Előző fejezet Következő fejezet

I. FÖLDRAJZI ÉS TERMÉSZETRAJZI RÉSZ.

Az időjárási viszonyok általános jellemzése.

 

A közölt táblázatos kimutatások, melyek az utóbbi két évtized közepének átlagos adatait tüntetik föl, némi képet adnak a város időjárási viszonyairól. Látjuk ezekből, hogy a légsúlymérő legmagasabb állása a tél közepére esik s a tél végén aztán csökken, a hőmérsék pedig rendkívül ingadozó.

A közép hőmérsék a legutóbbi tiz év alatt 11'4° C. és míg a nyár 39"2° C-ig fölmelegszik, a tél 20'0° C. fokra sülyeszti a higanyt. A leghidegebb hónapok deczember és január, a legmelegebbek június és július, habár gyakori az eset, hogy augusztus hóban éri el Szegeden a hő a legmagasabb fokot s viszont februárban van a leghidegebb, de a tél és nyár nagy szélsőségei mellett a legszeszélyesebb tavaszt és a leggyönyörűbb őszt4 látja gyakorta az Alföld, hol tényleg az ősz a legállandóbb és annak hőmérséklete a legkellemesebb; főleg szeptember hó közepétől — október hó végéig.

Szeged hőmérsékleti viszonyaiban egyébként nagy ingadozás állott be a legutóbbi 30 év alatt, mióta a vízszabályozás a belső terület nagy vízmedreit ármentesítette, mert azelőtt az itteni klima a nagy kiterjedésű és mennyiségű székes tavak által kellemes hőmérséklettel birt s ez okból Szegedet, mint téli tartózkodási helyet is előnyösnek tartották.5

A hosszabb megfigyelések eredményeként bátran állíthatjuk, hogy a tavasz és az ősz hőmérséklete nagyon közel áll egymáshoz, de a nyár melegsége már rendkívül elütő, a tél váltakozó — azonban nagyobbára tűrhető — hőmérsékletétől.

Szegeden a hosszantartó meleg nyár gyakoribb, mint a tartós hideg, mert itt néha pár hétig erős hideg, havas a tél, majd napsugaras és elolvad a hó, aztán meg újra fagy s újból havaz.

A légnedvesség évszakok szerint való átlagát a B) táblázat eléggé Ínyen visszatükrözi, mert Szegeden a legkisebb téli páranyomás a legnagyobb nedvességgel áll viszonyban.

Szeged esőzési viszonyai a légnyomás és hőmérsék ingadozásai, de meg a fátlan nagy pusztaság folytán is nem eléggé kedvezőek, mindazonáltal meg van állapítva, hogy a nyári és őszi esők öve között ingadozva, hol a nyári, hol az őszi esők övébe tartozik.

így a legutóbbi két évtizednek tiz évi észlelete az őszi esők övébe, míg az ezt megelőző 10 év észlelései a nyári esők övébe sorozták Szeged vidékét.

Ép így a szélirány is.

Az 1875—1884-ig tett észlelések szerint az uralkodó szélirány a déli szél volt, előbb meg az északi, míg a legutóbbi 10 év észlelései szerint — mint ezt a fönnebbi táblázatból is láthatjuk — Szeged fölött az észak-nyugati szélirány volt az uralkodó.

 

Lábjegyzetek:

  1. Így az 1898. és 1899. években, mely utóbbiban egész deczember hó 10-éig tartott a verőfényes enyhe őszi idő.
  2. Dr. Altstadter M.: „Szegedin als Winteraufenthalt für Brustleidende in'Vergleiche mit Vénedig" 1859. — „Szegedi Hiradó" 1859. s ugyancsak „Szeged szíksós tavairól és légkörének nedvességi forrásairól éghajlati szempontból",u. ott.

 

 

   
Előző fejezet Következő fejezet