Előző fejezet Következő fejezet

A társadalom alrendszerei

 

I. KÖZIGAZGATÁS

 

1. A KÖZIGAZGATÁS ÁTALAKULÁSA  

{273} Szegedet 1944. október 11-én foglalta el a szovjet haderő. Ennek nyomán kezdődött el a helyi közigazgatás újjászervezése — egyelőre provizórikus jelleggel. Így 1944. december 2-án alakult meg a Szegedi Nemzeti Bizottság, amely az első volt az ország egyéb településein létrejövő, hasonló szervek közül.1 E bizottság az Ideiglenes Nemzetgyűlés megalakulásáig, valamint az Ideiglenes Nemzeti Kormány hatókörének a déli országrészre való kiterjesztéséig az államhatalom tényleges megtestesítője volt Szegeden.2 Összetételét tekintve kezdettől fogva az akkori öt demokratikus párt, valamint a szabad szakszervezetek paritásán alapult: a Magyar Kommunista Párt, a Szociáldemokrata Párt, a Szabad Szakszervezetek, a Független Kisgazdapárt, a Polgári Demokrata Párt és a Nemzeti Parasztpárt vett benne részt.3 A bizottság első elnöke Balogh István, volt alsóközponti plébános és kisgazdapárti, első titkára Gombkötő Péter kommunista párti szegedi lakos lett. 1945. április 13-tól az elnöki teendőket Donászy Kálmán hírlapíró vette át.

64. Nemzeti bizottsági igazolvány

Tevékenységét tekintve általános hatáskörben intézte Szeged és a környező települések, valamint a tanyavilág főbb közigazgatási és a helyi hatalomgyakorlással összefüggő ügyeit a törvényhatósági intézmények megszerveződéséig. Példáját országszerte követték; közelebbről Csanád-Arad-Torontál közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék településeinek sorra alakuló nemzeti bizottságaira gyakorolt kiemelkedő hatást.4 Tevékenységéből — a fontosabb közigazgatási teendők vitele és az állampolgárok életének szervezése mellett — alkotmánytörténetileg is kiemelendő az első népbírósági rendelet {274} 1945. január 4-én történő kibocsátása, amellyel a háborús bűnök, valamint a nyilas, fasiszta és németbarát elemek által a múltban elkövetett káros cselekmények miatti felelősségre vonást alapozta meg.5

A törvényhatósági közigazgatás újjászervezése is megindult 1944 decemberében. A korábbi törvényhatósági bizottság (1929: XXX. tc. 1–33. §) összehívására nem került sor,6 helyette már a nemzeti bizottság megalakulása előtt megállapodás született egy hatvantagú városi képviselő testület felállításáról. Kezdetben csupán tanácsadó szervül szánták a szegedi politikai szervezetek egyenlő képviselete alapján, ám a kommunisták kezdeményezésére végül mégis arányosan, a pártokat súlyozva, a helyi erőviszonyokhoz igazodva osztották el a mandátumokat. Így benne az MKP és az FKGP 15– 15, az SZSZ 12, az SZDP 10, a PDP és az NPP 9–9 tagsági helyet tudhatott magáénak. Először december 27-én ült össze a közgyűlés immár nem tanácsadóként, hanem — elődjeihez hasonlóan — határozathozatali joggal.7 Jelentősége leginkább abban állt, hogy — bár csak három ülést tartott — a „városi népképviselet” e sajátos szerve a törvényhatóságok újjáalakításáról rendelkező 14/1945. ME. számú rendelet kibocsátása előtt már ténylegesen működött — ezzel ugyancsak „megelőzte” Szeged saját korát (kormányát).

Az említett rendelet a törvényhatósági jogú városok önkormányzati testületei tagjainak számát az 1929. évi XXX. tc-ben meghatározott szám felében állapította meg, ez Szegeden eredendően 207 rendes és 89 póttagot jelentett. Karácsonyi Ferenc kommunista párti főispán 1945 márciusában kérte hivatalosan a nemzeti bizottságot, hogy a már meglévő törvényhatósági bizottság tagjainak számát a rendeletre tekintettel emelje fel 120-ra. A nemzeti bizottság a döntést a pártközi bizottságnak engedte át március 5-én. Ugyanakkor egyben határoztak a városi tanács újjáalakításáról is, amely de facto már 1944. november 28. óta tevékenykedett Valentiny Ágoston polgármester mellett. A jórészt Bibó István által fogalmazott 1030/1945. ME. rendelettel az ideiglenes kormányzat elrendelte a törvényhatósági kisgyűlés és a közigazgatási bizottság megalakítását a harmadik törvényhatósági törvénynek megfelelően (1929). E szervek összetételét május 14-én állapította meg a nemzeti bizottság.8 Az újjászerveződés eredményeként „feltámadó” testületek teljesen függetlenné váltak a Szegedi Nemzeti Bizottságtól, amely utóbbinak tevékenysége így egyre inkább formális lett, különösen 1946-tól kezdődően. A nemzeti bizottságok országszerte, így Szegeden is 1949. február 1-jén s az azt követő napokban szüntették be munkájukat.9 Létezésükkel párhuzamosan a polgári kori törvényhatósági rendszer és szervezet élt tovább {275} 1950-ig — Szegeden Dénes Leó polgármester vezetésével (1945. augusztus 24–1950. augusztus 14.).

Az 1949. évi XX. törvénybe foglalt első — és formailag máig egyetlen — kartális alkotmányunk az államhatalom gyakorlása helyi szerveiként a tanácsokat jelölte meg (Alk. 29–35. §). Az akkori új államjogi rendszerben ezen intézmények nem az önkormányzatiság, hanem az államhatalom egységességének elve szerint szerveződtek meg, mivel a népköztársaságok következetesen tagadták a hatalmi ágak megosztásának mind horizontális, mind vertikális értelemben vett szükségességét. A minden szempontból egységesnek szánt államszervezet területi közigazgatási struktúráját a szovjet mintájú munkás-paraszt tanácsrendszer valósította meg, amelynek gyökerei az első szovjet-orosz alkotmányban (1918) keresendők.10 A Szovjetunió későbbi szövetségi alkotmányai és bennük a szovjetek (1924, 1936, 1977) — mint a szocialista jellegű alkotmányok kiinduló példái — mintául szolgáltak 1945 után valamennyi népi demokratikus köztársaság számára Kelet-Közép- és Dél-Európában (Albánia 1946, Bulgária 1947, Csehszlovákia 1948, Jugoszlávia 1946, Lengyelország 1947 és 1950, Német Demokratikus Köztársaság 1949, Románia 1948).11

A magyar alkotmány 35. §-ába foglalt rendelkezés végrehajtásaként 1949 őszén vette kezdetét az új típusú közigazgatási rendszer kialakítása hazánkban — valójában moszkvai utasításra. Ennek nyomán az országgyűlés 1950-ben alkotta meg az első „tanácstörvényt”, amelyet 1950. május 18-án hirdették ki (1950. évi I. törvény a helyi tanácsokról). Ezt a népköztársaság fennállásának idején további két tanácstörvény követte (az 1954. évi X. tv. és az 1971. évi I. tv.).12

Az első tanácsok országszerte, így Szegeden is az ideiglenesség jegyében alakultak meg 1950. augusztus 15-én. Az e tárgyban július 15-én kiadott 196/1950. számú minisztertanácsi rendelet egyúttal arról is rendelkezett, hogy Szeged város közvetlenül a Csongrád megyei tanács alá tartozik majd; e tekintetben tanácsa a járási tanácsok joghelyzetével osztozott (1. §).

Az alakuló ülésen a Magyar Függetlenségi Népfront képviseletében13 Zombori János elnökölt.14 Ünnepi hangulatban üdvözölte a megjelenteket, és {276} mindjárt az újonnan létrejött szerv társadalmi jelentőségét emelte ki mondván, hogy a dolgozó nép a helyi tanácsokban a demokrácia újabb erős pillérét látja. A kor ideológiai és politikai irányának megfelelően emlékeztetett: „a népi demokráciánk minden sikerét a Szovjetunió felszabadító haderejének és Sztálin elvtársnak köszönhetjük, ők törték össze a Horthy-fasizmus [sic!] államhatalmát és bilincseit”. A továbbiakban a Magyar Dolgozók Pártja irányításával addig elért eredményeket méltatta — különösen a földreformot és a bankok államosítását —, melyeknek köszönhetően a „hatalom a dolgozó nép kezébe került”. Ismertette a tanácsok feladatát; ebben kiemelten felhívta a figyelmet a bürokrácia elleni küzdelemre és a munka megvédésének szükségére a belső és külső ellenségekkel szemben. „A tanácsok létrejöttével megszűnnek az eddigi hiányosságok — folytatta beszédét —, a helyi tanács vezeti a gazdasági, társadalmi és kulturális tevékenységet, előkészíti a gazdasági tervet és költségvetést, ellenőrző és irányító működést fejt ki.” A továbbiakban szólt még a párt osztályharcos politikájának érvényesítéséről, mellyel összefüggésben a tanácsok voltak hivatva bebizonyítani, hogy Magyarország képes a szocializmus kialakításának feladatait betölteni: „hozzá kell járulnia a tanácsnak a proletárdiktatúra erősítéséhez, annak a hatalmas frontnak a megszilárdításához, mely a Szovjetunió vezetésével százmilliókat fog össze. A tanácsnak a város gazdájának kell lennie, a tanácstagoknak el kell sajátítani a marxizmust és a leninizmust.” A tanácsot a dolgozók legszélesebb tömegszervezeteként értelmezte, amellyel az MDP mozgósítja a lakosságot a társadalmi, gazdasági és kulturális kérdések megoldására. A munkás-paraszt szövetséget említve hangsúlyozta: a dolgozók államhoz fűződő viszonya megváltozik, mivel már nem az ellenséget látják az államhatalom szerveiben, hanem saját intézményük szerveit. Előrevetítette: „Pártunk Rákosi elvtárs vezetésével felszámolja az igazgatás feudális, burzsoá szerkezeti formáját, és a szovjet tapasztalatok segítségével létrehozta a tanácsot”; s mindez szerinte erősíteni volt képes a magyar nép harcát, s egyesíteni azt azon hatalmas békefrontba, melyet a Szovjetunió a béke megvédéséért veze-tett.15 (Már most megjegyezzük, hogy a korszak egészére jellemző volt a szónoki beszédek ekként való szerkesztése.)

E beszédet követően a jegyzőkönyvvezető felolvasta a Népfront által delegált (nem választott!) 101 rendes és 51 póttag nevét,16 majd az elnök a tanácsot megalakultnak jelentette ki. Az alakuló ülés hatáskörébe tartozott az első végrehajtó bizottság megválasztása is; ekkor a bizottság tizenöt tagból {270} állt.17 Ezek után Zombori a tanács első ülése vezetését a frissen megválasztott vb-elnöknek, a korábbi polgármester Dénes Leónak adta át.18

A 254/1950. (X. 21.) számú minisztertanácsi rendelet az ideiglenes tanácsok megbízatását megszüntetve 1950. október 22-re írta ki az első tényleges tanácsi választásokat. Az ennek megfelelően megrendezett választásokon a népfront jelöltjei indultak, akiknek nevét október 6-án kellett benyújtani a választási bizottsághoz (valójában ők pártjelöltek voltak, miként a későbbi választások szereplői is). Maga a szavazás október 22-én zajlott. Az eredményeket Szegeden október 31-én hirdették ki, az új tanács pedig az alakuló ülését még aznap megtartotta.19

Ezen az ülésen ismét Zombori János a Függetlenségi Népfront Szegedi Bizottsága elnökeként üdvözölte a megválasztott 99 rendes és 51 póttagot. Nyitóbeszédében a demokrácia újabb győzelmeként értékelte a szegedi tanács megválasztását.20 A beszéd után a tanácstagok felmutatták megbízólevelüket, s ezzel az elnök a tanácsot megalakultnak tekintette.21 Az alakuló ülés következő napirendi pontja ezúttal is a végrehajtó bizottság tagjainak megválasztása volt.22 A szegedi tanács állandó bizottságait csak később, 1950. december 15-én alakították meg.23

Az első tanácsi időszak tapasztalatait és tanulságait figyelembe véve — és tekintettel a Sztálin halálát Magyarországon is követő politikai változásokra, valamint az MDP III. kongresszusának irányelveire — 1954-ben az országgyűlés új tanácstörvényt alkotott, amelyet az év november 25-én hirdettek ki (1954. évi X. tv.). Egyúttal a tanácsok tagjainak választására {278} vonatkozó szabályokat törvényi keretek közé foglalták (1954. évi IX. tv.), így a tanácsrendszer történetileg egy új korszakba léphetett.

65. A Tanácsválasztás, szavazólapja, 1954

Az új jogszabályok előkészítésének folyamatában a szegedi tanács 1954. július 28-án tartott rendes ülésén foglalkozott a város minisztertanács alá történő rendelésének kérdésével, amelyre az 1954. évi 9. tvr. nyújtott lehetőséget: a megyék joghatóságából kiemelve közvetlenül a minisztertanács alá voltak rendelhetők a százezer lakoson felüli városok. Ily módon Szeged tanácsa a megyei tanácsokkal emelkedett volna egy közigazgatási szintre, s ezzel kiszakadhatott Csongrád megye tanácsának közvetlen irányító jogköréből.24

Az új tanácsi választásokat a Hazafias Nép-front25 jelölései alapján 1954. november 28-ára szervezték meg, amelynek eredményeként az alakuló ülést és a végrehajtó bizottság tagjainak választását az immár megyei jogú város tanácsa december 8-án tartotta.26

A törvény szerinti új közigazgatási alegységek, a kerületi tanácsok is megválasztották végrehajtó bizottságaik tagjait.27 A tanács pedig első {279} határozatában kijelölte a végrehajtó bizottság(ok) feladatait nyolc pontba foglalva.28 A második tanácstörvény az 1971. évi országgyűlési és tanácsi választásokig állt hatályban.29

66. Tanácsülés, Dénes Leó beszél, 1954

A tanácsok húszéves működésének tapasztalataira és főként az új gazdasági mechanizmus indukálta gazdasági és politikai változásokra figyelem-mel30 a magyar országgyűlés 1971-ben új tanácstörvényt fogadott el (1971. évi I. tv.), amely a korábbiaknál árnyaltabban, ám a rendszer lényegét fenntartva szabályozta a területi szintű közigazgatást. A továbbfejlesztés lényegét képezte, hogy növekedjék a tanácsok önállósága, tevékenységük szakszerűsége, és ezzel egyidejűleg tegyék hatékonyabbá a központi irányítást. A jogszabály indokolása nagy hangsúlyt fektetett a tanácsok népképviseleti jellegének bizonyítására. A harmadik tanácstörvény legfontosabb újdonsága a tanácsok önkormányzati jellegének elvi elismerése és gazdasági önállóságuk növelése volt. Egyúttal a tanácsok mint testületek alá- és fölérendeltségét megszüntették ― ez a végrehajtó bizottságokra nem vonatkozott. Ugyanakkor szintén megszüntették a megyei jogú városi státuszokat, így Szegedet már csak megyei városnak nevezték, amely nem biztosította számára a Csongrád megyétől való relatív függetlenedés lehetőségét. Másik oldalról azonban növelte a város megyei jelentőségét, hogy Hódmezővásárhely helyett 1962. január 1-jétől Szegedet tették meg megyeszékhelyül.31

{280} Az 1970. évi III. tv. alapján 1971. április 25-én tartották a tanácstagválasztásokat Szegeden, amelynek eredményeként az újonnan létrejött tanács május 7-én tartotta alakuló ülését.32 A végrehajtó bizottság tagjainak számát az alakuló ülés — a népfront javaslatára — 11 személyben állapította meg, majd Szeged első tanácselnökéül Biczó Györgyöt választotta. A tanácselnök helyettesek Papp Gyula és Takács János lettek.33

Miután az új törvény megszüntette a kerületi tanácsokat, azok helyett — a lakosság szükségleteit kielégítendő — három kerületi hivatalt hoztak létre Szegeden. Ezen hivatalok területi illetékessége megegyezett a korábbi kerületi tanácsok államigazgatási területi beosztásával, és 1979-ig álltak fenn.

Az alakuló ülést követően az ügyrendi bizottság hozzákezdett a szervezeti és működési szabályzat kidolgozásához, amelyet 1971-től kezdődően a tanácsok egyénileg, rendeletben állapítottak meg. A tervezet 1971. október 27-én került a tanács plénumának asztalára, amelyet Török László terjesztett elő.34 A Minisztertanács Tanácsi Hivatalának elnöke közzé is tett ehhez egy utasítást, amely zsinórmértékül szolgált a bizottság számára.35 A később többször módosított szabályzat 1972. január 1-jén lépett hatályba (2/1971. sz. tanácsrendelet).

A szegedi tanács tevékenységét innentől folyamatosan végezte 1990. szeptember 23-ig, amikor a tanácsok teljes rendszerét hatályon kívül helyezte az 1990. évi LXV. törvény.36 Lényeges végül — a terjedelmi keretek miatt csupán jelzés szintjén — megemlítenünk az 1972–73-ban végrehajtott községegyesítési eljárásokat, amelyek révén Algyő, Gyálarét, Kiskundorozsma, Szőreg és Tápé községek közigazgatásilag egyesültek Szegeddel 1973. április 15-i hatállyal.37

 

2. A TANÁCS ÉS INTÉZMÉNYEI

{281} A szegedi tanács egészének, valamint egyes intézményeinek bemutatása igen összetett feladat, mivel a vonatkozó jogi rendelkezések tanácstörvényenként részben eltértek, továbbá a harmadik tanácstörvény korszakában a kisebb módosításokat nem számítva öt, formailag különböző szervezeti és működési szabályzat keletkezett,38 amelyek ugyan egymás továbbfejlesztései voltak, de mégis helyenként jelentősen eltérő klauzulákat tartalmaztak. Mindezen okokból és a terjedelmi keretek adta lehetőségek között a tanácsi szerveket és működésüket elsődlegesen az 1971. évi I. törvény és az ennek módosításáról szóló 1986. évi 26. tvr., valamint az 1/1984. sz. tanácsrendelet alapján mutatjuk be azzal, hogy a jegyzetekben hivatkozunk a korábban és későbben — terjedelemi okokból csak az 1971-től 1990-ig tartó időszakban —, de hasonló tárgykörben alkotott egyéb jogforrásokra. A választást az indokolta, hogy az érett tanácsrendszer időszakából egy közbenső — időben nem az első vagy az utolsó — szervezeti szabályzat szolgálhat a leghitelesebb és legjellemzőbb forrásul a korszak közigazgatásának bemutatásához (SZMSZ1984).

HATÁSKÖR ÉS ILLETÉKESSÉG

A tanácsi hatáskörök mind a gyakorlatban, mind a normativitás szintjén bővültek és fejlődtek a korszak egész tartama alatt. Az 1971. évi I. tv. pedig rendkívül részletesen, tevékenységi körök és tanácstípusok szerint határozta meg azokat. A szegedi tanács a szervezeti és működési szabályzataiban konkrétan nem nevezte vagy ismételte meg a hatásköri szabályokat; a {282} megalkotott rendeletek egyik mellékletében elhelyezve vagy csak a törvényekre és minisztertanácsi rendeletekre utalva rendezte ezen kérdéseket.

Ennek megfelelően a szegedi tanács feladatkörébe tartozott a korszak elején különösen a helyi szintű gazdasági, társadalmi és kulturális tevékenységek vezetése, a törvények és a felsőbb rendeletek végrehajtása, az alárendelt államhatalmi és államigazgatási szervek irányítása és ellenőrzése, az állami rend és a közvagyon védelmének elősegítése, a dolgozók (a lakosság) jogainak oltalmazása, a helyi gazdasági terv és a költségvetés megalkotása, majd azok végrehajtásának ellenőrzése, a helyi jellegű gazdasági vállalatok munkájának irányítása és ellenőrzése, a dolgozók (a lakosság) szövetkezeteinek támogatása,39 a végrehajtó bizottság tagjainak megválasztása és esetleges visszahívása, az állandó és ideiglenes tanácsi bizottságok megalakítása, valamint a végrehajtó bizottság határozatai ellen irányuló jogorvoslatok elbírálása (Tt1950, 27. §).

A második tanácstörvény mindezt fenntartva, kiegészítéseket fűzött a felsoroláshoz. Így szintén tevékenységi körébe tartozott az egészségügyi és szociális feladatok megoldása, a helyi szükségletek kielégítése érdekében vállalatok és szervek alapítása, a tanács alá nem rendelt gazdasági és egyéb szervek működésének figyelemmel kísérése és értékelése,40 a bíróságok bíráinak és népi ülnökeinek megválasztása, a szocialista törvényesség védelme és az állampolgári fegyelem szilárdítása, az állampolgárok alkotmányos jogainak oltalmazása, és a nemzetiségek jogainak érvényesítése. A tanács saját tagjainak joghelyzetét illetően döntött a választások törvényességéről (mandátumvizsgálat) és az összeférhetetlenségi ügyekről (Tt1954, 6. §).

A harmadik tanácstörvény — szem előtt tartva a rendszer új, önkormányzati jellegű célkitűzéseit is — a tanácsok hatáskörébe utalta a területi és településfejlesztési feladatok ellátását,41 a lakás-,42 kommunális43 és {283} kereskedelmi ellátás44 biztosítását és ellenőrzését. Megalkották a települési rendezési tervet,45 és ellátó intézményeket hozhattak létre — ideértve a költségvetési üzemeket is. Jelentős előrelépése volt a jogszabálynak a rendelkezésre álló anyagi eszközökkel történő önálló gazdálkodás — legalább elvi — lehetősé-gének kimondása az elfogadott költségvetés keretei között.46 A tanács meghatározta a középtávú fejlesztési terveit és azok költségelőirányzatait, valamint figyelemmel kísérte azok teljesítését;47 döntött a hitelek felvételéről, továbbá az adók és az adó jellegű kötelezettségek megállapításáról, kivetéséről és beszedéséről.48 Az intézményalapítási jogosultság kibővült a település {284} vonzáskörzetének ellátását biztosító intézmények szervezésének jogával is.49 A megyei város tanácsa létrehozhatott középfokú oktatási és beteg-, valamint szociális ellátást végző intézményeket.50 A saját szerveket érintő jogosítványai közé tartozott a végrehajtó bizottság szakigazgatási szervezetének meghatározása és vezetőinek kinevezése, a hatósági vagy intézményi társulás és együttműködés elhatározása, valamint a kerületi hivatalok elnökeinek kinevezése és a város jelképeinek meghatározása51 (Tt1971, 9–18. §52). A jogi szabályozásban novumként jelentkezett a területszervezési kérdések vázlatos meghatározása, így különösen a városkörnyéki községi tanács létrehozása, a várossá és megyei várossá nyilvánítás feltételei, valamint a községegyesí-tés.53

Lényeges hatásköre volt a tanácsnak valamennyi törvény szerint a jogalkotás: tanácsi rendeletek és határozatok elfogadása, valamint az egyes végrehajtó bizottsági határozatok felülvizsgálatának joga. A szegedi tanács fennállásának negyven éve alatt 154 rendeletet alkotott; ebből a legtermékenyebb időszak az utolsó évtized volt.54

A hatáskörgyakorlás két módja: a közvetlen és az átruházott egyaránt szerepelt mindhárom törvényben. Jogi szempontból az utóbbi érdemel kiemelt figyelmet, ugyanis a tanács egyes hatásköreinek gyakorlását — ha azt jogszabály (törvény, törvényerejű rendelet, minisztertanácsi/kormány rendelet és határozat, tanácsrendelet) lehetővé tette — a végrehajtó bizottságra ruházhatta, és ezzel összefüggésben a bizottságot utasíthatta, határozatait megsemmisíthette vagy megváltoztathatta. Léteztek ugyanakkor át nem ruházható hatáskörök is: ezek közé tartozott az országos jelentőségű kérdésekben való állásfoglalás, a tanácsi szervezet létrehozása és irányítása, a fejlesztési programok, tervek és a középtávú pénzügyi terv, valamint a költségvetés megalkotása, a helyi tanács tevékenysége fő irányvonalának meghatározása, a településrendezési terv elfogadása, a tanács hatáskörébe tartozó választások és kinevezések foganatosítása és a tanácsrendeletek alkotása, valamint a népi ülnökök megválasztásának joga is (SZMSZ1984, 4., 5. §).

A tanács területi illetékessége Szeged közigazgatási területére, külön megállapított ügyekben meghatározott községekre terjedt ki (ún. városkör {285} nyéki községek: Bordány, Deszk, Domaszék, Kübekháza, Röszke, Sándorfalva, Szatymaz, Tiszasziget, Üllés és Zsombó).55 A környező községek-kel,56 a Csongrád megyében fekvő városokkal és az egyéb megyei városokkal egyébként is együttműködni volt köteles, a más tanácsokkal való együtt-működés kereteit és módozatát pedig külön megállapodásokban is rögzíthet-ték.57 A tanács nemzetközi viszonylatban létesíthetett együttműködést — leginkább testvérvárosi kapcsolatok formájában.58

TAGJAINAK JOGÁLLÁSA

A tanács jellegét tekintve testületi szerv volt, amelynek tagjai választás útján nyerték el küldötti megbízatásukat. E választások szabályait különböző törvények és törvényerejű rendeletek, valamint az ezeket kiegészítő minisztertanácsi (kormány) rendeletek és NET (Népköztársaság Elnöki Tanácsa) határozatok tartalmazták, ugyanis csaknem minden tanácsválasztást megelőzően alkotott az országgyűlés vagy a NET egy-egy, az adott alkalomra vonatkozó új jogszabályt.59

Ezeknek megfelelően Szegeden tanácstag-választásokat tartottak 1950-ben, 1954-ben, 1958-ban, 1962-ben, 1967-ben, 1971-ben, 1973-ban, 1980-ban és 1985-ben.60 Az utolsó választott tanács megbízatását az 1990. évi XXXIV. tv. hosszabbította meg 1990. szeptember 23-ig.61

{286} A tanácstagi munkát a második és a harmadik tanácstörvény a választók bizalmán alapuló, megtisztelő, közéleti tevékenységnek tekintete. Egyúttal az utóbbi deklarálta, hogy a tanácstag hivatalos személy. A tanácstagok mandátuma — amelyet a Hazafias Népfront általi jelöléssel és az állampolgárok általi választással nyerhettek el — részben kötött jellegű volt, mivel a választók konkrét ügyben ugyan nem utasíthatták őket, de elvben visszahívhatták azokat. A városi tanácstagok száma a választások alkalmával rendre módosult; a legtöbb 1954 és 1958 között volt (185 fő), a legkevesebb 1967 és 1971 között (87 fő).

A tanácstagok jogai közé tartozott a jogalkotásban történő részvétel (tanácsrendelet, határozat), bármely tanácsi tisztség betöltése és a bizottságok munkájában való részvétel, a tanács megbízás alapján való képviselete, köz-érdekű kérdések és javaslatok előterjesztése, a helyi választók gyűlésének összehívása, költségtérítési jogosultság, valamint a szakigazgatási szervek döntései tervezetének véleményezése, ha azok a választókerületükben lakó állampolgárok életkörülményeit, jogait és kötelezettségeit jelentősen befolyá-solták62 (Tt1971, 37. §, 1983: 23. tvr. 7. §, SZMSZ 1984, 40. §).

Ugyanakkor a tanácstag köteles volt a választókerülete lakossága érdekeit képviselni, a tanács munkájában tevékenyen részt venni, olyan magatartást kifejteni, amely méltóvá tette a közéleti tevékenységre és a választók bizalmára;63 példamutatással közreműködni az állami és munkafegyelem megszilárdításában, a közélet tisztasága és a társadalmi tulajdon védelmében, az állampolgárok jogainak biztosításában, a törvényesség és a szocialista együttélés szabályainak megtartásában; közvetlen és rendszeres kapcsolatot tartani a lakossággal, érvényre juttatni a választók megbízásait.64 Kötelezettségeinek teljesítéséről és az általa végzett munkáról minden tanácstag legalább évente beszámolt a választóinak,65 emellett rendszeres fogadóórát {287} tarthattak, és együttműködtek a választókerületükben létesült lakó- és utcabizott-ságokkal66 (Tt1971, 38. §, SZMSZ1984, 40., 41. §).

A tanácstagok lényeges jogosultsága volt az interpelláció előterjesztésének joga is (SZMSZ1984, 29. §).

A TESTÜLET MŰKÖDÉSE

Az 1984. évi szervezeti és működési szabályzat szerint Szegeden a tanács szükség szerint, de évenként legalább négyszer tartott ülést. A szegedi tanács a gyakorlatban 40 év alatt 173 rendes és 34 rendkívüli ülést élt meg.67

A tanácsüléseket — az előre megállapított éves munkaterv alapján — a végrehajtó bizottság hívta egybe, azonban a tanácstagok egynegyedének indítványára, valamint a minisztertanács (kormány), valamint a Csongrád megyei tanács végrehajtó bizottságának rendelkezése alapján is összeülhetett. Minden tanácsülés az előre kialakított, majd a jelenlévők által elfogadott napirend szerint zajlott. Ennek tervezetét a végrehajtó bizottság készítette el a párt (MDP, MSZMP) városi bizottsága, a szakszervezetek megyei tanácsa és a népi ellenőrzési bizottság indítványainak és javaslatainak figyelembe vételével.68 A napirend tárgysorozatára a tanácstagok is tehettek indítványt, egynegyedük javaslatát pedig kötelezően fel kellett oda venni (SZMSZ1984, 17. §).69

Az ülések fő szabály szerint nyilvánosak voltak, azonban zárt ülés tartása is elrendelhető volt, különösen az összeférhetetlenségi esetek megvitatásakor. Az ülést a tanácselnök (a végrehajtó bizottság elnöke) nyitotta meg, és az ülés vezetését rendszerint ő maga végezte.

A tanácskozás szokásos rendjében először a korábban hozott és elintézett határozatok végrehajtásáról szóló jelentéseket hallgatták meg, amelyet a tanácselnök (a végrehajtó bizottság elnöke) terjesztett és adott elő. Ezután határoztak a napirendről, majd az egyes pontok tárgyalása következett.

{288} Az írásbeli előterjesztést és a határozati javaslatot az előadó ismertette, majd válaszolt a vita alkalmával hozzá intézett kérdésekre, a felszólalásokra és a módosító indítványokra.70 Ha már szólásra senki sem jelentkezett, az elnök elrendelte a szavazást, amely igennel, nemmel vagy tartózkodással történhetett. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata döntött. A szavazás módja rendesen nyílt volt, azonban a tanácselnök (vb-elnök), a helyettese és a végrehajtó bizottság tagjainak megválasztásáról, úgyszintén a tanácstagok összeférhetetlenségi ügyei felől titkosan szavaztak. Végül a szavazást vezető személy megállapította annak eredményét és kihirdette az elfogadott határozatot. A döntéshozatal rendes módja szerint a határozat meghozatalához a jelenlévő tanácstagok szavazata többségének támogatása szükségeltetett. Mi-nősített szavazás esetében az összes tanácstag igen szavazatának többségével lehetett elfogadottnak tekinteni a jogi normát. Az ülésről jegyzőkönyv készült, az elfogadott rendeleteket és határozatokat 1959-től kivonatosan a Tanácsi Híradóban, 1971-től teljes szöveggel Szeged Megyei Városi Tanács Közlönyében tették közzé71 (SZMSZ1984, 23–28., 30., 33. §).

A rendeletalkotás a tanács lényeges jogainak egyike volt. Erre sor kerülhetett magasabb szintű jogszabály vagy felettes szerv intézkedése alapján, valamint a helybeli társadalmi viszonyok rendezése érdekében saját kezdeményezésből. A jogszabály-alkotási programról rendszeresen előzetes határozatot fogadtak el.72 A lakosság széles körét érintő rendeletek előkészítése-kor a tervezetet a tanácskozási központokban szintén ismertetni kellett.73 Az elfogadott rendeletet a Csongrád megyei tanács végrehajtó bizottságához kellett felterjeszteni törvényességi ellenőrzés és jóváhagyás végett (SZMSZ1984, 36. §).74

A TANÁCSI BIZOTTSÁGOK

A tanács feladatainak eredményesebb ellátása érdekében állandó vagy ideiglenes bizottságokat alakított, illetve alakíthatott. A bizottságok {289} létrehozása és tagjainak megválasztása a tanács alakuló ülésének feladata volt,75 azonban ezen alkalmon kívül, szükség szerint is dönthetett újabb bizottságok létrehozásáról, a meglévők megszüntetéséről, összevonásáról vagy átalakításáról. 1971-től kötelező volt az ügyrendi bizottság és a számvizsgáló bizottság létrehozása, ezen felül azonban a szervezeti és működési szabályzatok egyéb bizottságokról is rendelkezhettek (SZMSZ1984, 65. §).

E szervek jellegüket tekintve javaslattevő, véleményező, előkészítő, el-lenőrző és összehangoló feladatokat láttak el. Ennek keretében szervezték mind az ágazaton belüli, mind a több igazgatási ágazatot érintő tevékenységeket, közreműködtek a tanácsi tervek és feladatok kidolgozásában és megvalósításában, véleményezték a fontosabb előterjesztéseket, ellenőrizték az egyes szakigazgatási szervek, valamint a tanácsi vállalatok és szervek munkáját és fejlesztését, a nem tanácsi szervek tevékenységét, továbbá szervezték a lakosság közreműködését a tanácsi feladatok végrehajtásában (Tt1971, 56–59. §).76

A bizottságok tagjaira a Hazafias Népfront városi bizottsága és bármely tanácstag tehetett javaslatot, majd ezek alapján a tanács maga választotta meg őket és az elnöküket. Minden bizottság legalább három személyből állt; az elnöke és a tagjainak többsége csak tanácstag lehetett. Az egyéb tagokat a Szegeden működő társadalmi és állami szervek vagy szövetkezetek is jelölhették. A bizottságok kollegiális formában működtek, s az egyes kérdések megoldására vagy intézkedések ellenőrzésére albizottságokat alakíthattak.

A bizottságok konkrét feladatait a szervezeti és működési szabályzatok tartalmazták. Az 1984. évi SZMSZ alapján Szegeden létezett ügyrendi bizottság, számvizsgáló bizottság, városfejlesztési és műszaki bizottság,77 {290} termelési és ellátási bizottság,78 művelődési és ifjúságpolitikai bizottság,79 egészségügyi és szociálpolitikai bizottság, valamint jogi és igazgatási bizott-ság80 (SZMSZ1984, 70. § 1–7. pont).

Az esetleges albizottságok megalakítását az arra jogosult bizottság maga végezte, s az állapította meg feladatkörét is. Az albizottság eredményeiről évente számolt be az őt életre hívó szervnek (SZMSZ1984, 72–74. §).

A szegedi tanács a városkörnyéki községi tanácsokkal a tervszerű és hatékony együttműködés érdekében, az összehangolt fejlesztések megvalósítása és a lakosság ellátása javításának előmozdítása végett 1984-ben városkörnyéki bizottságot hozott létre a korábbi járási hivatal helyett. E bizottság az egyenjogúság, a mellérendeltség és az önállóság elvei alapján dolgozott. A néhány évig tartó fennállásának eredményeit a hagyományos ülésezésen kívül különböző helyszíneken tartott összejövetelek színesítették, amelyek az egyes települések adottságainak empirikus megismerését szolgálták. Az elnöki tisztséget benne Szeged tanácselnökei látták el (Papp Gyula és Csonka István). Az önkormányzati rendszerre való áttéréssel, 1990-ben szűnt meg.81

A VÉGREHAJTÓ BIZOTTSÁG ÉS TISZTSÉGVISELŐI

A szegedi tanács végrehajtó bizottsága — mint generális végrehajtó és rendelkező szerv — feladatkörébe a jogszabályok végrehajtása, az országos {291} és helyi érdekek, valamint az ágazati feladatok egybehangolt érvényesítése, a tanács üléseinek előkészítése és rendelkezései végrehajtásának szervezése, a szakigazgatási szervek irányítása, a tanácsi vállalatok felügyelete, a tanácsi intézmények irányítása és a nem tanácsi szervekkel való együttműködés tartozott. E bizottság kettős függésben állt: részint az őt megválasztó tanács, részint a felettes végrehajtó bizottság (a megyei jogú városi korszakban a NET) alárendeltségében működött. Tagjai a végrehajtó bizottság elnöke, akit 1971-től tanácselnöknek neveztek, ennek helyettesei (tanácselnök-helyettesek) és a tanács által saját tagjai közül megválasztott személyek, valamint a bizottság titkára voltak. A tagválasztás a Hazafias Népfront illetékes szervének javaslatára történt (Tt1950, 17. §, Tt1954, 31. §, Tt1971, 41. §). Szegeden a tanács végrehajtó bizottságát — ciklusonként eltérő számban — 11–15 tag alkotta.

Fontosabb hatáskörébe tartozott a tanács üléseinek előkészítése, a tanács rendeletei és határozatai végrehajtásának ellenőrzése és szervezése, valamint a tanács tagjai és bizottságai munkájának elősegítése.82 Különös hatáskörében összehangolta és ellenőrizte a szakigazgatási szervezetének tevékenységét, gondoskodott a szakszerű és gyors ügyintézésről, és felelős volt e tevékenységek törvényességéért; beszámoltatta a szakigazgatási szervek vezetőit, megsemmisíthette vagy megváltoztathatta a szakigazgatási szervek jogszabályt vagy lakossági érdeket sértő rendelkezését, végül döntött az e szerveket érintő kinevezési ügyekben. Ezen túlmenően kinevezte a tanácsi vállalatok és intézmények vezetőit.83 Előterjesztést tehetett a felettes végrehajtó bizottsághoz (a Csongrád megyei tanács vb) és a felsőbb fokú szakigazgatási szervekhez. Egyes hatásköreit szerveire is átruházhatta; nem tartoztak e körbe a tanács által delegált hatáskörök, a hatósági jogkörök, a kinevezési jogok és az alapvető ellenőrzési és szervezési hatáskörök (Tt1971, 41–43. §).84

A szegedi végrehajtó bizottság felettes szerve a Csongrád megyei végrehajtó bizottság,85 a második tanácstörvény hatálya idején az Elnöki Tanács volt. Megbízatása az őt választó tanács megbízatásának időtartamával esett egybe.

{292} A végrehajtó bizottság munkaterv (esetleg több évre szóló intézkedési terv86) szerinti ütemezésben, de legalább havonta tartotta üléseit.87 A titkár készítette éves munkaterv tartalmazta az ülések időpontját, a napirend tervezetét és az ezzel összefüggő határidőket, a teljesítendő szervezési feladatokat, az éves ellenőrzési tervet,88 valamint az esetenként meghatározott akcióprogramokat. Az üléseket a bizottság elnöke (1971-től a tanácselnök) hívta egybe, azonban más okból: a tanács, a megyei tanács végrehajtó bizottsága és a minisztertanács határozata, továbbá a tagjainak egyharmada indítványára is össze kellett hívni. Az említett szervek, valamint a Hazafias Népfront városi bizottsága a napirend tervezetének kiegészítését is kérhették.89

A bizottság ülései nem voltak nyilvánosak. Azokra meg kellett hívni a tagjait, a párt megyei és városi bizottságát, a megyei tanács végrehajtó bizottságát, a városi ügyészség és a rendőrkapitányság vezetőjét, a városi népi ellenőrzési bizottság elnökét, a Hazafias Népfront városi bizottságának elnökét, végül a környező községi tanácsok elnökeit (vb-elnökeit) az őket is érintő kérdések megtárgyalásához. A feladatkörüket érintő ügyekben a tanácsi bizottságok elnökei és a szakigazgatási szervek vezetői is jogosultak voltak meghívás alapján megjelenni (SZMSZ1984, 48–54. §).

{293} A végrehajtó bizottság ülését az elnök (vb-elnök, tanácselnök), akadályoztatása esetén a helyettese vezette. Az ülés kezdetén általában az elnöki beszámolót kellett megtárgyalni, amely tartalmazta a két ülés között hozott elnöki döntéseket és azok indokát, a végrehajtott feladatokról szóló beszámolót és azok teljesítésének módját, mulasztás eseten ennek okát és felelősét, valamint a javasolt további intézkedéseket, továbbá az egyéb fontosabb intézkedéseket, tényközléseket és közéleti eseményeket. Az ülésezés módjára a tanácsi ülésekre megállapított szabályokat kellett mutatis mutandis alkalmazni. A határozatképességhez a tagok többségének jelenléte volt szükséges. A döntéshozatal a jelenlévők szótöbbségével történt. Szavazategyenlőség esetén az elnök voksa volt irányadó. A döntéseit határozati formában tételezte, az ülésekről pedig jegyzőkönyv készült, amelyet a felettes szervhez (a Csongrád megyei végrehajtó bizottsághoz) és a Minisztertanács Tanácsi Hivatalához kellett felterjeszteni (SZMSZ1984, 55–57. §).

A végrehajtó bizottságot a vb-elnök, 1971-től a tanácselnök vezette, egyszersmind ő volt az egész tanácsi szervezet elsőszámú tisztségviselője. Az elnök (tanácselnök) gondoskodott a végrehajtó bizottság titkára útján a tanács üléseinek előkészítéséről, vezette azokat, szervezte a határozatok és a rendeletek megvalósítását,90 és harmadik személyekkel szemben képviselte a tanácsot. Összehangolta és segítette a tanácsi bizottságok működését, ellenőrizte a bizottságok javaslatainak intézését és tájékoztatta azokat a fontosabb tanácsi feladatokról. A végrehajtó bizottsággal összefüggésben ellenőrizte az ülések előkészítését, egybehívta és vezette azokat; ellenőrizte és biztosította a határozatok végrehajtását és erről beszámolt mind a bizottságnak, mind a tanácsnak, s az utóbbinak tájékoztatást adott a végrehajtó bizottság éves tevékenységéről is.91 Feladata volt a tanácsi tisztségviselők munkájának koordinálása; ennek keretében utasításokat adhatott a tisztviselők részére és jelentéseket kérhetett tőlük. Felügyeletet gyakorolt a szakigazgatási szervek felett;92 beszámoltatta vezetőiket, utasíthatta őket, irányította e szervek együtt-működését és az ottani személyzeti tevékenységet; biztosította a — közelebbről nehezen meghatározható jelentésű — munkahelyi demokrácia érvényesülését,93 és évenként összapparátusi értekezletet tartott az elvégzett munka szakmai és politikai értékeléséről94 (SZMSZ1984, 59. §).

{294} A vb-elnököt (tanácselnököt) a Hazafias Népfront helyi bizottsága vagy bármely tanácstag javaslatára a tanács választotta.95 A visszahívását ugyancsak a népfront bizottsága, továbbá a megyei tanács végrehajtó bizottsága és a helyi tanács tagjai is kezdeményezhették. Erről a tanácstagok többségének szavazatával maga a tanács döntött. Ily esemény egyszer fordult elő Szegeden: 1988-ban, amikor az egész végrehajtó bizottságot visszahívták.96

A Szegedi Városi Tanács történetében az első vb-elnök Dénes Leó (fa-technikus, 1950–1956) addigi polgármester volt, őt követte Tombácz Imre (szabósegéd, 1956–1957), Ladányi Benedek (szabósegéd, mb. 1957–1958), Biczó György (technikus, 1958–1974), Papp Gyula (tanár, 1974–1989), Csonka István (gépésztechnikus, 1989–1990) és Müller Józsefné (középiskolai tanár, mb. 1990).97

A vb-elnökhelyettesek (tanácselnök-helyettesek) száma kettő volt, akiket a tanács jelölt ki.98 Főbb feladatukat az elnök (tanácselnök) tevékenysége ellátásában való segítése képezte; ennek megfelelően közreműködtek a tanácsi szervek irányításában, vezették annak a tanácsi bizottságnak a működését, amely elnökének megválasztották őket; a szakigazgatási tevékenység felügyeletével kapcsolatos teendőiket pedig ágazati megosztás szerint végezték. Ugyanakkor saját feladatköröknek is eleget tettek: egyikük eljárt a tervgazdasági, pénz- és munkaerő-gazdálkodási,99 városfejlesztési és kommunális ellátási, helyi közlekedési,100 környezetvédelmi,101 termelési és {295} szolgáltatási, a másik pedig az oktatási, közművelődési, egészségügyi, továbbá a sport- és intézményfenntartással összefüggő ügyekben. A tanácselnök-helyettesek legalább havonként ügyfélfogadást tartottak102 (SZMSZ1984, 60– 62. §).

A tanács, a végrehajtó bizottság és a vb-elnök (tanácselnök) munkáját a végrehajtó bizottság titkára is segítette.103 Jelentős volt az üléseket előkészítő és a határozatok kihirdetésével összefüggő adminisztrációs tevékenysége, valamint a szakigazgatási szervek és a tanácsi hivatalok hatósági ügyintézésének törvényességi felügyelete.104 Együttműködött különösen az ügyrendi, valamint a jogi és igazgatási bizottsággal, illetve kapcsolatot tartott számos tanácsi és nem tanácsi szervvel (pl. ügyészség, bíróság, rendőrség, népi ellenőrzési bizottság). Részt vett a megyei városi hivatal irányításában is (SZMSZ1984, 63–64. §). Ha jogszabálysértést észlelt a tanács vagy szervei rendelkezéseinél, köteles volt ez irányú véleményét jelezni.

A második tanácstörvény időszakában Szeged városi kerületeiben is működtek tanácsok és végrehajtó bizottságok.105 A kerületi tanácsok hatáskörét 1971-től a kerületi hivatalok vették át, amelyek a városi végrehajtó {296} bizottság alá rendelt önálló hatáskörű, egyszemélyi vezetésű, elsőfokú államigazgatási szervként működtek 1979-ig.106

A SZAKIGAZGATÁSI SZERVEK ÉS A MEGYEI VÁROSI HIVATAL

A tanácsi hatáskörbe tartozó szakigazgatási feladatokat a végrehajtó bizottság szakigazgatási szervei és a tanácsi hivatalok látták el. Az 1984. évi szervezeti és működési szabályzat a következő szakigazgatási szerveket határozta meg: egészségügyi osztály,107 építési és közlekedési osztály,108 igazgatási osztály,109 ipari osztály,110 kereskedelmi osztály,111 mezőgazdasági és élelmezési osztály,112 munkaügyi osztály,113 művelődési osztály,114 pénzügyi osztály,115 személyzeti és továbbképzési osztály,116 tervosztály,117 testnevelési és sportfelügyelőség,118 titkárság gazdasági osztály,119 titkárság szervezési és jogi osztály.120 Az egyes szervek belső szervezetét a végrehajtó bizottság állapította meg. A struktúra megváltoztatására a tanács volt jogosult, amelynek jogával rendszeresen élt is (SZMSZ1984, 77. §). Így az egyes osztályok nevének változása és hatáskörének részbeni módosítása gyakori volt a {297} tanácsrendszer idején; a könnyebb nyomon követhetőség érdekében a jegyzetekben jelezzük az egyes egységek történeti formaváltásait.121

E szervek ügyrendjeikben hatásköri jegyzéket készítettek, amelyben megnevezték az ellátandó irányítási, felügyeleti és hatósági feladatokat és hatásköröket, a szervezeti kereteket, a szakigazgatási szerv vezetője és a beosztottai közötti munkakapcsolatok tartalmát, az előadói ügykörjegyzéket, a szerv vezetőjének jogkörét, a helyettesítés és a kiadmányozás rendjét, valamint a szerv működését érintő speciális jogszabályokat.

Feladatukhoz tartozott különösen a tanács és a végrehajtó bizottság rendelkezései szerint összeállítani a testületi ülések napirendi előterjesztéseit, vagy közreműködni azok kidolgozásában,122 gondoskodni a meghozott tanácsi és vb határozatok végrehajtásáról és azok ellenőrzéséről, valamint ellátni a megfelelő tanácsi bizottság tevékenységét érintő ügyviteli teendőket. A tanácsi vállalatokat és intézményeket általában szintén e szervek felügyelték és irányították.123 Minden szakigazgatási szerv vezetője rendszeres időszakonként beszámolt működéséről a tanácsnak vagy a végrehajtó bizottság-nak.124 A szakigazgatási szervek működésük során kapcsolatot tartottak a megyei városi hivatallal; ott cél- és utóvizsgálatot végeztek, az alkalmazottai részére pedig továbbképző oktatásokat szerveztek.

Az ügyek elintézésében e szerveknek törekedniük kellett a szocialista törvényesség megtartására, a gyors és szakszerű ügyintézésre, a bürokráciamentességre, az állampolgárok jogainak megóvására és kötelességeik teljesítésének előmozdítására125 (SZMSZ1984, 79–83. §). Érzékelhető, hogy a tanácsi szakigazgatási szervek — és maguk a tanácsok is — szélesebb feladatköröket fogtak át és teljesítettek, mint elődeik a törvényhatósági rendszerben. Mindez az államberendezkedés centralizációs törekvéseiből következett.

Különleges szervként működött 1979-től a többi megyei városhoz hasonlóan Szegeden is a megyei városi hivatal, amely jellemzően első fokú hatósági ügyeket intézett. Jogállására a szakigazgatási szervekre előírt {298} szabályok vonatkoztak. Területi illetékessége Szeged egészére kiterjedt, egyes ügykörökben azonban a környező községekre is (SZMSZ1984, 85. §).126

 

3. A TANÁCSOK MŰKÖDÉSÉNEK JELLEMZŐ VONÁSAI

A tanácsok intézményét szovjet mintára megteremtő és a tanácstörvényeken, valamint egyéb jogszabályokon keresztül bevezető Magyar Népköztársaság az új közigazgatási rendszert a korábbi polgári, ideológiailag nem kívánatos törvényhatósági rendszernél korszerűbb, a szocialista demokrácia elvének jobban megfelelő közigazgatási struktúraként értelmezte. Mindez az elméletben és a gyakorlatban egy, a korábbi önkormányzatiság elvével teljesen szakító, ugyanakkor az évszázados magyar hagyományokat bizonyos szempontból a jelenleginél mégis jobban figyelembe vevő területi közigazgatást eredményezett. Ez utóbbin értendő a megyéknek — mint a struktúra alapjainak — nem csupán területi egységként, de funkcionális szempontból is történő megőrzése mutatis mutandis a korszak igényeihez igazítva. Ugyanis a népi demokráciák alkotmányai — így Magyarországé — tagadták a hatalmi ágak megosztásának szükségességét, s ennek következtében az vertikálisan sem érvényesült („demokratikus centralizmus”). A közigazgatási egységek hierarchikus láncolatot alkottak, amely csúcsán az országgyűlés, a minisztertanács és a Népköztársaság Elnöki Tanácsa álltak egy igen bonyolult, többszörösen összetett rendszerben.

A működés szempontjából kiemelendő továbbá a Magyar Dolgozók Pártja, 1957-től a Magyar Szocialista Munkáspárt analóg szervezetének befolyása is, amely részben formális (pl. KISZ, Hazafias Népfront),127 részben informális kapcsolatok útján kötődött a tanácsi szervezethez. A pártirányítás alkotmányos garanciának számított, mivel „a társadalom vezető ereje a munkásosztály marxista-leninista pártja” volt az alkotmány szerint.128 Ez valójában az egyetlen pártalakulat, az állampárt (MSZMP) alkotmányos keretek {299} közé emelését és mintegy közjogi státuszba helyezését jelentette. Ekként a párt szervei közvetlen befolyást gyakoroltak a tanácsok, így a szegedi tanács működésére, a döntések meghozatalára — olykor egyedi esetekben is. Ez tehát jelentette a generális elvek mellett a konkrét gyakorlat befolyásolását elsődlegesen a megyei és a városi pártbizottságok révén. A második tanácstörvény hatálya idején pedig a közvetlen NET alá rendelés következtében ez a jellegű irányítás még közvetlenebbül érvényesülhetett. Azonban e beavatkozások nyomait esetről esetre nehéz dokumentumokkal igazolni, mivel ez az informális érintkezés különböző csatornáiban öltött leginkább testet, melynek írásos emlékei vagy nem voltak — vagy már nem léteznek.

Az ismerhető elvi és gyakorlati útmutatók közé tartozott például a korszak kései idejéből az MSZMP központi bizottsága által 1984-ben kiadott, az országgyűlés és a tanácsok munkájának továbbfejlesztéséről szóló állásfoglalás, amelyre a szegedi tanács hamar reagált (II. 1619/1984. ikt. sz. előterjesztés). 1985-ben a XIII. pártkongresszus határozataival összefüggésben közzétették az időszerű tanácsi feladatokról szóló téziseket és intézkedési terveket. 1971-ben, 1973-ban és 1987-ben is készített a központi pártbizottság összeállítást a tanácsok pártirányításának időszerű kérdéseiről.129 Ugyanakkor szintén az irányítás és az ellenőrzés sajátos formáját jelentette a kölcsönös vezetői képviselet a tanács és a pártszervek tevékenységében. Például a szegedi tanács ülésein mind a szegedi, mind a Csongrád megyei pártszervek vezetői jelen lehettek tanácskozási joggal. Ha pedig a megyei tanács elnöke a szegedi tanácsnak is tagja volt, akkor mindez még pregnánsabban mutatkozott meg.130

A pártirányítás a személyzeti politika befolyásolásában szintén érezhető volt: a hatásköri listának megfelelően egyes tisztségeket vagy munkaköröket csak a pártszervek általi értékelés, véleményezés után lehetett betölteni. Ezt jól mutatta az, hogy a tanács időről időre foglalkozott alkalmazottainak ká-derhelyzetével.131

A szegedi tanács munkáját azonban az első és a harmadik tanácstörvény időszakában a Csongrád megyei tanács is élénken befolyásolta, mivel a hierarchiában közvetlenül felette állt. Jól példázza ezt a tanácsrendeletek bemutatásának és jóváhagyásának kötelezettsége, valamint az, hogy a megyei végrehajtó bizottság — a tanácstörvények rendelkezései alapján — kifejezetten utasíthatta és értékelhette a városi végrehajtó bizottság munkáját.132 A két {300} tanács egymáshoz való viszonyában hasonló helyzet az első tanácstörvény idején állt fenn, a harmadik azonban ezt a függelmet megszüntette (ám a végrehajtó bizottságok hierarchikus jellegét ez nem érintette).

A tanácstagok munkája a tanácsülési jegyzőkönyvek alapján rekonstruálható. Míg az 1950-es években szinte kizárólag helyeslő, üdvözlő és mindent támogató felszólalások hangzottak el, később — főként az új gazdasági mechanizmustól kezdve — már érdemibb jellegű tevékenység bontakozott ki, legalábbis — ésszerű keretek között — hangoztathatták a tagok konstruktívan a véleményüket. Ennek tetőpontja Szegeden talán a végrehajtó bizottság 1988-ban történt visszahívása volt. Egyébként a sablonos, panelekből táplálkozó, „liturgikus” eseményeket felidéző beszédek az egész korszakot áthatották, és mindez nem csupán a szegedi tanácsra, hanem országosan is jellemző volt. A tanácstagok közötti és a tanácsi szervezeten belüli „írástudók” pedig mind gyakrabban készítettek elemzéseket és értékeléseket a szegedi tanácsok szerveinek tevékenységéről — főként a Tanácsi Híradó hasábjain.133 Arra ugyanis mindig törekedtek, hogy a tanácstagok között a munkásság fiai mellett néhány értelmiségi, esetleg egy tudós is legyen.

67. Tanácsi Híradó borítója, 1965 68. Tanácsi Híradó borítója, 1966

{301} A tanácsi apparátus minőségét utólag szintén sokan bírálják nem is alaptalanul, mivel a tanácsi szakigazgatási szerveknél az első évtizedben valóban jelentős gondok mutatkoztak. Ennek oka a káderpolitikának nevezett jelenségben állt: a vezető és középvezető tisztségviselők kiválasztásánál és utánpótlásánál kizárólag a politikai (származási) megbízhatóság játszott szerepet, amely azt eredményezte, hogy az igazgatásban és az államhatalom gyakorlásának intézményeiben teljesen járatlan személyek kerültek nem csak a tanácsi testületbe, hanem a szakigazgatási szervek osztályvezetői székeibe is. Legalább egy évtizedig tartott, mire sikerült összeegyeztetni a szakmai és a politikai megbízhatósági követelményeket.134 Ebben az időben számos működési anomália keletkezett; erre bizonyíték például az iratkezelésben a Botár Olivér-féle közigazgatási rendszámú — viszonylag bonyolult — iktatási szabályok meg nem értése és két év utáni mellőzése (1949–1951).135 Szintén jellemző a vezető tanácsi tisztségviselők (vb-elnökök, elnökhelyettesek és titkárok) eredeti foglalkozása és végzettsége: volt közöttük fatechnikus (Dénes Leó), szabósegéd (Tombácz Imre, Ladányi Benedek), hagymakertész (Nagy István), gyári munkás (Vincze Antal), vasesztergályos (Halász Árpád), cserepező segéd (id. Komócsin Mihály) és földmunkás is (Makra Mihály). A rendszer egy idő után érezte az ebből adódó nehézségeket, és lényegesen emelte a tisztviselők képzettségét. Ennek egyik jelentős eredménye volt, hogy 1971-től csak jogász, 1982-től csak szakvizsgázott jogász lehetett vb-titkár még a községi tanácsoknál is. A szakapparátus színvonala ugyancsak emelkedett a hatvanas évektől, ezen többek közt a káderek beiskolázása segített. Ekként például többen jogászdoktori oklevelet szereztek, igaz, szakérettségi után kezdve egyetemi tanulmányaikat.136 Szeretnénk ugyanakkor hangsúlyozni, hogy természetesen e korszaknak megvoltak a maga kiváló értelmiségi szakemberei, akik áldozatos munkájának köszönhetően az igazgatási gépezet mégis működni tudott.

A szegedi tanácsok történetéből jogi szempontból is kiemelkedik a végrehajtó bizottság 1988. évi, említett visszahívása, amely a tanácstörvények szerint de iure ugyan korábban is lehetséges volt, de ilyen országosan csak ritkán fordult elő a gyakorlatban.

Szegeden az 1988. december 8-i tanácsülésen vetődött fel a végrehajtó bizottsággal szembeni bizalom kérdése, miután mind Papp Gyula {302} tanácselnökkel, mind Csonka István tanácselnök-helyettessel szemben összeférhetetlenségi eljárást kezdeményeztek az ősz folyamán. Ennek nyomán Papp Gyulát a tanács — ingatlanügyekben indult vizsgálata eredményeként — többszöri szavazás után figyelmeztetésben részesítette, minek hatására — hivatalosan pedig életkorára hivatkozva — ő felmentését kérte tisztségéből 1988. december 2-án.137 Ugyan Csonka István esetében hasonló nem történt — az ügyrendi bizottság nem talált törvénysértést a személyét érintő (szintén) vagyonosodási ügyek feltárása alkalmával138 —, de tekintettel az egyéb vb-tagokat is ért kifogásokra, Tóth Károly tanácstag napirenden kívül felvetette a vb távozásának szükségességét különböző jogsértések és a bizalom egyébkénti megszűnése folytán.

A személyeskedéseket sem nélkülöző hirtelen kelt vitában Csonka István kijelentette: a vb nem távozik, mire a hozzászólók közül Fraknóy Gábor pártbizottsági meghívott javaslatba hozta egy eseti bizottság felállítását, amellyel Csikós Ferenc, korábbi vb-titkár is egyetértett. Volenszki Imréné tanácstag szerint azonban a vb sorsának kérdésében nyíltan kell vállalni a döntést, ezért indítványozta a tanács azonnali állásfoglalását. A küldöttek többsége egy esetleges helyi népszavazás elrendelését ugyan nem támogatta, ellenben megszavazta a visszahívásról való érdemi döntés elhatározását (mindössze négyen szavaztak ellene és hárman tartózkodtak). Hantos Zoltán ezek után egyértelműen kijelenthette: „a vezetéssel szemben bizalmi válság van”, majd Bartha István indítványozta, hogy akkor és ott ne csak a vb egyes tagjai, hanem az egész testület mérettessen meg. Az így elrendelt bizalmi szavazás eredménye egyértelmű és — reálisan nézve — váratlan volt: december 8-án a 74 érvényes szavazatból 57 támogatta a vb visszahívását, s csupán 17-en voksoltak nemmel.139

E rövid intézménytörténeti összefoglalás alapján megállapítható, hogy a bonyolult működésű tanácsrendszer megismerése nélkülözhetetlen korunk embere számára, hiszen az megkerülhetetlen részét képezi Magyarország 20. századi — a jelenlegi alkotmányos berendezkedést közvetlenül megelőző — történelmének. A közigazgatási struktúra és intézményrendszer egyik lehetséges modellje volt a maga erényeivel és hátrányaival együtt — értékítélet nélkül.


  1. Átfogó irodalomként l. Csizmadia Andor 1964. 187–196.; Csizmadia Andor 1960.; Beér János 1962. 81–91.; Balázs Béla 1955.
  2. Ruszoly József 2006/a. 29.
  3. Ruszoly József 1999/a. 85.
  4. Ruszoly József 2006/b. 32–97.
  5. Ruszoly József 2006/a. 19–31.
  6. A törvényhatósági intézményrendszerről részletesen l. Ruszoly József 2004.
  7. Ruszoly József 1999/a. 85–86.
  8. Ruszoly József 1999/b. 88–89.
  9. Ruszoly József 2002. 345.
  10. Ruszoly József 2005. 526–553.; Kovács István 1985. 19–28.; Horváth P.–Révész T.– Stipta I.–Zlinszky J. 1996. 81–110.; Horváth Pál 1996. 304–321.; Dolmányos István 1971. 194– 198.
  11. Ezen alkotmányok szövegét l. Kovács István 1985. 63–402., egyéb irodalom: Horváth P.– Révész T.–Stipta I.–Zlinszky J. 1996. 245–283.
  12. Átfogó irodalomként l. Beér J.–Kovács I.–Szamel L. 1964. 347–389.; Antalffy György 1967.; Rigó I.–Bíró D. 1967.; Müller György 1977.; Vági Gábor 1982.; Vági Gábor 1991.; Szilágyi György 2003.; Blazovich László 2005. 187–224.
  13. Népfront tört. 1977. 143–177.
  14. Törvényerejű rendelet a helyi tanácsok választásáról = DM, 1950. aug. 4. 1., A helyi tanácsok jelentőségéről = DM, 1950. aug. 11. 4., A városi és járási tanácsok jelentősége = DM, 1950. aug. 15. 1., Ma délelőtt 10 órakor […] = DM, 1950. aug. 15. 3., Megalakult Szeged Város Tanácsa = DM, 1950. aug. 16. 1., Alkotmányunk egy év távlatából = DM, 1950. aug. 17. 1., Népköztársaságunk alkotmányáról = DM, 1950. aug. 18. 2.
  15. SZVT jkv. 5201-1/1950. sz. 1950. aug. 15. 1–2.
  16. Szeged város tanácsa első 101 tagjának és 51 póttagjának névjegyzékét l. SZVT jkv. 5201- 1/1950. sz. 1950. aug. 15. melléklet.
  17. Ők a szavazás eredményeként a következő szegedi lakosok lettek: Bárdos Miklós (Polgár u. 1.), Bite Vince (Vaskapu u. 49.), Csuri József (Kisteleki u. 4.), Dénes Leó (Károlyi u. 2/b.), Farkas Istvánné (Csuka u. 6.), Hegedűs László (Sztálin krt. 52.), Juhász Mihály (Petőfitelep XXXIV. 1029.), id. Komócsin Mihály (Bécsi krt. 42.), Krámli András (Dóm tér, Orvostani Vegyészeti Int.), Mison Gusztáv (Kálvin tér 6.), Molnár András (Csendes u. 6.), Nagy István (Arany János u. 2.), özv. Paragi Mihályné (lakása ismeretlen), Zombori János (Április 4. út 53.) és Hegedűs Jenő (Szende Béla u. 12.).
  18. SZVT jkv. 5201-1/1950. sz. 1950. aug. 15. 2–5., melléklet (A vb tagjai) Helyettes elnökül Nagy Istvánt és Hegedűs Jenőt, titkárnak pedig Mison Gusztávot választották meg.
  19. SZVT jkv. 5200-11/1950. (IX. 8.) BM rendelet a helyi tanácsok tagjainak választásáról és az ennek módosításáról szóló 5200-11/1950. (IX. 8.) BM rendelet.
  20. SZVT jkv. 5201-2/1950. sz. 1950. okt. 31. 1., melléklet a tanács tagjainak és póttagjainak névsoráról.
  21. Uo. 2., Tanácstagok járnak élen […] = DM, 1950. nov. 1. 3.
  22. SZVT jkv. 5201-2/1/1950. sz. 1950. okt. 31. 2., Megtartotta első ülését a Városi Tanács végre hajtó bizottsága = DM, 1950. nov. 3. 3. Az egyhangú szavazás eredményeként a vb a következő személyekből alakult meg: Dénes Leó, Nagy István, Mison Gusztáv, Gerőné Fazekas Erzsébet, Zombori János,Bite Vince, özv. Paragi Mihályné, Molnár András, Huszta Lajos, Hegedűs László, Farkas Istvánné, Tombácz Imre, Ipovicz András, Gera András és Sziráki Klára. A bizottság saját elnökévé ismét Dénes Leót, helyettes elnöknek Nagy Istvánt és Tombácz Imrét, titkárnak pedig Mison Gusztávot tette meg.
  23. SZVT jkv. 5201-3/1/1950. VB sz. 1950. dec. 15. 5. és melléklet (Állandó bizottságok megalakítása), 5201-2/1/1951. t. sz. 1951. ápr. 13. 7. és melléklet (Állandó bizottságok átszervezése).
  24. 1954. évi 9. tvr. az igazgatási területszervezésről. 5. § (1), (6) bekezdés. SZVT jkv. 104-5/1/1954. t. sz. 1954. júl. 28. 4–5., 12/1954. (X. 1.) NET határozat Miskolc, Debrecen, Pécs és Szegedvárosoknak megyei jogú városként közvetlenül a Népköztársaság Elnöki Tanácsa alá rendeléséről.
  25. Népfront tört. 1977. 178–488.
  26. 1954. évi IX. tv. a tanácsok tagjainak választásáról, 1954. évi 22. tvr. a helyi tanácsok tagjainak választásával kapcsolatos egyes kérdésekről, 60/1954. (IX. 25.) MT rendelet a tanácsok tagjainak választásáról szóló 1954. évi IX. törvény végrehajtásáról, 65/1954. (X. 8.) MT rendelet a tanácsok tagjainak választásáról szóló 1954. évi IX. törvény végrehajtására vonatkozó 60/1954. (IX. 25.) MT rendeletkiegészítéséről és módosításáról, 14/1954. (X. 5.) NET határozat az egyes megyei és megyei tanácsi jogúvárosi választókerületek számának megállapításáról; Az Elnöki Tanács határozatai a tanácsok üléseinekelőkészítésére = DM, 1954. dec. 1. 1., Az új tanácsok alakuló ülései = DM, 1954. dec. 2. 3., Ünnepiülésen alakult meg Szeged M. Városi Tanácsa = DM, 1954. dec. 10. 3., SZVT jkv. 104-1/1954. t. sz. 1954. dec. 8. 1–4. melléklet (Javaslat a Városi Tanács VB tagjaira). Ennek megfelelően az új tanácstörvény hatályának idején működő első vb tagjaivá Árendás György (Lomnici u. 161.), Bite Vince (Hattyas-telep, Vaskapu u. 47.), Czirok Illés (Petőfitelep 24. u.), Csuri Mihály (Petőfitelep, II. u.), Dénes Leó(Károlyi u. 2/b.), Farkas Istvánné (Csuka u. 6.), Gallé László (Sztálin krt. 6.), id. Komócsin Mihály (Bécsi krt. 42.), Martonyi János (Hajnóczi u. 4.), Mison Gusztáv (Sztálin krt. 31.), Mogyorósi István (Baj-csy-Zs. u. 15.), Szilágyi András (Boross J. u. 15.), Tombácz Imre (Kossuth L. sgt. 46.), Vereska András (Lechner tér 5/a.) és Vincze Antal (Petőfi S. sgt. 65.) lettek. Az új bizottság saját elnökévé ismétDénes Leót választotta, helyettesekké pedig Tombácz Imrét és Vincze Antalt.
  27. SZVT jkv. 104-1/1954. t. sz. 1954. dec. 8. 4–7., melléklet (Javaslat a kerületi tanácsok végrehajtó bizottsági tagjai megválasztásának jóváhagyására), melléklet (I., II., III. kerületi városi tanácstagok), az állandó bizottságokról l. még: SZVT jkv. 23/1955. t. sz. 1955. nov. 11. 12–15.; Hétfőn alakulnak meg Szegeden a kerületi tanácsok = DM, 1954. dec. 4. 3., Megalakultak Szegeden a kerületi tanácsok = DM, 1954. dec. 7. 1. Az első kerületi tanács vb-elnöke Mison Gusztáv, a másodiké Csuri Mihály, a harmadiké id. Komócsin Mihály lett.
  28. SZVT jkv. 104-1/5/1954. t. sz. 1954. dec. 8. 9–12.
  29. A közbenső választásokról ír Szilágyi György 2003. 60–66.
  30. Berend T. I.–Ránki Gy. 1972. 227–304.; Berend T. Iván 1988. 177–366.; Berend T. Iván1979. 142–156.
  31. Az 1971. évi I. törvény indokolása a tanácsokról szóló törvényjavaslathoz. Általános rész. 1–8.pont, valamint: 1007/1971. (III. 16.) Korm. határozat az országos településhálózat-fejlesztési koncepcióról. 6. pont., 6/1971. (II. 23.) NET határozat megyei várossá nyilvánításról. 1. pont., 21/1961. (XII.23.) NET határozat Csongrád megye székhelyének Hódmezővásárhelyről Szegedre történő áthelyezésé-ről. 1–3. pont.
  32. SZVT jkv. 1971. máj. 7. melléklet (Forgatókönyv Szeged Megyei Város Tanácsának alakulóülésére a korelnök részére, 10 p.); Bizalommal = DM, 1971. máj. 7. 1., Megalakult Szeged megyeiváros Tanácsa = DM, 1950. máj. 8. 1., 3.
  33. SZVT jkv. 1971. máj. 7. 5/1971. t. sz. határozat. 5., 6/1971. t. sz. határozat. 5., melléklet (Hazafias Népfront Szeged Városi Bizottságától. 1., 2., 3. sz.) Az eljárás a végrehajtó bizottság tagjainak megválasztásával folytatódott, amelynek eredményeként nem függetlenített tagoknak Ozvald Imre, Molnár Judit, Hofgesang Péter, Simon István, Nagy István, Halász Árpád és Heim János tanácstagokat tettékmeg. A bizottság titkárává Csikós Ferencet nevezték ki. SZVT jkv. 1971. máj. 7. 7/1971. t. sz. határozat. 6., 8/1971. t. sz. határozat. 6., melléklet (Hazafias Népfront Szeged Városi Bizottságától. 4. sz.)
  34. SZVT jkv. 1971. okt. 27. 2. napirendi pont. 3.
  35. 30-5/1971. (T. K. 19.) MT TH sz. utasítás a tanácsok szervezeti és működési szabályzatának megalkotásáról = Tanácsok Közlönye. 1971/19. 509–523.
  36. A közbenső tanácsválasztásokról ír Szilágyi György 2003. 68–75.
  37. 17/1972. (XII. 2.) NET határozat községegyesítésekről. 1. c. pont; a részleteket l. Szilágyi György 2003. 247–267. és Rácz Judit 2006. 1–78.; Szilágyi György 2008.
  38. 2/1971. sz. tanácsrendelet a városi tanács és szervei szervezeti és működési szabályzatáról = Közlöny, 1971/4. 3–21., 2/1973. sz. tanácsrendelet a 2/1971. sz. tanácsrendelet módosításáról és a szervezeti és működési szabályzat egységes szövegéről = Közlöny, 1973/3–4. 5–23., 1/1980. sz. tanácsrendelet a tanács és szervei szervezeti és működési szabályzatáról = Közlöny, 1980/6. 1–58., 1/1984. sz. tanácsrendelet a tanács és szervei szervezeti és működési szabályzatáról = Közlöny, 1984/3. 3–40., 1/1986. sz. tanácsrendelet a tanács és szervei szervezeti és működési szabályzatáról = Közlöny, 1986/1. 3–53. és a későbbi módosításokkal egységes szerkezetben. = Közlöny, 1990/1. 2–43.; 1/1973. sz. tanácsrendelet a tanács szervezeti és működési szabályzatának módosításáról = Közlöny, 1973/1–2. 5–8., 1/1978. sz. tanácsrendelet a tanács szervezeti és működési szabályzatának módosításáról = Közlöny, 1978/4–5. 5–6., 1/1983. sz. tanácsi rendelet a tanács és szervei szervezeti és működési szabályzatának módosításáról = Közlöny, 1983/2. 6–8., 11/1986. sz. tanácsrendelet a tanács és szervei szervezeti és működési szabályzatának módosításáról = Közlöny, 1986/8. 4., 1/1988. sz. tanácsrendelet a tanács és szervei szervezeti és működési szabályzatának módosításáról = Közlöny, 1988/1–2. 3–5., 5/1988. sz. tanácsrendelet a tanács és szervei szervezeti és működési szabályzatáról szóló 1/1986. sz. tanácsrendelet módosításáról = Közlöny, 1988/11–12. 6–7., 10/1989. sz. tanácsrendelet az 1/1986. sz. tanácsrendelet módosításáról = Közlöny, 1989/6. 12–14.
  39. 19/1982. sz. tanácsi határozat a szövetkezetek állami törvényességi felügyeletéről = Közlöny,1982/5. 10–11., 156/1982. sz. VB határozat a szövetkezetek káderhelyzetéről és személyzeti munkájáról= Közlöny, 1982/7. 8–9.
  40. 14/1977 sz. tanácsi határozat a tanács és a nem tanácsi szervek együttműködéséről a várospolitikában = Közlöny, 1977/3. 10–12., 155/1983. sz. VB határozat a tanácsi vállalatok és intézmények káderhelyzetéről és személyzeti munkájáról = Közlöny, 1983/6. 8–10.
  41. 1/1977. sz. tanácsrendelet az utcaelnevezésekről és házszámozásról = Közlöny, 1977/3. 4–9.,74/1981. VB határozat Szeged város utcanévadási rendszerének továbbfejlesztéséről = Közlöny, 1981/3.30–32., 7/1982. sz. tanácsi határozat Szeged VI. ötéves területfejlesztési tervéről = Közlöny, 1982/2. 6–7., 1/1985. sz. tanácsrendelet a városi közterület-felügyeletről = Közlöny, 1985/2. 6–9., 88/1985. sz .tanácsi határozat a közterület-felügyelet szervezeti és működési szabályzatáról = Közlöny, 1985/4. 8–9.,11–20.
  42. L. a 77. jegyzetet!
  43. 1/1972. sz. tanácsrendelet a köztisztaság fenntartásáról = Közlöny, 1972/4. 3–6., 2/1974. sz. tanácsrendelet a temetőkről és a temetkezési jogszabályok végrehajtásáról = Közlöny, 1974/2. 9–10.,4/1974. sz. tanácsrendelet a közterület használatáról = Közlöny, 1974/3. 3–5., 59/1975. sz. VB határozat Szeged köztisztaságáról = Közlöny, 1975/1. 19–20., 4/1981. sz. tanácsi határozat Szeged város köztisztaságának helyzetéről, különös tekintettel a környezet- és természetvédelemre = Közlöny, 1981/1. 5–6., 6/1982. sz. tanácsrendelet az ebek tartásáról = Közlöny, 1983/1. 4–9., 2/1983. sz. tanácsrendelet az állatok tartásáról = Közlöny, 1983/3. 4–12., 3/1983. sz. tanácsrendelet az ebek tartásáról szóló 6/1982. sz. tanácsrendelet módosításáról = Közlöny, 1983/3. 13., 2/1986. sz. tanácsi határozat a közrendről és a közbiztonságról Szegeden = Közlöny, 1986/2. 16–17., 39/1986. sz. VB határozat a közterületi ideiglenes szemételhelyezésről = Közlöny, 1986/3. 24–26., 159/1987. VB határozat a közterület-felügyeleti munkáról = Közlöny, 1987/9–10. 6–7., 8–13., 169/1988. sz. VB határozat a temetkezési kultúráltságról és a temetők fenntartásának helyzetéről = Közlöny, 1988/11–12. 18–19., 2/1989. sz. tanácsrendelet a köztisztaság fenntartásáról = Közlöny, 1989/4–5. 10–25.
  44. 2/1972. sz. tanácsrendelet a vásárokról és piacokról = Közlöny, 1972/4. 7–15., 2/1975. sz. VB határozat a szegedi piacokról = Közlöny, 1975/1. 14–15., 5/1975. sz. tanácsrendelet a vásárokról és apiacokról szóló 2/1972. sz. tanácsrendelet módosításáról = Közlöny, 1975/2. 7–8., 2/1981. sz. tanácsrendelet a vásárokról és piacokról = Közlöny, 1981/6. 4–30., 4/1982. sz. tanácsrendelet a vásárokról ésa piacokról szóló 2/1981. sz. tanácsrendelet módosításáról = Közlöny, 1982/5. 9–10., 65/1984. sz. VB határozat a vásárigazgató tanács ügyrendjéről = Közlöny, 1984/6. 19–21., 10/1986. sz. tanácsrendelet a vásárokról és piacokról = Közlöny, 1986/6–7. 5–22., 145/1987. sz. VB határozat a piacok lakosságellátó szerepéről = Közlöny, 1987/9–10. 4–5., 9/1989. sz. tanácsrendelet a vásárokról és piacokról szóló10/1986. sz. tanácsrendelet módosításáról = Közlöny, 1989/6. 7–12.
  45. 194/1982. sz. VB határozat a belváros részletes rendezési tervéről = Közlöny, 1982/7. 15.,100/195. sz. tanácsi határozat a területpolitikai munka továbbfejlesztéséről = Közlöny, 1985/4. 9–10.,4/1986. tanácsrendelet a tanácsi területpolitikai tevékenységről = Közlöny, 1986/3. 5–14., 34/1986. sz. tanácsi határozat Szeged terület- és településfejlesztésének hosszú távú koncepciójáról = Közlöny,1986/5. 6., 56/1986. sz. tanácsi határozat a területpolitikai munkáról = Közlöny, 1986/8. 4–6., 72/1988.sz. VB határozat a területpolitikai tevékenység tapasztalatairól = Közlöny, 1988/5. 4–5., 11/1989. sz. tanácsrendelet a területpolitikai tevékenységről szóló 4/1986. sz. tanácsrendelet módosításáról = Közlöny,1989/6. 14–16.
  46. Pl. 3/1981. sz. tanácsi határozat a tanács 1981. évi működési költségvetéséről és fejlesztési alapjáról = Közlöny, 1981/1. 4–5.
  47. 49/1978. sz. tanácsi határozat az V. ötéves terv időarányos teljesítéséről, a tanács 1979. évi fejlesztési alapjáról és költségvetéséről = Közlöny, 1978/6. 5–7., 33/1986. sz. tanácsi határozat SzegedVII. ötéves tervéről = Közlöny, 1986/5. 4–5., 20/1990. sz. tanácsi határozat a tanács 1990. évi költség-vetéséről és fejlesztési tervéről = Közlöny, 1990/2. 10–12.
  48. 133/1985. sz. VB határozat a településfejlesztési hozzájárulás bevezetéséről = Közlöny, 1985/5.11., 2/1986. sz. tanácsrendelet a településfejlesztési hozzájárulásról = Közlöny, 1986/2. 8–12. (L. mégaz 1984. évi 12. tvr.-t és a 28/1984. (VII. 17.) PM rendeletet a településfejlesztési hozzájárulásról!),1/1987. sz. tanácsrendelet a házadóról = Közlöny, 1987/1–2. 3–12., 1/1989. sz. tanácsrendelet a településfejlesztési hozzájárulásról szóló 2/1986. sz. tanácsrendelet hatályon kívül helyezéséről = Közlöny,1989/1–2. 3.
  49. 133/1981. sz. VB határozat Szeged és vonzáskörzetébe tartozó községek kapcsolatáról = Közlöny, 1981/5. 11–12.
  50. 149/1982. sz. VB határozat a szociálpolitikai tevékenységről és további feladatokról = Közlöny,1982/5. 18–20.
  51. 1/1970. sz. tanácsrendelet Szeged város címerének használatáról. = Híradó, 1971/1. 7–8.,6/1974. sz. tanácsrendelet Szeged város címeréről = Közlöny, 1974/4. 3–4., 7/1974. sz. tanácsrendeleta díszpolgárságról = Közlöny, 1974/4. 5., 1/1975. sz. tanácsrendelet Szeged város zászlajáról = Közlöny, 1975/1. 3., 1/1990. sz. tanácsrendelet Szeged város jelképeiről = Közlöny, 1990/2. 5–9.
  52. Vö. 1/1984. sz. tanácsrendelet. 3. § (2) bek. és 4. sz. melléklet = Közlöny, 1984/3. 4.
  53. L. még a tanácsokról szóló 1971. évi I. törvény végrehajtásáról rendelkező 11/1971. (III. 31.)Korm. rendelet. 12–18. §.
  54. Szilágyi György 2003. 130–133.
  55. 1/1984. sz. tanácsrendelet. 2. számú melléklet. Passim., Az 1983. évi 26. tvr. 3. §-a szerint az együttműködés érdekében bizottság is alakítható volt az egykori szegedi járás településeinek részvételével(Szegedi Városkörnyéki Bizottság). 12/1979. sz. tanácsi határozat a városkörnyéki községekkel valókapcsolatról. A járási hivatallal kötött együttműködési megállapodás tapasztalatairól = Közlöny, 1979/3.5–6.
  56. 13/1972. sz. tanácsi határozat a Szeged Megyei Város és a környező községek egyesítésével kapcsolatos állásfoglalásról = Közlöny, 1972/2–3. 9., 28/1980. sz. tanácsi határozat a peremterületek ellátottságáról = Közlöny, 1980/5. 13–14., 90/1983. sz. VB határozat a peremterületek ellátottságáról =Közlöny, 1983/3. 19–20.
  57. Szeged megyei város és Hódmezővásárhely megyei város tanácsi szervei közötti együttműködési megállapodás = Közlöny, 1980/4. 19–26., 24/1984. sz. Csongrád megyei tanács végrehajtó bizottságának határozata a megyei és helyi tanácsi szervek kapcsolatrendszerének szabályozásáról = Közlöny, 1984/2. 5–10.
  58. A testvérvárosi kapcsolatokról = Közlöny, 1988/7–8. 8–9., 53/1989. sz. tanácsi határozat Szeged testvérvárosi és nemzetközi kapcsolatairól = Közlöny, 1989/7–8–9. 6.
  59. Az 1950. évi 31. tvr., az 1954. évi IX. tv., az 1954. évi 22. tvr., az 1958. évi III. tv., az 1962. évi V. tv., az 1966. évi III. tv., az 1970. évi III. tv., az 1976. évi VI. tv., az 1983. évi III. tv. és az1989. évi XI. tv.
  60. A helyi tanácsok és póttagjainak választásáról szóló 1950. évi szám nélküli NET határozat –1950. szept. 7. (1950. aug. 15., okt. 22.); 1954. évi 10. sz. NET határozat a tanácstagi választás meghatározásáról. (1954. nov. 28.); 1958. évi 18. sz. NET határozat az országgyűlési választások és a tanácsoktagjai általános választásának kitűzéséről. (1958. nov. 16.); 24/1962. sz. NET határozat az országgyűlési választások és a tanácsok tagjai általános választásának kitűzéséről. (1963. febr. 24.); 1/1967. sz. NEThatározat az országgyűlési választások és a tanácsok tagjai általános választásának kitűzéséről. (1967.márc. 19.); 3/1971. sz. NET határozat az országgyűlési választások és a tanácsok tagjai általános választásának kitűzéséről. (1971. ápr. 25.); 2/1973. sz. NET határozat a tanácstagok általános választásának ki-tűzéséről. (1973. ápr. 15.); 3/1980. sz. NET határozat az országgyűlési választások és a tanácsok tagjai általános választásának kitűzéséről. (1980. jún. 8.); 1/1985. sz. NET határozat az országgyűlési képviselő és a tanácstag választásokról. (1985. jún. 8. és jún. 22.).
  61. E választásokról részletesen ír Szilágyi György 2003. 58–75.
  62. 39/1980. sz. tanácsi határozat az állampolgári kötelezettségek teljesítéséről = Közlöny, 1980/7.9–11.
  63. 34/1975. sz. tanácsi határozat a tanácstagok közéleti tevékenységéről = Közlöny, 1975/4. 2.
  64. 24/1974. sz. VB határozat a választási gyűléseken elhangzott javaslatok intézéséről és a társadalmi munka eredményeiről és további feladatokról = Közlöny, 1974/2. 15–16.
  65. Az 1976. évi tanácstagi beszámolók tapasztalatairól szóló összegzés = Közlöny, 1977/2. 15– 21., Tájékoztató az 1978. évi tanácstagi beszámolókról = Közlöny, 1978/1–2. 29–30., Tanácselnöki tájékoztató az 1979. évi tanácstagi beszámolók tapasztalatairól = Közlöny, 1979/4. 24–30., Tájékoztató az1981. évi tanácstagi beszámolók tapasztalatairól = Közlöny, 1981/2. 25–27., 21/1983. sz. tanácsi határozat a tanácstagi munka továbbfejlesztésének feladattervéről = Közlöny, 1983/5. 7–9., Tanácstagi beszámolók = Közlöny, 1987/3–4. 9–12.
  66. 3/1973. sz. tanácsrendelet a lakó- és utcabizottságokról = Közlöny, 1974/1. 2–6., 30/1977. sz. tanácsi határozat a lakó- és utcabizottságok tevékenységéről = Közlöny, 1977/5. 9–11., A lakó és utcabizottságok újraválasztásáról szóló tájékoztató = Közlöny, 1978/1–2. 30–31., 1/1979. sz. tanácsrendelete lakó- és utcabizottságokról szóló rendelkezések egységes szövegéről = Közlöny, 1979/1–2. 5–13.,62/1981. sz. VB határozat a lakó- és utcabizottságok választásáról és idei feladataikról = Közlöny,1981/2. 12–14., A lakó- és utcabizottságok 1982. évi főbb feladatainak meghatározása = Közlöny,1982/2. 26–27., 13/1983. sz. VB határozat a lakó- és utcabizottságok 1983. évi feladatairól = Közlöny,1983/.1. 12., 18–19., Lakóterületi bizottságok a Belvárosban = Közlöny, 1987/5–6. 18.
  67. Ezek statisztikáját l. Szilágyi György 2003. 114.
  68. Szeged m. j. Városi Tanács 1967. évi (1967. ápr. 1–dec. 31.) Munkaterve = Híradó, 1967/4.3–11., Tanácsülések tervezett időpontja és napirendje = Közlöny, 1988/1–2. 13–15., A tanács 1989. évi ülésterve és a végrehajtó bizottság ülésterve = Közlöny, 1989/1–2. 5–10.
  69. 2089/1976. titk. sz. tanácselnöki utasítás a tanácsi testületek elé kerülő előterjesztések tartalmáról = Közlöny, 1975/1. 12–13.
  70. Czifrancs József 1965. 1–7.
  71. Szilágyi György 2003. 175–182.
  72. 8/1972. sz. tanácsi határozat a tanácsrendeletek felülvizsgálatára és alkotására vonatkozó programtervezet elfogadásáról = Közlöny, 1972/2–3. 8–9., 37/1974. tanácsi határozat az 1975. évi tanácsrendelet-alkotási tervről = Közlöny, 1974/4. 7., 40/1975. sz. tanácsi határozat az 1976. évi tanácsrendelet-alkotási tervről = Közlöny, 1975/4. 4., 3/1985. sz. tanácsi határozat a tanácsrendelet-alkotás időszerű feladatairól = Közlöny, 1985/1. 5–7., 36/1986. sz. tanácsi határozat a tanácsrendelet-tervezetek koncepcióiról = Közlöny, 1986/5. 7–8.
  73. 128/1976. sz. VB határozat a tanácskozási központok működésének irányelveiről = Közlöny,1976/4. 10–15., A tanácskozási központok összevonásáról = Közlöny, 1980/7. 3., 5/1980. sz. tanácsi rendelet a tanácskozási központokról = Közlöny, 1980/7. 4–9.
  74. Szilágyi György 2003. 123–174.
  75. 10/1971. sz. tanácsrendelet bizottságok szerevezéséről az 1971. évi I. tv. szerint = Közlöny,1971/2–3. 17., 34/1971. tanácsi határozat a tanácsi bizottságok újraválasztásáról = Közlöny, 1972/1. 3–4.
  76. 14/1979. sz. tanácsi határozat a tanácsi bizottságok munkájáról = Közlöny, 1979/3. 6–7.
  77. 27/1982. sz. tanácsi határozat a tömegközlekedés helyzetéről = Közlöny, 1982/5. 11–12.1/1971. sz. tanácsrendelet egyes lakásügyi jogszabályok végrehajtásáról = Közlöny, 1971/2–3. 3–16.,8/1974. sz. tanácsrendelet a lakásellátási formákra való jogosultságról = Közlöny, 1974/4. 6., 2/1975.sz. tanácsrendelet a házkezelői szolgáltatásokról = Közlöny, 1975/1. 4–6., 3/1975. sz. tanácsrendelet alakóházak rendjéről = Közlöny, 1975/1. 7–11., 151/1980. sz. VB határozat a lakáselosztási, lakásgazdálkodási feladattervről = Közlöny, 1980/7. 15–20., 1/1981. sz. tanácsrendelet egyes lakásügyi jogszabályok végrehajtásáról és a lakásgazdálkodásról = Közlöny, 1981/3. 1–26., 5/1982. tanácsrendelet egyes lakásügyi jogszabályok végrehajtásáról és a lakásgazdálkodásról = Közlöny, 1982/6. 1–25., 195/1982.sz. VB határozat a lakásügyi feladatterv időarányos teljesítéséről = Közlöny, 1982/7. 15–16., 4/1983.sz. tanácsrendelet az egyes lakásügyi jogszabályok végrehajtásáról és a lakásgazdálkodásról (egységes szerkezetben az 5/1982. sz. tanácsrendelettel) = Közlöny, 1984/1. 3–32., 170/1984. sz. VB határozat afiatal házasok és a többgyermekes családok hároméves kiemelt lakásprogramjáról = Közlöny, 1984/8.13–17., 24/1986. sz. VB határozat a lakásgazdálkodási bizottság létrehozásáról = Közlöny, 1986/2. 34–35., 5/1986. sz. tanácsrendelet a lakásügyi jogszabályok végrehajtásáról, a lakás- és telekgazdálkodásról= Közlöny, 1986/4. 2–60. (A további jogszabályok megnevezésétől eltekintünk.)
  78. 2/1984. sz. tanácsi határozat Szeged munkaerőhelyzetéről = Közlöny, 1984/4. 14–16., 50/1986.sz. VB határozat a város munkaerőhelyzetéről = Közlöny, 1986/3. 27., 146/1979. sz. tanácsi határozataz Idegenforgalmi Hivatal munkájáról = Közlöny, 1979/5. 14–15.
  79. 28/1978. sz. tanácsi határozat a munkásművelődés helyzetéről és feladatairól = Közlöny,1978/4–5. 8–10., Szeged Megyei Városi Tanács VI. ötéves terve ifjúságpolitikai célkitűzései = Közlöny,1982/5. 22–28., 34/1986. VB határozat a fiatalok és többgyermekes családok támogatásáról = Közlöny,1986/3. 24., 131/1986. VB határozat a gyermek- és ifjúságvédelem helyzetéről = Közlöny, 1986/6–7.28–30., 3/1987. sz. tanácsi határozat a VII. ötéves ifjúságpolitikai intézkedési tervről = Közlöny,1987/1–2. 12–20., 52/1988. sz. VB határozat a gyermek és az ifjúságvédelem helyzetéről = Közlöny,1988/3–4. 11–13., 57/1988. sz. VB határozat a pályakezdő fiatalok elhelyezkedési lehetőségeiről = Közlöny, 1988/3–4. 13–14.
  80. 38/1982. sz. tanácsi határozat a jogi és igazgatási bizottság megalakításáról = Közlöny, 1982/7.6., 19/1987. sz. tanácsi határozat a hatályos tanácsrendeletek gyűjteményéről = Közlöny, 1987/5–6. 12–13., 30/1978. sz. tanácsi határozat Szeged megyei város első fokú tanácsi szervezetének korszerűsítéséről= Közlöny, 1978/4–5. 12–13., vö 148/1978. sz. VB határozat a tanácsi szervezet korszerűsítéséről =Közlöny, 1978/6. 10–12., 3/1980. sz. tanácsi határozat a tanácsi szervezet korszerűsítésének tapasztalatairól = Közlöny, 1980/1. 5–6., 26/1980. sz. VB határozat a tanácsi munka korszerűsítési feladatairól szóló intézkedési tervről = Közlöny, 1980/1–2. 11–12., 21–27., 2/1987. sz. tanácsrendelet a 30 naposügyintézési határidőnél rövidebb idő alatt intézendő ügyek meghatározásáról = Közlöny, 1987/5–6. 3–9.,112/1980. VB határozat a szakszervezeti jogsegélyszolgálatok és a tanácsi szervek együttműködéséről =Közlöny, 1980/4. 18., 132/1988. VB határozat a végrehajtó bizottság és a Szeged városi szakszervezetibizottság közötti együttműködési megállapodásról = Közlöny, 1988/9–10. 6–10.
  81. Szilágyi György 2003. 270.
  82. 4/1981. sz. VB határozat a végrehajtó bizottság munkamódszeréről = Közlöny, 1981/1. 7–8.,12–18.
  83. A Szervezeti és működési szabályzatok szerint tanácsi vállalatnak és intézménynek minősültek különösen a következő gazdasági egységek: az Ecset- és Seprűgyár, a Férfi és Női Divatszabó Vállalat, a Fodrász Vállalat, a Fonalfeldolgozó Vállalat, a Patyolat Vállalat, a Hangszergyár, az Ingatlankezelő Vállalat, a Közlekedési Vállalat, a Magas- és Mélyépítőipari Vállalat, a Városgazdálkodási Vállalat és a Für-dők Vállalat, továbbá a Beruházási Vállalat, a Sütőipari Vállalat és az Élelmiszerkereskedelmi Vállalat.
  84. L. részletesen: az 1/1984. sz. tanácsi rendelet. 4., 5. számú mellékletét. Passim.
  85. Pl. 137/1987. Csongrád megyei tanács végrehajtó bizottságának határozata Szeged Megyei Városi Tanács végrehajtó bizottsága munkájának értékeléséről = Közlöny, 1987/11–12. 6–8.
  86. 54/1977. sz. VB határozat a végrehajtó bizottság 1977–1980 évekre szóló intézkedési tervéről =Közlöny, 1977/2. 8–9., 148/1977. sz. VB határozat a végrehajtó bizottság középtávú intézkedési tervének végrehajtásáról = Közlöny, 1977/4. 3., 56/1979. sz. VB határozat az 1977–1980. évre szóló intézkedési terv végrehajtásáról = Közlöny, 1979/3. 11.
  87. A végrehajtó bizottság üléseinek tervezett időpontja és napirendje = Közlöny, 1988/1–2. 15–19.
  88. 38/1980. sz. VB határozat az 1980. évi ellenőrzési tervről = Közlöny, 1980/1–2. 13–14., Szeged megyei városi tanács végrehajtó bizottságának 1982. évi ellenőrzési terve = Közlöny, 1982/2. 18–25., 29/1983. sz. VB határozat a végrehajtó bizottság ellenőrzési tervéről = Közlöny, 1983/2. 16., Jelentés Szeged megyei városi tanács végrehajtó bizottsága 1984. évi ellenőrzési tervéről = Közlöny,1984/4. 20–25., 53/1986. sz. VB határozat a végrehajtó bizottság 1986. évi ellenőrzési tervéről = Közlöny, 1986/3. 29–33.
  89. Papós Mihály 1990.; Papós Mihály 1996.
  90. 124/1971. sz. VB határozat a végrehajtó bizottság határozatainak végrehajtásáról = Közlöny,1972/1. 7–8., 240/1974. sz. VB határozat a végrehajtó bizottsági határozatok végrehajtásáról = Közlöny,1974/4. 18., 21/1977. sz. VB határozat a végrehajtó bizottság határozatainak végrehajtásáról = Közlöny,1977/1. 7–8., 2/1979. sz. tanácsi határozat a vb 1978. évi munkájáról = Közlöny, 1979/1–2. 14.,22/1980. sz. VB határozat a végrehajtó bizottság határozatainak végrehajtásáról = Közlöny, 1980/1–2.11., 188/1981. sz. VB határozat Szeged megyei városi tanács végrehajtó bizottságának munkájáról =Közlöny, 1982/1. 9–15., 4/1982. sz. VB határozat a testületi jelentések, a határozatok végrehajtásáról ésa végrehajtásról szóló beszámolás követelményeiről = Közlöny, 1982/1. 17–25.
  91. 2/1975. sz. tanácsi határozat a végrehajtó bizottság 1974. évi munkájáról = Közlöny, 1975/1.12., 5/1978. sz. tanácsi határozat a vb 1977. évi munkájáról = Közlöny, 1978/1–2. 7–8., 11/1978. sz. tanácsi határozat a vb határozatai végrehajtásának ellenőrzéséről = Közlöny, 1978/1–2. 13., 6/1982. sz. tanácsi határozat a végrehajtó bizottság 1981. évi munkájáról = Közlöny, 1982/2. 5–6., 74/1982. sz. VBhatározat a végrehajtó bizottság 1980. és 1981. évi határozatainak végrehajtásáról = Közlöny, 1982/3.9–10., 27/1983. sz. VB határozat a végrehajtó bizottság 1982. évi határozatainak végrehajtásáról =Közlöny, 1983/2. 15.
  92. 158/1974. sz. VB határozat a felügyeleti vizsgálatok rendjéről = Közlöny, 1974/3. 17–19.,77/1979. sz. VB határozat az ellenőrzési szabályzat jóváhagyásáról = Közlöny, 1979/4. 4., 14–24.
  93. 114/1977. sz. VB határozat a munkahelyi demokrácia érvényesüléséről a tanácsi szervezetben =Közlöny, 1977/3. 18–19.
  94. 260/1972. sz. VB határozat a tanács apparátusának káderhelyzetéről = Közlöny, 1972/4. 19–20., 92/1974. sz. VB határozat a tanácsi apparátus káderhelyzetéről, a személyzeti munkáról = Közlöny,1974/3. 12–13., 72/1975. sz. VB határozat a szocialista munkaverseny szervezéséről és irányításáról =Közlöny, 1975/2. 11–12., 101/1975. sz. VB határozat a jogalkalmazás jogpolitikai irányelveinek hatályosulásáról, a tanácsi munkában = Közlöny, 1975/2. 14–15., 158/1976. sz. VB határozat a tanácsi apparátus káderhelyzetéről = Közlöny, 1976/5. 11–13., 201/1976. VB határozat a jogalkalmazás jogpolitikai irányelveinek hatályosulásáról = Közlöny, 1976/6. 12., 62/1978. sz. tanácsi határozat a hatósági munkáról = Közlöny, 1978/3. 11–14., 147/1980. sz. VB határozat a tanácsi apparátus káderhelyzetéről és a személyzeti munkáról = Közlöny, 1980/7. 13–15., 82/1988. VB határozat a jogalkalmazás jogpolitikai elveinek érvényesüléséről a hatósági munkában = Közlöny, 1988/7–8. 4.
  95. 182/1987. sz. VB határozat a végrehajtó bizottság és a Hazafias Népfront városi bizottsága közötti együttműködési megállapodásról = Közlöny, 1987/11–12. 12–19.
  96. 55/1988. sz. tanácsi határozat a végrehajtó bizottság visszahívásáról = Közlöny, 1988/11–12.15.
  97. Csm. tanácsi tisztségviselő 2007. 34.; Szilágyi György 2003. 51. Fontos megjegyeznünk, hogy a zárójelekben e személyek eredeti foglalkozását jelöltük meg! Róluk és számos más, általunkis megnevezett személyről életrajz olvasható: Életrajzi lexikon 1987.
  98. Szegeden a vb-elnök- és tanácselnök-helyettesek a következő személyek voltak: Hegedűs Jenő(nincs adat, 1950), Nagy István (hagymakertész, 1950–1954), Tombácz Imre (szabósegéd, 1950–1956),Vincze Antal (gyári munkás, 1954–1958), Perbíró József (egyetemi docens, 1956–1957), Biczó György(technikus, 1956–1957), Ladányi Benedek (szabósegéd, 1957–1961), Tari János (tanár, 1958–1963), Ár-vai József (mérnök, 1962–1968), Papp Gyula (tanár, 1963–1974), Halász Árpád (vasesztergályos, 1968–1970), Takács János (építészmérnök, 1971–1973), Prágai Tibor (közgazdász, 1973–1985), BányainéBirkás Mária (tanár, 1975–1983), Müller Józsefné (középiskolai tanár, 1983–1990), Csonka István (gépésztechnikus, 1985–1989), Gyimesi József (könyvelő, társadalmi tiszteletdíjas, 1990) és Takács Máté(építészmérnök, társadalmi tiszteletdíjas, 1990). Csm. tanácsi tisztségviselő 2007. 34.; SzilágyiGyörgy 2003. 51–52., 241–242. Fontos megjegyeznünk, hogy a zárójelekben e személyek eredeti foglalkozását jelöltük meg!
  99. 21/1985. sz. VB határozat az 1984. évi pénzügyi, gazdasági ellenőrzések tapasztalatairól = Közlöny, 1985/1. 17.
  100. 7/1977. sz. VB határozat a trolibusz-közlekedés bevezetésének vizsgálatáról = Közlöny, 1977/1. 5–6., 18/1979. sz. VB határozat a trolibuszközlekedés bevezetésének gazdasági vizsgálatáról = Közlöny, 1979/1–2. 22–23., 8/1983. sz. VB határozat a trolibuszközlekedés továbbfejlesztéséről = Közlöny,1983/1. 11–12., 27/1986. sz. VB határozat a tömegközlekedés helyzetéről Szegeden = Közlöny, 1986/2. 36–37.
  101. 183/1982. sz. VB határozat a környezetvédelmi feladatokról = Közlöny, 1982/7. 13–14.
  102. 5/1982. sz. VB határozat az ügyfélfogadás szabályairól (egységes szerkezetben a 129/1976. sz.VB határozattal) = Közlöny, 1982/1. 25–26., 166/1983. sz. VB határozat az ügyfélfogadás rendjéről =Közlöny, 1983/6. 13–15., 62/1986. sz. VB határozat az ügyfélfogadási rendről = Közlöny, 1986/5. 8–10., 7/1987. sz. VB határozat a tanácsi szervek ügyfélfogadásáról = Közlöny, 1987/1–2. 21–24.
  103. A VB titkári teendőket először Mison Gusztáv látta el (gyári munkás, 1950–1954), majd Szilágyi András (géplakatos, 1954–1956), Nagy Miklós (tisztviselő, 1956–1958), Dáni Sándor (vasesztergályos,1958–1961), Csikós Ferenc (MÁV-alkalmazott, 1962–1987), Szentandrási Lajosné (jogász, 1988–1989)és Tóth László (jogász, 1989–1990). Csm. tanácsi tisztségviselő 2007. 34.; Szilágyi György2003. 52. Fontos megjegyeznünk, hogy a zárójelekben e személyek eredeti foglalkozását jelöltük meg!
  104. 146/1980. sz. VB határozat a hatóságfelügyeleti tevékenységről = Közlöny, 1980/7. 12–13.164/1980. sz. VB határozat a tanácsi ügyiratkezelés értékeléséről = Közlöny, 1980/7. 21., 88/1981. sz.VB határozat a tanácsi felügyeleti ellenőrzésekről = Közlöny, 1981/4. 4., 11–19., 168/1982. sz. VB határozat a központi ügyiratkezelő létrehozásáról a városi tanácsi szervezetnél = Közlöny, 1982/7. 12–13., 65/1984. sz. Csongrád megyei tanács végrehajtó bizottságának határozata. Szabályzat a tanácsi szervek felügyeleti vizsgálatának rendjéről = Közlöny, 1984/5. 4–13., 46/1985. sz. VB határozat a felülvizsgálati kérelmek intézésének tapasztalatairól = Közlöny, 1985/2. 14–15.
  105. Az első kerületi VB elnökei Mison Gusztáv (gyári munkás, 1954–1967), Varga János (esztergályos, 1967–1970) és Korek Józsefné (munkás, 1970–1971) voltak. A második kerületben az elnöki teendőket Csúri Mihály (építőmunkás, 1954–1958), Lacsán Mihály (cipészsegéd, 1958–1967) és Pántya József (gépésztechnikus, 1967–1971) látták el. A harmadik kerület első VB elnöki tisztét idősebb Komócsin Mihály (cserepezősegéd, 1954–1957) töltötte be, majd őt Vereska András (gyári munkás, 1957–1958) és Vincze Antal (gyári munkás, 1958–1971) követte. Csm. tanácsi tisztségviselő 39–40.;Szilágyi György 2003. 52–53. Fontos megjegyeznünk, hogy a zárójelekben e személyek eredeti foglalkozását jelöltük meg!
  106. 31/1971. sz. tanácsi határozat a kerületi hivatalok működésének tapasztalatairól = Közlöny,1972/1. 2–3., 20/1978. sz. VB határozat a III. kerületi hivatal tevékenységéről = Közlöny, 1978/1–2.17–18., 30-7/1971. (T. K. 22.) MT TH utasítás a megyei városi tanács végrehajtó bizottsága kerületi hivatalának feladatait, hatáskörét és hatósági jogkörét tartalmazó jegyzék egységes szerkezetben történő közzétételéről. Tanácsok Közlönye, 1971/22. 573–604.
  107. Közegészségügyi és Népjóléti Oszt. (1950–1951), Egészségügyi Oszt. (1951–1990).
  108. Építési és Közlekedési Oszt. (1950–1954, 1957–1990), Városi és Községgazdálkodási Oszt.(1954–1957), Építési és Közlekedési Oszt. (1957–1990).
  109. Igazgatási Oszt. (1950–1990).
  110. Ipari és Kereskedelmi Oszt. (1950–1951), Ipari Oszt. (1951–1957), Műszaki Oszt. (1957), IpariOszt. (1957–1988), Kereskedelmi és Termelési Oszt. (1988–1990).
  111. Ipari és Kereskedelmi Oszt. (1950–1951), Begyűjtési és Kereskedelmi Oszt. (1951–1953), Kereskedelmi Oszt. (1953–1988), Kereskedelmi és Termelési Oszt. (1988–1990).
  112. Mezőgazdasági Oszt. (1950–1967), Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Oszt. (1967–1988), Kereskedelmi és Termelési Oszt. (1988–1990).
  113. Terv-, Statisztikai és Munkaerőgazdálkodási Oszt. (1950–1951), Munkaerőgazdálkodási Oszt.(1951–1957), Munkaügyi Oszt. (1957–1988), Terv- és Munkaügyi Oszt. (1988–1990).
  114. Oktatási és Népművelési Oszt. (1950–1954), Oktatási Oszt. (1954–1957), Népművelési Oszt.(1954–1957), Művelődési Oszt. (1957–1990).
  115. Pénzügyi Oszt. (1950–1990).
  116. Személyzeti és Oktatási Oszt. (1958–1971), Személyzeti és Továbbképzési Oszt. (1971–1990).
  117. Terv-, Statisztikai és Munkaerőgazdálkodási Oszt. (1950–1951), Terv- és Statisztikai Oszt.(1951–1954), Tervoszt. (1954–1988), Terv- és Munkaügyi Oszt. (1988–1990).
  118. Ifjúsági és Sportoszt. (1987–1990).
  119. Titkárság Gazdasági Oszt. (1979–1984), Gazdasági Ellátó Szervezet (1984–1990).
  120. Titkárság Szervezési és Jogi Oszt. (1962–1990).
  121. 1984-ben már nem léteztek önállóan a következő szakigazgatási szervek: Kommunális Oszt.(1952–1954) és Lakásgazdálkodási Oszt. (1950–1951). A legjelentősebb átalakítást 1988-ban végezték.Erről l. 7/1988. sz. tanácsi határozat a városi szakigazgatási szervek átszervezéséről = Közlöny, 1988/1–2. 7–8. Részletesen l. Csm. tanácsi tisztségviselő 2007. 35–39.
  122. 35/1984. sz. Csongrád megyei tanács végrehajtó bizottságának határozata. Szabályzat a testületi előterjesztések előkészítésére és a döntések végrehajtására = Közlöny, 1984/4. 7–13.
  123. 58/1976. sz. VB határozat a szocialista munkaversenyről a tanácsi vállalatoknál = Közlöny,1975/2. 14.
  124. 65/1981. sz. VB határozat az Ipari Oszt. tevékenységéről = Közlöny, 1981/2. 16–17.,189/1981. sz. VB határozat a Titkárság Szervezési és Jogi Oszt. tevékenységéről = Közlöny, 1981/6.37–39., 26/1982. sz. VB határozat a Tervoszt. tevékenységéről = Közlöny, 1982/1. 32–33., 183/1986.sz. VB határozat a Titkárság Szervezési és Jogi Oszt. munkájáról = Közlöny, 1986/6–7. 41–42.,200/1986. sz. VB határozat a Tervoszt. tevékenységéről = Közlöny, 1986/8. 15–16.
  125. 102/1975. sz. VB határozat az ügyfélfogadás rendjéről = Közlöny, 1975/2. 15–16., 129/1976.sz. VB határozat az ügyfélfogadás szabályozásáról = Közlöny, 1976/4. 15–17.
  126. L. részletesen az 1/1984. sz. tanácsi rendelet 7. számú mellékletét! Passim.
  127. 7/1972. sz. tanácsi határozat együttműködési megállapodásról a Hazafias Népfront Szeged városibizottsága és Szeged Megyei Város Tanácsa között = Közlöny, 1972/2–3. 6–8., 18/1978. sz. tanácsi határozat a tanács és a Hazafias Népfront kapcsolatáról a várospolitikában = Közlöny, 1978/3. 6–7., 21–29., 16/1981. sz. tanácsi határozat a tanács és a Hazafias Népfront városi bizottságának kapcsolatairól a város politikában, az együttműködési megállapodások értékeléséről = Közlöny, 1981/5. 6–7., 14/1987.sz. tanácsi határozat a tanács és a Népfront együttműködéséről = Közlöny, 1987/5–6. 12., 182/1987. sz.VB határozat a végrehajtó bizottság és a Hazafias Népfront városi bizottsága közötti együttműködési megállapodásról = Közlöny, 1987/11–12. 12–19., 15/1979. sz. tanácsi határozat a KISZ városi bizottságával kötött együttműködési megállapodás módosításáról = Közlöny, 1979/3. 7–8., 17–25., 183/1987.sz. VB határozat a végrehajtó bizottság és a KISZ Szeged városi bizottsága közötti együttműködési megállapodásról = Közlöny, 1987/11–12. 20–26.; Gergely Ferenc 2008. 93–99.
  128. 1972. évi I. törvény az 1949. évi XX. törvény módosításáról és a Magyar Népköztársaság alkotmányának egységes szövegéről. 3. §; Pillók János 1968. 74–76.
  129. Szilágyi György 2003. 229–230.
  130. Az általunk is hivatkozott 2/1971. sz. tanácsrendelet megalkotásában pl. Komócsin Mihály, akkori Csongrád megyei tanácselnök tevékenyen részt vett 36 módosító indítványt terjesztve elő. SZVT jkv.1971. okt. 27. 2. napirendi pont. 4–8.
  131. Érdekességként l. Zrinszky László 1982.
  132. 137/1987. Csongrád megyei VB határozat a Szeged Megyei Városi tanács végrehajtó bizottsága munkájának értékeléséről = Közlöny, 1987/11–12. 6–8., 4/1988. sz. Csongrád megyei tanácsrendelet arendkívüli események jelentési rendszeréről és a biztonságot növelő szolgálat szabályairól = Közlöny,1988/11–12. 3–6., 115/1988. sz. Csongrád megyei VB határozat a hatósági munka tapasztalatairól és az állampolgári fegyelem alakulásáról = Közlöny, 1988/11–12. 13–15. p
  133. Oltvai Ferenc 1964. 1–2.; Balla Sándor 1964. 7–12.; Szilágyi György 1964. 13–16.; Balla Sándor 1965. 7–13.; Varró Vince 1965. 14–15.; Sziládi Sándor 1965. 16–18.; Nagy Sándor 1965. 19–21.; Czifrancs József 1965. 1–7.; Antali Sándor 1965. 9–10.; Balla Sándor19661–7.; Nagymihály Sándor 1966. 3–5.; Hofgeszang Péter 1967. 1–3.; Szilágyi György1967 3–8.; Süveges Erni 1968. 1–6.; Varga János 1969. 6–10.; Csikós Ferenc 1970. 3–7.; Papp Lajos 1970. 2–6.; Biczó György 1970. 3–6.; Sz. Simon István 1971. 1–6.
  134. Dallos Ferenc 1950. 507–515.; Bodovszky Gyula 1952. 350–356.; Zagyva Imre 1960.853–857.; Farkas Ottó 1963. 908–918.; Károlyi József 1967. 628–635.
  135. 341/1949. (VII. 17.) MT határozat a közigazgatási számrendszer tárgyában; 178/1951. (IX. 30.)MT rendelet az állami szervek iratainak csoportszámos nyilvántartásáról.
  136. 1019/1974. (V. 2.) MT határozat az állami személyzeti munkáról; 1025/1971. (VI. 22.) Korm.határozat a tanácsi dolgozók képesítéséről; 2/1971. (XII. 4.) MT TH rendelkezés a tanácsi dolgozók ké-pesítéséről szóló 1025/1971. (VI. 22.) Korm. határozat végrehajtásáról. = Tanácsok Közlönye, 1972/16.251–253., 1/1982. (V. 6.) MT TH rendelkezés a tanácsi dolgozók képesítéséről. = Tanácsok Közlönye,1982/13. 367–370.
  137. 49/1988. sz. tanácsi határozat Papp Gyula összeférhetetlenségi ügyében. SZVT jkv. 1988. dec.2. 6–17., 51/1988. sz. tanácsi határozat Papp Gyula tanácselnöki tisztségből való felmentéséről. SZVTjkv. 1988. dec. 2. 17.
  138. 52/1988. sz. tanácsi határozat Csonka István összeférhetetlenségi ügyében. SZVT jkv. 1988.dec. 8. 2–3.
  139. 55/1988. sz. tanácsi határozat a végrehajtó bizottság visszahívásáról. SZVT jkv. 1988. dec. 8.6–13.

 

 

   
Előző fejezet Következő fejezet