|
|
A közelgő április 4-i ünnepségek előkészítésének részeként a képviselőtestület az Iskola utca nevét Sztálin út-ra változtatta.
Egy hónappal később Kisnyilas-puszta kapott új nevet, Szabadságteleppé keresztelték át.
Az indoklás szerint: bár „az (eredeti) elnevezés nem függ össze semmi reakciós propagandával, ennek megelőzése érdekében is a közgyűlés a névcserét kívánatosnak tartja.”
A belügyminisztérium azonban nem hagyta jóvá a döntést, „hivatkozva arra, hogy a Szabadságtelep nevet olyan helység részére tartja fenn, melynek akár az 1848. évi szabadságharcban, akár az 1945. évi szabadságmozgalomban kimagasló szerepe volt.”
Így a falu irányító testülete november 28-án a Dióstelep elnevezés mellett döntött. (Kjkv.)
(Kisnyilas-puszta nevének természetesen semmi köze sincsen Szálasi Ferenc rosszemlékű nyilaskeresztes pártjához. Eredete a feudális földközösség korára vezethető vissza, amikor a faluközösség tagjai periodikus újraosztás formájában hasznosították a már állandósult belső telkükhöz kapcsolódó, közös tulajdonú szántó- és rétföldeket. A külső szántó és a rét évenkénti, dűlőnkénti kisorsolását - a sorshúzás ősi módjára utalva - nyilas osztásnak nevezték. E módszer emlékét őrzik Lébény határában az Által-Nyilas, Hosszú-Nyilas, Kis-Nyilas, Új-Nyilas, Pintér-Nyilas, Hatember-Nyilas dűlőnevek.)
Az országgyűlés által május 11-én elfogadott 1950. évi I. törvényben szabályozott rend szerint Lébényben is lezajlott az első tanácsválasztás. A választásra jogosultak száma 2265, közülük 1077 férfi, 1118 nő.
A választások során 2194 fő adta le szavazatát, közülük csupán 3 férfi és 4 nő voksolt a hivatalos jelöltek ellen.
Az újonnan választott községi tanács megtartotta alakuló ülését, amelyen a 81 megválasztott tanácstagon kívül a 41 póttag is jelen volt.
A tanács tagjai megválasztották a Végrehajtó Bizottságot. Tagjai Juhász Ferencné, Fülöp Józsefné, Folkmayer Nándor, Kovalovszki Ferenc, Sillai Alfréd, Stinner József, Ördög József és Modrovich Gyula voltak.
A Végrehajtó Bizottság tagjai sorából egyhangúlag elnökké választotta Kovalovszki Ferencet. Helyettese Modrovich Gyula, a VB titkára pedig Ördög József lett.
A községi közigazgatás adminisztrációját eddig irányító Hottovai Frigyes nyugállományba vonult.
A tanács jóváhagyta következő évi költségvetését, melynek kiadási főösszege 203 400 forint volt. (Tjkv.)
82 bejáró dolgozó kérelmet nyújtott be a tanácshoz, melyben az állomásra vezető út mentén húzódó gyalogjárda megjavítását kérték. A gyalogutat kijavíttatta a tanács.
Megalakult a bormászi Vörös Mező Termelőszövetkezet.
Kovalovszki Ferenc, a falu utolsó választott bírája s egyben első tanácselnöke lemondott tisztségéről. Lemondását augusztus 24-én elfogadta a Járási Tanács Végrehajtó Bizottsága. Utódává a lébényi tanács egyhangúlag Horváth Nándort választotta meg.
Tarr János lett az iskola igazgatója. 1960-ig látta el hivatalát.
Tarr János igazgató-tanító Éneklő Család néven újjászervezte a gyermektagokkal kiegészült lébényi felnőtt kórust - a Lébényi Dalos Egyesület új életre kelt. (<— 1944. szeptember 23.)
Cipész, kovács és bognár részleggel megalakult a Lébényi Vegyes Kisipari Termelőszövetkezet.
Alapító tagjai voltak Böröczki József, Fördős János, Ferenczi József, Németh Géza és Hujber Károly. A KTSZ elnöke Böröczki József lett.
A termelés 1952. január 2-án 28 000 forint hitelből indult meg Modrovich György földbirtokos államosított házában.
A szövetkezet a későbbiekben számos új profil indításával próbálkozott, asztalos, fodrász, szabó, szobafestő és mázoló valamint lakatos részleggel bővült. Hosszú távon is életképesnek az asztalos, és az 1962-ben megalakult építőipari részleg bizonyult.
Ifjabb Szüts István lett a Földművesszövetkezet ügyvezető elnöke.
Dióstelepen Boldog Jövő, Barátföldön Március 9. néven alakult termelőszövetkezet.
(Rákosi Mátyás 1892. március 9-én született, hatvanadik születésnapját országszerte megünnepelték. Munkaverseny-felajánlások születtek, az ünnepelt címére ajándékok ezrei érkeztek, Rákosit méltató könyvek jelentek meg, s a rendezvények tetőpontjaként az Operaházban is díszünnepséget rendeztek. Pirosbetűs ünnepi számot jelentettek meg a lapok, s az iskolás gyermekek is ünnepségek keretében emlékeztek meg „Rákosi pajtás” születésnapjáról.)
A kukoricalevélből sodort termékek előállítására és forgalmazására 52 alapító taggal megalakult a Háziipari Szövetkezet, mely tagjait bedolgozói rendszerben foglalkoztatta. A szövetkezeti tagsági viszony nem csupán rendszeres jövedelmet, de nyugdíjalapként figyelembe vehető szolgálati időt is jelentett a falu asszonyainak.
A Lébény központú szövetkezetnek előbb Mosonszentmiklóson, majd Darnózselin, Lipóton és Ásványrárón létesültek részlegei.
A felvásárlói tevékenységhez szükséges készpénzellátmányt a szövetkezet alapító elnöke, Eőri Sándorné kezdetben heti rendszerességgel kerékpáron szállította a Lébény - Móvár - Kimle - Darnózseli - Lipót - Ásványráró - Mosonszentmiklós - Lébény útvonalon.
Az 1960-as évek elején a termelőszövetkezet fajtaváltást hajtott végre, beszüntette a csuhéfonás minőségi alapanyagául szolgáló nyolcsoros kukorica termesztését. Az új kukoricafajták gyengébb minőséget adó leveléből készült termékek iránt megszűnt a külföldi kereslet, s beszűkült a hazai piac is. A szövetkezet ekkor - az időközben elnökké lett Fülöp Józsefné irányításával - módosította profilját, vesszőfonatú kosarakat kezdett készíteni, s megkezdte a varroda működtetését.
Kosárfonó tevékenységét a szövetkezet alapanyag-beszerzési nehézségek miatt 1973-ban megszüntette.
Schmall István katolikus plébános lépett Németh Jenő helyére.
Schrott Krisztina lett az óvoda vezetője. Az intézmény 1959-ig két gyermekcsoporttal működött.
Dr. Balogh Árpád állatorvos vette át az állategészségügyi feladatok ellátását.
Elkészültek a Szent Jakab templom II. világháború idején megsérült festett üvegablakai helyett a mellékhajók új ablakai, Árkayné Sztehlo Lili iparművész munkái.
A déli hajót díszítő ablakok az Árpád-házi férfi szenteket, Szent Istvánt, Szent Imrét és Szent Lászlót, az északi oldalon lévők IV. Béla leányait - Boldog Jolantát, Boldog Kingát és Szent Margitot - valamint Szent István király feleségét, Boldog Gizellát ábrázolják.
Átadták rendeltetésének az új kultúrházat, amelyet a községi nagyvendéglő épületéből alakítottak át.
A községi nagykocsma művelődési otthonná alakítására Bittó Dezső pedagógus, a községi tanács művelődési bizottságának elnöke tett javaslatot. Kezdeményezése nyomán a község által biztosított 189 000 forintból, nagyon sok társadalmi munkával megtörtént az átalakítás. A Bittó Dezső által szervezett társadalmi munkák révén megtakarított 19 500 forintból függönyöket, színpadi felszereléseket vásároltak.
A kultúrház első igazgatója Tarr János iskolaigazgató lett, akinek működése alatt számos - helyi szereplők által előadott - népszínmű, operett került a művelődési otthon színpadára. Nagy sikert aratott „A legkisebbik Horváth-lány” című darab, amelyet a nagy sikerre való tekintettel egy évvel később meg kellett ismételni.
A járási tűzoltóversenyen a Lébényi Tűzoltó Egyesület női raja kocsifecskendővel második helyezést ért el.
17 000 forint költséggel kiépült a községi népnyelv által „pléhpofa”- ként emlegetett községi hangoshíradó. A faluszerte villanyoszlopokon elhelyezett, tölcsér alakú hangszórókból álló rendszer stúdiója a tanácsházán volt. Segítségével közérdekű közleményeket és zenés üzeneteket közvetítettek.
Két évvel később a vezetékes falurádió hálózatának kiépítésére költött 56 000 forintot a tanács. A falurádió egy vezetékrendszer segítségével a központi adók által sugárzott műsorokat juttatta el a saját vevőkészülékkel nem rendelkező lakásokba. A rendszert a Magyar Posta lébényi kirendeltsége üzemeltette.
Februártól megindult az autóbuszközlekedés a falu és a vasútállomás között. A járművet a népnyelv - teherautó-alvázra szerelt, fából készült, dobozszerű utastere miatt - az Ikarusz márkanév torzításával „fakarusz”-nak becézte.
A Tanács Végrehajtó Bizottsága - mely hetenkénti rendszerességgel tartott ülésein szinte kizárólag az adóbevételi terv teljesítéséről és a begyűjtés állásáról szóló tájékoztatókat hallgatta meg - a helyi napszámbérekről is határozott.
A döntés szerint kapálásért koszttal 30, koszt nélkül 40 forint, 1200 négyszögöl kaszálásáért koszt nélkül 70 forint napszámbért kellett fizetni. (Tjkv.)
A tanács Végrehajtó Bizottsága Eőri László és Frank Ferenc dolgozó parasztokat, a kongresszusi munkaverseny élenjáró dolgozóit Díszoklevéllel tüntette ki.
Ugyanezen az ülésen Ördög József VB titkár ismertette a Végrehajtó Bizottsággal a Lébény községre kirótt begyűjtési kvótákat.
(A mezőgazdasági termelők a kenyérgabonán kívül burgonyát, sertést, zsírt, baromfit, tojást, tejet, és szénát tartoztak beszolgáltatni rendkívül alacsony beszolgáltatási áron. A végrehajtást szigorúan ellenőrizték, elmulasztását a „közellátás veszélyeztetése” címén szigorúan büntették.)
Az Ördög József által ismertetett adatok szerint a község lakossága által az 1954. évben beszolgáltatandó élelmiszermennyiségek a következők voltak:
Sertés 74 mázsa
Marha 103 mázsa
Tej 1141 hektoliter
Tojás 4275 kilogramm
Baromfi 1868 kilogramm (Tjkv.)
Megalakult községünkben a DISZ (Dolgozó Ifjúság Szövetsége) helyi szervezete, melynek titkára Kósa Gábor lett. Funkcióját 1956-ig töltötte be.
1954. július 15-én délelőtt 10 óra 10 perckor az óriásira duzzadt Duna Ásványrárónál, néhány órával később Kisbodaknál majd Dunakilitinél átszakította gátját, s a rohanó áradat rázúdult a Szigetköz falvaira. A víz - a hajdani Duna-ágak nyomvonalát követve - Lébény határának mélyebben fekvő részeit is elárasztotta.
Az árvíz idején a szigetközi Hédervár kitelepített lakossága kapott Lébényben menedéket. Lébény lakossága - túl azon, hogy befogadta a menekülteket - gyűjtést is szervezett az otthontalanná vált árvízkárosultak javára, melynek eredménye 11 mázsa 10 kg búza, 1 mázsa 35 kg rozs, 3 mázsa 45 kg árpa, 20 mázsa 95 kg burgonya, 1 mázsa 64 kg bab, 362 tojás és 36 db tyúk volt.
A KIOSZ (Kisiparosok Országos Szövetsége) helyi szervezete - az egykori Ipartársulat utóda - 1275 forintot, magánszemélyek 1640 forintot adományoztak a károsultaknak. (Tjkv.)
Németh Ferenc lett a Végrehajtó Bizottság új titkára, aki korábban a szigetközi Arak község VB-titkára volt.
Ördög József, a korábbi lébényi titkár - a Járási Tanács begyűjtési hivatalvezetőjévé előlépett Modrovich Gyula helyett - tanácselnök-helyettesi funkciót kapott.
Németh Ferencné pedagógus vezetésével létrejött a női, férfi és vegyes csoportra tagozódó Lébényi Néptáncegyüttes, amely több mint másfél évtizeden át működött.
Nyugállományba vonult Németh Károly esperes, az evangélikus gyülekezet lelkésze, aki 42 esztendőt szolgált Lébényben. Utóda Szabó Kálmán lett. Németh Károly Győrben hunyt el 1969. augusztus 18-án, 88 éves korában.
Fördős Károly kezdeményezésére újjáalakult a községi sportkör. A 150 fős közgyűlés a sportkör elnökévé Németh Ferencet, intézővé Fördős Károlyt, vezetőségi tagokká Fülöp Ferencet, Fülöp Józsefet, Szabó Imrét és Sárosi Lajost választotta.
1956-ban az ekkor Győrbe költözött Fördős Károlytól Diós János vette át a futballcsapat munkájának szakmai irányítását.
Október 23-24-én Budapesten lezajlott a Hazafias Népfront alakuló kongresszusa. Mint országszerte mindenütt, rövidesen Lébényben is megalakult a szervezet helyi bizottsága.
(A HNF társadalmi, politikai tömegmozgalom, melynek helyi szervei a községi népfrontbizottságok voltak.)
Országszerte lezajlottak a tanácsválasztások, melynek során a választók 97,9 százaléka a Hazafias Népfront jelöltjeire adta le szavazatát.
Lébényben is megválasztották a 46 tagú tanácsot. A Végrehajtó Bizottság elnöke Horváth Nándor, az elnökhelyettes Nagy Károly, a titkár Németh Ferenc, a VB tagjai Folkmayer Nándor, Geisztlinger József, Juhász Ferencné, Likhammer (Lichthammer) József, Máté Gábor és Szigeti Miklós voltak. (Tjkv.)
Szabó Mária lett a községi védőnő, s az egészségház vezetője.
Javaslatára a Végrehajtó Bizottság április 8-án úgy határozott, hogy a szegény sorsú szülőanyák részére „egy vándor lepedőt és hálóinget” vásárol. (Tjkv.)
Dióstelep (az egykori Kisnyilas-puszta) lakosai a major Lébénytől való elszakadását és Magyarkimléhez való átcsatolását kérték. Kérésük indoka a majornak Lébénytől való nagy távolsága és Kimléhez való közelsége volt.
A lébényi községi tanács a beadványt egyetértőleg a Járási Tanácshoz terjesztette fel, mely a kérelmet jóváhagyta, s Dióstelepet Magyarkimléhez csatolták. (Tjkv.)
A „magasabb beosztásba került” Ördög József helyett Eőri Sándorné, röviddel később Nagy Károly lett a Végrehajtó Bizottság elnökhelyettese.
(Tjkv.)
Az orvosi lakáshoz kapcsolódó korszerűtlen rendelőt és mellékhelyiséget lebontatta, s helyére új, az orvoslakással egy építészeti egységet alkotó, korszerű rendelő-, váró- és mellékhelyiséget építtetett a községi tanács.
Lebontották a községi sportpályán álló szegényházat.
(szegényház = az idős koruk vagy testi fogyatékosságuk miatt munkaképtelenné vált, hozzátartozók nélkül maradt, koldulásból, könyöradományokból tengődő elesettekről az 1886. évi XXII. tc. elfogadása óta a helyhatóságok is gondoskodtak az intézményes szegénygondozás megszervezésével. A községek által nyújtott támogatás ritkán pénzbeli, többnyire természetbeni - élelem, ruházat, s a szegényházban való lakhatás lehetősége - volt.)
1955. szeptember 15-én megalakult a Búzakalász termelőszövetkezet. Megalapításakor 16 taggal 458 katasztrális holdon kezdte a gazdálkodást. A következő év márciusára a szövetkezet taglétszáma 76 főre, az általuk művelt födterület nagysága 1070 katasztrális holdra gyarapodott.
Ugynebben az évben megszerveződött Ilonamajorban (a Frikin) a Kossuth Termelőszövetkezet is.
Ezzel ötre nőtt a községben működő termelőszövetkezetek száma, a mezőgazdaságból élők 60 %-a azonban továbbra is egyéni gazdálkodó maradt
Tarr János iskolaigazgató tanácsülési beszámolójában elismerően értékelte a két iskolai úttörőcsapat - a Petőfi Sándor nevét viselő fiúcsapat és a Zrínyi Ilona leánycsapat - munkáját. (Tjkv.)
Cséplőbrigád 1955-ben
Lébényben rendezték meg a járási mezőgazdasági kiállítást és vásárt.
Az ünnepi megnyitót reggel 8 órakor tartotta a vásártéren Halmos Ferenc, a Járási Tanács VB elnöke. A megnyitót követően a Mezőgépgyár fúvószenekara adott térzenét, majd Darnózseli, Halászi és Lébény község népi együttesei szórakoztatták a közönséget. Délután a sportpályán a lébényi úttörők a Timföldgyár ificsapatával játszottak labdarúgómérkőzést, majd ökölvívó-bemutató következett. Ezt Lébény és Rajka felnőtt csapatainak futballmérkőzése követte, este pedig - egy szabadtéri filmvetítés után - tűzijáték zárta a nagyszabású rendezvényt.
A kiállításon az állami gazdaságok, termelőszövetkezetek és egyénileg dolgozó parasztok állatait, terményeit, továbbá a gépállomások legkorszerűbb gépeit tekinthették meg az érdeklődők. A földműves szövetkezetek pavilonjaiban ruházati termékeket, cipőket, háztartási és műszaki cikkeket kínáltak a vásárlóknak.
Akik már beteltek a látnivalókkal, s a halászcsárda meg a büfésátrak kínálatával, azok a 2 forintért vásárolható tombolajegyek sorsolásán mosógépet, világvevő rádiót, kerékpárt, fényképezőgépet nyerhettek.
A lébényi katolikusok ünnepi istentisztelet keretében emlékeztek meg a Szent Jakab templom építésének 750. évfordulójáról. A szentmisét Papp Kálmán győri püspök (1946- 1966) celebrálta. A szertartás keretében az egyházközség énekkara Markó Tibor karnagy vezetésével Joseph Gruber: Missa in honorem Caeciliae című művét adta elő.
Id.Szüts István köszönti a Lébénybe érkezett Papp Kálmán győri püspököt
a Szent Jakab templom 750 éves évfordulóján (1956. július)
A jubileumi szertartás résztvevői a Szent Jakab templom előtti téren
A katolikus egyházközség énekkara a templom jubileumán. Középen Markó Tibor karnagy.
750 éves a Szent Jakab templom. Balra Mentes Mihály kanonok,
középen Papp Kálmán győri püspök, jobbra Schmall István lébényi plébános.
1956. augusztus 24-én a Járási Tanács VB napirendjére tűzte „a helytelenül kuláklistára került középparasztok rehabilitálásának” kérdését.
(A szövetkezetbe be nem lépett parasztokat birtokuk nagyságától függően a dolgozó paraszt, a középparaszt illetve a kulák kategóriákba sorolták.)
Az ülésen ismertetett jelentés megállapította, hogy „helytelen volt a kulákokkal kapcsolatos rendszabályok túlzott mértékben való alkalmazása. Sok esetben a személyi bosszú, a tudatlanság, vagy a rendelet mechanikus alkalmazása miatt egyes középparasztok is kuláklistára kerültek”.
A VB állásfoglalása nyomán a járás minden községében felülvizsgálták a kuláklistákat.
A felülvizsgálat eredményeként Lébény község tanácsa 29 - korábban kulákká nyilvánított - középparasztot rehabilitált. Előterjesztésében Horváth Nándor tanácselnök hangsúlyozta:
„Rehabilitálnunk kell azokat a középparasztokat, akik 1947-48-ban a kulák korlátozások alkalmából mint középparasztok kulákká lettek nyilvánítva. Feladatunk az, hogy ugyanolyan gazdasági politikát folytassunk velük szemben, mint a dolgozó parasztokkal. Be kell őket vonni a község gazdasági, társadalmi, politikai életébe. Mielőtt azonban ismertetnénk azokat a dolgozó parasztokat, akiket a rehabilitálás érint, kívánatosnak tartjuk a kulák szó fogalmát elemezni. Kulák az a személy, aki akár a múltban, akár a jelenben kizsákmányoló tevékenységet folytat vagy folytatott, aki rendszeresen cselédet tartott vagy gazdasági munkást foglalkoztatott.”
A tanács egyhangúlag a következőképpen határozott:
„A tanácsülés a helytelenül kulákká nyilvánított középparasztokat mentesíti, mivel ezen középparasztok állandó és rendszeres cselédet nem tartottak, a munkásaikat a teljesítményhöz megfelelően díjazták, földjeiknek nagy részét saját családjuk erejével művelték, és így kizsákmányoló tevékenységet nem folytattak.”
A rehabilitáltak névsora:
Prehauser Mátyás |
Vandrasek Alajos |
Kovács Kálmán |
Unger János |
Hajas Istvánná |
Borsodi Miklós János |
Hauppmann Lőrinc |
Varga Márton |
Horváth István |
Reikhart János |
Kaszás Ferencné |
Horváth Oszkár |
Susovits György |
Susovits István |
Horváth Jánosné |
Kovács Lajos |
Limp Teréz |
Szebik Imre |
Csigi Sándor |
Kaszás Nándor |
Lengyel István |
Solymos Dezsőné |
Borbély Lajos |
Győri József |
Kovács László |
Szimeiszter Mihály |
Horváth Emil |
Kovács Sándor |
|
Unger Mátyás |
Az október 23-i budapesti forradalmi események hírére Lébényben is az utcára vonult a község lakossága. A köznyugalmat megzavaró esemény nem történt. Sokak egybehangzó véleménye szerint ez dr. Mosernek volt köszönhető, aki a tüntetés során mindvégig nyugalomra, józanságra, higgadt magatartásra intette a község lakosságát.
A tüntetést követően, az esti órákban - más források szerint a tüntetés másnapján, 26-án délelőtt - megalakult a 16 tagú Nemzeti Bizottság, melynek elnöke Fördős Aladár, titkára Szentesi Endre lett. Tagjai voltak még Császár Sándor, Domsitz Mihály, Ferenczi Sándor, Győri József, Győrig Lajos, Holczhammer László, Jáni Kálmán, Kovács Márk, Lehelvári István, Németh Miklós, Perger Vilmos és Rauchwarter Alajos.
A Bizottság alakuló üléséről jegyzőkönyv nem maradt fenn, 14 tagjának nevét a november 27-i ülés jelenléti íve alapján ismerjük. Egy, már a forradalom leverése után készült rendőrségi jelentés szerint a felsoroltak mellett a Bizottság tagja volt még Solymos Dezső is. A 16. bizottsági tag személye hiteles dokumentumok hiányában nem azonosítható.
Németh Miklóst beválasztották az október 31-én megalakult járási Nemzeti Tanácsba, később a Járási Tanács kibővített Végrehajtó Bizottságába is.
(November 23-án a Járási Tanács Végrehajtó Bizottsága átvette a működésképtelenné vált Járási Tanács jogkörét, s hogy legitimációját erősítse, a Mosonmagyaróvári Nemzeti Tanács javaslatára a város három nagyüzemének képviselőit, továbbá a falvak „parasztküldötteit” - köztük Németh Miklóst - is tagjai sorába választotta.)
A lébényi Nemzeti Bizottság - miként a falvakban szerveződő nemzeti bizottságok többsége - a rend, a nyugalom és az ellátás zavartalanságának biztosítását, a személyi és társadalmi tulajdon védelmét, a tűz- és személybiztonság fenntartását tekintette feladatának. Bevonta a falu párt-, tanácsi és szövetkezeti vezetőitől engedéllyel tartott önvédelmi fegyvereiket, elkobozta rádiókészülékeiket. Felvette a kapcsolatot Szigethy Attilával, a Dunántúli Nemzeti Tanács elnökével. Élelmet gyűjtött a budapesti forradalmároknak, s az adományokat teherautóval Budapestre szállíttatta. A közrend biztosítása érdekében megbízta Lehelvári Istvánt és Solymos Dezsőt a nemzetőrség megszervezésével. Az egység parancsnokává Lehelvári Istvánt nevezte ki. A nemzetőröket a mosonmagyaróvári rendőrkapitányságtól kapott 10 karabéllyal fegyverezték fel. A közérdekű híreket, közleményeket a „hangoshíradó” segítségével hozták a lakosság tudomására.
November 4-ét követően a Kádár-kormány felhívása nyomán országszerte megkezdődött az 1954 őszén megválasztott régi tanácstestületek és Végrehajtó Bizottságok felélesztése, újjászervezése.
Ennek a visszarendeződést szolgáló folyamatnak első, átmeneti lépéseként a megyei tanács Végrehajtó Bizottsága november 19-én úgy határozott, hogy át kell tekinteni a községek vezetését, s olyan új vezető testületeket kell létrehozni, melyeknek tagjai között jelen vannak az október 23-a előtti Végrehajtó Bizottságok, s a forradalom napjaiban létrejött Nemzeti Bizottságok tagjai is.
Az intézkedés nyomán november 27-én a lébényi Nemzeti Bizottság is beszüntette működését. Tagjai tisztükről leköszöntek, s az október 23-a előtt hivatalban volt Végrehajtó Bizottság tagjaival együttműködve - a két testület november 27-én tartott együttes ülésén - titkos szavazással egy új Végrehajtó Bizottságot választottak.
Az ülés jegyzőkönyve szerint a Nemzeti Bizottság jelenlévő tizennégy tagja mellett a korábbi VB hat tagját (Folkmayer Nándort, Horváth Nándort, Geisztlinger Józsefet, Nagy Károlyt, Németh Ferencet és Szigeti Ferencet), továbbá két pedagógust, Sárosi Lajost és Tóth Vincét jelölték a tizenhárom főt számláló új testületbe. A jelölőbizottság javaslatára a jelenlévők egyetértettek abban, hogy Németh Ferenc, a korábbi VB titkár megválasztása esetén is csak akkor lehessen az új testület tagja, ha megkapja ehhez a szavazásra jogosultak több mint felének támogatását.
A szavazás eredményeként a 22 jelölt közül Császár Sándor, Domsitz Mihály, Ferenczi Sándor, Fördős Aladár, Győri József, Győrig Lajos, Kovács Márk, Németh Miklós, Rauchwarter Alajos és Szentesi Endre, továbbá Geisztlinger József, Németh Ferenc és Sárosi Lajos kerültek be az újonnan választott 13 tagú Végrehajtó Bizottságba. A választást követően a testület úgy határozott, hogy az új VB-be további egy-egy képviselőt delegálhat majd a községi kisiparosság és a termelőszövetkezet.
Elnökké Fördős Aladárt, elnökhelyettessé Győrig Lajost, titkárrá Németh Ferencet választották.
Az újonnan megválasztott testület november 30-i ülésén utcaelnevezésekről határozott. A Sztálin út nevét Kossuth Lajos útra, a Felszabadulás út nevét Miklósi útra változtatta, majd egyéb - politikai szempontból közömbös - napi ügyeket tárgyalt.
1957 januárjában a Megyei Tanács VB kezdeményezésére a járási VB felülvizsgálta a községi tanácsi végrehajtó bizottságok összetételét. Kimondta, hogy a nemzeti bizottságokat nem ismeri el, s ahol ezt szükségesnek látta, a megszilárdult hatalom birtokában intézkedett az október 23-a előtti állapotok visszaállításáról.
A revízió községünkben is megtörtént, s 1957. március 11-én már ismét az 1954- ben megválasztott tanácstestület és Végrehajtó Bizottság ülésezett, s határozott arról, hogy újra Horváth Nándort tekinti a testület első emberének. (Tjkv.)
Az MSZMP Mosonmagyaróvári Járási Intézőbizottsága 1957. március 2-i ülésére készített beszámoló a következőképpen ismertette az október-novemberben Lébényben történteket:
„Lébényben okt. 25-én este volt a felvonulás a kulákság és az üzemekbe beállított különböző népi demokrácia ellenes elemek vezetésével. Mint Sz.(entesi) őrmester, S.(olymos) csendőr tiszt helyettes és hasonló társai. Még az este megalakították a Nemzeti Bizottságot, bábnak megválasztották F.(ördős) A.(ladár) napszámos embert a bizottság elnökének, ki, mint maga mondotta, a szocializmus ellen nincs, csak a kommunistákat nem szeretik, azok nélkül akarnak irányítani. Leváltották a vb. elnököt jelenléte nélkül, másnap behívatták és átadatták vele a hivatalt. Megalakították a maguk vb-jét, és a vb. titkáron kívül egyetlen vb. tagot hagytak meg, ki a tsz. feloszlását követelte már a felvonulás alatt s azt megelőző napokban. A N. Biz. legelső felhívása volt a tagosítás érvénytelenítése, mindenki vissza az ősi földjére jelszóval. Leváltották a Leg.(eltetési) Bizottság tagjait, a földm. szöv. igazgatóságát meghagyták, mert saját emberüket látták bennük. Feloszlott a községben minden termelőszövetkezet, amiben véleményem szerint a legkisebb része volt a Nemzeti bizottságnak. Dec. a 2 napos sztrájkot meghirdették, sztrájkbizottságot alakítottak a földm. szövetkezet vezetőjéből, olyan követelésekkel álltak elő, hogy a feloszlott termelőszövetkezeti tagok az egyéni parasztokat kártalanítsák, mert több gabonájuk, terményük van, mint az egyéni dolgozó parasztoknak.” (05)
A forradalom leverését követően az események szervezői, irányítói közül többeket bebörtönöztek, internáltak, rendőri felügyelet alá helyeztek vagy súlyosan bántalmaztak. (Dokumentumok. Mosonmagyaróvár 1956. Szerkesztette Böröndi Lajos és Garamvölgyi György. Győr, 2006.)
Szüts István és Völgyesi László 8 illetve 7 hónapot töltöttek börtönben „a népi demokratikus államrend elleni gyűlöletre izgatás bűntette” miatt.
Fördős Aladárt brutálisan megverték a „pufajkások”, s 10 napra közbiztonsági őrizetbe vették. (A mosonmagyaróvári járásban lezajlott forradalmi eseményekről készült rendőrségi jelentés szerint „...a felszabadulás előtt tagja volt a Paraszt Pártnak...az 1956-os ellenforradalom alatt elnöke volt a nemzeti bizottságnak. Szervezte a tüntetést, /szándékában állt/ a kommunistákat kizárni a munkahelyükről, és helyettük osztályidegen személyeket behozni. A kulákokból a község karhatalmát akarta megszervezni. A párttitkártól fegyvert követelt.”)
Szentesi Endrét is többször bántalmazták. Éjszakánként érte mentek, bevitték a helyi rendőrségre, összeverték, s reggel hazabocsátották. Februárban őrizetbe vették, 1 hónapot a kistarcsai internálótáborban, közbiztonsági őrizetben töltött, majd 18 hónapig rendőri felügyelet alatt állt. („.. .az ellenforradalom alatt részt vett a tüntetés megszervezésében. ... A nemzeti bizottság titkára volt. Közösen végezte tevékenységét a nemzeti tanács elnökével. Részt vett a zászlók és címerek kivágásában a tanácsházán...”)
Tíznapos közbiztonsági őrizet után 18 hónapra rendőri felügyelet alá helyezték Kovács Márkot is. („...Részt vett az ellenforradalmi tüntetések megszervezésében, a tanácsházon a csillag és a Népköztársasági címerek kivágásában a zászlókról, a sztrájk szervezésében is komoly szerepe volt. Aktívan kivette a részét a nemzeti tanács munkájában. Izgatott a párt ellen...”)
Németh Miklós és Lehelvári István is „ref.” alá került. (Németh Miklós „...a felszabadulás előtt tagja volt a Kisgazdapártnak. 1956-os ellenforradalom idején részt vett a munkástanács szervezésében, részt vett a kommunistáknál lévő fegyverek bevonásában. Felelősségre vonta Nagy Károly VB elnökhelyettest, szervezte a sztrájkot. Szervezte a Kisgazdapártot...”
Lehelvári István „...a felszabadulás után tagja volt a szoc. dem. pártnak. Az ellen- forradalom alatt tagja volt a nemzeti bizottságnak és a fegyveres nemzetőrség parancsnoka lett. Ő intézte a fegyverek elhozatalát a Móvári Kapitányságtól..., aktívan kivette a részét a nemzeti tanács munkájában...”)
Solymos Dezső - akinek „bűneit” súlyosbította, hogy egykor csendőr törzsőrmesterként szolgált - 11 hónapig internálva volt. Szabadulása után őt is „ref.” alá helyezték. („... Az ellenforradalom idején a fegyveres nemzetőrség tagja lett... Tagja volt a nemzeti tanácsnak... Uszított a kommunisták ellen...”)
A Nemzeti Bizottság tagját, Győri Józsefet s - a vörös csillag leverésében való részvétele miatt - Kósa Lajost is súlyosan bántalmazták a politikai rendőrség nyomozói.
A mosonmagyaróvári akadémisták a budapesti forradalmi események hatására október 25-én egy néma tüntetést szerveztek, melyet másnap, október 26-án, pénteken délelőtt újabb demonstráció követett. A felvonuló diákokhoz nagy számban csatlakoztak a város lakói, továbbá a MOFÉM, a mezőgépgyár, a kötöttárugyár és a timföldgyár munkásai.
A kétezerfőnyi tömeg a határőrlaktanyához vonult, ahol a laktanya parancsnokától, Dudás Istvántól az épület homlokzatán elhelyezett vörös csillag eltávolítását követelték.
A rendszerváltást követő „sortűzper” során sem sikerült egyértelműen tisztázni, hogy pontosan hogyan, miért és kinek a parancsára dördült el tíz óra negyven perckor a két sortűz, s hullottak a tüntetők közé a kézigránátok. A gyilkos gépfegyvertűz s a gránátok robbanásai több mint ötven — más, nem dokumentált adatok szerint száznál is több - embert öltek meg, s száz fölöttire tehető a sebesültek száma. A sortüzben életét vesztette falunk szülötte, Wesztergom Imre, a Mezőgazdasági Akadémia harmadéves hallgatója is.
Wesztergom Imrét október 28-án, vasárnap temették el Lébényben a lakosság nagy részvéte mellett. Holttestét a katolikus templom előtti téren, a főbejárattal szemben ravatalozták fel. Nemzeti zászlóval letakart koporsóját az egyházi szertartást követően volt osztálytársai és barátai vitték vállukon a katolikus temetőbe.
Utolsó útjára a lébényiek százai kísérték el a barbár terror ártatlan áldozatát. Miközben koporsóját a sírba helyezték, a gyászolók a nemzeti himnuszt énekelték.
Lébény termelőüzemeinek dolgozói csatlakoztak a Nagy-Budapesti Központi Munkástanács által közzétett országos sztrájkfelhíváshoz. A kétnapos munkabeszüntetés szervezésének a helyi Nemzeti Bizottság tagjai is tevékeny részesei voltak.
A sztrájk a község valamennyi termelőüzemére kiterjedt. Az MSzMP mosonmagyaróvári Ideiglenes Intézőbizottságának 1957. január 19-i ülésén készült jegyzőkönyv szerint „.. .a kétnapos sztrájk idején, decemberben, Lébényben a szatyorkészítő Ktsz dolgozott, és egy Horváth nevezetű rendőr ment hozzájuk azzal, hogy rájuk is vonatkozik a sztrájk, és leállíttatta a munkát.” (05)
A forradalom napjaiban országszerte számos termelőszövetkezet bomlott fel. A Mosonmagyaróvári Járási Tanács Végrehajtó Bizottságának 1956. november 23-i üléséről készült jegyzőkönyv szerint október 23 előtt a járásban 45 mezőgazdasági szövetkezet működött, közülük egy hónap alatt 17 megszűnt. Más forrásból tudjuk, hogy további egy hónap elteltével a járás szövetkezeteinek száma 14-re csökkent.
Felbomlottak a Lébényben működő közös gazdaságok is. Jellemző a kialakult helyzetre Németh Miklósnak a járási VB-ülésen tett december 13-i bejelentése, mely szerint „Lébény községben a tsz-ek feloszlása folytán a földben lévő cukorrépa kiszedése- és 624 elszállításával a volt tsz-tagok nem törődnek, inkább a szalmát és a szénát osztják és szállítják.”
Február 26-án őrizetbe vették a Földművesszövetkezet könyvelőjét, Völgyesi Lászlót, majd másnap, február 27-én Szüts Istvánt, a szövetkezet ügyvezető elnökét is előzetes letartóztatásba helyezték. Hét hónapot töltöttek őrizetben, majd mindkettőjüket bíróság elé állították. 1957. szeptember 30-án a győri megyei bíróság Szüts István elsőrendű vádlottat nyolc hónapi, Völgyesi László másodrendű vádlottat hét hónapi börtön- büntetésre ítélte. A bíróság a büntetésbe előzetes fogvatartásuk teljes idejét beszámította, így Völgyesi László az ítélethirdetés után azonnal szabadult, Szüts Istvánnak azonban még egy hónapot a kistarcsai internálótáborban kellett töltenie.
Mi volt a bűne a két szövetkezeti vezetőnek?
A budapesti Központi Munkástanács 1956. december 11. és 12. napjaira általános és országos sztrájkot hirdetett a Kádár János vezette Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány ellen. A sztrájkfelhívás híre természetesen Lébénybe is eljutott. Ismertté váltak a sztrájkhoz csatlakozó győri vagongyár munkástanácsának pontokba szedett követelései is, melyek sorában első helyen a szovjet csapatok kivonásának követelése szerepelt.
Amikor Szüts István kétnapos szabadságáról visszatérve december 11-én reggel a munkahelyére ment, a reggeli órákban szokatlanul népes utcán többen is megállították, s felhívták a figyelmét arra, hogy sztrájk van, s hogy az üzletek nem nyitottak ki. A szövetkezeti irodában ekkor már 25-30 szövetkezeti dolgozó tartózkodott, akik a sztrájkfelhívással kapcsolatos vezetői döntésre és utasításokra vártak.
A két vezető - Szüts István és Völgyesi László - úgy határozott, hogy a szövetkezet csatlakozik a sztrájkhoz. Utasították az üzletvezetőket, hogy ne nyissanak ki, s a szövetkezeti daráló se működjék. Döntésüket ismertették a jelenlévő dolgozókkal, majd felolvasták a vagongyári munkástanács követeléseit, s javasolták egy hasonló, a lébényi szövetkezeti dolgozók nevében készült nyilatkozat megfogalmazását. A sztrájkhoz való csatlakozással s a nyilatkozat megfogalmazásának szándékával a jelenlévők egyetértettek. A zömmel gazdasági természetű követeléseket Szüts István és Völgyesi László közösen fogalmazták meg, majd Völgyesi László gépelte le. Első helyre ebben a dokumentumban is a szovjet csapatok kivonásának követelése került.
Mint később a tárgyaláson a vádlottak védekezésükben kifejtették, döntésükben az is szerepet játszott, hogy a faluban számos disszidálni készülő idegen, köztük fegyveres személyek is tartózkodtak, s ők úgy gondolták, ezek erőszakos fellépésétől is tartani lehet, ha a szövetkezet nem csatlakozik a sztrájkfelhíváshoz. Az idegenek jelenléte, s a fosztogatástól való félelem késztette őket arra is, hogy sztrájkőröket jelöljenek ki, akiknek elsődleges feladatuk a szövetkezet vagyonának, az üzletek árukészletének védelme volt.
Hiába bizonyosodott be a tárgyaláson, hogy az általuk megszövegezett nyilatkozatot nem juttatták el sehová, hanem a dolgozók távozása után elégették, hogy a darálót a döntés ellenére mégis működtették, mert a szövetkezet állatállományát etetni kellett, hiába adott Szüts Istvánról nagyon kedvező jellemzést a községi tanács mellett a helyi pártszervezet is, a dr. Németh Ferenc tanácsvezető bíróból és két népi ülnökből álló bírói tanács úgy ítélte meg, hogy „a vádlottak sztrájkot pártoló magatartása, valamint a szovjet csapatok kivonása tárgyában előterjesztett követelése alkalmas volt arra, hogy a népi demokratikus államrend ellen gyűlöletet keltsen”, ezért a vádlottakat bűnösnek mondta ki „a népi demokratikus államrend elleni gyűlöletre izgatás bűntettében”, s mindkettőjüket börtönbüntetésre ítélte.
Miután büntetésüket letöltötték, Szüts Istvánt és Völgyesi Lászlót a Földművesszövetkezetek Járási Központja állásukból fegyelmi úton elbocsátotta.
Rövid időre Fülöp Józsefné, tőle Fehér Imre vette át a Földművesszövetkezet elnöki teendőit. Tisztségét 1958. február 13-ig töltötte be.
Megalakult községünkben a Nőtanács. Első elnöke Horváth Nándorné, titkára Sárosi Lajosné lett. A szervezet deklarált célja a nők egyenjogúsításának gyakorlati megvalósítása volt.
A forradalom leverését követően valóságos népvándorlás bontakozott ki. Sokakat a megtorlástól való félelem, másokat egy szabadabb élet vágya sodort a nagyvilágba. Egy
1957. áprilisi összegzés szerint 193 885 fő, az ország lakosságának közel 2 %-a hagyta el Magyarországot, a korabeli szóhasználat szerint „disszidált”.
Július 12-én Horváth Nándor VB-elnök arról tájékoztatta a Végrehajtó Bizottságot, hogy az Elnöki Tanács rendelete alapján a külföldre távozott személyek vagyontárgyai a törvényes öröklés szabályai szerint öröklésre jogosult személyekre szállnak át.
A jegyzőkönyv tanúsága szerint a Lébényből külföldre távozottak névsora:
Horváth István, Zigler Pál, Ferenczi Olga, Weinhandl László, Weisz János, Jáni Kálmán, Jáni Kálmánné, Szebach Gusztáv, Nátz Ferenc, Höck Márton, Nagy Ernő, Kaszás László, Weisz Jánosné, Unger Lőrinc, Földes Béla, Horváth Lajos, Széchenyi Tibor, Molnár Rezső, Csizmadia Andrásné és Horváth Lajos. (Tjkv.)
12 taggal, mintegy 300 katasztrális hold területen, Béke TSz néven újjáalakult a Szabad Föld termelőszövetkezet. Közvetlenül ezután újjászerveződött a Búzakalász TSz is.
Megépült a vágóhíd. 47 000 forintot költött rá a tanács.
A Földművesszövetkezet elnökévé Simon Antalt választotta meg a közgyűlés. Az új elnök két évtizeden át, 1978 februárjáig irányította a szövetkezetet.
A Győr-Sopron megyei KISZ-fiatalok kezdeményezésére országos mozgalom indult a Hanság lecsapolására. Június 15-én már meg is érkeztek a Hanságba az egyetemi és főiskolai hallgatók első csoportjai, s kezdetét vette a Hány vizeinek szabályozására, kb. 72 ezer hold lápos földterület termővé változtatására irányuló nyári építőtábori mozgalom, melynek keretében - első alkalommal 1963 nyarán - több éven át Lébény határában is működtek építőtáborok.
A tanács fürdővel - négy zuhanyozófülkét és egy fürdőkádat magába foglaló toldaléképülettel - bővítette a „nagyiskola” épületét.
130 fő részvételével megtartotta alakuló ülését a Takarékszövetkezet. Működését - két dolgozóval - 1959. január 19-én kezdte meg. Ügyvezető elnöke Eőri Sándor lett, aki 1975-ben történt nyugdíjazásáig irányította a szövetkezetet. Az első könyvelő Hottovai Frigyes - a falu ekkor már nyugdíjas jegyzője - volt.
Kezdetben csak tagszervezéssel és betétgyűjtéssel foglalkoztak, csak az év második felétől indult be a kölcsönkihelyezési üzletág. Az első betétes dr. Moser Viktor volt, aki százezer forintot helyezett el a szövetkezetben vezetett számláján.
Lébény térségében is megkezdődik a Hanság lecsapolása (1963)
1958 végén az MSZMP KB ülése határozatot hozott a mezőgazdaság kollektivizálásának meggyorsításáról, melynek nyomán minden korábbinál szervezettebb és koncentráltabb agitáció kezdődött a termelőszövetkezeti mozgalom kiszélesítése érdekében.
A kampány eredményeként Lébényben is befejeződött „a mezőgazdaság szocialista átszervezése”, falunk is „termelőszövetkezeti községgé” vált.
Egy korabeli szervező így emlékezik:
„A 49-ben alakult termelőszövetkezetek nem tudtak olyan példát mutatni, amely vonzó lett volna a község parasztságára, ez a helyi agitációt megnehezítette, miután nem tudtunk olyan konkrét példával menni a parasztokhoz, amely megkönnyítette volna a munkánkat. A megyei pártbizottság és a járási pártbizottság segítségével aktívahálózatot hoztunk létre... A falut körzetekre osztottuk... Először idegenkedtek... Hat hétig tartott a szervezés. Sok éjszakát, nappalt vett igénybe. Segített a Nőtanács, a Népfront, melynek vezetői az első aláírók között voltak. Gondok is akadtak, volt, aki öngyilkossággal fenyegetett...”
Voltak, akik átmenetileg elhagyták a falut, és rokonaikhoz költöztek, voltak, akik a határban aludtak, hogy ne találják őket otthon az agitátorok.
„...Amikor a legmakacsabbakat is meggyőzték a szervezők (volt olyan, akihez 12- szer el kellett menni), példájukat a község lakosai tömegével követték, egymás után írták alá a belépési nyilatkozatot. Így hathetes kemény politikai agitációs munka árán elértük, hogy községünk teljes egészében termelőszövetkezeti község lett.”
Horváth Nándor tanácselnök 1959. március 3-i tanácsülési tájékoztatója szerint a még 1957 augusztusában újjáalakult Béke Tsz és a Búzakalász Termelőszövetkezet az agitáció eredményeként jelentősen megerősödött, taglétszámuk 220-220 főre növekedett.
A tanácselnök ismertetője szerint „.. .községünk dolgozóinak 96-97 %-a az, aki felhagyott a régi, elavult kisparcellás gazdálkodással, és áttért a szocializmus építő munkájára, a nagyüzemi gazdálkodásra.” (Tjkv.)
Az újjászervezett szövetkezetek megosztoztak a falu ekkor tagosított határán. A közös gazdaságok mindegyikére körülbelül 2000 katasztrális hold szántó és 1400 katasztrális hold rét jutott.
A Búzakalász elnöke Folkmayer János, a Béke Termelőszövetkezet vezetője Németh János lett.
A Mosonmagyaróvári Járási Tanács egészségügyi csoportja engedélyezte dr. Göltl András számára, hogy Lébény községben fogszakorvosi magánrendelőt működtessen.
Lébényben is létrejött az 1957. március 21-én megalakult KISZ (Kommunista Ifjúsági Szövetség) helyi szervezete. Titkára 1962-ig Rozsonszky Ervin volt. Ekkor a két termelőszövetkezet külön-külön KISZ csoportot hozott létre. A Búzakalászban Domsitz
Erzsébet, a Békében Németh Elvira lett a KISZ szervezet vezetője. Miután a két csoport 1965-ben ismét egyesült, Folkmayer József lett az új titkár. Ezt követően sűrűn cserélődtek a KISZ helyi vezetői.
A tanács végrehajtó bizottsága úgy határozott, hogy bezáratja a Földművesszövetkezet által a kultúrházban üzemeltetett I. számú italboltot, amely a művelődési ház három helyiségét foglalta el.
A határozat indoklása szerint a vendégek közerkölcsöt sértő magatartása, az udvari WC-k állapota, a közegészségügyi szempontból minősíthetetlen körülmények, a vendégek által rendszeresen bezúzott ablakok, a zaj stb. zavarják a művelődési házban folyó kultúrmunkát.
Megoldatlan ugyanakkor a KISZ-szervezet, a néptánccsoport és az Éneklő Család elhelyezése, s a községi könyvtár is az iskola egyik tantermében működik.
„Ifjúságunk egyre érettebb, és egyre nagyobb lendülettel áll a szocialista építés szolgálatába, s akkor, amikor községünk ez év februárjában szocializálódott, elfogadhatatlan, hogy összes szervezetünk, hozzászámítva a községi népkönyvtárt, helyiség nélkül tengődik” - fejeződik be az indoklás. (Tjkv.)
Sárosi Lajos pedagógus, községi sportvezető tanácsülésen adott tájékoztatást a sportegyesület működéséről, méltatta az 1958-59. évi eredményeket.
A futballcsapat a bajnokság bronzérmese lett, de - Sárosi Lajos beszámolója szerint - csak „a győri labdarúgó alszövetség fondorlatos indoklása fosztotta meg csapatunkat az első helytől”.
Kézilabdacsapatunk Kovács Hajnalka tanárnő irányításával sikeresen szerepelt a járási szpartakiádon. Tekecsapatunk a megyei szpartakiád második helyezettje lett, egyéniben Horváth Nándor aranyérmet szerzett.
Szép eredményeket mondhattak magukénak a falu atlétái s a női röplabdacsapat is. (Tjkv.)
A nagyiskola épületében egy új tantermet és egy szertárt alakítottak ki 55 000 forint költséggel.
A megyei tanács elnöke arról tájékoztatta a községi tanács végrehajtó bizottságát, hogy felülvizsgálta Lébény község vásártartási jogát, s az eddigi két vásártartási napot egy napra - november hónap első szerdájára - módosította. Az indok: a községben évente két vásárt tartani nem célszerű és nem gazdaságos.
A falu újtelepi részének dinamikus fejlődése következtében új óvoda építése vált szükségessé. (A felvételét kérő 150 gyermek közül csak hatvanat tudtak az óvodában elhelyezni.) A 270 000 forint állami támogatással, 50 000 forint értékű társadalmi munkával, Komárcsevics János tervei alapján épült ötvenszemélyes, kétcsoportos óvoda kulcsát Horváth Nándor tanácselnök ünnepélyes külsőségek között adta át Tarr János iskolaigazgatónak. Az óvoda vezetője Köő Imréné lett, aki hét évig töltötte be tisztségét.
A volt evangélikus iskola két tanteremmel és egy 100 négyzetméteres tornaszobával bővült. A volt leventeotthon épületében napköziotthon létesült. Az épület közművesítésére, a konyha és az étterem kialakítására 120 000 forintot költött a Tanács.
Boros Antalt nevezték ki az általános iskola igazgatójává, aki 1966 augusztusáig maradt az intézmény vezetője.
Az iskola éléről az 1959-60-as tanév végén távozó Tarr Jánostól Markó Tibor vette át a falu felnőtt vegyeskarának vezetését. December 15-én az általa vezetett kórus - mely a Földműves Szövetkezet anyagi támogatásával működött - már közös koncertet adott a megyei tanács zenekarával.
A lébényi általános iskola tanulói „Vörös Lobogó” néven ifjúsági szövetkezetet alakítottak. A szövetkezet - melynek alapszabályát a Járási Tanács VB 1960. december 9-én hagyta jóvá - 5 katasztrális hold szántóföldön gazdálkodva baromfi és házinyúl tenyésztésével foglalkozott.
Németh Sándor, az általános iskola tanára volt a községi kultúrotthon igazgatója.
1961. március 12.
A Takarékszövetkezet megnyitotta mosonszentmiklósi fiókját, majd 1964. január 14-én Kimién alapított kirendeltséget. Lébényben már négy, a részlegekben két-két dolgozót foglalkoztatott.
Az egészséges ivóvízellátás érdekében a katolikus müemléktemplom előtti téren, a Flórián-szobor mellett mélyfúrású artézi kutat készíttetett a tanács, amely a költség- vetésnek 145 289 forintjába került. (Az egykori artézi kút helyén ma a II. világháborús emlékmű áll.)
A mai tornacsarnok öltözőinek helyén emelt lapostetős, földszintes épületben elkészült az iskola politechnikai műhelye. Költsége 176 000 forint volt.
Fennállásának negyvenedik évfordulóját ünnepelte a Markó Tibor irányítása alatt ismét felnőtt vegyeskarrá szerveződött kórus.
A jubileum alkalmából a kórust fenntartó Földművesszövetkezet szép kivitelű. Liszt Ferenc arcképével díszített zászlót adományozott az énekkarnak, mely az évfordulón vette fel a világhírű zeneszerző nevét.
A néptánccsoport (1962)
Markó Tibor lett a művelődési otthon vezetője. Működése idején folytatódtak a műkedvelő színielőadások. Színpadra állították előbb a Háry János-t, majd A kőszívű ember fiai következett. A nagy közönségsikert aratott darabban Baradlay Kazimirt dr. Modrovich Gyula, feleségét Gulyás Lajosné, Baradlay Ödönt Horváth Lóránt, Baradlay Richárdot Simoncsics István, Baradlay Jenőt Tóth László, az öreg Pál huszárt Németh Ferenc alakította. Mint annyi más darabot, ezt a színművet is Sárosi Lajos állította színpadra.
Negyvenévi szolgálat után nyugalomba vonult dr. Moser Viktor, aki - előbb dr. Tóth Gedeon helyetteseként, majd 1926 júniusától kinevezett körorvosként - 1924 novembere óta volt a község sokak által tisztelt, népszerű orvosa. Munkabírására, áldozat- készségére, szociális érzékenységére, csípős humorára jó szívvel és hálával emlékeznek mindazok, akik őt ismerhették.
Munkájának elismeréséül a községi tanács kormánykitüntetésre terjesztette fel. Németh Ferenc VB titkár „írásbeli megrovás” fegyelmi büntetést kapott a Járási Tanács Végrehajtó Bizottságától, mert a szolgálati út megkerülésével személyesen próbált meg eljárni a Minisztertanács Tanácsi Hivatalánál, hogy dr. Moser biztosan megkapja az Érdemes Orvos kitüntető címet.
Dr. Moser Viktor 1975-ben halt meg, 82 évet élt. A lébényi temetőben nyugszik.
A község orvosává nevezték ki dr. Gallyas Gyulát, aki alig fél év múltán távozott Lébényből.
Lébénybe helyezték dr. Magyar István volt tényői körzeti orvost.
Bíró Géza személyében fogászt kapott a falu. Munkáját kezdetben egy magánháznál bérelt helyiségben végezte, csak 1964-ban költözhetett át a tanács által ekkor megvásárolt, a nagyiskolával szemben álló épület utcai helyiségébe, ahol fogorvosi rendelőt alakított ki a községi tanács.
Bíró Gézának lébényi lakása nem volt, Győrből járt ki a rendelésekre. Asszisztense előbb Markó Judit, majd 1967-től Bódi Irén volt, aki nyugdíjba vonulásáig, 2004-ig látta el az asszisztensi feladatokat a mindenkori fogorvos mellett.
A tanácstestület négyéves munkáját értékelve Horváth Nándor bejelentette, hogy a község 40 férőhelyes bölcsődét épít, melyhez 800 000 forint állami támogatást kapott a tanács.
Ugyanezen az ülésen ismertette a tanácselnök a Végrehajtó Bizottságnak a Hazafias Népfront javaslatára december 6-án hozott határozatát, mely szerint a község 4+2-es rendszerű, mezőgazdasági profilú középiskolát létesít. (4+2 = heti négy nap elméleti és 2 nap gyakorlati képzés keretében érettségit és valamely szakmában szakképesítést nyújtó szakközépiskola.)
Az elképzelések szerint a gyakorlati képzéshez a község két termelőszövetkezete, továbbá a vasútállomás mellett működő magtisztító vállalat és a keverőüzem biztosította volna a feltételeket. (Tjkv.)
A 4+2-es rendszerű szakközépiskola gondolatát a Járási Tanács Végrehajtó Bizottsága is támogatta, s a község kérelmét pártolólag továbbította a megyei tanácshoz.
Az evangélikus egyházközség presbitériuma 1960-ban. Középen a lelkész, Szabó Kálmán.
Meghalt Horváth Nándor, aki 1951. augusztus 24-e óta volt Lébény község tanácsának elnöke.
A tanács Végrehajtó Bizottsága határozatot hozott az egységes községi könyvtár létrehozásáról. A döntés nyomán szeptember 15-én Ifjú Józsefné (Rézi néni) vezetésével megkezdhette működését a művelődési házban elhelyezett községi könyvtár.
Ifjú Józsefné 1969. december 31-én vonult nyugdíjba, tőle Horváth Jánosné vette át a bibliotéka vezetését.
A február 24-én megválasztott 45 tagú tanácstestület megtartotta alakuló ülését. A Végrehajtó Bizottság elnöke a mosonszentmiklósi tanács éléről Lébénybe került Légrády Vilmos, titkára Németh Ferenc lett. A Végrehajtó Bizottság további tagjaivá Eőri Sándornét, Juhász Ferencnét, Németh Jánost, Németh Józsefet, Rauchwarter Alajost, Rongits Károlyt és Simoncsics Istvánt választották.
Az alakuló ülésen élénk vita alakult ki a megépítendő középiskola - most már gimnázium szerepelt az elképzelésekben - helyéről. A kérdés eldöntésére 17 tagú bizottság alakult.
A tanácsülésen Simoncsics István VB tag, a Búzakalász Termelőszövetkezet agronómusa ismertette a Búzakalász aratási és cséplési tervét. A tervezet pontosan rögzítette a géppel és a kézzel learatandó területeket. A felsorolásban az alábbi határ- és dűlőnevek olvashatók:
Alájáró, Gyapáros, Ilona major, Góré, Cinos, Csiszló, Barátföld, Poletár, Sziget, Borjú-dűlő, Schrott-tag, Csepete, Gácupla, Győrilap, Gyepföld, Dömötör, Kisgyopáros, Meggyes, Apáci-dülő. (Az 1964-es aratási tervben az itt felsoroltakon túl a következő nevek fordulnak elő: Bille, Vámház, Erdőföld, Pósasziget, Kövecses, Gober, Friki.)
A VB felkérte a Földművesszövetkezetet, hogy az aratás ideje alatt a hűsítő italokkal felszerelt büfékocsi az aratóknak legalább naponta egyszer hűsítő italokat vigyen. (Tjkv.)
A Tűzoltó Egyesület férfiraja 400-as kismotorfecskendővel a járási verseny első helyezettje lett.
Az épülő bölcsőde és a tervezett gimnázium egészséges ivóvízellátásának biztosítására a mélyfúrású artézi kút vízét az intézményekhez továbbító ún. törpevízmű létesült, melynek épülete - 1992-ben történt lebontásáig - a katolikus papkertben, a 2003-ban épült új plébánia helyén állt.
Egyelőre saját épület nélkül, egy osztállyal, az általános iskola tantermeiben megkezdte működését a lébényi gimnázium első évfolyama. Az induló első osztályba 38 tanuló (köztük 6 fiú) iratkozott be, Lébényből 14, Mosonszentmiklósról 8, Öttevényről 5, Horvátkimléről 6, Mécséiről 2, Halásziból 1, Mosonmagyaróvárról 1 és Jánosházapusztáról 1 tanuló.
Az osztály számára a „nagyiskolában” adtak át két helyiséget, az egyik osztályteremként, a másik szertárhelyiségként és munkateremként szolgált.
Az első gimnáziumi osztályban tanító nevelők Tóth László, Visy Ferencné, Kovács Mária, Böröczky Lajos, Simoncsics István, Csányi Miklós és az osztályfőnöki teendőket is ellátó Nagy Lenke voltak.
A községi tanács a bölcsőde építésének befejezéséhez - a korábbi állami támogatások mellé - 800 000 forint hitel felvételéről határozott, melyet 6 év alatt, évi 140 000 forintos törlesztőrészletekben fizetett vissza. A kivitelezés teljes költsége 2 242 151 forint 18 fillér volt. (Tjkv.)
A Béke Termelőszövetkezet aratási beszámolója az alábbi határ- és dűlőneveket említi:
Erdőföld, Hatvanas hegy, Krumpliskert, Rábcamellék, Mesterföld, Fűzerdő, Gyűrűs, Szeletszeg, Kiskárhozó, Nagykárhozó, Birkás-tábla, Hanszél, Botos Hapmontag (!), Egyestag, Újkert, Reichardt-tag, Juhász-tag, Kovács-tag, Borsodi-tag, Varga-tag, Tagosrét, Fűzfasziget.
A felnőttkar tagjainak egy csoportja (1964)
A Tűzoltó Egyesület csapata kismotorfecskendővel a járási versenyen első, a megyei versenyen második helyezést ért el.
Az új tanév előkészítéséről szóló tájékoztató szerint az iskola 18 tanulócsoportjának, 1 napközis és egy tanulószobai csoportjának mindössze 9 tanterem állt rendelkezésére, s ez az alsó és felső tagozat váltakozó rendszerű, délelőtti-délutáni oktatását tette szükségessé. Talán ennek is szerepe volt abban, hogy az 1963-64-es tanév végén 54 volt a bukott tanulók száma.
Az igazgatói tájékoztatóban megfogalmazott kérés alapján ekkor határozott úgy a tanács, hogy a nagyiskola udvarának megnagyobbítása céljából az intézmény rendelkezésére bocsátja az iskola melletti köz erre alkalmas területét. E terület ma is része a nagyiskola udvarának. (Tjkv.)
Lébény község tanácsa rendeletet alkotott a hangoshíradó üzemeltetéséről. Eszerint a község csendjének és nyugalmának biztosítása érdekében zenés üzeneteket közvetíteni csak az esti órákban, télen 17 órától 18 óráig, nyáron 19 órától 20 óráig volt szabad.
Közérdekű közleményeket reggel 7 órától 8 óráig, este pedig télen 16 órától 17 óráig, nyáron 17 órától 18 óráig kellett a lakossággal közölni.
Párhuzamosan folyt a bölcsőde, a gimnázium és az állatorvosi lakás építése.
A kultúrházban működő községi színjátszócsoport Huszka: Gül baba című operettjét, a következő évben Csizmarek: Bújócska című vígjátékát vitte színre, 1966-ban pedig Gárdonyi Géza: Fehér Anna című színművét adták elő.
A Földművelésügyi Minisztérium anyagi támogatásával és jelentős társadalmi munkával elkészült az állatorvoslakás.
Károlyi László, a lébényi sportkör elnöke - akit a horvátkimlei Tsz. elnökévé választottak meg - munkahelyi elfoglaltságára hivatkozva elnöki tisztéről lemondott. Utóda, a sportkör új elnöke Mihalcsik János, a Béke Tsz. agronómusa lett.
A bikaistállók környéke az 1965-ös árvíz idején
A Rábca áradása sújtotta a környék falvait. Az Alpokban bekövetkezett hóolvadás és a szokatlanul bőséges tavaszi esőzések miatt a térségbeli folyók áradni kezdtek, s június 4-én a Rábcán is el kellett rendelni a harmadfokú árvízvédelmi készültséget. A Duna vize magasabb volt, mint az 1954-es nagy szigetközi árvíz idején, amikor a folyó vízállása Gönyűnél 774 centiméter volt, 1965-ben azonban az ár 787 centiméterrel tetőzött. A megáradt Duna visszaduzzasztotta a Rábca vizét, mely emiatt időnként visszafelé áramlott. A töltés védelmére kirendelt lakosság éjjel-nappal vigyázta és építette a homokzsákokkal és rőzsekötegekkel megerősített gátakat. Az erőfeszítések ellenére a folyó június 17-én Rábcakapi térségében átszakította a gátat. A lébényiek s a környékbeli falvak lakói úgy tudják, hogy Győr védelme érdekében szándékosan nyitották meg a gátat, hogy a mederben felduzzadt víztömeget a Hanyba kibocsátva mentesítsék a fenyegető ártól a megyeszékhelyet.
A medréből kilépett folyó vize 21-én éjjel érte el Lébényt. Az ár a lakott területeket nem fenyegette, csak a kertek aljáig jött fel a víz, a szántók, a rétek, a bőségesnek ígérkező termés azonban tönkrement. Az árvízveszély akkor szűnt meg, amikor a Duna Szlovákiában áttörte a gátat, s így előbb a Duna, majd ennek következtében a Rábca is apadni kezdett. Néhány ponton ekkor átvágták a Rábca-töltést, hogy a Hanságból a víz visszaáramoljon a folyóba, másutt szivattyúkkal emelték vissza a Rábca medrébe a kiáradt vizet.
A kertek alját is elárasztotta a medréből kilépett Rábca folyó (1965)
A tanács Végrehajtó Bizottsága arról határozott, hogy a községi tulajdonban lévő postaházat, melynek elodázhatatlan felújításához kellő anyagiakkal nem rendelkezett, a Magyar Posta tulajdonába adja. (Tjkv.)
(Ez az épület volt 1926-ig a községháza. Amikor a jelenleg is polgármesteri hivatalként működő új községháza megépült, s a hivatal új helyére költözött, a régi épületet felújították, s főutcai szárnyában a postahivatal, a templom felőli részén a csendőrség kapott helyet. A csendőrség által használt helyiségeket 1941 októberében - mikor az új csendőrőrs felépült - leventeotthon céljára a Leventeegyesület kapta meg.)
A Postaigazgatóság az életveszélyessé vált épületet - most már saját tulajdonaként - felújíttatta. A munkálatok ideje alatt (1965. október 1-től 1967. május 1-ig) a posta a kultúrház zenetermében, öltözőjében és pénztárhelyiségében működött, s a helyiségek használatáért havi 92 forint bérleti díjat fizetett a községi tanácsnak.
A postaépület felújítása során, 1965 októberében a Postaigazgatóság bejelentette, hogy - miniszteri rendelet alapján - megszünteti az eddig általa működtetett vezetékes rádiót, s a rendszert további üzemeltetésre felajánlotta a községi tanácsnak. A Végrehajtó Bizottság - tekintettel arra, hogy a község 1098 háztartásából csak 520-ban volt ekkor saját rádió - vállalva az ezzel járó anyagi terheket, a rendszer átvételéről és üzemben tartásáról döntött, két évvel hosszabbítva meg ily módon a faluban nagyon népszerű vezetékes rádió működését.
1964 márciusában megkezdődött, s 1965 augusztusának utolsó napjaira befejeződött a gimnázium új, héttantermes épületének megépítése. Költsége 1 912 155 forint volt.
„Az „L” alakú, egyemeletes épületben 4 tágas, nagy tanterem, széles folyosók, tágas zsibongó, előadóterem, 2 műhelyterem, szertárak, igazgatói iroda, tanári szoba, mellékhelyiségek, azonkívül az épület északi végéhez épített gondnoki lakás van. Ez egyelőre teljesen ki tudja elégíteni...a négy gimnáziumi osztály középiskolai oktatási igényeit” -ismertette az új létesítményt Németh Ferenc VB titkár.
Az elkészült objektumot a beruházás első ütemének tekintették a község vezetői, a tervezett második ütem megvalósítására azonban nem került sor.
Ünnepi külsőségek között átadták rendeltetésének a község bölcsődéjét.
A 14 fős személyzet felvételéről már 1965. május 20-án döntött a Végrehajtó Bizottság. Az intézmény vezetésével Szabó Máriát bízta meg a testület.
A lébényi kismamák kezdeti idegenkedése a bölcsődével szemben rövidesen megszűnt, s az augusztus 20-án még csak 20 főnyi ellátott számára átadott, 40 férőhelyes létesítmény rövidesen teljes kihasználtsággal működött.
A községben működő üzemek, vállalatok, gazdálkodó szervezetek a következők voltak:
Béke Mtsz, Búzakalász Mtsz, Vegyesipari KTSz, Háziipari Szövetkezet, Lébény és Vidéke Földművesszövetkezet, továbbá a Terményforgalmi Vállalat Szálas Telepe.
A falu üzlethálózatára vonatkozó adatok:
élelmiszerbolt 3
ruházati bolt 1
műszaki bolt 1
FMSz vegyesbolt 1
vendéglő 2
eszpresszó 1
trafik 2
A kultúrház igazgatójának éves beszámolójában szereplő adatok szerint Lébényben a TV-előfizetők száma 120, a rádióelőfizetőké 520 volt, s mintegy 600 háztartásba jártak napi- és hetilapok illetve folyóiratok.
Az új gimnázium folyosóin elhelyezett tárlókban kapott helyet az a mintegy 6oo tárgyból álló állandó helytörténeti gyűjtemény, amely létrejöttét Németh Sándor hely- történész faluszeretetének, kitartó gyűjtőmunkájának köszönhette. A vitrinekben értékes régi iratok, fém- és papírpénzek, megsárgult könyvek, térképek, népi használati tárgyak sorakoztak.
Határozat született a gimnázium esti tagozatának beindításáról. Az első 25 fős osztály 1966. október 1-jén kezdte meg munkáját.
A lébényi Általános Iskola és Gimnázium igazgatójává Horváth Jánost nevezte ki a Tanács. Az iskola új vezetője nyugdíjazásáig, 1990. július 31-ig irányította az intézmény munkáját.
Az I. sz. „benti” óvoda vezetője Szoldinger Anna, a II. sz. „kinti” óvoda vezetője Honti Anna lett, akit 1968-ban Heizer Győzőné követett.
A Liszt Ferenc Vegyeskar sikeresen szerepelt a Magyar Rádió Kóruspódium című műsorában.
A Béke termelőszövetkezet elnöke, Németh János nyugdíjba vonult. Utóda Mihalcsik János lett.
Markó Tibor lemondott a lébényi kultúrház igazgatói állásáról. A községi hangoshíradón meghirdetett állásra - 3 pályázó közül - ideiglenesen Ifjú Józsefnét, majd 1967. május 1-jétől Horváth Nándornét nevezte ki a Végrehajtó Bizottság.
A tanácsválasztásokon 2410 választásra jogosult adta le szavazatát. A 45 tagú tanács tagjaira leadott 2401 érvényes szavazat közül csak 10 szólt a Hazafias Népfront jelöltjei ellen.
Az újonnan megválasztott Végrehajtó Bizottság 1967. március 28-án megtartott alakuló ülésén megválasztotta tisztségviselőit. Elnökké Légrády Vilmost, elnökhelyettessé Németh Józsefet, a VB titkárává Németh Ferencet választotta. A VB további tagjai Eőri Sándorné, Juhász Ferencné, Németh János, Rauchwarter Alajos, Rongits Károly és Simoncsics István voltak. (Tjkv.)
Felavatták a Takarékszövetkezetnek a község központjában saját erőből, 372 000 forint költséggel épített új irodaházát.
A szövetkezet vezetői ekkor Ferenczi Géza igazgatósági elnök, Eőri Sándor ügyvezető és Németh Ferenc, a felügyelő-bizottság elnöke voltak.
A lébényi Földművesszövetkezet általános fogyasztási, értékesítő és beszerzési szövetkezetté (ÁFÉSZ) alakult át.
Az átalakulás évében avatták fel és adták át rendeltetésének a falu főterén a szövetkezet beruházásában létesült Hanság kisvendéglőt.
A „Vaddisznó” néven közismertté vált vendéglő helyén korábban a szövetkezet irodái működtek abban a régi épületben, amely 1945 előtt a Wittman-család tulajdonaként a családi vegyeskereskedés mellett egy zsidó imateremnek is otthont adott.
Befejeződött a postahivatal épületének felújítása. A létesítményt május elsején adták át rendeltetésének.
A községi könyvtár működéséről tárgyalt a Végrehajtó Bizottság. Az ülés jegyzőkönyve szerint az egyik VB tag, volt termelőszövetkezeti vezető hozzászólásában a szövetkezetek szakkönyvellátottságát is értékelte:
„A termelőszövetkezeteknek van külön könyvtáruk, amely tele van mezőgazdasági könyvekkel. Úgyszólván minden évben veszünk egyet-kettőt...” (Tjkv.)
A lébényi Liszt Ferenc kórus nagy sikerrel szerepelt a Szolnokon megrendezett országos földművesszövetkezeti dalostalálkozón.
Érettségi vizsgát tettek a lébényi gimnázium első végzős növendékei.
Vizsgára jelentkezett 27 fő, megfelelt 22 fő,jeles eredményt ért el 7 tanuló. A vizsga elnöke Tóth Elek volt.
A Járási Tanács VB utasította a lébényi Végrehajtó Bizottságot, hogy mérje fel egy Öregek Napközi Otthona létesítésének lehetőségét.
A tanácstörvényből következően a Végrehajtó Bizottságok kettős alárendeltségben működtek, azaz kötelesek voltak végrehajtani saját tanácstestületük döntéseit és a magasabb szintű VB-k utasításait is. Ezért a járási szintű VB-döntés nyomán a lébényi Végrehajtó Bizottság utasította Légrády Vilmost és Németh Ferencet, hogy gondoskodjanak az új intézmény létrehozásához szükséges feltételek megteremtéséről.
Nőtt a televízió- és rádiótulajdonos, továbbá a napi- és hetilapokat előfizető lébényi lakosok száma:
A televízió-tulajdonosok száma 214
Rádiótulajdonosok száma 600
Lapelőfizetők 1103
ebből napilap 450
hetilap 513
egyéb 134
Legnépszerűbb lapok: Népszabadság, Kisalföld, Szabad Föld, Magyar Ifjúság, Nők Lapja, Ország-Világ, Képes Újság, Élet és Tudomány.
A Végrehajtó Bizottság ünnepi ülést tartott az újonnan épült, s az ünnepi ülésen átadott tűzoltószertár épületében. Az ülésen a megyei tanács és a járási tanács nagy számban megjelent képviselői mellett jelen voltak a falu párt-, közigazgatási, gazdasági és intézményi vezetői, továbbá számos érdeklődő.
Az építők érdemeit Németh Ferenc VB titkár méltatta, majd Horváth Gyula a Járási Tanács elnökhelyettese adott át jutalmakat Légrády Vilmos VB elnöknek, Németh Ferenc VB titkárnak, Novits János és Frank Ferenc tűzoltóknak.
Lelkes munkájuk elismeréseként oklevelet kaptak: Imre István, Szoldinger Mihály, Fehér István, Dékány András, Imre József, Szüts Antal, Bősze Sándor, Limp József, Lehelvári István, Horváth Imre, Kis Sándor, Frank Ferenc, Novits János, Császár Sándor, Stinner Mihály, továbbá a gimnázium KISZ-szervezete és az iskola úttörőcsapata.
Az építéssel összefüggő tanácsi készpénzkiadások összege 225 736 Ft 15 fillér volt. (Tjkv.)
A VB titkár beszámolója szerint a termelőszövetkezeti tagok éves átlagjövedelme:
1962. 1966. Búzakalász TSz. 15.043 Ft 21.223 Ft Béke TSz. 15.705 Ft 22.187 Ft
A fennállásának 15. évfordulóját ünneplő Háziipari Szövetkezetnek a jubileum évében 420 tagja volt. Éves forgalma 2 617 000 forint, 15 féle termékének 70 százalékát amerikai, angol és francia piacon értékesítette. A szövetkezet tagjainak átlagkeresete 1966-ban évi 4160 forint volt.
A Hazafias Népfront helyi elnöke, Németh István a tanácsválasztásokat megelőző jelölőgyűléseken megfogalmazott lakossági igényekre hivatkozva javaslatot terjesztett a Végrehajtó Bizottság elé egy községi strandfürdő létesítésére. A fürdőt az Oltványoknál javasolta elhelyezni.
„A medence 100 x 50 méter nagyságú lenne, nyitott árokkal kötnénk össze a Rabi tóval, és ugyancsak nyitott árokkal vezetnénk le az elhasználódott vizet. A fürdőmedencénk 30 cm mélységgel indulna egészen 1 m 80 cm-ig, úgy, hogy a fele medence a nem úszóknak biztosítható, a másik része pedig uszodának is kiképezhető.”
A VB a javaslatot elfogadta, s utasította a tisztségviselőket az előkészítő munkálatok megkezdésére. (Tjkv.)
1968. március 12-én megtörtént a szakhatóságok bevonásával lefolytatott ún. bejárás, s kijelölték a leendő strandfürdő helyét.
1968-69 folyamán megtörtént a fürdő medrének kialakítása, a tervezett formában történő befejezésére (betonozott medence, kabinok, egyéb kiegészítő létesítmények) azonban nem került sor.
A strandfürdő-létesítés utolsó mozzanataként 1970 tavaszán a fürdőt övező területen a gimnázium tanulói elültették a termelőszövetkezet által felajánlott nyárfacsemetéket.
A két termelőszövetkezet néhány jellemző adata 1968 augusztusában:
Béke Tsz. Búzakalász Tsz. Tagok száma 285 254 ebből járadékos 87 85 Terület összesen 3970 kh. 3500 kh. ebből szántó 2400 kh. 2000 kh.
Markó Tibor megvált a Liszt Ferenc Vegyeskar karnagyi tisztétől. A kórus irányítását Karácsony Géza, a mosonszentmiklósi művelődési ház igazgatója vette át.
Czinder Katalin (Szabó Kálmánná) kapott megbízást a község védőnői feladatainak ellátására. Munkáját közel negyven évig, 2007. december 31-ig látta el. Ekkor nyugdíjba vonult. 2008. február 28-i ülésén búcsúztatta őt a képviselőtestület. Utóda Virághné Horváth Zsuzsanna lett.
A Megyei Moziüzemi Vállalat által üzemeltetett 200 fős befogadóképességű lébényi filmszínház szerdán, szombaton és vasárnap összesen heti 4 előadást tartott.
A lébényi mozi műsorpolitikáját is jellemzi a Moziüzemi Vállalat vezetőjének a Járási Tanács Végrehajtó Bizottsága számára készített tájékoztatója, mely szerint a járásban működő mozikat
„.. .a filmbemutatás terén a nemzetiségi arányok betartása is köti.
Így 1967-ben a filmek 26,7 %-a magyar,
13,3 %-a szovjet,
19,2 %-a egyéb népi demokratikus,
40,8 %-a kapitalista nemzetiségű volt.
Ez az eredmény 1966-hoz viszonyítva a szovjet filmekben 1,2 %-os, az egyéb népi demokratikus filmekben 1,9 %-os növekedést mutat. Ez ... az eszmei érdeklődés változását tükrözi.”
A kultúrház helyiségeiben megnyílt a mosonmagyaróvári múzeum szakembereinek közreműködésével létrehozott helytörténeti kiállítás, melynek anyagát az 1967. szeptember 4-én elhunyt Németh Sándornak, az általános iskola történelemtanárának irányításával a községi honismereti kör tagjai gyűjtötték össze.
Az év végén a községi könyvtárnak már 5316 kötetes állománya volt. A beiratkozott olvasók száma ekkor 673.
A könyvállomány összetétele 1968-ban a következő:
Szépirodalom 2887 kötet
Ismeretterjesztő könyvek 1585 kötet
Ifjúsági és mesekönyv 844 kötet
Megszűnt az 1. sz. óvodában az óvodai napközis konyha működése. A gyermekétkeztetéssel összefüggő feladatokat január 1-től az óvodák tekintetében is a volt leventeotthon épületében működő összevont konyha látta el, melynek vezetője ekkor Böröczki Józsefné volt. (Az összevont napközis konyha a mai cukrászda és Kollár József virágboltja helyén működött. <— 1965. június 24.)
Lébényben a televízió-tulajdonosok száma 711, napilapokra 426 háztartásban fizettek elő.
A lébényi tűzoltók a járási versenyen gépjárműfecskendővel az első helyet szerezték meg.
Szent Jakab apostol emléknapján Kacziba József győri püspök szentelte fel az apátsági templom új harangját.
A 432 kilogramm súlyú harang palástján a következő felirat olvasható:
ID. SZENT JAKAB APOSTOL TISZTELETÉRE
A RÓM. KAT. EGYHÁZKÖZSÉG RÉSZÉRE
ÖNTÖTTE DUCSÁK ISTVÁN HARANGÖNTŐ MESTER
ŐRSZENTMIKLÓSON 1969. ÉVBEN
Kacziba Antal győri püspök felszenteli az apátsági templom új harangját
A Járási Tanács Végrehajtó Bizottsága Lébény községben megtartott kihelyezett ülésén megvitatta a község egészségügyi és szociálpolitikai helyzetéről készült beszámolót.
A testület megállapította, hogy az egészségügyi munka - az épületek állagát, a rendelők felszereltségét, a szolgálati lakások számát és állapotát tekintve - rossz feltételek között folyik. Határozatában arra utasította a lébényi Végrehajtó Bizottságot, hogy az elkövetkezendő időszakban anyagi erőforrásait úgy ütemezze, feladatait úgy tervezze, hogy a községben megépítendő egészségügyi kombinát megvalósításához - a kilátásba helyezett központi támogatás mellett - saját erőforrásaival is járuljon hozzá.
(Az egészségügyi kombinát felépítéséhez azonban ekkor még nem sikerült biztosítani a szükséges forrásokat, megvalósításához csak 1977. júliusában kezdhetett hozzá a községi tanács.)
A Járási Tanács VB. Egészségügyi Osztálya egy fogorvosi rendelő és egy várószoba berendezését ajánlotta fel a községnek. A Végrehajtó Bizottság úgy határozott, hogy a fogorvosi rendelőnek eddig is helyet adó, a nagyiskolával szemben álló épületet - melyen a rendelő egy magánszemély társbérlővel osztozott - felújítja, korszerűsíti, s a társbérlő kiköltözése miatt éppen felszabadult helyiségeket is a fogorvosi szolgálat rendelkezésére bocsátja.
A munkálatokhoz 48 000 forintnyi pótelőirányzatot igényelt és kapott a község a Járási Tanács VB. Pénzügyi Osztályától. (Tjkv.)
A Béke Termelőszövetkezet működésének néhány jellemző mutatója az 1969-es gazdasági évben:
A szövetkezet összterülete 3973 kat.hold
Ebből szántó 2160 kh.
Legelő 944 kh.
Rét 377 kh.
Erdő 215 kh.
Aktív tagok száma 202 fő
Nyugdíjas és járulékos 88 fő
Terméseredmények:
Búza 16,5 mázsa/ kat. hold
Morzsolt kukorica 18,4 mázsa/ kat. hold
Cukorrépa 190 mázsa/ kat. hold
Burgonya 90 mázsa/ kat. hold
A kellő mennyiségű szervestrágya mellett katasztrális holdanként 280-290 kg műtrágyát használtak fel.
Állatállomány:
Szarvasmarha 450 db
Ebből tehén 140 db
Sertés 1216 db
Ebből anyakoca 95 db
Ló, csikó 50 db
Összes pénzbevétel: 16.110.000 Ft
A labdarúgó és teke szakosztályt működtető, 28 000 forintos évi költségvetésből gazdálkodó lébényi sportkör vezetőségválasztó taggyűlést tartott.
Elnökké ismét Mihalcsik Jánost, intézővé Diós Jánost, gazdasági vezetővé Fördős Jánost választották, az elnökség tagjai Rozsonszky Rezső, Rozsonszky János, Szüts Antal és Finta Sándor lettek.
A Győr-Sopron Megyei Tanács VB. valamint Lébény Község Tanácsa, továbbá az Építési és Városfejlesztési Minisztérium és az Országos Műemléki Felügyelőség országos tervpályázatot írt ki Lébény faluközpontjának megtervezésére.
A pályázat meghirdetése mögött az az elképzelés állt, hogy a közeljövőben sor kerülhet a község központjának teljes rekonstrukciójára olyan módon, hogy - a műemléki környezettel is összhangban álló igényes építészeti megoldásokkal - a falu közintézményei egyetlen összehangolt beruházás keretében épülhetnek meg.
Az országosan egyedülálló pályázatra érkezett 60 pályaműből kilencet - tíztől ötvenezer forintig terjedő összeggel - díjazott a zsűri összesen 210 ezer forint értékben.
Az ötvenezer forinttal jutalmazott első díjat a Középülettervező Vállalat IV/1. műtermének építészcsoportja (Boór Zoltán, Halmágyi Ildikó, Hübner János, Kármán János, Farkas Zsófia, Pázsy Lajos és Solymosi Antal) nyerte el.
A díjazott pályaműveket - mielőtt Lébény község rendelkezésére bocsátották volna - a győri Technika Házában kiállították.
A megvalósítást a negyedik ötéves terv keretében tervezték az illetékesek, állami támogatás híján azonban - bár a falu vezetői mindent elkövettek a terv megvalósításáért - a faluközpont kialakítása egyike maradt a lébényiek megvalósulatlan álmainak.
A Béke és a Búzakalász Termelőszövetkezet tagsága az egyesülés mellett döntött. Létrejött a Lenin Termelőszövetkezet, melynek elnökévé Mihalcsik Jánost, helyettesévé Molnár Lászlót választotta a szövetkezet közgyűlése. A gazdaság főagronómusa Simoncsics István, főkönyvelője Krascsenics Lajos lett.
(Lenin 1870. április 10-én született, 1970-ben ünnepelték születésének centenáriumát.)
Horváth Jánosné lett a községi könyvtár vezetője. Nyugdíjba vonulásáig, 1987. december 31-ig volt a falu könyvtárosa.
A Járási Tanács VB tájékoztatót hallgatott meg a járás településhálózatáról és a településfejlesztés kérdéseiről.
Az előterjesztéshez mellékelt kimutatás feltünteti a járás falukörzeti központjait, s a központok vonzáskörzetéhez tartozó lakott helyeket.
A beszámoló az ekkor 3302 lakosú Lébényt a „falukörzet-központ” kategóriába sorolja, ugyanakkor nem fejlesztendő külterületi lakott helyként tünteti fel az akkor 67 lakosú Barátföldet, az ugyancsak 67 lakosú Bormászpusztát, Egyestagot, ahol 38 ember élt, s a 37 lelket számláló Máriamajort.
A korábban Lébény részét alkotó Dióstelep, az egykori Kisnyilas-puszta a maga 102 lakosával ekkor már Magyarkimléhez tartozott.
A kimutatásban „mellék-község”-ként szereplő Mosonszentmiklóshoz tartozott ekkor Gyártelep (61 lakos), Jánosházapuszta (199), Vasútállomás (64) és Pálmajor (68).
Április 15-én a Lébényi Lenin Tsz, majd 22-én a Szentesi Termál Tsz közgyűlése úgy határozott, hogy a két szövetkezet társult vállalkozásként létrehozza Lébényben a Kertészeti Termelőszövetkezet Önálló Közös Vállalkozást (KERTTÖVÁLL).
A megállapodás szerint a Termál Tsz 70, a Lenin Tsz 30 %-ban részesedett a vállalkozásból. Az alapításkor kitűzött célok között a dísznövénytermesztés mellett zöldségfélék, elsősorban primőráru termesztése is szerepelt. A hazai piaci igényeken túl - a kisha- tárforgalom adta lehetőségek kihasználásával - az osztrák íll. csehszlovák felvevőpiacra is számítottak az alapítók.
Az alapító okirat szerint a lébényi Tsz adta a vállalkozáshoz szükséges területet, az üzemeléshez szükséges hőenergiát szolgáltató 3 termálkút megfúratása viszont a szentesiek feladata volt.
Az induláskor 14 darab, egyenként 2800 m2 felületű gördülő üvegház, 1 darab 3650 m2 szaporítóház és 1 db 500 m2 alapterületű üzemi épület (csomagoló, hűtőraktár, szociális épület) létesítését tervezték a 2500 méter mély termálkutak mellett.
Az 1970 tavaszán 52 fős dolgozói létszámmal üzemelő kertészeti vállalkozás élén 7 tagú igazgatótanács állt, melybe Lébény 3 főt, a szentesi Termál Tsz 4 főt adott. Ügyvezető igazgató Farkas Miklós, a főkönyvelő Reznicsek István, a műszaki vezető Schendl László volt.
A vállalkozás 1970. május 30-án kapta meg működési engedélyét.
A tervezett három kútból csak kettő készült el. Az elsőt 1971 -ben, a másodikat 1981- ben fúrták. A több mint kétezer méter mély kutak 80 C foknál melegebb hévizet adnak.
Az 1. számú kút vize nátirum-hidrogén-karbonátos, a 2. számúé nagy sókoncentrációjú nátriumkloridos és hidrogénkarbonátos hévíz, amely jodid és bromid iontartalma következtében a jódos-brómos gyógyhatású ásványvizek csoportjába sorolható.
Lébény székhellyel megalakult az Útépítő és Útkarbantartó Költségvetési Üzem. A Megyei Tanács illetékes osztálya az általa indítványozott üzem létrehozását 1 darab tolólapos Dutrával, 2 db pótkocsival felszerelt U-28-as traktorral és 1 db markológéppel támogatta. Az üzem fenntartásában, üzemeltetésében három község tanácsa volt érdekelt, Lébény részesedése 50, Mosonszentmiklósé 30, Mecséré 20 % volt.
A nagyiskola szomszédságában, a jelenlegi falumúzeum épületében és telkén működő vállalat vezetője Németh István lett.
Az 1970. augusztus 1-jén alakult üzem 1972-ben már a járás 18 településén végzett útépítési, vízrendezési és szállítási munkákat, összesen 1 840 000 forint értékben.
A népszámlálás adatai szerint Lébény közigazgatási területe 14 048 katasztrális hold, a lakóházak száma 886. A község állandó lakosainak száma 3529 fő.
A tanácsok megalakulásának 20. évfordulójáról megemlékező ünnepi tanácsülésen díszoklevelet vett át özv. Juhász Ferencné, aki 20 éven át volt a Végrehajtó Bizottság tagja.
20 éves tanácstagi munkájukért Folkmayer Nándor, Kovalovszki Ferenc, Fülöp Józsefné, Lenzsér József, Folkmayer Ferenc, Ferenczi Géza, Németh János, Modrovits Gyula és Rauchwarter Alajos kaptak oklevelet. (Tjkv.)
Átadták rendeltetésének az újtelepi élelmiszerboltot, melynek megépítésében - a tulajdonos ÁFÉSZ mellett - a községi tanács és annak Végrehajtó Bizottsága is jelentős szerepet vállalt.
A tanácsi szerepvállalás ellentételezéseképpen az ÁFÉSZ átadta a községnek azt a szövetkezet tulajdonában álló telket, amelyre 1959-ben a „kinti” óvoda épült. Sajnálatos módon azonban az átadás-átvétel jogi úton történő rendezésére nem került sor.
Lébény futballcsapata a járási első osztályú bajnokság harmadik helyén végzett. A tekecsapat járási bajnokságot nyert, a megyei döntőn a Rába ETO csapata mögött második lett.
Salakta Istvánné, a Háziipari Szövetkezet főkönyvelője tájékoztatta a tanács Végrehajtó Bizottságát a szövetkezet 1970. évi munkájáról. A tájékoztató szerint a csuhé és a kosárfonás mellett új ágazatként 1970-ben beindított bedolgozói konfekció-varrás eredményesnek bizonyult, az első évben 446 000 forint termelési értéket hozott.
A szövetkezetnek - amely az elmúlt években már hitel nélkül gazdálkodott - ekkor 287 tagja volt, közülük 241 az aktív dolgozó. A központi műhelyben 15 fő dolgozott, a „nem termelő” létszám 4 fő.
A szövetkezet vagyona 817 000 forint, az 1970. évi mérleg szerinti nyeresége 244 000 forint volt. (Tjkv.)
Az április 25-én lezajlott tanácsválasztásokat követően megtartotta első ülését Lébény község 45 tagú tanácsának új Végrehajtó Bizottsága.
A VB elnöke Légrády Vilmos, titkára Németh Ferenc, tagjai Eőri Sándomé, Kovács Kornélia, Németh János, Németh József, Mihalcsik János, Mátyás Gyula és Rongits Károly voltak.
A nyugdíjba vonult Bíró Géza feladatkörét dr. Vagyon Erzsébet fogorvos vette át.
Rendkívüli ülést tartott a községi tanács Végrehajtó Bizottsága, melyen Lébény és Mosonszentmiklós község vezető tisztségviselői mellett a Járási Hivatal elnöke, Závori József és helyettese, dr. Kiss Károly is megjelentek.
A VB. valamennyi jelenlévő egyetértésével olyan határozatot hozott, hogy a KERTTÖVÁLL kútjai által szolgáltatott termálvíz másodlagos felhasználása érdekében támogatja a két község, Lébény és Mosonszentmiklós közötti területen egy termál-fürdő megépítését.
Döntés született arról is, hogy a remélt állami támogatással épülő fürdő tervezési, kivitelezési munkálatainak előkészítésére a Lébényi Lenin Tsz, a Mosonszentmiklósi Új Élet Tsz, a KERTTÖVÁLL, valamint a két község tanácsi vezetőiből előkészítő bizottság alakuljon. (Tjkv.)
Ahogy a faluközpont megépítéséhez, úgy a termálfürdő létesítéséhez sem kapta meg sem a termelőszövetkezet sem a tanács - bármennyit kilincseltek is érte a falu vezetői - a sokak által többször is kilátásba helyezett költségvetési támogatást, s a két falu közös terve, az idegenforgalom fellendítését ígérő fürdő nem valósult meg.
A lébényi KTSz önállósága megszűnt, beolvadt a Mosonmagyaróvári Építőipari és Faipari Kisipari Szövetkezetbe.
A szövetkezet már évek óta pénzügyi nehézségekkel küszködött, az 1970-es évet 306 000 forintos vesztességgel, 1971-et 428 000 forint deficittel zárta.
Az 54 főt foglalkoztató asztalos- és építőipari szövetkezet számára a rossz munkaszervezés, a kellő szakmai és pénzügyi irányítás hiánya, a laza munkafegyelem és az anyagellátási gondok okozta csődhelyzetből csak a magyaróvári KTSz-szel való egyesülés jelentett kiutat.
Az MSZMP X. kongresszusa határozatot hozott az „államélet fejlesztéséről.”
A határozat nyomán országszerte megkezdődött a közös tanácsú községek létrehozása, a községek egyesítése, illetve a városok vonzáskörzetében lévő településeknek a városokhoz történő csatolása.
A „tanácsi munka korszerűsítését” célzó intézkedések deklarált célja a helyi tanácsi hatáskörök növelése mellett a rendelkezésre álló pénzügyi erőforrások koncentrálása, ily módon az egyesített települések tudatosabb, átgondoltabb, s az eddigieknél dinamikusabb fejlesztése volt.
Július 31-én Németh Ferenc VB titkár falugyűlésen tájékoztatta Lébény lakosságát arról a felsőbb tanácsi kezdeményezésről, amely Lébény és Mosonszentmiklós községek egyesítésére irányult, s amelynek végrehajtásához - formálisan bár - a helyi testületek egyetértését is meg kellett szerezni.
A július 31-i falugyűlést követően augusztus 14-én rendkívüli tanácsülés foglalt állást a két község egyesítése mellett, melytől a testület - a hivatalosan deklarált célok mellett - a nagyközségi jogállás elnyerését is remélte.
A tanács úgy határozott, hogy az egyesített község neve a történelmi hagyományok tiszteletben tartásával Lébényszentmiklós legyen.
Ezt követően az Elnöki Tanács -a névhasználat kérdésében figyelmen kívül hagyva a helyi akaratot - 17/1972. sz. határozatával elrendelte Lébény és Mosonszentmiklós községek Lébénymiklós néven történő egyesítését. A végrehajtás időpontjául a tanácstagok 1973. évi általános választásának napját, 1973. április 15-ét tűzték ki. (Tjkv.)
Lébény labdarúgó csapata megnyerte a járási első osztályú bajnokságot, és ezzel jogot szerzett arra, hogy a továbbiakban a megyei II. osztályban szerepeljen.
Dr. Magyar István augusztus 31-i távozását követően dr. Rum János lett Lébény körzeti orvosa.
A sportöltöző építésére 100 000 forintot szavazott meg a községi tanács.
Lezajlott az egyesített Lébény és Mosonszentmiklós első közös tanácsának megválasztása.
A választások során a hatályos rendelkezéseknek megfelelően Lébényben 150 lakosonként egy, összesen 27 választókerületet alakítottak ki, így Lébény község 27 tagot delegált az új közös tanácstestületbe, melynek elnöke Légrády Vilmos, helyettes elnöke a mosonszentmiklósi Tóth László, a VB. titkára Németh Ferenc lett.
A Lébénymiklós Községi Tanács VB további tagjai Lenzsér József, Mihalcsik János, Ferenczi Gábor, Kovács Kornélia és Élő Károlyné, akik Lébényt, továbbá Fütty Erzsébet, Tóth Viktor és Paár János, akik Mosonszentmiklóst képviselték. (Tjkv.)
Tizenegy alapító taggal létrejött a lébényi Postagalamb Sportegyesület.
A tanács Végrehajtó Bizottsága a mosonszentmiklósi művelődési otthon és a lébényi kultúrház szervezeti összevonását határozta el. Az összevont intézmény vezetésével 1974. január 1-jétől Szigeti Gábort bízta meg a testület.
A szentmiklósi művelődési ház éléről ekkor távozó Karácsony Géza lemondott a Liszt Ferenc Vegyeskar karnagyi tisztéről is. Távozása után Borka Ferenc, a lébényi általános iskola tanára vette át a kórus irányítását.
Dr. Vagyon Erzsébet távozása miatt január 1-től szeptember 1-ig - az új fogorvos, dr. Szakács Pál érkezéséig - szünetelt Lébényben a fogorvosi rendelés.
Előbb a lébényi, majd a mosonszentmiklósi, végül a mecséri termelőszövetkezet tagsága a három község szövetkezeteinek fúziójáról határozott, így 1974. január 1-jével - megőrizve a Lenin Tsz nevet - létrejött a három gazdaságot egyesítő, 8800 hektáros mezőgazdasági nagyüzem. Elnöke Mihalcsik János, elnökhelyettese Busa Géza, a termelésirányító Benkő István, a főkönyvelő Farkas István lett.
Két orvosi szolgálati lakást építtetett Lébényben a községi tanács.
A Győr-Sopron Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága - a Lébénymiklós Községi Tanács illetve az iskola előzetes tájékoztatása nélkül - úgy határozott, hogy a lébényi gimnázium működését fokozatosan megszünteti. A döntés indoka a gimnáziumi fakultáció bevezetése - ehhez párhuzamos osztályokra lett volna szükség - s a gyermeklétszám csökkenése volt. Ennek megfelelően az 1974/75-ös tanévben új első osztály már nem indulhatott, a lébényi gimnáziumba jelentkezett 11 tanuló jelentkezési lapját a mosonmagyaróvári Kossuth Lajos Gimnáziumba továbbították.
A lébényi gimnázium utolsó nappali tagozatos osztálya az 1976/77-es tanév végén tett érettségi vizsgát.
Lébény és Mosonszentmiklós egyesítését követően az a helyzet állt elő, hogy a két községrész azonos nevű utcái esetenként zavart, félreértéseket okoztak. Ezért Lébényben a Táncsics Mihály utca nevét Liszt Ferenc utcára, a Petőfi Sándor utcáét Bartók Béla utcára változtatták. Mosonszentmiklóson három utca nevét módosították.
Az egészségházban a (Zöldkereszt épületében) megkezdte munkáját dr. Cseh Éva gyermekszakorvos, aki Lébény, Mosonszentmiklós és Mecsér településekre kiterjedően folytatta gyógyító tevékenységét.
Fütty Erzsébet lemondott VB tagságáról. Megüresedett helyére a tanács Sárosi Lajos mosonszentmiklósi iskolaigazgatót választotta meg.
A Lenin Tsz-nek 1041 tagja és 29 alkalmazottja volt, közülük 253 nő. A teljes létszámból aktív tag 653, ebből a nők száma 122.
A Háziipari Szövetkezet taglétszáma 273, közülük az aktív dolgozó 175 fő. 1974-ben 6 600 000 forint termelési értéket állítottak elő, a tagok éves átlagjövedelme 23 213 Ft volt.
A Lébényi Sportegyesület első csapata megnyerte az 1974/75-ös megyei II. osztályú bajnokságot, s ezzel jogot szerzett arra, hogy az 1975/76-os bajnoki idényben már a megyei I. osztályú bajnokságban szerepeljen.
Megkezdte működését az Iskola utca 13. sz. alatti volt orvosi szolgálati lakás helyiségeiben az Öregek Napközi Otthona.
A 4 szobából, konyhából, mellékhelyiségekből és folyosóból álló, korszerűen berendezett és felszerelt létesítmény vezetője dr. Szakács Pálné lett. Tisztségét 1980 májusáig töltötte be.
Az ellátottak száma az induláskor 20 fő volt, közülük 4 fizetett térítési díjat, 16 gondozott ingyenes ellátásban részesült.
Megalakulásának 25. évfordulójára emlékezett a lébényi önkéntes rendőri csoport. Az évfordulóra emlékezve a szervezet több tagját emlékplakettel illetve oklevéllel jutalmazta a Végrehajtó Bizottság.
Az lébényi óvodák - melyek eddig munkáltatói szempontból az iskola szervezetéhez tartoztak, de szakmai irányítás szempontjából az iskolától s egymástól is független intézményként működtek - leváltak az iskolától, s szervezetileg önálló, egységes intézménnyé váltak. Az óvoda munkáltatói jogkörrel rendelkező vezetőjévé Heizer Győzőnét, helyetteseivé Szabó Károlynét és Novak Tibornét nevezte ki a Végrehajtó Bizottság.
Némiképp ellentmondásos helyzetet teremtett, hogy a költségvetési, munkáltatói szempontból egységes szervezetet alkotó óvoda két tagintézménye - a „kinti” és a „benti” óvoda - megőrizte szakmai önállóságát.
Új foglalkoztató teremmel bővült az újtelepi óvoda.
Ünnepélyes tanácsülésen emlékeztek meg a tanácsok megalakulásának 25. évfordulójáról. Az ünnepi ülésen oklevéllel és emlékplakettel tüntették ki Kovalovszki Ferencet, Lébény első tanácselnökét és a 25 éves tanácstagokat. (Tjkv.)
Megkezdte működését a Számítástechnikai és Ügyvitelszervező Vállalat (SZÜV) lébényi adatrögzítő részlege. A januári próbaüzem után februárban már üzemszerűen működött a kétműszakos munkarendben dolgozó, 42 főt foglalkoztató szervezet, amely kezdetben a községi tanács által a vállalat rendelkezésére bocsátott bérleményben - a később lebontásra ítélt kultúrház épülettömbjében - nyert elhelyezést.
A vállalat vezetői már az induláskor jelezték azt a szándékukat, hogy a Lébényben működő gépeik számát s a foglalkoztatotti létszámot - ha ehhez a szükséges létesítményi feltételek megteremthetők - megkétszerezik.
A sportkör megválasztotta új vezetőségét, melynek megbízatása öt esztendőre szólt. Sportköri elnök ismét Diós János, titkár dr. Rum János lett. A felügyelő bizottság elnökévé Korda Tibort választották.
Légrády Vilmos tanácselnök megromlott egészségi állapota miatt nyugdíjba vonult. Lébényből Mosonmagyaróvárra költözött, s tanácstagságáról is lemondott.
A megyei pártbizottság és a megyei tanács, továbbá a járási pártbizottság és a járási hivatal javaslatára június 28-án Palsa Ferencet, az MSZMP mosonmagyaróvári járási bizottsága titkárát választotta elnökéül a lébénymiklósi tanács. A község új vezetője 1977 júliusától - az új választásokig - megbízott tanácselnökként irányította a testület munkáját.
Az Útépítő és Útkarbantartó Költségvetési Üzem vezetője, Németh István nyugdíjba vonult. Utódává a tanács Salakta István építésztechnikust nevezte ki.
Megkezdődött az egészségügyi kombinát építése, melynek munkálataival a helyi Útépítő és Útkarbantartó Költségvetési Üzemet bízta meg a tanács.
Felújították az 1891-ben Páduai Szent Antalnak emelt kápolna épületét. Molnár Pál festőművész restaurálta a kápolna előtt álló Kálvária nyolc stációjának domborműveit is.
Palsa Ferenc megbízott tanácselnök arról tájékoztatta a Végrehajtó Bizottságot, hogy felsőbb párt- és tanácsi kezdeményezésre Mecsér község lakossága Lébénymiklós és Mecsér közös tanácsának megalakítását indítványozta.
Szólt arról is, hogy Lébénymiklós községet a megyei tanács - pillanatnyi fejlettsége és jövőbeni várható fejlődése figyelembe vételével - középfokú szerepkörrel rendelkező településként vette számításba, így településünk eséllyel pályázhat a nagyközségi cím elnyerésére.
Mindezek alapján augusztus 6-án a Végrehajtó Bizottság, majd augusztus 16-i ülésén a Tanács is úgy határozott, hogy kezdeményezi Mecsér és Lébénymiklós közös tanácsú községekké szervezését, egyúttal utasította a tanácsi vezetőket a nagyközségi státusz elnyerése érdekében szükséges lépések megtételére. (Tjkv.)
Lemondott tisztéről a Lenin Tsz elnöke, Mihalcsik János. Utódává - a megyei tanács mezőgazdasági osztálya s a járási pártbizottság javaslatára - a közgyűlés Gina Mihályt választotta, aki elnökké választását megelőzően előbb a Lajta-Hansági Állami Tangazdaság igazgatóhelyettese, majd az állami gazdaságok nyugat-dunántúli központjának igazgatóhelyettese volt. Helyettese Busa Géza, a főagronómus Sárvári István, a főkönyvelő Gondár György lett.
Mihalcsik János a Lenin Tsz volt elnöke a községből való elköltözése miatt tanácstagságáról és végrehajtó bizottsági tisztségéről is lemondott. Utóda a Végrehajtó Bizottságban Kettinger Gyula, a községi pártbizottság titkára lett.
A Lenin Termelőszövetkezet a Földes-köz kisajátítását, s a területnek a termelőszövetkezet használatába való átadását kérte a Végrehajtó Bizottságtól. Kérelmének indoklása szerint a szövetkezet bővíteni kívánta járulékos létesítményeit, s a rendelkezésére álló terület az új épületek elhelyezésére nem volt elegendő.
A tanács Végrehajtó Bizottsága állásfoglalást kért a Járási Hivatal Műszaki Osztályától, majd a kérelmet a tanácstestület elé terjesztette.
A Földes-köz teljes megszüntetéséhez 1978. május 26-i ülésén nem járult hozzá a tanács, csak a csatorna és az erdő közötti részen engedélyezte a köz egy részének lekerítését oly módon, hogy az erdő a templom felől a kerítés mellett egy keskeny gyalogösvényen továbbra is megközelíthető maradjon. A döntés következtében a járműforgalom a Földes-közön át lehetetlenné vált. (Tjkv.)
Átszervezték Lébény, Mecsér és Mosonszentmiklós egészségügyi körzetbeosztását. A dr. Cseh Éva távozását követően már korábban megüresedett gyermekorvosi státusz terhére új körzeti orvosi álláshelyet létesítettek, s egy új orvosi körzetet alakítottak ki, melyhez Lébény egy része - a Hunyadi, a Kossuth Lajos, a Római és a Szabadság utca - valamint a Gyártelep, Jánosházapuszta és Mecsér tartozott. A körzet orvosává dr. Benke Tamást nevezte ki a községi tanács.
Lébény lakosságának többségét változatlanul Dr. Rum János látta el. A dr. Mécs László körzetét alkotó Mosonszentmiklóst a változás nem érintette.
Palsa Ferenc tanácselnök arról tájékoztatta a Végrehajtó Bizottságot, hogy az Útépítő és Útkarbantartó Költségvetési Üzem az 1977. évi mérlegbeszámoló szerint 638 000 Ft veszteséggel zárt. A veszteséges működés okát a Végrehajtó Bizottság abban látta, hogy az üzem tevékenységi körét egy kellően át nem gondolt döntés eredményeként építőipari profillal bővítették.
A májusi VB ülésen már úgy foglalt állást a testület, hogy a gazdaságtalan működés következtében indokoltnak látja az üzemnek a Mosonmagyaróvári Városgazdálkodási Vállalatba történő beolvasztását.
Május 26-án a közös tanács egyetértve a VB javaslatával 1978. július 1-jei hatállyal a költségvetési üzem és a Mosonmagyaróvári Városgazdálkodási Vállalat egyesüléséről határozott. A továbbiakban a lébényi üzem a móvári vállalat konténergyártó telephelyeként működött. Vezetője Novák Tibor lett.
Az indulásakor 24 főt foglalkoztató üzemrészben a Városgazdálkodási Vállalat részben saját céljaira, részben bel- és külföldi értékesítésre gyártott háztartási és ipari hulladékok, valamint építőipari alapanyagok és törmelékek tárolására, szállítására szolgáló konténereket. Az üzem tevékenysége fokozatosan bővült, 1991 -re termékei 80 százalékát külföldre, Ausztriába, Németországba exportálták. Hetvenféle hazai és százféle külföldi piacra gyártott konténert forgalmaztak, melyek térfogata 30 litertől 40 köbméterig terjedt.
Schmall István katolikus plébános nyugállományba vonult, s Ausztriába költözött. (Itt is halt meg 1993-ban.) Utóda Zdiarszky László lett.
Februárban nyugdíjba vonult Simon Antal, a Lébényi ÁFÉSZ elnöke. Utódává a szövetkezet közgyűlése Prikler Györgyöt, az ÁFÉSZ kereskedelmi osztályvezetőjét választotta meg, aki 1977 folyamán közel egy éven át már megbízott elnökként helyettesítette a betegsége miatt távol lévő elnököt.
Elkészült az egészségügyi kombinát, amely két orvosi s egy fogorvosi rendelőnek, egy laboratóriumnak s egy, a védőnők rendelkezésére álló szolgálati helyiségnek adott otthont. A létesítményt ünnepi külsőségek között, május 1-jén adták át rendeltetésének.
(Az egészségügyi ágazatban kissé szokatlan, jellemzően az iparban használatos „kombinát” kifejezés a létesítmény komplexitására, összetettségére utal.)
Kovács Kornélia lemondott Végrehajtó Bizottsági tagságáról. Utóda Bedő Józsefné, mosonszentmiklósi vezető óvónő lett.
1978. május 14.
Fennállásának 55. évfordulójára emlékezve jubileumi ünnepséget rendezett a Liszt Ferenc Vegyeskar. A mosonszentmiklósi művelődési házban lebonyolított dalostalálkozón a házigazda kórus mellett fellépett még a kónyi Erkel Ferenc Kórus és a jánossomorjai Liszt Ferenc Vegyeskar.
A lébényi tűzoltók 1978 őszén
Lébénymiklós község tanácsának Végrehajtó Bizottsága Elbert Margit óvónőt negyvenévi mosonszentmiklósi működésének elismeréseként - abból az alkalomból, hogy a Soproni Óvónőképző Főiskolán átvette vasdiplomáját - oklevéllel és emlékplakettel tüntette ki.
(Elbert Margit volt az az óvónő, aki a gazdasági válság éveiben a csuhéfonás mesterségét Mosonszentmiklóson meghonosította.)
Az Elnöki Tanács 23/1978. sz. határozata értelmében 1979. január 1-től Lébénymiklós és Mecsér közös tanácsú községekké lettek.
1979. január 12-én megtartotta alakuló ülését a Lébénymiklósi Községi Közös Tanács, melynek új elnökhelyettesévé a mecséri illetőségű Lencse Rudolfot választották. Mecsér jogállása: társközség.
Az Önkéntes Tűzoltóegyesület vezetőségválasztó taggyűlésén egyhangúlag Sovány Lajost választották a lébényi egyesület parancsnokává.
Az év folyamán egyesültek Lébénymiklós nközség és Mecsér társközség tűzoltó egyesületei. Az összevont egyesületek parancsnoka Sovány Lajos lett, Mosonszentmiklóson Takács Ferencet, Mecséren Kovács Vilmost, Mosonújhelyen Megyeri Károlyt választották helyi parancsnokká.
A Számítástechnikai Ügyvitelszervező Vállalat komolyan fontolóra vette a korszerűtlen épületben, mostoha körülmények közt működő lébényi részleg megszüntetésének lehetőségét. A nagyközségi tanács vezetői felkeresték a vállalat budapesti központját, s a helyi erőforrások mozgósítását is kilátásba helyezve kezdeményezték Lébényben egy új üzemépület létrehozását. A tárgyalások eredményeképpen a vállalat a beruházás megindításáról döntött.
Az egyeztető tárgyalásokon vállalt kötelezettségének megfelelően a Tanács biztosította a SZÜV új épületének létrehozásához szükséges mintegy 5000 négyzetméternyi területet. ígéretet tett arra is, hogy az építést részben anyagiakkal, részben társadalmi munkák szervezésével a későbbiekben is támogatja. A tanács által ingyen adott kavicsból a cég alkalmazottai és családtagjaik társadalmi munkában lerakták a létesítmény alapját, s megkezdődött a cég új épületének kivitelezése. Ünnepélyes átadására 1982. augusztus 17-én került sor.
A Győr-Sopron megyei Tanács 5/1979. sz. határozatával Lébénymiklós községet nagyközséggé, tanácsát pedig Nagyközségi Közös Tanáccsá minősítette át.
A nagyközséggé válás alkalmából április 11-én tartott ünnepi ülésen Palsa Ferenc tanácselnök beszéde után Lombos Ferenc, a Győr-Sopron Megyei Tanács elnöke adta át a község vezetőinek a nagyközségi díszoklevelet.
Az óvodai csoportok férőhely-kihasználtsága 120-150 %-os volt. A „benti” óvoda elodázhatatlanná vált bővítését az épületben lévő szolgálati lakás csoportszobává való átalakításával oldotta meg a községi tanács.
Palsa Ferenc, a nagyközség tanácselnöke 1979 nyarán váratlanul elhunyt.
A Megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának ajánlására a Nagyközségi Közös Tanács augusztus 29-i ülésén szeptember 1-jei hatállyal - az 1980-ban esedékes tanácstagi választásokig - Csaplár Zoltánt bízta meg az ügyvezető tanácselnöki teendők ellátásával.
Az 1974-ben épült két szolgálati lakás szomszédságában megépült a harmadik orvoslakás.
A lébényi sportkör elnöke, Diós János lemondott tisztségéről. Feladatkörét az ősszel esedékes tisztújításig megbízott elnökként Fülöp Sándor vette át, akinek elnöki megbízatását az őszi tisztújítás során öt évre meghosszabbította az egyesület közgyűlése.
A kultúrház - az egykori községi nagykocsma - állapota statikai és esztétikai értelemben is tarthatatlanná vált, a leromlott állagú épület összedőléssel fenyegetett. A tanácsi vezetők és a község gazdálkodó szervezeteinek vezetői hosszas egyeztetések és viták után döntést hoztak az épület lebontásáról.
A létesítményt árverésre bocsátották, melyen 105 érdeklődő jelent meg. Szakaszokra bontva árverezték el az épületet, melynek lebontási határidejéül 1981. március 15-ét határozta meg a Végrehajtó Bizottság.
Belső szervezeti átalakulás ment végbe a Lenin termelőszövetkezetben, melynek eredményeként főágazati irányítási rendszerre tértek át. Ezzel egyidőben a tisztújító közgyűlésen új vezérkart is választott a szövetkezet tagsága.
Az elnök Gina Mihály, az elnökhelyettes dr. Busa Géza maradt. A növénytermesztési főágazat vezetője Holzinger István, az állattenyésztési főágazat irányítója Csete Gusztáv lett, a műszaki főágazat vezetésére Hajós Mihály kapott megbízást. Főkönyvelői tisztségében megerősítették Gondár Györgyöt.
A népszámlálás adatai szerint a nagyközség összlakossága 6946 fő. Lébény lakossága 3331, Mosonszentmiklóson 2732, Mecséren 883 lakos élt.
Sárvári Istvánné vette át az Idősek Napközi Otthona vezetését. Három éven át, 1983. június 30-ig látta el feladatát.
A nagyközségi közös tanács alakuló ülése 1980 júniusában
A tanácstagi választások eredményeként létrejött nagyközségi közös tanácsnak 53 tagja volt, közülük 27 főt Lébény, 18 főt Mosonszentmiklós, 8 főt Mecsér lakossága adott.
Az újonnan megválasztott tanács elnöke Csaplár Zoltán, helyettese Sárosi Lajos, a VB titkára Németh Ferenc lett. A Végrehajtó Bizottság tagjai Horváth János, Holzinger István, Bognár Gábor, Gerháth Zoltán, Kettinger Gyula, Vecsei Ferencné, Bedő Józsefné és Ferenczi Gábor.
Községünk felnőtt vegyeskara a Budapesti Magyar Mezőgazdasági Múzeumban önálló hangversenyt adott.
Helyi összefogás eredményeként létrejött a falu agrártörténeti gyűjteménye, melyet a Nagyközségi Tanács által rendelkezésre bocsátott, s a Lenin Mezőgazdasági Termelőszövetkezet által felújított épületben rendeztek be a nagyiskola szomszédságában álló portán.
Létrejöttében jelentős szerepet játszott az 1979. május 14-én alakult Múzeumbarátok Köre, melynek alapító tagjai Lehelvári István, Unger János, Susovits István, Takács János, Németh Imre, Gina Mihály,
dr. Busa Géza és Horváth János, az iskola igazgatója voltak. A gyűjteményt 1980. október 5-én avatta fel Háry Béla, az MSZMP Győr-Sopron megyei első titkára.
A falumúzeum kiállítási tárgyainak előkészítése (1979)
Tanácshatározat született a hulladékkezelés, ezen belül a gyűjtés, szállítás és ártalmatlanítás szervezett formában történő megoldásáról. A határozat nyomán megkezdődött Lébényben az intézményes szemétszállítás.
A Liszt Ferenc Vegyeskar a szövetkezeti kórusok országos találkozójának Tatán megtartott területi döntőjén „Aranykoszorú diplomával” fokozatú minősítést szerzett. Nagy sikerrel szerepelt a kórus a szövetkezeti dalosok június 13-14-én Szolnokon megszervezett VIII. országos találkozóján is.
A kormányzat központosító törekvéseivel összhangban július 1-jei hatállyal megtörtént Lébény, Mecsér és Mosonszentmiklós iskoláinak „integrálása”, szervezeti összevonása. Az összevont intézmények igazgatási központja a lébényi iskola lett. A szervezet élén egy igazgató és egy általános helyettes, az úgynevezett résziskolák vezető posztjain igazgatóhelyettesek álltak. Az adminisztratív feladatokat egy iskolatitkár, a gazdálkodási teendőket egy gazdasági előadó látta el.
Az iskola irányításával Horváth Jánost bízta meg a közös Tanács, aki általános helyettesévé Wesztergom Viktornét, helyettesekké Lébényben Némethné Eőri Editet, Mecséren Márkus Istvánt, Mosonszentmiklóson Kovács Ottót nevezte ki.
Szakmailag is egy intézménnyé vált az eddig szervezetileg egységes, de szakmai irányítási szempontból önálló intézményként működő lébényi 1. és 2. sz. óvoda is.
A mecséri óvodát a mosonszentmiklósihoz integrálták.
Egy már nagyon régóta érlelődő elhatározás eredményeként az egészséges ivóvíz- ellátás biztosítása érdekében - elsőként a környékbeli települések közül - megkezdődött Lébényben a vízközmű építése. Az egészségre ártalmas, erősen nitrátos vizű ásott kutak megszüntetéséhez, az új vízmű megépítéséhez az Országos Vízügyi Igazgatóság anyagi támogatása mellett Lébény lakosságának is hozzá kellett járulnia. A beruházás megindításához szükséges lakossági hozzájárulás előteremtésében jelentős szerepe volt a községi egészségügyi dolgozók, a pedagógusok és az agrárértelmiség - különösképpen dr. Balogh Árpád állatorvos - felvilágosító és szervező munkájának.
Megalakult a Vízmű Társulat, melynek feladata a beruházással kapcsolatos szervezési és pénzügyi teendők lebonyolítása volt. Mandátuma a beruházás elkészültéig szólt, elnöke a Termelőszövetkezet nyugdíjas főkönyvelője, Krascsenics Lajos lett, aki negyedévenkénti rendszerességgel tájékoztatta a tanácstestületet a munkálatok menetéről.
Az általános iskola konyhája egyre kevésbé volt képes kielégíteni a vele szemben támasztott mennyiségi igényeket, miközben állapota közegészségügyi szempontból is tarthatatlanná vált. A gyermekétkeztetés elfogadható feltételeinek megteremtése érdekében a „kisiskola” épületében lévő tornaszoba és két tanterem feláldozásával, mintegy három- százezer forint saját költséggel új, korszerű konyhát és ebédlőt létesített a tanács.
Beiktatták hivatalába Koháry Ferenc evangélikus lelkészt, akit a május 31-i közgyűlésen a presbitérium javaslatára közfelkiáltással választottak meg az 1980-ban nyugalomba vonult Szabó Kálmán utódává. A gyülekezet nevében Kovács Miklós gyülekezeti jegyző emlékezett meg Szabó Kálmán negyedszázados lébényi szolgálatáról, majd Isten áldását kérte utódjára.
Az új lelkész beiktatását Bárány Gyula esperes végezte. Az eseményen a nagyközségi tanácsot Németh Ferenc VB titkár képviselte. A katolikus hívek nevében Czank Vilmos abdai plébános, Lébény szülötte köszöntötte Koháry Ferencet, aki megválasztását megelőzően mint bezi-enesei lelkész egy évig már helyettesítő lelkészként szolgált a lébényi gyülekezetben. Miskolcon született, teológiai tanulmányait Budapesten végezte, majd vendéghallgatóként Heidelbergben folytatott tanulmányokat.
Koháry Ferenc evangélikus lelkész beiktatása (1981)
A község köztiszteletben álló állatorvosa dr. Balogh Árpád nyugdíjba ment, s elköltözött Lébényből. Helyét előbb dr. Bíró Péter, majd - miután dr. Bíró alig három hónap elteltével távozott Lébényből - dr. Angyalics Attila töltötte be.
Ünnepélyes külsőségek között felavatták, s átadták rendeltetésének a községi sportkör jelentős társadalmi összefogással felújított, korszerűsített labdarúgópályáját.
Az ünnepi megnyitó után először a Lébény-Mosonszentmiklós öregfiúk mérkőzést játszották le, majd megkezdődött az a nagy érdeklődéssel várt nemzetközi mérkőzés, melyen a csehszlovákiai Vlcany csapata volt a házigazda Lébény ellenfele. A mérkőzést 4:2 arányban a vendégek csapata nyerte.
65 éves korában elhunyt Szabó Kálmán nyugalmazott evangélikus lelkész. Népes gyászoló gyülekezet jelenlétében szeptember 3-án, az evangélikus temetőben helyezték örök nyugalomra.
Ravatalánál pályatársa, Zámolyi Gyula mosonmagyaróvári evangélikus lelkész hirdette az igét. A sírnál a lelkészi kar együttérzését Bárány Gyula esperes tolmácsolta, a lébényi gyülekezet nevében Koháry Ferenc lelkész és dr. Kutas Ádám felügyelő búcsúztatta az elhunytat.
Ünnepélyes külsőségek között emlékeztek meg az önkéntes tűzoltó egyesület fennállásának századik évfordulójáról. A községi sportpályán lebonyolított, területi versennyel egybekötött ünnepi rendezvényen a mosonmagyaróvári járás településeinek, üzemeinek és intézményeinek 30 csapata vett részt. A rendezvény nyitányaként felvonuló Csepel, Zsuk és IFA típusú korszerű tűzoltóberendezések sorát egy réges-régi lovas fecskendő vezette fel, melynek bakján a 81 éves veterán lébényi tűzoltó, idősb Fehérvári Imre foglalt helyet, aki a jubileumi esztendőben 60 éve volt már tagja a Lébényi Tűzoltó Egyesületnek
A ragyogó időben, nagy számú érdeklődő jelenlétében lebonyolított centenáriumi ünnepségen részt vettek, s a látottakról elismerően nyilatkoztak az országos, a megyei és a járási tűzoltó-parancsnokságok képviselői.
A rendezvényen kitüntetések átadására, soron kívüli előléptetésekre s a veterán tűzoltók jutalmazására is sor került. A Tűzbiztonsági Érem arany fokozatát Horváth Vince, az ezüstöt Kovács Vilmos és Takács Ferenc vehette át. Országos parancsnoki dicséretben részesült Németh György, Buga Gyula és Hoóz János, megyei parancsnoki dicséretet kapott Ludikár Károly, Orosz András, Németh Ferenc és idősb Fehérvári Imre.
Szép énekszó címmel hangversenyt rendezett a Liszt Ferenc Vegyeskar a lébényi műemléktemplomban. Az est vendégei voltak Hoffman Ferenc orgonaművész, a győri Liszt Ferenc kórus valamint az Oregon State University Choir (USA)
Dr. Mécs László, Mosonszentmiklós körzeti orvosa nyugdíjba vonult. Feladatkörét dr. Benke Tamás vette át, s Lébényből rövidesen Mosonszentmiklósra költözött.
Az eddig dr. Benke által ellátott körzet egészségügyi feladatainak ellátásával 1982. július 28-án dr. Kiszelka Juditot bízta meg a Nagyközségi Közös Tanács.
Ünnepélyes keretek közt átadták rendeltetésének a Számítástechnikai Ügyvitelszervező Vállalat új üzemépületét.
A Szent Jakab templomba szembemiséző új oltár került. Egyetlen 2400 kilogramm súlyú margitbányai (St. Margarethen, Ausztria) mészkőből faragta Szakái Ernő szobrászművész. (78)
Villámcsapás érte az apátsági templomot, a villámhárító berendezés teljesen megsemmisült. Az azonnal megkezdett helyreállítási munkák során kiderült, hogy halaszthatatlanná vált a tetőszerkezet felújítása, s a további károsodás megelőzése érdekében a kőpárkányok ólomlemezzel történő lefedése is elodázhatatlan.
A munkálatokhoz szükséges anyagiakat az Országos Műemléki Felügyelőség s a Megyei Egyházügyi Hivatal biztosította.
A Közös Tanács 4 pályázó közül 1982. december 16-i hatállyal dr. Sragner Máriát nevezte ki a dr. Szakács Pál külföldre távozása folytán megüresedett fogorvosi állásra.
A Tűzoltó Egyesület tagjai a százéves évfordulón (1982)
Fennállásának 60. évfordulóját ünnepelte a Liszt Ferenc Vegyeskar, az egykori férfidalárda és az Éneklő Család Jogutóda”.
A jubileum alkalmából Tarr János, a kórus egykori karnagya - ekkor már nyugdíjas, győri lakos - több évtizedes karvezetői tevékenységének elismeréseként a Megyei Tanács által adományozott arany emlékplakettet vehette át, melynek ünnepélyes átadásán Csaplár Zoltán tanácselnök és Németh Ferenc VB titkár képviselték a nagyközséget, s köszöntötték az ünnepeltet.
Sárosi Lajos, a Közös Tanács elnökhelyettese lemondott tisztségéről. December 22-i ülésén utódává a tanács Tóth Lászlót választotta meg, aki korábban Mosonszentmiklós tanácselnöke, a két község összevonását követően pedig a mosonszentmiklósi tanácsi ki- rendeltség vezetője volt.
Az Öregek Napközi Otthonának vezetőjévé Steininger Lajosnét, a bölcsőde vezető-helyettesét nevezte ki a Közös Tanács. Tisztségét 1995. október 5-ig töltötte be.
Lébényi szolgálatának harmincadik évében nyugdíjazása miatt felmentését kérte Németh Ferenc, aki 1954. szeptember 1. óta volt a lébényi tanács Végrehajtó Bizottságának titkára, s akinek munkáját számos kitüntetéssel, köztük kormánykitüntetéssel ismerték el. A Tanács - több évtizedes munkásságának elismerése mellett - felmentette tisztségéből.
A Végrehajtó Bizottság új titkárává 1983. november 24-én Fülöp Annát nevezte ki a Nagyközségi Közös Tanács.
Krascsenics Lajos, a vízközmű építésére alakult Vízmű Társulat elnöke tájékoztatta a Közös Tanácsot, hogy a 39 millió forintos eredeti, majd 47,7 millió forintra módosított költségvetéssel megvalósuló beruházás befejeződött. Lébény és Mosonszentmiklós között elkészült a vízmű épülete, a két kút valamint a víztorony, s a tervezett határidőre helyükre kerültek a technológiai berendezések is.
Egyhónapos próbaüzemelés után a rendszert a Győr és Környéke Vízmű és Fürdő Vállalat mosonmagyaróvári üzemmérnöksége vette át üzemeltetésre, ezt követően kerülhetett sor a lakossági bekötésekre.
A körzeti bajnokság utolsó fordulójában Lébény csapata 12:0-ra verte Rajka együttesét, s három ponttal megelőzve a Miklósi SE csapatát, 42 ponttal a tabella élén zárta a bajnokságot.
A további sikerek, az eredményes utánpótlás-nevelés érdekében az egyesület vezetése módosította a sportszakmai munka belső struktúráját.
A „nagycsapat” mellett működő második csapatot megszüntették, s létrehozták az ifi- illetve a serdülő-csapatot, melyek igazolt játékosállományukkal sikeresen szerepeltek a bajnokságban, biztosítva egyúttal a „nagycsapat” utánpótlását.
Az év végén lejárt az egyesület vezetésének mandátuma. A tisztéről leköszönt Fülöp Sándor helyett elnökké a közgyűlés Tóth Ernőt választotta.
Sovány Lajos, a lébényi önkéntes tűzoltó egyesület parancsnoka felmentését kérte. Utódául Rózsa Bélát, a Lenin Mezőgazdasági Termelőszövetkezet brigádvezetőjét választotta meg az egyesület közgyűlése.
1984. december 20.
A Tanács - felkészülve az országgyűlési képviselő- és helyi tanácsi választásokra - 33-ban állapította meg a tanácsi választókerületek számát az alábbi megoszlás szerint:
Lébény 15
Mecsér 5
Mosonszentmiklós 13
A lakossági szolgáltatások színvonalának növelése érdekében - részben megyei tanácsi támogatásból, részben helyi forrásokból, jelentős társadalmi munkával - megkezdődött a szolgáltatóház építése. A tervezett létesítménynek csak az első üteme valósult meg, de ez is elegendő volt ahhoz, hogy helyet biztosítson egy férfi fodrász, egy női fodrász és egy kozmetikus működéséhez.
Megkezdte működését a Közös Tanács által létrehozott Gazdasági-műszaki Ellátó Szervezet (GAMESZ), amely a nagyközség valamennyi kulturális intézményére kiterjedő hatáskörrel látta el a gazdálkodási feladatokat. A nagyközség költségvetésének mintegy felét felhasználó szervezet vezetőjévé Kovács Lajosnét nevezte ki a Tanács, hangsúlyozva, hogy az intézkedés - nem csorbítva az intézményvezetők önállóságát - az intézményi szakmai irányító munka színvonalának növekedését teszi lehetővé.
A közös Tanács ülésén Csaplár Zoltán tanácselnök bejelentette, hogy a közeljövőben mód nyílik a lébényi általános iskola új tornatermének megépítésére, amelyhez a helyi pénzügyi források mellé megyei támogatást is remélhet a nagyközség. A tanácselnöki tájékoztató szerint első lépcsőben az új tornacsarnok vázszerkezetét (800 000 forint) valamint a horganyzott lemezből készült tetőszerkezetet (200 000 forint) kell kifizetni, s további 100 000 forintba kerül a szerkezeti elemek Dunaújvárosból történő ideszállítása. (Tjkv.)
A tájékoztató alapján a közös Tanács a beruházás elindításáról döntött, s megbízta a tanács elnökét a kivitelezési program kidolgozásával.
Lezajlottak a tanácstagi választások.
A politikai rendszer demokratizálódásának egyik jeleként az 1983. évi III. tv. értelmében az országgyűlési képviselők és a tanácstagok választásánál kötelező volt minden körzetben több jelöltet állítani. Lébényben a 33 tanácstagi választókerület közül 31-ben volt kettős, 2-ben hármas jelölés.
A lébényi községrészen 4, a mosonszentmiklósin 3, Mecséren 1 szavazatszedő bizottság működött. Két körzetben a jelöltek nem kapták meg az érvényes szavazatok ötven százalékát, így ott június 22-én pótválasztást tartottak. A választásra jogosultak 98,7 %-a leadta szavazatát. 33 tanácstagot és 28 póttanácstagot választott a község lakossága.
Az új Nagyközségi Közös Tanács június 25-i alakuló ülésén 9 tagú Végrehajtó Bizottságot választott. A tanácselnöki teendőkkel ismét Csapiár Zoltánt, az elnökhelyettesi feladatokkal Bedő Józsefné mosonszentmiklósi vezető óvónőt bízták meg. (Tjkv.)
Mecsér társközségben elöljáróság alakult, vezetője Gerháth Zoltán lett.
A hollandiai Sneeker Cantorij énekegyüttes műsorát hallgathatták meg az érdeklődők a Szent Jakab templomban. A hangversenyen közreműködött Hoffman László orgonaművész és a lébényi általános iskola gyermekkara. Az ekkor kötött megállapodásnak megfelelően a hollandiai Sneek városka kórusának meghívására a lébényi Liszt Ferenc Vegyeskar 1985. október 16-21 között ötnapos holland turnén vehetett részt, melynek során Borka Ferenc vezetésével négy hangversenyt adtak különböző holland városokban. A kórust elkísérte Hoffman László orgonaművész is.
A helyi vállalatok, szövetkezetek - Termelőszövetkezet, ÁFÉSZ, Vetőmagtermeltető Vállalat, Háziipari Szövetkezet, Takarékszövetkezet - jelentős anyagi hozzájárulásával korszerűsödött Lébény telefonhálózata. A régi, kézi kapcsolású telefonközpontra épülő, elavult rendszer helyett létrejöttek a korszerű crossbar-rendszerű, nagy kapacitású automata távbeszélő központhoz való kapcsolódás műszaki feltételei. A rendszer korszerűsítése a lébényi telefonelőfizetők számának ugrásszerű növekedéséhez is megteremtette a szükséges feltételeket.
Befejeződött a gimnázium és a „kisiskola” fűtésének korszerűsítése, elkészült a két létesítmény központi-fűtési rendszerét kiszolgáló kazánház a volt gimnázium udvarán. A beruházás a későbbiekben a két községrész - Lébény és Mosonszentmiklós - viszonyában komoly feszültségek forrása lett.
Tanácsülésen emlékeztek meg a tanácsok megalakulásának 35. évfordulójáról.
Az ünnepi megemlékezést tartó Csapiár Zoltán tanácselnök méltatta a három és fél évtized helyi eredményeit. (Óvoda, bölcsőde, gimnázium, tűzoltószertár, vendéglő, egészségügyi kombinát, szolgálati lakások, ABC áruház, eszpresszó, a SZÜV adatrögzítő részlege, Háziipari Szövetkezet, takarékszövetkezet, új napközis konyha és étterem, épülőfélben lévő szolgáltatóház, nagyszámú magánerős lakásépítés, stb.)
Tanácsi munkájáért emlékplakettet vehetett át Tóth Marianna, Sárosi Lajos és Horváth János. (Tjkv.)
Gina Mihály, a termelőszövetkezet elnöke lemondott tisztségéről és nyugállományba vonult. Utódává a közgyűlés 1986. február 16-i hatállyal dr. Resch Istvánt választotta meg, aki korábban a rajkai termelőszövetkezet elnökhelyettese volt.
Elnökhelyettesi tisztségében a közgyűlés megerősítette dr. Busa Gézát, a főagronómus Sárvári István lett. Az 1980-ban megválasztott főágazat-vezetők (Holzinger István, Csete Gusztáv és Hajós Mihály) ismét bizalmat kaptak a szövetkezet tagságától.
A Közös Tanács úgy határozott, hogy a Hazafias Népfront községi bizottságai valamint az összevont iskola igazgatója készítsék elő az iskolatanács létrehozását, melyről az 1985-ös oktatási törvény rendelkezett.
A döntés eredményeként 1987. október 26-án a lébényi, október 27-én a mosonszentmiklósi, október 29-én pedig a mecséri általános iskolában alakult meg az iskolatanács. Elnökei a községi HNF elnökök (Holzinger István, Sárosi Lajos és Banga János), elnökhelyettesei az adott résziskola igazgatóhelyettesei (Némethné Eőri Edit, Kovács Ottó és Márkus Istvánné) lettek.
Vasárnap délután 3 órakor a lébényi evangélikus gyülekezet újjáalakulásának 200 éves évfordulójára emlékezve hálaadó ünnepélyt és díszközgyűlést rendezett a közösség elnöksége, melynek keretében előadás hangzott el a gyülekezet történetéről. A Tanács és a társadalmi szervezetek képviseletében részt vett a díszközgyűlésen a Tanács elnöke, a Végrehajtó Bizottság titkára és a Hazafias Népfront községi elnöke is.
Huszonöt rendezvény, több mint kétezer résztvevő - ezzel az alcímmel közölt terjedelmes tudósítást a Kisalföld című megyei lap a Lébénymiklóson kétévenkénti rendszerességgel ismétlődő, most hatodik alkalommal megrendezett egészségügyi hónap rendezvényeiről.
A három településrészen nagy érdeklődés mellett megtartott előadások három fontos közegészségügyi kérdés körül csoportosultak. Első helyen az alkoholizmus egészségügyi és társadalmi hatásait tárgyalták, de megkülönböztetett figyelmet kaptak a szív és érrendszeri betegségek, továbbá a korszerű, egészséges táplálkozás kérdései is.
Az egészségnevelési hónap záróelőadásán kitüntetések átadására is sor került. Elismerésben részesült dr. Rum János körzeti főorvos, az évtizedes múltra visszatekintő rendezvény kezdeményezője és szervezője is.
A zárórendezvény filmbemutatóval fejeződött be. Az egészségügyi dolgozókból szerveződött „forgatócsoport” dr. Benke Tamás vezetésével videofilmre rögzítette a hónap eseményeit, melyet a későbbiekben Győr-Sopron megye egészségügyi alapellátási rendszerének követendő példájaként számos megyei fórumon bemutattak.
A Lébényi Sportegyesület vezetősége határozatot hozott egy természetjáró szakosztály létrehozásáról, melynek vezetője Novák Tibomé, helyettes vezetői Németh Tibor és Lenzsér István lettek.
A szakosztály már működésének első évében 10 túrát szervezett. Az 1988-ban 87 tagot számláló csoport rendkívül népszerű, többnyire egynapos programjait családi formában, önköltséges alapon bonyolította le. 1988-89-90-ben a szakosztály 46 felnőtt és gyermek tagja szerezte meg a „Győr-Sopron Megye Túrázója” jelvény arany, ezüst illetve bronz fokozatát.
1988-ban az országos természetjáró szövetség pályázatot írt ki táborozóhely kialakítására. A lébényi természetjáró szakosztály a pályázaton nyert 80 000 forintból, nagyon sok társadalmi munkával az Oltvány-parton olyan táborozóhelyet létesített, melynek révén nemzetközi kapcsolatok kiépítésére is módja nyílt, s külföldi csereprogramokat is szervezhetett. A Pozsony-vidéki természetbarátok motoros- és vízituristái táboroztak például az Oltvány partján, viszonzásképpen a lébényi természetjárók egy hetet tölthettek a Kiskárpátokban, Kosariskán.
A mosonmagyaróvári körzeti válogatottat látta vendégül a Lébény SE futballcsapata, amely - nagy örömet okozva ezzel a lébényi szurkolóknak - megnyerte az 1986-87-es mosonmagyaróvári körzeti bajnokságot, s ezzel feljutott a megyei első osztályba.
A gólokban gazdag, jóiramú mérkőzést 600 néző szurkolta végig. A hét együttesből verbuválódott vendégcsapat 3:3 arányú döntetlent ért el a hazaiakkal szemben. Lébény góljait Rum Gábor (2) és Czank Sándor, a körzeti tizenegyét Varga (2) és Kovács szerezték.
A mühlhauseni Thomas Münzer Termelőszövetkezet ifjúsági fúvószenekarának látogatását viszonozva a Liszt Ferenc Vegyeskar nyolcnapos látogatást tett a Német Demokratikus Köztársaságban.
A Hazafias Népfront mosonszentmiklósi bizottsága és a Közös Tanács mosonszentmiklósi tanácstagi csoportja felkereste Szabó Mihályt, a Megyei Tanács elnökét, és bejelentették a mosonszentmiklósi településrész különválási szándékát azzal az indoklással, hogy az egyesítéskor kitűzött célok a gyakorlatban nem valósultak meg.
A Győr-Sopron megyei Tanács VB titkára, György Ernő, a Tanács Szervezési és Jogi Osztályának vezetője, László Balázs, továbbá a Pénzügyi Osztály vezetője dr. Lacó Bálint Lébény és Mosonszentmiklós szétválásának pénzügyi, szervezési, tárgyi és személyi feltételbeli következményeiről tájékoztatta a mosonszentmiklósi tanácstagokat, valamint Kettinger Gyulát, a nagyközségi pártbizottság titkárát, Csaplár Zoltánt, a közös Tanács elnökét, továbbá a községi HNF bizottságok vezetőit.
576 fő részvételével falugyűlést tartottak Mosonszentmiklóson. A vitaindítót Fülöp Viktor mosonszentmiklósi lakos tartotta. Az előadó szerint Lébény és Mosonszentmiklós községek egyesítése óta a miklósi községrész hátrányos helyzetbe került, számottevő fejlesztés a falurészben az elmúlt 15 évben nem történt, munkahelyteremtő beruházásokra nem került sor. Az oktatási-nevelési intézmények ellátottsági színvonala romlott a minimálisra csökkentett működési kiadások miatt, s nincs az egyesített község intézményeinél, a gazdálkodó szervezeteknél, de magánál a tanácsnál sem mosonszentmiklósi illetőségű vezető. A községnek - hangoztatta - joga van történelmi nevéhez, a falu önálló életet szeretne élni a régi közigazgatási határok között.
A vitában 23-man kértek szót. Dr. Válki István, a Megyei Tanács elnökhelyettese hozzászólásában hangsúlyozta, hogy a megyei testület tiszteletben tartja a mosonszentmiklósiak különválási szándékát, de a végrehajtást anyagilag támogatni nem tudja.
A falugyűlés egyhangúlag úgy határozott, hogy Mosonszentmiklós, Mosonújhely és Gyártelep faluközössége váljon ki Lébénymiklós nagyközségből. Kezdeményezték a kérdésben helyi szavazás kiírását.
A lébényi tanácstagok vitatták a miklósi falugyűlésen elhangzottak ténybeli megalapozottságát. Álláspontjuk szerint nem az összevont település rendelkezésére álló fejlesztési források elosztási arányai torzak, hanem a jogos lakossági igényekhez mérten a fejlesztési alapok egésze kevés, s ezt a keveset nem lehet úgy elosztani, hogy azzal mindkét községrész s a társközség is elégedett legyen. Fontosnak tartották hangsúlyozni azt is, hogy a 28 fővel működő MÁV kertészet beindításával éppen Mosonszentmiklós területén valósult meg a közelmúlt legjelentősebb munkahelyteremtő beruházása, melyhez az állami tartalékföldek terhére a közös tanács biztosította a szükséges földterületet.
Fenntartásaik ellenére ők is tiszteletben tartották a szentmiklósi falugyűlés határozatát, s a Nagyközségi Közös Tanács május 12-i rendkívüli ülésén helyi szavazás kiírásáról határozott. A szavazás időpontjául június 18-át tűzték ki, a szavazásban érintett községrészek Mosonszentmiklós, Mosonújhely és Gyártelep voltak.
A szavazólapon szereplő kérdés: „Akarja-e önálló tanács alakítását Mosonszentmiklós községben: igen - nem.”
A Közös Tanács a szavazást megelőzően úgy határozott, hogy a különválás kérdésében azt az álláspontot teszi majd magáévá, melyet a szavazásra jogosultak több mint fele támogat.
A Lébény SE futballcsapata a 15. helyen végzett, s kiesett a megyei 1. osztályból. Hiába szerzett a tavaszi fordulóban 13 pontot, a mindössze 8 pontot erdményező gyenge őszi forduló okozta hátrányt nem sikerült ledolgoznia. A kudarc okaként Tóth Ernő, az egyesület elnöke a kellő rutin hiányát, s a játékosállomány összetételében mutatkozó gyengeségeket határozta meg.
Az év folyamán azzal az igénnyel, hogy az egyesület eredményesebb működéséhez szükséges anyagi alapok előteremtéséhez a szurkolótábor a belépti díjakon túl közvetlenül is hozzájárulhasson, néhány lelkes szurkoló létrehozta a Lébény SE Baráti Körét, melynek elnöke az általános iskola igazgatója, Horváth János, titkára Nátz Miklós volt.
A Kör rendszeresen értékelte az egyéni teljesítményeket, s a rendelkezésére álló anyagiakból jutalmazta az eredményesen szereplő játékosokat.
Lezajlott a mosonszentmiklósi községrészre kiírt helyi szavazás, amely Mosonszentmiklós, Mosonújhely és Gyártelep hovatartozásáról volt hivatva - helyi szinten - dönteni.
A választásra jogosultak száma 1884
A leadott szavazatok száma 1786
A leadott szavazatok közül érvényes 1769
A leadott szavazatok közül érvénytelen 17
Az érvényes szavazatok közül „igen” 1704
A „nem”-re leadott szavazatok száma 65
A választásra jogosultak 90,4 százaléka tehát a különválásra, 3,4 % az együttmaradásra szavazott.
A helyi szavazás eredményének ismeretében a Közös Tanács olyan döntést hozott, hogy a Mosonszentmiklós székhelyű önálló tanács létrehozására irányuló kezdeményezését a szolgálati út betartásával felterjeszti az Elnöki Tanácshoz. Egyidejűleg arról is határozott, hogy a Minisztertanácstól községünk számára az egyesítés előtti „Lébény” helységnév viselésének engedélyezését kéri. Határozatát megküldte a Győr-Sopron megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának. (Tjkv.)
A mosonszentmiklósi iskola kérte, hogy az intézmény önállósításával, az integráció megszüntetésével a Közös Tanács ne várja meg a mosonszentmiklósi önálló tanács 1989. január 1-jén várható megalakulását, mert ez a tanév közbeni változás megzavarná az iskola életét. Ezért kérték az intézmény önálló működésének 1988. augusztus 1-jei hatállyal történő engedélyezését.
A Tanács a kérelemnek helyt adott, s az önálló működést augusztus 1-jei hatállyal engedélyezte.
Teljes felújítása alkalmából ünnepi külsőségek között felszentelték az evangélikus templomot. Az istentiszteleten Szebik Imre püspökhelyettes hirdette az igét.
A jeles alkalom tiszteletére ünnepi közgyűlést tartott a gyülekezet, melyen számos meghívott vendég vett részt. Jelen volt többek között Szebik Imre, Bárány Gyula evangélikus esperes, Zdiarszky László katolikus plébános, Susovits István, a katolikus egyházközség világi elnöke, Csapiár Zoltán tanácselnök és Kollár József, a Hazafias Népfront elnöke.
Az összegyűltek előtt Koháry Ferenc, a gyülekezet lelkésze ismertette a két éven át tartó, 600 000 forint költségű építkezés menetét, majd méltatta mindazok tevékenységét, akik különösen sokat tettek a munkálatok sikeréért. Megköszönte a gyülekezeti tagok adományait, s az országos egyházi vezetés anyagi támogatását.
Külön szólt id. Németh Árpád egyházközségi gondnok fáradságot nem ismerő munkájáról, melyért - mint mondta - örök hálával tartozik neki a gyülekezet. Elismerően emlékezett meg a megroskadt toronysisakot újjáépítő Horváth József ácsmester, a bádogosmunkákat végző Németh István, és a kőművesmunkákat végző Kaszás József építőmester és társai munkájáról.
Szólt arról is, hogy a felújítási munkálatok során bukkantak rá az 1895-ben padlásra került régi kettőskeresztre, mely 1795-től 1895-ig díszítette a templom tornyát. A becses emléket restaurálták, s a templom bejáratánál az épület méltó díszeként a falra erősítették.
A felújított torony csúcsát díszítő újraaranyozott kereszt alatti gömbben egy emlékiratot helyeztek el, amely megörökíti az utókor számára a felújítási munkák körülményeit és történetét, s megőrzi az utódoknak a munkálatokban résztvevők nevét.
A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa 112/1988.(X. 6.) NET számú határozata engedélyezte az 1973-ban Lébénymiklós néven történt községegyesítés megszüntetését. Az Elnöki Tanács hozzájárult ahhoz, hogy a különvált települések Lébény illetve Mosonszentmiklós néven ismét önálló településekké váljanak, s önálló községi tanácsokat szervezzenek.
Utolsó ülését tartotta a Lébénymiklós Nagyközségi Közös Tanács. A községek szétválásának első lépéseként megszüntette a tanács által fenntartott intézmények gazdálkodási feladatainak ellátására 1985. január 1-jén létrehozott Gazdasági-műszaki Ellátó Szervezetet. A 9 fős alkalmazotti létszámot és a béralapot Lébény és Mosonszentmiklós között lakosságarányosan (61 % - 39 %) osztották meg.
Megtartotta alakuló ülését a Lébény Nagyközségi Közös Tanács, amely a volt Lébénymiklós Nagyközségi Közös Tanács lébényi (15 fő) és mecséri (5 fő) tagjaiból jött létre Lébény székhellyel és Mecsér társközséggel.
A Tanács a Végrehajtó Bizottság titkárává 1989. január 1-jei hatállyal Steininger Imrénét nevezte ki. A 7 tagú Végrehajtó Bizottság a tanács elnökévé megválasztotta Csaplár Zoltánt, helyettese Novák Tiborné vezetőhelyettes óvónő lett. (Tjkv.)
A társközség jogállású Mecsér tanácstagjai elöljáróságot hoztak létre, elöljáróvá Gerháth Zoltánt választották.
Lébény nagyközségi jogállását továbbra is megőrizte.
A mosonszentmiklósi iskola példáját követve a mecséri iskola is kivált az integrált intézmény szervezetéből, a továbbiakban önálló intézményként működött tovább.
Új vezetéssel kezdte az új évet a Lébény SE. Az egyesület elnöke Novák Tibor, gazdasági vezetője Steininger Imréné, szakosztályvezető Németh Tibor lett. A 16 tagú elnökség mandátuma öt évre, 1994-ig szólt.
Jáky György orgonaépítő mester felújította a Szent Jakab templom 1856-ban készült orgonáját.
A Tanács úgy határozott, hogy a Győr-Sopron Megyei Tanács Művelődésügyi Osztályának kezdeményezésére a lébényi általános iskolában kihelyezett zeneiskolai tagozatot létesít. A döntés szerint a működés tárgyi feltételeit a fenntartó lébényi tanács, a zenetanárokat valamint a szakmai irányítást és felügyeletet az anyaiskola, a győri Liszt Ferenc Zeneiskola biztosítja. A képzés zongora, furulya, fuvola, hegedű, trombita és gitár tanszakon indult meg.
Zdiarszky László katolikus plébános távozott Lébényből. Utóda Radó Tamás lett.
Domsitz Mihály a Magyar Demokrata Fórum helyi szervezete nevében a tanácsülésen arról tájékoztatta a Községi Tanács tagjait, hogy a második világháború lébényi áldozatainak közadakozásból emlékművet kívánnak állítani. Elképzelésük megvalósításához kérte a lakosság, a gazdálkodó szervezetek valamint a Tanács támogatását. Bejelentette azt is, hogy az anyagi hozzájárulások a helyi takarékszövetkezetnél nyitott számlára befizethetők.
Ismét önállóvá váltak a korábban a Nagyközségi Közös Tanács szintjén összevont tűzoltó egyesületek. Az újjáalakult lébényi egyesület parancsnoka Rózsa Béla lett.
Háromévi takarékoskodás után ekkor vásárolt a Lébényi Önkéntes Tűzoltó Egyesület számára egy dízelüzemű, hathengeres Csepel tűzoltóautót a Tanács.
A községi könyvtár, amely a kultúrház lebontása után a Fő utca 70. sz. alatt - az egykori Modrovich-ház melléképületében - kapott helyet, az év folyamán a pártvagyon felosztásának eredményeként tanácsi tulajdonba került volt pártbizottsági székházba költözött. Jelenleg is ebben az épületben, az egykori „tejház” helyén működik.
Befejeződött a rendőrségi körzeti megbízotti lakás és szolgálati helyiség építése. A tanács által biztosított telken a termelőszövetkezet építőbrigádja által kivitelezett épület költségeihez a helyi gazdálkodó szervezetek is jelentős összegekkel járultak hozzá.
Az átadási ünnepségen Dr.Válki István, a megyei tanács elnökhelyettese mellett dr. Simon Tihamér, a megyei rendőrfőkapitány is megjelent.
Az általános iskola igazgatója, Horváth János 24 évi lébényi szolgálat után nyugdíjba vonult.
A Nagyközségi Közös Tanács augusztus 1-jei hatállyal Kiszeli Lajost nevezte ki az általános iskola igazgatójává.
A Lébény SE csapata fölényesen, 21 pont előnnyel, veretlenül nyerte a körzeti bajnokságot, s ismét felkerült a megyei első osztályba.
Az eredményben meghatározó szerepe volt annak, hogy sikerült megnyerni játékosedzőnek Wesztergom Imrét, a MÁVDAC volt játékosát, s hogy a csapatot erősítette a Győri Dózsából hazaigazolt Heizer Győző is.
Ünnepélyes külsőségek között adták át rendeltetésének az általános iskola új tornacsarnokát. A csarnok létrehozásáról már 1985-ben döntött a Közös Tanács, megvásárolták, majd felállították az épület fémváz-szerkezetét is, az anyagiak hiánya azonban késleltette a beruházás tervezett ütemű megvalósítását. A munkálatok 1987-től gyorsultak fel, ekkor a 16,5 milliósra tervezett beruházás kivitelezésére a Jánossomorjai TÖVÁLL kapott megbízást.
Helyi költségvetési forrásokból, jelentős megyei tanácsi támogatásból, a község gazdálkodó szerveinek (TSz, ÁFÉSZ, Vetőmagtermeltető Vállalat) hozzájárulásaiból, munkahelyi közösségek és magánszemélyek felajánlásaiból, továbbá a község lakosságának a kivitelező cég által felügyelt és irányított társadalmi munkájával épült fel a sokak által régóta várt létesítmény. Elkészültekor értékét 32 millió forintra becsülték a szakemberek.
A rendszerváltozás jelképerejű eseményeként Lébényben is lezajlottak a helyi önkormányzati választások. A lakosság részvételi aránya 52 %-os volt. A nagyközség volt tanácselnöke, Csaplár Zoltán nem indult a választásokon. Polgármesterré Wesztergom Viktort, képviselőkké dr. Angyalics Attilát, Bujtás Lászlót, Finta Lászlót, Gyurós Pétert, Hatos Istvánt, Kiszeli Lajost, Koroknay Lászlót, Nátz Miklóst, Novák Tibort, Wandraschek Ferencet és Wurczinger Józsefet választotta meg a község lakossága.
Az önkormányzati választásokkal egyidejűleg Mecsér megszűnt Lébény társközsége lenni, a település ismét önállóvá vált.
Megtartotta alakuló ülését Lébény nagyközség képviselőtestülete.
A testület döntött arról, hogy a polgármester tisztségét ne társadalmi megbízatásban, hanem főállásban töltse be. Megválasztotta az ügyrendi bizottságot, s kijelölte a megyei közgyűlés tagjait majdan megválasztó küldöttgyűlésbe delegált lébényi önkormányzati képviselőket. Megyei közgyűlési tagnak Wesztergom Viktor polgármestert jelölte a testület, őt később a megyei küldöttgyűlés Győr-Moson-Sopron megye közgyűlésének tagjává választotta. (Kjv.)
Egy, a Rabi tóban történt halpusztulás miatt a képviselőtestület úgy határozott, hogy az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóságtól kéri a községi szennyvíz-ürítőhely környezetvédelmi vizsgálatát. Erre okot annak gyanúja adott, hogy a Florasca Környezetgazdálkodási Vállalat kezelésében lévő, 1979-ben kialakított ürítőhely szennyezi a mellette folyó Rákos-ér vízét, s ily módon a falu horgász- és fürdőhelyét, a Rákos-ér által is táplált Rauchwarter-tavat. Alátámasztani látszott ezt a föltevést az a körülmény, hogy a szennyvíztároló vízszintje 3 méterrel magasabb volt a tőle 20 méternyi távolságra folyó Rákos-ér vízszintjénél.
A szakemberek azonban azt állapították meg, hogy a szennyvíztároló nem szennyezi a környező vizeket.
A Magyar Demokrata Fórum helyi szervezetének kezdeményezésére létrejött a II. Világháborús Emlékmű Alapítvány. Kuratóriumának elnöke Bujtás László, tagjai Finta László, Domsitz Mihály, Dömsödi József, Koháry Ferenc, Nátz Miklós, Tóth Ernő és Wesztergom Viktor voltak.
Elkészült a községháza korszerű központi fűtési rendszere.
A jegyzői állás betöltésére októberben kiírt pályázat elbírálása körüli heves viták során Wesztergom Viktor bejelentette polgármesteri tisztségéről való lemondását. A testület nem fogadta el a lemondást, döntésének újragondolására kérte a polgármestert.
A jegyzői állásra kiírt pályázatot eredménytelennek nyilvánította, s Steininger Imréné VB titkárt új pályázat közzétételével bízta meg a képviselőtestület.
Az 1990-es év folyamán előbb a lébényi, majd a mosonszentmiklósi, végül a mecséri termelőszövetkezeti tagok többségében is megérlelődött az elhatározás az 1974- ben összevont szövetkezetek önállósítására. A mosonszentmiklósi művelődési házban tartott egyesített közgyűlés 1991. január 1-jei hatállyal kimondta a három gazdaság különválását. Vagyonmegosztó bizottság alakult, amely 1991. március 31-éré befejezte a közös vagyon felosztását.
Az ismét önállóvá lett lébényi termelőszövetkezet, - amely az 1970 óta viselt „Lenin” helyett ekkor vette fel a „Március 15.” nevet - 1991. január 3-án vezetőségválasztó közgyűlést tartott.
Elnökké Holzinger Istvánt, elnökhelyettessé Selmeci Zoltánt, a növénytermesztési főágazat vezetőjévé Makai Gábort, az állattenyésztési főágazat irányítójává az elnök- helyettes Selmeci Zoltánt, műszaki főágazatvezetővé Hajós Mihályt választották. A főkönyvelő Roszikné Liditt Erzsébet lett. A 11 tagú vezetőség mellett 5 tagú felügyelő bizottságot is választott a közgyűlés.
A képviselőtestület alpolgármesterré választotta Kiszeli Lajost, majd - vita nélkül, titkos szavazással, egy tartózkodás mellett - a jegyzői állásra pályázatot benyújtott Steininger Imrénét VB titkári tisztségéből felmentette, s Lébény nagyközség jegyzőjévé nevezte ki.
Lébény nagyközség képviselőtestülete Mosonszentmiklós önkormányzatával közösen pályázatot nyújtott be a két község ellátását biztosító vízmű vízbázisának bővítésére, egy új, harmadik kút fúrására.
A sikeres pályázat eredményeként a vízmű vízbázisa egy eredetileg 270 méter mélységűre tervezett, végül 140 méter mélyre fúrt új kúttal bővült.
A beruházás költsége 2,7 millió forint volt, melyhez az üzemeltető Győr és Környéke Vízmű és Fürdő Vállalat 1 350 000 forinttal járult hozzá.
Az iskola igazgatójának kezdeményezésére az általános iskola tantestülete, a Szülői Munkaközösség és a diákönkormányzat létrehozták a Gyermekeinkért Alapítványt. Az alapítókat elhatározásukban az a szándék vezérelte, hogy ily módon megteremtsék az iskolai tehetséggondozás ösztönzéséhez, fejlesztéséhez, és a kiemelkedő teljesítmények elismeréséhez szükséges anyagi alapokat.
Wesztergom Viktor polgármester megvált tisztségétől. Az új polgármester megválasztásáig feladatkörét - társadalmi megbízatásban - Kiszeli Lajos alpolgármester vette át.
A képviselőtestület döntést hozott a községi szennyvízcsatorna-rendszer megépítéséről. Figyelembe véve azt is, hogy a beruházást az állami költségvetés a költségek 60 %-ával támogatta, az önkormányzat - Mosonszentmiklóssal közösen - megbízást adott a tanulmánytervek elkészítésére.
A Wesztergom Viktor lemondása miatt kiírt időközi polgármester-választást - melyen négy jelölt indult - érvénytelennek kellett nyilvánítani, mivel a választópolgároknak csak kevesebb, mint kétötöde élt választójogával.
Rendkívüli mértékben lecsökkent a bölcsőde férőhely-kihasználtsága, az ott dolgozók létszáma meghaladta az ellátottakét, ugyanakkor megszűnt a bölcsődék fenntartásához eddig nyújtott állami támogatás. Minderre tekintettel március 28-i ülésén az önkormányzat május 31 -i hatállyal megszüntette a bölcsőde működését, s úgy határozott, hogy az intézmény épületébe az 1. számú (benti) óvodát költözteti át.
Az így funkcióját vesztett, 1906-ban készült óvodaépületet kereskedelmi célra bérbe adta a képviselőtestület.
A képviselőtestület - az utca lakóinak véleményét is kikérve - a Felszabadulás út nevét Fő út-ra változtatta.
A kábeltelevízió stúdiója
A polgármester-választás második fordulóján 793 lébényi választópolgár adta le szavazatát. A három jelöltre leadott 780 érvényes szavazat 48,5 %-át Finta László független jelölt kapta, elnyerve ezzel Lébény nagyközség polgármesteri tisztét.
Szebik Imre püspök igehirdetésével ünnepi istentiszteletet tartott az evangélikus gyülekezet abból az alkalomból, hogy befejeződött templomuk orgonájának felújítása. Az igehirdetést követően a püspök Bárány Gyula esperes segédletével megáldotta a Jáky György orgonaépítő mester által teljesen felújított és korszerűsített orgonát. Ezt követően Hatos István felügyelő köszöntötte a püspököt, az orgonaépítőt, valamint a gyülekezet volt és jelenlegi kántorait, Hauptmann Olgát, Korda Tibort és Szebik Attilát.
Megkezdte működését a lébényi kábeltelevízió. A szervezésben és a rendszer kiépítésében jelentkező kezdeti nehézségek dacára a hálózat három ütemben kiépült a község egész területén. A működés eredményeként nőtt a rendszerhez csatlakozott lébényi polgároknak a helyi kérdéseket illető tájékozottsága. A stúdióvezető Pálinger Béla rendszeresen közvetített élő illetve felvételről folyó adásokat a képviselőtestület üléseiről, és a különböző községi rendezvényekről.
Megjelent az állam által az állampolgárok tulajdonában igazságtalanul okozott károk részleges kárpótlásáról szóló 1991. évi XXV. törvény, mely szerint kárpótlás illeti meg az 1949. június 8-a után elvett földekért, ingatlanokért a volt tulajdonost, annak halála esetén leszármazóját, leszármazó hiányában a volt tulajdonos túlélő házastársát.
A törvény megalkotása során a jogalkotót az a szándék vezette, hogy valamilyen módon kárpótolja azokat, akik az államosítások és az erőltetett szövetkezetesítés során vagyoni károkat szenvedtek. A jogszabály a földtulajdon teljes, az egyéb tulajdon részleges kárpótlását tette lehetővé.
A kárpótlás gyakorlati lebonyolítására az állam kárpótlási jegyeket bocsátott ki, s az egykori károsultak - vagy azok, akik e jegyeket felvásárolták - a kárpótlási jegy ellenében árverezhettek a szövetkezetek használatában vagy állami tulajdonban lévő, s most a törvény alapján kárpótlásra kijelölt földekre.
Községünkben házzal, vállalkozással összefüggő kárpótlási igény elenyészően kevés mutatkozott, az igények döntő többsége a földtulajdonban okozott károkkal kapcsolatban jelentkezett.
A kárpótlási folyamat zökkenőmentes lebonyolítása érdekében a nagyközségi önkormányzat képviselőtestülete az 1992. évi II. sz. törvény 20. §-a értelmében a termőföldek kárpótlás céljára történő kijelölésének ellenőrzésére 1992. február 20-án helyi érdekegyeztető fórumot alakított. A fórum munkájában az önkormányzat megbízottjaként Finta László polgármester, a termelőszövetkezet delegáltjaként Lenzsér István, a részarány-földtulajdonosok képviselőjeként Németh József, a kárpótlási igényt bejelentett személyek képviseletében pedig Gulyás István, Rauchwarter Erzsébet, Németh Miklós, Győri Lajos, Szebik Géza, Szebik Attila, Takács Ignác, Unger Árpád, Unger Pál, Völgyesi László és Wandraschek Ferenc vettek részt.
A folyamat felgyorsítására hamarosan napvilágot látott 1992. évi IL. törvény alapján a kárpótlásra vonatkozó kérelmek intézése céljából 1992. augusztusában a nagyközségi önkormányzat földrendező bizottságot hozott létre.
E bizottság feladata az volt, hogy a bejelentett igények ismeretében a megyei kárrendezési hivatalnak javaslatot tegyen az árverésre kerülő földek kijelölésére, a földárverések ütemezésére, továbbá az árveréseket megelőzően megkísérelt egyezségek előkészítésére.
Tagjai a polgármester valamint Rauchwarter Erzsébet, Limp Alajos, Völgyesi László, Győri Lajos, Unger Pál, Németh Miklós és Szebik Attila voltak.
A hosszan elhúzódó kárpótlási folyamat eredményeként 5 árverés során összesen 1084 hektár, korábban a termelőszövetkezet használatában volt föld került ismét magántulajdonba, összesen 20 502 aranykorona értékben.
Az 1990-91-es bajnoki évadot a Lébény SE csapata 33 ponttal a megyei bajnokság 7. helyén zárta, s az egyesület vezetőségének értékelése szerint „becsülettel megállta a helyét”.
A tisztéből távozó Radó Tamás katolikus plébános utódává Smudla Tamást nevezte ki a győri püspök.
Nagy sikerrel bonyolódtak le a falunap rendezvényei. A költségeket - írásbeli megállapodás alapján - az önkormányzat és a termelőszövetkezet közösen állták.
Megjelent a Lébényi Tükör című helyi lap első száma. Az időszakos kiadvány képviselőtestület által megbízott szerkesztőbizottságának elnöke Kiszeli Lajos, tagjai Kilácskó Attiláné és Bujtás László voltak.
„Napjainkban Lébény társadalmában is egyre határozottabban fogalmazódik meg az az igény, hogy minél többen mondhassanak véleményt a helyi közügyekről, hogy egyre nagyobb számban válhassanak szűkebb pátriánk sorsának tevékeny formálóivá. Lapunk ennek a szándéknak a megvalósulásához kíván a helyi közélet, a helyi nyilvánosság egyik fórumaként hozzájárulni. Nem pályázunk irodalmi babérokra, s jólértesültség dolgában sem akarunk az országos és regionális lapokkal versenyre kelni. Feladatunknak csupán azt tekintjük, hogy tájékoztatást adjunk a helyi közéletről, az önkormányzati munkáról, hogy közöljük a gazdálkodó szervezetek tevékenységéről, az ellátásról, a szolgáltatásokról szóló híreket. Beszámolunk a kulturális és sportélet eseményeiről, a környezet- és természetvédelem gondjairól, az egyházak helyi híreiről, s ha a terjedelmi korlátok erre módot adnak, közreadunk honismereti írásokat, irodalmi próbálkozásokat is „ - ismertette a lap vállalt feladatát a Lébényi Tükör első számában a szerkesztőbizottság.
A helyi önkormányzat közéleti és információs lapja két és fél évet élt, utolsó számát 1993 karácsonyán vehették kézbe olvasói.
(Másfél évtizednyi szünet után Kovács Gábor polgármester kezdeményezésére 2007. márciusában ismét helyi lapot vehettek kezükbe Lébény lakói, megjelent a LÉBÉNY című ingyenes információs lap első száma. Kiadója az önkormányzat képviseletében Kovács Gábor polgármester, szerkesztői Gyúrós Tamara és Takácsné Bertalan Zsuzsanna.)
Megépült a Hanságot átszelő, az egykori római út nyomvonalát követő útszakasz Bormászpuszta és Tárnokréti között.
A két település közti összekötő út megépítéséhez a lébényi tanács által még a rendszerváltást megelőzően benyújtott pályázat alapján a Közlekedési Minisztérium 72 millió forintot biztosított.
Az útépítés ellen a győri Reflex Környezetvédő Egyesület számos tiltakozó akciót szervezett. Ezeknek az akcióknak is szerepük volt abban, hogy az Országos Környezetés Természetvédelmi Hivatal 4 millió forintos hozzájárulásából Magyarországon itt építettek először az úttest alatt több ponton átvezető, a védett kétéltűek biztonságos helyváltoztatását elősegítő békaalagutakat.
A képviselőtestület elfogadta Lébény új címerét. A döntés előkészítésével a testület Kiszeli Lajost bízta meg, aki levéltári kutatásai alapján három, történelmileg hiteles, s a heraldika szabályaival is összhangban álló változatban készítette el a nagyközség címerének terveit. Ezek a címerváltozatok olyan motívumok felhasználásával készültek, melyek mindegyike előfordul a község által különböző korszakokban használt pecsétnyomók valamelyikén. A címerterveket az 1991. szeptemberi falunapon ismerhette meg a község lakossága, s az ekkor lebonyolított szavazás eredményében megnyilvánuló közakaratot figyelembe véve fogadta el a képviselőtestület a község jelképévé emelkedett változatot. Leírása a következő:
„Ívelt oldalú, hegyes talpú pajzs kék mezőjében vörös színű álló ekevas, benne arany görög kereszt. Az ekevas jobb és bal oldalán ezüstszínű, négylevelű vadrózsa helyezkedik el öt szirom- és öt csészelevéllel. A címerpajzson ötágú arany korona nyugszik.”
Az ekevas a település mezőgazdasági jellegét, a kereszt az egykori bencés apátságot jelképezi. A két ezüst vadrózsa Moson vármegye címerére, az ötágú arany rangjelző korona pedig Lébény egykori mezővárosi jogállására utal.
A Liszt Ferenc Vegyeskar szervezetileg átalakult, egyesületté vált. A 37 alapító taggal létrejött egyesület neve: Lébényi Liszt Ferenc Dalkör Vegyeskara. Az egyesület elnöke Imre István, titkára Szüts Erzsébet, gazdasági vezetője Steininger Ágota lett.
Huszonegy alapító taggal, 765 000 forint törzstőkével létrejött a Lébény Sportjáért alapítvány, melynek vagyonához a nagyközség önkormányzata - az alapítók egyikeként - 500 000 forinttal járult hozzá.
A nagyközségi önkormányzat megvásárolta a Győri Számítástechnikai és Ügyvitelszervező Vállalat (SZÜV) által épített, ekkor már funkció nélküli üzemépületet, amely az önkormányzat tulajdonában lévő, mintegy 5000 négyzetméteres telken állt. Az ötmillió forintért megvásárolt épületet jelentős átalakítások után közművelődési, közösségi célokra vette birtokába a község lakossága. Az ünnepélyes birtokbavételre 1995 októberében, az Idősek Napja alkalmából szervezett ünnepi rendezvényen került sor.
Megkezdődtek a Győr-Hegyeshalom közti autópálya-szakasz építését megelőző leletmentő ásatások. A Szőnyi Eszter, Tomka Péter, T. Németh Gabriella és Takács Miklós régészek által irányított feltárások kisebb-nagyobb megszakításokkal 1995-ig folytatódtak.
Jelentős régészeti értékű lelet került elő Lébény határában.
A dr. Tomka Péter vezetésével folyó ásatás során a Kaszás-dombon feltárt X-XI. századi, kora középkori temetőben a 44. számú sírból egy valódi koponyalékelés nyomait őrző női koponya került elő, a 17. számú sírban pedig egy olyan női koponyára leltek, amely jelképes trepanációra utaló elváltozást mutat. (89)
A 44. számú sírban nyugvó 55- 60 év körüli nő koponyájának jobb oldali falcsontján 27 x 21 mm nagyságú, kerek formájú lékeléses nyílás található. Szakemberek szerint nagy bizonyossággal állítható, hogy a trepanáció gyógyító célzattal történt. Ezt látszik alátámasztani az a körülmény, hogy a koponya maradványai olyan csontszerkezetbeli elváltozásokat mutatnak, melyek okozója jelentős fájdalmakkal járó betegség lehetett. A csontújraképződés, a sarjadás jelei alapján a beteg néhány hónappal túlélhette az operációt.
Az ilyen típusú - az újabb kőkorszaktól a középkorig viszonylag gyakran alkalmazott - valódi trepanáció okát, célját pontosan nem ismerjük. Talán a hosszan fennálló erős, határozott lokalizációjú fejfájást okozó elváltozásokat (pl. tályog, agyvelődaganat, agyérszűkület), illetve rohamokban jelentkező, a külső szemlélő számára sokkoló hatású betegségeket (epilepszia) próbálták így kezelni. Meglepő, de a kezdetleges eljárás igen jó arányban végződött eredményesen, erről tanúskodnak azok a koponyák, melyek a teljes gyógyulás jeleit mutatják, s igazolják, hogy az operáción átesett betegek egy része akár évtizedekkel túlélte a beavatkozást.
A 17. számú sírban nyugvó, 18-20 év körülire becsülhető nő koponyájának tetején lévő 14 x 9 mm nagyságú csontvájulat a jóval ritkábban előforduló jelképes koponyalékelésnek megfelelő elváltozást mutat.
A jelképes trepanáció lényege az, hogy míg a valódi koponyalékelés a koponyacsont mindhárom rétegén való áthatolást jelent, addig a jelképes lékelés nem hatol át a koponyán, csak a legkülső réteget érinti.
Nem ismert a beavatkozás igazi oka, célja, s kivitelezésének pontos módszere, műtéti technikája sem. (18)
Az evangélikus egyházközség az 1991. évi XXXII. törvény rendelkezéseire hivatkozva kérte a Damjanich u. 3. szám alatti volt egyházi tanítói lakások és ifjúsági egyesületi helyiség visszaadását. Lépését azzal indokolta, hogy az eddig pedagógus szolgálati lakásként funkcionáló épületet az egyházi alkalmazottak - kántor, egyházfi - elhelyezésére szeretnék javadalmi lakásként felhasználni.
A képviselőtestület 1993. június 30-i hatállyal az egyházközség által visszaigényelt ingatlan átadásáról döntött.
A kisiskola épületének 1/3 tulajdonjogára vonatkozó egyházközségi igényt azonban a képviselőtestület elutasította. A volt evangélikus iskolaépületért a gyülekezet négymillió forint pénzbeli kárpótlást kapott, melyet később az új lelkészlak építéséhez használtak fel. (—> 1999. november 15.)
A kárpótlással párhuzamosan folyt a termelőszövetkezet átalakulása is.
1992 áprilisában tartották meg a szövetkezet vagyonnevesítő közgyűlését, melynek során a vagyonnevesítés törvényben szabályozott rendjének megfelelően a szövetkezet tulajdonát a tagok között felosztották oly módon, hogy valamennyi szövetkezeti tag vagyonjegyet kapott. A vagyonjegyen túl a szövetkezeti tagoknak további 10 000 Ft értékű részjegytőkét is juttatott a közös gazdaság, melynek birtoklása - vagyoni értékén túl - a tulajdonosnak az új típusú, átalakult szövetkezetben fennálló tagsági jogviszonyát is igazolta.
1992. novemberében zajlott le a vagyonmegosztó közgyűlés, melynek időpontjáig 12 nyugdíjas és 4 aktív tag jelentette be a szövetkezetből való kilépését. A közgyűlés feladata az volt, hogy a kilépő tagok által kért vagyontárgyakat közös megegyezés alapján tulajdonba adja. A közgyűlés - a megyében páratlan módon - teljes egyetértésben zajlott le, valamennyi kilépő megkapta az általa igényelt vagyontárgyat. A kivitt vagyon értéke nem érte el a szövetkezet összvagyonának 3 %-át.
1992. december 4-én - a szövetkezeti törvényben szabályozott eljárásrend szerint - lezajlott a szövetkezet átalakuló közgyűlése. Elnökké ismét Holzinger Istvánt választották. Az elnökhelyettesi tisztséget megszüntették, a főágazat-vezetőket és a főkönyvelőt megerősítették tisztségükben. A 11 tagú vezetőség igazgatósággá alakult át, továbbra is megőrizte nevét, s funkciójában maradt az öttagú felügyelőbizottság.
Ezt követően - az ötéves ciklusoknak megfelelően - 1997-ben, majd 2002-ben újították meg a gazdaság vezetőinek és vezető testületeinek mandátumát. 2002-ben az igazgatóság létszámát 5 főre, a felügyelő-bizottságét 3 főre csökkentették. Elnökké ekkor ismét a közbizalomnak örvendő Holzinger Istvánt, növénytermesztési főágazat-vezetővé Lenzsér Istvánt, állattenyésztési főágazat-vezetővé Selmeci Zoltánt, a műszaki főágazat vezetőjévé Limp Miklóst választották. A szövetkezet főkönyvelője Samodai Imréné lett.
Régi igénye volt Lébény lakosságának a szennyvízelvezetést biztosító csatornaközmű megépítése.
Május 13-án Finta László polgármester lakossági fórumon tájékoztatta az érdeklődőket a szennyvízelvezetéssel összefüggő önkormányzati elképzelésekről, a csatornamű-társulat létrehozására vonatkozó tervekről.
A fórumot követő napokban kérdőíves módszerrel 1140 ingatlantulajdonos véleményét kérte ki az önkormányzat. Közülük 839 nyilatkozott úgy, hogy a tervekkel egyetért, s csatlakozni kíván a szennyvízcsatomamű-társulathoz.
Az önkormányzat az apátsági templom díszkivilágítására új köztéri lámpatesteket és reflektorokat vásárolt, s kiépíttette a díszkivilágítás működtetéséhez szükséges műszaki rendszert.
Az előzetes szakvélemények alapján az önkormányzat úgy döntött, hogy a volt gimnázium lapostetős épületét magastetős ráépítéssel, tetőtérbeépítéssel bővíti.
A döntést követően a tervezési munkálatokkal az ÁTRIUM Tervező Kft-t bízták meg. Döntés született arról is, hogy a „nagyiskola” elavult, elhasználódott szén- és olaj- kályháit egyedi kazánról működő központifűtés-rendszerrel cseréli fel a képviselőtestület.
Felavatták azt a közadakozásból és jelentős önkormányzati támogatással készült emlékművet, melyet a templom főbejárata előtti téren a II. világháború hősi halottainak és polgári áldozatainak emlékére Bujtás László tervei alapján emeltetett a község lakossága.
A fekete gránitlapok három csoportba rendezve őrzik a világégés áldozatává lett lébényi polgárok nevét. Közülük 89 a hősi halott, 21 a harcok polgári áldozata, s 19 a zsidó vallású, a koncentrációs táborokban életét veszett lébényi lakos.
A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚ LÉBÉNYI HŐSI HALOTTAINAK
ÉS POLGÁRI ÁLDOZATAINAK EMLÉKÉRE
Baranyai József, Bertalan Lajos, Bogár Gusztáv, Bogár János, Bősze Mihály, Bősze Miklós, Burián László, Czank Dezső, Czank Ferenc, Czank Lajos, Czank Sándor, Csépi György, Csépi Károly, Csizmadia György, Eöri József, Élő Antal, Élő Imre, Élő Vilmos, Farkas Imre, Farkas József, Fehérvári Gyula, Ferstl István, Ferstl Mihály, Fördős István, Fördős Pál, Galambos Ferenc, Gazsó György, Gazsó János, Geisztlinger István, Geisztlinger József, Grádinger Antal, Győrig Mihály, Haipung István, Hauptmann Mátyás, Horváth Imre, Horváth Károly, Horváth Márton, Horváth Márton, Ifjú József, Juhász Ferenc, Juhász Károly, Káldi Lajos, Kerovitz Imre, Kovács Kálmán, Kovács Miklós, Kovács Viktor, Kósa Károly, Lampek József, Lassz Pál, Lengyel Vilmos, Lébényi István, Limp István, Limp János, Limp Lajos, Mayer Antal, Nakovitz Pál, Nátz István, Nátz József, Németh János, Németh Károly, Nits István, Pausz Ágoston, dr. Pápai Lajos, Pongrácz József, Polgár József, Prehauser József, Prémus József, Rátz Gyula, Reisinger Mátyás, Scheier Ferenc, Schmitzhofer Károly, Simon István, Stinner Lajos, Susovits József, Szabados Lajos, Szabó József, Szabó Vilmos, Szíj Zoltán, Szigeti Géza, Szücs Lajos, Takács Sándor, Timlinger Imre, Tóth Károly, Tóth Lajos, Varga Ferenc, Weisz János, Weisz Pál, Weinhandl Vilmos, Wurczinger István
Bogár Anna, Bogár Julianna, Buti Emma, Fehérvári István, Finta János, Geisztlinger Ferenc, Göltl Jánosné, Győrig György, Horváth Imre, Horváth Sándor, Jérig István, Kaszás Gyula, Kovács Gyula, Kovács Lajos, Millei Mátyás, Nátz Pál, Németh József, Stinner István, Stinner József, Thullner József, Tóth Sándor
Deutsch Alfréd, Deutsch Alfrédné, Deutsch István, Deutsch Zsuzsika, Deutsch Lajos, Deutsch Vilmosné, Deutsch Rózsi, Deutsch Etel, Goldstein Mórné, Goldstein Jakab, Goldstein Jakabné, Goldstein István, Goldstein Tibor, Schlésinger Henrik, Schlésinger Henrikné, Wittmann Simonné, Wittmann Irma, Wittmann Rózsi, Winkler Vilmosné
ÁLLÍTTATTA LÉBÉNY NAGYKÖZSÉG LAKOSSÁGA
1991
Az emlékmű avatásán jelen volt D. Szebik Imre evangélikus püspök, Dr. Bóna László katolikus püspöki helynök és Szentkuti Károly, a megyei közgyűlés alelnöke. Az avatóbeszédet D. Szebik Imre, Lébény szülötte mondta.
A Lébényi Liszt Ferenc Vegyeskar - fennállásának 70. évfordulóját ünnepelve - nagysikerű jubileumi koncertet rendezett a Szent Antal kápolna kertjében.
Az ünnepi hangversenyen fellépett a Pozsonyeperjesi Vegyeskar (Szlovákia), a győrszentiváni József Attila Kórus, Mödling Város Vegyeskara (Ausztria), Gyarmat Község Vegyeskara, a kónyi Erkel Ferenc Kórus, a nagymegyeri Bárdos Lajos Kórus (Szlovákia) és a Liszt Ferenc Vegyeskar.
A koncert előtt Lébény polgármestere és képviselőtestülete fogadást adott a vendégkórusok kíséretében Lébénybe érkezett polgármesterek, a karnagyok és a meghívott vendégek tiszteletére.
A termelőszövetkezet kiváló minőségű lóállományának híre-neve is szerepet játszott abban, hogy Lébényben került megrendezésre a területi fogathajtó bajnokság II. fordulója díjhajtás, maratonhajtás és akadályhajtás kategóriában.
A belépőjegyek tombolajegyként is szolgáltak. A fődíj szerencsés nyertese egy kis- csikót vihetett haza.
Lébény futballcsapata a megyei labdarúgó bajnokságot a Távközlési SE és a Koroncó csapata mögött a harmadik helyen zárta.
A Győr-Baumgarten közti földgázvezeték megépítése módot kínált arra, hogy a Mosonszentmiklós határában megépíteni tervezett gázátadó állomásról a térség 18 településének gázellátását is megoldják az érintett önkormányzatok.
A lehetőséggel élni kívánó települések képviselői Lébényben tartott tanácskozásukon a gázellátó rendszer kiépítésének első lépéseként egy tanulmányterv megrendeléséről döntöttek.
Elkészült a „nagyiskola” fűtés-korszerűsítése, megvalósult a diákok és nevelők által régóta vágyott központi fűtés.
Az iskola igazgatója arról tájékoztatta a képviselőtestületet, hogy az iskola megkezdte a számítástechnikai szaktanterem kiépítéséhez szükséges személyi számítógépek beszerzését. Kezdeményezésére a testület - az iskola által megyei pályázaton nyert 160 ezer forint kiegészítéseként - további 250 ezer forinttal támogatta az iskolai elképzelések megvalósítását.
Időszerűvé vált az időjárás viszontagságai következtében megrongálódott I. világ- háborús emlékmű felújítása. A tisztítás, az eső által a kőzetből kimosott mész pótlása és a konzerválás költségei meghaladták a 110 ezer forintot.
A felújítással egyidőben került fel az emlékmű talapzatára az onnan évtizedekkel korában eltávolított koronás állami címer.
A hősi emlékmű restaurálásával párhuzamosan sor került a Szent Jakab templom főbejáratával szemben álló Szent Flórián-szobor felújítására is.
Elkészült a község zászlaja. A fehér selyemből készült, arany rojttal szegélyezett zászló mindkét oldalát Lébény címere díszíti.
Lébény futballcsapata ismét a megyei bajnokság bronzérmese lett. Wesztergom Imre, aki több mint három éven át volt a csapat egyik meghatározó játékosa majd játé- kos-edzője, a bajnokság végén megvált a csapattól, Győrbe költözött.
Lébény, Mecsér és Mosonszentmiklós önkormányzatai társulási formában, Lébény központtal megszervezték a három település közös hétvégi orvosi ügyeleti szolgálatát.
Soha nem látott nézősereg gyűlt össze a Lébény SE labdarúgópályáján, amikor a hazai együttes a Magyar Kupa első fordulójában a legjobb 64 közé jutásért mérkőzhetett a magyar bajnok Kispest Honvéd labdarúgó csapatával. A közel 4000 néző előtt lejátszott mérkőzést 12:0 (4:0) arányban a vendégcsapat nyerte.
A Kispest Honvéd magyar válogatottakat is felvonultató csapata a Brockhauser - Csábi (Csehi 64. p.), Bánfi, Plókai - Stefanov, Pisont, Illés, Vincze - Orosz, Sallói, Hamar (Duró 64. p.) összállításban lépett pályára.
A Limp Ferenc edző által irányított lébényi együttes a Kadenszky - Simon, Gulyás, Fülöp, Kovács - Stipkovics, Horváth N. (Horváth J. 81. p.), Heizer - Markó, (Császár 68. p.), Hegedűs, Karika felállásban küzdötte végig a rendkívül sportszerű mérkőzést.
Megkezdődtek az „Alsó-Szigetköz és térsége” társulásba tömörült települések (Dunaszentpál, Dunaszeg, Győrladamér, Győrzámoly, Kunsziget, Lébény, Mecsér, Mosonszentmiklós, Öttevény) szennyvízcsatornázási és szennyvíztisztítási munkái.
A meghirdetett versenypályázatra 11 cég nyújtotta be a versenyfeltételeknek megfelelő kivitelezői pályázatát. A társult települések maguk dönhettek arról, hogy saját közigazgatási területükön mely céget bízzák meg a kivitelezéssel. A lébényi képviselőtestület úgy határozott, hogy a Dunántúli Vízügyi Építő Kft.-t (DUVIÉP) kéri fel a munkák elvégzésére.
A csatornamű-hálózat és tisztítótelep megépítésére alakult csatornamű társulathoz tartozó szigetközi települések a bős-nagymarosi vízlépcső megépítésével összefüggő hátrányaik ellensúlyozására a beruházáshoz jelentős támogatást kaptak az országos Vízügyi Alapból. Lébényt, Mosonszentmiklóst és Öttevényt nem sorolták a kedvezményezettek közé, s ennek következményeként a három településnek összesen 110 millió forint önkormányzati hozzájárulást kellett a kivitelezéshez biztosítani. Ebből Lébényt lakosságarányosan 32,39 %, azaz 35 629 000 forint terhelte, melyből 1993-ban 2 millió, 1994-ben 13 millió, 1995-ben 21 629 000 forintot kellett a Társulat számlájára átutalnia.
Az önkormányzat - tanulónkénti 1000 forintos átlagos költséggel számolva - biztosította az általános iskola tanulóinak ingyenes tankönyvellátását.
Új elnökséget választott a Lébény SE közgyűlése. Az elnök Sági Sándor lett. Az egyesület élén történt vezetőváltással egyidőben, a bajnokság őszi idényének végén új edző, Gyurmánczy Attila vette át a csapat szakmai munkájának irányítását. Gyurmánczy a Rába ETO-ban kezdte pályafutását, majd Békéscsaba, Szombathely, Keszthely, a Videoton és a MÁVDAC voltak pályájának állomásai. Lébénybe érkezését közvetlenül megelőzően az osztrák bajnokságban játszott.
Az önkormányzat - a lakossági vízdíjak körül régóta folyó heves viták lezárásának igényével - szakértői felmérést végeztetett a Lébényt és Mosonszentmiklóst ellátó vízközmű-rendszer állapotáról. A szakvéleménytől arra a kérdésre várt választ a testület, hogy célszerű-e, gazdaságos-e az önkormányzati tulajdonban, de a Győr és Környéke Vízmű és Fürdő Vállalat kezelésében lévő rendszer saját kezelésbe vétele.
A szakvélemény egyértelmű volt: saját üzemeltetésben a működés biztonságos feltételeinek megteremtése és folyamatos biztosítása csak a vízdíj jelentős növelése árán lehetséges. A szakértői vélemény ismeretében a testület döntött: nem vállalja az önálló üzemeltetést.
A közoktatásról szóló 1993. évi törvény előírásainak megfelelően megkezdte működését az iskolaszék, melynek célja és feladata az iskolában folyó nevelő-oktató munka segítése, a nevelőtestület, a szülők és a tanulók, az intézményfenntartó önkormányzat, továbbá az iskola munkájában érdekelt más szerveztek együttműködésének előmozdítása volt.
A 9 tagú testület három tagja (Nagy Tiborné, Kaszás Lászlóné és Takács Istvánné) a szülőket, Fülöp Lajosné, Jániné Tóth Mária és Kovács Istvánné a tantestületet, dr. Angyalics Attila, Hatos István és Kiszeli Lajos a fenntartó önkormányzatot képviselte. Az iskolaszék elnöke Nagy Tiborné, titkára Fülöp Lajosné lett. A megválasztott tagok mandátuma öt esztendőre szólt.
A győri Liszt Ferenc Zeneiskola bejelentette, hogy Lébényben működő kihelyezett tagozatát megszünteti. A nagyközség képviselőtestülete ekkor úgy határozott, hogy vállalva a fenntartással járó anyagi terheket, továbbra is biztosítja a lébényi gyermekek számára a zeneoktatásban való részvétel lehetőségét.
A döntés nyomán 1994 szeptemberében megszületett a lébényi zeneiskola, amely az általános iskolával összevont, közös igazgatású intézményként látta el feladatát, a zeneiskolai növendékek furulya-, fuvola- és zongoraoktatását. A profilbővülés eredményeként létrejött intézmény új neve Általános Iskola és Zeneiskola lett.
A zenei tagozat munkájának szakmai irányítására Virág Imréné igazgatóhelyettes kapott megbízást.
Lébény futballcsapata a megyei bajnokság 6. helyén végzett.
A Kovászna megyei Bodok község énekkarának meghívására a Lébényi Liszt Ferenc Vegyeskar, s az önkormányzat képviselőtestületének tagjai látogatást tettek Erdélyben.
Megtekintették Nagyvárad, Kolozsvár, Sepsiszentgyörgy, Kézdivásárhely és számos más település nevezetességeit. Az énekkar több nagysikerű hangversenyt adott. Lébény polgármestere Bodok község énekkarát és képviselőtestületét viszontlátogatásra hívta meg.
A tanévnyitó ünnepélyen Finta László polgármester átadta rendeltetésének a volt gimnázium felújított, s egy új, harmadik szinttel bővített épületét. Az 1992 májusában elhatározott bővítés eredményeként négy új tanterem, korszerű számítástechnikai szak- tanterem és könyvtár létesült. Teljes ablakcserére került sor, s az épület új külső vakolást kapott.
A kőművesmunkákat Salakta István és Kaszás József, az asztalosmunkákat Limp László, az ácsmunkákat Horváth József, a vízvezeték-szerelői teendőket pedig Németh István lébényi vállalkozók végezték. A műszaki vezetői feladatokat Tóth László látta el.
A kivitelezés költségei 23 730 000 forintra rúgtak.
Lezajlottak a helyi önkormányzati választások. A Tóth László elnökletével működő háromtagú választási bizottság, valamint a Steininger Imréné jegyző által vezetett választási munkacsoport irányításával lebonyolított választások első fordulójában a 2428 választójoggal rendelkező polgár 39,74 százaléka, 965 fő adta le szavazatát.
Polgármesterré két jelölt közül Csaplár Zoltánt, képviselőkké 18 jelölt közül dr. Angyalics Attilát, Bujtás Lászlót, Hatos Istvánt, Holzinger Istvánt, Horváth Sándort, Kiszeli Lajost, Nátz Miklóst, Novák Tibort, dr. Rum Jánost, Unger Lászlót és Wandraschek Ferencet választotta a község lakossága.
A december 21-én megtartott alakuló ülésen a testület pénzügyi, ügyrendi és szociális bizottságot választott. Az alpolgármester-választás eredménytelen volt, ezért a döntést a képviselők a következő ülésre halasztották, melyen aztán egyhangú szavazással alpolgármesterré választották Kiszeli Lajost.
Az év folyamán a lakosság élénk érdeklődése mellett folyamatosan zajlottak a szennyvíz-csatornamű építésével összefüggő talajmunkák. A kiásott, s gyakran hosszú ideig betakaratlan árkok komoly közlekedési gondokat okoztak.
A kivitelezésre megbízást kapott Dunántúli Vízügyi Építő Kft. jelentős lemaradásokkal végezte a rábízott feladatokat. Augusztusban a lemaradás már 20 millió forintnyi elvégzetlen munka volt.
A kivitelező DUVIÉP Kft. csődközeli helyzetéről terjengő szóbeszéd aggodalommal töltötte el a község vezetőit s a lakosságot, olyannyira, hogy az önkormányzat a szerződésbontás lehetőségét is fontolóra vette.
Megépítette új üzemcsarnokát s a hozzá tartozó kiszolgáló épületeket a CALOR 2000 Kft. A Temesi Károly tulajdonában lévő, 1992 óta mező- és erdőgazdálkodási hulladékkal fűthető kazánokat gyártó üzem megépítéséhez az önkormányzat méltányos áron biztosított területet annak reményében, hogy a fejlesztés Lébény lakossága számára új munkahelyeket teremt.
A forradalom és szabadságharc évfordulóján rendezett ünnepi megemlékezésen felavatták az általános iskola zászlaját.
A hófehér selyemből készült, arany rojtokkal díszített, nemzetiszínű fogazással övezett zászló egyik oldalán az állami címer, másik oldalán az „Általános Iskola Lébény” felirattól övezve községünk címere látható.
Szentkuti Károly országgyűlési képviselő az általános iskola meghívására részt vett a tantestület nevelési értekezletén, s részletes tájékoztatást adott az időszerű oktatáspolitikai kérdésekről.
Változatlanul folytak a szennyvízcsatorna-rendszer megépítésének munkálatai. A kivitelező nemtörődöm, átgondolatlan munkájának következményeként állandósultak a problémák s az ebből eredő lakossági panaszok. Csúsztak a határidők, balesetveszélyesek maradtak az úthelyreállítások, számtalan volt a lakosság részéről megnyilvánuló jogos minőségi kifogás.
Legsúlyosabbnak a Hunyadi utcában tapasztalható, tervezési hiányosságokra visszavezethető gondok bizonyultak.
A kivitelező DUVIÉP Kft. a szennyvízelvezető rendszer 1995. szeptember 30-ára tervezett átadási határidejének módosítását kérte.
Lemondott tisztségéről Rózsa Béla, a Lébényi Önkéntes Tűzoltó Egyesület parancsnoka. Az egyesület tagjai új parancsnokká egyhangú szavazással Buga Gyulát választották.
Lébény csapata 66 ponttal a megyei első osztályú labdarúgóbajnokság bronzérmese lett.
Átadásra került az a Kunsziget térségében megépült szennyvíz-tisztítómű, amely a csatornamű-társulatba tömörült községek, így Lébény szennyvízét is befogadja.
Harminchárom alapító taggal megalakult a Nyugdíjasok Lébényi Egyesülete, melynek alapszabályában megfogalmazott célja, hogy a falu nyugdíjas társadalmát összefogja, az egyesület tagjainak életkörülményeit, kulturális, szociális és egészségügyi helyzetét javítsa, s a helyi önkormányzattal együttműködve részt vállaljon a falu szépítésében, a közösségi rendezvények előkészítésében és lebonyolításában.
Az egyesület 10 tagú vezetőségének elnökévé Bonyai Miklósnét választották, akit elnöki tisztében 1997-től Wesztergom Viktorné követett. A szervezet taglétszáma már röviddel az alapítás után 70 fölé emelkedett.
Temploma felszentelésének 200. évfordulóját ünnepelte az evangélikus gyülekezet. Az istentiszteleten - amely magyar és német nyelven folyt -
D. Szebik Imre püspök hirdette az igét. Beszédében felidézte az évszázados üldöztetés viszontagságait, részletesen szólt a templom építésének történetéről, majd megáldotta a templomot.
Az ünnepi istentiszteleten a gyülekezeti tagok mellett jelen voltak a nagyközség képviselőtestületének tagjai, élükön Csaplár Zoltán polgármesterrel, aki az ünnep jelentőségéről szólva méltatta a nagyközségi önkormányzat és az evangélikus egyházközség szoros és gyümölcsöző kapcsolatát.
A katolikus egyházközség képviseletében Susovits István, a katolikus egyházközség világi elnöke köszöntötte a gyülekezetet, s beszédében követendő példaként méltatta a lébényi katolikus és evangélikus gyülekezet együttműködését és összefogását.
Köszöntötte a gyülekezet tagjait, s méltatta az ünnep jelentőségét Helmut Gerstner, a német testvérgyülekezet lelkésze is, aki az ünnepi alkalomra községünkbe érkezett.
Az ünnepi istentisztelet közreműködője volt a Liszt Ferenc Vegyeskar Borka Ferenc karnagy vezetésével.
Az ünnep előestéjén Szebik Attila, a gyülekezet kántora - aki ekkor szerezte meg egyházzenészi diplomáját - orgonahangversenyt adott.
Az évfordulóra a gyülekezet restauráltatta a templom aranyozott oltárát s az oltárképet.
A római katolikus és az evangélikus gyülekezet tulajdonában lévő temetőkben szilárd burkolattal látták el a ravatalozók környékét. Az önkormányzat átvállalta a szükséges burkolólapok anyagköltségét. A katolikus temetőhöz 70 ezer, az evangélikus temetőhöz 50 ezer forintot adott.
Nyugdíjba vonult az Idősek Klubja (korábban Öregek Napközi Otthona) vezetője, Steininger Lajosné. Utódává az önkormányzat képviselőtestülete Nikovits Miklósnét nevezte ki, aki 2008. február 29-ig maradt az intézmény vezetője.
Lemondott tisztségéről Gyurmánczy Attila, a Lébény SE csapatának edzője. Döntését a csapat vártnál gyengébb őszi szereplésével indokolta. (A csapat ekkor a 6. helyen állt.) Az egyesület elnöksége átmenetileg Kósa Miklóst bízta meg az edzői feladatok ellátásával, aki játékosként is, edzőként is tevékenykedett már a Lébény SE csapatában. Az őszi szezont az ő irányításával küzdötték végig, a tavaszi szezont azonban már új edzővel, Keglovich Ferenccel kezdte meg a csapat.
A magyar honfoglalás 1100. évfordulója méltó megünneplésének előkészítésére ötfős előkészítő-rendező bizottság alakult. Tagjai Csaplár Zoltán, Bujtás László, Kilácskó Attiláné, Kiszeli Lajos és Koháry Ferenc voltak. A bizottság elkészítette, s a képviselő- testület elé terjesztette a jubileumi év rendezvénytervét, melyet a testület elfogadott.
A Liszt Ferenc Vegyeskar Bécsben, a magyar nagykövetség márványtermében - egy, a magyar külképviselet által osztrák nagyvállakozók számára rendezett fogadáson - sikeres hangversenyt adott.
A Liszt Ferenc Vegyeskar a szlovákiai Bősön szerepelt a hagyományos adventi hangversenyen. Kodály-, Bach- és Halmos László-műveket adtak elő a bősi, a vásárúti, a pozsonyeperjesi és a nagymegyeri kórusok társaságában.
Átadták az utasforgalomnak azt a felüljárót, amelyet a MÁV a vasútállomáson a vágányok balesetmentes megközelíthetősége érdekében létesített. Lébény és Mosonszentmiklós önkormányzatai a kényelmesebb és biztonságosabb aluljáró építését javasolták, a MÁV azonban pénzügyi megfontolásokból az olcsóbb megoldás, a felüljáró megépítése mellett döntött.
Az autópálya építésével párhuzamosan a pálya lébényi leágazásánál elkészült az Autópálya Fenntartó Mérnökség műszaki bázisa, amely az induláskor 52 lébényi lakosnak biztosított munkahelyet.
Ünnepélyes külsőségek mellett átadták rendeltetésének a Győr-Hegyeshalom közti 42 kilométeres autópálya-szakaszt.
Az átadáson megjelent Horn Gyula miniszterelnök, Vranitzky osztrák kancellár és Kuncze Gábor belügyminiszter is. Horn Gyula és Kuncze Gábor a lébényi műszaki bázison is látogatást tettek, itt a vendégeket dr. Léderer Károly, az ELMKA Rt. vezérigazgatója és Csaplár Zoltán, Lébény polgármestere köszöntötte.
Megkezdte működését az EKS Hungária Kft., amely a Flexum Kommunális Vállalattól megvásárolt telephelyen annak korábbi tevékenységét folytatta tovább, de a szemétszállító konténerek gyártása mellett alumíniumöntvények készítésével is próbálkozott nagyon eredményesen.
Az új üzem tulajdonosai a német Engel GmbH, a Schmidt GmbH, valamint a hozzájuk csatlakozott - ugyancsak német - Kiener GmbH.
A vállalat induló létszáma 15 fő volt. A foglalkoztatottak létszáma rövid idő alatt 50 fölé emelkedett.
A magyar Nemzeti Idegenforgalmi Hivatal bécsi képviseletének meghívására, német, angol, olasz és magyar zeneszerzők műveinek előadásával osztatlan sikert aratott a lébényi Liszt Ferenc Vegyeskar a Grazi Nemzetközi Idegenforgalmi Kiállításon.
A helyi Vöröskereszt szervezet irányítását Gál Lászlónétól Horváth Sándorné vette át.
Betegségére való hivatkozással lemondott tisztségéről Buga Gyula, a Tűzoltó Egyesület parancsnoka. Az Egyesület tisztújító közgyűlésén elnökké Csaplár Zoltánt, parancsnokká Ruzsa Imrét, helyetteseivé Mihalovits Györgyöt és ifjabb Rózsa Bélát választották.
A millecentenáriumi ünnepségsorozat részeként a képviselőtestület s az óvoda dolgozói ünnepi rendezvények keretében emlékeztek meg a lébényi állami kisdedóvó működésének száz esztendejéről. Ez alkalomból emléktáblát helyeztek el az 1906-ban emelt óvodaépület falán:
Az általános iskola előcsarnokában a magyar iskola ezeréves évfordulóján, a pedagógusnapi megemlékezéssel egybekötött rendezvényen emléktáblát avattak. Az ünnepi eseményen Csaplár Zoltán polgármester köszöntötte a megjelenteket, majd Kiszeli Lajos, az iskola igazgatója mondott ünnepi beszédet, méltatva a magyar köznevelés ezer esztendejét. Az eseményen jelen voltak a tantestület aktív és nyugdíjas tagjai, az iskola dolgozói és a képviselőtestület. Az emléktábla felirata:
A honfoglalás ezeregyszázadik s a magyar iskola ezredik évfordulóján évkönyvet jelentetett meg a lébényi általános iskola. A kiadvány rövid áttekintését adja az iskola történetének, majd bemutatja az iskola pillanatnyi helyzetét. Szól az oktató-nevelő munka tárgyi és személyi feltételeiről, az intézmény céljairól, feladatairól, s az iskola munkájának eredményeiről.
A Lébény SE futballcsapata a megyei bajnokság 5. helyén végzett.
A Damjanich utca és az Ady Endre utca találkozásánál felavatták a Huba vezérről elnevezett millecentenáriumi emlékparkot, s benne az évforduló tiszteletére Bujtás László által faragott kopjafát. Az avató beszédet dr. Gecsényi Lajos, a Győr-Moson- Sopron Megyei Levéltár igazgatója mondta.
A képviselőtestület tagjai a kopjafa avatásánál
Számos köztéri alkotás - köztük a kopjafa - alkotója Bujtás László feleségével és édesanyjával
A millecentenárium évében az apátsági templom melletti téren emlékeztek meg nagyközségünk polgárai Szent István királyról, s a magyarság történelmének a honfoglalás óta eltelt 1100 esztendejéről.
Az ünnepség a Himnusz hangjaival kezdődött, majd részletek hangzottak el Szent István intelmeiből, ezt követően a Liszt Ferenc Vegyeskar adta elő Kodály Zoltán Ének Szent István királyhoz című kórusművét. A község lakói nevében Csaplár Zoltán polgár- mester köszöntötte a rendezvény vendégeit, köztük dr. Pozsgay Imrét, egykori államminisztert, a Szent László Akadémia rektorát, Varga József és Szentkuti Károly országgyűlési képviselőket s Botos Gábort, a megyei közgyűlés elnökét.
Dr. Pozsgay Imre ünnepi beszédében az ünnep fontosságáról, annak embert formáló hatásáról, a magyarság 1100 éves fennmaradásáról, történelmünk, nemzeti múltunk megtartó erejéről szólt.
Az új kenyér megszegése után a program a Szózat hangjaival zárult.
Az ünnepséget követően a darnózseli Szigetköz táncegyüttes és a hédervári fúvószenekar szórakoztatta a szép számú közönséget.
Nagysikerű falunapot tartottak a községben. Délelőtt aszfaltrajz-verseny, kerékpár- és lövészverseny zajlott a gyerekeknek, délután Lébény futballcsapata a Győri ETO Öregfiúk együttesével mérkőzött. Lovasbemutató, rendőrségi kutya-, motoros- és kommandós-bemutató színesítette a nap programját, melyet a Liszt Ferenc Vegyeskar által a nagymegyeri, nagylózsi s a lébényi kórusok részvételével szervezett hangversenye zárt le.
Négy alkalomra szervezett előadássorozat keretében ismertették dr. Szőnyi Eszter, a Megyei Múzeumi Szervezet igazgatója és munkatársai az autópálya építését megelőzően Lébény és Mosonszentmiklós határában folytatott leletmentő ásatások eredményeit, tapasztalatait.
Az iskola épületében megtartott előadásokat nagy érdeklődéssel fogadta a község lakossága.
Megtörtént a szennyvízelvezető csatornarendszer ünnepélyes átadása.
Közvetlenül az átadás előtt a kivitelező DUVIÉP Kft. csődöt jelentett, ezért a befejező munkákat Szalánczi Ernő mosonszentmiklósi vállalkozó végezte el - térítésmentesen.
A műszaki átadás-átvételt követően a csatornahálózat és a tisztítómű üzemeltetését 1997. május 1-jétől a PANNONVÍZ Rt. vette át.
Csaplár Zoltán polgármester falugyűlésen tájékoztatta az érdeklődőket a gázhálózat kiépítésével összefüggő feladatokról.
A tájékoztató szerint az előzetes igényfelmérés azt mutatta, hogy a beruházás megindításához szükséges 63 %-os lakossági igényhez képest a tényleges igény mindössze 29,4 % .
A viszonylagos lakossági érdektelenség miatt az önkormányzat nehéz helyzetbe került, mert az ÉGÁZ Vállalat csak akkor volt hajlandó a hálózatépítési munkákat megkezdeni, ha az elvárt és a tényleges lakossági hozzájárulás különbözetét az önkormányzat magára vállalja.
A feltételek teljesülése esetén az ÉGÁZ - ígérete szerint - 1997-ben megkezdte volna a tervezést, 1998-ban a kivitelezést, s 1999. június 30-ig be is fejezte volna azt.
A fogyasztónkénti hozzájárulás összege 1997. június 30-ig 80 000 forint, ezt követően évente nő.
Lébényben a fogyasztóegységek száma 1150, ennek 63 %-a 727 egység, mely után - a beruházás megindításának feltételeként - 65 430 000 forintot kellett volna befizetni az ÉGÁZ számlájára.
Hosszas viták után 1997. március 25-i rendkívüli ülésén a képviselőtestület úgy döntött, hogy a gázberuházás megindítását rendkívül fontos, hosszútávú lakossági érdeknek tekinti, s ezért az önkormányzat a lakossági befizetések és az ÉGÁZ által elvárt átutalás különbözetére garanciát vállal. A döntés következményeként a község 20 millió forint hitel felvételére kényszerült.
A beruházásban résztvevő 12 település (Ásványráró, Bezi, Darnózseli, Fehértó, Győrsövényház, Hédervár, Kimle, Kunsziget, Lébény, Mecsér, Mosonszentmiklós, Öttevény) által megrendelt kivitelezési munkák műszaki-gazdasági előkészítését és lebonyolítását Lébény koordinálta.
A Hősök Napján a II. világháborús emlékműnél megtartott ünnepi megemlékezésen Szentkuti Károly országgyűlési képviselő mondott beszédet.
A település vezetőinek meghívására Lébényben tartózkodott dr. Nagy Frigyes földművelésügyi miniszter. Találkozott a község gazdáival s az érdeklődőkkel, s tájékoztatást adott a mezőgazdaság időszerű kérdéseiről. Ezt követően részt vett a fennállásának 75. évfordulóját ünneplő Liszt Ferenc Vegyeskar által szervezett dalostalálkozón, melynek fővédnöke volt.
A Lébényi Sportegyesület futballcsapata helyi sporttörténelmi eseményt jelentő bravúrral megnyerte a megyei első osztályú bajnokságot, s feljutott a Nemzeti Bajnokság harmadik osztályába, az NB III. Bakony-csoportjába.
A rendkívüli sikert hozó bajnoki évad során 22 játékos lépett pályára, közülük 11 volt lébényi, a többi „idegenlégiós”.
Az össznézőszám a hazai pályán játszott mérkőzéseken 8600 fő volt, a mérkőzésenkénti átlag 438 fő. A csapat 19 győzelmet aratott, 5 döntetlent ért el, s 4 alkalommal szenvedett vereséget. A lőtt gólok száma 68 (2,4 gól mérkőzésenként), a kapott góloké 24 (mérkőzésenként 0,8 gól). A csapat és egyúttal a megyei mezőny gólkirálya Baracskai Zoltán volt.
Az egyesület elnöke ekkor Sági Sándor, elnökségi tagok Molnár Ferenc, Limp Ferenc, Millei Károly, Tóth Róbert és Wurczinger József voltak. Szakosztályvezető Ludovics Albert, edző Keglovich Ferenc.
Az NB III-ban való szerepléssel járó megnövekedett anyagi terheket az egyesület csak úgy tudta vállalni, hogy a játékosok önként lemondtak juttatásaik egy részéről azért, hogy ily módon biztosítva a működési kiadások fedezetét, megmérethessék magukat a nemzeti bajnokság harmadik osztályában is. A siker őket igazolta, a csapat a feljutást követő első évadban - sokak meglepetésére - a negyedik helyet szerezte meg.
31 év lébényi szolgálat után nyugdíjba vonult Heizer Győzőné, az óvoda vezetője. Ebből az alkalomból testületi ülésen köszöntötte őt a képviselőtestület s a község lakossága nevében Csaplár Zoltán polgármester, s átadta neki a Magyar Köztársaság művelődési és közoktatási minisztere által adományozott Pedagógus Szolgálati Emlékérmet.
Ugyanezen az ülésen a képviselőtestület az óvoda új vezetőjévé Novák Tibornét nevezte ki.
A Liszt Ferenc Vegyeskar háromnapos olaszországi vendégszereplésen vett részt. Útjuk során San Lorenzo szabadtéri színpadán nagy sikert aratva olasz és magyar kórusműveket adtak elő.
A Szent István napi községi ünnepséget megtisztelte jelenlétével dr. Szabad György az országgyűlés rendszerváltás utáni első elnöke, Varga József országgyűlési képviselő valamint Horváth Lajos, a megyei közgyűlés alelnöke. Az ünnepély szónoka dr. Szabad György volt. A nagyszámú lébényi és környékbeli érdeklődő nagy rokonszenvvel fogadta, és vastapssal köszönte meg a tisztelt Ház egykori elnökének ünnepi beszédét.
Az e napon lebonyolított népszavazás során Lébény polgárainak többsége a NATO-hoz való csatlakozás mellett voksolt.
Az általános iskola előkertjében felállították azt a római mérföldkövet, melyet a mosonmagyaróvári Hansági Múzeum munkatársai tártak fel a római kori Quadrata nevű katonai erőd mellett elhaladó egykori hadiút mentén. A mérföldkő az iskola igazgatójának kérésére Szőnyi Eszter megyei, és Szentkuti Károly mosonmagyaróvári múzeumigazgatók segítőkészsége révén kerülhetett jelenlegi helyére.
A Magyar Köztársaság külügyminisztere, Kovács László tett látogatást községünkben. Fórum keretében találkozott az érdeklődő lébényiekkel s tájékoztatást adott az elmúlt négy esztendő külügyi tevékenységéről, az időszerű külpolitikai kérdésekről.
Kiszeli Lajos alpolgármester javasolta a község képviselőtestületének, hogy a magyar államalapítás 1000. évfordulóján az államalapító Szent István tiszteletére méreteiben és művészi értéke tekintetében is méltó emlékművet állíttasson. Kezdeményezte, hogy a bronzszobor elkészítésével az önkormányzat országosan ismert művészt bízzon meg, s javasolta, hogy a szervezési és pénzügyi feladatok ellátására alapítvány létesüljön. Bár voltak ellenvélemények, s az alapítvány létrehozását sem támogatták a képviselők, a szoborállítás gondolatával egyetértett a testület.
A Lébényi Sportegyesület eredményeinek elismeréseként a Magyar Labdarúgó Szövetség Lébényben rendezte meg a Magyarország-Csehország serdülő válogatott mérkőzést. A nemzetközi találkozót ezer néző tekintette meg. A mérkőzést 2:1 arányban a cseh válogatott nyerte.
A Lébény SE felnőtt csapata minden idők legjobb eredményével az NB III. Bakony csoportjának 4. helyezettje lett.
A bajnokság góllövőlistájának második helyén a 22 gólos Baracskai, a Lébény SE játékosa állt.
Az Egyesület serdülő csapata a megyei serdülő labdarúgó bajnokságban - maga mögé utasítva a Csorna és a Győri Dózsa csapatát - első helyezett lett.
Az állami ünnep szónoka Boross Péter, Magyarország volt miniszterelnöke
A Szent István napi állami ünnepen a községi rendezvény ünnepi szónoka Boross Péter volt. Az egykori miniszterelnök beszéde után a Liszt Ferenc Vegyeskar lépett színpadra, majd az erdélyi Bodok község hozzánk viszontlátogatásra érkezett, s az ünnepi műsorban is fellépett énekkarát hallgathatták meg az érdeklődők.
Befejeződött az I. világháborús emlékmű teljes felújítása, melyet Faragó János soproni kőszobrász-restaurátor végzett. A felújítás teljes költsége meghaladta a 400.000 forintot.
Az általános iskola előkertjében az iskola tanulói, s a tantestület tagjai ünnepélyes külsőségek között avatták fel József Attila szoborportréját, melyet Unger Árpád lébényi vállalkozó ajándékozott az iskolának. Alkotója ismeretlen.
Lezajlottak a helyi képviselőválasztások.
Az új testület alakuló ülésén Szebik Attila, a választási bizottság tagja adott tájékoztatást az eredményről.
A 2445 választópolgár közül 45 %, 1099 fő adta le szavazatát.
Polgármesterré két jelölt közül az urnákhoz járulók 74 %-a Csaplár Zoltánt választotta. A 17 képviselőjelölt közül Dr. Angyalics Attila, Bujtás László, Holzinger István, Kaszás József, Kiszeli Lajos, Nátz Miklós, Novák Tiborné, Pálinger Béla, dr. Rum János, Visi Szilárd és Zombó István lettek az új testület tagjai.
Alakuló ülését a testület október 28-án tartotta, ahol az eskütételt követően pénzügyi, ügyrendi és szociális bizottság létrehozásáról döntöttek, majd egyhangú szavazással alpolgármesterré választották Kiszeli Lajost.
Megalakult az Ifjúsági Egyesület Lébényért, amely elsődleges céljának azt tekintette, hogy a fiataloknak szóló kulturális, sport- és egyéb programok segítségével alkalmakat teremtsen számukra a szabadidő okos és hasznos eltöltésére.
Elnöke Visi Szilárd, helyettese Takácsné Bertalan Zsuzsa, titkár Tóth Péter, a gazdasági vezető Czank Ferenc, programszervező Steininger Róbert lett.
Megjelent az 1/1999.(1. 18.) KöM. sz. rendelet a Fertő-Hanság Nemzeti Park területének bővítéséről. A rendelet értelmében a 15,6 hektár területű lébényi Tölgyerdő is a Nemzeti Park részévé, ezáltal védetté vált.
Az Ifjúsági Egyesület éves programtervének összeállítása során felmerült egy női kézilabdacsapat létrehozásának gondolata, s az ötlet nyomán Steininger Róbert irányításával létrejött az Ifjúsági Egyesület Női Kézilabdacsapata.
Az alapítók: Modrovich Katalin és Nátz Judit I. kapusok, továbbá Eőri Edina, Horváth Anikó, Horváth Csilla, Horváth Lilla, Hécz Gabriella, Nátz Henrietta, Nátz Judit II., Takács Andrea, Takács Judit, Unger Vera voltak. A csapat edzője Nagy Gábor, az általános iskola testnevelőtanára lett.
Az EKS Hungária Kft. egyik tulajdonosa, az Engel GmbH - megvásárolva a község ipari övezetének utolsó, még önkormányzati tulajdonban lévő részét - új üzemet, egy alumíniumöntödét létesített.
Létrejött az Engel Hungária Kft., melynek ünnepélyes átadásán részt vett Ivanics Ferenc, a megyei közgyűlés elnöke is.
Az üzem alumínium kokillaöntéssel foglalkozik, termékei ipari alkatrészek, félkésztermékek, melyek teljes egészében németországi exportra készülnek. A cég beszállítója több Siemens vállalatnak és a Német Államvasutaknak is.
A világszínvonalú technológiával felszerelt üzem átadási ünnepségén megjelent dr. Benyovszky Móric, a neves magyar kalandornak és világutazónak, Benyovszky Móricnak (1741-1786) német állampolgárságú, de magyarul kiválóan beszélő leszármazottja, aki nemzetközileg ismert alumíniumipari szakemberként kapott meghívást a rendezvényre.
A lébényi horgászsport nagy sikerét jelentette, hogy a Szigetköz Horgászegyesület „A” csapataként a megyei horgászversenyen indult lébényi gyermek- és ifjúsági horgászok kimagasló eredménnyel szerepeltek. Az egyéni versenyben, a gyermek korcsoportban Mihalovits Krisztián első, Angyalics Tamás harmadik lett. Az ifjúságiak versenyében lébényiek álltak a dobogó mindhárom fokán. Limp Csaba arany, Fehér Lénárd ezüst, Fehér Gellért bronzérmet szerzett. A lányok versenyében Mihalovits Anita a második lett.
A siker kovácsa Kaszás József, a Szigetköz Horgászegyesület lébényi csoportjának vezetője, az általános iskola horgászszakkörének irányítója volt.
Lébény nagyközség önkormányzata attól a szándéktól vezérelve, hogy a nagyközség szolgálatában kiemelkedő érdemeket szerzett személyeket méltó elismerésben részesítse, továbbá, hogy személyüket és cselekedeteiket a jelen és az utókor elé példaként állítsa, megalapította „A Közjó Szolgálatáért” elnevezésű emlékplakettet.
A Lébény SE futballcsapata az NB III. Bakony csoportjában a bajnoki tabella 9. helyén végzett.
„Három és fél év után váltani kell” - nyilatkozta Keglovich Ferenc, a csapat edzője, s megválva a Lébény csapatától a Győri ETO utánpótlás-csapatánál folytatta munkáját. Az új edző Nagy Gábor, a helyi általános iskola testnevelőtanára lett.
Mandátuma lejártával az év végén átadta helyét az Egyesület eddig legsikeresebb elnöksége is. Alapvetően anyagi okok miatt nem vállalták a további munkát, nem látták biztosítottnak az NB III-ban való eredményes szerepléshez szükséges pénzügyi alapokat. Az új elnök Dubi Béla lett.
A Liszt Ferenc Vegyeskar hagyományos rendezvényén, a Dal Ünnepén a kórus tagjai s az önkormányzat nevében Csaplár Zoltán polgármester köszöntötték Borka Ferenc karnagyot abból az alkalomból, hogy 25 éve irányítja a vegyeskar munkáját.
Távozott a községből Smudla Tamás katolikus plébános. Utóda Gogh Tibor lett.
Az állami ünnepen dr. Balsay István, az Antall-kormány egykori igazságügyminisztere volt a községi megemlékezés szónoka.
Az ünnepség keretében Kiszeli Lajos alpolgármester adta át Csaplár Zoltán polgármesternek a község önkormányzata által alapított, „A Közjó Szolgálatáért” adományozott bronz emlékplakettet.
A képviselőtestület nyilvános ülésen emlékezett meg Németh Ferencről, a község közel harminc éven át volt VB. titkáráról, aki augusztus 13-án Sopronban elhunyt.
Az alakulás óta eltelt időszak kezdeti sikerei hatására a női kézilabdacsapat benevezett a megyei első osztályú bajnokságba, ahol az első idényben a 11. helyen végzett.
Lemondott elnöki tisztéről a Sportkör elnöke, Dubi Béla. Helyét 2000 februárjától Fördős István vette át.
A képviselőtestület úgy határozott, hogy értékesíti azt a 10. számú főút mentén fekvő, községi tulajdonban lévő, 2,2 hektár területű kavicsbányát, amely a termelőszövetkezet tulajdonában lévő bányával egy 20 hektárnyi egységet alkotott.
A december 31-én aláírt adásvételi szerződésben kikötötték, hogy az új osztrák tulajdonos a kavicsbánya-tavon 2001-ig biztosítja a lébényi sporthorgászok számára a horgászat lehetőségét.
A Kisalföldi Erdőgazdaság - mint tulajdonos - a január 18-án védetté nyilvánított Tölgyerdőben kétszer 3 hektárnyi területen megkezdte a még zöldellő faállomány tarvágását. Mindössze 11 tölgyfát kíméltek meg a láncfűrészek, miközben az erdő talaját betonkeménységűre döngölték a traktorok és egyéb szállítójárművek.
Lébény lakosságának mélységes felháborodására reagálva a tulajdonos képviselője mindezt azzal magyarázta, hogy az erdőtörvény alapján készített és jóváhagyott erdő- művelési terv szerint végzett munkákra a szakhatóságtól az engedélyt még a védetté nyilvánítást megelőzően megkapták. Álláspontjuk szerint ami történt szakszerű és nem jogellenes.
A lébényiek álláspontját e kérdésben legtömöröbben az a képviselő fogalmazta meg, aki a vitában az erdőgazdaság képviselőjének válaszolva Pál apostolt idézte: „Non omne, quod licet, honestum est” - nem minden tisztességes, amit szabad.
Képviselői esküt tett Szüts István, aki a mandátumáról elköltözése miatt lemondott Visi Szilárd helyére lépett.
Megkezdődött a KERTTÖVÁLL hivatalos felszámolási eljárása.
Felszentelték az új evangélikus parókiát. Az épületet D. Szebik Imre püspök áldotta meg.
A négy év alatt felépített új lelkészlakás 15 millió forintos költségét az egykori evangélikus iskola épületéért az államtól kapott kárpótlásból, hazai és külföldi támogatásokból és a gyülekezeti tagok adományaiból fedezte az egyházközség. A terveket Ráskai Péter, neves győri építész készítette. A vezető kivitelező Kaszás József építési vállalkozó volt, a tetőt Limp Szilveszter ácsmester készítette, a munkálatok műszaki ellenőri teendőit Tóth László, Lébényből elszármazott építészmérnök látta el.
Az építkezéssel kapcsolatos feladatokat Koháry Ferenc lelkész és az építési bizottság irányította, melynek tagjai Hatos István gyülekezeti felügyelő, Szabó Kálmán, Németh Lajos és Szebik Attiláné voltak.
A felszentelést követően a jelenlévők megtekintették a korszerű, tágas, minden igényt kielégítő, új lakóépületet.
Az ünnepi eseményre Németországból Lébénybe érkezett az építés költségeihez jelentős támogatást nyújtó alfeldi testvérgyülekezet népes küldöttsége is. A Hanyi Gödény étteremben rendezett ünnepi díszvacsora hangulatát nagyban emelte a német vendégek fúvószenekarának fellépése.
Az új épülettel azonos telken álló régi parókiát gyülekezeti házzá alakították át.
Az Ifjúsági Egyesület az iskola sportcsarnokában megszervezte az 1999 perces focigálát. Ettől kezdve hagyománnyá vált, hogy az Egyesület minden év végén lebonyolította az adott esztendő évszámával megegyező percszámú óévbúcsúztató futballtornát.
Miután egyértelművé vált, hogy az Ifjúsági Egyesület nem tudja finanszírozni a női kézilabdacsapat működési kiadásait, a csapat 2000. január 1-jétől a Lébény SE kézilabda szakosztályaként folytatta működését.
Megalakult az óvodáskorú gyermekek szülei által létrehozott Játékvár Egyesület.
A falu főterén lévő emlékparkban - a posta épülete mellett - Csaplár Zoltán polgármester millenniumi emlékfát, kocsányos tölgyet ültetett. A faültetésnél jelen voltak a képviselőtestület tagjain kívül az Ifjúsági Egyesület vezetői valamint az általános iskola tanulói.
A volt gimnázium előkertjében Kiszeli Lajos iskolaigazgató, alpolgármester az iskola diákjai és tanárai jelenlétében - évfolyamonként egy-egy diák közreműködésével - ültette el az ezeréves évforduló emlékét őrző oszloptölgyet.
A lébényi közösségi ház adott otthont a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma és a Győr-Moson-Sopron Megyei Közgyűlés által meghirdetett „Kultúrával a Nyugat kapujában” című rendezvénysorozat gálaműsorának.
A gálát megelőző fordulókban nagy sikerrel szerepelt a lébényi Orchidea Hagyományőrző Klub, az általános iskola énekkara, színjátszó- és néptánccsoportja, a zeneiskola növendékei, továbbá az intézmény vers- és prózamondói.
Pápai Lajos győri megyéspüspök megszenteli községünk millenniumi zászlaját
Lébény volt a helyszíne annak a megyei szintű ünnepségnek, melynek keretében Győr-Moson-Sopron megye s Lébény nagyközség vezetői is átvehették dr. Áder Jánostól, az országgyűlés elnökétől a millenniumi zászlót.
Az ünnepi szentmise után a Templom téren kezdődő ünnepségen Ivanics Ferenc, a megyei közgyűlés elnöke köszöntötte a megjelenteket, majd dr. Áder János mondott ünnepi beszédet.
Ezt követően került sor a millenniumi zászlók ünnepélyes átadására. A megye számára adományozott zászlót Ivanics Ferenc továbbá dr. Kovács Béla a megyei önkormányzat főjegyzője, és - mint zászlóanya - a máriakálnoki születésű Botka Valéria, a Magyar Rádió Gyermekkórusának világhírű karnagya vette át.
Lébény millenniumi zászlaját Csapiár Zoltán polgármesternek, Steininger Imréné jegyzőnek és Wesztergom Viktorné zászlóanyának adta át az országgyűlés elnöke.
Az eseményen avatták fel Bujtás László lébényi pedagógus Szent István-szobrát, amely az államalapítót koronával, karddal és magyar címerrel ábrázolja.
Az ünnepség befejezéseként a művészi alkotást és a zászlókat dr. Pápai Lajos római katolikus megyéspüspök, valamint D. Szebik Imre evangélikus püspök áldották meg.
Átalakult az Ifjúsági Egyesület vezérkara. Elnökké Rum Jánost választották, a gazdasági vezetői teendőket Takács Andrea vette át.
A Szent István szobor avatásán résztvevő vendégek egy csoportja
Csaplár Zoltán polgármester és Wesztergom Viktorné zászlóanya átveszik
Áder Jánostól a millenniumi zászlót
A Lébény SE futballcsapata a 13. helyen zárta a bajnokságot, s ezzel kiesett a nemzeti bajnokság harmadik osztályából.
Falunapi rendezvény keretében került sor a községből elszármazott lébényiek találkozójára. A Közösségi Házban Csaplár Zoltán polgármester, Kiszeli Lajos iskolaigazgató és dr. Rum János háziorvos tájékoztatóját követően kulturális rendezvényeken vehettek részt a program szülőhelyükre hazalátogatott résztvevői.
A díszes zászlók alatt felvonult pozsonyeperjesi, bősi, bodoki és lébényi kórusok részvételével a Szent Antal kápolna kertjében lezajlott nemzetközi kórustalálkozón nagy létszámú közönség, mintegy 300 fő hallgatta meg az énekkarok színvonalas műsorát.
Az általános iskola első osztályosai a jubileumi év alkalmából millenniumi emléklapot és könyvajándékot vehettek át
Az állami ünnepen tartott megemlékezést követően - melynek szónoka dr. Gecsényi Lajos, az Országos Levéltár főigazgatója volt - a mosonmagyaróvári tűzoltó-parancsnokság képviselője átadta a lébényi önkéntes tűzoltóknak azt az IFA gyártmányú tűzoltó- kocsit, melynek megvásárlására a helyi önkormányzat anyagi áldozatvállalása, valamint a lébényi székhelyű EKS Hungária Kft. és a NÉBU Kft. hozzájárulása révén kerülhetett sor.
Az ünnep alkalmából „A Közjó Szolgálatáért” emlékplakettet Bujtás László vehette át.
A Tűzoltó Egyesület tagjai átveszik az új tűzoltókocsit
Az Ifjúsági Egyesület kezdeményezésére s tagjainak aktív közreműködésével elkészült a Liget utcai játszótér, melynek létrejöttét a CALOR 2000 Kft. és az önkormányzat anyagiakkal támogatta.
Letette a képviselői esküt Takács Józsefné, aki a képviselői mandátumáról lemondott Nátz Miklós helyére lépett.
Befejeződtek a lébény-mosonszentmiklósi vasútállomás melletti Gyepföld-dűlőben az Aszt Ágnes régész által vezetett ásatások.
A lelőhelyen 1202 régészeti objektumot tártak fel, melyek nagy része egy XI-XIII. századi többperiódusú település maradványa. A feltárás során földbe mélyített házak, továbbá a házakban s szabad téren álló sütőkemencék, vermek, árkok, tároló- és hulladékgödrök maradványai kerültek elő.
A leletek tanúsága szerint a területen már 3000-3500 évvel ezelőtt is nagyobb közösség élt. A bronzkorra cölöpszerkezetű építmények és tárológödrök utalnak. Bronzkori eredetű az a cölöpház is, melyben egy áldozati gödörben 3000 éves lótetem feküdt.
Előkerült továbbá egy feltehetően kelta eredetű, földbe mélyített, kemencével ellátott, minden bizonnyal műhely céljait szolgáló épület maradványa is.
Szép számmal bukkantak elő kisleletek: vaskések, sarkantyú, ezüst pénzérme, őrlőkő, edénytöredékek, orsókarika, csontkorcsolya, üvegolvadék, tálak, fazekak, gyermek- játékok, még tojás és halpikkely is.
A leletanyag fejlett falusias kultúráról árulkodik, ahol feltehetően kovács- és valamilyen üvegmegmunkálással foglalkozó műhely működhetett.
Nem kizárt, hogy itt állt az a Vitéz nevű Árpád-kori település, melynek létezéséről XIII. századi dokumentumok tanúskodnak. (<— 1267)
A kereszténység kétezer és a magyar állam fennállásának ezeréves évfordulója előtt tisztelegve a Hunyadi utca és a Dózsa György utca találkozásánál lévő kis parkban emlékkeresztet állított a község lakossága. Avatóbeszédet dr. Medgyaszay László ország- gyűlési képviselő mondott.
A hagyományos Hősök-napi megemlékezésen Firtl Mátyás, a megyei közgyűlés elnökhelyettese volt az ünnepi szónok.
A 2000-2001-es bajnoki évadot a női kézilabdacsapat a megyei bajnokság mezőnyének 11. helyén zárta. A csapat edzői Czankné Horváth Lilla, majd Csepiné Fábián Margit voltak.
A Lébény SE - amely ismét a megyei első osztályban szerepelt - Pék László edző irányításával kezdte meg a 2000-2001-es bajnoki évadot.
Az őszi forduló végén a 2. helyen állt a csapat, a bajnokság végére azonban az 5. helyre csúszott vissza.
Az Egyesület megtartotta beszámoló és tisztújító közgyűlését, s a korábbi vezérkar munkájával elégedetlen tagság új vezetőséget választott.
Az új elnökség tagjai (elnök Sági Sándor, vezetőségi tagok Limp Ferenc, Ludovics Albert, Millei Károly, Molnár Ferenc és Tóth Róbert) korábban öt éven keresztül irányították már az Egyesületet.
A régi-új vezetés célul a klub stabilitásának megteremtését tűzte ki, s hogy a nagyszámú „idegenlégiós” szerepeltetése miatt megcsappant helyi érdeklődést ismét felkeltse, átmenetileg a gyengébb eredményeket is vállalva egyre több tehetséges helyi fiatal bevonását ígérte a csapat munkájába.
Pék László edző szerződése lejártával elköszönt a csapattól.
Ezen a napon halt meg Győrben Krascsenics Lajos, a lébényi Lenin Termelőszövetkezet egykori főkönyvelője, második világháborús vadászrepülő.
1921. szeptember 12-én született a Nógrád megyei Vizsláson. Polgári iskolába járt, majd kereskedelmi középiskolát végzett Budapesten. Tízévesen, a Graf Zeppelin léghajó magyarországi látogatásának (<— 1931. március 29.) hatására kezdett érdeklődni 706 a repülés iránt. Repülős pályafutását vitorlázó gépen kezdte a cserkészrepülők között, majd tizenkilenc évesen jelentkezett a Horthy Miklós Repülő Alap motoroskiképző iskolájába. Debrecenben tett eredményes vizsgáját követően 1941 őszétől a szombathelyi Repülőgépvezető Iskola (REGVI) növendékeként Bü 131 és Ar 96 típusú gépeken kapott továbbképzést. 1942-ben aranysasos pilóta lett. Előbb a felderítőkhöz osztották be, majd - egy év felderítő-szolgálat után - vadászpilóta lett. 1943-tól Börgöndön oktatóként szolgált. Az 1944. március 19-i német megszállást követően egységével Pápára települt, innen az év nyarán Veszprémbe helyezték át. Messerschmitt 109-es vadászrepülőként 97 bevetésen vett részt, számos légi harcot vívott, hat igazolt légi győzelmet aratott. A háború végén Ausztria területén amerikai fogságba került, csak 1945 szeptemberében térhetett haza. Megházasodott, Lébénybe költözött, s a felesége által örökölt néhány hold földön gazdálkodott.
1948-tól ismét repülhetett. A magyar repülés újjászervezésére létrehozott Országos Magyar Repülő Egyesület (OMRE) megbízásából előbb sportrepülést oktatott Győrben, majd Szentesre irányították, ahol a repülőiskola parancsnoka lett. 1949-ben visszahelyezték Győrbe, s a győri repülőiskola parancsnokává nevezték ki. Teendőit felkészülten és lelkiismeretesen látta el, több jegyzetet és oktatási segédletet írt a sportrepülők számára.
1950 júniusában parancsnoki kinevezését indoklás nélkül visszavonták, állásából felmentették, s a repüléstől - melyet ő élethivatásának tekintett - eltiltották. Kereskedelmi végzettsége birtokában az Északnyugat-magyarországi Üzemélelmezési Vállalatnál helyezkedett el, majd 1957-ben a lébényi Búzakalász Termelőszövetkezet könyvelője lett. 1970-től - a Béke Tsz és a Búzakalász Tsz egyesülésétől - a Lenin Termelőszövetkezet főkönyvelőjeként dolgozott egészen 1981-ben történt nyugdíjazásáig.
Feleségének 1980-ban bekövetkezett halála után néhány esztendővel Győrbe költözött. Itt halt meg 2001 augusztusában. A lébényi katolikus temetőben nyugszik.
Amikor sírba helyezték, egykori repülőbaj társai is búcsút vettek tőle. Utolsó üdvözletükként egy repülőgép írt le tiszteletkört koporsója felett.
Háborús élményeit Egy magyar királyi vadászrepülő visszaemlékezései (1990), Egy vadászrepülő röpke pályafutása (1991) és Repülő hétköznapok (1999) című könyveiben örökítette meg.
Kitüntetései: Tűzkereszt, Bronz Vitézségi Érem, Nagy Ezüst, Vaskereszt.
A Szent István napi községi ünnepségen - melynek szónoka Botos Gábor, a Győr-Moson-Sopron Megyéért Egyesület elnöke volt - Gyurós Péter a Nagyközségi Önkormányzat műszaki csoportjának vezetője vehette át „A Közjó Szolgálatáért” emlékplakettet.
Lezajlottak a két éven át tartó millenniumi eseménysorozat zárórendezvényei.
Délután a Közösségi Házban a két millenniumi évben, 2000-ben és 2001-ben született 40 gyermek (21 lány és 19 fiú) számára egy-egy szál fehér rózsa kíséretében emlékplakettet adott át Csaplár Zoltán polgármester.
Ezt követően került sor Thullner István Lébény történetét feldolgozó könyvének bemutatására, amely a „Száz magyar falu könyvesháza” sorozatban jelent meg.
Este templomi hangversennyel zárult a nap, melyen felléptek a bécsi Operaház művészei: Hatházy Erika, Johannes Gisser, Liviu Burz valamint Temes Zsolt, akik japán turnéról hazatérőben adtak nagysikerű koncertet a zsúfolásig megtelt Szent Jakab templomban.
A vendégszereplő művészeket kellemesen lepte meg a nagyszámú érdeklődő, s az igényes rendezés. Elismerésük jeleként nem vették fel tiszteletdíjukat, hanem azt hasonló zenei programok szervezésére ajánlották fel.
Ünnepélyesen felavatták az első világháborús emlékmű díszkivilágítását biztosító berendezést, amely dr. Dávid Tamás helyi lakos felajánlásából készült, s melyet nagyszámú érdeklődő jelenlétében a nagyközség polgármestere, Csaplár Zoltán adott át rendeltetésének.
Az Ifjúsági Egyesület és a községi könyvtár által pályázati úton nyert kilenc számítógéppel berendezett teleházat avatott a falu. A létesítmény segítségével a község lakóinak széles köre számára vált lehetővé a korszerű internetes hozzáférés.
A női kézilabdacsapat eddigi legsikeresebb évét zárta, a megyei első osztályú bajnokság bronzérmese lett. A sikeres évadban a csapat vezetői, munkájának irányítói Kovács Tibor majd Iró Gyöngyi edző és Steininger Róbert szakvezető voltak.
Megkezdődött a katolikus egyházközség új plébániájának építése. A munkálatok megkezdését régészeti feltárás előzte meg, melynek során az egykori apátság gazdasági udvarának épületmaradványai kerültek felszínre. Itt, az Iskola utca és a Damjanich utca sarkán valaha a szerzetesek kis műhelyei álltak, itt tartották az állatokat, őrizték a terményt, itt adtak szállást a zarándokoknak.
Istállómaradványt, az udvar egykori kerítésének cölöplyukait, vízgyűjtő ciszternát, méhkas alakú gabonatároló vermet továbbá kisleleteket: patkót, gyűrűs végű jászolszeget, lóvakarót, kovácsolt vaskést, középkori állatcsontokat, s egy szemétgyűjtő gödörben kerámia edénytöredékeket, bronzgyűrűt tártak fel az Ászt Ágnes irányításával dolgozó régészek.
A középkori udvar túlterjedt a feltárt területen, a mai beépítettség azonban nem tette lehetővé a további feltárásokat.
Befejeződött a megyei első osztályú labdarúgó bajnokság.
A 2001-2002-es bajnoki évad kezdetén ismét Gyurmánczy Attila vette át az edzői feladatokat, a sorozatban elszenvedett vereségek hatására azonban az egyesület elnöksége úgy döntött, hogy megválik edzőjétől, és az ificsapat edzőjét, Wurczinger Pétert bízza meg az első csapat munkájának irányításával is. Az évad közepén ismét edzőváltás történt, az új edző Keglovich Ferenc lett.
A mozgalmas évadot a csapat a 6. helyen zárta.
A hónap első vasárnapján ünnepelte megalakulásának 120. évfordulóját a lébényi Tűzoltó Egyesület. A rendezvény ünnepélyes megnyitójára a Templom téren került sor, ahol a község polgármesterének köszöntője után a környékbeli települések, üzemek, vállalatok és intézmények önkéntes tűzoltói megkoszorúzták Szent Flórián szobrát. Ezt követően a községi sportpályán a 800 köbcentiméteres motorfecskendő kategóriában mérték össze tudásukat a felnőtt női és férfi, továbbá az ifjúsági férfi és női csapatok. A jó színvonalú versenyen a lébényi csapatok több dobogós helyezést értek el.
Fennállásának nyolcvanadik évfordulóját ünnepelte a Liszt Ferenc Vegyeskar. A jubileum alkalmából nemzetközi dalostalálkozót szerveztek, ahol az ünneplő házigazdákat három szlovákiai - a bősi, a nagymegyeri és a pozsonyeperjesi - s három magyar - a győrszentiváni, a gyarmati és a kónyi - kórus köszöntötte.
Renato Tubaro, a goriziai Közép-európai Kulturális Intézet igazgatója meghívására Olaszországban vendégszerepeit a Liszt Ferenc Vegyeskar. A hétnapos turné során a kórus Rómába is ellátogatott. Itt a Szent Péter-bazilika altemplomában a Magyarok Nagyasszonya-kápolnában hangversenyt adtak, majd egy lengyel és egy angol kórus társaságában pápai audiencián vettek részt. A pápa magyarul köszöntötte őket, s ők válaszul elénekelték Halmos László A főpásztor fogadása című kórusművét.
Vatikáni fellépésük után Foglianoba utaztak, ahol lerótták kegyeletüket az első világháborús magyar hősi temetőben, majd nagyszámú érdeklődő jelenlétében önálló hangversenyt adtak. Utazásuk utolsó napján Tolmezzoban léptek fel.
Az állami ünnepen Csaplár Zoltán, a nagyközség polgármestere mondott ünnepi beszédet, majd átadta „A Közjó Szolgálatáért” emlékplakettet Wesztergom Viktornénak, a Nyugdíjasok Egyesülete vezetőjének.
Megszűnt a Lébényi Sportegyesület támogatására létrejött Lébény Sportjáért Alapítvány. Az alapítványi forma nem biztosította az egyesület vezetése által igényelt rugalmas működési kereteket, ezért a Lébény SE vezetősége úgy határozott, hogy az egyesület közhasznú társasággá alakul át.
Október 20-án lezajlottak Lébényben a helyi képviselőválasztások.
Az október 31-én összehívott alakuló képviselőtestületi ülést az újonnan megválasztott testület korelnöke, Bonnyai Miklósné nyitotta meg, majd Wesztergom Viktor, a helyi választási bizottság elnöke vette át a szót, s ismertette a választás eredményeit.
Eszerint a község lakossága 32 %-os részvételi arány mellett polgármesterré ismét Csaplár Zoltánt, képviselőkké Bonnyai Miklósnét, Bujtás Lászlót, Czigány Istvánt, Holzinger Istvánt, Kaszás Józsefet, Kiszeli Lajost, Kovács Gábort, Novák Tibornét, Pálinger Bélát, Ságiné Börzsei Zsuzsannát és Takács Józsefnét választotta meg.
A megválasztott képviselők letették a képviselői esküt, majd Pálinger Bélát alpolgármesterré, Holzinger Istvánt a pénzügyi-gazdasági bizottság, Kiszeli Lajost az ügyrendi bizottság, Novák Tibornét a szociális bizottság, Kovács Gábort a környezetvédelmi és mezőgazdasági bizottság elnökévé, Bujtás Lászlót ifjúsági, Takács Józsefnét a civil szervezetek munkáját segítő tanácsnokká választották. (Kjkv.)
A képviselőtestület az alakuló ülés után
Több mint két mázsa nagy értékű hal pusztult el néhány nap alatt a Rabi tóban. Az egyébként mindig tiszta víz egyik napról a másikra hirtelen megfeketedett, felszínén fehér hab keletkezett, s a tó halai „pipálva” levegőért kapkodtak. A helyi horgászok a lébényi és mosonszentmiklósi tűzoltók segítségével szivattyúkkal kilevegőztették a vizet. Ennek ellenére nagy méretű - nyolc-tizenöt kilogrammos - halak pusztultak el, köztük egy 184 cm hosszúságú harcsa. A veszélyeztetett halállomány nagy részét Sinkó Lajosnak, a Szigetközi Horgászegyesület elnökének irányításával az egyesület a kavicsbánya-tóba mentette át.
A környezeti katasztrófát az okozta, hogy a sekély vizű tó eliszaposodott medrében rothadásnak indult a sok belehullt falevél, s az így felszabadult nagy mennyiségű kéngáz felborította a tó oxigénháztartását. Ezt látszik alátámasztani az is, hogy elsősorban a nagytestű halak, s a különösen oxigénigényes süllők és balinok pusztultak el.
Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség szakértői vizsgálata nem erősítette meg azt a feltételezést, hogy a halpusztulást megelőzően külső eredetű szennyezés érte volna a vizet.
Az M 1-es autópálya lébényi leágazásánál, a pálya 141-es kilométerénél megtartották a Scania márkaszervizének avatóünnepségét.
Az 1,4 hektáros területen 400 millió forintos beruházással épült létesítmény 1632 négyzetméteres szerelőcsarnokában a Scania Hungária Kft. 11 munkatársa szolgálja ki Vas- és Győr-Moson-Sopron megyét, valamint a tranzit forgalmat.
Ez a telephely - melynek kiválasztásánál Bécs és Pozsony, továbbá a Győr köré települt ipari övezet közelsége játszottak nagy szerepet - a nagyközség hosszú távú gazdaságfejlesztési programjával összhangban tervezett lébényi Ipari Park első létesítménye volt.
Az átadás alkalmával Thomas Bertilsson ügyvezető igazgató mondott avatóbeszédet. A nagyközség nevében Lébény polgármestere köszöntötte a megjelenteket, s a település önkormányzatának együttműködési készségéről biztosította a vállalat vezetőit.
Az iskolai sportcsarnok háromlépcsősre tervezett korszerűsítési programjának első ütemeként megkezdődött a létesítmény felújítása. A teljes kihasználtsággal működő csarnok időnként már beázó tetőzetét korszerűsítették, kicserélték a terem padlózatát, felújították az öltözőket, a vizesblokkot, átalakították az épület bejáratát, s felújították a külső vakolást. A munkálatok március végére befejeződtek.
A nyár folyamán következett a második lépcső. Megépült a korszerű gázüzemű fűtéshez szükséges modem berendezésekkel felszerelt kazánház. A két ütem megvalósításának együttes költsége - anyagban, munkában - közel 55 millió forint volt, melynek fedezetét a község önkormányzata részben az Ifjúsági és Sportminisztériumtól pályázati úton nyert támogatásból, részben saját forrásokból biztosította.
A korszerűsítés harmadik lépcsőjét, a csarnok lelátóval való bővítését 2004 második felére ütemezte az önkormányzat, kellő anyagiak híján azonban csak 2007 őszén-telén valósult meg a korszerűsítés folyamatát lezáró beruházás.
Lerakták a Lébény határában elterülő, 2002-ben kialakított ipari park második létesítményének, egy Renault haszongépjármű-értékesítő és márkaszerviz hálózat leendő egységének alapkövét.
A több mint 400 milliós beruházás keretében a másfél hektáros telken egy kétezer négyzetméter alapterületű, részben kétszintes szerviz- és irodaépület építését kezdte meg a beruházó Somlai Truck Kft.
A magas színvonalú technikát képviselő, korszerű belső felszereltségű csarnok és a hozzá kapcsolódó háromszáz négyzetméteres szociális létesítmény átadását augusztus 20-ára ígérte a beruházó vállalat vezetője, Somlai Péter, aki Csaplár Zoltán polgármesterrel közösen helyezte el a leendő Renault-márkaszerviz alapkövét.
Lébényben is lezajlott a népszavazás, melynek tétje hazánknak az Európai Unióhoz való csatlakozása volt. A 2496 lébényi választópolgár 40,34 százaléka, 1007 fő vett részt a referendumon. Az érvényes igen szavazatok száma 838 (83,80 százalék), a nem szavazatoké 162 (16,20 százalék) volt. (A részvételi arány országosan 45,62 %, az igen szavazatok aránya 83,76 % volt.)
Lébény lakói köszöntik Dávid Ibolyát, a Magyar Demokrata Fórum elnökét
Vasárnap délelőtt a II. világháborús emlékműnél zajlott le az a Hősök napi megemlékezés, melynek ünnepi szónoka dr. Dávid Ibolya, a magyar országgyűlés alelnöke, a Magyar Demokrata Fórum elnöke volt.
A Himnusz hangjai nyitották meg az ünnepséget, majd Csaplár Zoltán polgármester köszöntötte a szép számú közönséget. Dr. Dávid Ibolya ünnepi megemlékezésében felidézte a magyar történelem mártírjainak és hőseinek emlékét, méltatta tetteiket, s tisztelgett önfeláldozásuk nagyszerűsége előtt.
A műsorban fellépő Lenzsér Éva és Ferenczi Tímea általános iskolai tanulók, továbbá Bősi Szabó László aranykoszorús nótaénekes mellett szép sikert aratott a Liszt Ferenc Vegyeskar, amely Lébényben először szerepelt az új karnagy, Gerencsér Károly vezetésével.
Az ünnepséget követően a polgármester fogadást adott a meghívott vendégek tiszteletére.
Hosszú előkészítő munka eredményeként ötvenedikként Győr-Moson-Sopron megyében megalakult a Lébényi Polgárőr Egyesület. A község polgármestere által vezetett alakuló ülésen, melyen Gangl András, a polgárőr-egyesületek megyei szövetségének elnöke s a nagyközségi önkormányzat ügyrendi bizottságának tagjai is megjelentek, az alapító tagok ifj. Károlyi Lászlót az Egyesület elnökévé, majd az alakuló ülést követő első rendes ülésükön Csaplár Zoltán polgármestert díszelnökükké választották. A megalakulást követő esztendőben járőrtevékenységének eredményes ellátása érdekében az Egyesület a Somlai Truck Kft-től egy Volkswagen Golf típusú személygépkocsit kapott, melynek üzemeltetéséhez az ipari parkban működő vállalatok biztosították az üzemanyagot.
Futballcsapatunk a megyei bajnokság 5. helyén végzett.
Nemzetközi kórustalálkozóra került sor Lébényben, a volt gimnázium udvarán.
A hagyományos Dal Ünnepe keretében rendezett dalostalálkozó közreműködői a nagymegyeri Bárdos Lajos Vegyeskar, a pozsonyeperjesi Kis Duna Vegyeskar, a pátkai Bel Canto Vegyeskar, valamint a házigazda Liszt Ferenc Vegyeskar voltak.
A jelenlevő kórusok meleg ünneplésben részesítették a tisztéről Pécsre költözése miatt leköszönt Borka Ferenc karnagyot, aki 29 éven át volt a lébényi dalosok szakmai irányítója, programjainak szervezője.
Ünnepi külsőségek között, számos vendég és helybéli résztvevő jelenlétében adták át rendeltetésének a katolikus plébánia új épületét.
Az avatást megelőző ünnepi szentmisén Zombó István, a katolikus egyházközség képviselőtestületének elnöke köszöntötte dr. Pápai Lajos győri püspököt, a kíséretében érkezett magasrangú egyházi vezetőket s a megjelenteket. Röviden ismertette a plébánia építésének történetét, majd köszönetét fejezte ki az egyházmegye által nyújtott segítségért, s kérte a püspök atyát, foglalja imáiba mindazokat, akik a plébánia építésében közreműködtek.
Az ünnepi szentmisét dr. Pápai Lajos győri megyéspüspök celebrálta.
Szentbeszédében szólt arról a szerepről, melyet a plébánia a hívők közösségének életében betölt. A plébánia - a püspök szavai szerint - a hívek közös otthona, s benne a pap a lelkek pásztora, a püspök felszentelt munkatársa és küldötte, aki munkáját az egyházközség képviselőtestületének támogatásával tudja csak eredményesen ellátni. Befejezésül aktív hitéletre szólította fel a lébényi katolikusokat.
A szertartás végeztével a vendégek s az egybegyűlt érdeklődők megtekintették a püspök által megáldott új létesítményt.
Az új plébánia megépítésének sikeréhez a helyi vállalkozók, az önkormányzat, s a község mintegy 400 családja pénzadományokkal és jelentős kétkezi munkával járultak hozzá.
„Isten legyen minden jó szándék és akarat jutalmazója!” - köszönte meg a hívek segítőkész támogatását Gőgh Tibor, Lébény plébánosa.
Pápai Lajos győri megyéspüspök felszenteli az új plébániát
A Szent István napi községi ünnepélyen dr. Áder János országgyűlési képviselő mondott ünnepi beszédet.
„A Közjó Szolgálatáért” emlékérmet a kórus élén végzett közel három évtizedes eredményes munkájának elismeréseként Borka Ferenc, a Liszt Ferenc Vegyeskar karnagya kapta.
Lenzsér Éva vette át Gerencsér Károlytól a Liszt Ferenc Vegyeskar vezetését.
Lemondott megbízatásáról az Ifjúsági Egyesület majdnem teljes vezérkara. A szeptember 12-én megtartott tisztújító közgyűlésen az Egyesület új vezetőséget választott. Elnökké Tengölits Tamarát, alelnökké Stinner Katalint, titkárrá Horváth Csillát, gazdasági vezetővé Eőri Edinát választották. A régi vezetők közül egyedüliként helyén maradt Steininger Róbert továbbra is a programszervezői feladatokat vállalta.
A háromtagú ellenőrző bizottság elnöke Nagy Szilárd, két tagja Molnár Csaba és Szimeiszter Edina lett.
Kiszeli Lajos alpolgármester köszönti Áder Jánost, az országgyűlés alelnökét
A Nyugdíjasok Lébényi Egyesülete szervezésében Győr, Kunsziget, Koroncó, Mosonmagyaróvár, Mosonszentmiklós, Lébény és Vitnyéd nyugdíjas amatőr művészeinek festményeit, kézimunkáit és fafaragásait bemutató nagysikerű kiállítás nyílt meg a lébényi közösségi házban.
Új üzemcsarnokkal bővült a Calor 2000 Kft. A „mindenevő”, de főként mezőgazdasági és erdészeti hulladékot hasznosító kazánjai révén országosan ismertté vált cég saját erőből és az európai technológiai fejlesztési program 45 millió forintos támogatásából, összesen 120 milliós befektetéssel építette meg a húsz embernek munkát adó létesítményt, melyben az eddig is gyártott egyszerű családi kazánok és az ipari méretű energiatermelő berendezések mellett saját szabadalom alapján gyártott faelgázosító kazánok előállítását is megkezdte a Temesi Károly tulajdonában lévő vállalkozás.
Az üzemavatón megjelent Csaplár Zoltán, Lébény polgármestere és Hajdú Klára, az Észak-dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség igazgatóhelyettese.
Mosonmagyaróváron elhunyt Légrády Vilmos, aki 1963-1977 között Lébény tanácselnöke volt. Szeptember 25-i ülésén a képviselőtestület - Csaplár Zoltán polgár- mester emlékező szavait követően - egyperces néma felállással tisztelgett a nagyközség egykori vezetőjének emléke előtt.
A Somlai Truck Kft. a lébényi ipari parkban - a cég, a megye, valamint Lébény község vezetőinek jelenlétében - átadta rendeltetésének a 13.500 négyzetméteres telken mintegy félmilliárdos beruházás keretében épült új szervizbázisát.
Az 1996-ban alakult cég tevékenységi körébe az új és használt Renault haszonjárművek márkakereskedése, Krone és Langendorf pótkocsik forgalmazása, továbbá bármely nyugati márkájú haszonjármű javítása és alkatrészellátása tartozik. A vállalat 2002. évi árbevétele meghaladta a 2,4 milliárd forintot.
Telephelyei működnek Zalaegerszegen, Veszprémben, s 2003. október 3-tól községünkben, Lébényben is.
Az új, modem, tágas, világos, 27 méter hosszú csarnok korszerű technológiai berendezéseknek ad helyet, rendelkezésre állnak a járműjavításhoz szükséges eszközök: diagnosztikai berendezések, futómű-vizsgáló, fékpad, alváz-egyengető, kamionmosó stb.
A szervizszolgálat igénybevétele mellett a cég partnereinek tulajdonában álló kamionok vezetőinek módjuk van arra is, hogy a hétvégi forgalmi tilalom idején beálljanak a telephelyre, ahol parkolóhely, pihenő- és fürdőszoba áll rendelkezésükre.
A telepen lévő vegyes- és alkatrészáruház biztosítja a kamionosok teljeskörű kiszolgálását.
A Szent Antal kápolna felújításával párhuzamosan megkezdődött, s 2004 márciusában befejeződött a kápolna előtti Kálvária stációinak felújítása.
A fenyőfából készült domborművű szoborcsoportokat leemelték helyükről, s Bujtás László műhelyébe szállították. Ő kijavította a sérült faragványokat, s ahol ez szükségessé vált, pótolta a hiányzó részeket. Ezt követően Bujtásné Völgyesi Lívia ecsetje varázsolta újjá az ezt megelőzően 1977-ben restaurált szobrokat.
Tizenegy évvel megszervezése után megszűnt a Lébény, Mecsér és Mosonszentmiklós községek által társulási formában működtetett, Lébény központú hétvégi orvosi ügyeleti szolgálat. A jogszabályi változások következtében előállt új helyzetben ugyanis a társult önkormányzatok nem tudták biztosítani a szolgálat működtetésének törvényi feltételeit (pl. megkülönböztető jelzésekkel ellátott gépjármű, hivatásos gépkocsivezető stb.), ezért községünk kényszerűen csatlakozott a Mosonmagyaróvár Városkörnyéki és Vidéki Központi Ügyelethez. Ez a gyakorlatban azt jelentette, hogy a hétköznapi és hétvégi orvosi ügyelet helyben megszűnt, s a továbbiakban a sürgősségi ellátást a mosonmagyaróvári központi ügyelet biztosította Lébény számára is.
A Győr-Moson-Sopron megyei önkormányzat a lébényi Szent Jakab templomban rendezett ünnepi közgyűlés keretében emlékezett meg 1848. március 15-e évfordulójáról.
Ünnepi beszédet Dr. Medgyaszay László alelnök mondott, majd dr. Szakács Imre, a megyei közgyűlés elnöke adta át a „Győr-Moson-Sopron Megye Szolgálatáért Sajtó Tagozatának” díját Sudár Ágnes és Hajba Ferenc újságíróknak. Önkormányzati munkájáért megyei elismerésben részesült Varga Kálmán, Rajka polgármestere.
A beszédeket és a díjátadást követő ünnepi műsorban a Győri Nemzeti Színház művészei, Dósa Zsuzsa, Jáger András és Ungvári István, továbbá a lébényi Liszt Ferenc Vegyeskar és a helyi általános iskola növendéke, Ferenczi Timea léptek fel.
Az Európai Unióhoz való csatlakozás napján községünk lakossága egésznapos majális keretében ünnepelte a hazánk számára új távlatokat nyitó, történelmi jelentőségű eseményt.
A sportpálya szabadtéri színpadán megrendezett látványos gálaműsor ünnepi szónoka Csaplár Zoltán polgármester volt, aki az esemény korszakos jelentőségét méltató beszédének alapgondolatát a következőkben foglalta össze: „Hazatértünk Európába!”
A II. világháborús emlékműnél zajlott le a Lébényben már hagyományos Hősök napi megemlékezés. Molnár István szavalata és Ferenczi Tímea énekszáma után Csaplár Zoltán polgármester köszöntötte az egybegyűlteket, majd dr. Szakács Imre, a megyei közgyűlés elnöke mondott ünnepi beszédet. A műsorban közreműködött Bede Fazekas Csaba érdemes művész, magánénekes és a Liszt Ferenc Vegyeskar. A műsor végeztével a megyei és a helyi önkormányzat, továbbá a pártok képviselői koszorúzták meg a háborúban elesett hősök emlékművét.
Délelőtt 10 órakor Borbély Károly festőművész és Kovács Gábor képviselő nyitotta meg a közösségi házban azt a Róber Viktória festményeiből rendezett tárlatot, melynek kezdeményezője és szervezője az Ifjúsági Egyesület volt.
Délután az apátsági templomban nemzetközi dalostalálkozó keretében a nagymegyeri Bárdos Lajos Kórus, a pozsonyeperjesi Kis-Duna Vegyeskar és a házigazda lébényi Liszt Ferenc Vegyeskar adtak az esős idő ellenére is nagyszámú érdeklődőt vonzó, sikeres hangversenyt.
Lébényben is lezajlottak az európai parlamenti választások. Az országos 38,5 %-os részvételi aránnyal közel egyezően községünkben a választópolgárok 37,11 %-a adta le szavazatát.
A lébényi voksok 60,93 %-át a FIDESZ, 28,31 %-át az MSZP, 12,05 %-át az MDF, 4,22 %-át az SZDSZ szerezte meg.
Lébény futballcsapata a 13. helyen zárta a megyei első osztályú bajnokságot. Keglovich Ferenc edző szerződését az egyesület elnöksége nem újította meg.
Női kézilabdacsapatunk a megyei bajnokság harmadik helyén végzett.
A Szent István napi községi ünnepségen Szabó Miklós, a megyei közgyűlés alelnöke volt az ünnepi szónok.
„A Közjó Szolgálatáért” emlékplakettet „a nagyközség szolgálatában szerzett kiemelkedő érdemeiért, a település érdekében végzett lelkiismeretes és eredményes munkájáért” Kiszeli Lajosnak adta át Csaplár Zoltán, Lébény polgármestere.
„A szerelem az élet nagy ajándéka, és aki nem nyújtja ki utána a kezét, az sohasem élvezi az Életet a maga teljességében.”
E gondolat szellemében, „Nimfák és koboldok éjszakája” címmel tartotta meg bemutatkozó előadását a sportpálya szabadtéri színpadán a lébényi amatőr színjátszók baráti köre, amely 2003-ban alakult.
A Váradyné Márkus Éva által rendezett zenés összeállítás szereplői Domsits Mihályné, Kovács Gábor, Ságiné Börzsei Zsuzsanna, Stinner Katalin, Takács Józsefné és Tengölits Tamara voltak. A hang- és világítástechnikai feladatokat Nakovitz József látta el.
A zsúfolásig megtelt nézőtér előtt zajló, nagy közönségsikert aratott előadásra a sportpálya szabadtéri színpadán került sor.
Szombaton és vasárnap Lébényben rendezték meg a 33. Országos Vizsla Főversenyt, melyen a hazai résztvevők mellett egy cseh és négy szlovák versenyző is indult.
A vizsla főverseny olyan mindenes verseny, melynek követelményeit az összes vadászkutyák közül csak a vizslák képesek teljesíteni.
A résztvevőknek ugyanis olyan feladatsort kell végrehajtaniuk, mely az összes olyan helyzet megoldását megkívánja a kutyától és vezetőjétől, amely vadászaton előfordulhat. Minden feladatnak vannak specialistái, valamennyit megoldani azonban csak a vizsla képes.
A Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesülete Vadászkutya Teljesítménybírói Testülete által szervezett verseny tizenkilenc fős nemzetközi mezőnyében Balogh László szlovákiai versenyző kutyája szerezte meg az első helyet.
A verseny harmadik legjobbja Németh Tibor lébényi vadász Pimpó nevű rövidszőrű magyar vizsla szukája lett.
A 2002. novemberi tömeges halpusztulást a Rabi tó kezelője, az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság részéről nem követte hathatós intézkedés.
2004 novemberében ismét kritikussá vált a tó helyzete, az oxigénhiányos víz felszínén pipáló halakat megint a pusztulás fenyegette.
A vízminőség romlását - akárcsak két éve - most is a tó medrének feliszapolódása, s az évszakhoz képest meleg időben a vízbehullt falevelek bomlása során felszabadult kéngáz által előidézett oxigénhiány okozta. A szakértői vizsgálatok külső eredetű toxikus anyagot a tó vizében most sem mutattak ki.
A szakhatóságok, a helyi önkormányzat és a helyi horgászegyesület képviselői egyetértettek abban, hogy - a feliszapolódott tómeder s a falevelek mellett - a tavat tápláló elhanyagolt állapotú, s a néhány éve visszatelepített hódok által gyakran eltorlaszolt, „visszaduzzasztott” csatornák is jelentős szerepet játszottak a vízminőség drasztikus romlásában.
Az idő lehűlése megmentette a halállományt a teljes pusztulástól, de néhány nap alatt így is másfél mázsa amur, ponty és csuka lett a vészes oxigénhiány áldozata.
December 2-án a polgármesteri hivatalban egyeztető megbeszélésre került sor az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság, a Fertő-Hansági Nemzeti Park, a nagyközségi önkormányzat és a Szigetközi Horgász Egyesület képviselőinek részvételével. A jelenlévők egyetértettek abban, hogy nem elég csupán a tómeder kotrását elvégezni, a térség teljes rehabilitációja elodázhatatlanná vált. Az ehhez szükséges pénzügyi alapokat pályázati úton elnyert állami támogatásból lehet csak biztosítani, s gondoskodni kell a várhatóan mintegy hatvanezer köbméter iszap elhelyezéséről is.
Csaplár Zoltán polgármester hangsúlyozta, hogy miután a tó kezelője a Vízügyi Igazgatóság, a probléma megoldása - a nagyközségi önkormányzat, a Nemzeti Park és a horgászegyesület tevékeny közreműködése mellett - elsődlegesen az Igazgatóság feladata.
Steininger Imréné, Lébény jegyzője egészségügyi okokra hivatkozva 2004. november 30-i hatállyal felmentését kérte.
A község képviselőtestülete a jogszabályi előírásoknak megfelelően meghirdette a megüresedett állást. A hirdetésre benyújtott hét álláspályázat közül a testület dr. Orbán Gézáét fogadta el, s a lébényi polgármesteri hivatal fiatal jogi előadóját - aki saját feladatkörének ellátása mellett 2004 februárja óta már helyettesítette a betegsége miatt távol lévő Steininger Imrénét - 2004. december 1-jei hatállyal Lébény nagyközség jegyzőjévé nevezte ki.
Községünkben is lezajlott a kettős állampolgársággal és az egészségügyi intézmények privatizációjával kapcsolatos népszavazás. A referendum akkor lett volna érvényes, ha a választópolgárok több mint ötven százaléka leadja szavazatát, vagy - e feltétel teljesülésének hiányában is - az összes választópolgár huszonöt százaléka azonosan szavaz. Egyik feltétel sem teljesült, így a népszavazás érvénytelen volt.
Országosan a választóknak mindössze 38 %-a járult a szavazóurnákhoz. Lébényben a részvételi arány még az országosnál is alacsonyabb, 32,61 %-os volt.
Az érvényesen szavazó lébényiek közül a kórházprivatizáció leállítására voksolt 74,23 %, a kettős állampolgárságra 61,39 % mondott igent.
A nagyközségi önkormányzat úgy határozott, hogy az intézményfenntartással összefüggő kiadások csökkentése érdekében megszünteti az általános iskolai napközis konyha működését. Április 18-tól a gyermekétkeztetéssel kapcsolatos feladatokat a győri székhelyű Ördögkonyha Kft. vette át oly módon, hogy bérbe vette a konyha önkormányzati tulajdonban lévő épületét és felszerelését, s továbbra is alkalmazta azokat az eddig foglalkoztatott konyhai dolgozókat, akik ezt kérték.
A második világháborús emlékműnél megtartott Hősök napi ünnepségen Firtl Mátyás, a megyei közgyűlés általános alelnöke, országgyűlési képviselő mondott beszédet. Az ünnepi megemlékezés közreműködői Nátz Anett és Rongits Ákos általános iskolai tanulók, Krasznai Tamás és Bogdán Eszter énekművészek s a lébényi Liszt Ferenc Vegyeskar voltak.
Az ünnepi műsort követően a megyei és a helyi önkormányzat, a pártok és a helyi intézmények képviselői megkoszorúzták a hősök emlékművét.
Szombaton délután az általános iskola udvarán rendezte meg a Lébényi Liszt Ferenc Dalkör a hagyományos „Dal Ünnepe” kórushangversenyt, melyen a házigazda együttes mellett a nagymegyeri Bárdos Lajos Kórus, a pozsonyeperjesi Kis-Duna Vegyeskar és a kónyi Erkel Ferenc Kórus vendégszerepeitek.
Csaplár Zoltán polgármester és dr. Medgyaszay László országgyűlési képviselő, a megyei közgyűlés alelnöke köszöntötték a vendégkórusok élén Lébénybe érkezett ön- kormányzati vezetőket és a szépszámú közönséget, majd oklevelet és ajándéktárgyat adtak át Szabó Mihálynak abból az alkalomból, hogy ötven esztendeje vesz részt a lébényi felnőtt vegyeskar munkájában.
A nagy tetszéssel fogadott hangversenyt követően a kórusok közös vacsorán vettek részt.
Női kézilabdacsapatunk a megyei bajnokság mezőnyének hatodik helyén zárta a bajnoki évadot.
Fennállásának tizedik évfordulójára emlékezett a Nyugdíjasok Lébényi Egyesülete.
Június 16-án a község nyugdíjasaiért mondott ökumenikus istentiszteleten vettek részt a közel százfős egyesület tagjai. Június 18-án a közösségi házban Pálinger Béla fotóiból nyílt nagy érdeklődéssel fogadott kiállítás.
A következő szombaton, június 25-én a bakonyszentlászlói, a győr-bácsai, a mosonszentmiklós-gyártelepi, a nyúli, az öttevényi és a szerecsenyi nyugdíjasok részvételével tartottak kulturális és szórakoztató programokban gazdag ünnepi rendezvényt a lébényi közösségi házban. Megnyitójában Wesztergom Viktorné, az egyesület elnöke idézte fel a közösen eltöltött évtized legemlékezetesebb mozzanatait, a közös kirándulásokat, kiállításokat, nyugdíjas-találkozókat, a nőnapi, karácsonyi és idősek-napi rendezvényeket.
A jubiláló egyesületet a lébényi önkormányzat nevében Bujtás László alpolgármester köszöntötte, majd Bogdán Kálmán, az Életet az Éveknek Nyugdíjas Szövetség elnökségi tagja, s Nagy Péter, a Pannon Nyugdíjas Szövetség elnöke gratulált a tíz esztendő során elért elismerésre méltó eredményekhez.
Lerakták a Transdanubia Logisztikai Kft. által a lébényi ipari parkban létesített logisztikai központ alapkövét.
Mint Horváth István, a cég magyarországi képviselője elmondta: 78 ezer négyzet- méter területet vásároltak a lébényi ipari parkban. Az építkezés első ütemében egy 4000 négyzetméteres raktárépületet emelnek, s kezdetben 15-20 fő foglalkoztatását tervezik, a működés bővülésével azonban 35-40 főre emelkedhet a dolgozói létszám. Ha tevékenységük beváltja a hozzá fűzött reményeket, elképzelhető, hogy a most építeni kezdett raktárépület mellé egy újabb 4000 négyzetméteres csarnokot emelnek - tudhatták meg a rendezvényen megjelent érdeklődők.
A lébényi sportpályán ünnepélyes keretek között adták át a helyi Önkéntes Tűzoltó Egyesületnek azt a nagy teljesítményű, minden igényt kielégítő MAN Diesel tűzoltóautót, melyet a németországi Enzkreis járás Pforzheim városának Német-Magyar Baráti Társasága adományozott Lébény nagyközségnek.
Győr-Moson-Sopron megye közgyűlése 2001-ben együttműködési megállapodást írt alá az enzkreisi járás vezetőivel. A megállapodás a gazdasági, kulturális és igazgatási területek kooperációja mellett a civil egyesületek kapcsolatépítésére, tapasztalatcserékre, egymás munkájának jobb megismerésére, kölcsönös segítésére is kiterjedt. E kapcsolatok jegyében került sor a korszerű, porral, habbal és vízzel is oltó tűzoltóautó adományozására, melynek Lébénybe szállításához a Németországban élő Szalai Antal nyújtott segítséget a nagyközségnek.
Az átadási ünnepségen a megyei önkormányzatot Szabó Miklós alelnök, az adományozókat dr. Joachim Rösch, a társaság elnöke képviselte. Jelen volt Pesztenlehrer Lajos tűzoltó ezredes, a Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság vezetője, Grósz József alezredes, a Mosonmagyaróvári Városi Tűzoltóság parancsnoka, valamint a helyi és a környékbeli tűzoltóegyesületek tagjai.
A lébényi tűzoltók nevében Csaplár Zoltán polgármester köszönte meg az adományt. Beszédében szólt azokról a kedvező tapasztalatokról, melyeket a megyei közgyűlés közbiztonsági tanácsnokaként az enzkreisi járás tűzoltó-szervezetének tanulmányozása során szerzett. Hangsúlyozta, hogy a lébényi önkéntes tűzoltók eddig is megfelelő védelmet nyújtottak a község és a környékbeli települések lakosságának, a most birtokba vett berendezés segítségével azonban az eddigieknél is hatékonyabban tudják majd ellátni megnövekedett feladataikat.
A Szent Jakab templom fennállásának 800 éves évfordulójára emlékezve 2005. július 25. és 2006. július 25. között jubileumi évet hirdetett a katolikus egyházközség.
A jubileumi év egyik kiemelkedő eseményeként a templomépítés emlékünnepére új harangot öntetett a hívők közössége, amely Gombos Miklós aranykoszorús harangöntőmester őrbottyáni műhelyében készült.
A költségek fedezésére 300 darab, a Szent Jakab templomot ábrázoló érmét veretett az egyházközség. A dunaújvárosi Madarász Károly által készített érméket — melyek két méretben, négy és hat centiméteres átmérővel készültek - öt- illetve tízezer forintos áron vásárolhatták meg azok, akik a kiadásokhoz ilyen módon kívántak hozzájárulni. Az érmék értékesítéséből befolyt közel kétmillió forint a harangöntés költségein túl a főoltár és a szószék fölújításának és újraaranyozásának pénzügyi fedezetéül is szolgált.
A harang 2005. augusztus 12-én, pénteken délelőtt 10 óra 15 perckor érkezett meg Lébénybe. Gombos Miklós és két munkatársa még aznap megkezdték a szükséges előkészületeket ahhoz, hogy a 255 kilogramm súlyú, C hangolású harang a hét utolsó napján helyére, a templom déli tornyába kerülhessen.
Nagy boldogasszony ünnepének vigíliáján, vasárnap este hat órakor Pápai Lajos győri megyéspüspök ünnepi szentmise keretében szentelte fel az új harangot.
„Szenteltessék meg, és szenteltessék fel ez a harang az Atya és a Fiú és a Szentlélek nevében, a Magyarok Nagyasszonya tiszteletére!” — hangzott el a déli torony tövében több száz hívő és érdeklődő jelenlétében a püspöki áldás, majd a borostyánnal övezett, virágdíszbe öltöztetett, nemzetiszínű és fehér szalagokkal díszített harang a magasba emelkedett.
Miközben a templomban zajlott az ünnepi istentisztelet, a toronyban elfoglalta végső helyét a harang, amely a szentmise végén — előbb egyedül, aztán társai kíséretében - 19 óra 41 perckor szólalt meg először.
Palástjának egyik oldalát a következő felirat díszíti:
A másik oldalon Mária és a gyermek Jézus domborművű ábrázolása alatt az alábbi mondat olvasható:
A LÉBÉNYI SZENT JAKAB TEMPLOM 800 ÉVES JUBILEUMÁRA
A. D. 2006
Az augusztus 20-i állami ünnepen Csaplár Zoltán köszöntője után Botos Gábor, a Győr-Moson-Sopron Megyéért Egyesület elnöke mondott ünnepi beszédet. A kenyér- szegést követően Lébény polgármestere - a közösség érdekében hosszú időn át végzett eredményes munkájának elismeréseként - átadta „A Közjó Szolgálatáért emlékplakettet Novák Tiborné vezető óvónőnek.
A műsorban közreműködő Unger Tamás versmondó, valamint a Lenzsér Éva vezette Liszt Ferenc Vegyeskar mellett fellépett, s tárogatójátékával nagy sikert aratott dr. Szabó János győri ügyvéd, az Antall-kormány egykori földművelésügyi minisztere.
Pápai Lajos győri megyéspüspök felszenteli a Szent Jakab templom új harangját
Felszentelésének 210. évfordulójára egyházmegyei támogatásból s az egyháztagok adományaiból felújította templomát az evangélikus gyülekezet.
Új villámhárítót szereltek fel, s kijavították a tetőzetet. Kicserélték az ablakokat, restaurálták a csillárokat, s teljes egészében megújult a templom belső terének festése is.
A vasárnap délutáni jubileumi hálaadó istentiszteleten Ittzés János, a Nyugat- Dunántúli Evangélikus Egyházkerület püspöke hirdette az igét. Az ünnepi eseményen jelen volt Jankovits Béla esperes, Gogh Tibor római katolikus plébános, s a nagyközségi önkormányzat képviseletében Csaplár Zoltán polgármester.
A jubileumi év alkalmából nagysikerű koncertsorozatra került sor a nyolcszázéves Szent Jakab templomban.
November 5-én a Lébényi Énekegyüttes (Finta Timea, Holczhammer Anikó, Németh Szilvia, Sipos Anikó, Frank György, Lengyel András, Németh Tamás és Sárvári István) adott hangversenyt, melyen közreműködött Major Krisztina (fuvola) és Bellus Dorottya (zongora).
November 19-én a nagymegyeri Bárdos Lajos Kórus, a lébényi Liszt Ferenc Vegyeskar s a Lébényi Általános Iskola gyermekkórusának dalestjében, két héttel később Szalai Ágnes szólóénekes és a Szent Jakab templom kórusának jubileumi koncertjében gyönyörködhetett az ünnepi alkalmakra zsúfolásig megtelt templom közönsége.
Hálaadó istentisztelet az evangélikus templom építésének 210. évfordulóján.
Középen Ittzés János, a Nyugat-Dunántúli Evangélikus Egyházkerület püspöke
Kampánykörútja során Lébénybe látogatott Gyurcsány Ferenc, Magyarország miniszterelnöke. A vendéget több száz fős tömeg várta, s nagy tapssal fogadta a Templom téren. Az egybegyűlteket Papp József, Győr-Moson-Sopron megye 5. számú választási körzetének MSZP-s képviselőjelöltje, Csorna polgármestere köszöntötte, majd a miniszterelnök szólt a lébényi, s az eseményre nagy számban Lébénybe érkezett mosonszentmiklósi választópolgárokhoz. Beszédében Gyurcsány Ferenc kormányának eredményeit, majd a jövőre vonatkozó elképzeléseit ismertette. Elismerően szólt a helyi eredményekről, a település számára kínálkozó, s a helyi vezetők által megragadott lehetőségekről, majd a nemzeti összetartozás jelképeivé lényegült műemlékek szerepéről, megóvásuk fontosságáról szólt. Bejelentette, hogy az állam 15 millió forintos támogatást nyújt Lébény önkormányzatának a 800 éves Szent Jakab templomot övező tér díszburkolatának elkészítéséhez. Befejezésül azt kérte a jelenlévőktől, hogy április 9-én szavazzanak az MSZP képviselőjelöltjére, Papp Józsefre.
Lébényben is lezajlott az országgyűlési képviselőválasztások első fordulója. A Csorna központú 5. számú választókörzetben már az első forduló eredményes volt. Áder János, a FIDESz-KDNP jelöltje 17 292 szavazattal, az érvényes szavazatok 56,39 százalékával harmadszor is képviselői mandátumot szerzett.
Lébényben Áder János 50,12, az MSzP jelöltje 37,24, az SzDSz-é 3,o4, az MDF-é 4,68 százalékot kapott.
A Magyar Vidék és Polgári Párt képviselőjelöltjeként Wandraschek Ferenc is indult a választásokon. Az érvényes szavazatok 1,09 százalékát szerezte meg.
Gyurcsány Ferenc beszédet mond a Templom téren
2006. május 28.
Az esős időjárás miatt a Szent Jakab templomban megrendezett Hősök Napi megemlékezésen Szabó Miklós, a megyei közgyűlés alelnöke volt az ünnepi szónok. A rendezvény közreműködői Bogdán Eszter és Lázin Beatrix, a győri Nemzeti Színház művészei, továbbá Nátz Anett és Unger Tamás általános iskolai tanulók s a Liszt Ferenc Vegyeskar voltak.
A műsort követően a Győr-Moson-Sopron Megyei Közgyűlés, Lébény nagyközség önkormányzata, a FIDESZ helyi csoportja, az MSZP helyi szimpatizánsai és a Lébény- Kunsziget Takarékszövetkezet képviselői helyezték el az emlékezés koszorúit a II. világ- háborús emlékmű talapzatán.
Az általános iskola udvarán rendezte meg a lébényi Liszt Ferenc Dalkör a hagyományos Dal Ünnepe kórustalálkozót, melyen a nagymegyeri Bárdos Lajos Kórus és a pozsonyeperjesi Kis-Duna Vegyeskar vendégszerepelt.
A hangverseny záróaktusaként a Liszt Ferenc Dalkör tagjai nevében Imre István, a dalkör elnöke köszöntötte a kórus búcsúzó karnagyát, Lenzsér Évát, aki külföldre távozása folytán kénytelen volt a vegyeskar munkájának szakmai irányításáról lemondani.
Lébény futballcsapata a megyei első osztály kilencedik helyén zárta a bajnokság tavaszi fordulóját. A kézilabdacsapat a megyei tabella negyedik helyén végzett.
Fennállásának tizedik évfordulóját ünnepelve a vállalat dolgozóinak részvételével nagyszabású juniálist rendezett a községi sportpályán az EKS Hungária Kft. A rendezvény keretében vette át Csaplár Zoltán polgármester, a Lébényi Tűzoltó Egyesület elnöke azt a Mercedes gyártmányú tűzoltóautót, melyet a Kft. tulajdonosa, Valdemar Kiener úr kezdeményezésére az Egyesület a németországi Lauchheim városától kapott. Az autó üzemeltetéséhez a lébényi ipari parkban működő vállalatok is hozzájárultak, összesen egymillió forint értékű kiegészítő berendezést ajándékoztak a lébényi tűzoltóknak.
Csaplár Zoltán polgármester átveszi Valdemar Kienertől az új tűzoltóautót
Az Eight Singers Lébényi Énekegyüttes a templom 800 éves jubileuma alkalmából Szent Jakab egyházában ünnepi hangversenyt adott.
A 800 éves évforduló alkalmából jubileumi hangversenyt rendezett Lébény nagyközség önkormányzata s a Liszt Ferenc Dalkör Vegyeskara. A rendezvény vendégeként Lébénybe érkezett, s az ünnepi koncerten fellépett az olaszországi Tolmezzo város Tita Copetti Férfikara, melyet magyarországi látogatására elkísért Sergio Cuzzi, Tolmezzo városának polgármestere is. A zsúfolásig megtelt Szent Jakab templomban a koncert nyitányaként a két kórus előadásában felhangzott a két nemzet himnusza, majd Lébény polgármestere köszöntötte a hallgatóságot, s a fellépő kórusok tagjait.
A két együttes által magas színvonalon előadott kórusműveket a népes hallgatóság több alkalommal is vastapssal köszönte meg.
Ezen a hangversenyen mutatkozott be a lébényi közönségnek Róth József, a Liszt Ferenc Vegyeskar új karnagya.
Érkeznek az ünnepi szentmise főpapi résztvevői, Pápai Lajos, Várszegi Asztrik és Erdő Péter
A jubileumi rendezvénysorozat lezárásaként Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek, a magyar katolikus egyház feje celebrálta a jubileumi szentmisét az ünnepi alkalomra virágdíszbe öltözött, nemzetiszínű és pápai zászlókkal föllobogózott 800 éves Szent Jakab templomban.
A helyi és környékbeli hívők sokaságát vonzó eseményen számos magasrangú egyházi és világi vezető, köztük Pápai Lajos győri püspök, Várszegi Asztrik püspök, pannonhalmi főapát, Áder János országgyűlési képviselő, az országgyűlés alelnöke, dr. Szabadfi Árpád, az országos rendőrfőkapitány helyettese és Firtl Mátyás országgyűlési képviselő, a megyei közgyűlés elnökhelyettese is megjelentek.
A jeles alkalomra nemcsak Szent Jakab egyháza telt meg zsúfolásig, de még a szabadban elhelyezett padsorok ülőhelyei is kevésnek bizonyultak, a hívők nagy része a padsorok mögött állva, a három nagyméretű kivetítő-ernyőn tudta csak követni a templomban zajló ünnepi szentmise történéseit.
A szertartás kezdetén Zombó István, a lébényi katolikus egyházközség képviselőtestületének elnöke köszöntötte Erdő Péter bíborost, Pápai Lajos győri püspököt. Várszegi Asztrik főapátot, a kíséretükben Lébénybe érkezett egyházi személyiségeket s a jelenlévő világi vezetőket.
Gőgh Tibor plébános köszönti a vendégeket
Az ünnepi szentmise keretében elhangzott szentbeszédében Erdő Péter a következőket mondta:
„Krisztusban kedves testvérek!
Ünnepi alkalomból gyűltünk ma egybe. Szentmisénk lezárása annak a jubileumi évnek, amely tavaly augusztusban kezdődött ennek a híres, hajdani apátsági templomnak nyolcszázéves fennállása emlékére.
II. Endre királyunk már megerősítette a Szent Jakab apostol emlékére itt alapított bencés monostor számára tett adományokat.
Ez a gyönyörű, késő román stílusú templom a kövek nyelvén beszél. Elmondja, hogy milyen magas szinten állt, és mennyire európai volt népünk kultúrájának színe-java már nyolcszáz esztendővel ezelőtt. Elmondja, hogy a katolikus egyház, a szerzetesség, az emberek eleven hite milyen erőteljes ihletője volt az alkotásnak, és az értékek teremtésének. Megmutatja, hogy milyen erős hidat vert a kereszténység Európa különböző népei között.
Mutatja ez a templom a történelem viszontagságait, hiszen hol van ma már az eredeti bencés apátság? Hol van az annak idején valószínűleg ugyancsak impozáns kolostor?
De mutatja az erőt is. A lélek erejét a kövek fölött. Hitünk és kultúránk képességét a megújulásra, a régi értékek felfedezésére és megbecsülésére. Erről a templomról mondják a szakemberek, hogy XIX. századi restaurálása volt a magyarországi tudományos szintű műemlékvédelem első nagy cselekedete.
Egy-egy épület, közösség, plébánia lelkiségét gyakran a védőszent személye árulja el. Ha róla elmélkedünk, megújítjuk magunkban az ősök lelki örökségét, ez pedig különlegesen aktuális az idei évben, amikor püspöki konferenciánk felhívására nemzetünk lelki megújulásáért imádkozunk.
Ennek a templomnak a védőszentje idősebb Szent Jakab apostol, Zebedeus fia, Szent János testvére. Élete és halála a többi apostoléhoz hasonlóan bizonyos értelemben magának Jézus Krisztusnak a drámájában és misztériumában való részvétel. Először Jakabot mint halászt látjuk, akit Jézus a követésére hív. Azután amikor a messiási uralom jelei már felismerhetőbbek, Jakab és János édesanyja az, aki megkéri Jézust, hogy tartsa fönn fiai számára jobbján és balján a helyet országában. Jézus pedig azt válaszolja: Milyen helyet, milyen országban? Tudjátok, miről beszéltek?
Jézus nem forradalmat indít e világ elnyomó hatalmai ellen. Az ő országa nem forradalmi rezsim lesz, sem egy forradalom győzelmére alapított birodalom. Az ő győzelme a halálon és az emberiség ellenségén vívott és aratott győzelem. Az ő országa nem e világról való. Uralmában részesedni annyi, mint szenvedésében, halálában és feltámadásában részesedni. Országában a helyeket pedig Isten osztja majd ki, maga az Atya! És Szent Jakab elsőként az apostolok közül részesült Jézus halálából. Bizonyára nem erre az elsőségre gondolt, amikor a helyekről volt szó.
Valószínűleg Heródes Agrippa fejeztette le karddal 42-ben, hogy olyanok kedvében járjon, akik nem fogadták el Jézust Messiásnak. Szent Jakab földi története azonban korántsem fejeződik be itt. A keresztények tisztelete őrzi az emlékét. Azt beszélik, hogy a móroktól zaklatott Spanyolországban a keresztények hosszú szabadságharcai idején látták Jakabot a harcmezőkön. Halhatatlan és sebezhetetlen katonaként, a pogány hatalom elleni küzdelmeikben a keresztények védelmezőjeként látták. És Compostella a keresztény világ egyik legjelentősebb zarándokhelye lett. A kard, amely által az apostol a mártírhalált elszenvedte, az Úr előtti közbenjárásának lett a szimbóluma. Ezért a katolikus ikonográfiában Szent Jakab apostolt nemcsak zarándokként ábrázolják, mint itt, a főoltáron, hanem Spanyolországtól Ausztriáig gyakran úgy találkozunk a képével, hogy katonaként, lóháton, karddal a kezében ábrázolják, sötétbőrű emberfejet tartva, egy legyőzött mór fejét. Ő Santiago Matamoros - Szent Jakab, a mórölő.
Szent Jakab a pártfogója minden kereszténynek, aki a gonosz ellen küzd. Ez a gonosz nem azonosítható egyetlen állammal, egyetlen evilági rendszerrel, noha egyesek mintegy két évtizeddel ezelőtt még a gonosz birodalmáról beszélhettek. Igaz, hogy a társadalom életének formái, a benne megszilárdult igazságos vagy igazságtalan működési módok nem egyenértékűek. Igaz, hogy az önzés, a gyűlölet vagy a bosszú még csapdahelyzeteket is teremthet, amelyekből nehezen találni meg a kivezető utat. Igaz, hogy létezhetnek valóban embertelen magatartások, olyan erők, amelyek nagyon rombolóak lehetnek. Krisztus tanítványai mégsem csupán a külső világ szintjén, nem a test és vér ellen viaskodva harcolják a hit jó harcát. Meg kell küzdenünk napról napra a saját hitelességünkért. A saját lelki megújulásunkért, azért, hogy önzetlenül, áldozatkészen, értékeket teremtő módon tudjunk élni bonyolult világunkban. És a saját lelki megújulásunk tud kisugározni a környezetünkre, tudja megújítani körülöttünk a közösség életét, és az anyagi világot is. Ám minden ilyenfajta igyekezetünkben a lélek alázatával és tisztánlátásával kell előrehaladni. Még akkor is, amikor a keresztény emberek egyénenként vagy közösségileg néha úgy érzik, hogy a környezetükben sikert arattak valamilyen rossz jelenség vagy helyzet fölött. Még akkor is rá kell döbbenniük, hogy a rossz nem tűnt el, hanem gyakran újra a szemünkbe nevet, ha csak egy pillantást is vetünk a tükörbe. Nem könnyű tehát a lelki megújulás feladata. Pusztán emberi erő nem is elégséges hozzá.
A lébényi templom szépségében, megmaradásában és megújulásában az isteni gondviselést is csodáljuk. Ez az a gondviselés, amelynek segítségében bízva kell járnunk a lelki megújulás útján. Ebben segítenek a szent közbenjárók is.
Szent Jakab apostol, könyörögj érettünk, segíts minden jóért való igyekezetünkben, segíts, hogy Krisztus szeretett tanítványai közé tartozzunk! Ámen!”
Erdő Péter esztergomi érsek szentbeszédét mondja
A jubileumi szentmisén a templom kórusa mellett közreműködött Temes Zsolt, a Bécsi Operaház állandó tagja. Előadásában egy román ortodox Miatyánk, továbbá Händel Messiás és Bizet Agnus Dei című művének részletei hangzottak fel.
A szertartást követően az ünnepi eseményre Lébénybe érkezett vallási és világi vezetők, továbbá a község közéleti vezetői vacsorán vettek részt a Közösségi Házban.
A Templom téren megrendezett Szent István napi ünnepségen Csaplár Zoltán köszöntötte a megjelenteket, majd Bujtás László alpolgármester méltatta az ünnepet. A hagyományoknak megfelelően a kenyérszegést követően került sor a helyi önkormányzat által alapított „A Közjó Szolgálatáért” emlékplakett átadására. A díjat 2006-ban dr. Rum János, Lébény köztiszteletben álló háziorvosa kapta annak elismeréseként, hogy 1972 októbere óta, harmincnégy esztendeje szolgálja fáradhatatlanul a község egészségügyét.
Az ünnepi műsor közreműködői Pálinger Anna versmondó és a Róth József vezette Liszt Ferenc Vegyeskar voltak.
Lébényben is lezajlottak az önkormányzati választások. A 2550 választásra jogosult állampolgár 55,73 %-a, 1421 helyi lakos járult a szavazóurnákhoz.
Polgármesterré az öt jelölt (Csaplár Zoltán, Finta László, Kovács Gábor, Pálinger Béla, Wandraschek Ferenc) közül 516 szavazattal (36,6 %) Kovács Gábort, képviselőkké 21 jelölt közül Bujtás Lászlót, Czigány Istvánt, Dömsödi Józsefet, Fülöp Lajosnét, Kaszás Józsefet, Kiszeli Lajost, Nátz Zsoltot, Rum Jánost, Sárvári Istvánt, Sólyom Gábort és Wandraschek Ferencet választották.
A képviselőtestület tagjai a testület alakuló ülése után
Ünnepi külsőségek között, nagy számú érdeklődő jelenlétében tartotta meg alakuló ülését az október 1-jén megválasztott új képviselőtestület.
Az ülést a hagyományoknak megfelelően a testület korelnöke, Kiszeli Lajos nyitotta meg, majd a választási bizottság elnöke, Wesztergom Viktor ismertette a választás lefolyását, s annak eredményét. Ezt követően előbb a képviselők, majd a polgármester letették a hivatali esküt.
Az ülés ünnepélyes részét követően a testület - a törvényi előírásoknak megfelelően - megállapította a polgármester bérét, majd egyéb, aktuális kérdéseket tárgyalt.
Az 1956-os forradalom és szabadságharc közelgő évfordulójára emlékezve „Az én ötvenhatom” címmel Wesztergom Viktor tartott nagy tetszéssel fogadott előadást a közösségi házban.
A hagyományos őszi templomi hangversenyen a nagymegyeri Bárdos Lajos Kórust látta vendégül a Liszt Ferenc Vegyeskar.
Nagyszabású ünnepi rendezvény keretében emlékezett meg Lébény lakossága az 1956-os forradalom és szabadságharc 50. évfordulójáról.
Az ünnepség a hagyományoknak megfelelően a katolikus temetőben, Wesztergom Imre síremlékénél kezdődött, ahol előbb Koháry Ferenc evangélikus lelkész mondott emlékbeszédet, majd a koszorúzás következett. Kovács Gábor és Kiszeli Lajos a nagyközségi önkormányzat, Kaszás József és Dömsödi József a FIDESZ helyi szervezete, Novák Tibor és Stinnerné Kocsis Anna az MSZP helyi szimpatizánsai, Dudás Ferencné és Timlinger Imre a Lébény-Kunsziget Takarékszövetkezet, végül Nagy Tibor az Ifjúsági Egyesület képviseletében helyezte el a síron a kegyelet és megemlékezés koszorúit.
Az ünnepre - a miniszterelnök által márciusban megígért támogatásból - elkészült a Templom tér díszburkolata s a templom díszkivilágítása. A több száz fősre növekedett sokaság a temetőből lobogó fáklyák alatt a megújult térre vonult, s itt a résztvevők megtekintették az általános iskola nyolcadik osztályos tanulóinak emlékműsorát.
Ezt követően került sor a polgármesteri hivatal falán elhelyezett emléktábla felavatására. A Templom térről ide érkezett ünneplőket Kovács Gábor polgármester köszöntötte, majd felkérte Wesztergom Viktort, a mosonmagyaróvári sortűz áldozatává lett Wesztergom Imre testvérbátyját az emléktábla leleplezésére.
Kovács Gábor polgármester és Kiszeli Lajos képviselő megkoszorúzzák az 56-os mártír, Wesztergom Imre sírját
Wesztergom Viktor leleplezi az 56-os hősök emléktábláját
A leleplezést követően Koháry Ferenc evangélikus lelkész megáldotta, Gogh Tibor katolikus plébános felszentelte az emléktáblát, mely a forradalom napjaiban működött helyi Nemzeti Bizottság tagjainak, s azoknak a lébényi férfiaknak a nevét örökíti meg, akik a forradalmi eseményekben való részvételük miatt a megtorlás áldozataiként börtönbüntetést szenvedtek.
Az emléktábla-avatást követően dr. Kuroli Géza, a Nyugat-Magyarországi Egyetem Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Karának nyugalmazott professzora - Wesztergom Imre diáktársa, s maga is az 56-os sortűz sebesültje — szólt a szemtanú hitelességével az 1956-os forradalom és szabadságharc eseményeiről, mának szóló üzenetéről.
A megemlékezés az általános iskola énekkarának és a zeneiskola növendékeinek hangversenyével zárult.
A polgármesteri hivatal falát díszítő fekete márványlapon a következő aranybetűs szavak olvashatók:
A forradalom és szabadságharc leverésének évfordulójára emlékezve 1956-os emlékhelyet avattak a Dózsa György utca és a Hunyadi utca találkozásánál lévő kis téren. A forradalom és szabadságharc szimbólumává lett „pesti srác” fából faragott, életnagyságú figuráját - Jan Chovan felvidéki fafaragó alkotását - dr. Dávid Tamás, helyi lakos adományozta a nagyközségnek, s ő viselte az emlékhely kialakításának járulékos költségeit is.
Az avatóünnepségen beszédet mondott dr. Dávid Tamás, továbbá Kovács Gábor, Lébény polgármestere. Közreműködtek Darkó Anna és Krasznai Tamás a győri Nemzeti Színház művészei, a Pannon Kvartett, a győri Rába Fúvószenekar valamint a lébényi általános iskola gyermekkórusa.
Kaszás József lemondott képviselői megbízatásáról. Helyére Pálinger Béla lépett.
A lébényi Nemzeti Bizottság tagja, Jáni Kálmán az ötvenéves évfordulón
Befejeződtek az ipari park területén, a Göbeháza-dűlőben Aszt Ágnes régész által vezetett leletmentő ásatások.
A feltárt terület leletanyaga arról tanúskodik, hogy a mai Lébénytől keletre fekvő Göbeháza-dűlő helyén a XII. században egy kis falucska állt.
A falu keleti szélén kanyargó folyótól nem messze, a vízparttól 200-300 méternyire egy sorban álltak azok az útra ereszesen illeszkedő, téglalap alakú gödörházak, melyeknek állattenyésztő lakói a folyó partján épített, többosztatú, négyzetes karámokban tartották a falut övező réteken legeltetett állataikat. Amíg az időjárás ezt megengedte, a pásztorok az állatok szoros közelségében, a karámok mellé épített kerek alaprajzú kunyhókban éltek, a tél beálltával azonban a hideg elől ők is a lakóházakba húzódtak. Ezt látszik bizonyítani, hogy a kerek kunyhókban fűtést biztosító kemencék nyomait nem lelték az épületmaradványokat feltáró kutatók. Szinte bizonyos, hogy az itt élők az állattartás mellett földműveléssel, s - a víz közelsége ezt valószínűsíti - halászattal is foglalkoztak.
A falu lakói legfeljebb 1-2 emberöltőn át éltek itt, aztán a földek kimerülését követően néhány kilométerrel odébb költöztek, amiként az úgynevezett költöző falvak korában ez általános volt.
(göbe = anyadisznó, koca)
A Lébény Sportegyesület közgyűlést tartott. Az egyesület elnöke, Sági Sándor beszámolt a vezetőség 2006. évi munkájáról, az eredményekről (az őszi forduló végén a csapat a megyei első osztályú bajnokság 11. helyén állt), tájékoztatást adott az egyesület pénzügyi helyzetéről, majd bejelentette, hogy - egy rövid megszakítástól eltekintve 12 évnyi eredményes munka után - a vezetőség valamennyi tagja lemond az egyesületben viselt tisztségéről.
A közgyűlés a lemondást tudomásul vette, s úgy határozott, hogy a vezetőségválasztó közgyűlést legkésőbb január 15-ig összehívja, ám a jogfolytonosság biztosítása, az egyesületi ügyek folyamatos vitele, továbbá a vezetőségválasztó közgyűlés megfelelő előkészítése érdekében az egyesület vezetőjének megválasztásával nem vár az újabb közgyűlés összehívásáig, azonnal új elnököt választ. A jelenlévő egyesületi tagok Sági Sándor javaslatával egyetértve egyhangúlag olyan döntést hoztak, hogy az egyesület új elnöke Krankovits István, a Lébény II. SE elnöke legyen.
Az újonnan megválasztott egyesületi vezető megköszönte a bizalmat, s kérte a régi vezetőket, hogy a további eredményes működés érdekében az új vezetést segítsék munkájában.
(A január elő felében összehívott közgyűlésen az egyesület tagjai tisztségében megerősítették Krankovits Istvánt, a vezetőség tagjaivá választották Császár Bélát, Dömsödi Józsefet és Eöry Tamást.)
Az Eight Singers Lébényi Énekegyüttes karácsonyi hangversenyt adott a Szent Jakab templomban. A koncerten az Énekegyüttes mellett közreműködött a templom kórusa, továbbá Major Krisztina, Pálinger Anna, Frank György és a Mosonszentmiklósi Fúvószenekar.
Véget ért a 2006. év, Lébény történetének a Szent Jakab templom építésétől számított nyolcszázadik esztendeje. A község históriájának egy korszaka lezárult.
Az a nyolc küzdelmes évszázad, melynek mozaikszerű bemutatására ez a könyv kísérletet tett, sok megpróbáltatást és szenvedést: háborúkat, gazdasági válságokat, a politikai rendszer változásait, járványokat, árvizet, aszályt, tűzvészt és jégverést, egyéni kudarcokat, olykor emberi tragédiákat hozott az itt élőknek. A néha gyötrelmes évek, évtizedek, a sok hányattatás ellenére azonban a szülőföldjüket szerető lébényi emberek tehetségének, kitartásának és törekvő szorgalmának eredményeként a falu él, épül, szépül, anyagiakban és szellemiekben is gazdagodik.
Az elmúlt századok tapasztalata reményt ad nekünk ahhoz, hogy hihessük, így lesz ez a következő nyolcszáz évben is. Úgy legyen!
|
|