Előző fejezet  

TARTALOMJEGYZÉK

 

A SZERKESZTŐ ELŐSZAVA (Serfőző Lajos)   11
BEVEZETŐ A KORSZAK TÖRTÉNETÉHEZ (Serfőző Lajos) 13
NÉPESSÉG, GAZDASÁG, TÁRSADALOM 29
I. NÉPESEDÉSI VISZONYOK (Kováts Zoltán) 31
II. A MEZŐGAZDASÁG (Hegyi András) 55
  1. Bevezetés 55
  2. A földterület megoszlásának változásai 60
  3. A földbirtokmegoszlás   62
  4. Bérleti rendszer 68
  5. Földreform 78
  6. A termelés modernizálása   82
  7. A termelés fejlődése az 1920-as években 86
  8. Az 1929-1933-as válság hatása    105
  9. Mezőgazdaság a hadigazdaság rendszerében   123
III. AZ IPAR (Réti László) 178
  1. Az iparfejlődés jellegzetességei 128
  2. A gyáripar jellemző ágazatai. Élelmiszeripar, textilipar  131
  3. Egyéb iparágak. Építőipar, faipar, energiatermelés 152
  4. A kisipar. Az iparosság és képviselete   156
  5. A hadiüzemek kitelepítése 167
IV. A GAZDASÁG EGYÉB TERÜLETEI. PÉNZÜGY, KERESKEDELEM (Rigóné Péter Irén)   178
  1. A háború utáni helyzet 178
  2. Pénzügyek, stabilizáció 184
  3. A város kereskedelmi életének átrendeződése az 1920-as 191
  4. A bank- és ipari tőke szerepének néhány sajátossága 196
  5. A gazdasági válság és a kereskedelem, a „kiút" lehetősé
gei. A háborús gazdálkodás és a kereskedelem   
200
  6. Az infrastruktúra néhány vonása 209
V. TELEPÜLÉSFEJLŐDÉS (Nóvák Ákos)   212
  1. A békeszerződés hatása a vidéki nagyvárosok fejlődésére  212
  2. Szeged megváltozott helyzete 213
  3. A „palotás Szeged" gyarapodása 218
  4. Szeged külvárosai, elővárosi telepei 226
  5. Szeged tanyavilága 233
  6. A városfejlesztés eredményei 235
VI. SZOCIÁLIS ÉS EGÉSZSÉGÜGYI VISZONYOK (Dudás Béla) 237
   
HATALMI, POLITIKAI VISZONYOK ÉS KÜZDELMEK 267
I. KÖZIGAZGATÁSI ÉS EGYÉB HATALMI SZERVEK (FÖLDVÁRINÉ KOCSIS Luca)     269
  1. A kormányzati rendszer jellemzői és a város 269
  2. Szeged szerepe a közigazgatási hierarchiában 271
  3. A városi törvényhatóság működése 274
  A felügyelet, az autonómia szűkítése 274
  A tanács és az igazgatási apparátus működése 278
  A közigazgatás reformja, az 1929-es törvényhatósági választások   283
  A kisgyűlés megalakulása, a közgyűlés bizottságai, tisztújítás 289
  Közigazgatási reformkísérletek. Szeged tanyai közigazgatása   294
  4. Katonai, rendészeti és igazságszolgáltatási szervek   298
  Bíróságok és ügyészségek 302
II. A RESTAURÁCIÓ KEZDETE A FRANCIA MEGSZÁLLÁS IDEJÉN (Bárány Ferenc)    309
  1. A Tanácsköztársaság vereségének hatása a város politikai életére 309
  2. Számonkérés és megtorlás 321
  3. Politikai pártok, társadalmi szervezetek, sajtó 326
  4. Az 1920-as nemzetgyűlési választások  337
III. POLITIKAI KÜZDELMEK A RENDSZER KONSZOLIDÁLÁSA IDŐSZAKÁBAN (Bárány Ferenc) 343
  1. A város vezetése és politikai élete a franciák kivonulása után 343
  2. Az 1922-es nemzetgyűlési választások  350
  3. Munkáspártok és szakszervezetek 359
IV. POLITIKAI HARCOK A KONSZOLIDÁCIÓ UTÁN (Bárány Ferenc)   364
  1. Az 1926-os országgyűlési választások. 364
  2. Szeged politikai élete az 1920-as évek végén. Az 1929-es
törvényhatósági választások
373
  3. Munkásmozgalom, bérmozgalmak és sztrájkok a gazdasági
fellendülés éveiben
385
V. A VILÁGGAZDASÁGI VÁLSÁG ÉS HATÁSA A VÁROS ÉLETÉRE (Tamási Mihály) 394
  1. A helyi uralkodó körök és a polgári ellenzék reagálása a
válság jelentkezésére  
394
  2. Az 1931-es országgyűlési választások 403
  3. Az életkörülmények romlása a gazdasági válság éveiben 410
  4. A dolgozók küzdelmeinek fokozódása 418
  5. Jobboldali csoportok térnyerése a város politikai életében 427
  6. A munkásság helyzete 1933—1935 között 436
  7. Választások 1934-ben és 1935-ben 441
VI. A HÁBORÚ ELŐTTI ÉVEK (A. Sajti Enikő)   447
  1. A politikai erőviszonyok alakulása    447
  2. A szocialista munkásmozgalom helyzete 454
  3. A Márciusi Front szegedi megalakulása   459
  4. Keresztény munkásmozgalom, a Hivatásszervezet 460
  5. Az 1939-es országgyűlési választások 466
VII. A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚ ÉVEI (Kanyó Ferenc)   473
  1. Politikai erőviszonyok alakulása 473
  2. A háborús körülmények kialakulása és hatása a lakosság
tömegeinek helyzetére  
480
  3. A munkásmozgalom. A háborúellenesség fokozódása  491
  4. Szeged német megszállása és következményei   497
  5. A város elleni bombatámadások 1944-ben 513
  6. Háborús erőfeszítések és a város kiürítése 519
  7. Harcok Szegedért, a város védelme és elfoglalása 527
   
MŰVELŐDÉS, KULTURÁLIS ÉLET, VALLÁSOK ÉS INTÉZMÉNYEIK 533
I. OKTATÁS, TUDOMÁNY, KÖZMŰVELŐDÉS (Szabó Tibor) 535
  1. Alsó fokú oktatás 536
  Óvodák  537
  Népiskolák 541
  Tanoncképzés 552
  2. Középiskolák   553
  Polgári iskolák    553
  Gimnáziumok 559
  Szakiskolák 569
  3. Felsőfokú oktatás 574
  Tanárképző Főiskola    574
  Tudományegyetem 578
  Hittudományi főiskolák 587
  4. A tudomány és a művelődés egyéb intézményei 588
  Somogyi-könyvtár és Városi Múzeum 588
  Városi Levéltár   591
  Alföldi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet 592
  Iskolán kívüli népművelés   593
  Filmszínházak 595
II. EGYHÁZAK ÉS VALLÁSI MOZGALMAK (Giczi Zsolt) 597
  1. Római katolikus egyház   597
  2. Görög katolikusok 610
  3. Izraelita felekezet 611
  4. Református egyház 613
  5. Evangélikus egyház   615
  6. Görögkeleti (ortodox) egyház 617
  7. Kisegyházak 618
   
IRODALMI ÉLET, MŰVÉSZETEK, SPORT 621
I. IRODALOM (Lengyel András) 623
  1. Irodalmi élet a húszas években 623
  Egy „átutazó"-költő: József Attila 624
  A húszas évek reprezentatív költője: Juhász Gyula 627
  A húszas évek reprezentatív írója: Móra Ferenc 639
  Kismesterek és próbálkozók; s egy nagy — epizódszerepben
Aranykor vagy válság? A húszas évek mérlege  
657
  2. Irodalmi élet a harmincas-negyvenes években 658
  Az irodalmi értelmiség átrétegződése 658
  Az irodalmi termés 671
  Az irodalmi tudat alakváltozatai  681
  Irodalmi vendégszereplések 688
  A periódus lezárulása  689
II. SZÍNHÁZ, SZABADTÉRI JÁTÉKOK (Kürtösi Katalin) 691
  1. A vállalkozó színigazgatók korszaka: 1919—1927 691
  2. A színház házikezelésben: 1927—1931   699
  3. A második vállalkozói korszak: 1931 — 1939 701
  4. Stagione évad: 1939-1940 704
  5. A harmadik színigazgatói korszak: 1940—1944 705
  6. Szabadtéri Játékok: 1931-1939  707
III. ZENEI ÉLET (Kalmár Ferencné)    710
  1. Zenekarok 710
  2. Egyházi zene 715
  3. Kamarazene 716
  4. Énekkarok 718
  5. Hangversenyélet   723
  6. Zeneoktatás 724
IV. KÉPZŐMŰVÉSZET (Szelesi Zoltán). 728
V. SPORTÉLET (Nagy Miklós) 742
   
RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE 755
FÉNYKÉPEK JEGYZÉKE   759
GRAFIKAI MELLÉKLETEK JEGYZÉKE   767
SZEMÉLY- ÉS FÖLDRAJZINÉV MUTATÓ 769

 

 

   
Előző fejezet