A bel- és külterület földrajzi nevei

SZ. BOZÓKI MARGIT

Mindszent Hódmezővásárhelytől északra fekvő nagyközség. Lakóinak száma az 1970. január 1-jei népszámlálási adatok szerint 8730, területe pedig 5939 hektár.1

Bálint Sándor kutatásai szerint „Kétségtelen, hogy Mindszent hódoltság utáni újjászületésében részük volt az odavándorolt szegedi halászoknak." 2 A község néphagyományai és a mindszenti családnevek többsége mindenesetre a szegedi nagytájjal való összefüggésre, rokonságra utal. 3

Fényes Elek a múlt század közepén a falu főbb adatait ekképpen összegezte: „Mindszent magyar falu, Csongrád megyében, a Tisza bal partján, ut. p. Szenteshez nyugot—délre 1,5 mfdnyire. 5246 kath., 3 ref, 19 zsidó lak., kath. anyatemplommal, s több derék urasági épületekkel. Határa szinte gazdag fekete rónaság. Egész urb. telke van 160. F. u. a Pallavicini nemzetség."4

A község nevének magyarázatát Keller Lajos egy 1717-ben kelt irat alapján a következőképpen foglalta össze: „Mindszent nevét vette emberi emlékezetet meghaladó időben első templomától, mely a mindenszenteknek tiszteletére volt felszentelve. Bár sokszor elpusztult, elhagyatott, de midőn azt újból megszállták, a templomok mindig a mindenszenteknek dedikáltattak, a község ősi neve: „Mindszent" mindenesetben felujittatott, a lakosság mindig római katholikus volt s földjét mindig magyar kezek művelték." 5 Mindszent község nevének eredetére vonatkozóan ezt a fejtegetést a nyelvészeti szakirodalom elfogadta, Kiss Lajos összefoglaló munkájában is ezt a névmagyarázatot találjuk. 6

1. Az anyaggyűjtés és a feldolgozás módszere

A község földrajzi neveinek gyűjtését több menetben végeztem. Először az 1970-es évek végén, majd pedig 1988 nyarán és 1989 telén folytattam a helyszíni gyűjtőmunkát. Ehhez nemcsak a helybeli születésű adatközlők segítségét használtam föl, hanem egyrészt a nyomtatásban megjelent munkákat (Keller Lajos és Bálint Sándor idézett könyvének főképpen külterületi névadatait), másrészt Juhász Nagy József mérnök, Kosztolányi Jánosné tanár és Marton Istvánné könyvtáros gyűjtését is hasznosítottam, amelyet ezúton is köszönök.

A nevek gyűjtését a belterületen kezdtem el. Ehhez a községi tanácstól hivatalos utcanévjegyzéket és megfelelő méretarányú térképet kaptam. A névanyag gyűjtését a külterületen folytattam, huszonötezres léptékű térkép segítségével. Az adatközlőktől kikérdezett — emlékezetben még legalábbis — élő földrajzi neveket néhány esetben Mindszent község 1914-ben készült kataszteri térképén található neveivel is gyarapítani tudtam. Néhány külterületi név pedig a Pesty Frigyes-féle, 1864-ből származó gyűjtés alapján7 került felszínre, amikor kiderült, hogy a direkt kérdezés módszerét alkalmazva több adatközlő is fölismerte, és pontosan lokalizálni is tudta a szóban forgó földrajzi nevet. A gyűjtést 1989 tavaszán fejeztem be, a község névanyaga az akkori állapotot tükrözi.

Adatközlőim: Apró Lajosné 59 é., Bozó Balázs 83 é., Csernák István 86 é., Juhász N. József 67 é., Korom József 67 é., Major Gábor 53 é., Miklósfalvi Sándor 43 é., Pálinkó Mihály 47 é., Szabó G. Dezső 81 é., Szécsi Ferenc 56 é. és Zsótér Ferenc 65 éves. Őszinte köszönettel tartozom adatközlőimnek, akik mindennapi teendőiket félretéve nemcsak türelemmel, hozzáértéssel segítették gyűjtőmunkámat, hanem igazi, lokálpatriótai lelkesedéssel. Szécsi Ferenc nemcsak adatközlőként volt segítségemre, hanem mint tanácselnök nagy körültekintéssel, jó szervezőmunkával teremtett a gyűjtéshez kiváló feltételeket (pl. az adatközlők kiválasztásában, a térképek elkészíttetésében).

A Zala megyei névgyűjtemény8 1964-es megjelenése — mint ismeretes — országos mozgalmat indított el a földrajzinév-gyűjtésben, hiszen az 1970-es évek közepétől napjainkig több megye (pl. Somogy, Tolna, Vas stb.) helynévkincse napvilágot látott, s lényegében véve a somogyi kötet megjelenésétől számítva eléggé egységes szempontok alakultak ki a megyei névgyűjtemények közzétételében. Ezeket az elveket magam is szem előtt tartottam, hiszen Mindszent földrajzinév-anyaga a leendő Csongrád megyei kötetnek is része lesz. Ezért és elvi megfontolásból is ugyanazt az eljárásmódot alkalmaztam, amelyet Szabó József a következőképpen fogalmazott meg Szőreg földrajzi neveinek közzétételéről szólva: „A térképre utaló szám után elsőként a helyi nyelvjárási ejtésnek megfelelő népi elnevezés szerepel, utána zárójelben a belterületen a jelenlegi hivatalos név áll, a külterületen pedig az esetleges kataszteri név található, vagy — néhány esetben — egyéb, történeti forrásban előforduló adat következik. Ha a belterületen a hivatalos elnevezés, külterületen pedig a kataszteri név vagy valamely történeti név megegyezik a címszóként álló népi névvel, akor a zárójelben tildejelet [~] használtam... A zárójel után a térszíni formára és a művelési ágra vonatkozó rövidítés található meg, majd — néhány esetben — a névhez kapcsolódó (esetleges) népi névmagyarázat zárja le az egyes névcikkek anyagát. ... Az általános gyakorlatnak megfelelően a neveket számozással jelöltem a térképen. A számozást a belterület északnyugati részén kezdtem, és nyugatról keletre, északról délre haladtam, majd a külterület északnyugati részétől ugyanúgy haladva folytattam a számozást." 9

Mindszent ún. történeti neveihez a Pesty Frigyes-féle gyűjtés azon névanyagát használtam föl, amelyet Bálint Sándor helyesbített,10 továbbá a község 1914-ben készült kataszteri térképének földrajzi neveit és Keller Lajos munkájában11 található helyneveket (KL. rövidítéssel) is feldolgoztam.

Az egyelemű földrajzi nevekben — az eddig kialakult gyakorlatot követve — a hová? kérdésre felelő toldalékos alakot is föltüntettem (pl. Ányás,-ra; Bogárzó,-ba; Szurtos,-ba; stb.). — Ha ugyanannak a földrajzi egységnek több elnevezése is ismeretes és használatos, az egyes névváltozatokat gyakoriságuk sorrendjében közlöm (pl. 30. Alsó-járás: Csordajárás; 154. Fölső-ártézi kút: Csordakút; 203. Szöri-halom: Pölös-halom; stb.). — A földrajzi neveket természetesen a helyi nyelvjárási ejtésmódnak megfelelően jegyeztem föl és teszem közzé (pl. 80. Baksai-bót; 82. Böröcki kocsmája; 244. Högyös-halom; 323. Mártéji küvesút; 351. Szökfű-rompa; stb.). — A könnyebb tájékozódás érdekében dolgozatom végén az egyes bel- és külterületi neveket ábécérendben is közlöm.

2. Belterület

1. Gajda-kert S, ke. Gajda Lajos bérelte egykor ezt a területet.
2. [Búzavirág u.]U
3. [Akácfa u.]U
4. Csúcsi kút Kú. Ártézi kút.
5. Csúcs Fr. Ide tartozik: A Kossuth u. északi része és az Arany János utca. Nevét alakjáról kapta.
6. [Szőlő u.]U
7. Belső szöllő [K.~] Fr. Régebben szőlőskertek voltak itt, később egy részét házhelyeknek osztották ki. Ide tartozik: 2—3, 6, 13—15.
8. [Arany János u.]U
9. Sportpája: Fodbalpája
10. Vásártér Té. Jelenleg állatvásárt tartanak itt. Régebben a kirakodó vásárok is ezen a helyen voltak.
11. [Mező Imre u.]U
12. [Kun Béla u.]
13. Árvíz utca [~] U. Az 1970-es magas vízállás miatt összedőlt házak helyett itt építettek a Kossuth utcai lakók.
14. Temető utca [Kiss Ernő u.]U
15. [Hársfa u.]U. A legújabban épült utcák egyike.
16. Tóajj sor U [Tóalja sor] U
17. [Fürst Sándor u.]U
18. [Napkelet u.] U
19. Cigány sor [Új u.]U
20. Templom [Róm. kat. templom]
21. Templom kert. A templom körüli fás, füves terület.
22. [Hold zug] Kö
23. Ipartestület utca: Sportpája utca [Vörösmarty Mihály u.]U. Az utca sarkán volt egykor az ipartestület. Itt volt a lejárat a sportpályára.
24. Nagy-kút Kú
25. [Táncsics Mihály u.]U
26. [Kölcsey Ferenc u.]U
27. Doba kútja Kú. A Doba-bót közelében lévő ártézi kút.
28. Kántor köz [Móra Ferenc u.]U. A kántornak az utca sarkán volt lakása.
29. Öreg-falu Fr. A község nyugati, legrégebbi része.
30. Alsó-járás: Csordajárás Kö. Régen itt hajtották ki a jószágokat a legelőre.
31. Kutyaszorító [Munkácsy Mihály u.]U. Nagyon keskeny utca.
32. Ipartestület. A községi iparosok közösen építették, és itt tartották összejöveteleiket. Ma az öregek napközi otthona kapott itt helyet.
33. Jeddzőlakás. A községi jegyző szolgálati lakása volt.
34. Hívő-malom. A tulajdonosa a nazarénus szekta tagja volt. Őket nevezte a nép hívőnek.
35. Zsidó temető utca [Ady Endre u.]U. Az utca jobb oldalán van a Zsidó temető.
36. Óvoda köz [József Attila u.]U. Az utca sarkán óvoda van.
37. [Damjanich u.]U
38. Vásártér utca: Takarék utcája: Piactér utcája [Petőfi Sándor u.]U. Az utca végén tartották a vásárokat régen. Az utca sarkán van a takarékpénztár.
39. Tűzoltószertár utcája [Körösi Csorna Sándor u.]U. Az utca sarkán tűzoltószertár van.
40. [Somogyi Béla u.]U
41. Régi temető. A község korábbi temetője volt, 1964-ben zárták le.
42. Régi községház. Jelenleg lakóház.
43. Doba-bót. Ilyen nevű tulajdonosáról.
44. Régi mozi. Most Bőrdíszműipari Szövetkezet van itt.
45. Liliom zug [~] Kö
46. Zsidó templom
47. Rózsa-kocsma. Rózsa nevű tulajdonosáról.
48. Kis Imre botja. Ilyen nevű tulajdonosáról.
49. Horvát-nyomda. Ilyen nevű egykori tulajdonosáról.
50. Gyümi-kocsma: Gyükér-kocsma [Erzsébet falatozó] Gyümi, Gyükér ra-gadványnevű egykori alkalmazottjáról.
51. Pósta: Bűrös-bót. Régebben Bíró József bőrkereskedő lakott itt, most postahivatal.
52. Óvoda
53. Lányiskola
54. Fiúiskola
55. Patika: Gyógyszertár. Régebben Katona István gyógyszertára volt, jelenleg lakóház és a takarékszövetkezet irodája.
56. Nagytakarék: Bankpalota. Az egykori takarékpénztár épülete.
57. Lőrinc-vendéglő. Lőrincz nevű egykori tulajdonosáról. Ma iparcikk áruház van a helyén.
58. Annus Sándor botja. Ilyen nevű egykori tulajdonosáról. Jelenleg vasbolt van a helyén.
59. [Esze Tamás u.]U
60. Bóna-bót. Volt tulajdonosáról. Most OTP-lakások épültek itt.
61. Zsidó temető
62. Oncsa sor [~] U. Az 1940-es évek elején osztottak itt házhelyeket.
63. Jegyző köz [Vadnai u] U
64. Doba utcája [Széchenyi u.]U. Doba Sándor nevű embernek volt az utca sarkán boltja.
65. Strand utcája. [Tisza u.]U. A strand felé vezető utca.
66. Nyomda köz: Kun Adolf köz [Rózsa Ferenc u.]U. Horváth-féle nyomda volt ebben az utcában.
67. Piac tér [Szabadság tér] Té
68. Kultúrház [Művelődési ház]
69. Községháza: Tanácsháza
70. Körösztös-kocsma. Keresztes nevű tulajdonosáról. Ma lakóház.
71. [Csokonai u.]U
72. Szeszfőzde: Pálinkafőzde. Egykor szeszfőzde volt itt, ma lakóház.
73. Szimcsák-bót. Volt tulajdonosáról. Ma lakóház és Áfész-bolt.
74. Nagy-malom. Egykori hengermalom, ma víztorony áll a helyén.
75. [Bartók Béla u.] U
76. Új osztás Fr. Az 1950-es évek elején osztottak itt házhelyeket. Ide tartozik: 19,26,75,87—91.     '
77. Tatár-bót. Tatár nevű tulajdonosáról. Ma családi ház.
78. Görbe utca [~] U. Kanyargós, görbe utca.
79. [Andrássy u.]U
80. Baksai-bót. Ilyen nevű tulajdonosáról. Most az Áfész cukrászdája van itt.
81. [Köztársaság tér] Té
82. Böröcki kocsmája [Birkacsárda] Bereczki András nevű egykori tulajdonosáról.
83. Vas pék. Vass Sándornak volt péküzlete itt.
84. Elekes-kocsma: Rác-kocsma: Talponálló. Volt tulajdonosáról.
85. Vasút utca [~] U
86. Álomás [Vasúti pályaudvar]
87. [Jókai u.]U
88. [Móricz Zsigmond u.]U
89. [Mikszáth Kálmán u.]U
90. [Zalka Máté u.]U
91. [Kinizsi Pál u.] U
92. [Bercsényi u.]U
93. Tatár botos utcája [Deák Ferenc u.]U. Az utca sarkán Tatár nevű embernek volt boltja.
94. [Klapka u.]U
95. Baksai köz Kö. Baksai nevűnek volt boltja az utca sarkán.
96. Kéró,-ra Cs
97. Cigány utca: Tócsa utca [Vajda u.]U. Cigányok is laktak ebben az utcában.
98. Tócsa Fr. Ide tartozik: 97, 105. Mélyenfekvő terület.
99. Sár zug Kö
100. Malom zug [~] Kö. Egykor szárazmalom volt itt.
101. Falábú botja. Falábú nevű egykori tulajdonosáról. Ma lakóház.
102. Szeszfőzde utcája: Cigán Pétör utcája [Bacsó Béla u.]U. Szeszfőzde működött ebben az utcában. Cigány Péter lakott az utca végén.
103. Vas pék utcája [Rákóczi u.]U. Vas Sándor nevű pék lakik az utcasarkon.
104. [Nyomás sor] U
105. Bagi utcája [Bene u.]U. Az utca sarkán volt Bagi Sándor péksége.
106. [Batthyány u.] U
107. Nagy utca: Fő utca [Szabadság u.]U. A falu egyik legnagyobb utcája.
108. Régi-pósta utcája: Helfi utca [Bajcsy-Zsilinszky u.]U. Régebben ebben az utcában volt a posta. Helfi Ignác egykori országgyűlési képviselőről nevezték el.
109. [Budai Nagy Antal u.]U
110. Árpád utca [~] U
111. Falábú utcája [Szent István u.]U. Falábú nevű embernek volt itt boltja.
112. [Mátyás király u.]U
113. [Észak u.] U
114. Kűri köz Kö
115. Kis utca [Horváth Gyula u.]U
116. [Bethlen Gábor u.]
117. [Kápolna u.]U
118. Hat kapu [Bocskay u.]Té. Arról kapta a nevét, hogy az itt levő kis téren hat ház van, hat kapu nyílik rá.
119. [Bem József u.] U
120. Festő Rozi utca [Zrínyi Miklós u.]U. Festő Rozi festékesboltjáról nevezték el.
121. Vágóhíd utca [Hunyadi u.]U. Az utca végén van a vágóhíd.
122. Szilágyi-bót. Szilágyi nevű tulajdonosáról.
123. Nagy utcai malom [K. Gőzmalom]
124. [Báthory u.] U
125. [Sallai Ferenc u.J]U
126. Munkás utca [~] U
127. [Botos Lőrinc u.] U
128. [Viharsarok u.] U
129. [Dobó István u.] U
130. Haj szem-kocsma. Mihály Béla tulajdona volt, akit a községben Haj szem ragadványnéven ismertek. Ma Áfész-bolt van itt.
131. Elege sor [Áchim András u.] U
132. Vágóhíd
133. Poják-kocsma. Volt tulajdonosáról.
134. Gépálomás. Régebben gépállomás volt itt.
135. Böröcki utca (Bereczki József  u.] U. Bereczki József épített ide először házat.
136. [Marx Károly u.] U
137. Balassi-bót. Balassi nevű egykori tulajdonosáról, most Áfész-üzlet.
138. [Dózsa György u.] U
139. Iskola utca [Lenin u.] U. Az utcában lévő iskoláról nevezték el.
140. [Engels Frigyes u.] U
141. [Szántó Kovács János u.] U
142. [Thököly Imre u.] U
143. [Garami u.] U
144. Dózsa-telepi iskola
145. Dózsa-telepi óvoda
146. Mégyeri-bót. Volt tulajdonosáról kapta a nevét.
147. Szent Imre-telep [Dózsa-telep] Fr. Ide tartozik: 127—128, 135—146, 148—149.
148. [Babits Mihály u.] U
149. [Déli u.] U

3. Külterület

150. Szurtos-tó. [P.~] Mf, n. Egykor tó volt itt, most nádas terület.
151. Kerek-tó [K. P.~] Mf, iv, mlen
152. Szurtos,-ba [K.~] Mf, 1, n
153. Csókás-fok [P.~] Mf, 1
154. Fölső-ártézi kút: Csordakút Kú. Ma is meglévő ártézikút, amelyet 1908-ban fúrtak.
155. Pícsó-ér Vf
156. Landér,-ba S, sz
157. Osztora,'-ba Mf, 1, n
158. Elnök kertje S, gy. A Tiszavirág Tsz elnökéről nevezték el.
159. Bokszos-kert S, sz. Bokszos ragadványnevű tulajdonosáról.
160. Kurca [K. KL. P.~] F
161. Új-híd Betonhíd
162. Akó-szög [P.~] S, fűzfás, nyárfás
163. Korom-erdő S, e. Egyes adatközlők szerint egy Korom nevű csőszről nevezték el.

1. sz. melléklet A belterület földrajzi nevei

2. sz. melléklet A külterület földrajzi nevei

164. Tinó-rompa. Átjáró a töltésen. Az adatközlők szerint arról kapta a nevét, hogy hajdan a közelében lévő sopában (karámban) tartották az uraság tinóit.
165. Pícsó,-ba Mf, 1. A Kurca-rét középső, legmélyebb részét nevezik így.
166. Fölső-járás S, l. Egykor szarvasmarhákat legeltettek itt.
167. Kurca-rét [K.~] Mf, sz
168. Község-tanya E. A község tulajdona volt, jelenleg lakatlan.
169. Tisza F
170. Grécsó-düIIő S, 1. Grecsó nevű emberről nevezték el, aki az 1920-as években ezen a határrészen mezőőr volt.
171. Grecsó kunyhója. Grecsó nevű csőszről kapta a nevét.
172. Grécsó-sarok [K. Kis Palé] Mf, sz. Grecsó nevű csőszről nevezték el.
173. Két-ágú [K.~] Mf, 1, n
174. Halész Mf, sz. Az adatközlők szerint arról kapta a nevét, hogy valamikor lucernát vetettek bele, és az akkori gazdák — nemigen bízván a termésben — azt mondták: „Ha lesz, úgy is jó lesz, ha nem lesz, úgy is jó lesz".
175. Fehérné kertje S, gy
176. Kurca-ódal [K. KL. Kurcza oldal] S, sz
177. Móríán-halmi csatorna: Kis-kanális: Kis-csatorna Cs
178. Alsó-ludasi-halastó T. A Lenin Tsz halastava.
179. Fölső-ludasi-halastó T. A Lenin Tsz halastava.
180. Ludas-ér: Ludas-éri-csatorna Cs
181. Tót Ferkó-halom H, e. Tóth Ferenc lakott a közelében.
182. Móra-halom: Mórián-halom [P. Morián] H, sz
183. Kettős-halom [P. Kettős] A Tót Ferkó-halom és a Pölös-halom közös, összefoglaló neve.
184. Takács-út Dú. Takács nevűnek volt a közelben tanyája.
185. Búza-halom H, 1. Búza nevű egykori tulajdonosáról.
186. Károji-köröszt: Koca-köröszt Ke. Károlyi Sándor állíttatta az 1730-as években.
187. [K. Tömörkényi sarok]
188. Pícsó-fok [P.~] Mf, 1
189. Alsó-ártézi kút Kú. Egykori ártézi kút, amelyet 1912-ben fúrtak.
190. Bende-sarok S, sz. Bende nevű egykori tulajdonosáról.
191. Bozó-kert [K. Csókás] S, sz. Bozó nevű tulajdonosáról.
192. Urbanicki-kert S, sz. Tulajdonosáról nevezték el.
193. Koporsós Éta kertje S, sz. A tulajdonosáról nevezték el.
194. Pap Gyurka-kert S, sz. A tulajdonosáról kapta a nevét.
195. Pányi-kert S, sz. Ilyen nevű tulajdonosáról.
196. Külső-szöllők: Teleki-szöllők: Külső-teleki-szöllők [K. KL. Teleki sző] S, sz. Régebben szőlőskertek voltak ezen a területen. Az adatközlők szerint a múlt század végén pusztult ki itt a szőlő. Keller Lajos munkájában a következőket találjuk ezzel a névvel kapcsolatban: „Egy szóhagyomány él a mindszenti nép ajkán, mely a községet a tatárjárásig (1241) viszi vissza. E szerint Mindszent a tatár dúláskor a mai „teleki" szőlők helyén állott."12
197. Ludas-ódal [K. Ludas oldal] Mf, sz, 1.
198. Józsepi-köröszt Ke. Józsepi ragadványnevű család állíttatta.
199. [K. P. Nagy halom]
200. Ludasi út Dú
201. Alsó-ludasi-iskola. Néhány évvel ezelőtt iskola működött itt. Az épületet lebontották.
202. Fölső-ludasi-iskola É. Korábban iskola működött itt, ma már az épület sincs meg.
203. Szöri-halom: Pölös-halom H, 1. Szöri nevű családé volt először, majd Pölös Mihály lakott a közelében.
204. Sörös-malom: Szélmalom. Sörös Ferenc építtette ezt a szélmalmot 1860-ban. Az adatközlők emlékezete szerint 1949-ben elpusztult.
205. Bíbickocogó Mf, iv, sz. Zsombékos, vízállásos terület.
206. Bogárzó-ba [P.~] S, sz
207. Nagy-fok Vf. Az ártérről vezeti bele a vizet a Tiszába. Időnként kiszárad.
208. Nagy kémény. A szivattyútelep magas kéménye volt itt egykor.
209. Alsó kút Kú
210. Régi csőszház: Pintér csőszház [K. Régi csőszház] Egykori csőszház, amely Pintér nevű csőszé volt.
211. Pintér-híd [K. Kurczahíd] Híd. A közelben lakó Pintér Sándorról nevezték el, aki csősz volt a Kurca-réten.
212. Tiric-út Dú. Tiric nevű csőszről nevezték el, akinek a környéken volt a tanyája.
213. Külső-Bográcsos Mf, gy, sz. A falutól távolabb eső része a Bográcsosnak.
214. Szöllő-part S, sz. Egykor szőlőskertek voltak itt.
215. Józsepi-halom H, 1. Bozó Józsefről nevezték el, akinek tanyája volt a közelben.
216. Alsó-Ludas S, sz. Régebben sok tanya volt ezen a területen, ma már csak néhány található.
217. Ludas, -ra [KL. P.~] Hr. Ide tartozik 216. és 218.
218. Fölső-Ludas Lh, S, sz. Szétszórtan több tanya is van ezen a területen.
219. Aranykalász irodája. Régebben az Aranykalász Tsz irodája volt itt, jelenleg vegyesbolt.
220. Korom Ernő szélmalma. Ilyen nevű tulajdonosáról nevezték el. Ma már nincs meg.
221. Apró Balázs körösztje Ke. Apró Balázs állíttatta.
222. Téglási-Dopsa [P. Dobsa] S, sz
223. Téglási csárda [K.~]. Egykori csárda a Téglás nevű határrészen.
224. Kurca-torok [K.~] Mf, sz. Azt a területet nevezik így, ahol a Kurca a zsilipen keresztül a Tiszába ömlik.
225. Kurca-toroki-zsilip. Zsilip
226. Gëcëmáni-kert S, gy, sz
227. Ludányi-kert S, sz. A tulajdonosáról kapta a nevét.
228. Tanács-kert S, sz. A tsz megalakulása előtt a helyi tanács tulajdona volt.
229. Rózsa-kert S, sz. A tulajdonosáról nevezték el.
230. Bográcsos, -ba: Kortës-főd Hr. S, sz, gy. Egyes adatközlők szerint arról nevezték el, hogy bográcsban szoktak itt főzni, amikor még az uradalomé volt ez a terület. Mások szerint aki képviselőválasztáskor Pallavicini grófra szavazott, az egy katasztrális hold földet kapott itt.
231. Tiric-tanya Ta. Tiric nevű egykori tulajdonosáról kapta a nevét.
232. Jeddző-sarok S, gy. A községi főjegyző illetményföldje volt.
233. Pálinkó-kert S, sz. Ilyen nevű tulajdonosáról.
234. Huszka-kert S, sz, gy. Ilyen nevű tulajdonosáról.
235. Halász-malom S, sz. A hagyomány szerint az 1700-as évek elején hét halász települt ide vissza, s azután indult fejlődésnek a falu. Keller Lajos szerint a 17. század közepén harcok dúltak ezen a vidéken, s „E hadjárat alatt Mindszent lakossága részben elmenekült, részben elpusztult. A háború elmúltával hét halász család telepedett le azon a tájon, hol a Kurcza ömlik a Tiszába." 13
236. Szilus, -ba: Szilas, -ba [P. Szilos] Mf, 1
237. Szilus-csatorna: Szilas-csatorna Cs
238. Lőrinc-kert S, sz. Lőrinc nevű tulajdonosáról.
239. Órás-kert S, sz. A tulajdonosának foglalkozásáról kapta a nevét.
240. Kis-szekérút Dú
241. Nagy-vőgy-laposi-csatorna Cs
242. Uraság árka: Álmos-parti-csatorna Cs
243. Álmos-part S, sz. Régebben magasabb fekvésű volt a környező területhez viszonyítva.
244. Högyös-halom [K. P.~ KL. Hegyeshalmi düllő] H, sz. Alakjáról nevezték el.
245. Aranykalász majorja. M. Jelenleg a Lenin Tsz majorja. A tsz-ek egyesülése előtt az Aranykalász Tsz-é volt.
246. Koszorú-halmi kőr. Régebben gazdakör működött itt.
247. Középső út Dú
248. Téglási-iskola. Az 1980-as évek elejéig iskola volt itt.
249. Téglás, -ra [KL. Téglási düllö] Hr. S, sz, 1. Ide tartozik: 223, 248 és 293.
250. Tege,'-be [P.~] S, sz
251. Nagy-ré. Forgalmas átkelőhely a Tiszán. Komppal lehet átjutni egyik partról a másikra.
252. Horgásztanyák É
253. Kanászház É. Hajdan a kanász lakott benne.
254. Kanász-kút Kú. Ma is meglévő gémeskút. Ide jártak valamikor a kanászok itatni.
255. Gujásház. A községi gulyásnak volt hajdan itt háza.
256. Téesz-major M. A Tiszavirág Tsz majorja volt, ma a Lenin Tsz-é.
257. Apácák kertje S, sz. Alig ismert név.
258. Szénáskert: Szérűskert A tsz takarmánytelepe.
259. Belső-szöllő: Szöllők ajja [K. Belső sző] S, sz. Egy része ma már a belterülethez tartozik.
260. Belső-Bográcsos S, sz
261. Zsótér-tanya É. Zsótér nevű tulajdonosáról.
262. Aranyos-szék [P.~] Mf, bo. Jelenleg szeméttelep van itt.
263. Kántorfőd S, sz. A kántor illetményföldje volt.
264. Denös-tanya. Dénes (Denös) Mihálynak volt egykor itt tanyája.
265. Denös Miska kútja Kú. Dénes (Denös) Mihály tanyájánál lévő artézi kút.
266. Méhész-tanya S, gy. Méhész Péternének volt egykor itt tanyája.
267. Kápolna. Méhész Péterné építtette az 1900-as évek elején.
268. Högyös-halmi-iskola. Régebben iskola működött itt.
269. Koszorú-halmi út Dú
270. Hajóálomás. Régebben személyszállító hajók szoktak itt kikötni.
271. Ludányi-csárda: Halászcsárda. Ludányi nevű egykori tulajdonosáról.
272. Nagy-tóajj [P.~] Mf, sz
273. Tó ajja [K.~ KL. Tófenéki düllő] Mf, sz. Ide tartozik: 272 és 274.
274. Kis-tóajj [P.~] Mf, sz
275. Füzes-kert S, gy. Füzes nevű tulajdonosáról.
276. Lucafeci-kert S, gy. A tulajdonosáról nevezték el.
277. Pótári-kert S, gy. Ilyen nevű tulajdonosáról.
278. Takács-kert S, gy. Takács nevű tulajdonosáról nevezték el.
279. Túri-kert S, sz. Túri nevű bérelte egykor a községtől.
280. Sipka-kert S, sz. Ilyen nevű tulajdonosáról.
281. Berki-kert S, gy. Berki nevű tulajdonosáról.
282. Küvesút: Szögvári út U. Szegvár felé vezető kövesút.
283. Méznádgyár. Az 1940-es évek elején egy részvénytársaság építtette nádcukor előállítására, de a háború miatt hamarosan megszűnt. Jelenleg gumiüzem és gépműhely van itt.
284. Mijás-út: Mihás-út U. Mijás-Mihás ragadványnevű család lakott az út közelében.
285. Liba-strand S, fűzfás
286. Tisza széle S, gy, sző, sz
287. Nagy-vőgy-lapos Mf, sz, 1, n
288. Uraság fődje S, sz. Pallavicini-birtok volt, amelyet bérlőknek szoktak kiadni.
289. Emésztőárok Cs
290. Ököritató-kút Kú. Egykori gémeskút.
291. Gál-halom: Vörös-halom [KL. Gál-féle hegyes halom] H, sz. Gál és Vörös nevű egykori tulajdonosáról kapta a nevét.
292. Lázár út Dú. Lázár János tanyájához vezető dűlőút.
293. Téglási-högy [KL. Téglási halom] S, 1. Nevét arról kapta, hogy hegyben, ék alakban végződik.
294. Strand
295. Mindszenti major [K.~] M. Pallavicini gróf mindszenti birtokának központja volt itt egykor. Jelenleg a termelőszövetkezet majorja.
296. Kis út Dú. A Mijás úthoz viszonyítva kisebb, keskenyebb út.
297. Zsidó-halom H, sz. Zsidó embernek volt egykor itt földje.
298. Vasköröszt: Ferenci-köröszt Ke. Vasból készült feszület. Ferenczi nevűnek volt egykor itt földje.
299. Döme-út Dú. Döme nevű lakott a közelében.
300. Koszorú-halom [K. P. Koszorús halom KL. Koszorus] S, sz
301. Koszorú-halmi-iskola É. Az 1970-es évekig iskola működött itt.
302. Kis-fok Cs
303. Tőtés. A Tisza védőgátja.
304. Majori út Dú
305. Majori-fődek [K. Majorsági földek] S, sz. Az uraság földjei voltak itt.
306. Majori kút Kú. Egykori gémeskút.
307. Törpe-halom: Juhász-halom [P. Juhász-halom] H, sz. Egy-két méternyi magaslat.
308. Törpe-halmi-kút Kú. Egykori gémeskút.
309. Vörös út Dú. Vörös nevűnek volt a közelben tanyája.
310. Dopsa,'-ba [P.~] Mf, 1. Innen indult régen a belvízlevezető csatorna.
311. Kubik-gödör G, bo, mlen
312. Horgolat,-ba [K. P.~] Mf, n. Régebben horgászni szoktak itt.
313. Kis-ré. Kisebb forgalmú átkelőhely volt a Tiszán.
314. Kis-düllő S, sz, Kis nevű gazdának volt ezen a területen tanyája.
315. Búbán-tanya Ta. Bubán ragadványnevű család lakik itt.
316. Új temető [Községi temető]. Az 1960-as évek eleje óta temetkeznek ide.
317. Primőr,-be: Primőrtelep. 1965 óta termálvízzel fűtött üvegházak vannak itt. Jelenleg a Lenin Tsz tulajdona.
318. Szudáni-lapos: Szudánfüves S, sz. Ezen a területen csak szudánifüvet lehetett termelni.
319. Nagy Jankó-kapu. Nagy Jánosról nevezték el, aki csősz volt az urasági földeken. Volt itt egy sorompó, amelyet ő kezelt.
320. Nagy-csúcska S, sz. Háromszög alakú terület.
321. Kis-szögvári út Ú. Szegvár felé vezető földesút.
322. Szalma-kert S, sz. Ilyen nevű tulajdonosáról.
323. Mártéji küvesút Ú. Mártély felé vezető kövesút.
324. Kánya-kert S, sz. Kánya ragadványnevű tulajdonosáról.
325. Nyomási-fődek [K. Nyomás KL. Nyomási düllő] S, sz
326. Község fődje S, sz. Régebben a község tulajdonában volt.
327. Hevesi-düllő Dú
328. Kis-csúcska S, sz. Két dűlőút által bezárt terület.
329. Elege,'-be [K. P.~ KL. Elegei düllő] S, sz
330. Elegei út Dú
331. Nagy Gazsi-út Dú. Nagy Gáspár lakott a közelében.
332. Elegei őrház [K.~] É. Ma is meglévő gátőrház.
333. Kettes major. M. A Lenin Tsz majorja.
334. Középső-düllő Dú
335. Annus-tanya. Annus Sándornak volt itt tanyája.
336. Gémös tava [K.~ P. Gémestó] Mf, sz, füzes. Az adatközlők szerint Gémes nevű bérelte hajdan ezt a területet. Mivel időnként víz borította, ezért nem mindig lehetett megművelni.
337. Kun Mátyás útja Dú. Kún Mátyás bérelt ezen a területen földet.
338. Ányás,-ra: Ányási-sarok S, e. Valamikor uradalmi birtok volt.
339. Elegei iskola É. Az 1960-as évek végéig működött.
340. Elegei-köröszt Ke
341. Elegei kőr. Régebben gazdakör működött itt, különböző rendezvényeket is tartottak.
342. Zekő-rompa: Ekő-rompa. Az egykori Zekő-tanya környékén lévő átjáró a töltésen.
343. Zekő-tanya: Ekő-tanya. Ekő nevű egykori tulajdonosáról kapta a nevét.
344. Gacsári-rompa. A Gacsári-tanya közelében lévő feljáró a vasútra.
345. Gacsári-düllő Dú. A Gacsári-tanya közelében van.
346. Gacsári-tanya. Gacsári nevű tulajdonosáról.
347. Fűztelep É. Korábban a Háziipari Szövetkezet számára fűzfavesszőt termeltek itt, jelenleg baromfitenyésztés folyik.
348. Bíró-tanya Ta. A községi bíró tanyája volt. Ma is megvan, de nem lakják.
349. Szökfű. Vasúti megállóhely volt.
350. Szökfű-csárda. Ma is megvan, de nem használják. A hagyomány szerint az egyik szobának a falán Rózsa Sándor fokosának a nyoma látható.
351. Szökfű-rompa. Feljáró a töltésre.
352. Sziget,-be S, e, ka
353. Kis-híd Betonhíd

4. A földrajzi nevek betűrendes mutatója

IRODALOM

BÁLINT SÁNDOR

1976  A szögedi nemzet. Első rész. MFMÉ 1974/75—2. Szeged

FÉNYES ELEK

1851 Magyarország geographiai szótára, Pest

KELLER LAJOS

1900 Mindszent története 1700—1900. Mindszent

SZABÓ JÓZSEF

1977 Szőreg földrajzi nevei. In: Szőreg népe. Szerk.: Hegyi András. Szeged, 25—47.

RÖVIDÍTÉSEK

Lábjegyzetek:

1. A Magyar Népköztársaság Helységnévtára. Bp., 1973. 546.
2. Bálint Sándor 1976. 200.
3. Bálint Sándor 1976. 200—201.
4. Fényes Elek 1851.91.
5. Keller Lajos 1900. 11.
6. Földrajzi nevek etimológiai szótára. Bp., 1980. 426.
7. Szendrey ÁKOS: Csongrád megyei helynevek. Népünk és Nyelvünk, 1929. 234.
8. Zala megye földrajzi nevei. Szerc: Papp László és Végh József. Zalaegerszeg, 1964.
9. SZABÓ JÓZSEF 1977. 32.
10. BÁLINT SÁNDOR 1976.201.
11. Keller Lajos 1900.
12. Keller Lajos 1900.8.
13. Keller Lajos 1900. 10.