Előző fejezet Következő fejezet

I. FÖLDRAJZI ÉS TERMÉSZETRAJZI RÉSZ.

Utak, úthálózat.

 

Szegedről már a hajdankorban fentartott utak vezettek Buda-, Temesvár-, Pétervárad- és Szabadka-, majd Hódmezővásárhely-, illetőleg Csongrád városok felé ; főközlekedési útja azonban föl- és aláfelé a Tisza meg a Maros folyó volt.

A város közepén épült várból is — mint hadászatilag és kereskedelmileg is legfőbb irányban — Buda és Pétervárad felé nyíltak a kapuk; de hogy Szeged hova-tovább az Alföld legkiválóbb pontjává emelkedett, a szomszédos vidékek nagyobb községei felé s azokon keresztül az országba szétágazólag vezettek Szegedről utak, vagyis az Alföld útjai tulajdonkép Szegeden központosultak.

Ezen utakon természetesen az alföldi régi állapotoknak megfelelően csak az esőzési időszak beállta előtt lehetett rendesen közlekedni; egyébként pedig „utaknak" alig voltak nevezhetők.

 

4. Szeged-kisteleki közút. (Szeged-szatymazi műút.)

 

Szeged felé vezető főbb útirányok voltak: A) a Tisza balparti vidékéről: 1. Aradról, Pécskán, Nagylakon, Makón át, 2. Temesvárról, N.-Szt.-Miklóson, Kis-Zomboron, Szőreghen át, hol ezen út a temesvár-kisbecskereki, bánátkomlósi, mokrini és bébai s egyszersmind a temesvár-zsombolyai, nagykikindai utat is felvette, 3. Hódmezővásárhelyről, mely a zentai és orosházai utakat felvéve, Algyőn át vezetett Szegedre.

B) A Tisza jobbparti vidékéről: 1. Csongrádról észak felől, 2. Ó-Kanizsáról dél felől.

C) A Duna balparti vidékéről: 1. Budáról és Pestről Kecskeméten át, 2. Kalocsáról Halason át, 3. Bajáról és Zomborról Szabadkán át vezettek utak, melyek — ismételjük — bár rosszak voltak, de mint közlekedési irányok, Szeged fejlődésére előnyösen hatottak.1

Tény azonban, hogy e különböző irányban szétágazó, valamint Szeged város területén átfutó közlekedési utak csak a legutóbbi évtizedekben építtettek ki mű- vagy legalább is állandóan közlekedhető utakká.

Szeged város útjait és úthálózatát az alábbiakban tüntetjük föl:

A) Törvényhatósági közutak.

Folyószám A törvh. közút meg- A közbeeső községek neve és az útvonal kezdő- és végzése A közút hossza kilométerekben
kiépítve kiépítetlen
1 Szeged—szőreghi A szegedi közúti híd lejárójától — a szőreghi határig 1.080 ------
2 Szeged—nagyváradi A vásárhelyi sugárúttól — az algyői határig 4.997 ------
3 Szeged—csongrádi A csongrádi-sugárúttól —-a sándorfalvi határig 7.980 ------
4 Szeged—kisteleki A dorosmai úttól ágazik ki s az akloknál halad a kisteleki határig 7.360 15.642
5 Szeged—balástyai „ (neszűrjhegyi) Kiágazik a kisteleki útból a kettős határnál és végződik a felső közigazgatási központnál --- 14-600
6 Szeged felsőközponti transversalis útvonal A sövényházi határtól — érintve a felső közig, központot — a balástyai útig ---- 10.600
7 Szeged—dorosmai A körtöltéstől Dorosma határáig 3.810
8 Szeged—gyeptéri A dorosmai és alsó közp. útvonalak között a Kálvária-temető alatt 1.260. -----
9 Szeged alsóközpontváros tanyai útvonal A kálvária-sor végétől a belvárosi temető, alsó közig, közp. mellett a város alsó tanyáig (az előtt bajai útvonal) 6.800 21.200
10 Szeged—csorvai Kiágazik a fenti útvonalból a kisdorosmai útnál s halad Csórván át Majsa, szabadkai útvonalig —. 24-500
11 Szeged—szabadkai A szabadkai-sugárúttól a királyhalmoki vasúti állomáshoz vezető útvonalig 12-700 12-300
12 Szeged alsóközponti transversalis út A szabadkai országúttól az alsó közig, központot érintve a csorvai útig 15-5
13 Szeged—horgosi A szabadkai útvonal 12,7 km. szakaszán ágazik ki a horgosi határig 1.340
14 Szeged—röszkei Kiágazik a szabadkai útból ' a Matyhídnál — a Paphalmáig 9.00
15 Szeged—tápéi A körtöltéstől — Tápé határáig 0.500

 

B) Vasúti állomáshoz vezető utak.

Folyószám A törvh. közút meg- A közbeeső községek neve és az útvonal kezdő- és végzése A közút hossza kilométerekben
kiépítve kiépítetlen
16 A kisteleki állomáshoz vezető vasúti hosszújáró út Majsa—kisteleki útvonal irányában Szeged területén 2.70
17 Szatymazi vasúti állomáshoz vezető útvonal Sándorfalvától — a kisteleki útig s ettől a balástyai útvonalig 5.80
18 Eöszkei állomáshoz vezető útvonal A szabadkai útvonaltól — a röszkei állomáshoz s innét be Röszkéig 2-40
19 A királyhalmoki vasúti megálló helyhez vezető útvonal A szabadkai úttól — az állomásig 3-00

Összesen az A) és B) utakból kiépítve: 46'567 és kiépítetlen: 135,2 km. A kiépítettekből 42,057 kméter kőalappal bir, s ez utak mentén van 3 híd és 41 áteresz.

 

C) Nagyobb közlekedési utak.

A város területén ez idő szerint1 a 46*567 km. kiépített úton kívül 13-900 km. vasúthoz vezető- és 206-98 km. rendezett úttal együtt az úthálózat 388-857 km., melyen mintegy 69 áteresz és 28 híd épült.

 

Lábjegyzetek:

  1. Ezen utaknak összefutási- és későbbi vasutak keresztezési, valamint a Tisza és Maros folyók egybefolyási pontjában való fekvése Szegednek — a város újjáépítésénél is felhozott indokok szerint — hadászati jelentőséget ád. — Lásd „Szegedi Híradó" 1879. 50. sz. „Szeged város hadászati jelentősége."
  2. 1901-ik évi június hó.

 

 

   
Előző fejezet Következő fejezet