Előző fejezet Következő fejezet

{805} FÉNYKÉPEK JEGYZÉKE

 

A 80—81. oldalak között:

  1. Szeged visszavételét hirdető könyv címlapja Bolognából, 1686. SK. Juhász Mihály felvétele.
  2. Erődítési terv a város helyszínrajzával, 1713.DeLaCroixPaitis: Plán de Segedin et du nou-veau projet. Savoyai Jenő III. Károlyhoz írt jelentésének melléklete. Bécs, Kriegsarchiv (Nagy Zoltán anyagából).
  3. A szegedi vár belső képe és erődítési terve, 1716. Beausson: Plán von der altén Vestung Segedin in Prospect. 1716. Bécs, Kriegsarchiv (Nagy Zoltán anyagából).
  4. A vár és azEugénius árkon belüli városrész, 1751. Durchlasser műszaki felvétele, 1751. Bécs, Kriegsarchiv (Nagy Zoltán anyagából).
  5. A várparancsnok háza. A várépítési hivatal homlokzata és alaprajza, 1775. Mengucci de Rossi, ill. Wettstein von Westersheim műszaki rajza, 1775. MFM. (Nagy Zoltán anyagából).
  6. A várbeli helyőrségi templom XIX. század közepén készült hadmérnöki műszaki rajza, valamint látképe a várbontás idején. A látkép Lauscher Lipót felvétele. A templom 1765— 1775 között épült. MFM. (Nagy Zoltán anyagából).
  7. A várbeli Mária Terézia-kapu, 1765. A tüzérségi szertár épülete, 1776. A Mária Terézia-kapu Lauscher Lipót 1879. évi felvétele. MFM. A szertár Mengucci de Rossi terve. MFM. (Nagy Zoltán anyagából).
  8. A vár középkori eredetű kaputornya, 1763. A barokk stílusban felújított nyugati kaputorony műszaki felvétele, 1763. MFM. (Nagy Zoltán anyagából).
  9. A vár rondellájában létesített vízmű tervrajza, 1765. MFM. (Nagy Zoltán anyagából).
  10. A szegedi vár képe Joó János Mátyás rajzából, 1828 körül. Joó János Mátyás: Nemes Szabad Királyi Szeged Várossának Bánát felöl való Tekéntete c. rajza alapján Budán készült Renner metszet részlete. (Nagy Zoltán anyagából.)
  11. Szeged kiváltságlevelének első oldala a város új címerével, 1719. Kiadta III. Károly, Laxem-burg, 1719. május 21. CsmL. Juhász Mihály felvétele.
  12. Városi tanácsháza, épült 1728-ban. Josef Pyrneker kamarai építész tervezte. A rajzot Schwörtz János készítette 1799-ben. MFM. Juhász Mihály felvétele.

A 352—353. oldalak között:

  1. Szegedi céhpecsétek. A magyar szabók (1571), mészárosok (1719), szíjgyártók (1702), takácsok (1763) és szűcsök (1835) pecsétjei. MFM. Juhász Mihály felvétele.
  2. A lakatosok és puskaművesek (1835) és a szabók (1757) céhládái. MFM. Juhász Mihály felvétele.
  3. A lakatos- és puskaművescéh zászlója, 1797. MFM. Juhász Mihály felvétele.
  4. Vedres István gabonavermei. Vedresháza, 1815. Illyés Ágoston rajzai. Nemzeti Gazda, 1815. (Nagy Zoltán anyagából).
  5. {806} Felsőváros látképe, 1806. A kovács- és kerékgyártócéh céhlevelének városképéből. Koszta József Múzeum, Szentes. Juhász Mihály felvétele.
  6. A Szekfű és a Maros utcai tímárházak. A Szekfű utca és a Tisza-part sarkán épült tímárházat 1926 táján lebontották. Az eredetileg emeletes épület földszintje a feltöltéssel eltűnt. MFM. (Nagy Zoltán anyagából).
  7. A „török bazár"' (Demján-ház), XVIII. század vége és kőből faragott hajóorr. A „törökbazár" az Oskola u. 6. szám alatt állt. Lebontották. MFM. A hajóorr az Oskola u. és a Palánk sarkán látható. Juhász Mihály felvétele.
  8. Formaruhás polgárőrök, 1805. évi ábrázolás, a) felsővárosi gyalogpolgár, b) felsővárosi lovas, c) palánki német formaruhás polgárőr. CsmL. Dömötör Mihály felvétele.
  9. Egy 1748-ból származó végrendelet első oldala. Molnár Mihály városi polgár 1748. augusztus 17-én kelt testamentuma. CsmL. Juhász Mihály felvétele.
  10. Utcafrontos polgárház utcai és udvari nézete. 1835. Hanke Mihály pék háza. CsmL. Toppantó-né Nagy Czirok Anikó felvétele. (Juhász Antal anyagából.)
  11. A madarásztói csárda és alkapitányi lakás alaprajza 1832. ill. 1835. Az ásotthalmi pusztán építendő lakást Buday Mihály földmérő tervezte. CsmL. Toppantóné Nagy Czirok Anikó felvétele. (Juhász Antal anyagából.)
  12. Vedres István terve a vár kereskedői tárházzá alakításáról, 1805. Illyés Ágoston rajza Vedres István: Egy nemzeti jószág c. művéből. Juhász Mihály felvétele.

A 608—609. oldalak között:

  1. Az alsóvárosi Havas Boldogasszony templom főoltára, 1713. A barokk oltár és Madonnakép mestere ismeretlen. Juhász Mihály felvétele.
  2. Az alsóvárosi templom szószéke, 1714. és monstrancia, XVIII. század eleje. A szószék Gráf Antal fráter munkája, 1714. Az úrfelmutatót „IL" augsburgi mester készítette (Nagy Zoltán anyagából).
  3. Barokk faragott, festett szobrok 1730 tájáról. A Madonna és a Madonna a kis Jézussal ismeretlen pálos szerzetes alkotása. Felsővárosi plébánia, alsóvárosi templom kincstára. Juhász Mihály felvétele.
  4. Vecsernyepalást, XVIII. század közepe és aranyozott ezüstkehely, 1764. A palást (pluviale) Mária Terézia korabeli osztrák munka. A kehely Szilassy János ötvösmester alkotása. Mindkettő az alsóvárosi templom kincstárában. Juhász Mihály felvétele.
  5. Az alsóvárosi templom főbejárata és a kolostor kapuja. A főbejárat faragott kőkerete 1737-ben készült. A fakapura vésett évszám: 1760. A kolostor kapujának kovácsoltvas díszítése ismeretlen mester alkotása (Nagy Zoltán anyagából).
  6. A felsővárosi görögkeleti templom tornyának tervrajza, 1762. OL. Helytartótanács. Acta Religionoria, 1762. (Nagy Zoltán anyagából.) Reprodukció: Juhász Mihály.
  7. A belvárosi görögkeleti szerb templom, 1773. Építette Dobi János építőmester. Fotó: OMF. (Nagy Zoltán anyagából.)
  8. A görögkeleti szerb templom ikonosztáza, 1761. Jovan Popovics szobrász és Hodik festő műve. Mészáros András felvétele.
  9. A Szent Demeter templom egykori főoltára, XVIII. század. Keglovich Emil bontás előtti felvétele. SK. Reprodukció: Juhász Mihály.
  10. Szent Demeter templom belső képe az orgonával. Keglovich Emil bontás előtti felvétele. SK. Reprodukció: Juhász Mihály.
  11. A felsővárosi Szent Miklós — egykori minorita — templom, épült 1754—1767. Építette Dobi János építőmester. Fotó: OMF. (Nagy Zoltán anyagából).
  12. {807} Faragott fapadok a Szent Miklós templomból, 1767 körül. Stöckerle József, Szerkesz József és Borsi Simon szerzetes fráterek munkái (Nagy Zoltán anyagából). Reprodukció: Juhász Mihály.

A 640—641. oldalak között:

  1. Vedres István nemesi címere, 1833. SK. (Nagy Zoltán anyagából).
  2. Dugonics András arcképe, 1820. A Magyar példabeszédek c. könyvéből. SK. Juhász Mihály felvétele.
  3. Dugonics András könyvének címlapja, 1820. SK. Juhász Mihály felvétele.
  4. Vedres István arcképe, 1832. Vastagh János festménye. MFM. Juhász Mihály felvétele.
  5. Vedres István Grünn Orbánnál nyomtatott könyvének címlapja, 1807. SK. Juhász Mihály felvétele.
  6. A felsővárosi Szent György templom — majd iskola — barokk tornya, XVIII. század közepe (Nagy Zoltán anyagából).
  7. „A Szegedi Oskolák Épületének Tekintete", 1820. A Szent Demeter templom, balról a gimnáziumjobbról a piaristák kollégiuma. Illyés Ágoston rajza. Vedres István: A szegedi múzsák százados ünnepe. Szeged, Grünn Orbán betűivel, 1820. SK. Juhász Mihály felvétele.
  8. A piarista gimnázium épülete, 1793—1811. Illyés Ágoston rajzának részlete. Engel Adolf litográfiája 1880 körül. Juhász Mihály felvétele.
  9. A piarista rendház homlokzata és alaprajza, 1810. Schwörtz János tervrajza. CsmL. Szeged tan. ir. 1810. 2816. (Nagy Zoltán anyagából).
  10. A líceum évkönyve, 1819. SK. Juhász Mihály felvétele.
  11. A piarista gimnázium évkönyve, 1838. SK. Juhász Mihály felvétele.
  12. Szegedi népviselet. Petrich András vlzfestménye, 1837. MTA Kézirattára. Juhász Mihály felvétele.

A 688—689. oldalak között:

  1. A tanácsház főhomlokzatának és tornyának tervrajza, 1800 körül. Tus és vízfestmény Schwörtz János aláírásával. MFM. Juhász Mihály felvétele.
  2. A tanácsház főhomlokzatának műszaki rajza, 1833. és fényképe 1879 előtt. Bellér Péter 1833-ban készült tusrajza. CsmL. A fénykép Szeged Városi Tanács Műszaki Osztály tervtárában (Nagy Zoltán anyagából).
  3. A rókusi kórház homlokzata, 1801—1807. Maróthy Mátyás műszaki rajza. CsmL. Szeged v. tan. ir. 1822. 951—952. (Nagy Zoltán anyagából). Szent Rókus templom, épült 1829—1832. Közli: Jászai Géza: A szegedi Szent Rókushoz címzett r. kath. plébánia 100 éves története, 1805—1905. Juhász Mihály reprodukciója.
  4. Szegedi címerábrázolások, XVIII. század. Fehér homokkő. MFM. Fotó: OMF. (Nagy Zoltán anyagából).
  5. Szent István és Szent László szobrai, XVIII. század közepe. MFM. Fotó: OMF. (Nagy Zoltán anyagából).
  6. Szőlőindás oszlopon álló Madonna, XVIII. század közepe. A Demeter templom elől a XIX. század végén Szent György térre, később a Gyevi temetőbe helyezték. Fotó: OMF. (Nagy Zoltán anyagából).
  7. Az egykori Segítő Boldogasszony szoborcsoport és kőkorlát, XVIII. század. A szobor az alsóvárosi templom főhomlokzatánál állt. OMF. felvétele, 1948. (Nagy Zoltán anyagából.)
  8. {808} Kálvária szoborcsoport a felsővárosi templom előtt, 1801. Állíttatta Pozsonyi Ignác (Nagy Zoltán anyagából).
  9. A Kárász-ház, 1845. és a Scháffer-ház, 1809. Utóbbi tervezője: Vedres István (Nagy Zoltán anyagából). Juhász Mihály reprodukciói.
  10. A Kárász-ház és Grünn Orbán házának erkélye az ún. „Attila-fej"-jel. Klauzál tér 5., ill. Széchenyi tér 13. sz. Juhász Mihály felvétele.
  11. Korda—Dáni-ház, épült az 1820-as évek elején. Tervezte Vedres István. Dani János u. 7. Juhász Mihály felvétele.
  12. A „Régi Zsinagóga" épületének Hajnóczy utcai homlokzata, 1843. Tervezte Lipovszky Henrik és József. Fotó: OMF. (Nagy Zoltán anyagából).

A 768—769. oldalak között:

  1. A reformkori város képe 1828 körül. Joó János Mátyás: Nemes Szabad Királyi Szeged Váras sanak Bánát felöl való Tekéntete c. rajza alapján készített Renner metszet. Juhász Mihály felvétele.
  2. Kiss József polgármester (1813—1825) és főbíró (1825—1944). Festette Tóth Molnár Ferenc. MFM. Dömötör Mihály felvétele.
  3. Rengey Ferdinánd főügyész és országgyűlési követ (1844, 1848). Tóth Molnár Ferenc festménye. MFM. Dömötör Mihály felvétele.
  4. A szegedi lánchíd terve, 1844. Tervezte Fest Vilmos. Országos Közlekedési Múzeum (Nagy Zoltán anyagából).
  5. Osztróvszky József, a szegedi liberálisok vezére és Korda János nemzetőr ezredes. Kátay Lajos, ill. Joó Ferenc festménye. MFM. Dömötör Mihály felvétele.
  6. Egressy Gábor és Rengey Ferdinánd kormánybiztosok felhívása Szeged városához 1848. október 23. CsmL. EGI (Szántó Imre anyagából).
  7. Honvéd tiszti egyenruha. MFM. Juhász Mihály felvétele.
  8. Szegedi plakátok 1848-ból. Készítette Grünn János nyomdája. SK. Fényképezte Juhász Mihály.
  9. Szeged város nemzetőrei, 1848-ban. Tóth Molnár Ferenc vízfestménye. CsmL. Dömötör Mihály felvétele.
  10. Földváry Sándor őrnagy portréja. MFM. Juhász Mihály felvétele.
  11. Szeged-szőregi csata, 1849. augusztus 5. Egykori katonai térkép. Bécs. Kriegsarchiv (Szántó Imre anyagából).
  12. Jelenet az 1849. augusztus 5-i szőregi ütközetről. I. Albert litográfiája, 1849. Magyar Nemzeti Múzeum (Szántó Imre anyagából).

A kötet előzéklapján:

a) A kovács- és szíjgyártó céhlevele. 1806.

b) A szíjgyártócéh bizonyságlevele a XIX. század elejéről.

 

 

   
Előző fejezet Következő fejezet