Előző fejezet Következő fejezet

Kecskeméti Ármin magántanári habilitációjáról

 

A szegedi Ferenc József Tudományegyetem bölcsészkarának 1930-as évekbeli dokumentumainak tanulmányozásakor akadtam Kecskeméti Ármin makói főrabbi egyetemi magántanári habilitációs irataira. Sajnos a Csongrád Megyei Levéltárban őrzött irategyüttes meglehetősen hiányos, ismertetése azonban – úgy vélem – nem fölösleges. 1 Egyrészt mutatja az akkoriban kiépülő szegedi egyetem két világháború közötti tudományos holdudvarát, másrészt a vidéki – azaz nem budapesti – zsidóság szellemi potenciálját (hiszen az 1898 és 1944 között Makón élő Kecskeméti Ármin ebben az időben a zsidóság egyetemes történetéről monumentális munkát írt, a Csanád vármegyei zsidóság történetéről pedig pontos és mindmáig helytálló mikrotörténeti áttekintést).

Kecskeméti Ármin 1874. április 21-én szültetett Kecskeméten polgárosodott zsidó család gyermekeként, amelynek tagjai akkor már több mint száz éve a város lakói voltak.2 Édesapja Kecskeméti Jakab József, édesanyja Weisz Róza volt. Középiskolai tanulmányait 1883-ban kezdte a kecskeméti piarista gimnáziumban. 1887-től a budapesti Rabbiképző Intézet hallgatója volt. Húszéves korától jelentek meg nyomtatásban tudományos – elsősorban irodalmi és irodalomtörténeti – munkái.3

1896-ban szerzett bölcsészdoktori címet a budapesti tudományegyetemen, disszertációjának címe A „zsidó” a magyar népköltészetben és színműirodalomban volt. 1898-ban avatták rabbivá, s attól az évtől kezdve haláláig a makói neológ izraelita hitközség rabbijaként szolgált.4 Blau Lajoshoz, a Rabbiképző Intézet tanárához Makóról, nem sokkal a városba érkezése után, 1898. június 2-án írt levelében Kecskeméti Ármin a következőképpen fogalmazott. „Dolgaimról csupa jót írhatok. Remek hely. Itt öröm a munka méltányolás, kávod 5 jár nyomában, de nagy.” 6

1900. október 23-án kötött házasságot Magyar Irmával. A házasságkötésre a szegedi zsinagógában került sor, ahol azonban nem a tudós szegedi főrabbi, Löw Immánuel, hanem Kecskeméti Ármin bátyja, Kecskeméti Lipót nagyváradi főrabbi adta őket össze. A fiatal házaspárnak 1901-ben ikergyermekei születtek. Kecskeméti György (†1944) újságíró, költő, műfordító apjához hasonlóan bölcsészdoktorátust szerzett, majd szerkesztette a Symposion című folyóiratot, később a Pester Lloydot, s munkatársa volt a Századunknak és a Szép Szónak. Kecskeméti Pál (†1980) politológus, szociológus, történész szintén a Századunk köréhez tartozott az 1920-as évek elején. Később Németországban, majd Franciaországban élt, végül a második világháború éveiben az Egyesült Államokban telepedett le. A kaliforniai Stanford Egyetem professzora, a cambridge-i Harvard Egyetem vendégprofesszora volt. Kiadta és népszerűsítette sógora, Mannheim Károly műveit. A Kecskeméti-fiúk jó kapcsolatban voltak olyan kiemelkedő jelentőségű és hatású magyar művészekkel, mint például József Attila vagy Bartók Béla. 7

Kecskeméti Ármin 1921-től tagja volt a Rabbiképző Intézet „vezérlő bizottságának”. Az intézetbe később – egykori tanára – Blau Lajos igazgató meghívta tanárnak, azonban a fizetéssel járó anyagi bizonytalanság miatt nem fogadta el az állást. Blaunak Makóról 1930. május 9-én írt levelében olvashatjuk: „A hivatalosan megszabott keretek közt anyagi küzdéssé változna az életem, amitől – kivált 32 év működés után – ment kívánnék maradni. A hivatalos föltételek még a tisztességes létminimumot sem biztosítanák számomra.”8 Kecskeméti Ármin évtizedekig végzett kutatómunkáját és lelkészi teendőit idős korában, az 1940-es években már egyre nehezebben tudta ellátni súlyosbodó szembetegsége miatt. A makói főrabbiról a Vermes Ernő összeállításában megjelent Csanád vármegye tíz évvel Trianon után című kötetben a következőket olvashatjuk. „Egyházi működésén kívül, melyben mint kiváló hitszónok tűnik ki, élénk irodalmi tevékenységet is fejt ki. 9

Kecskeméti Ármin nyilvánosság előtt utoljára 1944 januárjában jelent meg, amikor Szegeden Löw Immánuelt köszöntötte kilencvenedik születésnapján. 1944 nyarán a makói gettó lakóival együtt őt is deportálták. 10 A holokauszt áldozataként hunyt el az ausztriai Strasshofban 1944-ben, halálának időpontja és körülményei nem ismertek. A zsidóüldözés idején Makón (ahol a város és Csanád vármegye zsidóságának történetét is megírta és megjelentette) – Borsányi Ferenc szavaival – „könyvtárát, kéziratait, szinte vakon is fáradhatatlanul írott feljegyzéseit az utcára dobták, elégették…”11

 

Kecskeméti Ármin

Főbb művei: A zsidó irodalom története. 1–2. köt. Budapest, 1908–1909.; A zsidók egyetemes története a babyloniai fogságból való visszatéréstől napjainkig. 1–2. köt. Budapest, 1927.; A csanádmegyei zsidók története. Makó, 1929.; Izráel története a bibliai korban. Budapest, 1942.

Kecskeméti Ármin 1930. április 23-án levélben fordult a szegedi egyetem bölcsészkarának dékánjához és kari tanácsához. Ebben a következőket írta: „azon alázatos kérelemmel fordulok a Tekintetes Karhoz, hogy engem a Zsidók egyetemes története tárgykörből magántanári habilitációra bocsátani kegyeskedjék”.12 Kérelméhez csatolta önéletrajzát, tudományos publikációinak listáját, nyomtatásban megjelent önálló műveinek egy-egy példányát, valamint tárgykörének egy félévnyi tématervét és egy a makói polgármestertől származó támogató levelet – bizonyítványt – is.

A curriculum vitae szövege: „Születtem Kecskeméten 1874. április 21-én. A középiskola első öt osztályát a kecskeméti piarista gimnáziumban végeztem, a többit a budapesti rabbiképző alsó tanfolyamán. A budapesti Pázmány Péter-tudományegyetem bölcsészeti karán szereztem bölcsészdoktori oklevelet (1896) és a budapesti rabbiképzőben papi diplomát (1898). 1898. május 1. óta makói főrabbi vagyok és 1921 óta a budapesti rabbiképző intézet vezérlőbizottságának tagja.” 13

A tématerv a következő nyolc elemet tartalmazta. „I. A zsidóság a hellenista korban. [Asszimiláció. Aram és görög nyelvű papyruszok ismertetése.] Alexandriai Philo. II. A talmud története. III. A zsidók a római birodalomban. [Társadalmi és jogi helyzetük.] Flavius Josephus történeti művei. IV. A zsidók gazdasági jelentősége a középkori hűbériség világában. V. A zsidók a középkori művelődéstörténetben. [A görög-arab bölcsészet és tudomány körül való tevékenységük.] VI. A zsidók szerepe a modern állam és az újkor gazdasági rendjének kialakulásában. VII. A zsidók szellemi és politikai fölszabadulása a 19. században. VIII. A magyar zsidók emancipációjának története.”14 Mivel azonban ez a téma túl tág volt, végül A zsidóság története az ókorban témakört jelölték ki számára (s ebből lett aztán egyetemi magántanár).

Kecskeméti Ármin magántanári habilitációra beadott kérelméhez mellékelt egy hivatalos bizonyítványt is, amelyet Nikelszky Jenő, Makó város polgármestere állított ki számára 1930. március 24-én. Ebben a polgármester – azon túl, hogy igazolta, a főrabbi 1898. május elseje óta megszakítás nélkül a város lakója – kiemelte Kecskeméti Ármin nemzeti elkötelezettségét és hazafias szellemét, tudományos munkásságát és társadalmi tevékenységét, valamint azt, hogy az 1918–19. évi forradalmak idején politikailag ellene „kifogás fel nem merült”.

„Nevezett – fogalmazott Nikelszky Jenő – 32 éves működése alatt mindvégig a közpolgári erények teljességéről és rendíthetetlen hazafiságáról tett tanúságot. Úgy egyházi, mint világi beszédeiből mindég a hazának szeretete sugárzott, ebben a szellemben nevelte az egyház iskolájának tanulóit és vezette egyháza híveit. A társadalmi és tudományos életben mindig nagy szerepet játszott, ebben a tevékenységében nagy ember- s tudományszerető férfiúnak mutatkozott. Munkásságával mindig arra törekedett, hogy embertársait jó szellemben: a polgári erények és a hazaszeretet szellemében vezesse és irányítsa. Tudományos munkásságával különösen nagy érdemeket szerzett. A forradalom és a proletárdiktatúra idejében állandóan Makón tartózkodott, ellene megbízhatósági és politikai szempontból kifogás fel nem merült, sőt ebben az időben is magát mindvégig hazafihoz illően viselte, amivel embertársai és hittársai előtt jó példát mutatott.”15

A szegedi egyetem bölcsészkara tanácsának 1930. május 26-án tartott ülésén Fógel József történészprofesszor előterjesztette véleményes jelentését16 és javasolta, hogy Kecskeméti Ármin magántanári habilitációs eljárása folytatódjék. A kari tanács tagjai tizenegy igen és két nem szavazat leadásával támogatták az ügyet, a bírálatra pedig – Fógel József mellett Buday Árpád régészprofesszort kérték föl.17 Huszti József, a szegedi egyetem azévi bölcsészkari dékánja 1931. január 10-én körözvényben közölte professzortársaival, hogy „dr. Kecskeméti Ármin úrnak egyetemi magántanári habilitációja ügyében benyújtott kérvénye összes mellékleteivel, a tudományos dolgozatokkal együtt kari tanácstermünk asztalán betekintés céljából a mai naptól kezdve rendelkezésre áll”.18

Az 1931. január 29-én tartott bölcsészkari tanácsülésen Fógel József és Buday Árpád benyújtották írásbeli jelentésüket19 , amelyben javasolták Kecskeméti Árminnak próbaelőadásra bocsátását, s számára az egyetemi magántanári cím megadását. Ekkor azonban Bartók György professzor indítványozta, hogy a magántanári előadást halasszák el, ezt a professzori kar (tizenegy nem és három igen szavazattal) nem fogadta el. Ennek ellenére Bartók György kifejtette, hogy szerinte Kecskeméti Ármin könyvei nem tudományos munkák, inkább apologetikus hangvételű kompilációk, s a kar vezetését ekkor már arra kérte, ne folytassák a habilitációs eljárást.

Buday Árpád erre válaszolva elmondta, „arra a meggyőződésre jutott, hogy a folyamodó20 sok tudású, alapos szakismeretekkel bíró ember”.21 Fógel József pedig visszautasította Bartók György azon véleményét, hogy nem tudományos jellegűek Kecskeméti Ármin dolgozatai. „Ami azt illeti – fogalmazott Fógel József – hogy forrásokat nem használt, szabad legyen reá mutatni arra, hogy bennük otthonos, hiszen úgy a talmud, mint a sémi nyelv ismerete hivatásának nélkülözhetetlen eleme. Latin tudásáról pedig tanúskodik munkájának számtalan helye, ahol a latin idézeteket zamatos magyarsággal adja vissza.”22

Zolnai Béla azt javasolta, hogy inkább irodalomtörténetből kellene habilitálni Kecskeméti Ármint, Erdélyi László és Mester János ugyanakkor az eredeti tárgykört (A zsidóság egyetemes története) indítványozta. A professzorok közül többen fölvetették, hogy harmadik referensként bízzák meg Bartók Györgyöt írásbeli vélemény készítésével, aki azonban ezt nem vállalta. Továbbra is fönntartotta véleményét, miszerint „a habilitácionális eljárás alapját képező munka23 a tudományos kutatás legelemibb követelményeinek sem felel meg. Többé-kevésbé sikeres compilatio.”24 Végül a kari tanács tizenegy igen és öt nem szavazattal elfogadta Fógel József és Buday Árpád a magántanárságot támogató jelentését, s döntött arról, hogy „dr. Kecskeméti Ármint magántanári szóbeli kollokviumra bocsátja”.25

Huszti József 1931. február 11-én újabb körözvényt jutatott el a bölcsészkar tanárainak. Ebben azt a kérdést tette föl a kar professzorainak, hogy a „február 27 /péntek/ délelőtt ½ 12 óra időpont alkalmas lesz-e a rendkívüli kari ülés keretében megtartandó Kecskeméti-féle magántanári kollokvium számára?”26 A körözvényt a nyilvános rendes tanárok mellett a nyilvános rendkívüli és a címzetes egyetemi tanárok, valamint a magántanárok is megkapták. A professzorok többsége (Dézsi Lajos, Schmidt Henrik, Erdélyi László, Bartók György, Horger Antal, Mészöly Gedeon, Kogutowicz Károly, Huszti József, Buday Árpád, Fógel József, Várkonyi Hildebrand, Sík Sándor, Mester János, Banner János, Schilling Gábor) megfelelőnek tartotta az időpontot. Zolnai Béla „igen, de én nem veszek részt” szövegű glosszát írt a körözvényre, míg Imre Sándor, Förster Aurél, Solymossy Sándor és Mályusz Elemér nem írták alá (valószínűleg nem tartózkodtak az egyetemen vagy Szegeden).

A habilitációs előadást végül – a hiányos egyetemi iratok miatt nem tudni, milyen okból – 1931. március 5-én csütörtökön tartotta Kecskeméti Ármin. Az eseményről a Makói Friss Újság is beszámolt Hírek rovatában. „Tegnap délben a szegedi egyetemen a bölcsészeti karon, dr. Kecskeméti Ármin, a makói zsidó hitközség tudós főrabbija magántanári előadást tartott. Az előadáson, amelynek célja Kecskeméti Ármin dr. magántanári habilitálása volt, az egyetem bölcsészeti karának tagjai és igen nagyszámú előkelő közönség vett részt. A makói zsidó hitközség elöljárósága küldöttségileg képviseltette magát főrabbijának egyetemi katedrafoglalásán. A küldöttségnek, melyet dr. Kardos Izsó hitközségi elnök vezetett, tagjai a következők voltak: Rottenstein Antal dr., Endrei Ármin dr., Vészi Dezső és Iritz Miksa. Az előadást, amely a zsidóság történetéből vette tárgyát, nagy lelkesedéssel fogadta a közönség és elismeréssel a hivatalos kari bírálók, akiknek felterjesztése alapján történik meg a napokban a kultuszminiszter részéről Kecskeméti Ármin dr. főrabbi egyetemi magántanári habilitálása.”27

Kecskeméti Ármin 1931 és 1940 közti magántanárságának éveiben – amely periódus egy szakaszában a szintén zsidó származású Radnóti Miklós is a szegedi bölcsészkar hallgatója volt28 –, a szegedi egyetemen erőteljes antiszemita csoportok jelentek meg. A Turul Bajtársi Szövetség tagjai többször dulakodtak és verekedtek össze az egyetem izraelita vallású vagy származású hallgatóival. 1933 végén pedig azt követelték, hogy az órákon a zsidó diákok csak a keresztényektől elkülönülve, azok mögött üljenek. Az egyetemi tanács azonban 1933. december 14-én tartott 1933–34. tanévi negyedik rendes ülésén kimondta, „hogy ezen tervbe vett rendszer ellen állást foglal, azt helyteleníti és annak érvényesítését meg fogja akadályozni”.29

Az egyetem vezetése és professzori kara egyébként mindig határozottan elhatárolódott a hallgatók körében is erősödő szélsőjobboldali és antiszemita törekvésektől. Például az 1931 és 1945 között a szegedi egyetem professzoraként (majd az 1940–41-es tanévben a Horthy Miklós Tudományegyetem első rektoraként) dolgozó Szent-Györgyi Albert ezekről az évekről később így vallott: „Nem én kezdtem el politikával foglalkozni. A politika behatolt az életembe, és amikor könyveket égettek, és üldözték zsidó barátaimat, nekem igent vagy nemet kellett mondanom. Én nemet mondtam.”30 Sőt, a rektori hivatal a Magyar Izraelita Egyetemi és Főiskolai Hallgatók Országos Egyesülete szegedi csoportját anyagilag is támogatta, az 1933–34. tanévben például hatszáz pengővel.31

 

Kecskeméti Ármin liturgikus öltözetben

 

Kecskeméti Ármin – mint a Ferenc József Tudományegyetem bölcsészkarának egyetemi magántanára – 1931 és 1940 között tizenkilenc félévben hirdetett előadást habilitációs témájából. 32 Így az 1931–32. tanév első szemeszterében A zsidók legrégebbi története és az ó-keleti kutatások címmel tartott órát heti két órában, keddenként délelőtt tíz és tizenkét óra között a négyes számú tanteremben. 33 Az 1931–32. tanév második félévében A zsidók a római birodalomban34 , az 1932–33. tanév első félévében A zsidó hellénizmus története35 , a másodikban pedig Az izraeliták Kánaánban36 címmel hirdetett kurzust (a következő három szemeszterben ugyanezen témában tartott órát, folytatásként meghirdetve). 37 A 1936–37. tanév második félévében A zsidók története a Kr. e. VI. században38 , az 1938–39. tanév második szemeszterében Zsidó vallási irányok a Kr. e. első évszázadban 39, az 1939–40. tanév első felében A római-zsidó háború40 címmel hirdetett órát. Utoljára az 1940/41. tanév első félévében tartott kurzust (Izrael és Asszíria)41 Órái kedden délután tizennégy és tizenhat óra között voltak a négyes számú teremben. A következő félévben – akkor már a magyar királyi Horthy Miklós Tudományegyetemen – nem hirdetett kurzust Kecskeméti Ármin. Neve nem szerepelt az egyetemi tanrend Az egyetem tanárainak, magántanárainak, előadóinak és lektorainak név-, cím- és lakásjegyzéke című egységében sem.42 (A korábbi tanrendekben a lakcíme Makó, Eötvös u. 3. volt.)

Az 1940. évi XXVIII. törvénycikk első paragrafusának első bekezdése értelmében az 1921 óta Szegeden működő, Kolozsvárról elűzött „Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem működését az 1940/41. tanévtől kezdve újból alapításának helyén, Kolozsvárott folytatja”. A törvény második paragrafusa első bekezdése pedig kimondta, hogy „Szegeden vitéz nagybányai Horthy Miklós Úrnak, Magyarország Kormányzójának nevét viselő tudományegyetemet kell felállítani”. Ezután Kecskeméti Ármin nem hirdethetett órát a szegedi egyetemen. Habilitációja ugyanis a Ferenc József Tudományegyetemen képesítette magántanárrá, az pedig Kolozsvárott működött tovább. A szegedi Horthy Miklós Tudományegyetemen ismét kérelmeznie kellett volna a habilitálást, valószínűleg azonban az időközben kialakult politikai helyzet – a zsidótörvények elfogadása és kodifikálása – miatt ennek a föltételei (az 1931-es viszonyokhoz képest is) nehezedtek volna.

 

Lábjegyzetek:

1 Csongrád Megyei Levéltár. A Ferenc József Tudományegyetem bölcsészet-, nyelv- és történettudományi karának iratai. VIII. 2. (a továbbiakban: CSML VIII. 2.) 6. doboz 686/1929–30.

2 Szabó Tamás: Kecskeméti Ármin. In: Péterné Fehér Mária – Szabó Tamás – Székelyné Kőrösi Ilona: Kecskeméti életrajzi lexikon. Kecskemét, 1992. 142.

3 Kecskeméti Ármin bibliográfiáját közzétette Scheiber Sándor. Scheiber Sándor: Kecskeméti Ármin zsidó történelmi munkái. In: Magyar-zsidó oklevéltár. 12. köt. 1414–1748. Szerk. Scheiber Sándor. Budapest, 1969. 6–12. Vö. Borsányi Ferenc: Bevezetés. In: Kecskeméti Ármin: A zsidó irodalom története. 1. köt. Bev. tan., bibl. Borsányi Ferenc. Budapest, 1944. V–XX.

4 Tóth Ferenc: A makói zsidóságról. Marosvidék, 2002. 1. sz. 3–9.; Tóth Ferenc: A zsidó hitfelekezetek. In: Makó története 1920-tól 1944-ig. Szerk. Tóth Ferenc. Makó, 2004. 472–473.

5 Kávod (héber) = tisztelet, megbecsülés.

6 Scheiber Sándor: i. m. 14.

7 Péter László: A Kecskeméti-fiúk. In: Uő: Makói kis tükör. Makó, 1985. 94–96.

8 Scheiber Sándor: i. m. 16.

9 Csanád vármegye tíz évvel Trianon után. Csanád vármegye és az egyelőre egyesített Arad- és Torontál vármegyék revíziós emlékalbuma. Összeállította Vermes Ernő. 1929. 88.

10 Vö. Urbancsok Zsolt: A makói zsidóság a vészkorszakban. In: Makó története 1920-tól 1944-ig. Szerk. Tóth Ferenc. Makó, 2004. 269–302.

11 Borsányi Ferenc: i. m. XX.

12 CSML VIII. 2. 6. doboz 686/1929–30.

13 CSML VIII. 2. 6. doboz 686/1929–30.

14 CSML VIII. 2. 6. doboz 686/1929–30.

15 CSML VIII. 2. 6. doboz 686/1929–30.

16 Ennek nem akadtam nyomára az egyetemi iratanyagban.

17 CSML VIII. 2. 7. doboz 462/1930–31.

18 CSML VIII. 2. 6. doboz 686/1929–30.

19 Sajnos a szegedi egyetem bölcsészkarának iratai között ezeket sem találtam.

20 Kecskeméti Ármin.

21 CSML VIII. 2. 7. doboz 462/1930–31.

22 CSML VIII. 2. 7. doboz 462/1930–31.

23 A zsidók egyetemes története a babyloniai fogságból való visszatéréstől napjainkig. 1–2. köt. Budapest, 1927.

24 CSML VIII. 2. 7. doboz 462/1930–31.

25 CSML VIII. 2. 7. doboz 462/1930–31.

26 CSML VIII. 2. 6. doboz 686/1929–30.

27 Makói Friss Újság, 1931. március 6. 3.

28 Vö. Miklós Péter: Radnóti Miklós szegedi éveiről. In: „Surranva kell most élned itt” Tanulmányok Radnóti Miklósról és költészetéről. Szerk. Miklós Péter. Szeged, 2009. 15–31.

29 Csongrád Megyei Levéltár. A Ferenc József Tudományegyetem Rektori Hivatalának iratai. VIII. 1. (a továbbiakban: CSML VIII. 1.) 3. doboz 439/1933–34. 79. sz.

30 Vö. Zombori István: Szent Györgyi Albert politikai tevékenysége (1937–1939). In: Múzeumi kutatások Csongrád megyében. 1981. Szerk. Juhász Antal. Szeged, 1981. 123–129.; Miklós Péter: „A politika behatolt az életembe” Szent-Györgyi Albert politikai szerepvállalása. Szeged, 2007. 11. sz. 21–23.

31 CSML VIII. 1. 3. doboz 439/1933–34. 65. sz.

32 Szegedi egyetemi almanach. 1921–1995. 1. köt. Szerk. Szentirmai László, Iványi Szabó Éva, Ráczné Mojzes Katalin. Szeged, 1995. 143.

33 A magyar királyi Ferencz József-Tudományegyetem tanrendje az MCMXXXI–XXXII. tanév első felére. Szeged, 1931. 38., 60–61.

34 A magyar királyi Ferencz József-Tudományegyetem tanrendje az MCMXXXI–XXXII. tanév második felére. Szeged, 1932. 39.

35 A magyar királyi Ferencz József-Tudományegyetem tanrendje az MCMXXXII–XXXIII. tanév első félévére. Szeged, 1932. 41.

36 A magyar királyi Ferencz József-Tudományegyetem tanrendje az MCMXXXIII–XXXIV. tanév első felére. Szeged, 1933. 42.

37 Vö. A magyar királyi Ferencz József-Tudományegyetem tanrendje az MCMXXXIII–XXXIV. tanév második felére. Szeged, 1933. 42.; A magyar királyi Ferencz József-Tudományegyetem tanrendje az MCMXXXIV–XXXV. tanév első felére. Szeged, 1934. 44.

38 A magyar királyi Ferencz József-Tudományegyetem tanrendje az MCMXXXVI–XXXVII. tanév második felére. Szeged, 1936. 49.

39 A magyar királyi Ferencz József-Tudományegyetem tanrendje az 1938/39. tanév második felére. Szeged, 1936. 20.

40 A magyar királyi Ferencz József-Tudományegyetem tanrendje az 1939/40. tanév első felére. Szeged, 1939. 22.

41 A magyar királyi Ferencz József-Tudományegyetem tanrendje az 1940/41. tanév első felére. Szeged, 1940. 22.

42 A magyar királyi Horthy Miklós Tudományegyetem tanrendje az 1940/41. tanév második felére. Szeged, 1940.

 

 

   
Előző fejezet Következő fejezet