Előző fejezet Következő fejezet

I. FÖLDRAJZI ÉS TERMÉSZETRAJZI RÉSZ.

Éghajlati viszonyok.

 

Kemál pasa a XVI-ik században (1543.) élt, török történetíró naplójában Szegedről is megemlékezve írja, hogy híres volt e város: „földjei termékenységéről, égalja tisztaságáról s vize édességéről." 1

De a vizeknek édessége mellett főleg azoknak nagy és számos mennyisége jön tekintetbe, melyek által a tiszta égalj egyszersmind kellemessé és egészségessé is vált s nagyban hozzájárult ahoz, hogy: „aki szomorúsággal és kétségbeesetten vonult falai közé, annak örömmel és megelégedéssel tölt el kebele s a bánat lánczaitól megszabadult." 2

Hazánkban bár az éghajlati viszonyok és légtüneti változások már a XVIII-ik század óta vizsgálódások tárgyát képezték, a rendszeresebb megfigyelések azonban csak a XlX-ik század második felében eszközöltettek, amikor ily megfigyelésre 1854-ben Szegeden is létesítettek állomást, hol azóta a legnagyobb pontossággal vezetik a légsúlymérő, esőmérő, nedvesség mutató és a szélirány adatait.

Az alábbi táblázatokban Szeged légtüneti viszonyainak, légnyomásának, léghőmérésének, páranyomásainak a viszonyos nedvesség, csapadék és szél-eloszlásnak tiz évi (1885—1894) átlagos eredményét mutatjuk be:3

 

A) A meteorológiai viszonyok 10 évi (18851894) átlagos eredménye.

 

B) A légnyomás, hőmérsék, légnedvesség, szélirány és erősség, felhőzet és csapadék évszakonkint való eloszlásának 10 évi (1885—1894) átlagos eredményét a következő táblázat tünteti föl:

Tavasz: márczius, április, május. Nyár: június, július, augusztus. Ősz: szeptember, október, november. Tél: deczember, január, február.

 

Lábjegyzetek:

  1. Chemal pasa naplója „Szegedi Híradó" 1863. 43. sz.
  2. Chemal pasa naplója, u. ott.
  3. Schandl Károly tanár szíves közlései alapján.

 

 

   
Előző fejezet Következő fejezet