csongrádmegye levéltárnoka Szegváron 1882. t., leánya Mária Lázár Islván-né, József kovács m.h. 1834. 30 é. — Pitzer kath.  cs., Antal kettő, 1846. és 1886., utóbbik  sz. 1850.,  Lajos sz. 1875., Mária  és  Sándor  kalaposok. — Pityere kath. 1778. — Pitvaros Gergely és György 1470. Csomor-kányon, — Plahi István  esküdt  1707. — Platthi, a XIX. sz.-ban. — Plander János 1903—7-ig nálunk, ezután  Alsó-Lendván polg. fiuisk. tanár. — Plavec  Gyula  sz.  1862., eleintén ev. s. lelkész a városbaD, majd  1887—97.  külte rületi lelkész-tanító, végül a Draskóci halálával  megüre-sült városi rendes lelkészségre választolták meg nagv szótöbbséggel. — Plohn  111 é s (ni h. 1911.) és fia  József sz. 1870., fényképészek, utóbbik orsz. kiállításokon számos kitüntetést kapóit, jelen munka számára is sok képet készített. — Plónyovszki Pál 1790. Komlósról. — Pocsai, Pocsaji, 1731-95. 2-3, 1848. 4, 1910. 4 ref. cs.  András  1787. Törökszt.miklósról, a másik 1804. Makóról, János 1778 —79-ben városgazda, Sámuel 45 é. és  János  52 é. f. m.-ek 1886., egy János cipész 1885. —  Pócsi  Mihály népies humoros író, városi írnok, Mihály  tanár  fia,  sz. 1855. Szentesen; anyja, Vajda  Lujza, korán özvegységre jutván visszaköltözött Vásárhelyre s egyetlen  gyermekét is itt nevelte fel, a helyi lapokba irt és a Turungel naptárt szerkesztette, m.h. 1909., neje Tóth Lídia,  gyermekei Erzsébet Vasváriné, Mihály és  Jenő. — Pocsok m.h. 1845. 61 é. — Podás 1731. 2 cs. — Podelka, Pogyelka, János csizmadia kettő, m.h. 1866. 68 é., és 1886. 52 é„ 1910-ben egy ref. cs. —  Podhorányi Adolf kalh. s. lelkész 1903. — "Podracki György megyei jegyző 1723. — *Péka cs., már 1300-ban említik, Kálmán sz. 1846. helyben, idővel Nagykőrös polgármestere, László 1854—1898. v. kitűnő rendőr-alkapitány volt, hl. Csanyiga Zsófia, Sándor 1814—53. ügyvéd, gimn.  a -nya 100 k.  1852.,  ennek fia Sándor gimnáziumi tanár 1837-9., a jogász m.h. 1865. 21 é.,  János sz. 1839. f. m.

*PokomándÍ  csV Vasmegyéből   származott,  honnét Győr, Pest, Békés, Csongrád, Temes, Szatmár stb. vármegyekbe is elterjedt.  A  nemeslevelet I.  Lipót  királytól Péter kapla, kinek birtoka a vasmegyei  Nagysitkén és Báudolon feküdt. Utódai közül Tamás 1820. táján Temesmegye tiszti ügyésze, Nep. János kir. tanácsos, a múlt század első felében, Gábor a gr. Károlyiak uradalmi tiszttartója 1830—7., azután megyei táblabíró, György uradalmi kasznár Szentesen, 1830-ban jött Vásárhelyre. Fiai voltak, György mérnök (1829—94 ig), kilünő képzettségű és nemes jellemű férfi, ki a város természettudományi leirásánál e munkámban segítségemre volt, István 1832-1909., városunk jó emlékű 209. sz. Pokomándi címer.   polgármestere  1870—6.,  később ár mentesítő társulati igazgató, ki széleskörű ismeretsége alapján nevezetesebb családaink történeléhez szintén sok adattal járult. Az ő fiai, István fővárosi mérnök, Dezső jogtudor, kunszentmártoni kir. járásbiró, Sándor jogtudor, temesvári ügvvéd; Gábor fia, Imre 1836—912., eleintén 1855—62. katona, azután nyilvántartó, szolgabírói tollnok, esküdtbiró és megyei pénztárnok 1867—72.. végül városunk tanácsnoka. Az ö fiai, Károly sz. 1871. rendőrfogalmazó, majd 1911. óta városi közgyám, Gábor sz. 1876., előbb 1896. takarékpénztári számtiszt, majd rendőrfogalmazó és egyúttal 1910. óta tűzoltó-parancsnok, neje Karancsi Judit, Imre gróf Károlyi uradalmi intézője Tompaháton. A családhoz tartoznak még Vilmos földesgazda 1836., István f.patyi, Mihály rédeci plébános, Béla honvéd százados hadbíró, Gyula, Gergely és Tivadar, mindannyian katonatisztek. -- Polgár Mihály 1812. Szentesről, Mánost 1848-ban említik. — Polgár Mihály ref. lelkész sz. 1782. T.-Szentmiklóson, tanulmányait a debreceni főiskolában a seniorsággal végezte. Ekkor 1808. miután a külföldi egyetemek útját előtte is elzárták, a b.pesti főiskolában a természet, — mennyiség — és gazdaság-tani tudományokat hallgatta, a béke helyreálltával Göltingában IV2 évig tanult, majd Németországot és Belgiumot beutazván hazatért, a mikor hozzánk hívták meg lelkésznek 1812. A következő évben a hírneves Major Gábor mérnök leányával házasságra lépett. Négy év múlva  jobb  állásra  kapván meghívást, az egyház fizetését 450 írtról 800-ra  emelte s ő itt maradt. Végre azonban megunva az itteni  városi és egyházi  háborúságokat,  1819-ben a kecskeméti  első lelkészségre távozott,  hol  1827-ben  esperesnek,  1836-ban egyházkerületi főjegyzőnek, végül 1846 püspöknek választották, m.h. 1854. Irodalmi  műveiről  fentebb szólottunk. Fia, Mihály, ügyvéd nálunk születelt, a m. orsz. egyet. ref.  egyház ügyésze,  m.h. 1874-ben. — Policer, Politzer, Pulicer,Pulitzer zs. cs., melynek tagjai az 1804-iki sz. Mór szabó kivételével Makóról származtak,  Ignác kereskedő sz. Makón 1787., hozzánk jött 1839. t., a szabó sz. helyben 1841., Izsák 1805., Lázár keresk. sz. 1799. Makón, serfőző 1844., zs. h. k. előljáró 1838. 1839., 1848-as nemzetőr, fiai, Adolf, Bernát és Zsigmond nevöket idővel Vásárhelyire változtatták; Márk pék, Mór cipész sz. 1853-ban. — Polák, Pollák, Chaim izr. tanító 1865—9., amikor Budára költözött,  Dávid  kereskedő sz. 1826., zs. h. k. iskolai felügyelő 1858, Gábor kereskedő sz. 1828. Szentesen, Márton, Izrael cipész 1849., a kereskedő  sz. 1844., a cipész sz. Makón 1812.,  M a n d l  sz. 1794.,  M i h á l y  fuvaros sz. 1808.  helyben,  Mózes  haszonbérlő Sámsonban, sz. helyben 1794, egy másik kereskedő 1840., Sámuel  kettő M. és J. melléknévvel,  az  egyik 48 as nemzetőr,  Sándor  építési  és  tüzelő  anyag  kereskedő sz. 1857. Szentesen, j. a.-nya 200 kor.  a reformátusoknál, Jakab kereskedő sz. 1800. helyben. — Polákovics Mihály kath. s. lelkész 1891. — Pollner János, János gazdálkodó fia, kir. adólárnok sz. 1865., ide  költözött  1906. Tiszalökről. — Pólya Anna és János  1783. Szentesről, Mihály 1765. Nagykőrösről,  Márton  1296. lánc föld gazdája 1761., Mihály 1759. — Polyák 1755-ben 4 kath. cs., Fülöp 1823., Mátyás  1771. Komlósról. — Ponyva 1731. 3 cs. — Popper Salamon  zs. h. k. isk. felügyelő 1858., Sámuel  tímár sz. 1805. Újvidéken, 1848 as nemzetőr fia,  Sándor  ezredorvos, L i p ó t és Pál bérlők. — Popovics  Athanáziusz  1806—16., Simon 1813., Tamás 1813. g. kel. lelkészek, Demeter g. kel. tanító 1793-1825., a kereskedő  1792.,  Zakariás  kereskedő 1767. — Porci János 1706. — Pordány, Pordányi, Gergely esküdt 1488., Benedek és János 1525., János  pro-f.ssor 1819—20.,  mint halasi tanár jött  hozzánk. — Porkoláb Tamás 1450., Márton 1514. és gyermekei  András, Gáspár, Tamás és Dorottya 1531.  —  Poroszlai m.h. 1827. — Porsai m.h. 1828. 80 é. — Porteleki cs. már a XV. században említtetik, 1742—62. 2 cs., egy tag m.h. 1800. 56 é., László ügynök ma él. — Porubszki József sz. 1861., kath. s. lelkész 1885-6. — *Pósa 1323-1472. földesúri cs., Erzsébet cigány 1731. — *Pos1a Ferenc urad. ügyész 1822—9 , a jobbágyság ellenségének, szigorú és büszke embernek hírében állott. Innen Dunántúlra költözött. — Posztós Gyögy 1520., Ambrus 1562. Később időszakonként-és városszerte 1701-62. 2—18, 1848. 9, 1910-ben 32ref. család; György borbiró 1731, a 96 köblös gazda 1715— 20, Imre f. m. 1886. 27 é., István szolgabíró 1725— 31., a halálra ítélt rab, ki miatt nagy háborúság és súlyos bonyodalom keletkezett a városban, 1752., Lajos csiz* madia, Mihály 1715., az iparos m.h. 1861. 65 é., a csizmadia 1881. 66 é., Pál 1715., a könyvkötő és könyv-keresk. sz. 1872,, a csizmadia m.h. 1894. 28 é., Péter f. m. 1886. 71 é„ Sándor külterületi tanító él., János 1701., 1715,, 1743., a f. m. 1880. 56 é. — Poótári 1910. 1 ref. cs. — Pozdorjás 1563. — Pozsár Endre kath. s. lelkész 1896. — Pozsári István 1767. Orosházáról. — *Pozsgai Posgai, cs., 1795. 2, 1910. 4 ref. cs., Ferenc 1830—95, Laj os 1831—1911. földbirtokosok, János 1829-78., v. hivatalnok, fiai, János sz. 1867. és Károly sz. 1869. városi Írnokok, Rudolf kertész, rajtok kivül van János az ács. — Povászki András 1809. Csabáról. — Povedák János, kath. s. lelkész 1858. — Prakes Máté kéményseprő sz. 1838,, elköltözött a XX. század elején Orosházára, Mátyás iparos sz. 1837. — Prancki 1805. — Práznovszkí, Práznoczki, György sz. 1773. Tornyán, mint urad. irnok 1799-ben jött hozzánk, Mihály nyiradonyi ispán 1818., Sándor sz. 1755. Nyírbátoron, 1807. óta derekegyházi, majd váci uradalmi tiszt, Imre állami tisztviselő m.h. 1911. 75 é., János uradalmi tiszt 1869. — Prehüffer, Mátyás sz. Gyulán 1756., uradalmi serfőző 1781—1825. Szentesen is szolgált, Ignác ügyvéd városi tisztviselő, sz. 1823. m.h., fiai, Lajos 1853—1896. városi aljegyző, István rendőr-aíkapilány, iparhatósági biztos, sz. 1862. — Preiss, Antal József szolgabíró 1858—60. — Presztócki, Presztovszki, József városi előfogatos. — Prescner Jenő postatiszt 1896. 26 é. — Pribék József 1831. Sarkadról. — Prikel, Prikkel, Pricker, László csizmadia 1842. Kecskemétről, m.h. 1866. 48 é., ma egy ref. cs. — Princ Salamon szabó 1859. — Prio 1522. — Privitzer József v. rendőr hadnagy 1893. óta, szv 1856. — Prónai József  kútfúró 36é.-1904. — Pruksa 1829. — Pucola, Kovács, György Halasról 1793-ban — Pulszki Imre  szűcs  mh.  1867. 42 é. — Purjész  János  makai sz. zs. házaló-kereskedő  1848. 65 c. '—  Puse  1745.  —  Puskás  Ferenc  1562—1563.,  János,  mellékneve  Varga,  1831.  Szentesről, ma egy ref. cs. — Pute 1755. — Puti Mátyás cigány  1772. — Putics Arzén g. kel.  szerzetes lelkész 1896- 1910. — Putnoki  János  1729 .,—30. iskola-rektor, ezután  Brémába és  Utrechlbe  ment.

— Puzdorjás István 1563. — Pünkösdi, Pünkösti, egy m.h.1825. 60 é., másikát említik 1848.Bab 1701-62. 2-6 cs.,  István  e. gondnok 1723., egymásak 1788. Szentesről,  János  csizmadia  1714.—Rabasótzki, Rabusotzki, Ravasócki, István  1798. Szántó„ról/János csizmadia m h. 1880. 85 é. — Rabatin 1731—42.1-3, 1848. 2 ref. cs., ma is vannak élő tagok. — Rabenstein Jakab, makai sz. zs. 1848.  23 é. — Racskó Ilona, szijjártó. — Radák  Ilona  1834., Inokáról. — Radics 1778.3, 1910. 5 kalh. cs.,  István  négy, u m. a  földmíves, az asztalos, kőműves és tálas, Ferenc,  Mihály,  János és J.ózisef földművesek 1886-ban. — Radó  Gergely  M.-Turról 1782. — Radovány görög  kereskedő  1724—29. —Raffai Sámuel 1837. Makóról. — Ragályi  m.h.  1819. 65 é.

Ragyás,.m.h. 1841. 60 é. — Ráhai 1735-95. 2-3, 1848. 3 ref. cs., olykor Szabó s más előnevekkel is, János csizmadia 1784v a cipész él. — Rahóci 1760. — Rakoncai Ferenc 1848., András, István, Márton, József 1886-beli földesgazdák, János ma is él. — Ratkai 1795. 2 cs.- — Ratta 1731. — Rajnai József városi tisztviselő, majd 1886. takarékpénztári s. könyvvezető 1886., sz. 1831.

*Ravazdi Péter 1517. és 1564. batidai nemes. — Rácskai Ferenc-kath.s lelkész 1826. — Rác, 1551. óta sűrűn fordulnak elő részben különféle előnevekkel, kath. és ref. cs.^ok^ később időszakonként és városszerte 1701—95-ig 4-25,-1848-ban 46, 1910-ben 134 ref. cs.; Áron f. m. 1886. *44 é;, Albert kovács él, András uradalmi irnok 1821., á boghár 1904. 34 é., Antal cipész 72 é., hasonnevű fia üzletvezető Szegeden, Demeter uradalmi tiszttartó 1747—8., Ferenc 1715., a csizmadia 1849., a bognár és az ipartestület pénztárnoka sz. 1871., egy másik m.h. 1878. 46 é., a tálas él, F.erencné női szabó él, Gergely 1809. N.-Megyerről, György mészáros 1733., egy 1792. Bagamérról. egy másik 1819. Agyáról, Gyula oki. tanár, közgazdasági és szociológiai író, a központi statisztikai  hivatal ti'kára, Antal cipész fia, lakik Pesten, 35 é„

Rác Imre f. m. 1886-ban kettő, t. í. 30 és 29 é., a bognár és a papucsos élnek, István 1715., a csizmadia 1788., egy 1775. Mezőtúrról, egy másik 1796. Öcsödről, az ohsitos m.h. 1828. 26 é., a csizmadia 1828. 67 é., egyet említenek 1830, Károly kéményseprő él, Lajos ács 1904. 48 é., a borbély, az asztalos és a csizmadia élnek, Loránd 1715., Mihály 1790., az ács m.h. 1881. 52 é., f. m.1886-ban három, t. i. 43, 41 és 38 é., egy közülök 1889-ben th. biz. tag is, Miklós 1715., Mózes 1715., Pál takács m.h. 1885. 57 é., a tálas él, Péter bognár m.h. 1856. 54 é., a timár 1866. 62 é., Sámuel 1818. H-Bagosról, a varga m.h. 1855. 38 é., az iparos 1861. 56 é., a timár 1875. 72 é., Sándor szabó 1849., az iparos 1861. 54 é., f. m. 1886-ban kettő, t. i. 45 és 38 é., a takács m.h. 1902. 50 é., a lakatos él, Sándor né női szabó él, János 1715., a csizmadia 1788., egy 1795. egy 1799. Bölcskéről, a takács 1849. 80 é„ egy másik 1872. 64 é„ a tálas 1877. 60 é., a csizmadia 1884. 84 é., f. m. 1886-ban három, t. i. 50, 45 és 34 é., József 1807. Szentesről, f. m. 1886-ban kettő, 43 és 38 é., József né nöi szabó él. — Ráci 1701 —31-Jg 1-2 cs. — Rádai cs., 1848-ban 1, 1910-ben 2 ref. cs., Imre, a mészáros m.h. 1909-ben49é, a juhvágó 1896-ban 38 é., Sándor bognár. — Rádi Ferenc kalh. s. lelkész 1850 Ben. — Ráhai 1910-ben 3 ref. cs. — Rákóci, 1730—66-jo i_2, 1910-ben 1 ref. cs., József 1764. Ersemlyénből, Viktor vendéglős. — Rákos, 1731-95-ig 2-3, 1848. 8, 1910. 37 ref. cs.; András f. m. 1886. 62 é., Imre bognár él, István tálas m.h. 1903. 65 é., Mátyás 1730,, M i h á l y igazságkereső 1816., a tálas m.h. 1904. 68 é., Pál ács m.h. 1899. 64 é., Péter egyházi adószedő 1844 —48-ig, m.h. 1849. 55 é., Rezső villamos-telepi igazgató sz. 1870., Sámuel ref. tanító 1796-1807-ig, Sándor szabó m.h. 1888. 46 é., a tálas él, János 1751., a ref. elemi tanító, 1885-től fogva iparisk. tanító is, sz. 1862-ben, János iparos fia, a tálas m.h. 1888-ban 55 é., a bognár él, József Ih. biz. tag 1889-ben. — Rákosi Sámuel 1803. — Rárosi O s v á t 1488., 1910-ben 1 ref. cs. — Ratkai m.h. 1810-ben 70 é. — Rájer Péter gombkötő 1793. — Rávai 1830-ban. — Rébék, olykor N., Nagy, melléknévvel is, 1848-ban 6, 1910-ben 19 ref. cs.; Imre kovács él, István N. családnévvel 1812—1876., Lajos kovács m. h. 1866. 27 é., Juliánna női szabó él. — Róberi, Szabó, Imre vendéglős 1896. 44 é. — Rédl Sámuel zs. h. k. tanító 1865. -- Redl Sámuel tanító Sz.-Fehérvárról 1860. óta. — Réfi Károly kereskedő 1904. 68 é. — *Régi, István csizmadia ra.h. 1863.21 é, M i h á l y, Szentesről 1823., említik 1829 47-ig, Pál kőmives m.h. 1881. előtt. — Regdon Mihály kőmives Szegedről, építette a kath. emeletes iskolát a Sz.-Antal utcán, B.pestre költözött el. — Reguli Mihály 1769. Szentesről. - Rehák Ilona kifőzőnő. István börtönőr. — Reich Ede városi főmérnök sz. 1878., Sámuel Iglóról 1828. — Reiniger Hermán sz. 1802. Makón, már 1822-ben Budán oklevelet nyert tanító, nálunk eleintén magán házaknál tanított, később a zs. h. k. alkalmazta; fiai, Ábrahám fakereskedő Aradon, m.h. 1910-ben, Sándor joggyakornok 1872—6., Simon az első magyar ált. bizt. társ. tisztviselője, sokat irt a sajtó számára is, főleg a »Borsszem-Jankó«-ba, Jakab sz. 1848., előbb zs. h. k. tanító és jegyző 1861—74., azután szentesi, majd szegedi ügyvéd a 70 es években, a »H.M.V.-nek tehetséges munkatársa. — Reisinger Gyula pék és vegyes-kereskedő, zs. h.k. pénztárnok, 1904-ben 39 é. — Reisz Adolf baromfi-kereskedő 1904-ben 66 é., Dezső villamos telepi könyvvezető sz. 1883., Ferenc kereskedő 1904-ben, Izsó, Adolf fia, kereskedő, sz. 1869. helyben. — Reiter Márton kereskedő 1904. 48 é., fia Oszkár orvos doktor sz. 1884. — Reményi Mihály 1773. Csabáról — Remzsö József cipész 1904-ben 41 é., hasonnevű fia központi takp.-i hivatalnok. — Rengaszner, (Renkasner) 1770. — Rénus m.h. 1804. — Rényes János 1773. Ceglédről. — Rópas Mihály vendéglős. — Répási m.h. 1806. 70 é. — Reseh Miklós cukrász 1853. — Rét 1481. — Réti Izsó zs. h. k. jegyző, Lőrinc 1557—8. — Rezgő Bandi 1757. —- Rezler János ács 1826—34. — Rézler Mihály uradalmi irnok 1790., gazd. jegyző 1795., kasznár 1802. — Révai 1755. -— Révei Ferenc órás 1858. —,Revesz Pál ev. mészáros 1840., uradalmi haszonbérlő Árva vagy Szepesmegyéből, a város íőbirája 1844., m.h. 1886. 95 é., leánya Rozália Melegi Andrásné. — Révész, Sándor férfi szabó. — Riba m.h. 1825. 84 é. — Ricó 1560. — Rideg, 1731-ben 2, 1848-ban 1, 1910-ben 1 ref. család, János ács 1861. 1910. t. — Rigó m.h. 1806. 64 é. — Riez Ignác alkusz 1886. 43 é. — Ringvald Antal állatorvos 1846—8. — Ripacs 1755-ben 3 cs., István 1755. — Rista 1800. — Ritt kath. cs., János iparos 1848., Antal sz. 1857. és Lajos sz. 1859-ben,asztalosok, Lajos sz 1854. bútorkereskedő, János sz. 1846.,törv.-széki irnok 1872- 76., ezután a mai napig ügyvéd, kinek neje Gábris Ágnes róm. kath, népisk. igazgatónő, a vöröskereszt egyesület és kath. nőegylet hitbuzgó elnöke. — Ritócki 1765—70. — R tzinger Károly külterületi orvos tudor, 1904-ben 50 é. — Rodic 1795-ben 3 cs. — Rófusz Gábor kath. s. lelkész 1897--99. — Rohács György szabó 1849. — Rohn József kath. s. lelkész 1808. — Rókics Pál g. k. tanító 1825-31. — Román Mór kereskedő, 1869-ben 38 é., Simon kereskedő 1848., mindkellő Torontálból. — Románcsik István kath: tanító. — Romhányi János kath. tanító. — *Rónai Mihály szolgabíró 1843-48. — Rosen-berg Salamon porosz eredetű kereskedő 1848-ban 55 é., Wodianer József regálé bérlő üzletvezetője, fia Ignác sz. 1837. helyben, 2 évig a niakai híres Allmann rabbinál bókher, azután Aradon kereskedelmi iskolát végzett, 1853-ban katona, 1851-ben csendőr. Hét év múlva megnősült nálunk mint fűszerkereskedő, azután a városhoz jutott, később 1874-1888. h. k. jegyző, végül gazdasági gépraktáros és bizlositó társulali ügynök. — Rosenthal Ignác zs. h. k tanító 1886. — Rosenzweig Simon makai sz. 1848— 1860. — Roskos, Rozkoss, András 1803-ban Komlósra távozott, egy 1848-ban említtelik. — Rossier Antal rőföskereskedő 1904. 37 é. — Rostacsináló, kath. család 1765—70. — Rostás cs. több, jobbára kath. 1795—1848-ig 2, 1910-ben 8 ref. cs., András 48 é., (lörv. hatósági bizottsági tag 1889 —900), egy másik 40 é., Anta 1 keltő, 49 és 45 é„ a kőmives él, Balázs 60 é. (törv. hat. biz. tag 1889—900), a kovács, és Erzsébet női szabó élnek, Ferenc kettő, 48 és 40 é , Gábor kettő, 62 és 41 é., a városgazda 1848., Imre három, 58, 50 és 48 é., a kereskedő 1904. 30 é., István három, 53, 50 és 36 é., a papucsos él, Márton, kettő, 37 és 35 é., a v. itnok sz. 1875., Mátyás 49 é., Mihály keltő, 53 és 30 é., Pál-keltő, 52 és 46 é., (egyik 1889-ben th. biz. tag is), Vendel él, János három, 65, 64 és 48 é., a szabó él, József kettő 56 és 55 é., a borbiró 1838., esküdtbiró 1834., mindnyájan f. ui.-'ek 1886. — Róth Anlal megyei táblabíró 1846—7., egy másik Antal nyomdász, sz. 1875 N.váradon, Farkas szabó fia, kereskedelmi tanfolyamot végzett, aztán a nyomdába lépett, ott azonban nemcsak a könyvnyomtatás mesterségét sajátította el, hanem magán utón végzett tanulmányai révén később sikeresen működőit az irodalmi pályán is. Városunkba 1897. költözött s nemsokára átvette a nyomdai részvénytársaság sajtójának műszaki vezetését, majd megvásaroltáé sajtót s vele együtt a szabadelvű párt itteni közlönyét, a »Hmvásárhelyt« is, melynek egyszersmint szerkesztését is kezeibe vette, azt idővel napilappá tette s felvirágoztatta; 1912-ben könyvkereskedést is alapitolt. Sajtója alól kerültek ki jelen könyvünk utolsó kötetei is. Neje Mes-singer Irén. Gyermekei: László gimn. tanuló, Anna, Margit, Livia. Ignác cipész sz. 1873., Mór fia. — Rothkeber kath. cs. 1783. — Rozagger 1785. — Roznócki, Roznyocki kath. cs. 1778. — Ruzsa, Rúzsa, 1788-95-ig 1—2, 1848-ban 5, 1910-ben 23 ref. cs., András v. közgyül. tag 1900-1,, Ferenc takács 1788., a köveiválasztó 1886. 57 é., István kettő, egvik 1789. Szentkirályról, a másik 1804. N.-Szecséről, L á"s z I ó szabó m.h. * 1882. 38 é., Mihály kövelválaszló 1886. 64 é., Sámuel lakács m.h. 1857. 64 é., a csizmadia m.h. 1834. 49 é., János takács m.h. 1876. 78 é., a 48-as honvéd hadnagy és presbiter m.h, Vendel 1886. 50 é. — Rozsd 1557. — Rozsos 1848-ban 3, 1910-ben 14 ref. cs., egy m.h. 1804-ben 48 é., Ernő kovács, Sámuel kőmives élők. — Rozsovics Péter, g. kel. e. gondnok 1821-23. - Röszl Ferenc órás, 1869. 54 é. — Röszler György f. m. 1886. 68 é., Izsó iparos 1869. 40 é, József v. tisztviselő m.h., az órás 1860. — Röth Antal kath. lelkész 1855—1859., Miklós csizmadia 1846., József ügyvéd sz. 1779. Komáromban, Csongrádmegye országgyűlési követe 1826., uradalmi jószágigazgató 1827. s a bpesti egyetem rektora, m.h. 1831., jogi és történeti müveket is irt. — Rözsényi, Farkas v. tisztviselő 1860. t — Rövid 1561., 1910-ben is 1 ref. cs. — Rubinstein Jakab makai sz. zs. nemzetőr 1848. 23 é. — Rublecki Géza feslő és szobrász sz. 1881. B.pesten, honnét 1907-ben költözött városunkba, a festőmüvészetre Endre Béla oktatta, a takarékpénztár Kossuth-téri palotájának Merkúr szobrát mintázta, ht. Ambrus Anna. — Rudacsek 1910-ben 1 ref. cs. — Rudas m.h. 1846. 48 é. — Rudlóvszki István kath. s. lelkész 1815-ben. — Rudnyánszki Farkas jegyző 1764. — Ruff Viktor kath. s. lelkész 1865. — Ruhman Jakab kereskedő 1886. 48 é. —Rúk 1910-ben 1 ref. cs. — Ruppert Antal kath. tanító. — Rurinka Béla kath. s. lelkész 1898. — Ruszka, Tóth, János 1756. — Ruszlák, Ruszták, 1770. — *Ruttkai Imre urad. mérnök 1753-55 ig. — Rutt-ner Ignác állatorvos özvegye m.h. 1906. 53 é.

Sáfár 1807. — *Saffarit 1561. — Sáfrány 1715. — Sáfri István Gyomáról 1831. 1848. — Sági 1715-22 két család, a későbbiek idegen eredetű nemesek. *M i h á l y uradalmi mezei ispán 1818.. 'Zsigmond urad. tiszt 1829—48., j m r e katb, s, lelkész,  Tamás  Orsováról  1807. V. ö.

Siági. — Ságics Pál g. kereskedő, egyh. gondnok 1809 — 12. — *Ságvári Simon 1561. — Sahai kath 1755. — Salamon a XVI. sz-ban Mágocson 1—5 cs. 1701-ben 1, 1848-ban 2 ref. család, András kalapos ez után éli, István vasuli felvigyázó 1911. 31 é. — Salánki 1557-ben Vásárhelyen. — Salajkó (eleintén Slajkó) jobbára ev. családok, de 1848. 2, 1910-ben 10 ref. cs., Ernő tálas 1911., I s t-v á n cserepes 1825 , egy másik m.h 1859. 56 é., Mihály szűcs 1768—1797., a földmivelő 1886., Pál szűcs céhmes-ler 1768., János tálas m.h. 1884., a másik tálas 1911. él. — *Salbek Mátyás 1747. — Sallai 1702-62-ig2—4,1848-ban 6, ma 12 ref. cs„ Lajos dr. árvaszéki elnök, kath., 1876 —1903., mikor m.h., ht. Farkas Eszter; az iparos m.h. 1882. 67 é., Mihály lelkész m.h. 1805. 62 é., a gimn. h tanár 1895-6, Péter 1752., Rafael kath. tanító 1848-69. — Salló (Sarló, Sarró) 1722—1795-ig 1—2 cs.,  ref.  1848-ban

1910-ben 11 cs.; Ferenc 1833., Sámuel 1881-ben 62 é. — Samu ref. cs. 1701- 1795-ig 2-8 család,  1848-ban

1910-ben 20 ref. cs., melyek tagjai mindenkor egyházi -asságukkal tűnlek ki; igy különösen Ferenc presbiter, ki 1896-ban halt meg 82 é., jólék. a.-nya 200 k, egyházi hagyománya 400 korona, mely időközben másfélezerre növekedett, ht. Hódi An. m.h. 1892 75 é., a másik Ferenc szabó m.h 1879. 35 é.; amannak fiai, Ferenc, János és Bálint földesgazdák, a két előbbi e. a.-nya 372 k., az első városi th. biz. tag, kinek fia, János b.pesti ref. főgimn. tanár; egy korábbi János egyh. gondnok 1741., Pál is iÍven tisztet viselt 1818., Péter 1024 lánc föld gazdája 1762, esküdtbiró 1767—1771., István zendülő 1753. — Samuka m h. az 1738. pestisben. — Sándor, Üres m. névvel és e nélkül, kath. és ref. cs.-ok Utóbbi egyháznál 1848-ban 8, 1910-ben 12 cs., Sándor hires betyár, kit 1838 jun. 13-án végeztek ki a néphit szerint egy juhért, Mihály tálas 1826., Jenő Steiner Gábor fia, jogtudor, makai sz. ügyvéd, lapszerkesztő 1909—11, Pál 1. Schlesinger. — 'Sándorfia István 1480. t. Körlvélyesen. — Sanner Károly festő 1851. — Sánta Demeter 1558. Mágocson, Tamás 1558. Vásárhelyen. 1848-ban 1, 1910-ben 3 ref. cs, Ede főpénztárnok, t.biró 1848., Mihály 1811. Gyuláról, valamiut Erzsébet 1820. és Kata is 1823., János lakalos 1778., a kovács 1823—8. — Sápi 1795-ben 2 cs., 1910-ben ref. kettő. — Sár 1522. — Sára András 1715. — Sárádi 1563 Rároson 3 cs. — Sárai, Sárói, András és Péter 1470. Csomorkányon, később is, 1561. egy cs, Sárai 'István 1829., 1848-ban 2, 1910-ben 4 ref. cs. Albert ref. tanító 1830., András és Ferenc 1886., János könyvkötő m.h 1801. 56 é., István helybeli származású könyvkötő (Sárai Szabó) m.h. 1843. 63 é. — Sári, Kis melléknévvel, Mihály m.h. 1845., ma egy ref, cs. — Sark kalh. cs. — Sarkadi Mihály takács, Sámuel, Sándor és János csizmadiák. — Sárkány 1778. t. 1 — 3 kath. cs., Mihály ref. 1841. Szarvasról. — Sarkaji 1800. — Sárközi István 1823. Debelliácsáról, ma kél ref. cs. — Sárosi Gizella Plavec Gy. lelkész neje, István iparos 1848., Károly ács 1872., Mátyás iparos 1861— 1886. — Sas 'József 1829., Károly sebész 1816., István ev. tanító 1876. t., később Orosházára költözött el.— Saja ma 3 ref. cs. ~- Sajdin 1805. — Sajó 1747. — Sajti Mihály kellő, kik mindketten Sámsonból költöztek be 1778. és 1792., Sándor békési sz. csizmadia m h. 1881. 50 é. — Sajtini Fábián 1558. Mágocson. — Sajtos 1701 — 1795-ig időnként 2-8 cs., 1848-ban 13, 1910-ben 34 ref. cs; György 1714., Ferenc tálas él, a szűcs m.h. 1877. 57 é., Mihály szűcs 1768., Pál 1885. 35 é, Péter esküdt 1831., Sámuel f. m., th. biz. tag, kinek fia S á-muel pénzügyigazgató Pozsonyban, az ottani ref. egyház érdemes főgondnoka, Sándor ref. tanító 1904—11., a mikor Aradra költözött, ezen kivül f. m. 1886. 3, János szűcs is három, egy 1788., a másik m.h. 1831. 65 é., a harmadik 1864. 74 é, a negyedik és ötödik 1886-ból földmívesek; József bognár 52 é., a cipész 1910., a mészáros 1832. — Sávoyi kath. 1778. — Schachner Ernő vendéglős a Sasban 1873—1880., leánya Ida, Bereck Pál né. — Schantz Izsó szabó. — Scovran Sámuel csizmadia 1788. — Scháfer Antal cipész, majd külterületi kath. tanító. — *Schéner György mérnök sz." 1791. január 8. Nagyváradon, Ferenc és Kastal Roz. szüleitől, mint a vár.megye mérnöke költözött hozzánk 1820. Fölmérte és térképezte Csongrádmegyét s e müvét nyomtatásban is kiadta, majd, a legelőelkülönitési tárgyalások alkalmával, ismét külön a vásárhelyi közlegelőt és rétet 1840—2., aztán Pallavicini őrgróf mindszenti határát 1843—5., mely feladatok végzésére egész csapat mérnököt foglalkódtatolt maga körül. Már szüleitől nem csekély vagyont örökölt, melyet nálunk még inkább szaporított, 1849-ben 26/8 telek birtokosa is volt. Csakhamar ide költözte után Nagy Ferenc ügyvéd Rozália lányát vévén nőül a város legjobb családaival lépett szoros összeköttetésbe; birta az angol, német, francia és latin nyelveket s mint láttuk, magyarra lefordította Schakespeare egyik vígjátékát. Kitűnő érdemeket szerzett városunk közművelődésének s társaséielének fejlesztésében. A kereskedelmi társaságnak s a lámpaegyletnek is elnöke volt. 1849. ápr.-ban a vármegye első számvevőjének választották, majd a rácok ellen induló itteni önkéntes csapathoz csatlakozott. De még az évi dec. 26 án meghalt, miután bálványozol t nejét és gyermekei nagyobb részét már előbb eltemette. Jól értett a kertészethez is, melyet szenvedéllyel űzött; Mária-Valéria utcai házát maga tervezte és építette. Családjából valók Dienes ügyvéd 1848., Gyula v. alkapitány 1870., Ferenc és Imre mérnökök 1848., az utóbbi később takarékpénztári tisztviselő is, m.h. 1885. 50 é., özvegye Pokomándi Matild m.h 1896. 56 é. — Schenk Adolf 1848., Á r m i n 1904., Bernát 1830 -1869., M á r k és Rudolf 1838, Ja k a b 1848. általában ürményi származású zs. kereskedők, Bernát azonban pesti. — Schiff Sámuel ecskai 1869-i sz. kereskedő — Schiller György és fia, Imre vendéglősök 1870—90. t. — Schillinger Manó József vaskereskedő sz. 1851. Kis-Jenő-ben, honnét 1890. költözött városunkba, fia és üzleti utóda Mihály, kinek neje Kun Jolán, Simon szikvizgyáros sz. 1847. Eleken, 1896-ban jött a városba. — Schimpl József kalh. s. lelkész 1796. — Schlemmer Ferenc adóhivatali ellenőr 1891. — Schlesinger Adolf zs. tanító 1858 — 1873., Ignác kereskedő 1886., Sándor kereskedő 1910. Közülök való Sándor Pál az orsz. hírű közgazda, orsz. gyűlési képviselő, író s a helyi érdekű vasutak vezérigazgatója. Herrmanné női szabó. — Schmerz Mór szobafestő. — Schmiedt Arnold zsombolyai 1884 ki születésű ndóliszt 1911., F'e rdinánd urad. serfőző 1854., István üveges 1805—26, Lőrinc kerékjárló, *Pál urad. számvevő 1818. 1836, Jakab cipész 1904, János ügyvéd 1848., a kath. s. lelkész 1851. — Schmiedbauer Aurél és; Tibor géplakatosok 1904. 1911. — Schnee László urad. ügyész 1797-1812 — Schneider 1849. — Schock (Sok, Csók) kath. 1760.p Jakab 1772. — Schönvézner János sebész 1846. — Schrámek Tivadar kovács. — Schrank Mór kereskedő Komáromból 1818. — r^tirant Ferenc főorvos 1790. -- Schreiber András kath. s. lelkész 1818. — Schultz Endre főgimn. ev. tanár, szentesi 1857-ki sz, eleintén Selmecbányán tanárkodolt, honnét 1893-ban hozta ide a kiváló tanferfiut a ref. egyház, de korán 1900. január 25. meghalt; emlékére neje Francisli  Mária nagyobb alapítványt.

Schultz Ignác komáromi sz. kereskedő 1846—1848., Sámuel nyitrai sz. kereskedő 1848., mindketten zsidók, János könyvkötő kath. 1845. 32 é. — Schulek (Sülek) 1810-1820. t. — Schulhof 3. Halász és Kallós. — Schuster János ti már 1803. — Schwab János főldmives iskolai tanító 1904. 29 é. — Schwabach, Schwapach,  Jakab urad.  korcsmabérlő  1813.

Schwarc Adolf kereskedő, szikvizgyáros 1804., a bádogos 1910., Ármin u.laki sz. kereskedő 1810., Herrmann kereskedő 1904-1911., Ignác kereskedő és kékfestő W10., Miksa orvostudor, fia Károly szintén az, Bécsben végzett s ott telepedett le 1867., majd Bádenben és Vöslauban lett fürdő orvos, író; Miksa kereskedő 1896, Mór zs. h. k. lánylanitó, majd felső-népiskolai tanító 1874., végezetre polgári fiúiskolái tanár 1896 ig, mikor is Kapuvárra helyezték át; József épilészné m.h. 1906. — Schweiger Mór katona 1845 óta, a szabadságharc kitörésekor az Astleitner kapitány vezetése alatt haza szökött csapattal tartott s itthon honvéd őrmester lett. él, J ó-z s e f bérlő 1866., zs h. k. k. ellenőr 1867., Sámuel festő 1850. — Schweizer Jakab borbély 1898. — Schwimmer Adolf kereskedő 1896., Lajos és apja János (ide költözött 1848.), ezek is kereskedők. — Sebastián Gyula gépész,  Földeákról  1907.  költözött  ide,  meghalt  1913.

Sebesi András 1842., István 1771., mindketten Szentesről. — Sebestyén cs. 1755. óta honos nálunk, mikor is János Sárkereszlurról nősült be hozzánk, Dániel tanító 1844-6., m.h 1873. 60 é., Imre gépész m.h. 1900. 40 é., István nagyfalusi (Szabolcsm.) 1851., ki sz j.birósági tisztviselő 60 é., Lajos bérlő fia; a másik Lajos timár m.h. 1860. 44 é — Sebő Imre és Tumás Má-gocson 1757. 1758., Jázon kárpitos m.h. 1904. 67 é. — Sebők István Makóról 1799., 1848-ban és 1910-ben l-l ref. cs., Pál takács m.h. 1842. 77 é, Sándor asztalos, János lakács 1831. 40 é., az ács m.h, 1873. 58 é., gimnáziumra alapit 100 k.-t 1852., József tanító 1822—49., a mikor m.h. 48 é., Lajos szintén tanító 1844-50., volt egy kath. is 1778. — Segesvári István isk. rektor 1787 —88, később debreceni tanár és orvos. — Selmeci (Tót) 1731—62-ig időnként 1 — 2 cs. István városi esküdt 1821. — Selyem 1765-70 kath. cs. — Seltenreich Amália Komjáli Györgyné a nővelde, később az óvoda tulajdonosa, Emma nevelőnő a nőcgyleti növeldében 1870 óta. — Seltmann Lajos rabbi sz. 1854. Tiszanánán, hol atyja tanító volt. Tanulmányait Pozsonyban és Berlinben végezve beutazta Német- s Angolországot és Hollandiát, hozzánk 1879-ben választották meg, irt a Magy. Zsidó szemle 1854—55. s az Izr. magy. irodalmi társulat évkönyveibe 1895—8., az Egyenlőségbe (1905. 6. 11) s a mainzi, hannoveri, berlini és jeruzsálemi zsidó egyházi közlönyökbe (németül és héberül). Kisebb önálló művei itthon is jelentek meg (Jákob álma 1882. és a Nő a talmudban 1886.). Fiai: Sándor oki. tanár, b.pesti tisztviselő és Imre egyet, joghallgató; Dezső. Lajos testvére, betegsegélyző pénztárnok, zálogház tulajdonos 50 é. — Semmi (olykor Kis, Árva melléknévvel) 1731-ben 3, 1838-ban és 1910-ben 2-2 ref. cs. — Seprődi György zendülő' 1753. — Sepsei (Sebsei) 1731—95-ig 2-5. cs., 1848-ban 5, 1910-ben8 ref. cs.; András kovács 1904. 1910., István asztalos m.h. 1869. 79 é., a főldmives 1886., Lajos asztalos 1904., Mihály főldmives 1886., Sándor borbély 1904., János 1822. Makóról, József asztalos m.h. 1862. 26 é. — Sára János szűcs 1773—88., 1848-ban és 1910-ben 2—2 ref. cs. László 61 é., Sándor m h. 1862. 28 é., János m.h. 1852. 53 é., János 1896-ban 55 é.. valamennyien mészárosok, József lelkész özvegye Szabó Anna, m.h. 1857. 70 é. — Seregély 1731-ben 2 cs. — Seres György Ráróson 1563. 1848-ban és 1910-ben 4—4 ref. cs. Antal torony órás 1847., Ferenc tanító 1843—50., Gergely szijjártó m.h. 1828. 56 é., Sára T.-Roffról 1773, János szűcs 1768., 1777-ben egy kath. is e néven, úgyszintén ma is egy vendéglős. — Serényi 1561, Pál Szentesről 1799. — Serfőző István szűcs 1832. — Serkedi 1751. — Siáoj a XIX. század elejétől kezdve jelentkezik. 1848-ban 1, 1910-ben 2 ref. cs., de van ev. is, Bálint szolgabíró 1880. t., István fia, később Dorozsmára költözött el s olt halt meg is, ev.; Imre csizmadia, Tamás és János 1886. földmívesek. — Sibán József kath. 1886 — Sichovics Lajos csizmadia F.-Rutkáról 1819. — Sidlai András ev. tanító 1800—32., egy másik András iparos 1861. — Sifter 1731. — Siher István 1751. — Sile György 1537. Fecskésen. — Siket András Makóról 1784. — Siliga Márton csizmadia 1788. — Sillye Gábor ref. s. lelkész 1905— 9., a hajdűkerüleli hírneves főkapilány Sillye Gábor unokája, ma h.ksz.miklósi lelkész. — Silyedi Tamás ocsovai sz. ev. 1817. — Simái Zsigmond 1561. — Simkó Mátyás ev. szűcs Necpálról 1791, él 1832-ben is. Mihály kath. tanító  1886—1911.,  János  főldmives  1886. — Simoga István uradalmi taksaszedő 1801. — Simon Kopáncson 1462, Ferenc Vásárhelyen 1557-ben. 1848-ban 10, 1910-ben 33 ref. cs., kath. jóval kisebb számban, András tálas 1904., István iparos 1848. 1861., a f. m. 1886. 1900., Péter iparos 1861., Mihály csizmadia 1714., a szűcs Kenderesről 1770., Sámuel Makóról 1776., Sándor f. m. 1886., a kefekötő 1910-13., János két f. m. 1886., egy szabó 1910., Jenő városi főpénztárnok 1913., sz. 1868. Kolozsm.; apja József helybeli kalh/kántor 1886. óta, Marosvásárhelyről költözött fiozzánk, Vince kórházi gondnok, Jenő testvére, hirlapiró 37 éves és Lőrinc moholi kántor; egy másik József Makóról 1798., egy harmadik Vadászról 1818 , a negyedik itteni sz. f. m. 1886. — Simonyi Mágocson 1557, egy m.h. 1803., István városi könyvelő 1893—1904. — Simonides András 1896. és, Antal 1850. gyógyszerészek, utóbbik az ev. egyház felügyelője is, ht. Cukor Ernesztina, gyermekei A n-tal,; Lajos, János elköltöztek városunkból, Józsa, Jusztina mint férjes nők ifjan haltak el. — Simonka György f. m„ nálunk 1886. óta, fia, György hirlapiró s költő sz. 1887. nov. — Sin Mihály Orosházáról 1770. — Sináj-der Mihály szabó 1793. — Singer cs. Első tagjai nálunk Áron és Mózes kereskedők 1848., kik Nyitrából valók, Andor vendéglős 1904M sz. 1870. Félegyházán, Arnold ékszerész órás 1868., jászberényi sz., ide költözött 1892., Endre vaskereskedő 1910—11., Ferenc 1851,, H e n-r i k zs. h. k. előkönyörgő 1857., Ignác 1848. szabó, pest-megyei sz„ a gépbizományos 1904., Imre az ányási nagybérlő, sz. 1868., atyja, Lipót a tollkereskedő, Sándor jogtudor, ügyvéd, 60 éves, a népbank kiváló műveltségű ügyésze, a zs. h. k. isk.-széki elnöke 1882—1912. — Sinka Gy. 1347., 1795-ben 2, 1818-ban 8, 1910-ben 10 ref. cs., van egy kath. is. Bálint 1886., Károly szűcs 1851., Imre kosárfonó m h. 1902., a kovács él, István m.h. 1853,, Mihály csizmadia, Sándor gimn. kitűnő képzet ségü tanár .1883-4., sz 1854. Ujfehérlón, később s most is debreceni főgimn. tanár; János szűcs sz. 1788., egy másik cipész él. — Sinkó 1—2 kath. cs. 1795. — Sipka 1 ref. cs. — Sipos 1563., 1715-95-ig időnként 1—2 cs., köztük Radnai, később Molnár, Sipter, Pipis előnevüek is. 1848-ban 5, 1910-ben 22 ref. cs., kevés kath. is. István molnár m.h. 1823., a bognár m.h. 1900., a f. m, 1886, László Békésről 1769., Mária Makóról 1789., Mihály 1715., Sándor  th. biz. tag 1886. 1900., János szűcs 1788., a f. m. 1886., József iskolánk rektora 1799 —800., azután kecskeméti, majd szentesi rektor, végül békési lelkész, író, a nvelvujitás ismert ellensége. — Sipter 1762—95-ig városszerte 2-3 cs., 1848. 5, 1910-ben 16 ref. cs., van kalh. is; Lajos és Péter lakatosok élnek, Sámuel kovács m.h. 1875., János lakatos m.h. 1872., a f. m. 1886. — Sirák 1738. — Siri Lukács Újvároson 1562. — Sirbik 1. Szirbik. — Sisa 1731-ben, 2 cs. 1840-ben. János csizmadia, Mihály csizmadia 1904. — Sisak 1731-ben 1-8 ref. és kath. cs.; József cipész. — Siskó 1762—95. városszerte 6—8 cs., köztük M á t y á s n é 1768. és István 1766, — *Siskovics Antal alispán 1728. — Sitét 1562. Földváron. — Sitkei Antal kerékjártó 1906. — Sivalkodi 1766. kath. cs. — Skrivanek József kath. s. lelkész 1864. — Slajkó 1. Salajkó. — Smeringa Szilveszter állatorvos 1908-9., elköltözőit. — Sinkó kath. 1778. — Sodró Dániel 1715. — *Sófalvi Ézsaiás 1824-97. ó-temp-lomi jó emlékű kántor, mint szentesi tanitót hivták ide s onnét magával Kis Bálint esperes unokahugát hozta nőül, m.h. 1897. 74 é. Fiai, Károly s. lelkész 1889., most rettegi esperes-lelkész és József v. adótiszt 56 é. — Sohajik József cipész 1904 — Sok 1. Schock. — Solti (eredetileg Resnyák) Károly 1810—98. ügyvéd, kath. isk.szeki elnök 1873., fiai: Károly jogtudor, j.biró, elköltözött, Ödön ügyvéd B.pesten, Sándor vendéglős, Jenő ügyvéd rali. 1906., Vilmos gőzmalmos, kereskedő; más cs-ból való Pál, templomépitési a.-nya 180 k. 1906. — Sólyom Gellért 1470. Csomorkányon, Lajos sz. H.-Böszörményben, s. lelkész 1893-5., főgimn. tanár 1897—1900. március 5, a mikor m.h., Antal h.böszörményi tanító, író és Karap Mária fiók, s. lelkész korábban irta Symbolika cimü pályadíjnyertes gimn. kézikönyvét, kéziratban maradt az Erdélyi fejedelmek udvartartása és Jézus élete, melyet angolból (Slalker) ford., neje Szeremlei Etelka; Sándor cipész él. — Somlai Mihály 1563-ban. — Somlyai 1848-ban 2 ref. cs. Ferenc ref. tanító 1819—24., Sámuel szabó 1771., János ref. kántor 1796—1820-ig, m.h. 1837-ben 66 é., a ref. tanító 1819-23. — Sotnodi, Somogyi, 1742-62. 2—3, 1848-ban 10, 1910-ben 16 ref. cs.; János 1782. Mezőtúrról, Bálint 1724. Körösladányról, György szabó 1771., Bálint csizmadia m.h. 1864. 68 é., Ferenc tálas, Imre papucsos élnek, István takács m.h. 1897. 80 é., a szabó m.h. 1898. 58 é., Károly kath. s. lelkész 1877., a törvényszéki tisztviselő  1872—76.,  Lajos  tálas' él, Somogyi Márton csizmadia m.h. 1905-ben 69 é., Mihály csizmadia m.h. 1864. 73 é., egy másik iparos 1861 70 é., Nándor adótiszt 1904., János szabó m.h. 1876. 55 é., József ref. s. lelkész 1906—10-ig, azután rendes lelkész Szamostatárfalván, majd K.patakon, sz. 1883. Nyíregyházán, neje Kapus Margit. — Somosi András 1758., István kötélverő 1844. — Soóki Ferenc kath. s. lelkész 1804. — Sorány 1731. 2 cs. -- Sormán 1910. 2 ref. cs. — Sós, Soos, László 1557—58., Gergely 1563., György 1562.; 1715—1847-ig időszakonként és városszerte 2—6, 1848-ban 19, 1910. 48 ref. cs., egy részök nemes. Algyőről, de főleg Szentesről származtak. Bálint háztulajdonos 1869. 34 é, Erzsébet 1823. Szentesről, Ferenc 'háztulajdonos 1869. 50 é., *a f m. 1869Í 29 é., a szabó m.h. 1900. 21 é., Istvan Algyőről 1715., egy Szentesről 1824., egy Varsándról 1830., a tanitő 1869. 28 é., *a háztulajdonos 1869. 42 é., a f. m. 1886. 65 é, Imre ács és a kovács élnek, Károly kútfúró, gépész 1896. 33 é., Laj os ref. tanító 1832-3., "Mária kenyérsütő m.h. 1885. 33 é., Mihály 1751., az insurgens m.h. 1801. 56 é., Pál varga m.h. 1858. 70 é., Péter Szentesről 1816., a csizmadiák m.h.-ak * 1850. 58 és 1888. 64 é., *a háztulajdonos 1869. 36 é., Sámuel kútfúró 1904. 43 é., Sándor *egy 1861. 28 é., az électrotechnikus m h, 1906. 51 é., a borbély él. Zsigmond 1830. Szentesről, a tanító Füzesre költözött, a tálas itthon él, János csizmadia m.h. 1861, 58 é., a kútfúró él. A Scs cs. legnevezetesebb ága az, mely a szintén Szentesről eredt Jánosban (1805—1884.) került hozzánk; a ref egyház őt a debreceni főiskolából hozta ki elemi tanitónak 1829., később pedig szorgalmas és sikeres tanításáért a gimn.-i alsó osztályok tanításával bizta meg. Gyermekei: János v. levéltárnok m.h. 1897. 65 é., JuliaBereck Pálné és István v. tanácsnok, a ki 1880. 46 é. halt el. Ez illóbbik fia István jogtudor, ügyvéd, v. tanácsnok, majd főjegyző, sz. 1863., neje Szilágyi Ida; János fia még Gyula, sz. 1856.,'polgármesteri fogalmazó, majd v. aljegyző, ugyancsak a tanár ivadékai Lajos v. hivatalnok, m.h. 1887. 51 é., János v. fogalmazó sz. 1864., Zsigmond a fentebbi laniló és a másik Zsigmond az adóhivatali szemlész, a ki m.h. 1912. 31 é., J o 1 á n, Gyula leánya, taqitónő 1904. t, nálunk ment férjhez. — Sózó Ferenc 1557—8., 1722—31.1—4cs. — Sörös József kovács m.h. 1905. 48 é. — Sövényházi István 1505. — Spitzer, Spicer, Ado1f pék 1904. 36 é., Albert korcsmáros 1847. Spitzer Dávid kárpitos, Dávidné női szabó, Lipót honvéd 1848., Ignác cipész, József né keresk. 1848. 35 é., Juda kereskedő 1869. 35 é.,zs.h k. ülnök 1867-9. V. ö. Ormós. — Springer zs. cs., Izsák sz. Bugyiban, 1848. 48 é., Márton budai sz. sapkás 1848. 23 é., Mór szobafestő, Sámuel tollkereskedő. — Sréger Károly tojáskereskedő 1896. 33 é. — Stahl György pék 1834. — Staincs Gábor kereskedő 1869. 25 é. — Stancsics Lajos v. iktató 1870. — Stammer Sándor cs. főszolgabíró 1854., alispán 1875. 1880. t. Szentesen, nagy érdemei vannak a .tiszai árvizi védekezések körül. — Stand Imre sz, 1762. Nagyabonyban, uradalmi taksaszedő nálunk 1810—16-ig, egy másik sz. 1794. Tótmegyeren, urad. gyakornok  1815.

Standl János orvos 1848. — Stefancsik Márton timár 1879. — Steffkovics 1755. — Steflovics István  szabó 1771.

Steinbach Ádám 1800 és Márk buzaszállitók. — Stein-bacher Antal sz. 1794. Körmenden, urad. gyakornok 1815.

Steinberger Izidor kereskedő 1904. 52 é. — Steiner lakatos 1778., Gábor kereskedő sz. 1841. Székesfehérváron, József kereskedő fia, Izrael sz. Nyitrán, kereskedő, rabbi-helyettes, nemzetőr 1848. 54 é., Sá muel pesti sz. zs. házaló 1848-ban 42 cs., a honvéd tüzér hadnagy, Jakab kir. adótiszt 1896. 33.6.,. József pápai sz. zs. kalmár, nemzetőr, 1848. 38 é.. égy másik József L., Ferenc fia, gőzmalom-tulajdonos és fakereskedő sz. 1830. Csabán, zs. h. k.-i alapitványa 1000 k., a Szent-egylet elnöke 25 év óla, fia Ferenc sz. 1877. helyben, gőzmalom-tulajdonos, Vilmos 48-as honvéd, egy másik 1869. 42 é., mindketten kereskedők.

Steinitzer Flóra polg. lányiskolái tanárnő, Mór szőllő-birtokos lánya, előzetesen D.Szentmártonban és Alsóku-binban működött s nálunk 1894-1903. tanitolt, mely utóbbik évben Pancsovára helyezték át; testvérnénje, Vilma óvónőképző intézeti igazgató, Zirzen Janka növendéke, ki az aradi Steinitzer családban 17 évig működött, elemi, majd polgári iskolai, végül óvónőképezdei tanítónői oklevelet szerezvén, 1892-ben hozzánk nevezték ki tanárnőnek s az internátus vezetőjének, mígnem 1900. az intézet igazgatójává tették; hét év múlva azonban a jeles paedagog nyugalomba vonult s B.pestre lette át lakását 1907. — Steinhart Márton fakereskedő 1839. — Steinmann Sámuel csongrádi sz. zs. bádogos 1818. 29 é. — Stempel Mátyás kereskedő 1904 — Stermenszki Gáspár megyei aljegyző 1782—6. — Stern Dániel  zemplénmegyei sz. kalmár 1848.22 é., Stern Ignác zs. h. k. tanító, bagotai, Komárommegyei sz., 1848. 29 é., isk. igazg.. 1855. Családja németországi eredetű, a vallásos és világi irodalom munkása, nyugalomba vonulva halt meg 1870. t.; Jakab pestmegyei sz. házaló kereskedő 1848. 25 é. — Stéhló Károly városi pénztárnok 1858. — Stiff Fülöp m.-luri sz. zs. kereskedő, nemzetőr 1848. 26 é. — Stoika, kereskedő 1724-ben. — Stolcinger Krisztina, vármegye bábája 1834. — Stolmájer Péter borbély. — Stöhr János polg. íiuisk. tanár 1898. óta, nemsokára másuvá helyezték el. Neje Király. — Straub Ferenc kath. s. lelkész 1861. 28 é. — Strausz Adolf sz. 1851. Gyomron, zs. h. k. tanító 1875—1904., Ábrahám kereskedő fia, Ede asztalos 1893. — Strasszer Sándor mészáros 1848. — Strébl, Ströbl, Ignátz vendéglős 1850. — Stréiing György derekegyházi kovács; István bognár, György 43 é., Mihály 32 é., János 40 é., József 46 é. földművesek 1886-ban. — Strucskó, 1. Sztrucskó. — Suba, 1732—95-ig időszakonként és városszerte 1—2 cs., 1848-ban 3, 1910-ben 3 ref. cs., András 1732., egy másik e néven Szilágy-Cseh-ről 1753., a tálas m.h. 1893. 67 é., a f. m. 1886. 60 é., I m re tálas m.h. 1906. 38 é., Lajos pék, van kőműves is, Sándor ács m.h. 1874. 50 é., József f. m. 1886. 52 é. — Subert István ügyvéd előbb Szenicen, hasonnevű ügyvéd íia, ott is sz. 1850. — Sugár 1742-ben 2 cs. — Suha lakatos 1778. — Suhajda István 1847., 1010-ben 1 ref. cs. — Suhajik 1910-ben 3 ref. cs., Ernő, László, János (utóbbi néven 3, nagyapa, apa és fia) kalaposok, Lajos és József cipészek, 1910-ben 3 ref. cs. — Sulc Károly m.á.v.hivatalnok 34 é., János 1809—1884., v. ö, Schultz. — Sulkovszki Jakab f. m. 1886. 66é. — Sulyok Ferenc csizmadia él; Taksony városi adótiszt 1904. 46 é., a nemes Sulyok család kiváltság-levelét a XVllI-ik században János budapesti főkapitány kapta, fia Ignác is Pesten sz. 1794-ben s mint pestmegyei lisztviselőt hozta gr. Károlyi István számtartónak Szentesre 1836., majd 1844. Vásárhelyre, hol később cs. k. telekkönyvvezető lett s 1867. ment nyugalomba, különben 48-as nemzetőr kapitány, végre az ev. egyház pénztárnoka és gondnoka. Gyermekei, Elek a 60-as évek közepén megyei esküdt, idővel városi főkapitány, majd főpénztárnok, kiben a férfiág kihalt, Vilma, Szappanos Péter helybeli, majd szegedi tanár neje, most már özvegye. — Summajer 1778. — Supolya István iparos 1861. 52 é. — Surányi 1755—78-ig 1-4 kath., 1848-ban 3, 1910-ben 6 ref. cs., egy m.h.  1807-ben 63 é.,  György  f.m.

1886-ban 67 é., Surányi Imre ács m.h, 1895. 42 é., a borbély és Pál kovács élnek, úgyszintén Sándor vendéglős is, utóbbik a Sas bérlője 1906—10., több j. a.-nyai vannak, Debrecenbe költözött vissza. —Surinya Pálf. m. 1886. 57 é.

— Sükösd Ferenc kült. tanító 1890., Gyula alsócsórai 1863. sz. gimn. tanár 1900—1906., a mikor m.h. 42 é., ht.Wirsching Matild. — Sülé 1795-ben 2, 1848-ban 3, 1910-ben 7 ref. cs., Gergely és György 1537., később 1886.. J á n o & 59 é. és József 46 é. f. m.-ek 1886. — Sülek, Mihály csizmadia 1861. 58 é. — Süli Antal szűcs 1832., Ágoston ács ma él. — Sütő 1848. 1, 1910. 4 ref. cs., Béniámin kovács m.h. 1868. 58 é., Sándor szűcs él, József kovács kettő, kik mh.-ak 1858.77 é. és 1888. 82 é.

— Süjje, egy m.h. 1802. 68 é. — Süveges előfordul 1765—70.1910-ben is 1 ref. cs. — ]Sváb Kristóf urad. jószágigazgató 1768. — Svajer Lőrinc korcsmáros 1813.

Szabó néven régi községeinkben 1470—1562-ig 16 egyént találunk, ezek közölt Balázs és Jakab 1470. Csomorkányon. Egyik régibb tagja a családnak *Mihály is, kinek özvegye Eóri Magdolna testvérével együtt Vásárhelyen birtokos 1639. és *D á n i e 1, ki 1669-ben Szilágyi Istvánnal együtt zálogba vette Mártély falut. Később még nagyobb számmal fordulnak elő a régibb és ujabb cs.-ok, nevezetesen 1701—1793-ig időnként 3—49 cs., 1823—47-ig 11-15, 1848-ban 87 ref. cs., 1910-ben még több. B. Balog, Bajnóci, Borka, Csala, Csávás. D., Gojdár, Gulai, Gy., Gyevi. H., Hári, Hajdú. K., Kenéz, Kádár, Kasza, Kása, Kis, M. N. és Nagy slb. előnevekkel. Albert postatiszt m.h. 1910. 43 é., András th. biz. tag 1889., a kőmives K. előnévvel, él, Antal posta főtiszt m.h. 1910. 44 é., B á 1 i n t ács m.h. 1890. 80 é, a ref. s. lelkész 1905—6., később hetesi lelkész, sz. Nagydéden, László fia; a f.-m. 1886. 58 é., B é n i á m i n 1806. Makóról, Elemér jogtudor, városi aljegyző, István j.biró fia, Ferenc 1715., egy 1793. Kátaszentmiklósról, a katona m.h. 1802. 27 é., egy 1808. Battonyáról, egy másik 1827. Szentesről, a szürszabó K. előnévvel m.h. 1826. 29 é., a tálas 1840. 53 é, egy 'D. előnévvel 1848., a másik Nagy előnévvel 1848— 86. 77 é., a kovács m,h. 1858. 75 é., az ács 1877. 52 é., a csizmadia 1849—79. 76 é., a fogyasztási szemlész K.. előnévvel, m.h. 1884. 61 é., a f. m.-ek közül th. biz. tag 1886-ban három, a szatócs 1904. 42 é., a kovács m.h. 1906. 40 é.. Gábor 1763. Turkevéről, Gergely földesgazda 1720., a 108 köblös föld gazdája 1720., a székbiró 1732— 41., főbiró 1751. 2, 1754-6., György 1767. D.-Vecséről, egy 1771. Makóról, egy másik 1786. Sz.-Andrásról, az asztalos m.h.1849. 35 é., a f. m. 1886., a ref. tanító 1891—2., a cipész 1898., a lakatos 1910., Szabó Imre 1751 Algyőiről, az ács sz. 1860. t, készítette a h.m.v.-i takarékpénztár palotájának tetőszerkezetét, a kovács m.h. 1876. 38 é., egy Garai előnévvel 1870., a f. m. Székely előnévvel 1886., a tálas 1910., a köztársasági párti ref. tanító és hírlapíró, a borbély és az ács D. előnévvel élnek; István 1765-ben Debrecenből, 1766. Békésről, 1788., 1806. és 1830. Orosházáról, 1789. Kecskemétről, 1811-ben a tornamegyei N. Ivánról, István főbíró 1649., egy f. m. 1715., a városi esküdt 1713—4., a timár 177i., egy másik főbiró 1755—65., a táblabíró 1819—20., a csizmadia 1823. 9., egy Sárai előnévvel *1829., a ref. gondnok 1844., az adószedő 1861., az ügyvéd K. előnévvel 1869. 42 é., a tálas Cs. előnévvel, m.h. 1869. 49 é., a f. ni. K. előnévvel 1886. 68 é., f. m. ez évben még kettő, 54 és 46 é., a th. biz. tag B. előnévvel 1889-900., a takács m.h, 1896. 79 é., egy István f. m. 1818—1896. a ref. egyház jóltevője, a kir. j.biró K. előnévvel, m.h. 1904. 79 é., az ács és a tálas 1910., a f. m. presbiter 1911., a ref. s. lelkész Szombati előnévvel 1910 —11., Lajos ref. tanító 1841., a szolgabíró 1846., a külterületi tanító 1881—8.. Halasra költözött el, a csizmadia m.h. 1894. 34 é., a kath. tanító D. előnévvel 1891—6., a bognár 1895. 40 é, a bortermelő 1897., az ács m.h. 1906. 38 é., egy másik, ki a susáni templom építésében részes, 1909., a kőmives m.h. 1909 21 é., László esküdt 1715 —1728., a kath. lelkész 1744—59., a Szentes városi jegyző fia, megyei, majd uradalmi ügyész, emlékezetes szerepet vitt városunk történetében, nővére Mária id. Dobossy Lajos neje, lakott a mostani Andrássy és Batlhányi utcák északi sarkán; a kath. káplán 1803., a kovács m.h. 1904. 25 é., f. m. 1886. kettő, t. i. 77 és 61 é., Lidi a (N. Szabó) i. a.-nya 200 k., Lukács borbély 1731., Márk s. lelkész 1860-61. 28 é., Márton v. esküdt 1794., a tanító 1842-48., Máté f. m. 1886. 52é., Mátyás 1715., M i h á l y 2116 ,lánc föld gazdája 1752; beköltöztek Algyő-ről 1751., T.-Füredről 1774., Orosházáról 1792, 1773,, Bogrog-Kereszturról 7765., Szalontárói 1819., a levéltáros 1786., a városgazda 1801—2., a csizmadia m.h. 1847. 61 é., a szabó 1861. 75 é., a v. képviselő 1849., a szürszabó 56 é., f. m. 1886. kettő, 60 és 57 é., egy törvényhat. bizottsági tag 1900., a szűcs m.h. 1906. 88 é., rajtok kivül vannak még ácsok, tálasok, kőmivesek;  ezek között legnevezetesebb Mihály, a hasonnevű apa fia, sz 1839., 3 évig külterületi tanító, céhbeli kőmives, vejével Konc Pállal együtt építette az Andrássi utcán a Keleti áruházat és saját emeletes házát, a központi tak.ptr. és a népbank székházait, továbbá az ev. templom tornyát, az óvónőképző hátsó részét, a földmíves iskolát és a v. külterületi ujabb iskolákat, a j.biróság, Ormós, Brunner, Bleyer házait, a zárdát, az újvárosi templomot és paplakot, a Szeremleiféle lelkészlakot, a Francisti és a Társasági téglagyárakat s vidéken is több középületet; a cipész B. előnévvel ma szintén él, Miklós m.h. 1875. 50 é., az asztalos 1869. 43 é., m.h., a ref. segédlelkész 1901.; Pál Nótás előnévvel, népköltő, András és Tóth Erzsébet fiók (1790. jan. 25. — 1869. nov. 10), elei a Komárommegyei Gellér községből, állítólag nemesi családból (Gelléri—Szabó) szakadtak hozzánk a XVIII-ik század közepe táján, eleintén földmíves napszámos munkát végzett s az elemi iskolán kivül más tanintézetbe később sem járt, több évtizeden át nagyszámú verset irt jobbágy társai tanulságára és mulattatására, melyekből nem közönséges költői tehetsége csillámlik ki; a csizmadia m.h. 1822., az asztalos 1828., a másik csizmadia 1836. 32 é., Nagy előnévvel kettő, az id. f. m.,th. biz. tag 1819-84., özvegye Zsarkó Juliánná m.h. 1895. 70 é., a.-nya 200 k., az ifjabb ma is él, a szűcsmester m.h. 1846. 65 é., a tanító 1847—8., a cserepes m.h. 1849. 30 é., a f. m. Gergely előnévvel 1886. 65 é., a másik f. m. K. előnévvel 1886-9., az ács m.h. 1895. 22 é„ a tálas 1894. 60 é., egy f. m. Gy. előnévvel 1900., a gazdálkodó m.h. 1904., a tálas B. előnévvel és a borbély Nagy előnévvel, élnek; Péter 1715., a kath. plébános 1743—65., e közben Makóról költözött be kettő, a zendülő 1753., a fazekas m.h. 1822., a kerékjártó 1824., a tálas 1826., f. m. 1886. három, t. i. 73, 45és 32 é., ez utóbbi K. előnévvel, a korcsmáros m.h. 1893.' 63 é., D. előnévvel, ács kettő él. Sámuel 1783. és 1787. ketten Makóról, egy harmadik 1794. Ceglédről, a v. esküdt 1834., a f. m. 1835. 32 é., a takács Székely előnévvel 1847. 75 é., az iparos B. előnévvel m.h. 1861. 42 é., a takács 1866. 38 é., a csizmadia 1866. 50 é„ egy másik 1873. 75 é., a f. m. 1886., egy másik Székely előnévvel 1900., a bognár m.h. 1895. 71 é., a cipész Sárai előnévvel 1900., a tálas 1910.; S á n-d o r v. házi pénztárnok, elmozdittatott s a b.gyulai elmekórházban halt meg; a v. irnok 1911. 36 é., a kovács m.-h. 1880. 51 é., f. m.-ek 1886-ban nyolcan, egy B. előnévvel és 37 é., egy másik K. előnévvel és 46 é., a tálas m.h. 1908. 41 é„ a lakatos, a bognár, a szabó, ki theologiát végzett s iparos isk. tanító és a kocsifestő K. előnévvel, élnek ; T a-más f. m. 1886. 50 é., János, e néven többen költöztek hozzánk. 1772. és 94, 1805. és 31. négyen Makóról egy 1562. Mágocson, egy 1778. T.-Inokáról (J.-N.-K.-Szol-nok m.), 1786. Orosházáról, egy Iratosról, egy másik 1790. Hegymegről, egy 1800. Sámsonról, egy 1804. Böszörményből ; e néven m.h. f. m. négy, 1819. 24 é., 1821. 76 é, 1831. 69 é., 1878. 39 é., a könyvkötő, Sárai előnévvel, 1837. t., a bognár 1837. 22 é., a két csizmadia 1842. 65 és 1882. 43 é., a tálas 1861. 40 é., Garai előnévvel tálas kettő, az egyik m.h. 1854, 17 é, a másik 1860. 54 é., ács kettő, 1881. 40 és 1898. 31 é., a *földesgazda 1829-40., egy másik 1869-ben 53 é, 1886-ban öt, ez évben még két f. m. K. előnévvel 50 és 48 é., egy 1889-ben, f. m 1900-ban kettő, Garai és Nagy előnevekkel, ez utóbbi th. biz. tag is, ki 1000 k-át alapit neje emlékére a ref. egyháznál; a tálas 1869-904. 65 é., a borbély 1904. és ma is, a zene-tanító D. előnévvel, iratosi eredetű, fia József, az orsz. zeneakadémia növendéke; a bognár D. előnévvel és a szabó Nagy előnévvel, a városi számtiszt sz. 1876., a csizmadia B. előnévvel, m.h. 1908. 75 é., az ecetkereskedő 1896. 35 é., József, ref. tanító kettő, 1778—87. és 1796 —1803., az esküdt 1800-11., a csizmadia 1788., egy 1715-ben, egy másik 1770-ben f. m.-ek, a kath. s. lelkész 1792., a csizmadia m.h. 1849. 62 é., f. m.-ek 1886-ban többen, egy B. névvel 58 é., egy Gs. névvel 56 é., egy másiK D. elő névvel 59 é.; D. előnévvel még a hentss 1904. 57 é., a kő-mives m h. 1908. 88 é., egy iparos m.h. 1908, 69 é., a nyűg. körjegyző B. előnévvel, egy csizmadia, egy kőmives és egy cipész élnek, a városi fogalmazó 1911. 36 é. — *Szabó' Visontai, somogymegyei eredetű cs., Mihály 1756-ban kapta címeres nemes levelét. Ennek fia lehetett az a Mihály, ki a debreceni főiskolából jött hozzánk iskolai rektornak 1817—9., később Köröstarcsára ment lelkésznek, s a vásárhelyi Tószeginek leányát vette feleségül. Ennek fiai, Mihály 1821—99. ügyvéd, városunk polgármestere 1849., csongrádmegyei főjegyző 1870., a ref. e. főgondnoka. i. a.-nya 1600 kor., neje Szakái Lujza m.h. 1865. Gyermekei: Mihály ottományi lelkész, Ilona Vargáné, Ida Szilágyiné, Kornélia imréné és Lujza. A főgondnok szépirod. műveiről fentebb szóltunk, A k.tarcsai lelkész másik fia volt, Ká-ro1y a kolozsvári egyet, tanára, jeles történetire.