|
| A SZERKESZTŐ ELŐSZAVA (Farkas József) | 11 | |
| A FELSZABADÍTOTT VÁROS BEILLESZKEDÉSE A KIRÁLYI MAGYARORSZÁG ÁLLAM- ÉS TÁRSADALMI RENDJÉBE | 13 | |
| I. A TÖRÖK KIŰZÉSÉTŐL A SZATMÁRI BÉKÉIG (Szakály Ferenc) | 15 | |
| 1. Szeged visszavétele | 15 | |
| 2. Katonai és kamarai igazgatás alatt | 25 | |
| 3. A Rákóczi szabadságharc időszaka | 46 | |
| 4. A vár és a város újjáépítése. További katonai és kamarai építkezések (Nagy Zoltán) | 68 | |
| II. A SZABAD KIRÁLYI JOGÁLLÁS VISSZASZERZÉSE ÉS ÉRVÉNYESÍTÉSE (Vass Előd) | 83 | |
| 1. Küzdelem a kiváltságok biztosításáért | 83 | |
| 2. Az 1719. évi oklevél | 93 | |
| 3. A város jogi kiváltságai | 100 | |
| NÉPESEDÉSI VISZONYOK (Kováts Zoltán) | 107 | |
| 1. Az össznépesség a XVIII. század első évtizedeiben | 109 | |
| 2. A népességfejlődés folyamata, tényezői | 133 | |
| 3. A közegészségügy helyzete és a halandósági viszonyok | 148 | |
| Járványos betegségek (Gergely András—Kováts Zoltán) | 148 | |
| Az orvosi ellátás és beteggondozás (Gergely András—Vass Előd) | 153 | |
| A halandósági viszonyok | 157 | |
| 4. A város össznépessége és a népmozgalmi arányok | 163 | |
| GAZDASÁG ÉS TÁRSADALOM | 171 | |
| I. MEZŐGAZDASÁG ÉS AGRÁRTÁRSADALOM (Rákos István) | 173 | |
| 1.A város földesúri joga és határának kialakulása (Rákos István— Vass Előd) | 173 | |
| 2. Határhasználat és tulajdonviszonyok | 182 | |
| 3. Állattenyésztés | 193 | |
| Az állatállomány nagysága és összetétele | 193 | |
| A Tanács gazdaságirányító szerepe | 210 | |
| 4. Szántóföldi művelés | 215 | |
| Művelési rendszer | 215 | |
| Vetésszerkezet | 223 | |
| Gabonatermesztés | 228 | |
| Dohány- és paprikatermesztés | 233 | |
| Termelési eljárások, munkaeszközök | 240 | |
| 5. Szőlő- és gyümölcstermesztés | 249 | |
| 6. Erdőgazdálkodás | 262 | |
| 7. A szegedi tanyásgazdálkodás | 267 | |
| 8. Úrbéres jobbágyok,szerződéses és bérlő kertészek | 278 | |
| Tápé és Kistelek | 278 | |
| A szőregi uradalom | 283 | |
| II. IPAR ÉS IPAROS RÉTEGEK | 301 | |
| 1. A város ipara a XVIII. században (L. Csajági Réka) | 301 | |
| A céhek megalakulása, céhes keretek | 301 | |
| A kézművesek számszerűmegoszlása (L. Csajági Réka—Rákos István) | 316 | |
| A kézművesek vagyoni helyzete | 323 | |
| 2. A reformkori város ipara (Eperjessy Géza) | 333 | |
| Az iparosok számszerű megoszlása | 333 | |
| A céhes keretek továbbélése és tágulása | 347 | |
| Szabad iparágak, egyébfoglalkozások, tőkés vállalkozók (Farkas József) | 359 | |
| Az iparosok differenciálódása,vagyoni helyzete (Eperjessy Géza—Farkas József) | 373 | |
| III. A VÁROS KERESKEDELMI ÉLETE ÉS KERESKEDŐ TÁRSA DALMA (Farkas József) | 380 | |
| 1. A kereskedelmi feltételek alakulása | 380 | |
| A vásárok, piacok és közlekedési viszonyok | 380 | |
| A kereskedelmet ösztönző és korlátozó tényezők | 387 | |
| 2. A város kereskedőtársadalma (Farkas József—L. Csajági Réka—Rákos István) | 391 | |
| 3. A város kereskedelmi forgalma | 405 | |
| Sóforgalom | 405 | |
| Az állatkereskedelem forgalma (Rákos István) | 410 | |
| A borkereskedelem és -forgalom (Farkas József—Rákos István) | 413 | |
| Vásári, piaci és bolti forgalom (Farkas József—L. Csajági Réka—Rákos István) | 416 | |
| Agyapjú- és dohányforgalom (Farkas József—Rákos István) | 421 | |
| A szemes termény- és gabonaforgalom (Farkas József—Rákos István) | 425 | |
| A szállítási forgalom | 431 | |
| 4. Hitelélet és tőkefelhalmozás (Farkas József—L. Csajági Réka) | 433 | |
| IV. AZ ÉLETMÓD ÉS TÁRGYI ELLÁTOTTSÁG (Juhász Antal) | 439 | |
| 1. A lakóház és a gazdasági épületek. | 439 | |
| Az építés módja | 439 | |
| A határbeli épületek | 444 | |
| A tüzelőberendezések | 447 | |
| Az épületek ára | 449 | |
| 2. Házberendezés | 452 | |
| A szoba bútorzata és berendezése | 452 | |
| A konyha berendezése és eszközanyaga | 462 | |
| A tárolás módja és eszközei | 468 | |
| 3. A táplálkozás | 470 | |
| 4. A ruházat | 471 | |
| Férfi viselet | 473 | |
| Női viselet | 477 | |
| V. A POLGÁROSODÓ VÁROS TÁRSADALMA (Gergely András) | 484 | |
| 1. Egy frontier telepvárossá alakul | 484 | |
| 2. A kameralista fejlődéstől — a merkantilista polgárosodásig | 489 | |
| 3. A merkantilizmus és liberalizmus korszakváltása | 500 | |
| 4. Liberális társadalmi törekvések — szociális feszültségek. | 512 | |
| A VÁROS ÖNKORMÁNYZATA ÉS GAZDÁLKODÁSA (Vass Előd) | 515 | |
| I. VÁROSIGAZGATÁS | 517 | |
| 1. Az államkormányzat és vármegye szerepe a város életében | 517 | |
| A királyi főhatóság szerepe | 517 | |
| A város és a vármegye viszonya | 524 | |
| 2. Az önkormányzat igazgatási tevékenysége | 528 | |
| Az önkormányzat szervei | 528 | |
| A város szabályalkotási joga és rendeletei | 541 | |
| Az igazgatás végrehajtási szervei | 545 | |
| 3. A városi bíráskodás. A boszorkányperek és a jogalkalmazás | 555 | |
| II. A VÁROS GAZDÁLKODÁSA | 567 | |
| 1. Az adózás és adóztatás | 567 | |
| 2. A városi haszonvételekés a gazdálkodás | 576 | |
| 3. A városi hitelek és a pénzügyi mérleg | 587 | |
| A VÁROS MŰVELŐDÉSTÖRTÉNETE | 597 | |
| I. MŰVELŐDÉSI VISZONYOK A XVIII. SZÁZADBAN (Gergely András) | 599 | |
| 1. Az egyházi épületek felújítása (Nagy Zoltán) | 599 | |
| 2. Az egyházi és hitélet (Gergely András—Vass Előd) | 610 | |
| 3. Az oktatás fejlődése | 614 | |
| 4. A piaristák irodalmi tevékenysége (Szörényi László) | 617 | |
| 5. Egyházi és világi muzsika | 627 | |
| 6. A közerkölcsök és a társas élet | 628 | |
| II. A NEMZETI-POLGÁRI FEJLŐDÉS NAGYELŐFUTÁRAI | 633 | |
| 1. Dugonics András (1740—1818) (Szörényi László) | 633 | |
| Indulása és írói fellépése | 633 | |
| Az Etelka | 642 | |
| Dugonics drámái | 645 | |
| Utolsó regényei és történetírói működése | 648 | |
| Utolsó, szegedi korszaka | 652 | |
| 2. Vedres István (Gergely András) | 656 | |
| A városi mérnök és világszemlélete | 656 | |
| Vedres reformtervei és gyakorlati törekvései | 659 | |
| Szerepe a városkép kialakításában (Nagy Zoltán) | 661 | |
| Irodalmi munkássága (Szörényi László) | 664 | |
| III. A REFORMKORI VÁROS KULTURÁLIS ÉLETE (Gergely András) | 669 | |
| 1. A későbarokk és klasszicizmus kora az építészetben (Nagy Zoltán) | 669 | |
| Az új városháza | 669 | |
| További középítkezések a XIX. században | 675 | |
| Az érett klasszicizmus kora | 683 | |
| A díszítőművészet és festészet | 687 | |
| 2. Az oktatás fellendülése | 695 | |
| 3. Könyvkiadás és olvasás | 699 | |
| 4. A színjátszástól a színházig | 703 | |
| 5. A zeneélet kialakulása | 706 | |
| 6. A hagyományőrző népi hitvilág és hitélet | 708 | |
| 7. A polgári társasélet szerveződése | 713 | |
| 8. A reformkori város kulturális arculata | 715 | |
| AZ 1848—1849-ES FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC IDŐSZAKA (Szántó Imre) | 719 | |
| I. A REFORMMOZGALOM ÉS FORRADALOMSZEGEDEN | 721 | |
| 1. A liberális politikai mozgalom kibontakozása | 721 | |
| 2. A város csatlakozása az 1848-as márciusi forradalomhoz | 730 | |
| Szeged város márciusa | 730 | |
| A nemzetőrség szervezése. | 737 | |
| Városi tisztújítás. Országgyűlési követválasztások | 738 | |
| 3. A fegyveres harc 1848 nyarán | 741 | |
| A nemzetiségi ellentétek éleződése | 741 | |
| A honvédség és a nemzetőrség szervezése | 743 | |
| A magyar és szerb lakosság békéjének felbomlása | 751 | |
| Szeged és a délvidéki hadműveletek | 752 | |
| A szegedi nemzetőrség tábori alkalmazása | 758 | |
| II. A SZEPTEMBERI FORDULATTÓL A SZABADSÁGHARC BUKÁSÁIG | 761 | |
| 1.A város a szeptemberi fordulat után | 761 | |
| Kossuth Lajos toborzóútja Szegeden | 761 | |
| Az október 15-i „véres vasárnap" | 765 | |
| A 33. honvédzászlóalj megalakulása | 769 | |
| A szegedi nemzetőrség a Délvidéken | 770 | |
| Szabad mozgó csapatok felállítása | 772 | |
| 2.A Délvidék feladása és Szeged 1848—1849 telén | 774 | |
| A katonai helyzet alakulása 1848—1849 telén | 774 | |
| Az újszegedi—szőregi csata | 778 | |
| Perczel Mór bácskai hadjárata | 780 | |
| 3. Szeged a tavaszi hadjárat idején | 782 | |
| A közhangulat alakulása | 782 | |
| Kísérletek a további fegyveres ellenállás megszervezésére | 784 | |
| 4. Szeged az 1848—49-es szabadságharcalkonyán | 786 | |
| A katonai helyzet rohamos romlása | 786 | |
| A kormány Szegedre költözik | 788 | |
| Az újszegedi—szőregi ütközet | 794 | |
| RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE | 797 | |
| FÉNYKÉPEK JEGYZÉKE | 805 | |
| GRAFIKAI MELLÉKLETEK JEGYZÉKE | 809 | |
| SZEMÉLY-ÉS FÖLDRAJZINÉV MUTATÓ | 811 | |
|