Előző fejezet Következő fejezet

Lébény nevezetességei

 

Az evangélikus templom (Damjanich utca 1.)

1795-ben épült az evangélikus hívek adományaiból. A protestáns egyházakra akkor érvényes korlátozó előírások szerint a templom közvetlenül az utcára nem nyílhatott, ezért az épület bejáratát egy kis zárt udvaron át lehet csak megközelíteni. Építése idején a türelmi rendeletben rögzített toronyépítési tilalmat már feloldották, így a templom egy egyszerű kivitelű, alacsony, hengersüveges tornyot is kapott, melynek csúcsát kovácsoltvas kettőskereszt díszítette. Barokk berendezését az 1782-ben megszűnt magyaróvári kapucinus kolostorból vásárolták, s némi átalakítás után beépítették templomukba. Az oltárt például a lutheri tanításoknak megfelelően egybeépítették a szószékkel, hogy a hívek figyelme az istentisztelet alatt egyfelé irányuljon. Ekkor került jelenlegi helyére a ma is meglévő karzat, amely eredetileg valamivel rövidebb volt a ma láthatónál. Itt volt a legények helye. Lent jobbra ültek a nők, balra a férfiak, elöl pedig a gyermekek. A karzatot 1810 körül bővítették, az Elgász Ferenc győri mester által készített orgonát is ekkor vásárolták. A templomot felszentelésének századik évfordulóján felújították. Régi tornyát lebontották, az új toronyra barokk stílusú sisakot emeltek. A tornyot eddig díszítő keresztet újra cserélték, ám a régit is megőrizték, s az épület homlokzati falán, a bejárat mellett helyezték el. A templombelső is megújult, új keresztelőkút és csillár készült, az oltárra új feszület került. Az évfordulóra emlékezve ekkor helyezték a bejárat fölé a márványlapot, melyen a zsoltárok könyvéből vett idézet, s az újjáépítés dátuma olvasható. 1986-ban - újjáalakulásának 200. évfordulóján - a gyülekezet a templom teljes felújításáról határozott. 1987-88 folyamán az épület új külső vakolást kapott, a toronysisakot lebontották, s eredeti formájában újjáépítették. Újraaranyozták a tornyot díszítő keresztet, s megújult a templom orgonája is.

 

A pálos rendház (Fő út 60.)

A középkori alapokon nyugvó barokk stílusú épület a helyi hagyomány szerint egykor pálos rendházként működött. A XVII. században a jezsuiták tulajdonába került, akik 1700 körül barokk stílusban építették át.

Mai formáját egy 1766-os átalakítás során kapta, ezt követően 1838-ig katolikus plébániaként szolgált. 1838-tól a katolikus iskolának adott otthont, 1849-ben hadikórházként működött. Később magántulajdonba került, a Földes-család vásárolta meg. 1949-től a termelőszövetkezet irodaháza volt. Ma ismét magántulajdon, felújításra várva üresen áll.

 

Az I. világháborús emlékmű (Fő tér)

Az első világháború éveiben behívott mintegy 600 frontszolgálatos katona közül 173 soha nem tért haza, életüket veszítették Galíciában, a szerb, a román fronton s a doberdo piavei csatatereken. A község 1930-ban emlékművet állított hősi halottainak. Az impozáns bronzszobrot, Kalotai Kreipel Ottó Őrszem című alkotását 1930. június 1-jén avatták fel. Talapzatán a koronás címer alatt a következő felirat áll: AZ EZERÉVES HATÁROKÉRT ELESETT HŐSEI EMLÉKÉRE EMELTE LÉBÉNY KÖZSÉG KÖZÖNSÉGE, 1914-1918

 

A II. világháborús emlékmű (Templom tér)

1992. május 23-án avatták fel a közadakozásból készült emlékművet, melyet a II. világháború hősi halottainak és polgári áldozatainak emlékére Bujtás László tervei alapján emeltetett a község lakossága. A fekete gránitlapok három csoportba rendezve őrzik a világégés áldozatává lett lébényi polgárok nevét. Közülük 89 a hősi halott, 21 a harcok polgári áldozata, s 19 a zsidó vallású, a koncentrációs táborokban életét vesztett lébényi lakos.

 

Szent Flórián szobra (Templom tér)

A szobor egy kovácsoltvas kerítés által övezett, 60 x 60 x 80 centiméter méretű talapzatra emelt, 3 méter magas, hengeres oszlopon áll. A talapzat elülső oldalán az 1926-os évszám olvasható. Szent Flórián szobra ebben az évben került jelenlegi helyére, a Szent Jakab templom előtti térre. Egy 1785-ből származó feljegyzés már említi, s a korabeli községi térkép is feltünteti a Szent Flórián-szobrot, amely akkor a falu főterén, az egykori Szent Margit templom, s a mellette lévő plébániaház közelében állt. A vízbefúlás, valamint az árvíz- és tűzveszély által fenyegetettek patrónusát ábrázoló emlékmű mészkőből készült. Római katonai viseletben ábrázolja a szentet, aki jobb kezében egy rúdján latin keresztben végződő zászlót tart. a bal kezében tartott vederből pedig vizet önt a lába mellett álló, lángoló tornyú templomra. Az emlékművet 2008 őszén restauráltatta a nagyközség önkormányzata.

 

Szent Flórián szobra (Damjanich utca 54.)

Ugyancsak Szent Flóriánt ábrázolja a Damjanich utca 54. szám alatt álló paraszt-barokk stílusú lakóház homlokzati fülkéjében álló szobor. Feltehetően egyidős az 1880-as években emelt lakóépülettel.

 

Nepomuki Szent János szobra (Hunyadi János u. 1)

Nepomuki Szent János szobra már 1785-ben az akkori Mosoni út - a mai Széles út - mellett állt, a falu akkori határát jelölte. Ma talapzatával a Hunyadi u. 1. szám alatti ház falába építve látható. Eredetileg a jelenlegi épület elődjének sarkán, annak szoros közelségében, de a háztól független objektumként, hátát a házsarok élének fordítva állt. A második világháború idején a szobrot levették talapzatáról, s a ház tulajdonosa, Kaszás István őrizte. Sérülés szerencsére nem érte. Az ötvenes évek elején az eredetivel egyező módon ismét felállították, majd amikor 1971 őszén a házat átépítették, a jelenleg is látható formában helyezték el. A körülbelül 2,5 méter magas festett szobor barna színű talapzatát a Szentlelket ábrázoló fehér galamb domborműve, a galamb feletti, barokkos csigavonalakkal és akantuszlevelekkel díszes középső részt egy ma már olvashatatlan feliratú, ugyancsak barokk jellegű címerpajzs ékesíti. A feliratban szereplő, nehezen olvasható évszám talán 1739. (Országszerte pestis dühöngött ebben az esztendőben.)

Felül a szent alakja látható papi öltözetben, fekete reverendában, fehér karingben, papi sapkában. Kezében ún. Antal-keresztet tart, melyen corpus függ.

 

A Szent Antal kápolna és a Kálvária (Fő út 36.)

1891-ben a Mosoni út (a Széles út) mentén, a Tölgyerdő szomszédságában épült az a kápolna, melyet Páduai Szent Antalnak, a szegények és elnyomottak védőszentjének emeltetett Lébény katolikus közössége. Főoltárán a Lourdes-i Szűz Mária szobra áll. Az oltár fölött látható, Szent Antalt és a gyermek Jézust ábrázoló festett ólomüveg ablak Kreskay Antal, egykori lébényi plébános ajándéka. Az 1891. október 18-án felszentelt épület előterében Simon Mária adományából 1897-ben készült, a keresztút állomásait jelképező stációk állnak. A vakolatlan téglából épült, háromszögű oromfala csúcsán kereszttel díszes 8 kis kápolna fülkéit Tirolban készült festett fa domborművek ékesítik. A keresztút állomásait megjelenítő stációk a következők: 1. Jézus vérrel verítékezik. 2. Jézust megostorozzák. 3. Jézust tövissel koronázzák. 4. Jézus a keresztet hordozza. 5. Jézust a keresztre feszítik. 6. Jézust leveszik a keresztről. 7. Jézust eltemetik. 8. Jézus feltámad. A fenyőfából készült domborművű szoborcsoportokat 1977-ben a győri Molnár Pál, majd - a kápolna teljes felújításával párhuzamosan - 2003-2004 telén Bujtásné Völgyesi Lívia és Bujtás László restaurálta.

 

A barátföldpusztai Szentháromság-szoborcsoport

60 x 60 x 80 centiméter magas, felső és alsó szegélyén is párkánydíszes kőhasábon 5 méter magas, korinthoszi fejezettel záródó homokkő oszlop magasodik, melyen a Szentháromság szimbolikus ábrázolása látható. Az emlékmű alapzatát képező, vaskerítéssel övezett kőhasábon barokkos növényi ornamentikával szegélyezett mezőben a következő felirat áll: DIESE SÄULEN HAT MACHEN LASSEN FRAU EVA GERLACHI ZU EHRE DER HEI. DREYFALTIGKEIT 1754 (Magyarul: Ezt az oszlopot Gerlachi Éva asszony készíttette a Szentháromság tiszteletére 1754) Pestisjárványok elmúltával a túlélők gyakran állítottak pestis-oszlopnak is nevezett, többnyire a Szentháromság ábrázolásával díszített fogadalmi emlékműveket részint hálaadásképpen, részint oltalmazásul a „fekete halál” újabb pusztítása ellen. Hazánkban jellemzően a XVIII. században létesültek ilyen pestis-oszlopok. Talán ezek sorába illeszkedik a barátföldpusztai Szentháromság-szobor is. Az emlékoszlopot övező vaskerítésen belül, alig egyméternyire az emlékmű mögött egy neki háttal álló, ugyancsak homokkőből faragott, 35 x 30 x 85 centiméter méretű kőhasáb áll. Mérete, arányai s a felső, vízszintes lapjából kiálló fémcsőnk arra engednek következtetni, hogy egy ma már nem azonosítható másik emlékoszlop vagy emlékkereszt alapzata lehetett. Előlapján gótikus számjegyekkel az 1768-as évszám olvasható.

 

A jubileumi kettőskereszt

A Hunyadi utca és a Dózsa György utca találkozásánál lévő kis parkban látható emlékkeresztet a nagyközség önkormányzata állíttatta a kereszténység kétezer-, s a magyar állam megszületésének ezeréves évfordulóján. Az elkészítéséhez szükséges faanyagot - miként a megye sok más települése számára is - a Kisalföldi Erdőgazdaság biztosította. A Lebó Ferenc szobrászművész által tervezett tölgy emlékkeresztet - melynek alsó vízszintes szárán a 2000. évszám, alatta, a kereszt függőleges szárán a fába faragott állami címer látható - 2000. október 7-én avatták fel.

 

A Szent Erzsébet-szobor

Az emlékművet Lébény önkormányzata emeltette Szent Erzsébetnek, a szegények és elesettek patrónájának a neki szentelt emlékév alkalmából. A süttői mészkő sziklatömbön álló 50 centiméter magas szobrot Bujtás László készítette kisméretű, de pontos másaként a győr-szigeti plébániatemplom mellett a szent születésének nyolcszázadik évfordulóján felállított, szintén általa faragott Erzsébet-szobornak. A lépcsőn lefelé lépdelő Árpád-házi királylányt rózsákkal a kötényében ábrázoló alkotást, s a körülötte kialakított emlékparkot Kovács Gábor polgármester avatóbeszéde után Gogh Tibor plébános szentelte fel 2007. november 29-én.

 

Millecentenáriumi emlékoszlop

A Damjanich utca és Ady Endre utca találkozásánál lévő emlékparkban álló kopjafát - Bujtás László alkotását - a nagyközség önkormányzata állíttatta a honfoglalás millecentenáriumán, 1996 nyarán.

 

Trianoni emlékmű

Az Első Lébényi Lokálpatrióta Egyesület kezdeményezésére, s az egyesületi tagok áldozatkész munkájának eredményeként a trianoni békediktátum aláírásának kilencvenedik évfordulóján, 2010-ben került sor az emlékmű ünnepélyes felavatására. Az impozáns emlékoszlop az evangélikus templom kertjében, az Iskola köz és a Damjanich utca találkozásánál áll.

 

Szent István szobra (Templom tér)

Az államalapítás millenniumára készült műalkotás 2000. május 28-a óta dísze a község főterének. Leleplezésére a Lébényben megrendezett megyei szintű millenniumi ünnepség keretében került sor. Az államalapító Szent Istvánt büszke testtartási], fiatal férfiként, kezében a hatalom jelképeivel - koronával, karddal - s a magyar címerrel ábrázoló szobor Bujtás László helyi művésztanár alkotása.

 

Római mérföldkő (Iskola köz 1.)

Időszámításunk szerint 9-ben Tiberius római hadvezér meghódította Pannóniát, s a Dunántúl - Pannónia provincia részeként - a római birodalom határtartományává vált. A II. században a Lébényhez tartozó Barátföldpuszta területén a határvédelmi rendszer részét alkotó katonai erőd létesült, mellette polgári település állt. A régészeti feltárások során innen került elő az a mérföldkő, mely egykor az erőd mellett elhaladó út mentén állt. A kőoszlop a régmúlt korok emlékeként 1998 óta az általános iskola előkertjében áll.

 

A "pesti srác" szobra

Az 1956-os forradalom és szabadságharc leverésének 50. évfordulóján, 2006. november 4-én avatták a Dózsa György utca és a Hunyadi utca találkozásánál álló kis téren a szabadságharc szimbólumává lett "pesti srác" életnagyságú, fából faragott figuráját, Jan Chovan felvidéki szobrász-művész alkotását. Az emlékmű, prof. dr. Dávid Tamás helyi lakos adományából készült.

 

 

  
Előző fejezet Következő fejezet