Előző fejezet Következő fejezet

III. NÉPRAJZI (ETHNOGRAPHIAI) RÉSZ.

Babonák, babonás jóslások, hiedelmek, álmok.

 

ALIG VAN A NÉPHITNEK oly mozzanata, melyre a babonás hiedelemnek, felfogásnak, balga-képzelődésnek és szokásnak vonatkozásait — elkezdve a születés pillanatától a nép egész életén, helyzetén, foglalkozásán és családi állapotán keresztül a sírig, sőt azon túl is — meg nem találnék.

E babonás hiedelmek, felfogások és balga-cselekvőségek azonban nem mindenkor a balgaságnak és értelem nélkül való cselekvőségeknek folyományai csupán, hanem míg egyrészt az ősvallás eltörpült, elhalaványúlt ágazataival és a természeti erők, jelenségek, meg az állati élet ösztöneinek megfigyeléseivel találkozunk azokban; addig másrészt e babonás hiedelmek és cselekvőségek a népélet illemszabályaiként, hitéleti és erkölcsi oktatásaiként is jelentkeznek.

A szegedi nép babonái, balhiedelmei egyenlők a magyar nép babonáival, a mint maga a szegedi népélet nyilatkozása is alapjában teljesen azonos a magyar népélet megnyilatkozásával.

Megtaláljuk a szegedi nép babonái között az állatokat, növényeket és ásványokat ép úgy, mint a természeti jelenségeket, a napokat, a hét valamennyi — és a szentek napjait, meg a természet évfordúlati — és ünnepnapokat, a napszakokat, égitesteket, a villás tárgyait eszközeit, gyakorlatait "és szokásait.

A testrészek és test-életi jelenségek, boszorkányok, a halott személyével, tárgyaival, az ördög, a sárkány, mind-mind ott élnek, szerepelnek a bűbájos-számokkal és színekkel együtt; valamint a varázsmondások, hitéleti cselekvőségek, igézések és ráimádkozások is.

Mielőtt azonban a Szegeden ismert és a népélet legkülönbözőbb szakában és idejében szereplő babonákat, babonás hiedelmeket stb., stb. felsorolnék, előbb felemlítünk néhány babonás felfogást és cselekvőséget, hogy rámutassunk a már előzőleg említett azon tényre is, miszerint a babonás felfogások, mondások és cselekvőségek gyakran a népélet illemszabályait, hitéleti és erkölcsi oktatásait képezik, még pedig csakis az által, hogy babonás hiedelembe, felfogásba burkoltan, a nép lelkére és cselekvőségére üdvös eredménynyel hatnak.

Lássuk a példákat:

A babonás hit azt tartja, hogy: „a kis gyereket nem jó átlépni, mert kicsi marad"; pedig a lényeg: nehogy véletlenségből rálépjünk.

 

Mind megannyiban észrevehetjük az oktató jelleget, az illemre és helyes cselekvőségre való figyelmeztetést s míg egyikben az ünnepek megülésére int; addig a másikban az állatok védelmére tanít s ha a nép mindezekre nem a babonás hiedelemmel kapcsolatosan volna figyelmeztetve, bizonyára a küszöbön vágná a fát, illetlenül becsapná, vagy nyitva hagyná az ajtót, bebámészkodnék a halottas-ház ablakán, csiklandaná a kis gyerek talpát, fütyülne a leány és fésületlenül menne ki a házból; ámde így, félve, hogy megtípázzák a boszorkányok, rendesen megfésülködve lép ki s a fecske és gólya fészkét megóvja, nehogy szerencsétlenség érje a házát s ünnepnapokon nem mer varrni, se mosni, félve a kelésektől és pattanásoktól.

Ezek fölemlítése- és előrebocsátása után lássuk egyéb babonáit és balhiedelmeit, melyek között a most elősoroltakhoz hasonló számos illemszabályt és erkölcsi oktatást magába rejtő babonaságot találunk még.

BABONÁK:

BABONÁS JÓSLÁSOK:

BABONÁS HIEDELMEK:

Ejnye na csuklóm,
Emleget a czukrom!
Vagy : Itt vagyok, ragyogok.
Mint a fekete szurok!!

Ezek mintha igézők is volnának, mert azon czélból mondják, hogy ez által megszüntessék a csuklást.

BABONÁS ÁLMOK:

A szegedi nép babonáiban is természetesen nagy szerepet játszanak a számok, igy a szerencsétlen 13. majd a 9, mely főleg a gyógyító kuruzsolás száma, a mennyiben mindenféle fürdőzéshez rendszerint 9 féle termőfának ágát, 9 féle füvet, 9 féle földet kell venni s fürdeni is vagy 9-szer, vagy 9 napig szokás. így hideglelés ellen is 9 paprika-magot 9-szer kell bevenni, sőt vannak imák. melyeket bizonyos kelésekre 9-szer mondanak el.

A nép azt tartja, hogy a kutyamarás után a veszettség vagy kilencz nap, vagy 9 hét, vagy kilencz hónap, vagy 9 év után tör ki. Közmondásában is hallhatjuk: „mögbánta, mint amik kutya 9-et fiadzott." „Ki van nyúlva kilencz kutya hosszára."

A 9-es után szerepel a 7, mely a szegedi nép babonáiban a hetedik gyereknek tulajdonított erőben nyilatkozik meg különösen, kiről azon babonás hitet táplálja, hogy a földbe rejtett kincset megérzi hol van s csak ő veheti föl, hét éves korában. A hét mönnyei-zár imával megtudja halála napját, de ismert itt a hétrétű szoknya, meg a mesék heted-hétországon túl való kezdete mellett a „hetvenhét"-féle hideglelés, meg a 7 ördög és a többi sokféle 7.

A szegedi nép fölfogása szerint a házasság próba-köve is: „a hét tél, meg a hét nyár" s ha „a hét szégyenön" átesett a leány1 s „a három kű sót" elfogyasztotta a házasságban: akkor már csak ásó-kapa választja el a házasokat.

A 7 mellett a „3"-as szám határoz: az ivásban, tánczban és az igazságban; mert háromszor iszik a magyar, 3 a táncz és harmadszorra válik meg az igazság, habár egyébb mesebeli és babonás cselekményeknél is minduntalan találkozunk vele.

A 3-as számon kívül az 1-ső szám is babonás; a kutyának nem jó az első fia, a tehén első fejesét soknak kell enni, ép úgy a gyümölcsfák első terméséből is, valamint a kenyérnek megszegett első darabjából mindig, a család valamennyi tagja kap egy darabkát.

Az első vevőt pedig nem szabad a kereskedőnek vásárlás nélkül tova engedni.

Hogy a számokon kívül a babonás hiedelemben az állatok mily mérvben szerepeltek, azt a fenébb közlöttekből láthattuk és általánosan tudott, hogy a macska, fekete kutya és a ló főalakjai a boszorkányoknak, mert rendesen azok képében jelenik meg, a kecskebak: az ördög képviselője, habár a mesékben szamár-alakban is megtaláljuk az ördögöt.

A békát, vízi-borjút — hiedelem szerint — elnyeli s ez utóbbi szörnyeteggé nyől az ember hasában, a béka pedig brekeg is ott, de édes-tejjel kilehet csalni.

A tüzes-hasú béka veszedelmes állat, ezt ház körül tűrni nem szabad, a „pöjhös-béka" a legveszedelmesebb boszorkányok egyike.

A gyík torkát „nevetlen" újjal kenni, hasznos „a torokgyík" ellen, de a babonás hiedelem szerint a kigyó megjelenése a ház udvarán, a legnagyobb szerencsétlenségek előjele.

A tyúknak, kakasnak, gólyának, bagolynak, fecskének, macskának, kutyának stbbinek a babonákban, hiedelmekben, jóslásokban és álmokban való szereplését láttuk a fennebb elmondottakban; most rövid vonásokban bemutatjuk ezeknek szerepét a népies gyógyászatban, illetőleg kuruzsolásokban és varázsolásokban is; habár ezekben sokkal nagyobb szerepet játszanak a füvek, fák, virágok: szóval a növényország, mint az állatország.

147. A közművelődési palota.

  1. A hét szégyön: 1. mikor nézik leánynézőben, 2. mikor szömre mönnek, 3. mikor az ágyért mennek, 4 mikor esküdni mén, 5. mikor viszik a menyasszonyt. 6. mikor asszonynyá lesz, 7. mikor gyereket szül.

 

 

   
Előző fejezet Következő fejezet