Előző fejezet Következő fejezet

A SZERKESZTŐ ELŐSZAVA

 

 {015} E kötet Szeged történetének egyik legjelentősebb, a modern polgári városfejlődés megalapozásának, a polgári gazdasági, társadalmi és politikai szerkezet erőteljes fejlődésének — az 1848/49-es forradalom és szabadságharc leverésétől az 1918/19-es forradalmak elbukásáig terjedő — időszakát mutatja be. A szerzők az 1979—1988-as évtized országos történeti és hazai várostörténeti kutatásainak főbb irányai szerint, a Szeged története 1. és 2. kötetében feltüntetett szerkesztő bizottság által megvitatott és jóváhagyott témakörök, terjedelmi határok alapján végezték a részleteket is feltáró, egyidejűleg szintézisre törekvő munkájukat. A korszakra vonatkozóan több előmunkálat is rendelkezésre állt, ámde számos problémakör felkutatása csak e vállalkozás keretében indult meg. A feltárt, rendkívül gazdag adatanyagból csak a legfontosabbnak ítélteket tudjuk most közreadni, s úgy véljük, hogy a későbbiekben szükséges lesz élni a kihagyott részadatok publikálásának más lehetőségeivel. Munkánkat tehát nem tekintjük lezártnak. Reméljük, hogy kötetünk ösztönzést ad — elsősorban a szakképzett — kutatóknak a város múltja e korszakra vonatkozó további vizsgálatához.

A városkép változása, a gazdasági, társadalmi, politikai, kulturális és egyéb folyamatok korszakunkban is egymással összefüggésben, kölcsönhatásban jelentkeztek. Ezeket — a jobb áttekinthetőség érdekében nagyobb, a tárgyalt témák sajátosságaitól függő, ezért nem minden esetben egybeeső időhatárokon belül — a tematikus tárgyalásmód előtérbe helyezésével mutatjuk be. A legfőbb folyamatokat azonban igyekeztünk monografikus igénnyel összefogni. Részletesebben mutattuk be a gazdasági, a társadalmi fejlődést, a politikai és társadalmi küzdelmeket, viszont a város életének néhány fontos jelensége — hely hiánya miatt — csak szűkebb teret kaphatott.

Igyekeztünk hasznosítani a korszakunkra vonatkozó vagy azt is érintő régebbi és újabb országos, valamint helytörténeti munkákat, a vonatkozó publikációkat. A várostörténet sok részletét azonban kötetünk munkatársainak lelkiismeretes, áldozatkész munkája dolgozta ki vagy villantotta fel. Ez a magyarázata annak is, hogy a jelzetekben a dokumentumpublikációk és feldolgozások mellett igen sok levéltári és sajtóanyagra utalunk. A gazdag levéltári és korabeli hírlapanyag {016} számos lehetőséget kínál a további kutatásokra. Különösképpen azon témák kidolgozására, amelyeket kötetünkben csak érintettünk vagy érinteni sem volt módunk. Szövegünkben számos további lehetőségre, feladatra is utalunk.

E helyen is megköszönjük az egyes témakörök szaklektorainak lelkiismeretes munkáját, dr. Vörös Károly kötetlektor értékes szakmai segítségét, a dr. Blazovich László vezetése alatt álló Csongrád Megyei Levéltár, a JATE Központi Könyvtára (különösen folyóiratosztálya), a Móra Ferenc Múzeum, a Somogyi-könyvtár, az Országos Széchenyi Könyvtár, a Magyar Országos Levéltár, a Hadtörténelmi Intézet Levéltára, a Politikatörténeti Intézet Levéltára és Könyvtára által nyújtott támogatást. Köszönet illeti Dobó József műszaki szerkesztő és a Szegedi Nyomda igényes munkáját. Köszönetet mondunk továbbá Tóth István muzeológusnak, a MFM fotótár vezetőjének, Radnóti Tamás kiadói titkárnak, valamint Lovászi Józsefnénak, a Somogyi-könyvtár helyismereti csoportvezetőjének a képanyag gyűjtésében nyújtott hasznos segítségükért. A legfőbb köszönet azonban a szerzőgárdát, a városi tanácsot és az önkormányzatot illeti. Egy komplex várostörténeti kutatás eredményeivel és annak publikálásával gazdagították 1849—1919 között az ország második legnépesebb városának ez időszakra vonatkozó történetírását.

Tisztelettel és szeretettel ajánljuk e könyvet Szeged közönségének, minden olvasónknak.

 

 

   
Előző fejezet Következő fejezet