{011} Az olvasó jóindulatú megértését remélve bocsátjuk útjára a Szeged története negyedik kötetét. Az új városmonográfia sorában ez a könyv az ötödik lesz, hiszen az előzőt terjedelmi okok miatt ketté kellett választani.
A jóindulatra több okból is szükségünk van. Egyrészt az idősebb olvasók közül némelyek az átélés, az egyre elevenebben élő gyermekkori emlékek miatt úgy vélekedhetnek, ők másként emlékeznek e korszak eseményeire. Ilyenkor persze egymással homlokegyenest ellentétes vélekedések is megfogalmazódnak. Másrészt e kötet munkálatai során lezajlott az a nagy változás is, amelyet rendszerváltásként szoktunk emlegetni. A történelem számos példája bizonyítja, hogy hasonló esetekben felerősödnek a múlt, különösképpen a közelmúlt megítélésével kapcsolatos elvárások. Ezek között lehetnek jogos kívánalmak, de minden bizonnyal szubjektív indulattal megfogalmazott igények is. Harmadsorban: a most kézbe adott kötet tizennyolc szerző munkája, akik nyilván nem egyenletes színvonalon oldották meg feladatukat. Ennyi szerző esetében ezt nem is lehetett elvárni, annál kevésbé, mert néhányan az egyes alfejezetek esetében nem bocsátkozhattak részletes elemzésbe, értékelésbe, kénytelenek voltak tényközlő összefoglalással megelégedni.
Kötetünk jóval rövidebb időkört ölel fel az előzőeknél. Ezért tagolása, szerkezeti felépítése egyszerűbb. A két világháború befejezése közé eső idő, az előzmények és a folytatás miatt is szembetűnően elkülönülő korszak, ezért nem igényelt a köteten belül kronologikus tagolást. Egyes nagyobb témakörök összefoglalásánál azonban természetesen éltünk az olvasó dolgát megkönnyítő ilyen lehetőséggel.
A kötet megírása során az eredetileg elfogadott koncepciót és az eddigi kötetek példáját igyekeztünk követni. Az arányok tekintetében természetesen vannak eltérések.
Sajnálatunkra, az életmód alakulásának jellemző vonásait — számos gátló ok miatt — nem sikerült külön fejezetben bemutatnunk. Ezt figyelembe véve, továbbá egyéb megfontolások alapján úgy döntöttünk, hogy az eddigi gyakorlattól eltérően a szerkesztő külön bevezetőjével indítjuk útjára a kötetet.
{012} Megemlítendő e helyütt, hogy a kötetünkben — modern kor történetéről lévén szó — szinte korlátlan mennyiségben áll rendelkezésünkre fényképanyag. Szándékunk szerint tehát a fotókat nem csupán illusztráció céljából, hanem önálló mondandót hordozó, történelemfeltáró anyagként igyekeztünk felhasználni.
Végezetül, nemcsak illendőségből, hanem őszinte megbecsülésünk okán is, köszönetet mondunk mindazoknak, akik közreműködtek e kötet létrejöttében. Mindenekelőtt azoknak, akik vállalták és elvégezték az egyes fejezetek megírását, a mellékletek összeállítását, elviselvén közben a kötetszerkesztő többszöri kéréseit, igényeit. Az értő lektoroknak, elsősorban Pintér Istvánnak, aki az egész kötet lektorálását nagy odaadással, szakértelemmel és segítőkészséggel végezte. Őszinte köszönet illeti meg a közgyűjtemények — különösen — a Csongrád Megyei Levéltár, a Móra Ferenc Múzeum és a Somogyi-könyvtár dolgozóit, akik buzgalommal segítették az anyaggyűjtést. Ugyancsak köszönettel tartozom Tóth István muzeológusnak a fényképanyag összegyűjtésében való közreműködéséért. Elismerés illeti meg Dobó Józsefet, aki a megszokott körültekintéssel és hozzáértéssel végezte el a műszaki szerkesztés teendőit, valamint a Szegedi Nyomdát, igényes munkájáért. Végül, de nem utolsósorban, őszinte elismerés és köszönet jár Radnóti Tamásnak és Dóczi Andrásnénak, a kiadó két munkatársának vállalt feladatukat túlteljesítő, lelkiismeretes közreműködésükért.
Mindezeket előrebocsátva reméljük az olvasó megértését és jóindulatát.