|
|
Szeged birtokterülete a Tisza-Duna között elterülő nagy magyar Alföldnek délkeleti részébe esik s az egész terület északról-délfelé lejtődve, csekély, de mégis észrevehető el-ellaposodást mutat.
Egyik tudós geologunk szerint a nagy magyar Alföld egészben véve lépcsőzetesen összerakott síkok mozaikja s az egész terület látszólagosan a tenger sima tükréhez hasonló síkot képez, de csak látszólagosan; mert tényleg kisebb-nagyobb emelkedéseket, halmokat és dombokat találunk azon lépten-nyomon.1
Szeged területét ép úgy, mint a nagy magyar Alföldet, — melynek tekintélyes részét képezi — sok helyen dombhullámok és a Tisza-Dunaköz földhátjai teszik változatossá, melyek a város határán áthúzódnak.
E földhátak vagy homokgerinczek egyike északnyugaton lép a város területére és a Leveles-erdőnél laposodik el, majd aztán a Kelő-tó délkeleti Végében érinti a Majsáról keresztül húzódó s határunkba lépő gerinczet, mely délkelet felé haladva, végig nyúlik a csöngőiéi pusztán a Szirtos-szék és szatymazi kapitányságokon át egész a sövényházi magaslatokig, ahol ezekben elvész.
A puszta buczkái között mindenütt meglátszik e homokgerincz ép úgy, mint az a másik, mely szintén Majsa felől húzódik be Szeged területére a csójosi pusztán át s egyik irányban a Fehér-tó partjain keresztül a kettős halomnál; a másikban pedig, mely a Karahomoki erdőnél halad végig és a Domaszéket és Kászonhegyet érinti, a Matyér partjánál végződik.
Ezeken kívül van még egy szép homokgerincz, mely a Mérgesi erdő mellett elhaladva, a Pálfy-erdőt és a Zabosfai kapitányságot érintve, Bojárhalmon át egyrészt Röszkéig lejt. másrészt pedig Kancsalszélen át Paphalmánál ér véget. De megemlítésre méltó az a homokhát is, mely Átokházánál lép a város területére és egyik ágában Ásotthalmán és a Madarásztói, másik ágával az Átokházi kapitányságon nyúlik hepehupásan keresztül.
Ezek a gerinczek — kiindulási pontjuktól, a nagy magyar Alföld északi részétől — Szeged határáig nagy, körülbelül 30—40 méternyi esést, ellapulást mutatnak; sőt az ártéren a Tisza partja felé, be a város területére haladva, — még nagyobb e különbözet: 79—77 méter az adriai tenger színe fölött.
A most említett homokgerinezeken kívül még számos kisebb-nagyobb dombot is találunk a város területén, még pedig sokszor kettőt-hármat is egy lánczot képezve.
E dombok a sík határ változatait képezik és érdekes történeti szereppel is birnak, főleg a város belső területéhez legközelebb fekvő Öthatom, továbbá a Bojárhalom, Ásotthalom és Székhalom. Ilyenek még a Fürge-. Tápai-. Kettős-, Szatymazi-és Feketehalom a felsővárosi; a Csízik-, Kun-Miklós-, Eperjesi-, Móra-, Őr-, Messzelátó-, Bodom-, Tere-, Ásott- (most Királyhalom) és Paphalom az alsóvárosi területen.
 |
| 5. Az Öthalom. |
A tudósok véleményei elütök e halmokra nézve, némelyek természeti tényezők eredményeinek tartják, mások nem természetes, hanem emberkéz által hordottaknak, emelteknek vélik, még pedig hadi- vagy temetkezési czélból. Annyi azonban tény, hogy oly geológiai jelenségek ezek, melyek a régi korból reánk nézve érdekes történeti emlékeket is rejtenek itt-ott magukban.2
A város területének simasága, síksága daczára láttuk, hogy a Tisza felé haladva, a homokgerinczek nagyobb méretű esést, ellapulást mutattak. A kísérletek szerint Szeged város területére a légtünet és földdelejességi m. kir. központi intézet által megállapított légsúlymérői magasság 86 méter, a háromszögméreti számító hivatal szerint pedig 80284 méter az adriai tenger színe fölött.
A szegedi királyi biztosság műszaki osztálya által végzett lejtmérési adatok szerint e magasság a városháza küszöbénél: 81'808 m. az adriai tenger színe fölött.
 |
| 6. A Híd-utcza |
A műszaki osztály adataiból egyébként a város területének a Tisza 0 pontja fölött való magassági pontjaira nézve tájékozásul a következőket említjük meg:
a) Terek magassága a Tisza 0 pontja fölött:
| A Széchenyi-tér a városháza előtt | 8-00 m. | A Lechner-tér.................................. | fi'00 m. |
| A Széchenyi-tér a Kiss D.-ház előtt | 7-50 „ | A Hunyadi-tér | 500 „ |
| A Széchenyi-tér a csongrádi taka- | A Dugonics-tér | 822 „ | |
| 7-40 „ | A Korcsolyázó tér | ||
| A Rudolf-tér a hídfeljárónál . . | 9-oo „: 1 | A Korcsolyázó-tó fenék . . . | 2-00 „ |
| 7-50 „ | | A közúti híd jegyszedő házának | ||
| 7-00 „ | küszöbe | 15'40 „ |
b) Körutak, sugárutak és utczák a Tisza 0 p. fölött:
| A Tisza Lajos-körút átlagos magassága............................................ | 8-22 méter |
| A Római Brüsseli és Párisi körutak | 7-24 „ |
| A Londoni-, Berlini- és Bécsi-körutak.............................................. | 714 „ |
A Tisza Lajos-körúton belül elterülő legmagasabb utczák:
| Híd-utcza . . | 11-08 m., részben | 7-80 m. | Aradi-ntcza. . | 1011 m., részben | 7-80 m. |
| Deák Ferencz-u. | 9-65 ,. | 8-05 „ | Oroszlán-utcza | 8-50 .. | 7-50 .. |
| Vár-utcza . . | 10-17 „ | 7-83 „ | Iskola-utcza | 10-00 ., | 7-00 .. |
| Kárász-utcza . | 7-50 „ | — „ | Vörösmarty-u. . | 8-22 ,, ,, | 6-50 ., |
| Kazinczy-utcza | 9-00 „ | 8-22 „ | Petőfi-utcza. . | 8'22 | — „ |
A. két körút közötti területen fekvő utczák átlagos magassága 3-00—7-50, sőt 8-50 méterig emelkedik. A legmélyebben fekvő városrész Rókus, mivel ennek a Kossuth Lajos- és a Csongrádi-sugárutak közé eső utczái átlag 3'00—5-50 m. magasak.
Az itt közlött adatokból látható, hogy az újonnan épült és feltöltött város legmagasabb pontja a hídfőnél van és onnan a város területe a kültelkek felé folyton lejt s még mindig vannak a városban területek, melyeknek magassága a Tisza 0 pontja fölött alig 3-00 méter, sőt ennél is alacsonyabb.
Hogy az egész város birtok területének magassági fekvéséről hű képet lássunk, a külterület egyes pontjainak magasságát is bemutatjuk.
az adriai tenger színe fölött
| a) A felsővárosi határ részben | b) Az alsóvárosi határ részben | ||
| A feketehalom fekvése . . . | 96-72 ni. | A határ legnyugatibb pontja | . 13000 in. |
| A csöngőiéi puszta .... | 99-00 .. | A mérgesi erdő.......................... | . 120-00 .. |
| A szeged-kisteleki országút | 80-00 ., | Pálfy Ferencz tanyája . . | . 11700 .. |
| A neszürjhegyi iskola (Szatymaz) | 86-00 .. | Az ötömösi bogok-hegy . | . 131-00 .. |
| Zsótér Andor tanyája .... | 88-00 ., | A bogárzó domb .... | . 102-00 .. |
| Korda-Dáni-féle tanya . . . | 86-00 ., | Az ásotthalmi erdő . . . . | 12100 .. |
| A Szatymazi halom | 91-00 „ | A templom hegy .... | . 114-00 „ |
| Kettőshalom fekvése . | 87-00 „ | Királyhalom.............................. | . 108-00 .. |
| Az Othalom legmagasabb pontja | 90-00 ,, | Kunhalom................................. | . 88O0 .. |
| Az Othalom nyugati vége . . | 86-00 ., | A Maty-partja keletről . . | . 83-00 .. |
| A határ legészakibb pontja . ] | 1600 „ |
 |
| 7. A Tisza Szeged határában. |
A magassági mérések ezen adataiból világosan kitűnik, hogy Szeged város határának külterülete : északról délkelet és nyugatról kelet, vagyis a város felé lejt; valamint az is, hogy legalacsonyabban az adriai tenger színe fölött maga a város belső területe fekszik.
Lábjegyzetek:
|
|