|
|
A fejlődéslélektant idézetek forrása: Az iskola „összetétele" (1936). NLM A kísérletező ember, 69. 1. és Gyermekeink diáktársaként (1945). NLM uo. 298.1. - Az írói fejlődés növéslökéseiről: „A regényben a Gyász volt az első nagy lépés, tanulmányban, gondolkodásban a Tanú. Utána a vásárhelyi ugrás volt a legjelentősebb; ezt persze nem lehet egy műfajba belegyömöszölni: szétoszlik regényre (Iszony, Égető Eszter), drámára (Széchenyi) és pedagógiára." Interjú az életműsorozatról (1969). NLM Megmentett gondolatok, 640. 1. -A két gondolkodói minőségről: Ha most lennék fiatal (1961). NLM Sajkadi esték, 341.I.-A vásárhelyi gondolathozamról: A Galilei együttesének (1956). NLM Megmentett gondolatok, 244. I.- A Paulusz-metqfora forrása: A következő lépés (1936). Kiadatlan tanulmányok, Bp. 1968.1: 522. l.-A Gide-tanulmány: NLM Európai utas, 385.1. - D. L. hátrahagyott írásai: A szellemi élvezetről. NLM Európai utas, 648. 1. -A minőség forradalma: Bp. 1940. 1: 10. 1. - A Kisebbségben és az Égető Eszter kapcsolatáról: Grezsa Ferenc: A Németh László-i regény és az Égető Eszter. Tiszatáj, 1976. 5. sz. 66. 1. - A Husz-idézet: NLM Szerettem az igazságot, 2: 136. 1. - Az utópia címe: Vallások; meg). NLM Európai utas, 623-633.1. - Égető Eszter és Méhes jellempárhuzamáról: Grezsa Ferenc, i. h. 67.1. - Király István Németh Lászlóról: Irodalom és társadalom. Bp. 1976. 8. 1. - Németh László a szocializmusról: A következő lépés. I. h. 526.1. - Történeti érzékéről: Még oly pesszimisztikus korszakában is hibátlan, mint a második világháború évei. A bécsi döntés után önkéntesként Erdélyből lelkendező Szabó Lőrincnek válaszolja: „Bár tudnánk szilárdabb magyar határokat adni neki, mint a nagyhatalmak megvont vagy megszolgált kegye." 1940. szept. 8-án kelt levél, MTA Kézirattár, Szabó Lőrinc-ha-gyaték. - A lángészről: Móricz Zsigmond szerkesztő úr. Tiszatáj, 1977. febr. 3-6. 1. - A korszak fogalmáról: Levél Veress Dánielhez (1969). NLM Megmentett gondolatok, 586.1. - Sőtér a témák körben forgásáról: Az újraolvasás naplóiból. Kritika, 1976. márc. 8-9. 1. - Az írói munkaterv: Magyar műhely (1956). NLM Megmentett gondolatok, 205.1. - Az új Tanúról: Vásárhelyi séták (1954). NLM Megmentett gondolatok, 85. 1. - Az Utazás tervét 1945-46 tájt fölveti. A hős modellje: tanártársa, Karádi György. A fiatal sárospataki tanárt 1919 után forradalmi múltjáért állásvesztésre ítélik. Karádi Györgyné (Hódmezővásárhely) szóbeli közlése. - A Nagy család mintája a „drága jó nyolcadik". Közvetve erre utal a vallomás: „Tán mint tanárnak sikerült néhány osztályomból ilyen, persze gyorsan széteső családot csinálni." NLM Kísérleti dramaturgia, 1: 462-463. 1. -A Harc a Jólét ellen első vázlata 1946-ban készül. Vö. Zsugán István: Első filmjéről, a II. Józsefről és jelenlegi munkásságáról nyilatkozik Németh László. Hétfői Hírek, 1964. jan. 13. 7. 1. - A két Bolyairól: NLM Kísérleti dramaturgia, 2: 437. 1. - Az Apáczairól: Búcsúm a pedagógiától. NLM Negyven év, 47. I. - A Négy prófétáról: NLM Kísérleti dramaturgia, 2: 138.1. - A II. József terve: Pap Eszter Ida 1946-47-es tanévi jegyzetében. Vö. Grezsa Ferenc: Németh László és a magyar irodalomtörténet tanítása. ItK. 1975. 5-6. sz. 679-680. 1. - Az áruló terve: Hős Erzsébet füzete 1948 őszéről. A Bethlen Gábor Gimnázium Archívumában, Hódmezővásárhelyen. - Az írás ördögéről: NLM Kísérleti dramaturgia, 2: 437. 1. - Sükösd tanulmánya: A kísérletező ember. Kortárs, 1964. júl. 1138-1143.1.
Az író önértelmezése: NLM Levelek a hipertóniáról. NLM A kísérletező ember, 639.1. „Mint író, folyton bátor embernek való elhatározásokat s helyzeteket vállaltam, holott egyáltalán nem voltam bátor" - írja. „Legalább ötvenszer volt abban az állapotban", amelyben Méhes Zoltán a regényben. Uo. 689. 1. 1946. dec. 13-i riadalmáról: katonai dzsip állt meg a Bercsényi utcában. Tárkány Szűcs Ernő: Szerkesztettem a Puszták Népét, kézirat és Füredi beszéd. NLM Megmentett gondolatok, 363.1.-/1 szörnyeteg és literátor küzdelméről: Ember és szerep. Kecskemét, 1934. 118.1. - Egy cseppkőbarlangban: Ostrom után. NLM A kísérletező ember, 313. 1. - A kései vallomás: Vidéken élni. NLM Megmentett gondolatok, 450-454. 1. A vidéki város magas kultúrszínvonaláról másutt is ír: Hódmezővásárhely. NLM Sajkódi esték, 403. 1. - A szív felpuhulásáról: Gulyás Pál szobájában. NLM Megmentett gondolatok, 139.1. - Békési félévéről: Óraadók királysága. Kortárs, 1970. jún. 937-951. 1. - Püski hívásáról: Domokos Gáborné Nyeste Piroska (Budapest) emlékezése. Kézirat. - A Nyeste ház: Nyeste János vaskereskedő Széchenyi tér 13. sz. alatti háza. A ház sok lakója: Nyestéék mellett a háziasszony testvére és családja is. - Z. Bereczki Gábor: békési kisgazdapárti vezető, a negyvenes évek végén az USA-ba emigrál. Varga Imre (Budapest) szíves közlése. - A magániskoláról: dr. Bereczki Lajosné Szűcs Erzsébet (Mezőberény) kéziratos visz-szaemlékezése alapján. - Írók békési látogatásáról: Domokos Gáborné Nyeste Piroska visszaemlékezése. A sajtó szerint a Parasztpártnak 1945. máj. 20-án volt Békésen nagygyűlése; Kovács Imre mondott beszédet. - A három Lányaim-tanulmány: A mondat születése; Gyermekeink diáktársaként; Ostrom után. (1945. márc.) NLM A kísérletező ember, 269-326.1. - A verses dráma: a Sámson. Vásárhelyi emlékezők - így Kristó Nagy István - szerint még Vásárhelyen is dolgozott rajta. - A Széchenyi és A tanügy rendezéséről: Domokos Gáborné Nyeste Piroska emlékezése. Az író később küldött neki a Széchenyiből e dedikációval: „A boldog jegyeseknek Piroskának és Gábornak (akik ezt állítólag el is olvasták, s hozzá kettesben) jobb mulatságot kíván, barátjuk: Németh László. Vásárhely, 1947. jan. 12-e" - Az Új Szellemi Front polémiája: Darvas József Üj szellemi frontot! címmel cikket írt a Szabad Nép 1945. máj. 13-i számába. Sokan hozzászóltak: Kállai Gyula, Révai, Zilahy, Gábor Andor, Illyés, Erdei, Szekfű, Horváth Márton. A vitaanyag a Szikra kiadásában kötetben is megjelent. - Révai életet jelentő szava: „Felesleges ma azon vitatkozni, hogy az értelmiségnek Szekfű Gyula vagy Németh László mögött álló része jelentősebb-e a magyar újjáépítés szempontjából. Nem a számszerű arányok döntenek itt. Szükség van az értelmiség mindkét táborára, még ha az egyik tábor csak néhány emberből állna is." Hozzászólás Darvas Új szellemi frontot! című cikkéhez; Szabad Szó, 1945. máj. 18. Érdekes, hogy e tájt készül Juhász Géza Ady-tanulmánya; megj. a Demokrácia és köznevelés című kötetben, Bp. 1945. 214 1. Szerinte Révai és Németh László Ady-tanulmánya kiegészíti egymást. - A közéleti lehetőség: Illyés ekkor a Parasztpárt budapesti elnöke, az Intéző Bizottság tagja, nemzetgyűlési képviselő. Vö. Tóth István: A Nemzeti Parasztpárt története 1944-1948. Bp. 1972. 24.1. Az írók pártba lépéséről: Veres Péter: írók a Parasztpártban. Szegedi Szabad Szó, 1945. ápr. 1. 3-4. 1. Illyés 1946. márciusában mond le mandátumáról: Amiről hallgatnak, amiről beszélnek. Kis Újság, 1946. márc. 23. 2. 1. Németh Lászlót kezdettől támogatja. Szeretné, ha a párt képviselőjelöltként léptetné föl. A párt kiadójánál közbenjár, hogy A tanügy rendezése megjelenjék. - Püski szerződése: A Lányaim új kiadásáról. Vö. Németh László: Homályból homályba, 2:9.1. - Nyilas röpcédulák: Szűcs Gergely (Cegléd) visszaemlékezése. - Féja és Németh letartóztatásáról: Óraadók királysága. Kortárs i. h. és Balogh Ferenc: Óbudán, Féja Gézával. Békés Megyei Népújság, 1975. dec. 25. A békési visszaemlékezők (Szűcs Gergely) szerint az írókra Görgényi Géza szigorló orvos terelte a gyanút: emlékezett Németh 1942. március 15-i beszédére, amit a szegedi egyetemen tartott. Németh László a helyi vezetők - Ágoston Jenő, Durkó Imre - és Püskiék ellentétére vezeti vissza az esetet. - A Teleki utcai ház: Teleki u. 31. sz. alatt. Varga Imre tudomása szerint Makra Némethéktől uzsorabért kért; 16 000 pengőt egy hónapra. (1945. nov. 5-i naplójegyzése.) Leírása 1946. júl. 22-i látogatásáról: „Por, rendetlenség, légy, az ágyak a folyosón. Az öreg néni (Németh édesanyja) Proustot olvas s mellé Zsigrait." A család 1946 augusztusában költözik föl Budapestre. - A megrettent igazgató: Végh László. Az író alkalmazását az igazgatótanács álláspontjától tenné függővé. Vö. Nyíri Sándor (Békéscsaba) visszaemlékezése. - A fővárosi hírek: Kristóf Károly: Akik az írókat némaságra ítélik. Nyilvános tárgyaláson védekezhetnek a fasiszta rezsimet szolgált irodalmárok. Kis Üjság, 1945. ápr. 28. A cikk szerint a Magyar írók és Művészek Szabad Szervezetének Irodalmi Csoportja Nyirő, Németh László, Hankiss János, Kodolányi, Szabó Lőrinc kihallgatását vette tervbe. Az MKP és SZDP azonban visszavonta képviselőit az igazoló bizottságból, feleslegesnek ítélvén. Vö. írói igazoltatások és egyebek. Szabad Nép, 1945. máj. 13. Horváth Zoltán ellenvéleménye: Mentőakciók. Népszava, 1945. máj. 23. Szabó Lőrincet az újságíró-szövetség igazolóbizottsága hallgatta ki. Ügyéről: Szabó Lőrincet feddésre ítélte az újságírók igazoltató bizottsága. Szabad Nép, 1945. szept. 26. és Szabad Szó, 1945. szept. 27. Ribillió Püski igazoltatása körül: Horváth Zoltán és Cserépfalvi lemondott tisztéről az enyhe ítélet miatt. Vö. Szabó Lőrinc: Napló, levelek, cikkek. Bp. 1974. 323.1. - Orosházán: 1945. május elején. PáK János vendégszerető házában lakik. Bor Pál - ekkor orosházi matematika-fizika-tanár - ellenőrzi a magánvizsgázó Németh Judit tudását. Az igazgató: Csizmadia György, a helyi parasztpárt alelnöke. 1948-ban Németh László érettségi elnöke a vásárhelyi gimnáziumban. Vö. Csizmadia György (Budapest) visszaemlékezése. Kézirat. Útjáról: NLM A kísérletező ember, 13. 1. - A kecskemétiigazgatóság tervéről: NLM A kísérletező ember, 13.1. -A debreceni állás: Kondor Imre megígéri, hogy kinevezteti egyetemi könyvtárossá. Vö. Szabó Lőrinc: Napló, levelek, cikkek. Bp. 1974. 341. 1. és Németh László levele Gulyás Pálnénak 1945. aug. 24-én, szept. 21-én. Keserű hangon ír Kondor meghátrálásáról. Itt köszönöm meg Gulyás Pál özvegyének és leányának, hogy az író levelezését tanulmányozhattam. - Móricz oldalán: Németh László részt vesz Móricz 1940-es nagy országjárásában (Sopron, Győr, Debrecen, Cegléd, Békéscsaba, Hódmezővásárhely). Cikkei az első vásárhelyi út tapasztalatairól: Az ifjúság kérdez. Reggeli Magyarország, 1940. ápr. 21. Téli hadjárat, Bp. 1940.48-52.1. és Kisebbségben, 3-4: 254-258.1. Kiállítás Vásárhelyt. Reggeli Magyarország, 1940. ápr. 28. Kisebbségben 3-4:258-262.1. Magyar vidék. Téli hadjárat, 42-48. 1. Magyar szigetek. Uo. 57-61. 1. Az útról: Móricz Zsigmond a szerkesztő. Móricz Zsigmond ébresztése, Bp. 1945. 64.1. és Kristó Nagy István: A vásárhelyi gimnázium mint a népi gondolat műhelye. A Bethlen Gábor Gimnázium Évkönyve 1972. 131-136. 1. - A vásárhelyi szálláscsinálók: Vö. Óraadók királysága. Kortárs, 1970. jún. 937-951.1. és Sipka Sándor: Németh László Vásárhelyen. A Bethlen Gábor Gimnázium Évkönyve 1970. 8-10.1. és Mátyás Sándor: Németh László a vásárhelyi gimnáziumban (1945-1948). Csongrád Megyei Hírlap, 1975. márc. 23. Németh László Kristónak levelet írt Békésről: szívesen eljönne Vásárhelyre iskolaorvosnak, s magántanítványokat is vállalna. Kristó Mátyás Sándorral fölkereste Vörös Mihály igazgatót, Márton Árpád elnöklelkészt, s rábeszélték őket Németh László fogadására. Könyves Géza távozásával megüresedett az iskolaorvosi állás, s a tanárhiány óraadói alkalmazását is lehetővé teszi. Megszerzik a Nemzeti Bizottság hozzájárulását is. Néhány héttel később Illyés franciatanári megbízását is fontolgatják. Vö. Grezsa Ferenc: Németh László Vásárhelyen. Kortárs, i975.nov. 1810-1811.I. - A félelemtől diktált reményről: Németh László levele Várkonyi Nándornak 1947. ápr. 22-én. Kortárs, 1976. dec. 1978. 1.-Az érkezés: Az írót Pákozdy Ferenc - az Égető Eszter Hallgatója - és Tárkány Szűcs Ernő - a regényben Szűcs Bandi - fogadták az állomáson. Kristóék Bercsényi u. 27. sz. alatti házában kapott szobát. Rajtuk kívül itt lakott Kristóné anyósa, Engelthaller Kálmánné, „egy hetvenhat éves Parist járt nagymama", s Márton bácsiék: a menhelybe öregedett Tóth Márton gépész és felesége, a versíró Elek Juszti. Vö. Németh László 1945. szept. 21-i levele Gulyásnénak. Vö. Kiss Lajos: Elek Juszti élete és versei. Vásárhelyi kistükör, Bp. 1964. 195-240.1. és Kristó Nagy István: Elek Jusztina verseiből. Somogyi Könyvtári Műhely. Szeged, 1975. okt. 293-308. 1. Itt vendégeskedett „Kálmán bácsi és Leona néni": Isoz Kálmán zeneesztéta és felesége. Később az író átköltözött az Andrássy (ma Lenin) utcai gyógyszertár emeleti szobájába. - Az 1940. ápr. 13-i látogatás: A vásárhelyi gimnázium Petőfi önképzőköre tervbe vette, hogy az 1939-40-es tanévben meghívja Erdélyi Józsefet, Pásztor János szobrászt, Szabó Dezsőt, Móricz Zsigmondot, Bartók Bélát, Kodály Zoltánt, Németh Lászlót, s bemutatja a Villámfénynél című drámát. (Az önképzőkör 1939. okt. 7-i levele a tanári karhoz. A Bethlen Gábor Gimnázium Irattárában.) Az írót Vas István VIII. oszt. tanuló személyesen hívta meg. Móricz is vele tartott Vásárhelyre. A városháza közgyűlési termében rendezett esten Németh Lászlóról Dömötör János önképzőköri elnök tartott előadást, majd Vas István Liszt- és Schubert-műveket s saját szerzeményét játszotta zongorán. Az író két írását olvasta föl: A nép Eötvös-kollégiuma című esszéjét és a Lányaim egy részletét. Másnap író-diák találkozón vett részt a cserkészotthonban, majd a Tanyai Tanulók Otthonát, továbbá az ásványgyűjtő és népzenekutató orvost, Péczely Attilát és a Tornyai Társaság költőjét: Vöröss Istvánt látogatta meg. Móriczcal együtt Márton Árpád elnöklelkész házában szállt meg. A cserkészcsapat Üj magyar szellemiség című kiállítását már nem látta: mára 26-tól ápr. 3-ig volt nyitva. Cikkét róla egy Kristótól kapott vázlat alapján írta. Az Égető Eszter az önképzőköri előadás történetébe összevonja a két - tavaszi és őszi - látogatást. Pákozdy Ferenc ősszel - a Tamási Áronhoz írott verssel - szerepelt. A Móriczhoz írott Ady-vers pedig korábban: a januári diákbálon hangzott el, melyen A fejedelem tánca című darabot az író jelenlétében mutatták be. A nov. 9-i Tamási-est alkalmával látogatott először Németh László Kristóékhoz. A Bethlen Gábor Gimnázium Évkönyve 1940. 33.1. és Németh László levele Kristó Nagy Istvánnak 1940. ápr. 26-án. Itt köszönöm meg Kristó Nagy Istvánnak, hogy az íróval kapcsolatos dokumentumanyagát volt szíves tanulmányozásra rendelkezésemre bocsátani. - A november 9-i Tamási-est: Az írót személyesen Hollósy Antal gimn. tanuló hívta meg, a cserkészcsapat fennállásának 20. évfordulója alkalmával. Németh László Erdély történeti lelkisége címmel olvasott föl, Tamási Áron előadásának címe: Fiatal Magyarország. Bemutatták Péczely Attila szerzeményét is, az Erdély hangja c. kórusművet. Vö. Németh László és Tamási Áron Vásárhelyen. Vásárhelyi Ifjúság, 1940. nov. 10. és Kristó Nagy István, Szathmáry Lajos (Budapest) visszaemlékezése. - A sajtóvisszhang: Vásárhelyi Reggeli Újság, 1940. ápr. 13., Vásárhelyi Új Hírek, 1940. ápr. 12-13. Osváth Gábor: Népújság, 1940. ápr. 12. Osváth Béla: Vásárhelyi Új Hírek, 1940. ápr. 13., Népújság, 1940. nov. 12. Pákozdy verse a Vásárhelyi Ifjúság 1940. nov. 10-i számában. Vö. Grezsa Ferenc: Németh László Vásárhelyen. Kortárs, i. h. és Kristó Nagy István levele Németh Lászlóhoz 1940. dec. 11-én. - A Tanyai Tanulók Otthona: Vö. Grezsa Ferenc: Egy gondolat története (Németh László és a népoktatás). Forrás, 1975. dec. 27-32.1. Szathmáry Lajos: Néhány adalék a Cseresnyés Kollégium megalakulásának történetéhez. A Bethlen Gábor Gimnázium Évkönyve 1963. 8-12. 1. és Móricz Zsigmond: Hódmezővásárhelyi jegyzetek. Kelet Népe, 1940. febr. 15.; Népi kollégiumok Vásárhelyen (1938-1949). összeállította Imolya Imre. Hódmezővásárhely, 1973. 228 1. A kollégiumot Németh László drámájáról nevezték el Cseresnyésnek. - Péczely Attila (1897-1964) orvos, népzenekutató, etnográfus, botanikus, műgyűjtő orvos. Szent Antal u. 3. sz. alatti lakásán Németh László többször is megfordult. Portréja az Égető Eszterben: NLM 358-361.1. - Szathmáry Lajos (1903-) Sárospatakon, Hódmezővásárhelyen (1931-1941), majd Pápán tanár, 1938-ban megszervezi Vásárhelyt az első magyar tanyai kollégiumot. Portréja az Égető Eszterben: NLM 338-350. 1. A regényben Égető és József vitája a tanyai kollégiumról: a valóságban Móricz és Németh László polémiája. A vásárhelyi példa: Kristó Nagy István címötlete. Vö.: Magyar Élet, 1940. 1. sz. 31.1. -Magánembérként Vásárhelyen: 1941. aug. 13-án. Vö.: Németh László levele Kristó Nagy Istvánnak 1941. aug. 4-én. Másodszor tán az 1942. márc. 14-én a szegedi egyetemen tartott beszéde után. Vö.: Kristó Nagy István levele Németh Lászlónak 1942. márc. 6-án. - A család lehívása: Kristó Nagy Istvánné levele Németh Lászlónak 1942. szept. 16-án. - 1945 tavaszán : Óraadók királysága. Kortárs, i. h. - A vásárhelyi könyv terve: Németh László levele Kristó Nagy Istvánnak 1940. ápr. 26-án. - Németh László Vásárhelyen: Kristó Nagy Istvánnét (1899-1967) készíti elő a magánvizsgákra. 1945. dec. 31-én a VII., 1946. máj. 14-én a VIII. o. anyagából tesz sikeres vizsgát. A kisház verandáján, szeptemberben, méh-zümmögés közben írja A tanügy rendezését. Később Péczely Attila fiát, P. Györgyöt tanítja magántanítványként. - Az elköltözés tervei: 1945 nyarán a Bocskayba készül. Télen Törő Imre debreceni anatómiai intézetébe szeretne kerülni, tudományos munkatársnak. Ugyanekkor Karácsony Sándornak is ír: nem juttatná-e be valamelyik debreceni gimnáziumba. Vö.: Németh László levele Gulyásnénak 1946. jan. 11-én. Sárköziné is kijár számára egy instruktori állást a Vöröskereszt budapesti zsidó árvaházában. Vö.: Németh László levele Kristó Nagy Istvánnak 1946. jan. i-én. 1946 nyarán üzen a debreceni Dóczi gimnáziumba: elvállalnák-e óraadónak. Vö.: levele Gulyásnénak, 1946. jún. 7-én. 1947. febr. 5-én Várkonyinak ír: elfoglalná a tavaly ígért pécsi könyvtárosi állást. A gondolat még nyáron is foglalkoztatja. Vö. Honig Klára: Németh László és Pécs. Németh László emlékére. A pécsi Leöwey Klára Gimnázium KISZ-szervezete magyar irodalmi szakkörének összeállítása. 1976. nov. 2. 1. 1948 tavaszán Rácz Miklós vásárhelyi leánygimnáziumi igazgató közvetítésével tájékozódik megint Debrecenben, esetleg Nyíregyházán. Vö.: levele Gulyásnénak 1948. márc. 31-én. A tanév végén Pestre vagy Debrecenbe akar menni. Vö.: levele Gulyásnénak 1948. jún. 24-én. Vásárhelyi lemondása után két állásról is tárgyal: Ortutayval a Nemzeti Múzeumban és Papp Ferenccel Debrecenben. Vö.: levele Gulyásnénak 1949. márc. 20-án és ápr. 13-án. - Később is visszatér: 1948. dec. 2-án mondja föl tanári állását, és költözik Budapestre családjához. 1949. márc. 18-án már Vásárhelyről ír Gulyásnénak levelet, s jó fél évet lenn tölt. 1951 tavaszán-nyarán, 1952. szeptemberében, 1953. májusában megint Vásárhelyen tartózkodik. 1954-ben hipertóniáját Vásárhelyen gyógyítja, csaknem az egész második félévben lenn van. Vö.: Kristó Nagy Istvánné kéziratos kronológiája. -A száműzetésről: Vásárhelyi séták című visszaemlékezésében így fogalmaz: „ellenségeim, amikor Vásárhelyre száműztek.. ." NLM Megmentett gondolatok, 83.1. Hajdú Péter is „hódmezővásárhelyi exilumot" emleget. Vö. A Hang kiszolgáltatottja. Református Egyház, 1976. júl. 1. - A fölszabadulásról: Vásárhelyre mint elveszett paradicsomra, a boldogság elsüllyedt szigetére emlékezik később. Vö.: Vásárhelyi séták. NLM Megmentett gondolatok, 83. 1. és Hódmezővásárhely. NLM Sajkódi esték, 406.1., továbbá Levelek a hipertóniáról. NLM A kísérletező ember, 654.1. - Kivándorló: Varga Imre jegyezte föl békési naplójában 1945. dec. 27-én: „Németh Lászlót megkérdezték Z. Bereczkiék, hogy ő milyen párti. S azt mondta: kivándorláspárti." - A leverő szegénységről: Németh László levele Várkonyi Nándornak 1947. febr. 5-én. Kortárs, 1976. dec. 1976. l.-A nagy csendről: Gulyás Pál szobájában. NLM Megmentett gondolatok, 142.1. - Mozarti zene: A vásárhelyi kútra. NLM Megmentett gondolatok, 524. 1. Innen az Égető Eszter zenei motívuma. - Torz szépség: Mint Tornyai festményein: „a szépség rangjára emelt torzság". Hódmezővásárhely. NLM Sajkódi esték, 402.1. - Tolsztoj Jasznaja Poljanája: Vásárhellyel való párhuzamát egy kései tanórán is megfogalmazza. írás és élet egyensúlyát teremti meg ő is a kivonulással megszerzett „szerzetesi" életformában. Vö.: Németh László: Tanóra Tolsztojról. Köznevelés, 1975. dec. 19.19-22. l.-A Gulyáspárhuzamról: Életregénye e fejezete fölé Gulyás Pál verscímét írja: Az Alföld csendjében. Vö.: NLM Megmentett gondolatok, 139.1. - Montaigne aziluma: Vö.: Szerb Antal: A világirodalom története. Bp. 1973. 278. 1. A montaigne-i magatartás később, Sajkódon lesz jellemző, de első ilyen típusú esszéit már 1945-ben megírja (Gyermekeink diáktársaként, Óraadók királysága stb.). - A budai börtön: A „vallásos" nevelésről. NLM Sajkódi esték, 20. 1. és Vásárhelyi séták. NLM Megmentett gondolatok, 83.1. - Az Égető Eszter környezetrajza: NLM 277-281. 1. - Mátyás Sándor (1908) magyar-latin-francia-angol szakos tanár a vásárhelyi gimnáziumban, majd az államosítás után Szentesen. A helyi szociáldemokrata lap, az Alföldi Újság cikkírója. Francis Jammes-fordításai a Puszták Népe és a Délsziget 1946.1. számaiban jelentek meg. Később Virginia Woolf: A világítótorony című regényét fordítja. Portréja az Égető Eszterben: 339v> 363-365., 619.1. - Pákozdy Ferenc (1904-1970) előbb orvosi, majd jogi tanulmányokat folytat, majd újságíró Vásárhelyen. József Attila első értő kritikusai közé tartozik. Verseskötetei: A Tisza sirálya (1927), Förgetegben (1943), Shakespeare szonettjei (1943), Esthajnal (1968). Shakespeare: Vihar-fordításának részlete a Délsziget 1946. 1. számában jelent meg. Kritika róla: Maczkó Piroska, Vásárhelyi Szó, 1956. jan. 1-5. 1. Shelley: Óda a nyugati szélhez c. versfordítását Szabó Lőrincnek dedikálva a Független Újság 1947. nov. 13-i száma közli. Németh László portréja az Égető Eszterben: 360., 372., 619. 1. Pályájáról: Sipka Sándor a Bethlen Gábor Gimnázium 1970-es Évkönyvében, 11. 1. Sakkbajnoki sikeréről: Vásárhelyi Független Újság, 1947. júl. 10. - Tölcséry István (1899-1963) latin-történelem szakos gimnáziumi tanár, könyvtáros. Cikkírója a Puszták Népének: Könyvtáraink sorsa, 1947. jún. 142-145.1. Az Égető Eszterben Macskási, 339. 1. A hadifogságból 1946. szeptemberében tér haza. - Galyasi Miklós (1903-1973) múzeumigazgató. Verseskötete, A nagy törvény mentén, Kohán pasz-telljeivel 1934-ben jelent meg. A Tornyai Társaság újjászervezője, a Puszták Népe szerkesztője. - Karádi György (1885-1946) földrajz-természetrajz-tanár, akit a nyugdíjból a háború utáni tanárhiány miatt reaktiválnak. Pályájáról: Emlékfüzet dr. Karádi György gimn. tanár (1885-1946) halálának 25. évfordulóján. Összeállította Imolya Imre. Hódmezővásárhely, 1971. - Osváth Béla (1926-1965) később tanár, 1954-től TIT-titkár, majd a Nemzeti Színház dramaturgja. Művei: Szigligeti (1955), Türelmetlen dramaturgia (1965). - öten se hívták meg: Hódmezővásárhely. NLM Sajkódi esték, 407. 1. - A szeretetről: „Életem legnehezebb éveire, egy Móricz Zsigmond oldalán megismert alföldi város, Hódmezővásárhely ad men- és munkahelyet s egy vá-rosnyi szeretetet is ráadásul." Vidéken élni. NLM Megmentett gondolatok, 451. 1. - Beszámoló Gulyáménak: levele 1945. szept. 21-én és 1946. márc. 17-én. - Várkonyinak panaszkodik: levele 1947. febr. 5-én. Kortárs, 1976. dec. 1975. 1. - Ráció és ösztön: A vidéki életet így definiálja: „a szellemnek függetlenséggé nevelhető magára utaltsága." Vidéken élni. I. h. „írói szempontból is az itt eltöltött öt év volt életem legtermékenyebb szaka." önmagáért szerették - emlékezik tanártársa, Mátyás Sándor. Rácz Miklós békési tanárt például az ő ajánlására nevezték ki a leánygimnázium igazgatójává. - Sóvárgása egy „mai szentség" után: Németh László levele Kristó Nagy Istvánnak, 1967. jún. 21-én. -A nagy család eszméjéről: A „vallásos" nevelésről. NLM Sajkódi esték, 20.1. - A favágó diákokról: NLM Megmentett gondolatok, 85.1. Az 1947-ben érettségizett fiúosztály volt. - A Cseresnyés tanfolyama: A Bárczi-féle nyelvtörténeti kézikönyv alapján tartotta, de nem a kollégistáknak, hanem a VII. osztálynak. A latinból levezetett franciatanítási módszere kéziratban Horváth Károlyné (Budapest) gyűjteményében. A tanfolyam - Szerb Antal Száz verséből fordítottak - fél sikert hozott; a fiúk mint kezdők nem tudtak lépést tartani a lányokkal. Vö.: NLM Sajkódi esték, 414.1., NLM A kísérletező ember, 405. 1. és Tószegi Péter (Keszthely) emlékezése. - A húszéves íróijubileum: Történetét bizonyos igazítással az Égető Eszterben is megírja. Színhelye az Andrássy utca 9. sz. emeleti szoba a patika fölött. Pákozdy Ferenc versben köszöntötte. így kezdődött: Németh mint Goethe, László mint apám... Mátyás Sándor fölolvasta az 1925-ös Nyugat-pályázat jelentését. A köszöntő beszédet Tóth Kálmán - egy Kanadából a háború idején itt rekedt református lelkész - tartotta. Felesége, aki énektanár volt, a Psalmust énekelte el. Jelen volt még Tárkány Szűcs Ernő és két diáklány: Török Eszter és Czeglédi Nagy Cella. Vö.: Tóth Kálmán levele Imre Sándornak 1975. máj. 14-én.; Tárkány Szűcs Ernő: Szerkesztettem a Puszták Népét. Kézirat; Mátyás Sándor (Szentes) emlékezése. Tóth Kálmánról: Alföldi Újság, 1947. jún-l5- Vásárhelyi Szó, 1955. okt. 24-26.1. - Rémlátó képzeletéről: Vö.: levele Várkonyi Nándornak, 1947. áPr- 16-án. Kortárs, 1976. dec. 1978.1. - Osváth Béla színháza: Osváth Béla akkor mint bölcsészhallgató kisegítő tanár a vásárhelyi gimnáziumban. „Vásárhely Tóth Lászlója" 1945. okt. 6-án Ifjúsági Színjátszó Társaságot alapít. Németh Cseresnyését tervezik novemberre megnyitó előadásként, Lehotayval a főszerepben, az író rendezésében. Mégis lesz színház Vásárhelyen. Alföldi Üjság, 1945. okt. 6. Végül is Rachmanov Viharos alkonyatával kezdenek nov. 28-án. Dec. 6-án játsszák a Tündöklő Jeromost, majd 1946. jan. 25-én a villanyhiány miatt elhalasztott Villámfénynél c. Németh-darabot. (A szerző nincs jelen; Békésen van, így a kedvezőtlen helyi kritikai fogadtatásról nem szerez tudomást. Vö.: Gracza János: A Villámfénynél bemutatója. Alföldi Újság, 1946. jan. 27.; Németh színdarabja a színházban. Vásárhely Népe, 1946. jan. 27. A darabot vontatottnak, cselekményszegénynek minősítik. A Tornyai Társaság tagjai memorandumban tiltakoznak Gracza kritikája ellen. Vö.: Tárkány Szűcs Ernő: Szerkesztettem a Puszták Népét. Kézirat.) A VKM-engedély 1946. márc. elején érkezik meg, s vele Osváth színigazgatói kinevezése. Vö.: Az önálló vásárhelyi színház. Vásárhelyi Független Üjság, 1946. márc. 13.; Állandó színházat kap Vásárhely. Alföldi Üjság, 1946. márc. 21. Az áprilisban bemutatott Dandin Györgyről Mátyás Sándor ír - az Égető Eszterben is emlegetett - kritikát Moliére Hódmezővásárhelyen címmel. Megj. Alföldi Újság, 1946. ápr. 27. Májusban három egyfelvonásost játszanak: a Kar-nyónét, Shaw: A sors emberét és Tamási: Székely fását; júniusban a Légy jó mindhalálig és a Sári bíró érdemel említést. Hauptmann Naplemente előtt c. művét Somlay vendégszereplésével jún. 11-én mutatják be. Németh a lent élő Somlayval Takács Ferenc államtitkár házában találkozik s barátkozik össze. Vö.: NLM Megmentett gondolatok, 557— 560.1. és NLM Sajkódi esték, 410.1. Itt lát először Kohán-képet a falon. Föltehető, hogy okt. 6-án a városi múzeumban megnyíló kiállítását is megnézi. Osváth ápr. i-ére az Operát is lehozza természetbeni gázsiért, „ludakért". Rossini Sevillai borbélyában Székely Mihály énekli a címszerepet. Az előadáson Németh is jelen van. Vö.: NLM Megmentett gondolatok, 557.1. Osváth színházáról: Osváth Béla: A hódmezővásárhelyi színház másfél éve. Új Szántás, 1947. márc. 154-158. 1; Kristó Nagy István: Vidéki színház. Puszták Népe, 1948. márc. 63-66. 1.; Nika Mária: Az Operaház vendégjátéka Hódmezővásárhelyen. Kis Üjság, 1946. ápr. 7. Moldvay Győző: Volt egyszer egy színház. A Bethlen Gábor Gimnázium Évkönyve 1972. 143-152.1. Osváth Béláról: NLM Megmentett gondolatok, 556-560. 1. Nagyapjáról 1954-ben Gyémántdiploma címmel regényt tervez. Modellje az Utazás TIT-titkárának. - Péczely Attila zenetörténeti szemináriumáról: Az Égető Eszterben is megírt nevezetes kul-túresemény 1947 tavaszán zajlott. Az első előadás ápr. 19-én hangzott el Bárdos Lajos, Ádám Jenő és Péczely Attila közreműködésével. A tizedik előadás jún. 9-én volt. Kb. 400 rendszeres látogató járt el a sorozatra. Programja: a népzene és a műzene története a gregoriántól napjainkig. Szegedi operaénekesek, a helyi színház művészei, a Tornyai Társaság kamarazenekara és a városi énekkar működött közre. Vö.: Éneklő Vásárhely. Vásárhelyi Független Újság, 1947. ápr. 10.; Biró József: A szabadművelődés zenei szemináriuma. Puszták Népe, 1947. jún. 151-152.1.; Péczely Attila: Vásárhely zenei életének mérlege* 1947-ben. Alföldi Újság, 1948. jan. 3. Péczelyről: Huszonöt év a népzenekutatás területén. Péczely Attila dr. jubileuma. Alföldi Újság, 1948. mára 28. Németh a zenei szemináriumról: NLM Megmentett gondolatok, 557. 1. és Sajkódi esték, 403.1. - A Tornyai Társaságról: 1934. júl. 14-én alakult, 1946. febr. 13-án szerveződött újjá. Elnöke Galyasi Miklós lett. Galyasiról: Új vezető a vásárhelyi kultúrintézmények élén. Vásárhely Népe, 1946. jan. 13. Németh portréja róla: az Égető Eszterben Gyenes; NLM 358-359.1. Társelnök Pákozdy Ferenc, Takács Ferenc és Kohán György, alelnök Péczely Attila, ügyvezető elnök Vöröss István, titkárok Kristó Nagy István, Dömötör János és Tárkány Szűcs Ernő. A tagok sorában találjuk Németh Lászlót és Veres Pétert is. Fontosabb felolvasó ülései, melyeken az író is részt vehetett: 1946. máj. 23-án Ormos Pál kórházi főorvos olvassa föl esszéjét a könyvről. (Puszták Népe, 1946. dec. 80.1.) Aug. 8-án Osváth Béla tartja székfoglalóját, Századunk magyar drámája címmel. A színészek - Ajtai, Romvári, Gobbi - részleteket mutatnak be Tamási Vitéz lélek, Németh Villámfénynél és Zilahy Fatornyok c. drámáiból. (Vásárhelyi Független Újság, 1946. aug. 7.) Szept. 26-án Kristó Nagy István Szellem és politika c. székfoglalója hangzik el, s Bodnár Éva vázlata Tornyairól. (Puszták Népe, 1946. dec. 80. 1.) Kristó előadását a Délsziget közli 1946. 1. számában, 2-6.1. Nov. 7-én Mátyás Sándor Az ősz a költészetben címmel mutatkozik be. (Vásárhelyi Független Újság, 1946. nov. 6.) 1947. jan. 11-én Takács Ferenc ad elő dániai tanulmányútjának tapasztalatairól. (Alföldi Újság, 1947. jan. 24.) - Puszták Népe: A Tornyai Társaság folyóirata 1946-ban indul, s 1948 őszén szűnik meg. Galyasi Miklós és Tárkány Szűcs Ernő szerkeszti. Kb. icoo előfizetője van. Németh közvetítésével a Válasszal közös előfizetési felhívást bocsát ki. Vidéki munkatársak: Cseres Tibor (Békéscsaba), Madácsy László (Szeged), Kristó Nagy István (Budapest), Faragó József (Kolozsvár), Varga Imre (Debrecen). Kapcsolatot tart az Utunkkal is: Tompa, Szabédi, Horváth Imre, Sütő András, Létay Lajos írásai is megjelennek benne. Nemcsak irodalommal, „alföldtudománnyal" is foglalkozik. Jelen van a jogi néprajz, a zenefolklór, a népnyelv, a régészet, az etnográfia, a várostervezés, a településföldrajz, a mezőgazdaság-tudomány, a pedagógia is. Politikai szempontból „pártok fölött" áll, illetve enyhe politikamentesség jellemzi. Nevesebb szerzői: Illyés Gyula, Veres Péter, Szabó Lőrinc, Németh László, Gulyás Pál, Kiss Lajos, Takáts Gyula, Jékely Zoltán, Marót Károly. Kritika a folyóiratról: Lukácsy Sándor: Vidéki folyóiratok. Valóság, 1947. jan. 45-49. 1. Orosz László: Vidéki folyóirataink egy éve. Válasz, 1947. nov. 445-447. 1. Vö.: Tárkány Szűcs Ernő: Szerkesztettem a Puszták Népét. Kézirat. - Délsziget: a Tornyai Társaságból kivált ellenzék folyóirata. Három száma jelent meg 1946-47-ben. Programja a tömegművészet ellenében a minőséget hangsúlyozza. Moldvay Győző és Vöröss István szerkeszti. A Puszták Népénél valamivel konzervatívabb szemlélet jellemzi. ír bele Németh László, Bibó, Csorba Győző, Kodolányi, Szabó Lőrinc, Takáts Gyula, Tóth László, Vár-konyi Nándor, Bálint Sándor, Katona Imre. A Szabad Szóban Sarkadi Imre ismerteti. A Délsziget irodalmi estjén 1947. nov. 13-án Szabó Lőrinc is föllép. Kritika a fentieken kívül: Mit akar a Délsziget? Alföldi Újság, 1946. nov. 1.; Galyasi Miklós: Lássunk tisztán. Vásárhelyi Független Újság, 1946. nov. 5.; A Szabad Szó a Délszigetről. Vásárhelyi Független Újság, 1946. dec. 29.; A rádió és a Kis Újság a Délszigetről. Vásárhelyi Független Újság, 1947. jan. 5.; Fővárosi bírálat a vásárhelyi folyóiratokról. Vásárhely Népe, 1947. jan. 14. -Életrajz és mű viszonyáról: Németh László: Az író és modelljei. NLM Megmentett gondolatok, 316-327. 1. és Regényírás közben. Uo. 291-303. 1. - A félelem Laokoon-kígyói: NLM Szerettem az igazságot, 2:31., 87., 89., 223. 1. - Egy hajszál: Uo. 161., 247.1. - A Döbling-Vásárhely párhuzam: NLM Szerettem az igazságot, 1 :i3-1. - Az újságinterjú: Örvös Lajos. Szabad Szó, 1946. dec. 25. Ua.: Széchenyi. NLM Szerettem az igazságot, 2:69. 1. - Kútmérgező: „A rádióban Kútmérgező címmel méltatott egy mai disszidens." NLM Megmentett gondolatok, 269. 1. Vö.: NLM Szerettem az igazságot, 2:187.1. - Előszó a drámákhoz: NLM Szerettem az igazságot, 1: 12.1.
A tanügyi reform céljáról: NLM A kísérletező ember, 344. 1. - A nemzet szükségletéről: A Gyermekeink diáktársaként jegyzeteként. NLM A kísérletező ember, 310. 1. - B. Nagy László állítja: „Németh László politikai fordulata lényegében már a negyvenes évek végén megtörtént." Németh László pályája 1945 után. Kortárs, 1970. jan. 36-49.1. -Németh László alkalmazásáról: Az igazgatótanács 1945. szept. 21-i és a presbitérium okt. 2-i üléséről fölvett jegyzőkönyvben. Bethlen Gábor Gimnázium Irattára. - A leghatározottabban elítéljük: A tanári kar 1946. márc. 4-i értekezletének határozata. Jegyzőkönyv a Bethlen Gábor Gimnázium Irattárában. - A vidéki munkáról: Két előszó. 2. Egy természettudományi tankönyv elé. Válasz, 1948. márc. 244-249. 1.; NLM A kísérletező ember, 496. 1. - Németh László kérvénye: Békésen 1945. szept. i-én kelt, kézírással. Szövege: „Igen tisztelt Miniszter Űr, arra kérem, hogy a hódmezővásárhelyi ref. kollégiumban (vagy másutt, ahol az igazgató ehhez hozzájárul) az ifjúságnak mint kisegítő tanár minden díjazás nélkül irodalom- (esetleg világ-) történetet taníthassak. Kérésem támogatására fölhozom, hogy autodidakták széles köre számára szeretnék természettudományi és történelmi tankönyveket írni, melyeknek kiadását a Nemzeti Parasztpárt kiadója is vállalná. Előbb azonban középiskolai tanulókon kellene módszerem és mondanivalóm kipróbálni. Mint iskolaorvos, 15 éven át tanítottam egészségtant, pedagógiai képesítésem tehát van, az irodalomtörténet terén azonban csak írói munkáimra hivatkozhatom mint képesítésre: a magyar irodalomtörténetnek szinte minden korszakában végeztem kutató munkát. Kérésem a Miniszter Űr jóindulatába ajánlva maradok híve Dr. Németh László." VKM IV. üo. 44 951. sz. alatt. Új Magyar Központi Levéltár. A kérvényre Teleki ceruzával ráírta: „Feltétlen elintézendő - sürgősen! Teleki". A „díjazás nélkül" szavak mellé a margóra írta: „díjazással". Megkérdőjelezte a „kisegítő tanár" fogalmazást: „rendes?". A kérvény mellékletei: Curriculum vitae, művei jegyzéke, a Magyar írók Szövetsége tagsági igazolása. Simon László államtitkár megjegyzései: „Miniszter Juhász Gézának megígérte. Simon László". Majd később: „Illyés Gyula". A megbízólevél teljes szövege: Grezsa Ferenc: Németh László Hódmezővásárhelyen. Kortárs, 1975. nov. 1811. 1. - A rendes státuszba való beosztás: Teleki ötletéről értesülve Németh újabb kérvényt írt az ügyosztály vezetőjének: „A miniszter úrtól én tulajdonképpen csak arra kértem engedélyt, hogy a hódmezővásárhelyi gimnáziumban, szaktárgyamon: az egészségtanon kívül, magyar irodalomtörténetet, esetleg világtörténetet is taníthassak. Illyés Gyula szerint, aki kérésemet tolmácsolta, ehhez külön engedély nem is szükséges, de a miniszter úr készséggel hozzájárul; intézkedett egyszersmind, hogy a tanári státuszba is beosszanak." Két kérése is van: mint nyugdíjasnak számítsák be régi szolgálati idejét; betegsége kiújulhat, így a nyugdíjba való esetleges visszatéréshez biztosítsanak kiskaput. A kérvényre az ügyosztályok rávezették álláspontjukat. V. üo.: Budapesten iskolaorvosként alkalmazható lenne, de ez nem nyugdíjas: szerződéses állás, s bármikor felmondási idő nélkül felbontható. IV. üo.: „Dr. Németh László nem rendelkezik középiskolai tanári oklevéllel, középiskolai rendes tanárrá tehát nem nevezhető ki." VKM V. üo. 57 224. sz. Uo. legalul: „Németh László kérését visszavonta. A.A. 46. V. 16. Király" Föltételezhető, hogy eme újabb kérvénye Király Rudolf középiskolai főosztályvezetőhöz szólt? -Keresztury Dezső kinevezése: 4760/1946. Ein. sz. alatt 1946. aug. 29-én kelt. Szövege: Kortárs, 1975. 1811.1. - Iuventu-tem corrumpere: Rónai Mihály András: Németh László új szezonja elé. Haladás, 1946. márc. 21. 6.1. - Kitiltani az iskolából .-Argus: Németh László visszatér. Haladás, 1946. aug. 15. 10.1. A cikkből idéz: Taníthat-e az író ? Vásárhelyi Független Üjság, 1946. aug. 27.4.1. Németh Illyés Gyulának írott levelében - kelet nélkül, Horváth Károlyné (Budapest) tulajdonában - a cikkíró álneve mögött Gogolák Lajost sejti: „A múltkor Gogolák megjegyzéseit vették át a tanárságomról, legutóbb Horváth Zoltán irt le az itteni szocdemekhez, hogy... reaktiválni mernek." (Utalás cikkeire a Puszták Népében.) Itt köszönöm meg Horváth Károlynénak, Németh László volt tanártársának, hogy kéziratos gyűjteményét tanulmányozás végett rendelkezésemre bocsátotta. - A Magyar írók Szövetségében: Az írószövetség 1945. ápr. 10-én alakult. Az elnöki tanács tagjai: Gergely Sándor (aki e tájt a Pesten időző Németh Ellának jó emlékezettel beszélt az íróról), Gellért Oszkár, Illyés Gyula, Kassák Lajos, Kárpáti Aurél, Tamási Áron, Zilahy Lajos. 1945 augusztusától Illyés az elnök. Vö.: Szabad Szó, 1945. aug. 5. Németh László tagsági igazolványának kelte: 1945. augusztus. Aláírója: Boross Elemér ügyvezető főtitkár. - Tagja az Országos Szabadművelődési Tanácsnak: 1945. dec. 3-án kelt kinevező okirata - három év érvénnyel. Közli: Grezsa Ferenc: Németh László Vásárhelyen. Tiszatáj, 1976. máj. 61.1. A tanács 1946. ápr. 4-én tartja alakuló ülését; elnökké Karácsony Sándort, alelnökké Sík Sándort választják. Vö.: Új Szántás, 1947. jan. 54-55.1. Az 1947. márc. 13-i ülésről: „Az összeesküvésben kompromittáltak tanácstagságát a Vallás- és Közoktatásügyi Miniszter Úr felfüggesztette." Új Szántás, 1947. ápr. 223-228. 1. Vö.: Németh László levele Gulyásnénak, 1947. nov. 3-án: „Karácsonyék szólítottak föl, hogy mondjak le szabadművelődési tanácstagságomról. Ez volt az egyetlen megbízás, amelyet a köztársaságtól kaptam." - Előadásai a szabadegyetemen : A hódmezővásárhelyi cserkészek szabadegyetemi előadássorozata. Szabadnevelési Híradó, 1945. nov. 10. Az előadók közt említi Némethet, Illyést, Bartucz Lajost, Szabó Józsefet; tárgysorozat: korunk problémái, az emberi haladás kérdései. - A népfőiskolán: 1946. dec. 5-én nyílt meg Vásárhelyen a háromhónapos népfőiskola. Vö.: Vásárhelyi Független Újság, 1946. dec. 5., dec. 14. és Alföldi Újság, 1946. dec. 18. - A debreceni parasztegyetemen: Vö.: a Szabad Szó Debrecenben megnyílt a második téli parasztegyetem c. cikke 1947. jan. 9-én. Előadók: Illyés, Veres Péter, Erdei, Darvas, Németh László. - A Magyar Népi Művelődési Intézetben: Az Intézet kiáltványát Illyés Gyula fogalmazta. Megj. Szabad Szó, 1946. júl. 21. Programját, célkitűzéseit a Szabad Szó 1946. júl. 17-i száma ismerteti: meg kell szüntetni a város és a falu közti kulturális különbséget - vizsgaelőkészítő tanfolyamok, kollégiumok, népi gimnáziumok, dolgozók iskolái stb. szervezésével. Az Intézet elnöke Illyés Gyula, titkára Harsányi István. Illyés az Intézet céljára fölajánlotta ekkor kapott akadémiai pályadíját is. Vö.: Szabad Szó, 1946. júl. 28. A VKM 3981/1946. sz. rendelete körvonalazza működését, s bízza meg az elnöki tanács tagjait: Fülep Lajost, Illyés Gyulát, Kemény Gábort, Kiss Sándort, Takács Ferencet. Vö.: Köznevelés, 1946. aug. 1. 21-22. 1. Az Intézet céljáról Keresztury Dezső: Mélység és magasság. Köznevelés, 1946. aug. 1. 1-3.1. A tennivalók fölmérése végett a VKM „Illyés Gyulát, a Magyar Népi Művelődési Intézet elnökét és Németh Lászlót mint szakértőt a magyar népoktatás és szabadművelődés intézményeinek tanulmányozására Miskolcra, Sárospatakra, Nyíregyházára stb. kiküldte." (VKM. Ein. 1946/47. 5. tét.) Az autós országjárás 1946. aug. 8-tól 12-ig zajlott; útvonala: Miskolc, Taktaszada, Sárospatak, Kenézlő, Nyíregyháza, Debrecen, Földes, Biharnagybajom, Szeghalom, Békés, Orosháza, Hódmezővásárhely. A békési falugyűlésről rendelkezésünkre áll Varga Imre egykorú följegyzése: „1946. aug. 10-én 3-kor Illyés Gyula és Németh László a Népi Művelődési Intézet igéjét hirdették. Illyés: a parasztság kimarad a kultúrából, vele a magyarság törzse. Keresztury istápolja őket. Minden kis helyen partiku-lát szervezni, egy pedagógussal s az értelmiség köréből szervezett tanárokkal. A hallgatók a közeli iskolák magántanulói lesznek s oda járnak be összefoglalóra és vizsgára. Németh L. a módokról beszélt, orvos, mérnök, paraszt bevonásáról. Győrfly kollégium, népi kollégium, dolgozók iskolája és partikulák lényegesen több hajszálcsövét szabadítják fel a paraszti kultúraszomjnak. A felszólalásokra adott válaszában: Ne csak bölcsészek tanítsanak, hanem az élet minden ágából szakszerű ízelítőt kapjon az ifjú (kertészek, orvosok, jogászok). Az iskola összevont élet legyen, mint a drámában. Egyetemes pedagógus!" A partikulák ötletét Németh József - az író édesapja - adta. Vb.: Vati Papp Ferenc: Egy kiáltvány jubileumán. Beszélgetés Illyés Gyulával. Köznevelés, 1976. jún. 18. Ugyanitt olvasható Illyés visszaemlékezése: „Németh és én mint vándorapostolok egy borzasztóan rossz autóval elindultunk Patak felé, s minden útbaeső faluban megálltunk, hogy kitapogassuk a helyzetet. Elámultunk az eredményen. Mindenütt bizalommal és megértéssel fogadtak bennünket. A megriadt vidéki értelmiség... késznek mutatkozott a munkára." Vásárhelyen kapták a hírt: a Haladás megtámadta az ügyet; az Intézetet fasiszták búvóhelyének nevezte, (a.g.: Kultúrbotrány. Haladás, 1946. aug. 8.) Illyés ingerült felelete a Szabad Szó 1946. aug. 15-i számában jelent meg. A polémiáról a Híradó 1946. szept. i-i számában tudósít. Az út eredményeiről Keresztury ezt írta: „Illyés Gyula maga bejárta a vidéket munkatársaival, vizsgálataik, tervezeteik alapján jelentettük meg a paraszti dolgozók iskoláinak felállítását szabályozó rendeletet." (A parasztság a magyar művelődéspolitikában. Köznevelés, 1946. nov. 1. 1-3.1. A VKM 4841/1946. sz. rendelete valóban Németh tervezete alapján készült.) Az Intézet hódmezővásárhelyi szervezete 1946. okt. 26-án alakult. Másnap a Parasztpárt nagygyűlésén Keresztury elismerően méltatta Németh László szerepét a magyar kultúrpolitika kialakításában. Vö.: Megalakult a vásárhelyi Népi Művelődési Intézet. Vásárhelyi Független Üjság, 1946. okt. 26. ;-gyi: A Parasztpárt gyűléséről. Uo. okt. 29.; Alföldi Üjság, okt. 29.; Vásárhely Népe, okt. 29. A másik szónok: Kovács Imre. Németh Lászlóhoz való viszonyáról, nyári találkozásukról Keresztury vendégeként Herczeg volt badacsonyi villájában: Üj Látóhatár, 1971. ápr. 18. 237.1. „Németh László megenyhültnek látszott, úgy éreztem, elfelejtette, amit írtam róla. Tartózkodóan szerény mosollyal ült köztünk, mint aki idő előtt nem akarja beleártani magát veszélyes dolgokba." Az Intézet munkájáról: Illyés Gyula: Hajszálgyökerek. Bp. 1971. 63. 1. Simon Gyula-Szarka József: A magyar népi demokrácia nevelésügyének története. Bp. 1965. 18.1. Megszűnéséről: Ortutay Gyula: Művelődéspolitikánk alapelvei. Bp. 1947. 32.1. Németh László tudomásunk szerint három tervezetet készített az Intézet számára. A program megj. a Tiszatáj 1976. máj. számában, 61. 1. Jelentősége, hogy a szakérettségi eszméjét - Révai majd 1948. szept. 16-i MÁVAG-ban elmondott beszédében veti föl -két évvel korábban megfogalmazza. A tanyai kollégiumokról tett javaslata csak az 1956 utáni megújuló kultúrpolitikában bontakozik ki. A munkásgimnáziumról és a paraszti dolgozók iskolájáról készített tervezetet a Tiszatáj 1972. szeptemberi számában közöltük, 69-71. 1. Németh visszaemlékezései: NLM Negyven év, 33.1.; Sajkcdi esték, 323.1.-A Dolgozók Iskolái felügyelője: A Keresztury-féle megbízásban szerepel. Lemondását PálfFy Béla igazgatóhelyettes 1946. dec. 30-án jelentette a VKM-be, kiegészítő illetményét ettől kezdve nem folyósították. - Kútmérgező: Szövegét a Rádió archívumában nem találtam. A műsorban jan. 23-án szerdán 19.45-ös kezdettel szerepel. Említi Szabó Lőrinc is: Napló, levelek, cikkek. Sajtó alá rend. Kabdebó Lóránt. Bp. 1974. 418. 1. Keresztury másnap a Társadalomtudományi Társaságban tartott előadásában védelmébe veszi az írót. Vö.: Kis Újság, 1946. jan. 23. és Németh László levele Kristó Nagy Istvánnak 1946. jan. 27-én és Tárkány Szűcs Ernőnek ugyanekkor. „Vörösnek írtam, de a levél ki tudja mikor ér oda: értesítsd őt így is, hogy nem mehetek vissza." Búcsúlevelet ír Mátyásnak, Pákozdynak, a Cseresnyésnek is. -Kritika a Lányaimról: Lukácsy Sándor. Valóság, 1947. jan. 45-49. 1. - A tanügy rendezése visszhangja: A tanulmány idő után jelent meg: a pártok és a VKM reformtervezete már 1945 nyarán elkészült. Vö.: Szabad Szó, 1945. júl. 27.; Dr. Horváth Márton: A népi demokrácia közoktatási rendszere 1945-1948. Bp. 1975. 25. 1.; Mai magyar művelődéspolitika. Bp. 1946. 37-40. 1.; Ortutay Gyula: Üj magyar köznevelés. Művelődés és politika. Bp. 1949. 24-28. 1.; Szabad Nép, 1945. jún. 28.; Kis Újság, 1945. júl. 13. A megjelent négy kritika - Kosa Jánosé a Demokrácia 1945. dec. 25-i, Bíró Lajos Pálé a Köznevelés 1946. jan. 15-i, Hamvas Béláé az Embernevelés 1946. jan.-febr.-i és Szende Aladáré a Független Ifjúság 1946. márc. 28-i számában - inkább ismertető jellegű. - A Papucshősről: idézi: Siklós Olga: A magyar drámairodalom útja 1945-1957. 24. 1. -Major ajánlatáról: Lukács György: A magyar irodalom egysége. Előadás 1946. jún. 27-én a debreceni írókongresszuson. Irodalom és demokrácia. Bp. 1948. 169-189. 1. és Illyés Gyula érdekes nyilatkozata a debreceni írókongresszusról. Szabad Szó, 1946. júl. 6. - A Haladás cikkírója: Argus (Gogolák Lajos?): Németh László visszatér. Haladás, 1946. aug. 15. 10. 1. - Bóka cikke: a Haladásban. Szalay János válaszol rá az Alföldi Újság 1946. júl. 18-i számában. Vö. még: A megdicsőült író. Haladás, 1947. jan. 30. 5. 1. -A Cseresnyés soproni előadásáról: Gulyás Jenő. Március Tizenötödike, 1947. jún. 21. 6. 1. - A Valóság kritikusa: Lukácsy Sándor. I. h. - Zelk Zoltán cikke: Hozzászólás. Szabadság, 1946. márc. 29. - Lukács György cikke: Népi írók a mérlegen. Irodalom és demokrácia. Bp. 1948. 86-110.1. - Király Istváné: Németh László. Valóság, 1946. okt. 7-18. 1. - Az 1947-es munkaterv: kézirat Horváth Ká-rolyné (Budapest) gyűjteményében. - Horváth Zoltán vezércikke: Tiszta vizet a pohárba! Népszava, 1945. dec. 8. -Kovács Imre vezércikke: Ellenforradalom az irodalomban? Szabad Szó, 1945. dec. 12. Vö.: Találkozásaim Németh Lászlóval. Új Látóhatár, 1971. ápr. 18. 230-240.1. - Népből nemzet: Németh előadása tán a Rend a romokon c. parasztpárti előadássorozatban hangzott volna el a Zeneakadémián. Vö.: Tóth István: A Nemzeti Parasztpárt története 1945-48. Bp. 1972. 42. 1. Az eset után az író aggodalommal értesült a később tévesnek bizonyuló hírről, hogy beválasztották a Független Ifjúság tanácsadó testületébe. Vö.: levele Kristó Nagy Istvánnak 1945. december 20. táján. - A Haladás a hangadó: Rónai Mihály András: Németh László új szezonja elé. Haladás, 1946. márc. 21. 6. 1. - A Szabad Szó válasza: Az ítélkező költő. Szabad szó, 1946. márc. 28. -Zelk Zoltáné: Hozzászólás. Szabadság, 1946. márc. 29. -A Független Ifjúság cikke: Kristó Nagy István tollából, névtelenül: Nincs haladás. Független Ifjúság, 1946. ápr. 8. -Bíró Tibor cikke: Intés Zsolt Bélának. Független Ifjúság, 1946. márc. 28. - Rónai viszonválasza: Egy cinkosság felmondása. Válasz a Szabad Szónak és a Szabadságnak. Haladás, 1946. ápr. 11. 6. 1. Hasonlóan személyeskedő hangú Faragó László cikke: Urak és emberek. Haladás, 1946. nov. 21. 3.1. - Kiss Sándor Vásárhelyen: 1946. november 17-én, Darvassal, a Muharay-kultúrcsoporttal. Vö.: A magyar népi kultúra ünnepén Vásárhelyen. Vásárhelyi Független Újság, 1946. nov. 15. és Vásárhely Népe, 1946. nov. 16. Sipka Sán-dorék emlékeznek rá, hogy a lánygimnáziumban is járt és előadást tartott. - Támadások Kristó Nagy István ellen: Népünkért, demokráciánkért. Vásárhely Népe, 1947. jan. 21. A helyi kisgazda sajtó elhatárolja magát Kristótól: Rosszindulattal szemben. Vásárhelyi Független Újság, 1947. jan. 22. - Pécsre költözéséről: Németh László levelei Várkonyi Nándornak. Kortárs, 1976. dec. 1974-1978.1. - A Népszava cikke: Németh László szelleme. Népszava, 1947. jan. 24. -A Szabad Szó válasza: Mélymagyar. Szabad Szó, 1947. jan. 25. - A Szabad Nép hozzászólása: Losonczy Géza: Az összeesküvés „ideológiája". Szabad Nép, 1947. jan. 26. -A Kis Újságban: (Gl.) Mélymagyar és bigmagyar. Kis Újság, 1947. jan. 30. - A Haladásban: Bóka László: A megdicsőült költő. Haladás, 1947. jan. 30. 5.1. Zsolt Béla: Bort csak szőlőből. Haladás, 1947. jan. 30. Vezércikk. - A Szabad Szó újabb cikke: Az összeesküvők... Szabad Szó, 1947. jan. 30. és Ez is harcmodor... Szabad Szó, 1947. febr. 1. - A Válaszban: Bibó István: Összeesküvés és köztársasági évforduló. Válasz, 1947. febr. 176-183. \. - A Puszták Népe: újraközli Gulyás Pál - az 1940-es Kelet Népében megjelent - Kisebbségbenkritikáját, e megjegyzéssel: „Ez a tanulmány bizonyítja, hogy akár - mint költő - az érzelmeken át, akár - mint tudós -az értelemmel közeledünk Németh írásaihoz, nem a Magyar Közösség badarságaihoz, hanem az igazi humánumhoz és európaisághoz kell jutnunk." Gulyás Pál: Mély magyarság. Puszták Népe, 1947. márc. 29-34. 1. - A Fórumban: Erdei Ferenc: Az összeesküvők politikája és a harmadik út ideológiája. Fórum, 1947. febr. 101-102.1. - A Valóságban: Sipos Gyula: A bajtársi egyesületektől az összeesküvésig. Valóság, 1947. márc. 161-170.1. - Révai állásfoglalása: Az összeesküvés tanulságai. Társadalmi Szemle, 1947. márc. 161-168.1. -Érdekes találkozás: „Az ismeretség kitűnően sikerült. Egymás kölcsönös megbecsülésének és elismerésének jegyében folyt le a megbeszélés, mintegy eleven cáfolatául annak, hogy a szélsőbal mereven elzárkózik a népi írók egy csoportjának elismerésétől." Révai megígérte, hogy legközelebb Németh Lászlóval Hódmezővásárhelyen találkozik. Szabad Szó, 1947. márc. 28. Átveszi a Vásárhely Népe 1947. ápr. i-i számában. -- Zsolt Béla fölszólalása: Érdekes találkozás. Haladás, 1947. ápr. 10. Vezércikk. - Horváth Márton válasza: Illyés és Zsolt. Szabad Nép, 1947. ápr. 13. Megj.: Lobogónk Petőfi, 167-171.1. Bp. 1950. - A Kis Újság véleménye: Nem tagadjuk. .. Kis Újság, 1947. ápr. 15. - Zsolt viszonválasza: Nem játék... Haladás, 1947. ápr. 17. Vezércikk. Hasonlóan elfogult, alantas indulatú cikk Faludy Györgyé: Az elsikkasztott történelem. Népszava, 1947. okt. 26. Sőtér Testvértelen nemzedék c. tanulmányához szól hozzá: ha csak Németh és Kodolányi jelenti az irodalmat, „akkor a magyar demokráciának nincs irodalma." A Nyugat második nemzedékéből csak Bóka, Fodor és Gáspár nevezhető antifasisztának; a többiek „az ellenforradalmi kormányokat a mindenkori opportunisták mértéktartásával szolgálták, azok vezetőivel, Gömböstől Imrédyig, személyes jóviszonyt ápoltak" stb. - Múltja megtagadásáról: Németh László: Irodalom 45 után. Tiszatáj, 1976. nov. 5-6.1. - Levele Karácsony Sándornak: 1946. jan. 11-én, Gulyás Pálné gyűjteményében. - Az orosháziak emléke : Csizmadia György (Budapest) szíves közlése. - Lukács György elvárásáról: A magyar irodalom egysége. Irodalom és demokrácia. Bp. 1948. 188.1. - A Kisebbségben értékelése: Népi írók a mérlegen. Irodalom és demokrácia. 86-110.1. -Molnár Erik újraközli: Dialektika. Bp. 1945. 172 1. -Király észreveszi: Németh László. Valóság, 1946. okt. 7-18. 1. -Tegnap Illyés versét olvastam: Levele Gulyásnénak 1947. aug. 17-én.
A pedagógus Németh Lászlóról: összefoglaló adatközlés Hegedűs András könyve: Magyar írók pedagógiai nézetei. Bp. 1976. 389-490. 1. A pedagógust mintha kiszakítaná az írói teljességből. Gondolatébresztő, az egész életmű összefüggéseit láttató tanulmány Földesi Ferencé: Németh László pedagógiai öröksége. Új írás, 1976. aug. 98-102. 1. Az író irodalomtanításával két írás foglalkozik: Sipka Sándor: A pedagógus. Hevesi Szemle, 1976. szept. 27-28. 1. és Grezsa Ferenc: Németh László és a magyar irodalomtörténet tanítása. ItK 1975. 5-6. sz. 675-680. 1. Összefoglaló-értékelő esszé Bárdos Judité: Világmegváltás és emberformálás. Németh László pedagógiájáról. Világosság, 1976. aug.-szept. 562-566.1. Érdekes megvilágítás Varsányi Péteré: Felügyelői feljegyzések Németh László óráiról. Köznevelés, 1972. febr. 18. 18-20. 1. A vásárhelyi évekre vonatkozóan: Sipka Sándor : Németh László vásárhelyi évei. Uo. 1971. 71. sz. 11.1. -A kiadatlan dolgozat: Brachfeld Péter. Kézirat a Németh-hagyatékban. - Munkaideje megoszlásáról: NLM A kísérletező ember, 14. 1. - Gályapadnak minősíti: Bárdos Judit. I. h. - Az önzetlen pazarlásról: NLM Megmentett gondolatok, 84. 1. - Születés dolga: „Az emberrel mintha nemcsak a természete születne vele, de a foglalkozása is. Én például nyilván tanárnak születtem." NLM Sajkódi esték, 392. 1. -A kísérletező kedv tombolásáról: NLM A kísérletező ember, 13.1. - Az óra üvegharangjáról: NLM Megmentett gondolatok, 582. 1. - Vívmány, páncél és védelem: NLM A kísérletező ember, 627. \.- A tanügy rendezése előszavában: NLM A kísérletező ember, 343.1. - Erőpazarlás: Bori Imre: A kísérletező ember, avagy a munka öröméért. Eszmék és látomások. Újvidék, 1965. 216-232.1. - Az írói magánmániáról: NLM Megmentett gondolatok, 363. 1. - Főmunkájáról : NLM Megmentett gondolatok, 547. 1. - Csak a praxis érdekelte : Tüskés Tibor állítja. Németh László katedrája. Köznevelés, 1976. ápr. 16. - Személyiségelmélete: Vö.: Spranger: A pedagógiai géniusz. Bp. 1946. Ford. Faragó László. 3.1.; Jung: Bevezetés a tudattalan filozófiájába. 1948. Ford. Nagy Péter. 135. 1. - A tanítás játékosságáról: Előadása a leánygimnáziumban 1947. okt. 15-én. Vö.: Faragó László: Demokrácia és nevelés. Bp. 1948. 232. 1. Az iskolai színjátszás ötlete A. S. Neill summerhilli nevelőintézetében született meg. A leánygimnáziumban Németh László javasolta módszerként. Az író nyolc színdarabról tesz említést: NLM A kísérletező ember, 417.1. Ezeket a sajtó is kommentálja; 1946. szept. 20-án az Énekes madár; dec. 6-án Móricz egyfelvoná-sosa, a Kend a pap; 1947. febr. 17-én ismét az Énekes madár; máj. 3-án a Ludas Matyi; nov. 23-án a Cyrano; dec. 6-án a Makrancos hölgy; 1948. febr. i-én a Ludas Matyi; ápr. 18-án - az író születésnapjának tiszteletére - az Antigoné. -A biológia szempontjairól: A matematikai képesség korai jelentkezéséről pl. Montessori ír. - Az új iskola: Vö.: Dewey projektmódszere és H. Pankhurst Dalton-terve. - A működő reflexekről: NLM Megmentett gondolatok, 90.1. - A leányos fiúosztályról: NLM A kísérletező ember, 365-366. 1. -A fiziológiai didaktikáról: NLM Megmentett gondolatok, 86. l.-A lélektanóra vázlata: Bihal Ella jegyzete. 1946-47. -A szókratészi modell: Németh számára Karácsony Sándor testesíti meg. Vö.: NLM Sajkódi esték, 294. 1. Lényege: beavatkozás a diák életébe, tudásának megingatása stb. Karácsony 1946. nov. 24-én járt Vásárhelyen: előadást tartott, ellátogatott a Cseresnyésbe, s Némethtel is találkozott. Vö.: Vásárhelyi Független Újság, 1946. nov. 26. és Alföldi Újság, nov. 28. - A lélek heliotropizmusáról: Kiadatlan tanulmányok, 1.: 436. \. - A tanügy rendezésében: NLM A kísérletező ember, 344.1. - Nincs igaza a kritikusnak: Vö.: Bárdos Judit, I. h. - Rónay László írása: Németh László nagy kísérlete. Hűséges sáfárok, Bp. 1975. 57-76.1. - Varga József cikke: Németh László: A kísérletező ember. Adytól máig. Bp. 1970. 214-221. h- A tananyag szintjéről: NLM Sajkódi esték, 326.1. - Lábujjhegyen: Bata Imre: A Kiadatlan tanulmányokról. Képek és vonulatok. Bp. 1973. 321-338. 1. -Hiábavaló tárgyak: Iskolaterv. NLM Európai utas, 651-652. I. - Kudarcok: pl. a 45 decemberi franciatanfolyamon, vagy az Óraadók királyságában megírt VII. o. magyartanításban. - Kínpadra vonni a valóságot: Összefoglaló a nyolcadikban. Puszták Népe, 1948. szept. 167-181.1. - Az asszimiláló forrongásról: NLM Sajkódi esték, 329.1. - Pedagógus Noéként: NLM A kísérletező ember, 412. 1. - A szkíta puszták álmában: NLM. Megmentett gondolatok, 141. 1. - A Négy Könyvről: NLM A kísérletező ember, 480-495.1. - A színpadiskoláról: Jelentés a miniszternek (1947). Tiszatáj, 1977. ápr. 95-96.1. Keresztúry válasza: Élet és Irodalom, 1977. máj. 14. 3. 1.; NLM A kísérletező ember, 368. és 411-412.1. - A Makarenko-párhuzamról: Új ember kovácsa. Kortárs, 1974. jan. 101. 1. - A sűrűn váltogatott szerepről: NLM A kísérletező ember, 417. 1. - Az iskola fogyatékosságairól: Bihal Ella lélektanfüzetéből. 1946-47. - Az igazságosság függőkertjéről: NLM Megmentett gondolatok, 536-539.1. - A tantárgy-összevonásról: Az 1945-46-os tanévben a magyar irodalomtörténetet bővíti világirodalommal, s az egészségtan elé csatol vegytani stúdiumot. Az 1946-47-es tanévben a VIII. o. magyart a történelemmel vonja össze. Az 1947-48-as tanévben a magyar és a történelem összevonását a VII. osztályban folytatja, és a VI. osztályban a vegytan és a fizika párhuzamos tanítását kezdeményezi. - Didaktikus voltam: NLM Megmentett gondolatok, 362.1. - A gyülekezeti ösztön kielégüléséről: Új ember kovácsa. Kortárs, i. h. és NLM Sajkódi esték, 20. 1. - A súlypontcseréről: NLM A kísérletező ember, 421.1. - A pedagógia gyönyörűségéről: Drága jó nyolcadik. Kézirat a Németh-hagyatékban. - Pedagógiai töredék: NLM A kísérletező ember, 402.1.
A Németh László-igondolatrendszerről: Bata Imre: A Kiadatlan Tanulmányokról. Képek és vonulatok. Bp. 1973. 321-338.1.; Czine Mihály: Népi irodalom. Klny. a Jelenkor 1969. 7-8. számából, 16 1.; Erdei Ferenc: Németh László hetven éves. It. 1971.1. sz. 130-145.1.; Mód Aladár: A harmadik út és Németh László útja. Valóság, 1961.máj. 16-35.I.; Molnár Erik: Irracionalizmus és ösztönösség. Kortárs, 1958. okt. 569-571. 1.; B. Nagy László: Németh László pályája 1945 után. Kortárs, 1970. jan. 36-49. 1.; Rákos Péter: Tények és kérdőjelek. Pozsony, 1971. 265-287.1.; Sőtér István: Németh László, a tanulmányíró. ItK i960.3. sz. 342-357.1.; Sükösd Mihály: A kísérletező ember. Kortárs, 1964. júl. 1138-1143. 1.; Szigeti József: A Sajkódi estékről. Új írás, 1961. aug. 548-552. 1.; Vekerdi László: Németh László, a gondolkozó. Tiszatáj, 1976. máj. 96-99. 1.; Veress Dániel: Németh László, az esszéíró. Új Látóhatár, 1971. ápr. 18. 153-172.1. - Emlékezik az író: NLM Megmentett gondolatok, 640-641. 1. - Vallásnak erőtlen: Óraadók királysága. NLM A kísérletező ember, 367. 1. - Will Durant könyve: A gondolat hősei. Ford. Benedek Marcell. Bp. 1931. 474 1. Kiemelései egyeznek Némethével: Szókratészt Védőbeszéde, Platónt Állama elemzésével mutatja be. Az újkorból ő is Bacont hangsúlyozza, majd Spinozát, Descartes-ot és Leib-nizet. Durant könyve és a Németh óráin készített tanórai jegyzetek sok ponton egyeznek: Platón költői filozófus; a görög természetfilozófia gyengéje, hogy nem kísérletezik; Arisztotelész tudós típusú filozófus; Kant megmenti a vallást az értelemtől, a tudományt a szkepszistől stb. - Bölcselők a Holt-Körös partján: Vö.: NLM A kísérletező ember, 368. 1. -Filozófiát tanít: Somogyi József vallástanár még nem tért haza a háborúból, így rábízták a VIII. o. filozófiaoktatását. Párhuzamosan ugyanez osztálynak egészségtant is tanít, így a kétféle lélektant egymásra vetíti. Az 1946-47-es tanévben a leánygimnáziumban a VII. osztályban lélektant, a VIII. osztályban filozófiát is kap. Ugyanezt ismétli az 1947-48-as tanévben is. A VIII. o. filozófiába az államosítás után is belekezd. Filozófiatanítása koncepciójáról két tanulmányban is beszámol: Óraadók királysága. Válasz, 1946. okt.; NLM i. h. és Összefoglaló a nyolcadikban. Puszták Népe, 1948. 3. sz. 167-181.1. Ez utóbbi írás sok gondolata már az 1945-46-os tanóraijegyzetekbenmegjelenik.-y4ca/fóí, a tudomány és a filozófia összehasonlításáról: összefoglaló a nyolcadikban. I. h. - Az elhatalmasodó kétely: A tanórai jegyzetek szerint a filozófiaoktatás első kérdése: Mikor filozofáltak az emberek? A válasz: amikor a mítoszba vetett hit megrendült. Vö.: Herczeg Mihály és Szűrszabó József füzete az 1945-46-os, Dávidházi Lídia, Kis Zsuzsanna, Hegedűs Irén és Szabados Edit füzete az 1947-48-as tanévből. - A Szókra-tész-idézetek forrása: Platón válogatott művei II. Ford. Gyomlay Gyula. Filozófiai írók Tára, XI. Bp. 1893. 184 1. A visszavonultságról: 62. 1. A nemesvérű lóról: 61. 1. Felelete Kritonnak: 97.1. A gyorsabban futó gonoszságról: 70.1. Törvény és ember kettéválasztásáról: 98. 1. - A messze kilőtt nyílról: NLM A kísérletező ember, 343. 1. - Az egzi-genciák tudománya: a politika. - A montaigne-i logika: Minél személyesebb az esszé, annál egyetemesebb. Vö.: Szabados Edit füzete. I. h. Montaigne Esszéit Andre Gide kommentárjaival tanulmányozták. Ford. Kürti Pál. Bp. 1941. - Szent Ágostonról: Vallomásait ford. Városi István. Bp. 1974.427.1. Az író értékelése Bihal Ella és Szűrszabó József jegyzetében. - A logika tankönyve: Az órán Durant könyve mellett előkerült Földes-Papp Károlyé: A filozófia vigasztalása, továbbá Sartre: A szabadság útjai. - A lélektan tankönyve: Órán a pszichológiához az alábbi műveket olvasták: Huizinga: A játszó ember; Bergson: A nevetés; Freud: Alom; Szabó-Nyírő: Elmekórtan; Bodnár Ödön: Társadalom és nevelés; Jung: Pszichológia és fejlődés; Hilton: The school form; Pirenne, Piaget könyvei. Vö.: Bihal Ella füzete (1946-47). E második tanévben Ágoston mellett Shakespeare, Dosztojevszkij, Tolsztoj, Th. Mann, Móricz, Proust, WoolfOrlan-dója is a szemelvények közé került. - Noé bárkája: Összefoglaló a nyolcadikban. I. h. A szárszói beszédben e metaforát az értelmiségre alkalmazta. - Buddháról: Tanulmányvázlat Horváth Károlyné (Budapest) gyűjteményében.- Mikor filozofálnak? : az idézet az Óraadók királyságából. NLM A kísérletező ember, 369. l.-A tévesztett nézőpont: Rónay László: Hűséges sáfárok. 57-76. 1. és Cs. Szabó László: A mintadiák. Új Látóhatár, 1971. ápr. 18.105-130. l.-A naiv logikáról és elvetemült pragmatizmusról: összefoglaló a nyolcadikban. I. h. - Az ész önbecsapásáról: uo. - Baconról: „Egy mesteri elme csiszolt gondolatai." Vö.: Szűrszabó József füzete. Némethre különösen a Nóvum Organum e három aforizmája hat: „XLI. Az emberi értelem pedig görbe tükre a tárgyak sugarainak: saját természetét a dolgok természetével összekeverve eltorzítja és meghamisítja a dolgokat." „LXXI. A görögökben van valami gyerekes: mindig készek a fecsegésre, de alkotásra képtelenek, mert szószátyár becsületük nem szül gyakorlati eredményeket." „CIV. Nem szárnyakra van tehát szüksége az emberi képzeletnek, hanem inkább ólomnehezékre, hogy béklyóba verje röptét és nekilendülését." Vö.: Francis Bacon: Nóvum Organum I. Bp. 1954. Ford. Csatlós János. 34., 51., 73. l.-A modern irodalom idolumjairól: Herczeg Mihály füzete alapján. A Pusztuló magyarok mint példa ugyancsak szerepel a tanórai jegyzetben. - A közgondolkodásról: összefoglaló a nyolcadikban. I. h. A Nevelés valóságra óravázlata Kristó Nagy István gyűjteményében. - A descartes-i felismerés: Értekezés az értelem helyes használatának s a tudományos igazságok kutatásának módszeréről. Ford. Alexander Bernát. Bp. 1881. 18.1. Vö.: Bihal Ella füzete. Ugyanitt egy másik descartes-i gondolat: „Az igazi ékesszólás helyes gondolkodás." - A gyülekezeti ösztönről: NLM Sajkódi esték, 47. I. - A történeti vázlat: tanórai jegyzetekben. I. h. - Emlékezik vásárhelyi gondolatmenetére: NLM Megmentett gondolatok, 198. 1. - Az újkor korszakolása: Vö.: Mi történt? Új írás, 1975. aug. 79-92. 1. - A XVII. század metafizikusai: Descartes mellett Leibniz és Spinoza. A gimnáziumi könyvtár példányai Németh ceruzás bejegyzéseivel. Vö.: Leibniz: Értekezések. Ford. Bauer Simon és Vida Sándor. Bp. 1907. és Spinoza Ethikája. Ford. Balogh Ármin és Alexander Bernát. Bp. 1919. - Régi tétele: A minőség forradalma. Bp. 1940. 4:23.1.-/1 szociáldemokráciáról: Török Eszter füzete. 1946-47. - Ok és okozat köreiről: Magyarság és Európa. Bp. 1935. 14. 1. - Galileiről: NLM Európai utas, 618. 1. - A fizikáról mint alaptudományról: NLM Megmentett gondolatok, 10. 1. - A biológiáról: Levél Törő Imrének 1946. márc. 17-én. Neergard könyvét olvassa, aki a biológiát tekinti korunk vezető tudományának. Gulyás Pálné gyűjteményében. - A kétféle embermodellről: Magyarság és Európa. Bp. 1935. 73-75-1.
A Megmentett gondolatok: 1954-ben írja. Egy részük a Sajkódi estékben, majd valamennyi a hasonló című kötetben jelenik meg. - Molnár Erik kritikája: Irracionalizmus és ösztönösség. Kortárs, 1958. okt. 569-571. 1. - Mód Aladár tanulmánya: A harmadik út és Németh László útja. Valóság, 1961. máj. 16-35 1- Az írót idealistának nevezi: „az új társadalom létrejöttét a társadalom materiális feltételeinek megváltoztatása helyett elsősorban az ember szellemi és erkölcsi megváltoztatásával vélte biztosíthatónak." A tanügy rendezése mást bizonyít. - Szigeti József cikke: A „Sajkcdi esték"-ről. Új írás, 1961. aug. 548-552.1. - Sőtér elemzése: Németh László, a tanulmányíró. Itk i960. 3. sz. 342-357. 1. Az író régi - szocializmus marxizmus nélkül - teóriáját alkalmazza Némethre: „Ha van olyan magatartás, mely nem-marxista alapról kívánja igenelni és elfogadni a marxizmuson alapuló szocializmust: úgy Németh Lászlót ilyennek kell tekintenünk." Nézetünk szerint a felszabadulás után ez túl élesen ellentétező megfogalmazás. - Hellenbart Gyula írása: Egy Ady-verssor nyomán. Új Látóhatár, 1971. ápr. 18. 202.1. -Hanák Tibor esszéje: Mennyiség - minőség. Németh László filozófiai írásairól. Uo. 183-190.1. Gombos Gyula is a XIX. század ortegai ihletésű kritikusának és utópista gondolkodónak ábrázolja. Tanítás a minőségre. Uo. 131-151. 1. - Természettudományos racionalizmus: Vö. Rákos Péter: Tények és kérdőjelek. Bratislava, 1971. 265-287. 1. Némethet szocialista írónak nevezi: „következetesen hiszi és hirdeti, ami a szocializmus lényege: az emberi értelem segítségével és oltalma alatt tervszerűen irányítani a társadalom életét, gondoskodni az emberiség jólétéről." E nézőponthoz igazítja a „mélymagyarság" és az „értelmiség hivatása" értelmezését. Itthon Varga József ismerte föl Németh gondolkodói fordulatát. Vö.: Németh László: A kísérletező ember. Adytól máig. Bp. 1970. 214-221. l.-A kétféle tudományról: A Dil-they-tanulmányban. NLM Európai utas, 526.1. A szellemtörténeti iskolából inkább Dilthey volt Némethre hatással. Spranger „örök renaissance"-elmélete vagy Fritz Strich romantika-tipológiája nem hagy nyomot munkásságában. Legföljebb ami racionálisan beépíthető: Spranger személyiségelmélete. - Az orvosi alkattanról: Korányi Sándor. NLM Európai utas, 585-590.1. Vö.: Bata Imre: A Kiadatlan tanulmányokról. Képek és vonulatok. Bp. 1973.321-338.1. -Levél Törő Imrének: 1946. márc. 17-én, Gulyás Pálné gyűjteményében. - Egészségtanórán: E tárgyat állandóan tanította, előbb a VI., majd a reform után a VIII. osztályban. Szent-Györgyi cikkének elemzésével vezette be, majd - vegytani előkészítés után - az életműködéseket tárgyalta: szerv, működés, ártalom, védekezés szempontjai szerint. További fejezetek: őslénytan, örökléstan, embriológia, kórtan, kórbonctan, diagnosztika. Órán Raoul France: Az élet titka és De Cruif: A bacillusok világa c. könyvekből olvastak. A tárgy afféle „Bevezetés az orvostudományba" stúdium volt. Vö.: Bihal Ella füzete. 1945-46. - Szent-Györgyi cikke: Az élet tudománya c. tanulmánykötet bevezetője. Bp. 1943. Szerk. Szent-Györgyi Albert. Később: Egy biológus gondolatai. Válasz, 1946. dec. 213-221.1. Németh reflexiói a Válaszban: 1947. jan. 90-93. 1.; NLM Európai utas, 634-640. 1. -A sprangeri tipológiáról: Az Emberi változatok és tudomány c. tanulmányban. NLM Európai utas, 542-545. 1. Vö.: Joó Tibor: Spranger. Klny. a Protestáns Szemle 1932. szeptemberi számából. Kecskemét, 1932.10 1. Eduard Spranger: Az ifjúkor lélektana. Ford. Nagy Miklós és Péter Zoltán. Mezőtúr, 1929. 338 1. A regényírót különösképp a „tettszomjas", a „szeretetteljes" és az „etikai entuziaszta" típusok ragadhatták meg. - A gének ambivalenciájáról: A gondolat a Gyermekeink diáktársaként c. tanulmányban fogalmazódik meg. Szondi Lipót sorsanalíziséből veszi. Vö.: Vincze László: Vizsgálati módszerek a lélektanban. A teszt. Bp. 1967. 211-286. 1. „A sors (gének formájában) bennünk rejtőző ősök választási kényszere a szerelem, a barátság, a hivatás, a betegség és a halál tekintetében." Ambivalencia: a gének domináns és recesszív faktorai közti ellentét. A négy ösztönkör: a szexuális, a paroxizmális (morál), a szkizoform (éntudat) és a társulási. A problémáról Szondi Goethe Wahlverwandschaft c. versét idézi, Németh is újrakölti 1947-ben. - Filozófiai lételmélete: vázlata Horváth Károlyné gyűjteményében. A halmaz változik, a szervezet fejlődik. Isten a platóni vagy pithagoreus gondolat tükrében a minták szelleme; az „így lehet", az „így van" közös gyökere. A világ élete a minták megvalósulása. A természet törekvése: egyre magasabb rendű szervezetek létrehozása. Az emberi kiválás a kozmosz fejlődéséből csak úgy értelmes, ha összhangban marad vele. A szép: a minták áttűnése a valóságon. A filozófia két fejezete: a metafizika és a gondolkodástan. Elsődleges a metafizika, mint a lét tana. - A pszichológia és a logika viszonyáról: A lélektan tárgya a kép (a teljesség), a logikáé a fogalom (az absztrakciós lényeg). A lélek tartalma: az élmény. Vö.: Bihal Ella füzete. 1946-47. A lélektant 1945-46-ban még a filozófia részeként tanítja, 1946-47-ben és 1947-48-ban már önálló tárgyként, a VII. leányosztályban. Fejezetei: a lélektan alapfogalmai Szent Ágoston Vallomásai alapján; a humán és orvosi lélektan; ifjúságlélektan; neveléslélektan és iskolatan; kórlélektan; a műalkotások lélektana. - Gazdaságtan: Az 1946-47-es és az 1947-48-as tanévekben a VIII. leányosztályban tanítja. Korról korra haladva a társadalmi lét és tudat teljes szerkezetét megvilágítja. Vö.: Hegedűs Irén és Kiss Zsuzsanna füzete. 1947-48. - A marxizmus tanításáról: Varsányi Péter: Felügyelői feljegyzések Németh László óráiról. Köznevelés, 1972. febr. 18. és Grezsa Ferenc: Németh László Vásárhelyen. Kortárs, 1975. nov. 1816. 1. - Toynbee elmélete: Vö. Arnold J. Toynbee: Válogatott tanulmányok. Bp. 1971. Ford. Mesterházi Márton. 419 1. Utószót írta Borosi András. Úgy tűnik, Németh Vásárhelyen angolul olvasta a Study of History háború előtt kiadott köteteit. Vidéken se szakadt el az egyidejű világirodalomtól. A vallásról szóló tanulmányt Sajkódon olvasta. A történelem gyorsulásáról: A vásárhelyi kútra. NLM Megmentett gondolatok, 523. 1. A mi „periklészi" korunkról: Pap Eszter Ida füzete. 1946-47. - Az egységes világcivilizációról: Irodalom 45 után. Tiszatáj, 1976. nov. 6-7.1. Vö.: NLM Égető Eszter, 631.1. - Spengler kultúrkör-elmélete: Untergang des Abendlandes. München, 1969. Verl. C. H. Beck. A férfias és nőies kultúráról: 961-964. 1. A növényi létformáról: 557-558. 1. Vö. Sándor Pál: A filozófia története. Bp. 1965. 3:565-568. 1. - A körforgás teóriájáról: Szűrszabó József füzetében. 1945-46. - Az új antropológiáról: A gondolat már Az értelmiség hivatásában megjelenik. Bp. 1944. 50. 1. „Azt kérditek, mit vár a világ Európától. Egy élő, gyakorlati antropológiát. Annyiféle faj közös természetének a megértését s fölmutatását egy nemesebb példában. Antropológiát, azaz tágabb összefoglaló kultúrát." - Ortegáról: NLM Európai utas, 3S9-409. 1. Némethre antiszokratészi gondolatmenete helyett inkább nemzedék-elmélete van hatással. Vö.: Korunk feladata. Bp. 1944. Ford. Puskás Lajos. 209 1. Regényírói tipológiáját formálja. Ortega y Gasset: A szerelemről. Bp. 1942. Ford. Szentkuty Pál. 231 1. Elitelmélete: A tömegek lázadása. Ford. Puskás Lajos, Bp. 1938. 220 1. - Henrik de Man (1885-1953) belga szociáldemokrata vezető, szellemi fejlődése a fasizmusba torkollik. Fölfogásáról Sándor Pál: A filozófia története. 31236-239. 1. A marxizmus és szocializmus szembeállításáról Markain is ír. Vö.: Márkus György-Tordai Zádor: Irányzatok a mai polgári filozófiában. Bp. 1964. 190.1. - Az orosz forradalomról: Török Eszter füzete, 1946-47. - A célok közösségéről: NLM Negyven év, 33. 1. - A módszerekről: Török Eszter füzetében, jegyzet egy 1948 nyári magánbeszélgetésről. - Nietzschéről: uo.
A debreceni kudarc: 1943-ban pályázott a debreceni egyetem irodalomtörténeti tanszékére, de helyette Kerecsényi Dezsőt választották meg. - Megszakítás nélkül oktatta: az 1945-46-os tanévben a VIII. fiú- és VII. leányosztályban; az 1946-47-es tanévben a VIII. fiú- és (a történelemmel összevonva) a VIII. leányosztályban; az 1947-48-as tanévben (együtt a történelemmel) a VII. leányosztályban; az 1948-49-es tanévben (a történelemmel) a VIII. leányosztályban. - A tananyag mennyisége: Diákjegyzetek rögzítették az órákon olvasott szemelvényeket. A régi magyar irodalomhoz kb. százötven szemelvényt olvastak: öt lovageposzból, tucatnyi gesztából, az Amor Sanctusból, részleteket a Jókai-, a Peer-, a Winkler- és a Pray-kódexből, a Tripartitumból. Szemelvény alapján tárgyalták Bod Péter, Koháry István, Geleji Katona, Kőszeghi Pál, Petrőczy Kata, Báróczi, Bar-csay, Orczy stb. munkásságát. A magyar irodalomhoz Horváth János és Kerecsényi Dezső, a világirodalomhoz Illyés, Halász, Keresztury és Trócsányi antológiáit tankönyvként használták. Vö.: Pap Eszter füzete. - A szempontok változásáról: Az 1946-47-es tanévben a nyelv - a francia, olasz, spanyol, román leágazása a latinból - és a folklór szempontjai nagyobb teret kaptak az irodalomtörténeti rendszerben. Vö.: Bihal Ella füzete. Ugyanazt a szemelvényt - himnuszt, legendát, krónikát stb. - még egyszer nem dolgozták fel, helyette megfelelő másikat. - A történelem mint rendező elv: Vö.: Grezsa Ferenc: Németh László és a magyar irodalomtörténet tanítása. Itk 1975.5-6. sz. 675-680.1. Az író beszámolója: Óraadók királysága. NLM A kísérletező ember, 372-381.1. - Az idő strófáiról: Uo. 373.1. - A stílustipológiáról: Németh nem veszi át Wölfflintől a korstílusok koncepcióját. - Az agonizáló irodalomról: NLM Megmentett gondolatok, 468-474- 1. - Fejlődésünk hibájáról: Török Eszter füzete. 1945-46. - A nemzedék pusztulásáról: Irodalom 45 után. Tiszatáj, 1976. nov. 5. 1. - Az urbánus és népies irodalomszemléletről: Poszler György szembeállítja a kettőt, az előbbi mintájának Szerb Antal irodalomtörténetét, az utóbbiénak Németh László Kisebbségben c. tanulmányát tekinti. Vásárhelyen inkább a kettő szintetizálásáról van szó. Vö.: Poszler György: Szerb Antal. Bp. 1973. 217-241. 1. - A két vándorról: 1947-es érettségi tétele a lányoknál: Külföldjárók és műfordítók a magyar irodalomban. Ha a kapcsolat meglazul, az válságtünet; pl. a XIX. század második felében. - A tejtestvéri rokonságról: A XIX. századtól kezdve szisztematikusan tárgyalja a szomszédos irodalmakat. A cseh irodalom „fölénye" a tudományos alaposság. Dobrovszky Bessenyeinek, Jungman Kazinczynak, Kollár Vörösmartynak felel meg. A horvát irodalom sajátossága, hogy a kulturális és politikai nacionalizmus nem egymás után, hanem egy alakban jelentkezik (Gay). A modern szerb irodalom megteremtőjének Vuk Karadzsicsot tartja. A román nyelv a neo-latin nyelvek közt legjobban őrzi a vulgáris latin természetét. Vö.: Török Eszter füzete. 1946-47. - A világirodalom kétféle értelmezéséről: Poszler György. I. m. 353-365. 1. - Gesunkenes Kulturgut: Naumann elmélete. - A Szabács viadaláról: Török Eszter füzetében. - Hibás álláspont: NLM Negyven év, 24. 1.-A szellem regenerálódásáról: Felszólalás Vásárhelyen. NLM Megmentett gondolatok, 582-583. l.-A történelem nagyobb huzatáról: Pap Eszter és Török Eszter füzetei. -Magyartanításáról: Irodalom 45 után. I. h. 3-4. 1. - A bartóki modellről: Magyar műhely. NLM Megmentett gondolatok, 193-205. 1. Kritikák róla: Seres József: Népi írók, parasztság, értelmiség. Kortárs, 1958. dec. 887-900.1. Kocz-kás Sándor: Valóság vagy utópia. Uo., 1958. okt. 118-124.1. - A régi magyarságról: Török Eszter füzetéből. - A tagoló ritmusról: Magyar ritmus. NLM Az én katedrám, 13-68. 1. - A korszakokról: Török Eszter füzete alapján. - A művész dolga: Előszó Móricz Zsigmond Shakespeare-tanulmányá-hoz. NLM Európai utas, 171. 1. - A naiv hitről: Irodalom 45 után. Tiszatáj, 1976. nov. 6. 1. - A Jókai-Kemény párhuzamról: Török Eszter füzetében. - A romantika irodalmáról: Előszó Móricz Zsigmond Shakespeare-tanulmányá-hoz. I. h. - Az igazi realizmusról: Regényírás közben. NLM Megmentett gondolatok, 295.1. - Veres Péter a mélyrealizmusról: Jegyzetek. Válasz, 1948. aug. 638-641. 1. -Sarkadi a biológiai realizmusról: Vita közben. Válasz, 1948. aug. 642-647. 1. - Lukács realizmuselméletéről: Szerdahelyi István: A magyar esztétika története 1945-1975. Bp. 1976. 62-122. 1. - A Berzsenyi-emlékbeszéd: Berzsenyi ürügyén. NLM Az én katedrám, 341-351. 1. - Lukács az Iszonyról: 1947 decemberében a NÉKOSZ-akadémián. Valóság, 1948. febr. 88-102. 1. Idézi Vekerdi László: Németh László. Bp. 1970.252-253.1. - Drámatervekfölvillantása :„A Széchenyidrámát a diákok hallották először, óra- s egyben drámavázlat alakjában." NLM A kísérletező ember, 410.1. Hős Erzsébet füzetében olvassuk: „Széchenyi halála. A hatalmas szervezőerő egy szobába szorul be... A rendőrfőnök Széchenyi tudomására hozza, hogy a tébolyda nem lehet menedék a számára. Vagy az igazi őrültek közé zárják, vagy elítélik. Ezt megelőzte: főbe lőtte magát." Gál Etelka füzetében ez áll: „Három hollandus mesterünk, Apáczai Csere János, Szenczi Molnár Albert és Misztótfalusi Kis Miklós, feláldozták külföldi sikerüket és magasabb nyugati életformájukat, hazajöttek, hogy küzdhessenek a nemzeti kultúráért."
Az apai és anyai örökségről : Magam helyett. Bp. 1943-15-26.1. - Az életformáló játékról: a Lányaim előszavában. Kiadatlan tanulmányok, 2:299-300.1. - Gaál Gábor Németh Lászlóról: Válogatott írások. I. 1921-1940. Tanulmányok és cikkek. Sajtó alá rend. Sugár Erzsébet. Bukarest, 1964. 577-580., 601-606., 644-648. 1.-A tanulmányíró önbírálatá-ról: Sőtér István: Németh László társadalmi drámái. Tisztuló tükrök. Bp. 1965. 368-384. 1.-A másik nézet: Czine Mihály: Népi irodalom. Klny. a Jelenkor 1969. 7-8. számából. Pécs, 1969. 16 1. - A tanulmány álruhájáról: Veress Dániel: Németh László, az esszéíró: Új Látóhatár, 1971. ápr. 18. 153-172. l.-A drámaíróról: Török Eszter jegyzete, 1946-47. - A meghasonlott líráról: Két előszó. Válasz, 1948. márc. 244-249.1. - Aváltógazdálkodásról: A kifejezést Shakespeare-ről írván használja. NLM Európai utas, 180. 1.-A jó műről: NLM Homályból homályba, 2:203. 1. - Buddha felesége : A drámatervről NLM Megmentett gondolatok, 273.1. Másutt Gopa vagy a ragaszkodás címmel emlegeti. Uo. 339.1. A történet: Buddha kivonul családjából, elhagyja erényes feleségét, a vallásnak szenteli életét. - Beethoven-dráma: Az Égető Eszterben, 588-589. 1. Méhes Kálmán bácsival beszélget Beethoven olasz szerelméről. Az idősödő zeneszerző Giulietta Guiccardival, a fiatal olasz grófnővel a Brunswick család korompai birtokán találkozott. E boldog nyár ihlette a Leonora és az Appassionata komponálására. Az idill közepette lepi meg a súlyos betegség. Vö.: Megmentett gondolatok, 54. 1. - Herakleitosz: 1949-es feljegyzés Németh hagyatékában: „Drámatervek - a Buddha felesége; A visz-szautasított; Az albérlő; A pártfogó; Herakleitosz; őrült feltaláló." - Mélységek: 1949 nyarán Sárospatakon olvassa Teleki Domokos tanulmányát a Hóra-lázadásról. Belőle ismeri meg Pataki Apollónia, egy tiszttartó leánya történetét: a felkelő parasztok egy román jobbágyfiúhoz kényszerítették. 1951 őszén a Szépirodalmi Kiadó számára megírta a tervbe vett regény szinopszisát is. 1952-ben a regény színterére, Romániába akart utazni, de útlevelet nem kapott. Enczi Endre egyik riportjában - Min dolgoznak a magyar írók? Irodalmi Újság, 1952. júl. 17. - említést tesz a regénytervről. Vásárhelyen még egy drámaterv foglalkoztatta: a Bacsányi. 1946 őszén fel vonástervét is elkészítette. Kézirat Horváth Károlyné gyűjteményében. - Kleistről: George Steiner: A tragédia halála. I. m. 200.1. -Jefte monológja: NLM Szerettem az igazságot, 2:26.1. - Páriz Pápai szava: Uo. 209.1. - A három vígjáték: Az életműkiadásban csak egy jelent meg belőlük, a Pusztuló magyarok. Az 1948-as drámaelőszó viszont hármat említ a Válasz márciusi számában. A Pusztuló magyarok mellett a másik kettő: a Harc a Jólét ellen, s tán a sznobok ellen írott Humanisták. Vö.: NLM Szerettem az igazságot, 1:10.1. - Líra és matematika frigye: Uo. 5. 1. - A közösségi gyökérzetről: NLM Megmentett gondolatok, 388. 1. - A hőstipológiáról: Előszó a Sámsonhoz. Kiadatlan tanulmányok, 2:259.1- - Alkati gyökérzetéről: Ember és szerep. Kecskemét, 1934. 118. 1. - Ady szörnyetegségéről: Felolvasás a debreceni Ady-társaság 1943. március 2-i előadóestjén. NLM Két nemzedék, 50-59.1. - George és Ady alakjáról: San Remo-i napló 4. NLM Európai utas, 371-374.1. - A hatások vekkerórájáról: Magam helyett. Bp. 1943. 220.1. - Móricz nigyságáról: Irodalom 45 után. Tiszatáj, 1976. nov. 3. 1. Vö.: Török Eszter füzete 1946-47. - A szent, hős és szörnyeteg szimbiózisáról: Siklós Olga: A magyar drámairodalom útja. Bp. 1970. 426-480. I. - A szörnyeteg magányáról: Ember és szerep, 156.1. - őrültség és belátás: Búcsú a kortársaktól. Új Írás, 1976. okt. 85.1. - Idézet a Szophok-lész-naplóból: NLM Európai utas, 21. 1.- A Kemény-tanulmányból: NLM Az én katedrám, 599. 1. - Az „igen"-r51 és a ,fiem"-röl: A mű védelme. Kiadatlan tanulmányok, 2:530.1. - A 90%-ról és 10%-ról: Láng István (Hódmezővásárhely) visszaemlékezése Németh Lászlóval való 1948-as beszélgetésére. Megerősíti Sipka Sándor is. E szerint az író 90%-ban egyetért a rendszerrel, de munkásságát a 10% alapján értékelik.
A tehetség erdőégés-természetéről: Török Eszter füzete. 1946-47. - Az esszé céljáról: Szekfü Gyula. Kisebbségben. Bp., 1942. 2:185. 1. - Gyermekeink diáktársaként: megj. a Válasz 1946. októberi számában, 68-85. 1., majd a novemberi számban, 166-176.1. Keletkezése: 1945. március - a tanulmány végén. NLM A kísérletező ember, 275-310. 1. Elsőségét a Válasz-közlés jegyzete bizonyítja. - A fordító plen-nitisze: NLM A kísérletező ember, 611-622. \. - A mondat születése: megj. a Puszták Népe 1946. szemptemberi számában, 33-38.1. A közlés végén keltezés: Békés, 1945. március. NLM A kísérletező ember, 269-274. 1. Ismertetés a helyi sajtóban: „szinte európai nívóra emeli a Tornyai Társaság folyóiratának első számát." Puszták Népe. Vásárhelyi Független Újság, 1946. szept. 10. - Kata beszélni kezd: A kísérletező ember, 262-268. 1. - Akadémikus tanulmány: Luká-csy Sándor ismertetésében. Valóság, 1947. jan. 45-49. 1. -Ostrom után: Egyidejű megjelenéséről nincs tudomásunk. NLM A kísérletező ember, 311-326. 1 .- A tanügy rendezése: 1945 szeptemberében írta, Kristóné méhzümmögéses nyitott verandáján. Vekerdi Békésre datálja: Arcok és vallomások. Bp. 1970. 230. 1. Az adatok mást mondanak. A vásárhelyi Tárkány Szűcs Ernőnek e szöveggel dedikálja: „...emlékül a szeptemberi sétákra, amelyek közben keletkezett..." Vö.: Szerkesztettem a Puszták Népét. Kézirat. Az író vallomása: „45 őszén, még azelőtt írtam, hogy Vásárhelyt egyetlen órát tartottam volna." NLM A kísérletező ember, 13. 1. Megj. Bp. 1945. a Sarló kiadásában, az év legvégén, 32 1. Illyés levélbeli fölkéréséről: NLM A kísérletező ember, 345. 1. - Ösztön és teória előlege: NLM Megmentett gondolatok, 86. 1. - Életprogram és ajánlkozás: Vö.: B. Nagy László: Németh László pályája 1945 után. Kortárs, 1970. jan. 37.1. - Utópisztikusságáról: Blp (Bíró Lajos Pál). Köznevelés, 1946. jan. 15.15.1. - Lírája nehezményezése .'Hamvas Béla. Embernevelés, 1946. jan.-febr. 62-64. - Szende Aladár ismertetése : a Független Ifjúság 1946. márc. 28-i számában. - A textológiai tanulság: Kézirata Hölvényi Györgynél (Budapest). Az író előbb a főszöveget írta meg. Később a konkrétabb részleteket kihúzta, illetve jegyzetbe tette át. Legvégül készült el az előszó. Kihagyott részek: a parasztifjúság iskoláztatásának statisztikája; a tanárképzés leegyszerűsítése a komplex tárgyaknak megfelelően; a latin és a görög lehetősége a gimnáziumban; az írók tankönyvírói vállalkozásáról; az egyes tankönyvek szerkezetéről; Szent-Györgyi tankönyvének, Az élet tudománya c. kötetnek dicsérete; a szakközépiskolák speciális vonásairól. A szöveg közé ékelődik Kristóné matematika-tanmenete - szept. 10-ével kezdődően -, és néhány óravázlat. Az előszóból e mondat maradt el: „Most már én magam sem bánom, hogy ezzel a tanulmánnyal is ráemeltem s rajt tartom pillantásomat azokon, akiknek a tettre hatalmuk van." A bevezetőből: „a szellemi kizsákmányolás elleni védekezés." - Óraadók királysága: megjelent előbb a Válaszban, majd az 1963-as A kísérletező ember c. kötetben. NLM A kísérletező ember, 361-381.1. - Iskola Kakaskúton: A Válasz az Óraadók királyságával együtt hirdeti (a Gyermekeink diáktársaként jegyzetében), de nem készült el. Először az 1963-as tanulmánykötetben, majd teljes szöveggel: NLM Negyven év, 473-544. 1. A két rész határát csillag jelzi. A befejezés az író kései vásárhelyi tartózkodása idején, 1968 októberében íródott. Az utópia keletkezéséről: NLM A kísérletező ember, 412.1. és Negyven év, 34.1. - Korábbi utópiái: NLM Negyven év, 399-472. 1. - Czeglédi Nagy Ferenc (1898-1979) vásárhelyi virágkertész, a modern agrotechnika helyi úttörője. Móricz egy időben regényt akart írni életéről. Leánya, Cella: Németh László tanítványa. - A modellről: Szenti Tibor szerint Gregus Máté (az Égető Eszterben Gyeviként megírt) kutasi nagygazda pósahalmi tanyáján alapított magániskolája ihlette meg az írót. Vö.: Szenti Tibor: Idős Gregus Máté, az úttörő. Nagy Gyula: Parasztélet a vásárhelyi pusztán. Békéscsaba, 1975. 529-535.1. Ez nem valószínű, a család emlékezete nem tud az író látogatásáról. (Szénási Gyula ny. székkutasi igazgató szíves közlése.) Különben is a Gregus tanyán elemi iskola működött. Szathmáry Lajos szerint Németh László a vásárhelyi gimnázium negyvenes évek eleji kutasi partikulatervét írta tovább. Szóba jöhet a csorvási Wenckheim kastélyban létesült kísérleti munkaiskola is. Vö.: Horváth Márton: A népi demokrácia közoktatási rendszere. Bp. 1975. 99-109.1. és A Bethlen Gábor Gimnázium Évkönyve 1970. 81.1. - Mondandójáról: Bárdos Judit tanulmánya. I. h. - A változó eszmeiséget hangsúlyozza : az utópia lakói nem menekülnek az élet elől, hanem készülnek rá. - A munkásgimnázium koncepciója: Németh 1945. okt. 9-én tanárkari értekezleten ismertette elképzeléseit. Megjelent: Tiszatáj, 1972. szept. 70-71. 1. A tanterv két változatban is fennmaradt. Kristó Nagy István gyűjteményében - ez jelent meg a Tiszatájban, i. h. 69-70.1. és Horváth Károlyné anyagában. - A latin és a magyar összevont tanterve: Horváth Károlyné gyűjteményében. I. fejezete: nyelvtani és beszédgyakorlatok. II. fejezete: olvasmányok, tematikus csoportosításban, i. Hősök: Homérosz, Szophoklész, Vergilius; Ludas Matyi, Dorottya, János vitéz, Toldi. 2. Történet: Livius, Sallustius, Caesar, Tacitus; magyar krónikák, erdélyi emlékiratok, történelmi regények. 3. Társadalom: Cicero, Plinius, Seneca; magyar irodalomból: Móricz, Szabó Dezső, Ady, Babits és a népi írók. 4. Lélek: Catullus, Horatius, Ovidius; modern magyar líra. A tervezet a célokat így foglalja össze: „A latin összehasonlítás elsősorban a magyar nyelv és szellem tudatosítására szolgálna. További célok: a latin nyelvtan elemein át az általános nyelvtani érzék kialakítása, a nemzetközi nyelv szavainak megfejtése, előkészítés a francia nyelvtanra és szókincsre, az ókori műveltség megismertetése." - A természetismeret tanterve: Horváth Károlyné gyűjteményében. Fejezetei: 1. A vegytan elemei a vegytan történeteként elmondva. (Mérésvizsgálat, magyarázat, fogalommeghatározás sorrendjében: oxidáció, atomelmélet, Avogadro tétele, ionizáció, sugárelnyelés, periódusos rendszer, kvalitatív analízis.) 2. Biológiai rész: általános biológia, kór- és egészségtan, ember-, állat-és növénytan. 3. Vegyi és biológiai technológia: ipar és mezőgazdaság-történet. - A latin nyelvkönyvről: Mátyás Sándorral közöseö tervezték. Németh a nyelvtant, szótárt állította össze, Mátyás a gyakorlatokat. A kísérletező ember c. tanulmánykötet Mátyásnak írott dedikációja emlékezik „közös munkájukra". A tanügy rendezését tartalmazó füzet (Hölvényi Györgynél) szótári statisztikát őriz, mondatrész és mondatfajta szerinti csoportosításban 1200 szót oszt föl. A tankönyvről: NLM A kísérletező ember, 614.1. és Égető Eszter, 509. 1. A munka emlékét őrzi a két későbbi tanulmány: a Bevezetés a latin nyelvtanhoz (1962) és a Latin szavak a magyarban (1962). NLM A kísérletező ember, 507-511. és 512-517. 1. - Megírás és megjelenés: A békési írások másfél éves késéssel jelennek meg. Az összefoglaló a nyolcadikban filozófiai esszéjét a Válasz se meri vállalni: ma már érthetetlen, miért - így kerül a Puszták Népébe. Németh nem ír a publikálás reménye nélkül: hagyatékában kiadatlanul csak töredékek vannak. - Esszéi stílusáról: Bata Imre: A Kiadatlan tanulmányokról. I. h. és Poszler György: Szerb Antal. I. m. 211-212.1.
A Németh László-i dramaturgiáról: Bata Imre: Németh László „Papírszínház"-ában. Alföld, 1963. szept. 80-83. 1. In.: Képek és vonulatok. Bp. 1973. 338-347.1.; Bata Imre: A drámaíró. Hevesi Szemle, 1976. szept. 24-25.1.; Benedek András: Vívódó lelkek. Németh László dramaturgiája. Színház, 1970. ápr. 29-33. 1.; Bori Imre: Egy lélek drámája kilenc színdarabban. Híd, 1958. júl.-aug. 625-630. 1.; Czimer József: Németh László drámaírása. Jelenkor, 1976. júl.-aug. 685-688.1.; Czine Mihály: Népi irodalom. Klny a Jelenkor 1969. 7-8. számából. 16 1.; Dersi Tamás: A lázadó kritikus. Thália magyarul tanul. Bp. 1971. 186-202. 1.; Hermann István: Az önleszámolás dramaturgiája. Szent Iván éjjelén. Bp. 1969. 270-319.1.; Illés Endre: Galilei. Tanulmányok és kritikák. Bp. 1964. 169-172.1.; Illés Jenő: „Mai" témák és „örök" problémák. Németh László új drámáiról. Kortárs, 1963. okt. 1575-1580. 1.; Kocsis Rózsa: Németh László drámaszemlélete (Társadalmi drámáinak tükrében). Kortárs, 1971. ápr. 592-599.1.; Mód Aladár: Sors és felelősség. Valóság, 1962. febr. 50-61.1.; Nagy Péter: Németh László történelmi drámái. It, 1957. júl. 179-182. 1. In: Rosta. Bp. 1965. 151-161. 1.; Osváth Béla: Németh László dramaturgiája. Türelmetlen dramaturgia. Bp. 1965.137-155. 1.;Pándi Pál: Dráma és történelem. Kritikus ponton. Bp. 1972. 603-619. 1; Siklós Olga: Illyés Gyula és Németh László szerepe a szocialista drámában. A magyar drámairodalom útja 1945-1957. Bp. 1970. 426-480. 1.; Sőtér István: Németh László társadalmi drámái. Tisztuló tükrök. Bp. 1965. 368-384. 1.; Cs. Szabó László: A mintadiák. Üj Látóhatár, 1971. ápr. 18. 118-119. 1-j Szende Aladár: Németh László színházáról. Diárium, 1947 húsvét. 39.1.; Tamás Attila: A Galilei helye Németh László írói életművében. It, 1971. 1. sz. 104-129.1. In: Irodalom és emberi teljesség. Bp. 1973. 119-152. 1. -Egyetlen dráma: Vö.: Siklós Olga: i. m. „Egy sajátos »emberi színjáték«-sorozat." - Aváltozatlandramaturgiáról: Bori Imre: i. m. - A hang meghallásáról: Kleist. Nagyvilág, 1975. nov. 1734. 1. - A lírai én ürügye: Vö.: Bori Imre; i. m. „Magát keresi a történelemben." - A Mathiász magva: A tanügy rendezése c. füzetben, Hölvényi György (Budapest) gyűjteményében. - A hosszú vajúdás mint hiba: Osváth Béla írása a Mathiász-panzióról. I. m. 154. 1. - A témáról: NLM Kísérleti dramaturgia, 1:323. 1.-A személyesség variációiról: Bori Imre: i. m. - A színésztípusú drámaíróról: NLM Megmentett gondolatok, 277. 1.-A mű vázáról: Jelenkor, 1975. aug. i. m. 725.1.-A kettős gyönyörűségről: NLM Szerettemjaz igazságot, 1:5 1. - A katarzisról: uo. 12-13. 1. - A mai tárgyú drámáról: NLM Kísérleti dramaturgia, 1:689. l.-A psziché árnyékos része: Vö.: George Steiner: A tragédia halála, 129. 1.-A lírai torokszorulásról: NLM Szerettem az igazságot, 1:15. 1. - A nemzettipológiai jellegről: „Az ember mintha csak töményebb kivonata lenne hazájának." Keményről. NLM Az én katedrám, 599. l.-A főszereplők passzivitásáról: Benedek András: i. m. - A történelmenkívüliségről: Bori Imre: Változatok a Bolyai-témára. Eszmék és látomások. Újvidék, 1965.192-215. l.-A portrédrámáról: Hermann István: i. m. - A laokoóni statikáról: Benedek András: i. m. - A könyvdrámáról: Nagy Péter: i. m. - Az agóniáról: NLM Megmentett gondolatok, 386.1. - A Gegenspielenől: uo. 289. I. - A főszerep nélküli darabokról: uo. 389. 1. - A shakespeare-i hősről: NLM Európai utas, 181-182. 1. - Hős és áldozat szituációja: Vö.: Bécsy Tamás: A drámamodellek és a mai dráma. Bp. 1975. -Bukva győző hős: Vö.: Osváth Béla: i. m. - Az én-te viszonylatról: Szende Aladár: i. m. - Dráma és legenda: NLM Két nemzedék, 579. 1. Vö. még: Európai utas, 109. és 183. 1. -A mellékszereplőkről: Dramaturgiai babonák. NLM Két nemzedék, 666. 1. - A történeti drámáról: NLM Kísérleti dramaturgia, 2:5-6.1. - A laokoóni statikáról: NLM Megmentett gondolatok, 390. \. - A hős emberi gyöngéiről: Siklós Olga: i. m. - A hibáról: NLM Kísérleti dramaturgia, 2:11. 1. - Az emberi gyengeségről: Jelenkor, 1975. aug. 724. 1. - A bűnhődésről: NLM Európai utas, 19.1. - Bánkról: NLM Az én katedrám, 221. 1. - Hódi vétsége: Kocsis Rózsa szerint sorsában a múlt egy bűne bosszulja meg magát. I. m. - A végzet humanizálásáról: Benedek András: i. m. - Oidipuszról: NLM Két nemzedék, 91-92. 1. - Az ember tragédiájáról: uo. 627-628. 1. - A magány mint a tragikum forrása: Vö.: Illés Jenő: i. m. - A hős útvesztéséröl: Vö.: Sőtér István: i. m. - Sok a világnak: NLM Két nemzedék, 665. 1. - A tragikus héjról: NLM Megmentett gondolatok, 247.1. - Szophoklészről: Kleist. Nagyvilág, 1975. nov. 1729.1. - A tragikum kettősségéről: uo. és NLM Az én katedrám, 616. 1.; NLM Két nemzedék, 382. 1., NLM Európai utas, 105.1. - A halott műfajról: George Steiner: i. m. 13-15.1. -Az eszmei dedukcióról: Illés Jenő: i. m. - A kritikus: Kocsis Rózsa: i. m. - A vígjátéki témabőségről: NLM Kísérleti dramaturgia, 1:325. \. - A vígjáték deduktív természetéről: uo. 440. 1. és NLM Két nemzedék, 380. 1. - A félvígjátékról: NLM Kísérleti dramaturgia, 1:328. 1. - Az arisztophanészi típusról: NLM Európai utas, 35-39. 1. - A pirandellói technikáról: uo. 348. 1. - A társadalmi dráma romlandóságáról : NLM Megmentett gondolatok, 394. 1. - Pándi véleménye: Kritikus ponton, i. m. - A társadalmi dráma konfliktusáról: Benedek András: i. m. és Siklós Olga: i. m. Elhatárolásuk mechanikus: a történeti dráma hősei is viaskodnak a „jó érzések hínárjával", s nemcsak a történelmi dráma kelepce-mű, a társadalmi dráma is. - A társadalmi dráma gyenge pontjai: NLM Európai utas, 23. 1. és Czine Mihály: i. m. - A szereplők Janus-arcáról: NLM Megmentett gondolatok 280.1.-A történeti drámáról: Jelenkor, 1975. aug. 731. 1. és NLM Negyven év, 35.1. - Apályatárs: Cs. Szabó László: i. m. - A halott aktualitásról: NLM Az én katedrám, 88.1. - A cogito meghosszabbítása: Vö.: Sőtér István: i. m. - A közvetlen hagyományról: Kocsis Rózsa: i. m. - A dramaturgus-ról és a pedagógusról: Siklós Olga, Nagy Péter: i. m. - Ibsen hatásáról: NLM Európai utas, 247. és 299.1. és NLM Megmentett gondolatok, 240. 1.; Almási Miklós: A drámafejlődés útjai. Bp. 1969. 290-308. 1. - Dramaturgiai babonák: NLM Két nemzedék, 665.1. - Az utolsó felvonásról: NLM Megmentett gondolatok, 416. 1. és Czine Mihály: i. m. -A Papírszínházról: NLM Két nemzedék, 577. és 656. 1. -A könyvdrámáról: NLM Kísérleti dramaturgia, 1:687. 1. és Nagyvilág, 1975. nov. 1738. 1. Vö.: Bata Imre: i. m. -A szélsőséges véleményekről: Benedek András: i. m. és Czi-mer József: i. m. - A drámanyelvről: NLM Kísérleti dramaturgia, 2:438.1.; NLM A kísérletező ember, 587.1.; NLM Két nemzedék, 663.1.; Bata Imre: i. m. - Az érzések magasnyomása : G. Steiner jellemzése Büchner Woyzeckjéről. I. m. A drámai nyelv impulzussűrűségéről: Hankiss Elemér: A népdaltól az abszurd drámáig. Bp. 1969. 189. 1. - Bori a drámák nyélvéről: i. m.
A Sámson: A Napló tanúsága szerint 1945 áprilisában készült, de az író még Vásárhelyen is dolgozott rajta. Végleges formája 1957-ben alakult ki. NLM Homályból homályba, 2:17-18.1. Megjelent a Kortárs 1958. 1. számában, 79-96.1. Előszava: Kiadatlan tanulmányok, 21258 - 264.1. - Fontosabb elemzések: Bata Imre: A Sámson. Németh László fölszabadulása. Új Auróra, 1974. 2. sz. 51-59. 1.; Bori Imre: Egy lélek drámája kilenc színdarabban. Híd, 1958. júl.-aug. 629. 1.; Kocsis Rózsa: Németh László drámaszemlélete (Társadalmi drámáinak tükrében). Kortárs, 1971. ápr. 598.1.; Monostori Imre: Hit nélkül nem lehet élni. Új írás, 1977. máj. 99-1041.; B. Nagy László: Németh László pályája 1945 után. Kortárs, 1970. jan. 37.1.; Sőtér István: Németh László társadalmi drámái. Tisztuló tükrök, 382-383.1. - Az írósors tragikumáról: Kisebbségben, 1:92. \. - A kettős érzésről: NLM Negyven év, 30-31. 1. - Idézet az Égető Eszterből: NLM 583. 1. - A két főmotívumról: NLM Szerettem az igazságot, 1:12. 1. és NLM Megmentett gondolatok, 268-273. 1. - Sámson a nép is: Vö.: NLM Megmentett gondolatok, 387.1. - - Milton Sámsonéról :Lutter Tibor: John Milton. Bp. 1956.200-212.1. - A Sámson szörnyetegségéről: Kiadatlan tanulmányok, 21259.1. - Jefte reálpolitikájáról: B. Nagy László: i. m. - Szörnyetegben megvédett hős: Vö.: Siklós Olga: A magyar dráma irodalom útja. Bp. 1970. 426-480. 1. - A drámai formáról: NLM Negyven év, 31.1. - A dráma parabolajellegéről: Kocsis Rózsa: i. m. - Eliot ösztönző hatásáról: NLM Szerettem az igazságot, 1:8.1.
A Mathiász-panzió: korábbi kézirata Horváth Károlyné (Budapest) gyűjteményében. Vázlata ugyanabban a füzetben, amely A tanügy rendezését tartalmazza. - A zalai útról: NLM Szerettem az igazságot, 1:12. 1. - A Mathiász-élet-rajzról: Kisebbségben, 3:143-145. 1. Vö.: Pusztuló kertek. Forrás, 1975. dec. 6. I. - A színielőadásról: Feld Mátyás Zimberi-zombori... c. darabjáról. Kisebbségben, 4:294-296.1. - A dráma megírásáról: NLM Kísérleti dramaturgia, 1:324.1. - A levél kelte: 1948. jún. 24. Gulyásné tulajdonában. - Az átírás: pl. a főszereplő neve is Nagy Barnáról Hódi Barnára változott. - A kritika fontosabbjai: Györe Imre: Mathiász-panzió. Magyar Nemzet, 1965. febr. 20.; Illés Jenő: „Mai" témák és „örök" problémák. Kortárs, 1963. okt. 1575-1580. L; Kocsis Rózsa: Németh László drámaszemlélete. Kortárs, 1971. ápr. 592-599. 1.; Nagy Péter színházi levele. Élet és Irodalom, 1965. febr. 27.; Osváth Béla: Németh László dramaturgiája. Türelmetlen dramaturgia, 154. 1.; Pándi Pál: A Mathiász-panzió. Népszabadság, 1965. márc. 13. Kritikus ponton, 589-593.1.; Sándor Iván: Mathiász panzió. Film, Színház, Muzsika, 1965. febr. 19. 8-9. 1.; Siklós Olga: A magyar drámairodalom útja, 426-480. 1.; Sőtér István: Németh László társadalmi drámái. Tisztuló tükrök, 381-382. 1.; Szenté Imre: Család, nemzet, nagy család. Új Látóhatár, 1971. ápr. 18. 212-224. 1. Tamás István: Mathiász-panzió. Népszabadság, 1975. okt. 10.; Vekerdi László: Németh László. Arcok és vallomások, 239. 1. - Vér és szellem drámájáról: Kortárs, 1970. 947. 1. - Marx a robinzonádokról: Marx-Engels: Művészetről, irodalomról. Bp. 1966. 300. 1. - A Mathiász epikumáról: A kritika igaztalanul állítja, hogy a színielőadás után a dráma lendülete megtörik. Fordítva van: az epikum nem gyengíti, hanem erősíti a konfliktust. - A férfi és női hősről: NLM Megmentett gondolatok 405.1. Ágnes az első női főszerep a Németh László-i színpadon.
Az Eklézsia-megkövetés: Előbb Az erényről címmel csak a negyedik felvonása jelent meg a Válasz 1947. febr. számában, 115-122.1., majd teljes szövege a Misztótfalusi kiadásában 1947-ben, a Németh László színháza 2. füzeteként. Keletkezéséről: NLM Szerettem az igazságot, 1:13. 1. és NLM Negyven év, 36. 1. Korabeli kritikák a darabról: -ös -os (örvös Lajos): Eklézsia-megkövetés (Németh László színműve). Szabad Szó, 1947. máj. 11.; Vajtai István: Németh László: Eklézsia-megkövetés. Tiszatáj, 1947. aug.-szept. 96. 1. Későbbi elemzések: Bori Imre: Egy lélek drámája kilenc színdarabban. Híd, 1958. júl.-aug. 628.1.; Hermann István: Szent Iván éjjelén. Bp. 1969. 294.1.; B. Nagy László: Németh László pályája 1945 után. Kortárs, 1970. jan. 38-39. I.; Siklós Olga: A magyar drámairodalom útja, 426-480. 1. - A kritika a keletkezésről: Vekerdi László: Németh László. Arcok és vallomások, 241. 1. - A baráti tanács: A Szerettem az igazságot önvallomása szerint a darab „baráti felszólításokra volt válasz, hogy írásaim megtagadásával vásároljam meg nyugalmamat." A Napló szerint Ily-lyésé, másutt Sárközi Mártáé. NLM Homályból homályba, 2:30, 51.1. - Kóros mizantrópia: Vö.: B. Nagy László: i. m. - A Galilei-párhuzamról: Siklós Olga: i. m. - Sorsdráma jellegéről: Vajtai István: i. m. - Mentség: Németh a Kner-féle 1940-es kiadásban olvashatta. Kisebb pontatlanságok jelzik, hogy a végleges formába öntéskor a szöveg nem állt rendelkezésére: Székely Mária helyett Székely Zsuzsi, Papp János helyett Bozóki professzor, a „szólok" l-jét nem Németi Sámuel, hanem Tőke Benjámin vitatja. A Mentség mellett Dézsi Lajos Misztótfalusi-életrajza is forrása lehetett. Magyar történeti életrajzok. Bp. 1898.208.1.
A Húsz keletkezéséről: NLM Szerettem az igazságot, 1 :i3.1.; NLM Megmentett gondolatok, 180-182.1. és 550.1.; NLM Negyven év, 36.1.; NLM Homályból homályba, 2 =99.1. A Dráma és legenda c. 1941-es tanulmány jegyzete említi. - A Konstanz-Szárszó párhuzamról:,,... a szárszói zsinatról, ahol Húsz Jánosnak képzeltem magam." NLM A kísérletező ember, 297.1. - Az Égető Eszter a Húszról: „Egy eretnekről írtam, akit megégettek. Végre annyira hozzászoktam, hogy kiegyeztem volna, égessenek meg engem is. Részletes leírásom volt a halálról. Rőzsét tettek alá, meggyújtották. A füst fölcsapott, belefojtotta a zsoltárt; amikor a szél másfelé csapta, már félre volt konyulva a feje. Ennyit, pontosan ennyit én is vállaltam volna." NLM 499. 1. - Az én cseh utam: NLM Megmentett gondolatok, i. h. - Az írói emlékezet: Vö.: NLM Homályból homályba, 2:99. 1. - Megjelenés: I. felv. a Válasz 1948. márc. számában, 216-225.1., a III. felvonás uo. a júliusi számban, 497-509.1. - Kritikák a drámáról: Bori Imre: Egy lélek drámája kilenc színdarabban. Híd, 1958. júl.-aug. 628.1.; Gömöri György: Húsz János alakja az újabb magyar irodalomban. Új Látóhatár, 1965.; Szigeti József: A „Sajkódi esték"-ről. Új írás, 1961. aug. 550. 1.; Tamás Attila: A Galilei helye Németh László életművében. It, 1971. 1. sz. 144. 1. - A filozófus és teológus ellentétéről: összefoglaló a nyolcadikban. Puszták Népe, 1948. ősz. 171.1. - Erkölcs és politika viszonyáról: Búcsú a kortársaktól. Új írás, 1976. okt. 84.1. - Húsz alakjáról: Tamás Attila: i. m. -Háy Gyula drámája: Isten, császár, paraszt. Bp. 1946.127.1. Az összehasonlító kritika: Gömöri György: i. m.
Erzsébet-nap: Megjelent a Délsziget 1946. 2. (karácsonyi) számában, 24-58. 1. A cím alatt keltezés: (1940). Klny. is, 38 1. - Keletkezéséről: NLM Szerettem az igazságot, 1:12. 1.; Pusztuló kertek. Forrás, 1975. dec. 7.1.; NLM Homályból homályba, 2:46. 1. - A paraszt Széchenyiről: Magam helyett. Bp. 1943. 83.1. - Életrajzi párhuzamok: uo. 72.1. - Egykorú kritikák a drámáról: Megjelent a Délsziget második száma. Alföldi Újság, 1946. dec. 17.; Garabonciás: A Délsziget új száma. Vásárhelyi Független Újság, 1946. dec. 24.; Szende Aladár. Diárium, 1947. 1. sz. 39. 1. - Későbbi recenziók: Csík István: Erzsébet-nap (a Debreceni Csokonai Színház bemutatójáról). Film Színház Muzsika, 1971. nov. 20. 8.1.; E. Fehér Pál. Népszabadság, 1971. dec. 2.; Gábor István. Magyar Nemzet, 1971. nov. 26.; Magyari Vilmos. Alföld, 1972. jan. 88-91. 1.; Papp Antal. Magyar Hírlap, 1971. nov. 15. Vö. még: Kocsis Rózsa: i. m. Kortárs, 1971. ápr. 593-594. 1.; Szenté Imre: i. m. Új Látóhatár, 1971. ápr. 212. 1. és Sőtér István: i. m. Tisztuló tükrök, 381. 1. - Horváthné meghal: NLM Negyven év, 77-90. \.-A kalap: uo. 139-149.1.
Pusztuló magyarok: először a Puszták Népe 1946. dec. számában jelent meg, 43-73. 1. A szerkesztő szerint a kéziratot 1946 októberében adta át az író. Vö.: Tárkány Szűcs Ernő: i. m. Az író jegyzete a szövegközléshez csatlakozik. -Keletkezéséről: A cím alatt (Vígjáték, 1936). Vö.: NLM Szerettem az igazságot, 1:10.1. - A vígjáték ismertetései: Szende Aladár: i. m. Diárium, 1947. 39. 1. - Kocsis Rózsa: i. m. Kortárs, 1971. ápr. 534.1. - Ansztophanészrői: A minőség forradalma. Bp. 1940. 3:154-160.1.
A Széchenyi: 1946 novemberében írta. Megjelent a Válasz 1946. dec. számában, 231-264.1. A Misztótfalusi sorozatának, Németh László színházának 1. füzeteként is. Bp. 1946. A darabot a Nemzeti Színház 1957-ben, a Katona József Színház 1968-ban mutatta be. - Keletkezéséről: Előadását Széchenyiről Pécsett, a Janus Pannonius Társaságban 1941. okt. 18-án olvasta föl. A rádió is sugározta. A következő évben jelent meg Széchenyi-könyve a Bolyai Akadémia kiadásában. Első tervéről vö. az Eklézsia-megkövetés jegyzetét. Kézirata Horváth Károlyné (Budapest) gyűjteményében. Mátyás Sándor emlékezik, hogy nyomdai levonatát ketten javították. Egy példánya benne volt a Majornak küldött színdarabok közt. Vö.: NLM Szerettem az igazságot, 1:18. 1. Főszerepét Somlay kérte: NLM Megmentett gondolatok, 256.1.- A nyár végi támadás: Németh László visszatér. Haladás, 1946. aug. 15. - A közelmúlt bűneiről: (Ungvári Tamás) U-i T-s: Széchenyi. Magyar Nemzet, 1968. dec. 7. - Az írói vállalkozásról: Ember és szerep. Kecskemét, 1934. 4-1. - A romantikáról: NLM Az én katedrám, 635.1. - Levele Tímár Józsefhez: NLM Megmentett gondolatok, 254-268.1. - A végső tettről: Siklós Olga: i. m.;Ungvári Tamás: i. h.; Angyal Endre: Széchenyi. Sorsunk, 1947. ápr. 250-251. 1.; V. I. (Vajtai István): Széchenyi. Tiszatáj, 1947. aug.-szept. 95-96. 1.; (-Y): Széchenyi. Társadalmi Szemle, 1947. máj. 392. 1.; Kocsis Rózsa: Németh László történelmi drámái. Tiszatáj, 1976. máj. 91-95.1. - Németh László Széchenyiről: NLM Az én katedrám, 549. 1. - A lírai sarkallásról: NLM Megmentett gondolatok, 550.1. és NLM Szerettem az igazságot, 13.1. - Idézetek a pályaképből: NLM Az én katedrám, 538. és 543. 1. - Egyoldalú beállítás: Bölöni György: Széchenyi. Élet és Irodalom, 1957. máj. 24. - A kritika megrovása: Pándi Pál: Széchenyi. Népszabadság, 1968. dec. 11. Kritikus ponton, 594-598. 1. - Rokkant, megbélyegzett em-ember: Bori Imre: Egy lélek drámája kilenc színdarabban. Híd, 1958. júl.-aug. 628-629.1.-A nacionalizmusról: Bölöni György: i. h. - A döblingi napló: Széchenyi döblingi hagyatéka a húszas évek elején jelent meg a Magyar Történelmi Társulat kiadásában, három vaskos kötetben, Károlyi Árpád és Tolnai Vilmos gondozásában. - Szobor vagy ember : Almási Miklós: A jelen bújócskája. Kortárs, 1969. jún. 1002-1005. 1. - Goldmarkról: NLM Megmentett gondolatok, 259-260.1. - Démoni tükörkép: Létay Vera: A döblingi komédiás. Élet és Irodalom, 1968. nov. 30. 9.1. - A luciferi szerepről: Tamás Attila: i. m. 142.1. - A kritikus a fantomokról: Ignácz Rózsa: Széchenyi. Vigília, 1947. febr. 124. 1. -Ember és szerep drámájáról: Orosz László: Németh László új drámái. Magyarok, 1948. ápr. 249-250.1.; (bogáti): Széchenyi. Népakarat, 1957. máj. 19.; Nagy Péter: Széchenyi. Esti Hírlap, 1957. m&)- l(>-; Geszti Pál: Széchenyi. Film, Színház, Muzsika, 1968. nov. 30. - A Széchenyi egzisztencializmusáról: Fekete Sándor: Küzdelem a küldetéssel. Kritika, 1969. febr. 3-9. 1. és Almási Miklós: i. m. - Szókratészt modell: Vö. a dráma harmadik felvonásával. Szók-ratészről verse is van. Platóni pillanat, megjelent a Sziget 1936. 2. számában, 7-8. 1. Védőbeszédére Sziget és alkotás című esszéjében is utal. Uo. 1935. 1. sz. 31. 1. Mint vásárhelyi filozófiatanár tanítványainak Szókratész Védőbeszédét elemezte. - Kritika a felsoroltakon kívül: Szende Aladár. Diárium, 1947. 1. sz. 39. 1.; Papp Antal. Magyar Hírlap, 1968. nov. 24.; Rajk András. Népszava, 1968. nov. 29.; B. Nagy László. Kortárs, 1970. jan. 38. 1.; Halasi Andor: A jövő felé. Bp. 1964.466-469.1.; Vekerdi László: i. m. 239.1.
Élet és mű egységéről: NLM Negyven év,29. 1. - Az irodalmi hatásokról: NLM Európai utas, 476.1. - Németh László és a korszak drámairodalmáról: Osváth Béla: Az új magyar dráma két évtizede. Élő irodalom. Tanulmányok a felszabadulás utáni magyar irodalom köréből. Szerk. Tóth Dezső. Bp. 1969. 49-69.1.; Hermann István: Magyar dráma 1953-56. Uo. 219-255. 1.; Pándi Pál: Évtizedünk és a magyar dráma. Uo. 469-539.1.; Siklós Olga: A magyar drámairodalom útja 1945-1957. Bp. 1970.514 1.; Almási Miklós: Tizenöt év magyar irodalma (1957-1972). A dráma. Látóhatár, 1975. jún. 164-184.1. Utánközlés a Literatura 1974. 3. számából.
A rendszerezés igénye: Erkölcs és „növésterv". Kézirat Horváth Károlyné gyűjteményében. A választásról. Uo. Megjelent: Tiszatáj, 1976. nov. 7-11. 1. - A szókratészi hangról: Kiadatlan tanulmányok, 2:315. 1. - Arisztotelészről: Tanórai jegyzetek alapján. Vö.: Nikomakhoszi etika. Bp. 1971. 32., 41., 43-44., 66., 97., 119.1. A diákok számára is filozófiai olvasmány volt. - Spinozáról: Szabados Edit füzete. 1947-48. - Kantról: Erkölcs és „növésterv". I. h. - Nietzschéről: Tiszatáj, i. h. - Heideggerről: uo. A töredék tájékoztat az olvasott egzisztencialista művekről is. - Az immanens értéketikáról: Heller Ágnes: Portrévázlatok az etika történetéből. Bp. 1976. 11-12. 1.; Érték és történelem. Bp. 1969.106-117.1; Szilágyi Imre: Németh László morálfilozófiájáról. Új írás, 1978. ápr. 70-90.1. - Az Emberi színjátékról: Ember és szerep, 66. 1. - A tanórai jegyzet: Török Eszter füzete. - Az erkölcs fogalmáról: A „vallásos" nevelésről. Kiadatlan tanulmányok, 2:326-329. 1. - Az erkölcs kettősségéről: Bihal Ella jegyzete. 1946-47. - Erkölcsről és vallásról: Kiadatlan tanulmányok, 21341.1. - Az író neveléselmélete: Török Eszter és Bihal Ella lélektanjegyzetei alapján. - Évtizedek múltán: Vö.: Egy tanítvány emlékeiből. Csongrád megyei Hírlap, 1971. ápr. 19.; Németh Lászlóról. Magyar Televízió, 1976. - Az ateista magyardolgozatról: Kertész Dezső V. o. t. ügyét a tanári kar 1946. máj. 18-án tárgyalta. Jegyzőkönyve a Bethlen Gábor Gimnázium Irattárában. „Németh László hozzászólásában megemlíti, hogy véleménye szerint ez a dolgozat egy tizenöt éves, forrongásban lévő lélek megnyilvánulása... Ha őszintén feltárta problémáit, ne taglózzuk le, hanem inkább segítsünk." Vö.: Kortárs, 1975. nov. 1812.1. - A nacionalizmusról: Pap Eszter Ida 1946. nov. 15-i „Negyvennyolcas remények és csalódások" c. dolgozata margójára, tanári reflexió Jellasics és a horvátok gyűlöletéhez. Vö.: Kortárs, i. h. - Ballagási búcsúbeszédéről: A református főgimnázium nyolcadikosai elbúcsúztak a szép diákévektől. Vásárhelyi Független Újság, 1947. máj. 10. A fiúk részéről Kádár Ferenc és Mónus Imre, a lányok részéről Török Eszter és Pap Eszter Ida mondott beszédet. Németh László válaszáról: (m. gy.) (Moldvay Győző): Németh László beszélt. Vásárhelyi Független Újság, 1947. máj. 13. - Könyvtára szétosztásáról: NLM Kísérleti dramaturgia, 2:15.1. Romain Rolland Jeune Inde-jét Török Eszter kapja, vö.: Jelenkor, 1975. aug. 724-732.1. Olasz Jusztinának Széchenyi-könyvét, Bihal Ellának a Lányaimat dedikálja. Szomor Máriának a Kocsik szeptemberben-t: „Amit visszaadott a halott, Te nászajándékul kapod. Légy oly türelmes olvasó, Mint az a másik, porladó." Átírja az apjának szóló dedikációt. Czeglédi Nagy Pálma a fényképét kapja e szöveggel: „Aki még Daniel Polixénáról is tudott, de színésznőnek sem utolsó." - Az emlékkönyvi versek: A huszonöt vers vázlata egy kéziratos füzetben, Horváth Károlyné gyűjteményében. Néhány megjelent közülük: Kortárs, 1975. nov. 1814.1. és Tiszatáj, 1976. máj. 63.1. Teljes szövegük a Bethlen Gábor Gimnázium 1978. évi Évkönyvében, 37-48. 1. Valamennyi nyolcsoros morális tanítás, melyet négysoros humoros jellemzés követ. -Az érettségi vizsga: Az írásbelik 1947. máj. 12-13-14-én folytak. Németh László a fiúk számáráé tételeket terjesztette föl: 1. Nép és népiesség a magyar irodalomban. 2. Mennyiben egészségtelen társadalmunk alakulása 1848-tól? A lányosztálynak pedig: 1. Műfordítók és külföld)árok (A magyar irodalom európai kapcsolatai). 2. A magyar drámaírás három remekműve. Az elnök - dr. Gál László karcagi gimn. igazgató - mindkét esetben az első tételt jelölte ki feladatként. A megoldásról készített szaktanári jelentések megjelentek: Kortárs, 1975. nov. 1813-1814. 1. A szóbeli vizsgák jún. 12-13-14-én voltak. Az érettségiről, a bankettről: NLM Megmentett gondolatok, 85. 1. A leánylíceum érettségije. Alföldi Újság, 1947. jún. 21. - A leánygimnáziumban: Rácz Miklós az igazgató. Németh László javaslatára nevezték ki 1946. nov. i-ével. Helyettese 1946. szept. 1. és dec. 16. közt Sipka Sándorné, majd Szappanos Jánosné, 1947. febr. i-től Pálfy Béla. Vö. Vásárhelyi Független Újság, 1946. jún. 26. Sipka Sándorné levele a tanfelügyelőnek, 1946. szept. 5-én. 1/1946/47. It. Mátyás Sándor. Csongrád megyei Hírlap, 1975. mára 23. - A diákszínpadról: NLM A kísérletező ember, 417-418. 1. 1947. nov. 11-én Victor János tanulmányt kér tőle e tárgyban az Országos Szabadművelődési Tanács lapjába. (Levele Horváth Károlyné gyűjteményében.) -Az önképzőkör: „Jelentés a Petőfi Önképzőkör 1946/47. tanévi működéséről. Vezetője: dr. Németh László. A kör munkájában a VI., VII., VIII. osztály tanulói vettek részt. Kéthetenként tartottak ülést; két szakosztály működött: irodalmi és természettudományi. Üléseiket együttesen tartották, ezeken irodalmi, szociológiai és természettudományi dolgozatokat olvastak föl, könyveket ismertettek, zenei műveket mutattak be. A kör céljául tűzte ki: a modern magyar irodalom, a klasszikus orosz irodalom s a munkásmozgalmak elméletének ismertetését. Szavalók nevelésére szavalóversenyt hirdetett. A népi kultúra műveit (székely népköltészet) élő antológiákban mutatták be." A Bethlen Gábor Gimnázium (kéziratos) Évkönyve 1947. Vö.: Kortárs, 1975. nov. 1813. 1. A következő tanévben a leánygimnáziumban már csak az önképzőkör természettudományos szekcióját vezeti, s a vegytanszertár őre. - A kirándulás: 1947 nyarán részt vett a leánygimnázium mártélyi kirándulásán, majd a szegedi operaelőadásokra jár be osztályával, így együtt nézi meg velük a Tannhäusert. Vö.: NLM Homályból homályba, 2171. 1. - Esti beszélgető séták: Tanítványai vele tarthattak. Sétái útvonaláról : NLM Sajkódi esték, 402.1. Vö.: Mészáros Emma szóbeli közlése. - Családias légkör: A fiúk, csak hogy őket is tanítsa, konflist béreltek, amely tízpercben a leánygimnáziumból a fiúgimnáziumba vitte át az írót. Kádár Ferenc (Hódmezővásárhely) emlékezése. Az 1947-es könyvnapon a Misztót-falusi hódmezővásárhelyi sátrában diákjai árulták Németh könyveit. Vö.: Vásárhelyi Független Üjság, 1947. máj. 29. 1947. szept. 8-án levelet ír Kandó László és Szőnyi István főiskolai tanároknak, melyben tanítványa, Czeglédi Nagy Pálma rajztanári fölvételét ajánlja. 1948-ban a franciatanár, Sipka Sándorné az érettségizőknek a Magam helyettből jelölt ki fordítási szöveget. - A pedagógiai érosz: Megszaporodnak Németh tanárkari előadásai. 1947. okt. 15-én a leánygimnáziumban A tanítás játékosságáról, 1947. okt. 25-én a fiúgimnáziumban A reálgimnázium reformjáról tart előadást. Az előbbi megjelent a Köznevelés 1974. jún. 28-i számában, az utóbbi: NLM A kísérletező ember, 382-384. 1. 1947. nov. 13-án Zentai Jánosnak az ifjúsági önkormányzatról tartott előadásához szól hozzá: „Minden osztálynak annyi autonómiát adjunk, amennyit megérdemel. Itt is fokozatokat képzel el. Jutalom-vívmány legyen. Igazi nevelés csak egész napos együttéléssel lehet. Ma a család már nem munkaközösség. Ezért látja jövőjét a telepen való nevelésnek" - rögzíti az értekezlet jegyzőkönyve. 1948. okt. 19-én a leánygimnáziumban tart előadást A természettudományos tárgyak új szempontjai címmel. Vö.: Vásárhelyi tanulmányok. A XVII. Országos Fizikatanári Ankét és Eszközkiállítás. 1974. 5. 1. Bethlen Gábor és Kossuth Zsuzsa Gimnázium Irattára. -Az izoláltság szűnőben: Vö.: levele Gulyásnéhoz, 1948. mára 31-én. A hat könyv: két regény, egy drámakötet, egy pedagógiai tanulmánysorozat és két tankönyv. Vö.: levele Gulyás-néhoz, 1948. febr. 25-én. - A kétségekről: „A jövőmről semmit se tudok; Pesten senkivel se volt módom beszélni. Debrecenben úgy hírlik, mindkét iskola református marad; kérdés: nem támadnak-e érte, ha én az egyháznak utána megyek" -írja Gulyásnénak 1948. jún. 24-én. Ellenfele a VKM-ban: Bóka László államtitkár; neki tulajdonította Németh, hogy 1947-ben a pécsi egyetemi könyvtárosság terve meghiúsult .-Levél Ortutaynak: 1948. dec. 2-án. VKM 288912. Üj Magyar Központi Levéltár. - Esküokmány: közli Varsányi Péter István: Az iskolák államosításának története Hódmezővásárhelyen (1948). Vásárhelyi tanulmányok, IV. Hódmezővásárhely, 1974. 99-121. 1. A két gimnázium tanulóifjúsága és a vásárhelyi pedagógusok az iskolák államosítása mellett foglaltak állást. Vö.: Vásárhely Népe, 1948. jún. 2. és jún. 3., Független Üjság, 1948. jún. 4. Az államosítás nem hozott változást az iskolák vezetésében. Csak az igazgatóhelyettes személye változott a fiúgimnáziumban: Körtvélyessy László helyett Szabó Kálmánt nevezték ki. Gyáni Imre, aki korábban e funkciót betöltötte, még 1947 novemberében Szegedre került főispánnak. Vö.: Bethlen Gábor Gimnázium Évkönyve 1962. 68-69.1. - T. E.-ről: Irodalom 45 után. Tiszatáj, 1976. nov. 4A.-A tanár barát: Mátyás Sándor. Szóbeli közlése alapján. - Aranykor: Előbb egyszemélyes folyóirat. Vö.: NLM Homályból homályba, 2:212., 261. 1. Később, 1955-56 tájt regényterv, vö.: NLM Megmentett gondolatok, 308-309. I. és 213. 1 - G. E.-ről: Irodalom 45 után, i. h. - Drága jó nyolcadik: kézirat a Németh-hagyatékban. Első - Az osztály című - fejezete maradt fönn. Megj. Tiszatáj, 1979. febr. 7-13.1. Akönyvkiadás 1957. évi tervében még szerepel: „Az író most készülő regényében egy, a 19-es forradalom után vidékre szorult, a kommunizmusban kompromittált tanár életét írja le, hogyan oldódik fel pesszimista életszemlélete tanítványai körében." Vö.: Dömötör János. Vásárhelyi Szó, 1956. okt. 57-60.1. Horváth Károlyné gyűjteményében megvan a fejezetterve: „Az orgonacsokor; Ballagás; A tanfolyam; Érettségi bankett; Kapálás; Színházban; Kecskemét; Ateme-tő; A szellemi szoba; Az esküvő; A napló; Két lány; Búscú; Levelek, új osztály; Látogatás; Apa - leány." - A Beethovendrámáról : NLM Égető Eszter, 588-589.1. -Szörnyeteg: 1949-ben még regényterv. Vö.: Németh László-hagyaték. Drámának 1953 őszén írja meg. Vö.: Negyven év, 45.1. és Homályból homályba, 2:225.1. NLM Megmentett gondolatok, 552.1. - Az emlékkönyvi vers: Horváth Károlyné gyűjteményében. - Töredékes vers: Uo. Kézirat. - A legboldogabb tavaszról: Homályból homályba, 2:53.1. - A sárospatakinyárról: NLM Negyven év, 38. 1. Vö.: Telegdi Imre emlékezése. Kézirat. - A kulcsjellegről: NLM Megmentett gondolatok, 275. 1. - A kecskeméti út: NLM Sajkódí esték, 426.1. - Az Iszony diktálásáról: NLM Sajkódi esték, 417.1. A regény kézirata - G. E. tulajdonában - szintén őrzi a másolás nyomait. Vö.: „a nyári diktálások emlékére" neki dedikált kötettel. -Az osztály társ esküvőjéről: Szomor Mária. Csongrád megyei Hírlap, 1971. ápr. 19. - A Drága jó nyolcadik és az Égető Eszter rokonságáról : NLM Negyven év, 39.1. és Megmentett gondolatok, 325. 1. - A házasságról: Török Eszter tanórai jegyzete. 1947. - A Németh László-i tervekről: „A Mecsekről jut eszembe: szeretnék egészen eltemetkezni, valami szép helyre, erdőbe. Van-e ott általános iskola, amelyikbe tanár, tanító (!) kellene?... Kaphatnék-e esetleg másod-, harmadmagammal egyet; inkább csak jövő ilyenkortól, mert ezt az évet még itt kell eltöltenem" -írja 1947. júl. 15-én Várkonyinak. Vö.: Kortárs, 1976. dec. 1978.1. „Megfordult a fejében a terv, hogy Sárospatakon megtelepülvén, megszerezze Gulyás Pálékkal cserélve az itteni Both-házat, amely jelenleg az én tulajdonom" - emlékezik Új szászy Kálmán. - Visszatért családjához: 1948 decemberében. Már 1947 augusztusától Ágnes lánya Vásárhelyt járt gimnáziumba, Judit pedig 1947 augusztusában, Magda 1948 májusában ugyanitt tesz osztályvizsgát.
A Válasz: Első száma 1946 októberében jelenik meg, Illyés Gyula szerkesztésében. Technikai szerkesztője Sárközi Györgyné, kiadója Farkas Ferenc. A lap anyagi gondjairól Németh László ír naplójában: Molnár Ferenc háza is ráment. A folyóiratról: Kenyeres Zoltán: Gondolkodó irodalom. Bp. 1947. 108-115. 1. - Illyés programadó cikke: Az idő kérdései. Válasz, 1946. okt. 1-4. 1. - Gaál Gábor bírálata: Újra megindult a Válasz. Utunk, 1946. nov. 23. 5. 1. - Németh a Válaszról: Interjú Vásárhelyt. Kiadatlan tanulmányok, 1:717. 1. - A Puszták Népéről: levél Vár-konyinak 1946. máj. 31-én. Kortárs, 1976. dec. 1974. 1. -Levél Gulyáménak: 1946. nov. 24-én. - Levél Várkonyi-nak: 1947. ápr. 7-én. A Kortárs közlése tévesen egy évvel korábbra datálja. - A szociográfiáról; nemzedékváltásról: Irodalom 45 után. Tiszatáj, i. h. - Interjú a Szabad Szónak: örvös Lajos készítette. Megjelent 1946. dec. 25-én. Vö.: Kiadatlan tanulmányok, 1:716-719.1. - Értékvédelem: Illyés Gyula: Üjévre. Válasz, 1947. jan. 1-7.1. Vas István: Vörösmarty és Babits. Uo. 1948. ápr. 367-371.1. - A Jókai-regény: az Irodalmi Olvasmányok nyolcadik köteteként. A sorozatot Bíró Lajos Pál szerkeszti az iskolai könyvtárhiány pótlására. „Az eredeti szöveget lerövidítette és jegyzetekkel ellátta Németh László. Püski, Budapest, 1948." - olvassuk a címoldalon. - A felvidéki írók: 1947. márc. 23-án irodalmi délutánt rendeztek a városházán. Vö.: Vásárhelyi Független Újság, márc. 25. Németh Lászlóval való találkozásukra Sipka Sándorné emlékezik. - Krlezáról: Levele Várkonyinak 1947. ápr. 22-én. Kortárs, i. h. - Veres Péter és Révai József Vásárhelyen : 1947. júl. 13-án, illetve aug. 5-én, a helyi sajtó cikkeiből kimutathatóan. - A Tornyai Társaság irodalmi estje : 1947. okt. 18-án. Vö.: Vásárhelyi Független Újság, okt. 15. és 21. Az egyik résztvevő riportban számol be róla: Gyárfás Miklós: Vidéki kultúrnap. Haladás, 1947. okt. 23. „Az egyik pódiumhoz közeli sorban híres vendég ül. Németh László. Itt tanít Vásárhelyen a polgáriban" - idézünk belőle. A leánygimnáziumban a VI-VII-VIII. osztályosok számára tartott irodalomórán Pilinszky A francia fogoly című versét mondta el. Vö.: Németh László naplója, Sipka Sándorné visszaemlékezése. - A Délsziget irodalmi estje: 1947. nov. 17-én. Szabó Lőrinc francia, német és orosz műfordításaiból, valamint a Tücsökzenéből adott elő részleteket. Közreműködött Lator László és egy-két helybeli irodalmár. Vö.: Független Újság, 1947. nov. 15., uo. nov. 18. Az író levele Szabó Lőrinc látogatásáról: nov. 14-én írta G. E.-nek Kecskemétre. Érdekes jellemzés olvasható benne Szabó Lőrincről: bölény-természet, aki mindent kibír. - Déry Vásárhelyen: 1948. okt. 8-án, a város felszabadulása évfordulóján. Háború és béke c. beszédét a helyi kommunista lap, a Vásárhely Népe okt. 17-i számában közli. Illyés, habár az újságok korábban az ő közreműködéséről is hírt adtak, végül is nem vett részt az ünnepségen. Vö.: Vásárhely Népe, 1948. okt. 10. -Az óváriak levele: 1948. jan. 20-án kelt, Timafíy László igazgató és Kardoss László felügyelő írta alá. Kézirat. Horváth Károlyné gyűjteményében. - Zelk cikke: Irodalmunk időszerű kérdései. Magyarok, 1947. febr. 139-141.1. - Apátlan irodalom: Sőtér írása - válaszként Kolozsvári Grand-pierre Emilnek a Magyarok júniusi számában közölt cikkére - a Válasz 1947. júliusi számában jelent meg. Erre reflexió Németh László Irodalom 45 után című félbemaradt tanulmánya. - Testvértelen nemzedék: megjelent a Magyarok 1947. okt. számában, 669-676.1. - Disszonáns hangok: Lukács György szerint az Iszony „konok hallgatás a magyar társadalom kérdéseiről... néma tiltakozás az új demokrácia ellen." Valóság, 1948. febr. 88-102. 1. Bóka László ezt írja róla: „Igazi társadalmi regény, érdekes lélektani regény azért nem válik művéből, mert túlbeszéli olvasóját, agyonmagyarázza a tényeket, a valóság szemérmesebb, mint írói alkata. Nem lehet letenni a könyvet, mint ahogy az ember nem tudja megállni, hogy fájó fogát nyelvével ne nyomkodja." Bóka László irodalmi krónikája. Próza. Új Magyarország, 1948. jan. 24. 7. 1. Szigeti József az Iszonyt méltató Királyt polgári esztétának nevezi. Szerinte az Iszony visszaesés Németh László pályáján, a realizmus „csalóka látszata" csupán, s „annak az emberi magatartásnak kifejezése és dicsőítése a privát-morálban, amely a közélet terén demokráciával, fasizmussal egyaránt ellenségesen áll szemben." Sz. J.: Németh László: Iszony. Társadalmi Szemle, 1948. ápr.-máj. 390.1. - Keszi Imre cikke: (ki): Németh László: Iszony. Szabad Nép, 1947. dec. 28. - Király az Iszonyról: Forum, 1948. febr. 166-168. 1. - Örkény kritikája : A Reggel, 1948. febr. 2. 2.1. - A Válasz az Iszonyról: Sőtér István: Egy klasszikus regény. 1948. máj.-jún. 441-450. 1.; Czibor János: Vallomás igényről és szándékról. 1948. júl. 550-552. 1; Sarkadi Imre: Vita közben. 1948. aug. 642-647. 1.; Veres Péter: Jegyzetek. 1948. aug. 638-641. 1. - Természettudomány és mitológia: NLM Európai utas, 611-633. 1. -Jelszó: Petőfi: NLM Az én katedrám, 559-562.1.-A műfordítás: Thornton Wilder: Caesar (The idesof March). Révai Kiadó, 1948. 193 1. A lektori jelentés: NLM Európai utas, 504.1. Keletkezéséről: Kiadatlan tanulmányok, 1715.1.; NLM A kísérletező ember, 15.1. és 544.1. - Hatalmas tempó: Mátyás Sándor visszaemlékezése szerint volt nap, amikor harminc oldal készült el. Az egészet két délután ellenőrizték. Közreműködéséért e dedikációt írta kötetébe: „Mátyás Sándornak közös bűnünket, a vásárhelyi szép délutánok emlékére." - A kritika: Dutka Mária: Betűvilág. Világ, 1948. nov. 27. 2.1.
Szent-Györgyi cikkéhez: megjelent a Válasz 1947. jan. számában, 90-93. 1. A Szent-Györgyi cikk Egy biológus gondolatai címmel a Válasz 1946. dec. számában olvasható, 213-221.1. Részleteiben emlékeztet Németh vásárhelyi tankönyvének, Az élet tudománya c. tanulmánykötetnek előszavára. Új Idők, 1943. Ismertetés: Bata Imre: Képek és vonulatok 366. 1. Vö.: NLM A kísérletező ember, 381., 628., 637. 1. - Előszó Móricz Zsigmond Shakespeare-tanul-mányához: megjelent: Móricz Zsigmond: Shakespeare c. kötet bevezetőjeként. Fehér Holló, 1948. 75 1. A másik Móricz-tanulmány, az 1945-ös Móricz Zsigmond ébresztése c. kötetben a szerkesztőről írott, még felszabadulás előtti írás. Kritika az esszéről: k. j. (Kelemen János): Móricz Zsigmond Shakespeare-ről. Szabad Szó, 1948. febr. 8.; Vajda Endre: Móricz Zsigmond: Shakespeare. Nagyvilág, 1948. márc. 15. 6. 1.; (a. g.) (Antal Gábor?): Móricz Zsigmond: Shakespeare. Művelt Nép, 1948. máj. 1. 7. 1. -Egyetlen lángész volt: Móricz Zsigmond szerkesztő úr. Tiszatáj, 1977. febr. 3-6.1. Németh László irodalomszemlélete nem független Móriczétól: Kemény, Berzsenyi, Csokonai értékelésében hatással van rá. - Két előszó: megjelent: Válasz, 1948. márc. 244-249.1. Az életműsorozatban csak a második olvasható: Egy természettudományi tankönyv elé. NLM A kísérletező ember, 496-501.1. A Németh László színháza elé - nem. - Két lektori jelentés: megjelent: Válasz, 1948. ápr. 374-375. 1. 1. Thornton Wilder: The ides of March. 2. Albert Camus: La pesté. Vö.: NLM Homályból homályba, 2:100.1. - Berzsenyi ürügyén: megjelent: Válasz, 1948. máj.-jún. 385-392.1. A Berzsenyi-ünnepségek lefolyásáról: Kanyar József: Berzsenyi-emlékünnep Kaposváron és Niklán. Válasz, 1948. máj.-jún. 457.1. A máj. 8-i esten Németh László mellett Tolnai Gábor is előadó volt, Kazinczyról, majd Illyés Gyula és Takáts Gyula verseiből olvasott föl. Másnap Niklán a Berzsenyi-kriptát avatták, ekkor Takáts Gyula beszélt. Katona Piroska visszaemlékezése szerint (Forrás, 1975. dec. 41. 1.) Németh László Illyéssel autón érkezett Kaposvárra, s Ma-tolcsy bankigazgatónál szállt meg. A beszéd kéziratára vonatkozik Sárközi Márta 1948. máj. 15-i levele Németh Lászlóhoz : „Kedves Laci, Sarkadival és Cziborral úgy gépeltük a kéziratát, mint egy bonyolult keresztrejtvényt. Itt küldöm a művet, és kérem, nézze át és küldje vissza express: nem akarom ilyen hibásan nyomdába adni. Nagyon sürgős! Szeretettel üdvözli Márta." (Horváth Károlyné gyűjteményében.) Király István cikke: Berzsenyi ürügyén. Válasz, 1948. júl. 566-568. 1. Csűrös Miklós tanulmánya: Fejezet Berzsenyi Dániel utókorából (Németh László Berzsenyi-élménye). Somogy, 1976. 1. sz. 12-20. 1. Fényképekkel. - Regényírás közben: megjelent: Válasz, 1948. szept. 659-669. 1. Keletkezéséről: NLM Homályból homályba, 2:109. 1. - Kis biológia - kis vegyészet: hirdetés a Válasz 1947. okt. számában. Üj címe az 1948 jan. számtól. Előszava a Válasz 1948. márc. számában. Megjelent részlet: A vegytan jegyzetből. NLM A kísérletező ember, 422-434.1. 1952-ben a Mezőgazdasági Kiadó tervezi megjelentetését. Vö.: NLM Homályból homályba, 2:298.1. 1962-ben készül a Szinopszis a Természetismeret c. könyvhöz. Olvasható: NLM A kísérletező ember, 502-506. 1. - Nyelvkönyv: NLM Homályból homályba, 2:44-45- 1- Francia nyelv c. részlete kéziratban Horváth Károlyné gyűjteményében. - Filozófiai Olvasókönyv: A Fehér Holló a Bevezető a természettudományba c. tankönyvvel együtt hirdeti a Válaszban, összefoglaló a nyolcadikban: miután a Válasz visszaküldte, a Puszták Népe 1948. őszi számában jelent meg. 167-181.1. Vö.: NLM A kísérletező ember, 14.1. A helyi Független Újság a folyóirat ismertetésében kiemeli. Uo. 1948. nov. 14. A szerkesztő, Simonka György később lelkes méltatást ír róla: „Tündöklő gondolatok, ragyogó mondatok dómja egy tizenöt oldalas filozófiai tanulmányban. .. mélysége és szépsége mögött beláthatatlan messzeségeket mutat a szellemi látóhatár, a lelki perspektíva." Részleteket is közöl belőle. Független Újság, 1948. nov. 28. A választásról: Tiszatáj, i. h. Erkölcs és „növésterv": Horváth Károlyné gyűjteményében. - Történelem: Az 1947. okt. 17-i vázlatban említi tervei között. Horváth Károlyné gyűjteményében. Ennek egy részlete: Hogyan tanítottam Vásárhelyen a történelmet? NLM A kísérletező ember, 441-479.1. - Matematika: Vö.: NLM A kísérletező ember, 419.1. Részletei uo. jelentek meg, 435-440., 385-390., 391-399. 1. - A Négy könyvről: Ismertetés a kiadó számára. NLM A kísérletező ember, 480-495. 1. Vö.: Egy gondolat története. NLM Sajkódi esték, 322-330.1. - Óraadók királysága: tartalma az 1947. okt. 17-i vázlat és Egy pedagógiai tanulmány terve c. följegyzés alapján. Horváth Károlyné gyűjteményében.
Proustról: NLM Európai utas, 314. 1. - Lélektanórán: Vö. Bihal Ella jegyzete. 1946-47. - Az Iszony keletkezéséről: NLM Negyven év, 37. l.-A keltető állapotról: NLM Megmentett gondolatok, 292. l.-A regényírói gyorsaságról: uo. 310. 1. - A stílusról: NLM A kísérletező ember, 381. 1. -Az elbeszélésregényről: Korrektúra után. NLM Megmentett gondolatok, 306-307. l.-A világ fölépítéséről: Uo. 309.1. - Romance és novel: vö. Wellek-Warren: Az irodalom elmélete. Bp. 1972. 322-340. l.-A proustijellemzés: NLM Európai utas, 326. l.-A regénytípusokról: Műhely-napló. Új írás, 1976. mára 68-72.1. - Drága jónyolcadik: NLM Negyven év, 38. 1. és Megmentett gondolatok, 275. 1. - Magam helyett: följegyzés a Németh-hagyatékban. Az új kötet a szárszói konferenciával kezdődne, s a vásárhelyi évekkel fejeződne be. Tervei Horváth Károlyné gyűjteményében. -Jézus-regény: NLM Kísérleti dramaturgia, 2:139. 1. NLM Homályból homályba, 2:135, 561.1. és Megmentett gondolatok, 73. 1. Várkonyival, a Szíriát oszlopai szerzőjével és a Vízöntőt író Kodolányival levelező viszonyban van. - Mélységek: NLM Megmentett gondolatok, 180. és 412.1. - A regény drámaiságáról: Regényírás közben. I. h. 299.1. - A Csokonai-drámáról: Kleist. Nagyvilág, 1975. nov. 1727. 1. - Veress Dániel észrevétele: Műhely, modell, mű. Korunk, 1968. jan. 76-87.1.-A szerkesztésről: Bihal Ella lélektanfüzetében. - A modellekről: Az író és modelljei. NLM Megmentett gondolatok, 316-327.1. Az idézet: 319.1. - A mű két rétegéről: Regényírás közben. I. h. 295. 1. -Ortega az utópiáról: Don Quijote nyomában. Ford: Antal Gábor. Bp. 1943. 79. 1. - Proust-párhuzamok: Proust: i. h. 333-334.1. - Martin du Gard-ról: NLM Megmentett gondolatok, 35. 1. Kritikája az Európai utasban, 482-485. 1. -Tolsztojról: NLM Megmentett gondolatok, 41. és 37. 1. -Az archetípusról: Wellek-Warren: i. m. 284. 1. - Németh regényműfajáról összefoglalóan: Czine Mihály: i. m. Jelenkor, 1969. júl.-aug. Klny. 16 1.; Béládi Miklós: Érintkezési pontok. Bp. 1974. 154-210. 1.; Fülöp László: A regényíró személyessége. Tiszatáj, 1976. máj. 70-81.1.
Az Iszony keletkezéséről: NLM Negyven év, 37-38. I. A regényt 1941-ben Németh Móricz felkérésére kezdte, halálával s a Kelet Népe megszűnésével hagyta abba. 1946 őszén az író felesége Németh tudta nélkül a teljes műre szerződést kötött. Szüksége volt Illés Endre közbenjárására is: nemcsak az írót kellett rábeszélnie a regény folytatására, a kiadót is, amely általában csak befejezett művet szokott elfogadni. Vö. Makay Miklós riportja Németh Lászlónéval. Reformátusok Lapja, 1976. máj. 2. A Szabad Szó 1946. karácsonyi örvös-féle interjújából tudjuk, hogy az Iszony folytatását Illyés is kérte a Válasz számára. Meg is jelent az 1947. szept. és dec. közt sorjázó számokban. Vö.: Kiadatlan tanulmányok 1:717.1. Megírásáról: NLM Megmentett gondolatok, 310.1. Egy héten át Csáki Lajos kopáncsi tanyáján is dolgozott a regényen (Hajdú Gézáné visszaemlékezése). Másolásában az 1947-ben végzett leányosztály is közreműködött (Zolnay Anna visszaemlékezése). Kéziratának nyersebb, kézírásos változata G. E., gépírásos tisztázata Horváth Károlyné gyűjteményében. A Vásárhelyt írott rész 27 elemista füzetben, ceruzás írással, számozva és dátumozva. 1-9: júl. 1-23; 10-13: júl. 31-aug. 5.; 14-21: aug. 27-szept. 10.; 22-27: szept. 30-okt. 6. Az 1941-ből maradt kézirat kb. 150 lapos, tintával írott, erősen átdolgozott munka. Másolata az OSZK Kézirattárában. - A mezőföldi novellák: NLM Negyven év, 103-116., 131-138.5326-368.1. A szilasbalhási párhuzamok: Magam helyett, 67-95. 1-5 A Mezőföld Tsz-ben. NLM Megmentett gondolatok, 446-450. 1.; Bogárdi diófa. Kiadatlan tanulmányok, 1:567-587. I. - A bogárdi pusztáról: Magam helyett, 91. és 158. 1. - A francia kritikus: Tristan Renaud, Lettres francaises. Vö. Albert Pál: A francia recepció. Új Látóhatár, 1971. ápr. 264-268. 1. - A 46-os vázlatok: Horváth Károlyné gyűjteményében. -írói önvallomások: NLM Megmentett gondolatok, 271., 309-310., 314., 325., 446., 636-638. 1. - A nevek átírása: Keszthelyből Óvár, Sáriból Fáncs, Tornyából Ángyád, Tükrösből Huszárpuszta lett. Terus előbb Tusi, majd Etus, Slenkei Blandula, Bodolai pedig Sági. Bodolainé korábban Zsófika, Lenke néni pedig Ilka. A fogadó neve is változik: Erzsébet királynéról Mária Valériára. -A parádés magyarról: Kisebbségben, 1:165-168. 1. - Sanyi jellemrajza: NLM Bűn - Iszony, 556.1. - Nelli jellemrajza: NLM Megmentett gondolatok, 314. 1. és Bűn - Iszony, 599. l.-A nagyváradi beszéd: „Mintha ez volna (az ember) hivatása a földön: a világ növényi alaptermészetét helyreállítani: az állatvilág ragadozó kedvét a növények csendesebb erkölcsére szorítani." Az értelmiség hivatása, 37. l.-A frobeniusi mítosz: Az állat és a növény a kétféle - hamita és etióp - kultúra metaforája. Vö.: San Remo-i napló. NLM Európai utas, 698.1.- Az egzisztencializmusról: Tiszatáj, 1976. nov. 7-11.1. - A regény lírájáról: NLM A kísérletező ember, 312-313. 1.; Magam helyett, 128. 1.; NLM A kísérletező ember, 320. 1., NLM Kísérleti dramaturgia, 1:468.1.; Az író és modelljei. NLM Megmentett gondolatok, 316-327. l.-A regény kritikai irodalma időrendben: Lukács György az Iszonyról. Valóság, 1948. febr. 88-102. 1. Beszéd 1947 decemberében a NÉKOSZakadémiáján.;(ki) (Keszi Imre): Iszony. Szabad Nép, 1947. dec. 28.; Vajda Endre: Iszony. Újhold, 1948. jan. 57-58. 1.; Laurentius (Lőrincz Mária): Irodalmi krónika. Magyar Nemzet, 1948. jan. 18.; Zelk Zoltán: Egy új magyar regényről. Szabadság, 1948. jan. 20.; Bóka László irodalmi krónikája. Üj Magyarország, 1948. jan. 24.; Király István: Iszony. Forum, 1948. febr. 166-168.1.; Örkény István irodalmi krónikája. A Reggel, 1948. febr. 2.; a. g. (Antal Gábor): Iszony. Politika, 1948. 8. sz.; Soós László: Iszony. Vigília, 1948. márc. 190-192.1.; Dombi Béla: Iszony. Puszták Népe, 1948. márc. 74-75. 1.; Gyárfás Miklós: Iszony. Haladás, 1948. márc. 4.; Sz. J. (Szigeti József): Iszony. Társadalmi Szemle, 1948. ápr.-máj. 390. 1.; Sőtér István: Egy klasszikus regény. Válasz, 1948. máj.-jún. 441-450. 1.; Czíbor János: Vallomás igényről és szándékról. Uo. 1948. júl. 550-552. 1.; Sarkadi Imre: Vita közben. Uo. 1948. aug. 642-647. 1.; Veres Péter: Jegyzetek. Uo. 1948. aug. 638-641. 1.; Horváth Márton: A „Válasz" köre (1949). Lobogónk: Petőfi, 156-166.1.; Forgács László: Eszmetörténet és történelem. Társadalmi Szemle, 1957. aug.-szept. 74.1.; Bori Imre: Az emésztő kéj fölött hősi frigiditás. Híd, 1958. okt. 816-820. 1.; Veress Dániel: Iszony. Korunk, 1962. szept. 1125-1126.1.; Benedek Marcell: Iszony (1965). Hajnaltól alkonyatig. Bp. 1966. 315-322.1.; Almási Miklós: Az Iszony és a lélektani realizmus. Kritika, 1966. jan. 47-49. 1.; Ferenczi László: Amerikai hetilap Németh László Iszonyáról. Nagyvilág, 1966. nov. 1757.1. L. Stilwell a Sa-turday Review 1966. márc. 12-i számában.; Földes Anna: Iszony. Húsz év, húsz regény. Bp. 1968. 102-120. 1.; Veress Dániel: Műhely, modell, mű. Korunk, 1968. jan. 76-87.1.; Pethő Bertalan: Lét és iszony. Kortárs, 1969. júl. 1118-1132.1.; B. Nagy László: Németh László pályája 1945 után. Kortárs, 1970. jan. 38-41.1.; Rákos Péter: Tények és kérdőjelek. Pozsony, 1971. 276.1.; Zsigmond Endre: A német és az angol recepció. Új Látóhatár, 1971. ápr. 259-263.1. Albert Pál: A francia recepció. Uo. 264-268. 1.; Mezei András: A magyar regény. Bp. 1973. 727-730. 1.; Fülöp László: Lélekrajz és létértelmezés. KLTE Debrecen. Stu-dia Litteraria XII. 1974. 97-117. 1.; Illyés Gyula: Iszony. Iránytűvel. Bp. 1975. 1:446-461. 1.; Grezsa Ferenc: Németh László regényformái és az Iszony. Új Írás, 1976. aug. 95-98. 1.; Kulcsár Szabó Ernő: Alföld, 1978. febr.-márc. - Az Iszony stílusáról: Jánosik Zsuzsa: A tömörítés eszközei Németh László prózájában. ELTE Nyelvtudományi Dolgozatok, 4. Bp. 1971. 88 1.; Korga Györgyné: Németh László stílusáról. Nyelvtudományi vándorgyűlés. Hódmezővásárhely, 1972. okt. 20-21. Szerk. Szathmári István. Bp. 1973. 19-25. h; Az Iszony stílusáról. NLM Megmentett gondolatok, 596-601. 1. - A későbbi fordulatról: Harsányi Zoltán: Stíluselemzések. Prózai művek stílusa. Bp. 1975. 198-211. 1. - Herczeg Gyula nézete: A modern magyar próza stílusformái. Bp. 1975. 162-175.1. - A kép statisztika: K. Szoboszlay Ágnes: A szemléletesség eszközei Németh László nyelvében. Nyelvtud. Ért. 77. Bp. 1972. 77. 1.
Égető Eszter: Megjelent: Magvető, 1956. 781 1. Előtte: Lajosfalvi paradicsom. Válasz, 1948. dec. 897-931. 1.; Asz-szonyok. Uo. 1949. febr.; Angyalharag. Uo. 1949. márc-ápr. 149-188. 1.; Égető halála. Maradók és menekülők. Uo. 1949. máj.-jún. 275-319.1. A regény tervével. - Keletkezéséről: Az író és modelljei. NLM Megmentett gondolatok, 316-327. 1.; Korrektúra után. Uo. 304-315. 1.; Interjú a Városmajorban. Uo. 210-214. 1. - Műhely-napló. Új Írás, 1976. márc. 68-72. 1. - Kritika a regényről: Sipka Sándor. Vásárhelyi Szó, 1956. 6-7. sz. 73-74. 1.; Vekerdi László és Tóth Béla. Alföld, 1957. 1. sz. 14-18. 1.; Forgács László. Társadalmi Szemle, 1957. 4-5. sz. 72-87.1.; F. A. Népakarat, 1957. febr. 3.; Pincési Pál. Hajdú-Bihar megyei Napló, I957- ápr. 26.; Bori Imre. Híd, 1957. jún. 424-426. 1.; Békési Ágnes. Kortárs, 1957. szept. 1262-1264. 1.; Orosz László. It, 1957. szept. 376-380. 1.; Kerényi Magda. Új Látóhatár, 1962. jan.-febr. 1-24. 1.; Nagy Péter: Rosta. 1965. 161-182. 1.; Koczkás Sándor. Kortárs, 1966. ápr. 623-625. 1.; Földes Anna: Húsz év - húsz regény. 1968. 120-130. 1.; Veress Dániel. Korunk, 1968. jan. 76-87. 1.; B. Nagy László. Kortárs, 1970. jan. 41-43. 1; Pethő Bertalan. Uo. 1971. ápr. 584-592.1.; Cs. Szabó László. Új Látóhatár, 1971. ápr. 120. 1.; Mezei András: A magyar regény története. 1973. 752. l.;Kristó Nagy István. Kortárs, 1976. ápr. 623-628. l.;Grezsa Ferenc. Tiszatáj, 1976. máj. 66-70. 1.; Pomogáts Béla. Életünk, 1976. 5-6. sz. 507-512.1.; Utasi Mária. Üzenet, 1976. dec. 681-688. l.-A címekről: munkatervek Horváth Károlyné gyűjteményében. - Csokonairól: Négy kísérlet. NLM Az én katedrám, 190-206. 1. Korábban: uo. 207-217.1. - Vásárhelyi Híradó: 1900. szept. 27-én indul, hetenként kétszer, 1902. márc. 30-tól naponta jelenik meg. Szabadelvű, majd 1906-tól függetlenségi és 48-as párti programmal. Szerkesztik: Fejérváry József, Gonda József, Kenéz Sándor, Espersit János. Felelős szerkesztő és kiadó: Kenéz Sándor. Utolsó száma 1906. jún. 12-én. A regény szempontjából fontosabb cikkek: Az utcák burkolata. 1902. júl. 31.; A Kenéz-féle igazságok. Válasz Bauer Gyulának. 1905. máj. io-n-12-13.; Rablógyilkosság a pusztán. 1905. szept. 24-től folyamatosan. A rivális lap, a Vásárhelyi Reggeli Újság első száma 1905. aug. 27-én jelent meg, Kun Béla szerkesztésében. A Híradó gazdaságpolitikai cikkei mellett haladó szépirodalmat is bőven publikál. A Hét íróit - Igno-tust, Heltait, Makait, Kiss Józsefet, Nagy Endrét stb., de modernebbeket is: Adyt, Juhász Gyulát, Oláh Gábort, Thúry Zoltánt, Kaffka Margitot. Németh László az Égető Eszterhez tényszerű pontossággal merített belőle anyagot. - Tanyai Üjság: Hetilapként Kenéz Sándor szerkesztésében 1913. aug. 20. és okt. 26. közt jelent meg. Cikkírói: Balogh Sándor, Gregus Máté. A billenő kocsi reklámja az aug. 20-i, a gazda fotó az okt. 5-i számban. - A röpirat: Németh változtatás nélkül idézi. A végén a szerző alfabetikus sorrendben, lexikonszerűen foglalja össze javaslatait. - A gépelésről: levele Kristó Nagy Istvánnénak, 1949. júl. 28-án. - Az író regényéről: Beszélgetés Németh Lászlóval. Forrás, 1971. márc-ápr. 82. l.-A mozarti zenéről: Beszélgetés a zenéről. Kiadatlan tanulmányok, 2:511. 1. és Mi történt? Új írás, 1975. aug. 89. l.-A regény metafizikájáról: NLM Megmentett gondolatok, 105., 202. l.-A komolyan vett kapcsolatokról: NLM Sajkódi esték, 38. l.-A regény lebegtetéséről: NLM Kísérleti dramaturgia, 1:44c l.-A belátásról: Búcsú a kortársaktól. Üj írás, 1976. okt. 85. 1. és NLM Sajkódi esték, 61.1. - Az őrültségről: Kleist. Nagyvilág, 1975. nov. 1728.1. és NLM Sajkódi esték, 404.1.; Megmentett gondolatok, 114-115. 1. - Az oblomovi párhuzamról: Uo. 200. 1. és Mi történt? Üj írás, i. h. - Égető Lőrincről: NLM Megmentett gondolatok, 201. 1. - Szilágyiról: NLM Kísérleti dramaturgia, 1:465. 1. - Az ortegai elemről: NLM Európai utas, 395-1.
Vallomás a naplóban: Műhely-napló. Üj írás, i.h.-A Mélységekről: vö.: levele Gulyásnénak 1951. okt. 22-én. - Németh Judit vizsgájáról: VKM 52. 869/1948. III. sz. alatt. Jegyzőkönyv a vásárhelyi leánygimnáziumban 1948. nov. 22-én, 79. sz. Az író németből és franciából korrepetálta leányát: Grimm meséit, Goethe Hermann und Doretheáját, George Sand-t és Stendhal Pármai kolostorát olvasták együtt. A magánvizsga letételét később a budapesti főigazgató, Szávai Nándor engedélyezte. - A kibernetikáról: Németh László 1968-as szóbeli közlése. - A lemondólevél: 1948. dec. 2-án kelt, Ortutay Gyulának címezve, VKM 288912. sz. alatt, UMKL. Választ rá a tankerületi főigazgató útján kapott. Szövege: „dr. Németh László úr gimnáziumi tanár, Hódmezővásárhely. Tanár urat, kérésére a hódmezővásárhelyi fiú- és leánygimnáziumba szóló 172760/1948. V. sz. óraadói megbízása alól azonnali hatállyal felmentem. Budapest, 1948. dec. 21. A miniszter rendeletéből: Székely Béla sk." Egyidejűleg a szept. 21-én fölterjesztett óradíjat is kiutalták. Vö. Szegedi Tanker. Főig. 5542/1948. és 5753/1948. sz. alatt. Jegyzőkönyv a hódmezővásárhelyi leánygimnáziumban, 1948. dec. 13. 186. sz. Az író búcsúja egy Ady-óra volt. Vö.: NLM Megmentett gondolatok, 97., 581.1. - Bóka László előadása: „Népiesség" és népnevelés. Előadás az MDP Kultúrpolitikai Akadémiáján 1949. febr. 4-én. Bp. 1949. 32 1. Ism.: Dénes Magda. Magyar Pedagógia, 1949. dec. gi.l.-A Baumgarten-díjról: Független Újság, 1948. dec. 5. Vö.: NLM Homályból homályba, 2:116-117. 1. - Keszi Imre írása: A sziget ostroma. Bp. 1948. 11-24.1. - Horváth Márton Némethről: A „Válasz" köre. Lobogónk: Petőfi. Bp. 1949. 156-166. 1. Magyar irodalom - szovjet irodalom. Uo. 244. \. - A 49-es állástervekről: levelek Gulyásnénak, 1949. mára 20. és ápr. 13. - Kapkodás a műhelyért: A Gulyásné-levelezés és a Napló alapján. Vö.: NLM Megmentett gondolatok, 143.L; Homályból homályba 2:121.1. - Sárospatakon: levele Telegdi Imrének 1949. szept. 27-én. Kézirat. - Magda előbb Debrecenben készül angol-francia szakos bölcsésznek. Apjával Chateaubriand Atala és René c. műveit olvassák. Végül is a pesti egyetemre megy, magyar-angol szakra, mivel a felvételin apjáról kérdezték. - Anyja lakása: Az I. ker. Tanács 1949. jún. 4-i, 21. 414. sz. véghatározata szerint az Attila u. 79. sz. lakást a Vásárhelyre költöző Szabó Imréék cserélték el Kris-tóékkal. - Pilinszky Vásárkelyen: Németh László szerez neki albérletet Lamper Lajosné Bercsényi u. 19. sz. alatti házában. Róla és énekesnő lányáról az Égető Eszterben is szó van. - Vásárhelyi Certosa: NLM Negyven év, 70. 1. - Írói jubileumáról: Levél Gulyásnénak 1950. dec. 18-án. - Munkaidejéről: uo. 1951. ápr. 27., dec. 23. Az író felesége sűrűn szerez beutalót alkotóházba. 1952 nyarán Visegrádon dolgozhat, miközben Szép Ernővel melegszik össze. Utána Balatonfüreden, ahol Nagy Lajossal barátkozik. A következő nyáron Galyatetőn, itt Földessy Gyulához kerül közel. 1954 februárjában Szigligetre szól a beutalója, ahol Füsi Józseffel találkozik. - Veres Péter közbenjárásáról: Napló. NLM Negyven év, 41. 1. - Beké Ödön kritikájáról: NLM Homályból homályba 2:174.1--A műfordításról: NLM A kísérletező ember, 636., 628.1.
Az idézetek lelőhelye: NLM A kísérletező ember, 521-540.1., uo. 561-568.1.; NLM Homályból homályba 2:181-198.1. - Irodalom a műfordító Németh Lászlóról: Bata Imre: Nyelvbölcsészeti fragmentumok Németh Lászlónál. Képek és vonulatok. Bp. 1973. 360-378. 1.; Elbert János: Németh László fordítói műhelyéről. Szovjet Irodalom, 1975. ápr. 150-156.L; Kiss Ferenc: Németh László és az orosz irodalom. Uo. 140-156.1. - Groszmanról: NLM Sajkódi esték, 192-194.1. -Jiráíekről: NLM Megmentett gondolatok, 184.1. - Gladkov-ról: NLM Homályból homályba 2:189.1. - A csehirodalom-ról: Török Eszter füzetében. 1946/47.
Sztyepán Kolcsugin: Vaszilij Groszman regénye, megjelent: Bp. 1952. 763 1. Ism.: Nagy Péter. Szabad Nép, 1952. ápr. 8.; Véber Károly. Új Hang, 1952. aug. 85-91.1. Az író művéről: NLM Sajkódi esték, 192-194. 1.; A kísérletező ember, 15.1.; Kiadatlan tanulmányok, 1:809-810. 1.; NLM Homályból homályba, 2:152, 191-192. 1. 1950 májusában keletkezik az Iszony e dedikációja: „A Sipka-házaspárnak együtt tanulásunk emlékére őszinte szeretettel." - Anna Karenina: Lev Tolsztoj regénye, megjelent: Bp. 1951. 853 1. Ism.: L. S. (Lányi Sarolta). Irodalmi Újság, 1951. júl. 19.; Mikola Gyula. Magyar Nyelvőr, 1952. márc.-ápr. 123-127.1. Az író művéről: NLM Sajkódi esték, 182-186. 1.; Negyven év, 41.1.; Megmentett gondolatok, 183.1. Szabó Lőrinc leveléről a Naplóban. - Pompás kérők: Moliére-fordításáról egy keltezés nélküli, a Franklin kiadónak írott levél tudósít (Kristó Nagy István gyűjteményében). Egyszerre jelenti a Karenina Anna első kötetének befejezésével. Vö.: NLM A kísérletező ember, 551-552.1. - Falu a föld alatt: Jifi Marék regénye, megjelent: Bp. 1951. 254 1. Németh László a 131-254. 1. fordította. Az író művéről: NLM Megmentett gondolatok, 184.1. Vö.: Vekerdi László: i. m. 261.1. Madarász László, Alföld, 1979. jún. 48-51. 1. - A kutyafejűek: Alois Jirásek regénye, megjelent: Bp. 1951. 207 1. Ism.: Dobossy László. Irodalmi Újság, 1951. aug. 16. Ugyanitt J. Holocky Jirásek centenáriumára írott cikke is. Az író művéről: NLM Megmentett gondolatok, 184.1. - Úszó falu: Vitalij Zakrut-kin regénye, megjelent: Bp. 1951. 296 1. Egy részlete Orvhalászok címmel a Szabad Szó 1952. 2. számában is. Ism.: Veres Péter: Útközben. Bp. 1954. 272-277.1. Az író művéről: NLM A kísérletező ember, 16. 1. és Homályból homályba 2:189. 1- - Nyaralók: Gorkij drámája, megjelent Gorkij Művei 10. kötetében. Bp. 1952. 169-270.1. Később, 1959-ben Héra Zoltán utószavával a Világirodalmi Kiskönyvtár sorozatban is. - Sötétség: Alois Jirásek regénye, megjelent: Bp. 1953. 566 1. Ism.: Pók Lajos. Könyvtáros, 1953. máj. 41.1. Az író művéről: NLM A kísérletező ember, 545.1. és Homályból homályba 2:200., 206. 1. - Szabad élet: Fjodor Gladkov regénye, megjelent: Bp. 1952. 500 1. Az író művéről: NLM Homályból homályba 2:189. 1- ~ A József Attila-díjról: Irodalmi Üjság, 1952. ápr. 10. - Ukrajna mezőin : Kornyejcsuk vígjátékát 1953-ban Miskolcon, Debrecenben és Szegeden is játszották. Vö.: NLM Homályból ho-homályba 2:118. 1. - /. Péter: Alekszej Tolsztoj regénye, megjelent: Bp. 1953. 7°5 1- Ism: (I. J.). Könyvtáros, 1953. júl. 41-42.1. Az író művéről: NLM Európai utas, 507-508.1. és Homályból homályba 2:189-190.1. - Gyertyaöntő: Gior-dano Bruno vígjátéka, kézirata elveszett. Vö.: NLM Európai utas, 150-151. 1.; Az én katedrám, 580. 1.; Homályból homályba, 2:201., 216. \.-A szovjet írók elbeszélései: megjelent: 1953. Az I. kötetben: Zöldek. 271-287.1.; A biztonsági felügyelő. 354-361. 1. A II. kötetben: A csikó, 194-200. 1.; A harmadik adjutáns. 219-226.1.; Almafa. 276-278.1. Solohov elbeszélése megjelent az Irodalmi Újság 1953. dec. 29-i számában is. - Oblomov: Goncsarov regénye, megjelent: 1953. az Orosz remekírók sorozatban, 438 1. - Blagoj Puskinja : csak a Naplóban olvashatunk róla, megjelenésére nincs adatunk. - Kinek van igaza: Tolsztoj elbeszélése, megjelent: Üj Hang, 1953. okt. 101-110.1. Utána Forgács László elemzése. - Gazda és cseléd: Lev Tolsztoj: Elbeszélések c. kötetben, Bp. 1959. - A műveltség gyümölcsei: Tolsztoj komédiája, megjelent: Bp. 1956. 135 1. Pók Lajos bevezetésével. Vö.: D. L. Miért lettek „A műveltség gyümölcsei" - Szellemesek? (Interjú Németh Lászlóval.) Nők Lapja, 1953. 48. sz. - Tolsztoj: Színművek: megjelent: Bp. 1956. 392 1. Vö.: Interjú 1953-ból. Kiadatlan tanulmányok, 1:806-809. 1. és NLM Megmentett gondolatok, 206.1. - Mindenki ellen: Jirá-sek regénye, megjelent: Bp. 1954. 5511. Szalatnai Rezső bevezetésével. - Gyermekkor, serdülőkor, ifjúság: megjelent: Kelemen Sándor utószavával Bp. 1955. 3541. - VI. Henrik : Vö. NLM A kísérletező ember, 657. 1. - Nóra: Uo. 564. 1. megjelent: Bp. 1957. 83 1. - Emilia Galotti: Uo. 680.1.
A plennitiszes képzeletről: NLM A kísérletező ember, 611-622. 1. - írószövetségi előadásáról: Vita a műfordítás kérdéseiről. Irodalmi Újság, 1952. máj. 8. 2. 1. Vö.: NLM A kísérletező ember, 521-540.1. - Bata Imre Németh nyelvbölcseletéről: Képek és vonulatok. Bp. 1973. 360-378. 1. -A nyelvi programmódosításról: A javító toll nyomában (1961). NLM A kísérletező ember, 581.1. - A metanyelvről: A fordító plennitisze. Uo. 611-622.1. - A logikai pozitivizmusról: Márkus György-Tordai Zádor: Irányzatok a mai polgári filozófiában. Bp. 1964.380-381.1. NLM A kísérletező ember, 561. és 566.1.-/4 ráció fénycsóvájáról: uo. 570.1. -A prózaritmusról: uo. 602.1. - Ajambusról: uo. 556-557.1. - A VI. Henrikről: A fordító jelentése (1955). Uo. 551-560. 1.
Az első írások: Töredékei a Tiszatáj 1979. jún. számában, 3-16. 1. Tanulmányterveiről NLM Homályból homályba, 2:556., 563. A matematikafejlődése a XIX. században: NLM A kísérletező ember, 435-440.1. Vö.: uo. 419.1. - Csilla és a matematika: uo. 385-390.1. - Matematikatanítás - és biológiai irány: uo. 391-399. 1. - A prózafordításról: uo. 521-540. 1. Megjelent a Csillag 1953. rnárc. számában, 382-395. 1. A kéziratot Lányi Sarolta vitte be a szerkesztőségbe. Vö.: NLM Homályból homályba 2:200.1. - Arany János, a fordító: Előadás az Írószövetség műfordítói szakosztályában az 1952. októberi emlékesten. NLM Az én katedrám, 578-583.1. - Munka közben: megjelent: Csillag, 1953. jún. 898-900. 1.; NLM Európai utas, 506-509. \.-A szórendtől a versig: megjelent: NLM A kísérletező ember, 598-604. 1. A Vargyas-könyv vitáját az Irodalmi Újság 1952. febr. 12-i száma ismerteti. Szabolcsi Bence olvasta föl Horváth János bíráló megjegyzéseit, majd Vargyas koncepcióját támogatta Harmattá János, Bóka László. Gáldi László Horváth mellett szólalt fel. - A versformákról: NLM Megmentett gondolatok, 221-223. 1. Az életműkiadás 1953-as datálása tévedés lehet, a szövegből kitűnően a Magyar Műhely írása táján keletkezhetett. - Mi a tag?: NLM A kísérletező ember, 604-610. 1. Keltezése: 1957. Érdekes, hogy a vitában Szabó Lőrinc Horváth Jánosnak adott igazat. Vö.: Napló, levelek, cikkek. Bp. 1974. 569.1. - A Shakespeare-fordításokról: NLM Megmentett gondolatok, 216-221. 1. - A Rómeó és Júlia-fordítás vitája: NLM A kísérletező ember, 546-550. 1. Megjelent Két felszólalás címmel a Csillag 1953. dec. számában, 1892-1899. 1. Vö.: Mészöly Dezső: Miért fordítottam le Kosztolányi után a Rómeó és Júliát? Csillag, 1953. okt. 1520-1531. 1.; Előkészületben az új, teljes Shakespeare-kiadás. Irodalmi Újság, 1954. máj. 22.; Németh László: A fordító jelentése. Csillag, 1955. okt. 2037-2043. 1. Uaz: NLM A kísérletező ember, 551-560. 1. - Műfordító és kiadó: uo. 541-546.1. Megjelent Két felszólalás címmel, i. h. - Interjú 1953-ból: NLM Megmentett gondolatok, 206-209. 1. - A magyar nyelv ereje és gyengéi: NLM A kísérletező ember, 561-568. 1.
A Galilei keletkezéséről: NLM Megmentett gondolatok, 208., 238., 242., 551.1.; Negyven év, 43. 1.; Homályból homályba 2:198-208. 1. - Vekerdi: i. m. 268. 1.; Illés Endre: Egy vacsora emléke. Németh László Galileije. Élet és Irodalom, 1976. ápr. 17. A dráma megjelent: Csillag, 1955. jan. 71-127.1. Az író művéről: Művelt Nép, 1954. dec. 5. - Szicíliai vecsernye: NLM Homályból homályba 2:264-265. 1. - A Szántó-Kovács drámáról: uo. A Viharsarok agrárforradalmárának életéről Vásárhelyt sokat hallhatott. 1946. július 14-én az SZDP - Kéthly Anna, Szeder Ferenc, Takács Ferenc közreműködésével - nagygyűlést rendezett emlékére. Vö.: Vásárhelyi Független Újság, 1946. júl. 14. - Szörnyeteg : vö.: NLM Megmentett gondolatok, 412. és 552.1. és Negyven év, 45. 1. - Az áruló: vö.: NLM Homályból homályba 2:250-272.1. NLM Megmentett gondolatok, 412.1. - Petőfi Mezőberényben: vö.: NLM Homályból homályba 2:272 - 274.1. NLM Megmentett gondolatok, 233., 412.1. „Legbű-nösebb egyfelvonásosnak" maga az író nevezi a Népművelés szövegének élén Sipka Sándornak írott dedikációjában. Vita a drámáról: Bóka László: „Jelszó: Petőfi!" Szabad Nép, 1954. dec. 19.; Illyés Gyula: Petőfi Mezőberényben. Hozzászólás Bóka László „Jelszó: Petőfi!" című cikkéhez. Uo. 1954. dec. 28.; Horváth Márton: A Petőfi Mezőberényben vitájához. Uo. 1955. jan. 1. Sipka Sándor közlése szerint e polémia után számolta föl teljesen Németh Vásárhelyhez fűződő kapcsolatait. - A nemzedéktalálkozó: 1954 februárjában, Szabó Lőrinc lakásán. Vö.: NLM Homályból homályba 2:269.1- - H-József: az író 1954. ápr. 18-án fejezi be. Vö.: NLM Megmentett gondolatok, 412. 1.-A Bűn: Illés Endre és Veres Péter segítségével 1954 nyarán a Szépirodalmi Kiadónál jelent meg. Ism.: Pándi Pál: Húsz év után. Irodalmi Újság, 1955. júl. 23. - Gyémántdiploma: vö.: NLM Homályból homályba 2:244-245. 1.; NLM A kísérletező ember, 664., 667. 1. - Aranykor: előszava kiadásra vár a Magvetőnél. Fejezetterve az író hagyatékában: „1. A szárszói konferencia. 2. Buda ostroma. 3. Kollégium - könyvesbolt. 4. Rajk-pör (pártember). 5. Krisztina-zug (kertész). 6. Sztálinváros. 7. Rehabilitáció. 8. Petőfi-kör. 9. Börtön. 10. M(eg)sz(abadulás). 11. A pesti kör. 12. Kontz halála. 13. Epilógus." Vö. NLM Megmentett gondolatok, 213., 308-309. 1. A regényterv előbb - 1952-ben - egyszemélyes (Török Eszternek, majd Ferenczy Béninek címzett) folyóirat. - Németh Vásárhelyen: 19 54 májusában érkezik le a Bercsényi utcába, októberben költözik be - Kristóné Pestre távozásával - a kert végén álló kisházba, december végén megy vissza családjához. Közben a Megmentett gondolatokat és a hipertónia-leveleket írja, a kecskeméti színház számára a Nórát fordítja, nyelvgyakorlásként Knut Hamsun őszi csillagait olvassa és Macaulay esszéit, elkezdi az Apáczai-drámát, javítja az Élő holttest korrektúráját. Utolsó hosszabb itt-tartózkodását a vérnyomás-naplóból lehet rekonstruálni. - Galilei monológja: NLM Szerettem az igazságot, 21292. 1.
|
|