Előző fejezet Következő fejezet

Magyarázatok a képekhez

 

A víz előtti város

1. Lanfranconi-gyűjtemény. Fénykép hasonmások a Somogyi Könyvtárban.

2. Tollrajz a bécsi cs. és kir. hadilevéltárban őrzött eredeti után.

3. F. Hedrich fametszete régi céhlevélen.

4. De la Croix Paitis mérnökkari ezredes rajza. Eredetije a bécsi cs. és kir. hadilevéltárban.

5. Bécsben készült rézmetszet Wagner pesti festménye után.

A „Példabeszédek és jeles mondások" címoldalán. 1920.

6. Vastagh János „állítólagos" portréja. Vedres István halála után 1832-ben készült.

9. Az első gőzhajóval, a „Duna" nevűvel maga Széchenyi érkezett Szegedre 1833. szept. 3-án. A szegedi hajósgazdák már 1844-ben foglalkoztak a „Tiszai Gőzhajózási Társulat" megindításával, de a járatok csak a következő évben indultak meg.

10. Színes fametszet a „Regélő" 1836. évi számából.

11. Joó János egri rajztanár metszete 1840 tájáról.

12-13. A lap 1849. jan. l-jével indult meg, s hetenként két száma volt. Április végén a Szegedi Hírlap váltotta fel, amely mint politikai hetilap ez év júl. 16-tal megszűnt.

14. A betyárok csillaga Szegeden kívül többek közt Buda, Kufstein, Pétervárad és Szamosújvár börtöneiben raboskodott. Ez az egykorú rajz Kufsteinben készült róla.

19. Rézmetszetű, kétnyelvű magyarázattal ellátva. Készítették Palugyay Ignác és Lukács Ignác Pest megyei mérnökök. A feltüntetett lakóterületen belül - négy városrészben - 7859 házban kb. félszázezer lakossal.

22. A híres ferences templom belső berendezése teljesen barokk ízlést tükröz. Dúsgazdag aranyozásával Alföldünk egyik legszebb művészi élménye.

23. A fölsővárosi minorita templom remekbe készült fa padsorát az 1887-es tűzvész után restaurálták.

24. Mátyás király palástjáról Heltai Gáspár jegyezte fel, hogy a nagy király Szegeden jártában a Dömötör-templomnak ajándékozta. Most az alsóvárosi templom gyűjteményében őrzik.

26. Illyés Ágoston piarista rajztanár és Karacs Ferenc pesti rézmetsző munkája.

29. A jelenlegi Központi Egyetem épülete a Dugonics téren.

30. Korda-Dáni-ház: a Szegedi Napló szülőhelye.

32. 1856-tól 1883-ig állott fenn. Az első színházépületet Heszler (Heszlényi) József ácsmester és Holtzer Károly építész emelte a mostani Kelemen László utcában.

46. Szeged első hídja, a vasúti híd Cézanne főmérnök terve szerint készült (1857-59). Rohbock metszete.

54. Az utca nevét a Kárász családtól nyerte. Az 1870-es évektől kezdve a város üzleti életének központja.

56. A mai Dugonics tér helyén az ún. „új sétány" állott, a Dugonics szobor helyén levő mitológiai szobrokkal.

57. A régi Kereszt utca egy részéből alakult a mostani Somogyi Béla utca, a Népszava munkatársáról, a fehérterror mártírjáról kapta nevét.

58. Az Oroszlán utca és az Oskola utca sarkán a múlt század utolsó harmadában a híres Arany Oroszlán vendéglő működött; itt volt később a „Kecsketrafik" is. Emléküket ma csupán a sarokkő őrzi.

59. 1876. augusztus 20-tol szeptember 14-ig tartották meg az országos ipar-, termény- és állatkiállítást Szegeden. Helyiségül az akkori főreáltanoda összes férőhelyiségeit vették igénybe; ezenkívül bekerítették a mögötte elterülő tágas térséget is az ideiglenes csarnokok számára.

72-74. A szegedi viselet szempontjából élesen elkülönült az ún. parasztviselet a sokkal színesebb polgárviselettől. A víz előtt - mint Cserzy Mihály jellemezte - annyira épségben volt a ruházat iránt való érzék, hogy arról az ember vagyoni viszonyait is meg lehetett állapítani, valamint azt, hogy ki melyik városrészben lakik.

 

Város a vízben

1. Boross Gyula rajza Hermán Ottó után. „Szeged népe, férfi, nő s gyermek most éjjel-nappal a töltésen dolgozik..." (Pesti Napló 1879. márc. 4. száma).

2. Greguss Imre vázlata. Miniszteri engedély hiányában, sokáig-ápr. 3-ig- húzódott az alföldi vasút töltésén emelendő nyúlgát építése.

3. Jankó János rajza Hermán Ottó után.

4. 1879. márc. 18.

5. Képes Családi Lapok 1879.1. évf.

8. A katasztrofális gátszakadás a várostól mintegy 20 km-re következett be. 9/a Az eredeti bronztábla a háború alatt eltűnt. A felállított új emlékműre hibás szöveg került.

A hexameterekben írt eredeti vers az alábbi:

„Petresi töltésen szilajon áttörve a gátat,

Ránk e helyen szabadultak az ár hullámparipái.

Égi harag múltán kisütött az égi szivárvány,

S szőke Tiszánk örökös békét köte Nagy-Szegedünkkel."

Móra

 

10. Mire a táviratok és a jelentések elkészültek, a városházát másfél méteres víz vette körül.

11-12. A Szegedi Napló szerkesztője, Nagy Sándor így írt a katasztrófáról: „...A lap kiadója elmenekült kiöntött otthonából. A lap nyomdája már vízben állt. Sikerült mégis egy szedőt előkerítenem, azzal kiszedettem ezt a néhány sort, s kinyomattam a szerdai számot..." A Sz. H. emléklapja két oldalon-szerda, március 12-i kelettel-aztán így jelenhetett meg később.

13. Március 13-án, csütörtökön kora hajnalban indult meg a mentés.

14. Báró Pulz Lajos altábornagy, temesvári katonai parancsnok utászai vettek részt az árvíz elleni küzdelemben, ők voltak az első szervezett alakulatok a mentésben is.

15. Képek az Allgemeine lllustrierte Zeitungból.

16. Petrovics László eredeti rajzai bécsi lapokban.

18. Hajléktalanok ezrei vágtak neki a katasztrófa éjszakáján az ismeretlennek.

28. Petrovics László rajza: A déli külvárosban.

30. Greguss Imre rajza.

31. Roskovics Ignác metszete.

33. Greguss Imre rajza.

35. A Szegedi Napló 1879. márc. 20-i száma.

36. Már a katasztrófa első napján mintegy 4000 ház semmisült meg. Márc. 18-án ez a szám már 5585-re emelkedett. De még nem volt vége...

37. Morelli G. rajza.

38. Petrovics László rajza: A Ráczvárosból.

39. Greguss Imre rajza. A Rókusi temető szélén lehetett a malom, melynek molnárja családi katasztrófáját Jókai Mór írta meg.

40. Petrovics László rajza. Kikindán és Zsombolyán keresztül vitte a vonat Temesvárra a menekülteket.

42. A király március 17-én látogatott Szegedre.

43. Morelli G. rajza: A király a bástyán.

44. Menekültek sátrai a vár bástyáján (egykorú fénykép). I.

45. Menekültek sátrai a vár bástyáján (fényképről készült rajz). II. 47. Az elpusztult Belváros déli része. Klösz Gy. felvétele.

49. Barokk stílusú lakóház a Belvárosban. (1977-ben bontották le!)

51. Szabadkai út = Petőfi Sándor sugárút.

52. Plohn József felvétele.

56. A jelenlegi szülészeti klinika és a tanárképző főiskola helyén levő tömbben volt a víz előtti Sina-telek v. Sina-udvar. (Nevét báró Sina György görög eredetű bankárról, Szeged 1839-es díszpolgáráról nyerte.)

58. Sáncpart = Zrínyi utca.

59. A jelenlegi Zárda utca s a József Attila sgt. eleje.

61. Élésház utca = Takaréktár utca.

65. Alsóváros az árvíz reggelén fél hat óra körül került víz alá. A szárazon maradt sziget a Róka utca végén volt.

68. A betörő árvíz legelőször Rókus városrészt borította el. 1013 lakóházából csupán 14 maradt fenn.

71. A víz előtti „Fruchtplatz". A mostani Híd utca tája. (Fotó: Letzter und Lauscher in Szegedin.)

73. A Kálvária utcán, a zsidó templom körül s a Dugonics tér felé az épületroncsokból valóságos torlasz képződött.

74. A jelenlegi Roosevelt tér palánki része.

75. Mélyárok utca = mai Tisza Lajos körútnak a Gogol, Bolyai János és Hajnóczy utca által határolt része.

76. A jelenlegi Hősök Kapuja környéke.

80. Alsóváros 1545 lakóházából 56 maradt fenn.

83. Az árvíz vízbefúlt és halálos áldozatainak száma 160 körül volt. Jóval több azoknak a száma, akik rémülettől, meghűlés, túlerőltetés, koraszülés stb. következtében haltak meg.

86. Már a katasztrófa első napján nagy mennyiségű élelmiszerkészlet gyűlt össze. Az élelmezési bizottság eleinte csónakokon hordatta szét a különböző menekültszállta helyekre.

 

Az újjáépítés

2. Kossuth meggyőződése az volt, hogy az elpusztult várost lakosainak munkája teheti ismét naggyá.

3-4-5. Bakay Nándor szegedi kötélgyártó mester. Szerkesztette az „Alföldi lparlap"-ot. A Szegedi Kenderfonógyár alapítója. 1878-ban az I. kerületben Szeged országgyűlési képviselőjének választották.

6. A szimbolikus rajzon a két egymást átölelve tartó nő a segélykérő Magyarországot s a segélyt nyújtó Franciaországot jelképezi. A leroskadt nő a vízsújtotta Szeged jelképe. A művész hosszú kérő levele ellenére sem fogadta el a császárhű kormány a tervezetet.

8. A nagy zeneköltő három hangversenyt is adott az árvíz károsultjai javára. Egyik zenekéziratát „Revive Szegedin" (Élj újra, Szeged) címmel a Somogyi Könyvtár őrzi.

9. A belgiumi segélyakciót összekötötték az ottani (Frameries) bányászkatasztrófával.

10. A brüsszeli zeneünnepség fővédnöke az uralkodópár volt.

18-19. Pollak Zsigmond rajzai. („A feltámadt Szeged" c. ünnepi emléklapból, melyet a királylátogatáskor adtak ki.)

20. Szeged környéki földmunkás, a kubikos „teljes fölszerelés"-ével.

23-24. Letzter és Lauscher felvételei.

25. A ma is fennálló körtöltés a Tápai kaputól indul ki, félkör alakban csatlakozik a szeged-békéscsabai, ill. bpest-szegedi vasútvonalakhoz s e két pályát összekötő töltéshez. Hossza 11932 m.

28-29. Letzter és Lauscher felvételei.

34-38. Letzter és Lauscher felvételei.

41-44. Lauscher Lipót felvételei.

45-46. Kováts István (1823-1902) építőmester. Kőműveslegény korában begyalogolta fél Európát. Berlinben az építészeti akadémián képezte ki magát. A gót stílust kedvelte, s ezt honosította meg Szegeden. 1882-ben a lebontott vár falaiból a törökök által beépített középkori templom csúcsíves boltíveit, köveit mentette ki, összerakta, megszámozta, lerajzolta, s szakszerű leírását a Városi Múzeumnak ajándékozta.

50. Divald Kornél fényképnyomata. (Az árvíz után megállapított s elfogadott terv makett.)

52-55. Letzter felvételei. A Dömötör-templom, a Rozália-kápolna és a Boldogasszony sugárút eleje.

62. Az új városháza rajza („A feltámadt Szeged" c. emléklapból).

64-65. A posta és a távírda épülete. (Rajz „A feltámadt Szegediből.)

66. Felvétel a törvényszék épületéről a Zsótér-ház felé.

68. (Rajz „A feltámadt Szeged" c. emléklapból.)

69. A Dugonics tér és a Kálvária út eleje a víz előtti „Vademberhez" címzett vendéglővel.

77. „Fináncia" volt a pénzügyigazgatóság palotájának neve a „szögedi nemzet" nyelve szerint („A feltámadt Szeged").

79. („A feltámadt Szeged").

80. („A feltámadt Szeged").

82. Somogyi Károly esztergomi kanonok (1811-1888). A nevét viselő könyvtár alapján vetette meg 43 000 kötetével.

85-88. Kódexrészlet. (Prágai Missale 1492.) Szegedi vonatkozású, olasz nyelvű hadtörténeti munka címlapja. 1686. (Vesalius anatómiájának címlapja. 1542.)

91. Európa talán legszebb zsidó temploma. Épült 1900-1903 között Baumhom Lipót tervei szerint.

101-102. Kőtsönös Rókus, az állami uzsora házkölcsönével 30 évre megnyomorított háztulajdonos, a Hüvelyk Matyi című vicclap állandó figurája.

106. Mintegy negyedszázadon keresztül közlekedett a Jófejű vasút" a városban. 1908-ban Juhász Gyula versben búcsúztatta el. („Szeged és Vidéke" 1908. júl. 17.)

107. A Tisza Lajos körút. Gőzfürdő és református templom.

109. Nyomdai embléma. (A Szegedi Önsegélyző Hajósegylet Alapszabályai c. kiadvány.)

110. Bainville József városi főmérnök színes tollrajza.

 

Az 1970-es nagyvíz

122/a-122/b Somogyi Károlyné fényképei.

122/c-123. Hernádi Oszkár fényképei.

124. Szávay István fényképe (1970).

125. Enyedi Zoltán fényképei.

 

Szeged történetének kronológiája a 70-es évektől napjainkig

225-226. Fotó: Somogyi Károlyné

227 Fotó: Roboz István

228. Fotó(felső): Somogyi Károlyné Fotó(alsó): Zubora Ferenc

229. Fotók: Roboz István

235. Fotók: Roboz István

236. Fotó: Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzatának tulajdona

239. Fotó: Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzatának tulajdona

240. Fotó (felső): Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzatának tulajdona

240. Fotó (alsó): Roboz István

245. Fotó: Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzatának tulajdona

246. Fotó: Básthy Gábor

247. Fotó: Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzatának tulajdona

248. Fotó (bal): Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzatának tulajdona

248. Fotó (jobb): Roboz István

249. Fotó: Veréb Simon

250. Fotók: Roboz István

251-252. Fotó: Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzatának tulajdona

253. Fotó(felső): Gyenes Kálmán Fotó(alsó): Veréb Simon

254. Fotó:Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzatának tulajdona

255. Fotó(felső): Gyenes Kálmán Fotó(alsó): Veréb Simon

256. Fotó: Veréb Simon

257. Fotó: Roboz István

258. Fotó (bal): Roboz István

258. Fotó (jobb): Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzatának tulajdona

259. Fotó (felső): Zubora Ferenc

259. Fotó (alsó): Roboz István

260. Fotó: Roboz István

261-262. Fotó: Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzatának tulajdona

261-263. Fotó: Tóth Balázs Zoltán

264. Fotó(felső): Csányiné Bali Emese Fotó(balalsó): Csányiné Bali Emese Fotó(jobbalsó): Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzatának tulajdona

265. Fotók: Roboz István

266. Fotó (felső): Roboz István

266. Fotó (alsó): Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzatának tulajdona

268-269. Fotó: Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzatának tulajdona

271-272. Fotó: Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzatának tulajdona

10,62,122,224,234,244,260,267: A város által kiadott emlékérmek. Fotó: Roboz István

 

 

   
Előző fejezet Következő fejezet