Előző fejezet Következő fejezet

I. FÖLDRAJZI ÉS TERMÉSZETRAJZI RÉSZ.

A város domborzata és magassága.

 

Szeged birtokterülete a Tisza-Duna között elterülő nagy magyar Alföldnek délkeleti részébe esik s az egész terület északról-délfelé lejtődve, csekély, de mégis észrevehető el-ellaposodást mutat.

Egyik tudós geologunk szerint a nagy magyar Alföld egészben véve lépcsőzetesen összerakott síkok mozaikja s az egész terület látszólagosan a tenger sima tükréhez hasonló síkot képez, de csak látszólagosan; mert tényleg kisebb-nagyobb emelkedéseket, halmokat és dombokat találunk azon lépten-nyomon.1

Szeged területét ép úgy, mint a nagy magyar Alföldet, — melynek tekintélyes részét képezi — sok helyen dombhullámok és a Tisza-Dunaköz földhátjai teszik változatossá, melyek a város határán áthúzódnak.

E földhátak vagy homokgerinczek egyike északnyugaton lép a város területére és a Leveles-erdőnél laposodik el, majd aztán a Kelő-tó délkeleti Végében érinti a Majsáról keresztül húzódó s határunkba lépő gerinczet, mely délkelet felé haladva, végig nyúlik a csöngőiéi pusztán a Szirtos-szék és szatymazi kapitányságokon át egész a sövényházi magaslatokig, ahol ezekben elvész.

A puszta buczkái között mindenütt meglátszik e homokgerincz ép úgy, mint az a másik, mely szintén Majsa felől húzódik be Szeged területére a csójosi pusztán át s egyik irányban a Fehér-tó partjain keresztül a kettős halomnál; a másikban pedig, mely a Karahomoki erdőnél halad végig és a Domaszéket és Kászonhegyet érinti, a Matyér partjánál végződik.

Ezeken kívül van még egy szép homokgerincz, mely a Mérgesi erdő mellett elhaladva, a Pálfy-erdőt és a Zabosfai kapitányságot érintve, Bojárhalmon át egyrészt Röszkéig lejt. másrészt pedig Kancsalszélen át Paphalmánál ér véget. De megemlítésre méltó az a homokhát is, mely Átokházánál lép a város területére és egyik ágában Ásotthalmán és a Madarásztói, másik ágával az Átokházi kapitányságon nyúlik hepehupásan keresztül.

Ezek a gerinczek — kiindulási pontjuktól, a nagy magyar Alföld északi részétől — Szeged határáig nagy, körülbelül 30—40 méternyi esést, ellapulást mutatnak; sőt az ártéren a Tisza partja felé, be a város területére haladva, — még nagyobb e különbözet: 79—77 méter az adriai tenger színe fölött.

A most említett homokgerinezeken kívül még számos kisebb-nagyobb dombot is találunk a város területén, még pedig sokszor kettőt-hármat is egy lánczot képezve.

E dombok a sík határ változatait képezik és érdekes történeti szereppel is birnak, főleg a város belső területéhez legközelebb fekvő Öthatom, továbbá a Bojárhalom, Ásotthalom és Székhalom. Ilyenek még a Fürge-. Tápai-. Kettős-, Szatymazi-és Feketehalom a felsővárosi; a Csízik-, Kun-Miklós-, Eperjesi-, Móra-, Őr-, Messzelátó-, Bodom-, Tere-, Ásott- (most Királyhalom) és Paphalom az alsóvárosi területen.

 

5. Az Öthalom.

 

A tudósok véleményei elütök e halmokra nézve, némelyek természeti tényezők eredményeinek tartják, mások nem természetes, hanem emberkéz által hordottaknak, emelteknek vélik, még pedig hadi- vagy temetkezési czélból. Annyi azonban tény, hogy oly geológiai jelenségek ezek, melyek a régi korból reánk nézve érdekes történeti emlékeket is rejtenek itt-ott magukban.2

A város területének simasága, síksága daczára láttuk, hogy a Tisza felé haladva, a homokgerinczek nagyobb méretű esést, ellapulást mutattak. A kísérletek szerint Szeged város területére a légtünet és földdelejességi m. kir. központi intézet által megállapított légsúlymérői magasság 86 méter, a háromszögméreti számító hivatal szerint pedig 80284 méter az adriai tenger színe fölött.

A szegedi királyi biztosság műszaki osztálya által végzett lejtmérési adatok szerint e magasság a városháza küszöbénél: 81'808 m. az adriai tenger színe fölött.

 

6. A Híd-utcza

 

A műszaki osztály adataiból egyébként a város területének a Tisza 0 pontja fölött való magassági pontjaira nézve tájékozásul a következőket említjük meg:

a) Terek magassága a Tisza 0 pontja fölött:

A Széchenyi-tér a városháza előtt 8-00 m. A Lechner-tér.................................. fi'00 m.
A Széchenyi-tér a Kiss D.-ház előtt 7-50 „ A Hunyadi-tér 500 „
A Széchenyi-tér a csongrádi taka-   A Dugonics-tér 822 „
  7-40 „ A Korcsolyázó tér  
A Rudolf-tér a hídfeljárónál . . 9-oo „: 1 A Korcsolyázó-tó fenék . . . 2-00 „
  7-50 „ | A közúti híd jegyszedő házának  
  7-00 „ küszöbe 15'40 „

 

b) Körutak, sugárutak és utczák a Tisza 0 p. fölött:

A Tisza Lajos-körút átlagos magassága............................................ 8-22 méter
A Római Brüsseli és Párisi körutak 7-24 „
A Londoni-, Berlini- és Bécsi-körutak.............................................. 714 „

 

A Tisza Lajos-körúton belül elterülő legmagasabb utczák:

Híd-utcza . . 11-08 m., részben 7-80 m. Aradi-ntcza. . 1011 m., részben 7-80 m.
Deák Ferencz-u. 9-65 ,. 8-05 „ Oroszlán-utcza 8-50 .. 7-50 ..
Vár-utcza . . 10-17 „ 7-83 „ Iskola-utcza 10-00 ., 7-00 ..
Kárász-utcza . 7-50 „ — „ Vörösmarty-u. . 8-22 ,, ,, 6-50 .,
Kazinczy-utcza 9-00 „ 8-22 „ Petőfi-utcza. . 8'22 — „

A. két körút közötti területen fekvő utczák átlagos magassága 3-00—7-50, sőt 8-50 méterig emelkedik. A legmélyebben fekvő városrész Rókus, mivel ennek a Kossuth Lajos- és a Csongrádi-sugárutak közé eső utczái átlag 3'00—5-50 m. magasak.

Az itt közlött adatokból látható, hogy az újonnan épült és feltöltött város legmagasabb pontja a hídfőnél van és onnan a város területe a kültelkek felé folyton lejt s még mindig vannak a városban területek, melyeknek magassága a Tisza 0 pontja fölött alig 3-00 méter, sőt ennél is alacsonyabb.

Hogy az egész város birtok területének magassági fekvéséről hű képet lássunk, a külterület egyes pontjainak magasságát is bemutatjuk.

az adriai tenger színe fölött

a) A felsővárosi határ részben   b) Az alsóvárosi határ részben  
A feketehalom fekvése . . . 96-72 ni. A határ legnyugatibb pontja . 13000 in.
A csöngőiéi puszta .... 99-00 .. A mérgesi erdő.......................... . 120-00 ..
A szeged-kisteleki országút 80-00 ., Pálfy Ferencz tanyája . . . 11700 ..
A neszürjhegyi iskola (Szatymaz) 86-00 .. Az ötömösi bogok-hegy . . 131-00 ..
Zsótér Andor tanyája .... 88-00 ., A bogárzó domb .... . 102-00 ..
Korda-Dáni-féle tanya . . . 86-00 ., Az ásotthalmi erdő . . . . 12100 ..
A Szatymazi halom 91-00 „ A templom hegy .... . 114-00 „
Kettőshalom fekvése . 87-00 „ Királyhalom.............................. . 108-00 ..
Az Othalom legmagasabb pontja 90-00 ,, Kunhalom................................. . 88O0 ..
Az Othalom nyugati vége . . 86-00 ., A Maty-partja keletről . . . 83-00 ..
A határ legészakibb pontja . ] 1600 „    

 

7. A Tisza Szeged határában.

 

A magassági mérések ezen adataiból világosan kitűnik, hogy Szeged város határának külterülete : északról délkelet és nyugatról kelet, vagyis a város felé lejt; valamint az is, hogy legalacsonyabban az adriai tenger színe fölött maga a város belső területe fekszik.

 

Lábjegyzetek:

  1. Dr. Szabó József: „Egy kontinentális emelkedés és sülyedés Európa dél keleti részén.
  2. Arch. Ért. 1881., 1891., 1892. és 1895. évfolyamaiban közli a szegedi halmokban lelt érdekes leleteket.

 

 

 

   
Előző fejezet Következő fejezet