Előző fejezet Következő fejezet

Beköszönő a harmadik kiadáshoz

 

A történelem lapjai visszanézve gyorsan peregnek. E kötet nem is oly rég 100 esztendeje történteknek állított emléket-s ma már 130 év tekint ránk oldalairól.

De van, ami nem változik.

A tanulság, a szegediség tanulsága, mely egy 130 esztendős intelemmel kezdődik, és ma kollektív emlékezetünk meghatározó élménye. A levél, melyet Kossuth Lajos fogalmazott.

„Mondja meg, kérem, Szeged népének, hogy az, aki egykor őt nemzete büszkeségének nevezte, elvárja tőle, hogy magát e névre ma is méltónak bizonyítsa".

És Szeged népe százharminc éve híven igyekszik megfelelni az intelemnek. Hisz minden kornak megvan a maga kihívása.

Szegedet egyszer, azon az 1879-es márciusi éjszakán elsöpörte, a földdel tette egyenlővé a Tisza haragja.

De felépült a második Szeged. A vályogváros helyett a kőváros.

Az első világháború tépázta országban, a kilátástalanság és utatvesztettség közepette a szegediek bíztak a megújulásban, a kultúra, a tudomány erejében és felépült a harmadik Szeged. Az egyetemi- és fesztiválváros.

S ma ismét hittel hisszük, hogy közös erőfeszítéseink nyomán igenis felépül a negyedik, a XXI. századi Szeged, az európai tudás- és régióközpont.

S ma ismét hittel hisszük, hogy „Szeged szebb lesz, mint volt" és hisszük, hogy erőfeszítéseinket siker koronázza és hisszük, hogy elődeink példájából olyan erőt meríthetünk, mely utódaink jövőjét készíti elő.

 

Az emlékező, szép kötetnek a harmadik, bővített kiadása már a jelenünk pillanataiból is merít. Abból a jelenből, mely 2006-ban már sikerrel vette fel a harcot minden idők legmagasabb tiszai vízállásával, s abból, mely úgy tetszik, örök időkre békét kötött szép folyójával.

A lapokon pedig tovább íródik Szeged, az örökké változó, a folytonosan újjászülető, a magát megadni soha nem hajlandó - a „nemzete büszkesége" Szeged jelene.

 

DR. BOTKA LÁSZLÓ

POLGÁRMESTER

 

 

   
Előző fejezet Következő fejezet