Előző fejezet Következő fejezet

C

 

Cajus Gábor István (Kis-Telek, Baranya megye, 1802.—Szeged, 1869. máj. 17.) orvos. Mendel szegedi kereskedő, háztulajdonos és neje Pollák Krészl fia. Középiskoláit Szegeden a kegyesrendiek gimnáziumában végezte (1818—1825). Majd a pesti tudományegyetem orvos karának lesz hallgatója, ahol 1832-ben orvos-doktori oklevelet szerez. Az ennek alapjául szolgáló értekezését Szegeden jelentette meg. Itt telepedik meg és kéri diplomája kihirdetését. Városi polgár és a választott község tagja. Gyakorló orvos, de később pályázik városi orvosi állásra. 1849—1850-ben a szegedi városi kórház igazgató főorvosa. Sebész. 1852-ben értekezést tesz közzé „Das Rokus-spital in Szegedin" címmel. A Szeged-Bei városi Kaszinónak újraalakulása előtt és után is tagja, majd 1858— 1865-ben igazgatója. Finom, kedves modora, közjótékonykodása, alapítványai közkedveltté tették. Szegeden köt házasságot Abelesz Reginával, kitől Gábor István Károly (xl828) és Regina nevű gyermeke származott (xl831). Hatvanhat évesen hal meg. Szegeden a Laudon utcában volt házingatlana, ebben lakott és tartott fenn orvosi rendelőt. Az István utónevet áttérésekor vette fel (1847). 26,88,96,110,269.

Cajus Mendel Mihály (Kis-Telek?—Szeged, 1833.) kereskedő (mercator-questor). Ha Szinnyeinek — Reizner adatain alapuló — közlése aggálytalan, úgy a Dunántúlról, Baranya megyéből, Kis-Telekről költözhetett Szegedre a múlt század legelején. Fiát már itt járatta gimnáziumba. Kereskedést nyitott és hamarosan házat vásárolt. Tevékeny tagja lett a Szegedi Zsidó Hitközségnek, melynek előbb esküdtje, majd ülnöke, bírája, választmányi tagja, elnöke. Adományoz az első zsinagóga építésére, annak előimádkozója, imaszéktulajdonosa. Iskolafelügyelőbizottsági tagja. A Tal-mud-Tóra Chevra egyik alapító tagja. Szegeden nősül, neje Pollák Krészl, Herzl Fülöp özvegye, kitől Gábor, Farkas, Teréz és May-rem gyermekei származtak.88.

Cicatricis Pál (Andocs, 1827. júl. 1.—Szentes, ?) dezséri nemes. Mihály és Rudics Éva fia. 1848— 1849-ben a szegedi 3. honvéd zászlóalj főhadnagya. Világosnál teszi le a fegyvert. Az Alkotmányos élet helyreállta után Szentes város főjegyzőjévé választja. A zászlóaljnak harmincéves szegedi találkozóján részt vesz. Neje haraszti Koromzay Alojzia, kitől Géza, Béla, Kálmán, Etel, Lajos, Gyula, Paula és János gyermekei származtak. 157.

Clausel 1. Klauzál 256.

Curry Richárd (Budapest, 1879. jan. 20.— Budapest, 1945. márc. 22.) ítélőbíró. Béla Ferenc MÁV főellenőr és Krautwald Margit fia. Iskoláit Budapesten és 1889-től Szegeden végezte a piaristáknál. Az egyetemet Budapesten látogatta. Jogi doktori diplomát szerzett 1903-ban és bírói pályára lépett. 1902—1903 szegedi jb. joggyakornok, 1904—1905 törvényszéki aljegyző, 1907 jegyző. Bírói gyakorlati vizsgát tett 1907-ben és 1908-ban. Makói 1909—1911 járásbíróság bírája, de 1914-ben már ismét Szegeden van és az első világháborúban hadbíró, majd a kir. törvényszék bírája. Tovább emelkedve a ranglétrán hamarosan az itteni ítélőtábla bírája és elnöki titkára, majd tanácselnöke és végül 1944-ben elnöke. A város kiürítésekor Budapestre távozik, ahol nélkülözések következtében meghal. Szegeden 1903. jan. 14-én nősült, neje Katona Vilma, kitől Margit nevű leánygyermeke származott. A Szeged-Rókusi r. k. egyházközségnek elnöke volt és a Kossuth Lajos sugárút 26. sz. alatti ház volt tulajdona, melyben lakott. Kitüntetései közül kiemelendő a pápai Szent Gergely rend. 274.

Csakovácz György (Szeged, 1819. ?—Szeged, 1876. jún. 13.) ügyvéd. Szerb nemzetiségű. Iskoláit Szegeden, középiskolát az itteni piarista gimnáziumban végezte. A pesti tudományegyetem állam és jogtudományi karának hallgatóként szerzett végbizonyítványt. 1841-ben tett — kitűnő eredménnyel — ügyvédi vizsgát és szerzett ügyvédi diplomát, melyet Szegeden hirdettetett ki. Itt kezdte meg ügyvédi gyakorlatát és 1843-ban a város polgárai közé is felvették. Hamarosan házat vásárolt a Piarista utcában 2566 helyrajzi számon, mely ingatlan feltehetően azonos a később említett Ipar u. 21. és Templom tér 9. számúval és ebben lakott és tartott fenn ügyvédi irodát. A ház az 1879-es árvizet is átvészelte. Élénk részt vett a város közéletében és a görög-keleti szerb egyházközösség ügyeinek vitelében. 1848-ban pályázik a városi főügyészi, illetve alügyészi állására, de más pályázókkal szemben alul marad. 1848-ban elmenekül Szegedről. Az 1848—1849-es forradalomban nem vett részt. Ennek folytán Világos után eredménnyel pályázik városi állásra. Előbb a pest-budai ker. főispán kinevezi szegcdi községválasztmányi taggá, majd pedig városi helyettes ügyész lesz. Csongrád, megye Rögtönítélő Törvényszékének ülnöke. Ügyvédi tevékenysége felduzzadása folytán 1855-ben közmegbízatásairól lemond. Az ügyvédi gyakorlat folytatását az abszolutizmus alatt is engedélyezték részére, de „próba-tét"-re kötelezték a Birodalmi törvényből. 1859-ben tagja lesz a Szeged-Belvárosi Kaszinónak. Neje Csokira Polixéna. A megalakuló Ügyvédi Kamarába felvételét már nem kérte. Halálakor 57 éves volt.89.

Csaplár Benedek. (Dunaszerdahely, 1821. jan. 3.—Budapest, 1906. aug. 19.) Utóneve eredetileg: Gáspár. Kegyesrendi szerzetestanár. Ignác takácsmester és neje Dobos Erzsébet fia. Iskoláit Érsekújváron, Pozsonyban és Nagyszombatban végezte. 1836. szept. 14-én Privigyén beöltözik piaristának. Mint novicius tanít Privigyén, Podolinban, Besztercén. Bölcseleti tanfolyamot Kolozsváron végez. Teológiát Nyitrán és Szentgyörgyön tanul. 1846. júl. 26-án tesz fogadalmat és még ez év augusztus 6-án pappá szentelik. Tanári működését Kolozsváron kezdi, de a második évben bele kerül az 1848-as mozgalmakba, mire szülei hívására hazatér. A forradalmi események elől Magyar-Óvárra megy, de könyvei és írásai visszahagyva elkallódnak. Világos után betegszabadságot kér és Szentgyörgyre megy. Az abszolutizmus elején Léván, majd Nyitrán tanít és 1853-ban Szegedre rendelik, ahol élete legtermékenyebb korszakát éli le tizennégy évet szentelve a szegedi ifjúság oktatásának nevelésének. Részt vállal a város közéletében, propagálja Dugonics András munkásságának megismerését, szorgalmazza szobrának felállítását, Történelmi Társulat alapítása érdekében tevékenykedik, síkra száll a város történetének megírása érdekében, árvaház létesítéséért küzd, lemásolja a szegedi boszorkányperek jegyzőkönyveit, szorgos gyűjtője a környékbeli néphagyománynak, Iparos-legény Egylet létrehívását egyengeti. A helyi sajtóban állást foglal a várost érintő minden fontosabb kérdésben és készséggel adakozik nemes célokra. Publicisztikai munkássága az országos szaklapokra is kiterjed. Sorozatosan jelennek meg cikkei a gimnázium évkönyveiben, a Szegedi Híradóban, a Szeged-ben, a Szegedi Néplapban. Számos önálló munkája és hírlapi cikke különnyomatban is megjelenik Szegeden. Eredményes munkásságának itt az vet véget, hogy a tatai gimnázium igazgatójává delegálja rendje. 1870-ben pedig felmentik minden kötelezettsége alól és Budára rendelik kutató munkára, a rend történetének megírása végett. Ennek elkészíti részletes tematikáját, de emellett számos más munkája is napvilágot lát. A Magyar Tudományos Akadémia levelező, számos történelmi és egyéb társaság tagja Esti sétája alkalmából ért durva támadás következtében elszenvedett combcsonttörése, és a fellépett komplikációk vetettek véget életének. 92.

Csapó Ferenc Pál (Darvas, 1885. júl. 6.— Budapest, 1958. ?) Dezső földbirtokos és gyöngyi Borbola Albertina fia. Fogarason gazdasági Akadémiát végzett. Darvasi birtokos, oki. gazda. Bihar megyei Gazdasági Egyesület titkára. A Mezőhegyesi Állami Gazdaság, majd a Miklapusztai Állami birtok igazgatója. Állampusztai rabgazdasági igazgató. Szegeden 1918. dec. 14-én köt házasságot Csikós Nagy Margittal, mely gyermektelen maradt. 1923— 1924-ben a Szeged-Belvárosi Kaszinó gazdája. Az első Világháborúban katonai és 43 havi frontszolgálatot teljesít, t. főhadnagyként szerel le, majd századossá lép elő. Mackensen tábornok hadsegéde volt. M. kir. gazdasági főtanácsos. Szegeden a belvárosi temető családi sírboltban nyugszik. 226, 231, 231, 271.

Csavojszky Jozefa (Szeged, 1810. ?—Szeged, 1882. mára 5.) becenevén: Pepi. József városi tanácsnok és neje leánya. Szegeden 1827. nov. 29-én házasságra lép varsányi Vedres István ügyvéddel, ki ekkor Szeged város vica-fiscalisa. Házasságából — férje hirtelen elhalálozása után — Gyula fia született. Nevezett később Nagykárolyban vadászat közben eltévedt golyó áldozata lett. Ott temette el, majd exhumáltatta és haza hozatta tetemét. Tíz évvel fia halála után, mint 35 éve özvegy határozza el magát második házasságra és férjhez megy a nála 15 évvel fiatalabb Szegedre települt csőglei Gaál Mihály kereskedőhöz. Nevezett is özvegy ember volt és első házasságából öt éves Endre fiát hozta az új házasságba. De az esküvő után két évre meghalt és özvegye maga nevelte fel mostoha fiát annak szárnyrabocsátásáig. Hetvenkét évesen hunyt el. 249/42, 296/40.

Csavojszky József (Szeged, kb. 1775.—?) városi tanácsnok. János városi tanácsnok és Liska Erzsébet fia. Iskoláit Szegeden, gimnáziumot a piaristáknál végzett. Feltehetően jogot végzett a pesti tudományegyetemen és ezt követően Szeged városnál talált állásra. E pályán előrehaladva végül városi tanácsnoknak választották meg. Házasságából Jozefa nevű leánygyermeke származott (xl810). 249/42.

Csávossy család, csávosi és bobdai. A Torontál megyébe a XIX. század elején áttelepülő Csávossy István által alapított család. Alapítója 1854-ben szerzi meg Csávos község tulajdonát és 1867-ben nemességet kap, előnév használati joggal. Fia Béla, 1911-ben bárói rangra emelkedik. 35.

Csávossy Júlia, csávosi és bobdai. Czímer szerint Vedres István neje volt. Ez téves. Vedres István 1792-ben nősült és Rózsa Terézt vette feleségül, ki őt túlélte és akitől minden gyermeke származott. Vedres házasságkötésekor 27 éves volt, nem valószínű, hogy előbb is kötött volna házasságot. Egyébként a Csávossy család Torontál megyei megalapítója jóval Vedres fentebb ismertetett házasságkötése után települt át Torontál megyébe, itteni vagyonszerzése, nemesi rangra emelése jóval később történt. E családban egyébként Júlia nevű leányt nem sikerült kimutatni. így a Czímer által említett festmény, amely Vedres életében készült, nem ábrázolhatott Csávossy leányt. Egyébként Vastagh János életkora is kizárja az említett festménynek Vedres életében való keletkezését. A tévedést az okozhatta, hogy István nevű fiának Csavolyszky Josephin volt a neje. 35, 249/40, 170, 216.

Csecse János 1. ifj. Felmayer János.

Csenky Lajos Ferenc (Szeged, 1891. okt. 4.—?) banktisztviselő. Gábor posta altiszt és neje Rózsa Julianna fia. Iskoláit Szegeden végezte, a gimnázium négy alsó osztályát a piaristáknál (1901—1904). Később a Szegedi Csónakázó Egylet tagja és díjnyertes versenyzője. A bank-szakmát választja élethivatásnak. A Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja. Újszegeden Pillich Kálmán u. 16. sz. a. lakott. A szegedi kir. törvényszék írásszakértője volt, s szakértője az Országos Hitelvédő Egyletnek. A Szeged-Csongrádi Takarékpénztár cégvezetője és váltóosztály vezetője (1938). „Szeged közigazgatási, kereskedelmi és hiteléleté"-t ismertette a Csongrád megyei monográfiában (1938). 274.

Csenky Sándor (Szeged, 1879. márc. 4.— Szeged, 1953. aug. 28.) honvéd ezredes. Gábor és Rózsa Julianna fia. Iskoláit Szegeden végezte. 1899-ben a Szegedi Kerékpár és Testgyakorló Kör díjnyertes tagja, majd titkára. Az első világháború alatt a szegedi 5. honvéd gy. ezred kötelékében főhadnagyként küzd, s a háború végével átkerül a m. kir. honvédség kötelékébe, ahol alezredesi rangban éri el a nyugalomba vonulást. Ekkor ezredessé léptetik elő. A „Magyar Érdemrend" tiszti keresztjének tulajdonosa (1940). A Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja. Tusnádon 1910-ben köt házasságot Keresztesi Erzsébettel. Haláláig Szegeden, Hóbiárt basa u. 28. sz. a. lakott. 274.

Cserép Sándor (Kiskunfélegyháza, 1849. nov. 12.—Szeged, 1905. okt. 3.). Szerény környezetben élt szülők gyermeke. Iskoláit részben szülővárosában, részben a szegedi piarista gimnáziumban végezte. 1869. szept. 8-án beöltözik a kegyes tanítórendbe. Noviciusként Vácott tölt egy évet, majd Nyitrára megy, ahol magánúton tanul teológiát. Léván, Nyitrán, Vácott és Nagybecskereken tanít. 1873. nov. 16-án tesz fogadalmat és 1874. szept. 1-én pappá szentelik. Gyorsíró tanári oklevelet is szerez. Sátoraljaújhelyen kezdi tanári működését; innen kerül 1877-ben Szegedre a magyar és latin nyelv oktatására. Itt bontakozik ki a maga teljességében pedagógiai tehetsége és irodalmi tevékenysége. Bekapcsolódik a város társadalmi életébe, tagja lesz a szegedi Dugonics Társaságnak, annak történelmi osztályába kerül és az évek folyamán számos előadással szerepel a felolvasó üléseken. Felolvasott dolgozatai és egyéb értekezései részben az intézeti értesítőben, részben pedig a Dugonics Társaság évkönyveiben, valamint a szegedi és félegyházi sajtóban látnak napvilágot. Később a szegedi társasház másodfőnöke és a gimnázium igazgatója. Városi törvényhatósági bizottsági tag. Iskolaszéki tag. A Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja és választmányi tagja. Czimernek tanára volt. Nagy részvéttel temették. 191.

Csermák Antal György (Morvaország? 1774?—Veszprém, 1822. okt. 25.). Magát Edler von D'Dluijk und Rohans-nak, illetve luid-hohani-nak írta. Használta még a Tu-nyik Hrbac d'Kressak és Tunikar nevet is. E megjelöléseket az irodalom kétkedéssel kezeli, mégis felteendő, hogy azok, származására vonatkozó utalásokat tartalmaznak. Korában hírlett, hogy talán ülyésházy István gróf (1762—1838) trencséni főispán természetes fia lenne, de ez életkorának felderítése után nem valószínű. E fáma szerint anyja előkelő cseh-morva hölgy lett volna. Bécsben tűnik föl a XVIII. század elején és ekkor már mint kitűnően képzett muzsikust ismerik, ki zenét is szerez és szerzeményeit maga kottázza. Kitűnő hegedűs volt és hegedű oktató tanár. 1795-ben Pest-Budán találjuk, ahol a Kelemen László-féle magyar színtársulat első hegedűse. Bejárja az országot és virtuozitásával mindenütt feltűnést kelt és elismerést arat. Utóbb azonban az alkohol rabja lesz. Gödöllő, Verség, Budakeszi, Pápa, Edelény, Jászó — utóbbi helyen régens chori — szereplési helyei és végül Veszprémben találjuk, már elboruló elmével és itt is éri a halál. Talán nem érdektelen megjegyezni, hogy a Rohan család ausztriai ága Prága elővárosában Smychow-ban székelt. Budapesten utca hirdeti nevét. Érdemes megjegyezni, hogy a Budapesten 1926-ban született és Canadában 1976-ban el-jjalt Csermák Géza néprajztudós, nevét később Rohan-Csermak de Louit et Rohannak jrta és magát Cermák Antal György zeneszerző és a Rohan családtól származtatta, habár Csermák Antal Györgyöt nem állította közvetlen felmenőjének. Utóbbi 48 évet élt. 213.

Csermák Ernő Károly László (Szeged, 1896. ápr.2.—Sopron, 1975. febr. 12.) gyakorló ügyvéd Ernő ügyvéd és Becsey Rozália fia. Iskoláit Szegeden, középiskoláit a piarista gimnáziumban végezte, ahol 1912-ben tett érettségi vizsgát. Majd a pesti egyetemen hallgatott jogot, de tanulmányait megszakította az első világháború. 1915. május 15-én vonult be és végig harcolta a háborút. Hazatérve folytatta tanulmányait és 1919. július 7-én Budapesten nyert jogi doktori fokozatot. Ügyvédjelölti gyakorlatát atyja ipolysági irodájában kezdte, majd Pesten és Szegeden folytatta. Pesten 1923. nov. 12-én szerez ügyvédi oklevelet. A Szegedi Ügyvédi Kamaránál kéri bejegyzését Szeged szék-hellyel és irodáját az édesanyja után örökölt szegedi Széchenyi tér 5. sz. a. ház földszintjén nyitja meg. A Felvidék visszacsatolása után irodáját Ipolyságra helyezi át (1938). A második világháború befejezése után visszatér Magyarországra és Sopronban telepszik le, ott folytatja ügyvédi gyakorlatát. Kitűnő teniszjátékos volt és a szegedi teniszsport megszervezője, állandó versenyzője. 1958. aug. 31-ével az ügyvédi lajstromból törölték. Ipolyságon 1922. jan. 31-én kötött házasságot Gulyás Irén Máriával, kitől Klára és Márta gyermekei származtak. Nyugdíjas ügyvédként vállalati jogtanácsos volt. Tartalékos hadnagy. 274.

Csermák János 1. Csernák János 268.

Csermelényi Iván (Győr, 1820. április 14.— Szeged, 1885. jún. 26.) ügyvéd. Atyja Paraicz. Iskoláit Győrött végezte, majd a pesti tudományegyetemen jogot hallgatott és joggyakorlata után ugyanott 1840. dec. 14-én ügyvédi vizsgát tett. Diplomáját Győrött hirdették ki és itt kezdett ügyvédi gyakorlatot. Itt nősült 1845 elején, feleségül véve Lakner Karolinát, kitől Ottilia leánya származott. 1848-ban a hires „győri tizek" tagja lett, majd Windisch-grátz seregei elől menekült Szegedre és Csermelényi név alatt itt folytatott ügyvédi gyakorlatot. Akárcsak Győrött Szegeden is élénk részt vett a városi társadalmi életében. 1848-ban Pesten „Csermelényi" álnév alatt ügyvédi vizsga kalauzt jelentetett meg. 1861-ben iródája Szegeden a Búza-téren a Fehér keresztnél van. 1862-ben Szeged város tanácsnoka. Ez évben kér és kap névváltoztatási engedélyt. Élénk irodalmi tevékenységet fejt ki, részben írói álnéven jelennek meg cikkei. A Szegedi Híradó külső munkatársa. A Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja, választmányi és bizottsági tagja, könyvtárosa. Társadalmi összejövetelek állandó rendezője. Később társul Toronyi József ügyvéddel és közös irodát visznek a Fekete sas utcai régi megyeház épületében. E társas viszony 1866-ban megszűnik és ő marad a volt közös irodában. Néhány hónappal később irodáját a Templom téri Mása házba teszi át. E hely azonban nem vált be és a következő évben visszaköltözik a volt megyeházba. 1868-ban — feltehetően a hasonló országos megmozdulások hatására — Ügyvéd Egylet szervezésébe fog, de kevés megértéssel találkozik. 1870-ben elvállalja a „Magyar Általános Közgazdászati, ipar és kereskedelmi központi ügynökség" szegedi képviseletét, fiókügynökségének vezetését. Ekkor ügyvédi irodája a Szekfű utcai Georgievics Sándor-féle házban van. Városi köztörvényhatósági bizottsági tag. Részt vesz a város társadalmát érintő szinte minden fontos megmozdulásban. Színház pártoló. Zenekedvelő. A Tűzoltó Egylet elnöke. 1872-ben irodáját a Belvárosba a Kárász utcai Hertzl házba teszi át. 1875-től 1878-ig városi főügyész és 1878-tól 1884-ig városi tanácsnok. A megalakuló Szegedi Ügyvédi Kamarába bejegyzését kéri Szeged székhellyel és 1884-től ismét ügyvédi gyakorlatot folytat közeli haláláig. 1884-ben a Pusztaszeri utcában lakik. 1879-ben miniszteri és 1883-ban királyi elismerésben részesül. A Szabadelvű Kör szakosztályi elnöke. A pozsonyi „Humanitás", majd a szegedi „Árpád" szabadkőműves páholy tagja és utóbbi főmestere. Az árvizet Szegeden vészeli át. Hagyatéka tárgyalásakor Sziráki Anna bejelenti, hogy 1882-ben tőle természetes gyermeke született. A Szegedi Kézműves Banknak első elnöke volt. 66 éves korában halt meg. 101,101, 110,110,112, 112, 113, 113, 118.

Csernák János (Kiskunmajsa, 1851. nov. 27.—Szeged, 1881. dec. 18.) tanító. László szanki földbérlő és neje Szolnoki Veron fia. Iskoláit feltehetően szülőhelyén végezte, majd polgári iskolai tanári képesítést szerez. 1874-ben Szegeden. 1881-ig a szegedi polgári fiúiskola tanítója. A Csongrád megyei Tanító Egyesület rendes tagja, jegyzője, választmányi pót-, illetve rendes tagja. Több dolgozata ismert. A Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja és 1881-ben jegyzője. Czímer családnevét — tévesen — Csermák-nak írja. Kulinyi viszont Csermák Bélaként említi, de munkájának Szrenka Éva összeállította névmutatójában Csernák Béla néven szerepel. 268.

Csernoevics Nenad (? XV. szd. végén—Tornyos, 1527. júl. 20. ?) Csernovics, Csernojevics. Szerb nemzetiségű, jobb szemére vak, parasztvezér. Eredetileg Szapolyai (Zápolya) János erdélyi vajda magáaseregének lovásza. Vezéregyéniség, ki az elégedetlen tömegeket összefogni és maga mellé állítani tudta. Híre kelt — talán maga terjesztette — hogy próféta, királyi vérből való és a nép Cárnak titulálta. Fejétől a talpáig egész testén fekete bőrelszíneződés — anyajegy — húzódott végig és erről „fekete ember'*-nek hívták. Mikor egykori gazdája János néven magyar király lett ügyesen helyezkedett először az ő, majd Ferdinánd király oldalára. János király felhatalmazása alapján birtokba vette a Bácskát, ami az itteni urak haragját váltotta ki. Később Ferdinánd oldalán tette foglalásait és így a János pártiak ellenállását is kivívta. János hadsereget küldött ellene, de vezéreit többször is megverte. Török Bálint egykori birtokán Szabadkán udvartartást rendezett be. Végül azonban Czibak Imre a csapatait tönkreverte, ő megsebesült és Szegedre menekült. Az itteni polgárság felkészülten várta, és egy csetepaté alkalmával Szegeden a Szilágyi patrícius kúriánál egy szegedi polgár Orbán, Urbán, illetve Vid Sebestyén az ágyékát keresztül lőtte, mire vajdái elmenekítették Szegedről. Valószínű, hogy mire vele Tornyos pusztára értek már halott volt és el is temették. Török Bálint értesülve tartózkodási helyéről csapatával ott termett, kihantoltatta a holttestet és fejét véve, azt János királynak megküldte ecetben, várva a jutalmat a megöletéséért. Meg is kapta, de ekkor jelentkeztek a szegediek és igazolták, hogy ők ölték meg, mire Török csendben elhagyta Budát, Orbán pedig egy majorságot kapott a reá vonatkozó adománylevéllel. Mikor a császári csapatok bevonultak Budára, Csernoevics feje még mindig a várfalon kitűzött lándzsán függött. 30, 30.

Csernovics Agenor (Simánd, 1860. febr. 1. Szeged, 1914. máj. 6.) mácsai és kisoroszi nemes. György honvéd őrnagy és földbirtokos, valamint magyar-bándi Bihary Julianna fia. Gimnáziumot a piaristáknál Pesten, műegyetemet Zürichben és Budapesten végezte. 1888. május 26-án Szegeden házasságot köt az itteni polgármester leányával Pálffy Idával. Városi mérnök. Élénk részt vesz a város közéletében. Törvényhatósági bizottsági tag. Színügyi bizottság és Szeged-Belvárosi Kaszinónak tagja, majd igazgatója. Iskolaszéki tag. A Délmagyarországi Közművelődési Egyesület igazgató tanácsának tagja. A Szegedi ármentesítő és belvízszabályozó, a pancsova-kubini ármentesítő és belvízszabályozó, a Sövényházi— Szegedi Ármentesítő és Belvízszabályozó Társulat igazgató-mérnöke, a szeged-martonosi társulat főmérnöke, a Vízügyi Műszaki Tanács kinevezett tagja. Sportemberként a Szegedi Kerékpárosok és Testgyakorlók Körének, az Atlétikai Clubnak és a Vívó Egyletnek elnöke, utóbbi szervezője. Kitűnő céllövő. Műkedvelő festő, a Szegedi Képzőművészeti Egylet igazgatója. Műpártoló.' Sógorságban állt Damjanics Jánossal s annak felesége örököse volt. Élete vége felé pénzügyi manövrirozásai során pénzét bankalapításba fekteti, az intézet azonban tönkremegy, vagyonát veszti s ez öngyilkosságba kergeti. 54 évesen halt meg. 183, 191, 195, 215, 270, 295. Csernovics család. Csernojevics, Csernoevics, Csernovich. Mácsai, majd kis-oroszini (Kisoroszi) nemesi előnévvel. Görög-, vagy Törökországból települt Magyarországra. Nagymúltú, nagy neveket felmutató, irodalmilag is tevékeny család. Görög-keleti szerb vallásúak. 214.

Csernovics Emilia (? 1819. ?—Budapest, 1909. nov. 30.) mácsai és kis-oroszini. János főszolgabíró és Bosnyák Zsófia leánya. Arad egyik legszebb leánya volt. 1844-ben megismerkedett Damjanics János császári tiszttel, de ekkor esküvőre nem kerülhetett a sor, mert Damjanics magyarbarát kijelentései miatt akkori főnöke Haynau Itáliába vezényeltette. 1847-ben Aradon augusztus 30-án kötöttek házasságot, mely gyermektelen maradt. Mihály örökbefogadó őse révén viselte a Csernovics nevet, tulajdonképpen Szirovicza leszármazott. Életét férje sorsa determinálta. Házasságkötése után egy ideig Szegeden élt a Petrovics házban és ide írta széphangú leveleit férje. Amikor Damjanics Komáromnál megsebesült hozzá sictett, mellette maradt, vele volt akkor is, amikor Pestre szállították és a város kiürítése után Aradra kényszerültek. Itt érte őket sebesülten a világosi fegyverletétel, melyet követően a császári csapatok bevonulása után férjét börtönbe vetették, hadi törvényszék elé állították és elítélték. Férjét kétszer láthatta, utoljára a siralomházban. Még ezen az október S-iki napon imát fogalmazott férje részére vigaszul, amit a lelkész közvetlenül a kivégzés előtt adott át. Férje utolsó szavai feleségének szóltak, utolsó levele róla gondoskodott. Feleségét halála utáni nehéz hetekben barátaikra Vásárhelyi Jánosné Brüneck Júlia és Vásárhelyi Albertné Brüneck Juditra bízta. Nevezettek halálukig tartották nejével a barátságot. Damjanicsné később Budapestre költözött, miután férje minden vagyonát elkobozták. Annak ellenére, hogy maga az orosz cár is közbenjárt érdekében Schwarzenberg miniszterelnöknél, az hajthatatlan maradt és az elkobzást jogosnak ítélte. Budapesten a nőnevelésnek és nőoltalomnak szentelte idejét. A Magyar Gazdasszonyok Egyletének leányárvaházat alapított és az egyletnek elnöke lett. Kilencven éves koróan halt meg és egész ország megbecsülésétől övezetten szállt sírba. 158, 215.

Csernovics Jovan (Iván) I. Csernoevics Nenad. 30.

Csernovics Péter (Mácsa, 1813. márc. 13.—Fény, 1892. ápr. 27.) mácsai és kis-oroszini (Kis-Oroszi). Pál kir. tanácsos és Markovics Ilona fia. Iskoláit Pancso-ván, majd Debrecenben végezte. A pozsonyi jogakadémián hallgatott jogot (1830). Csanád megye táblabírája. 1843—1844-es országgyűlésen Arad megye követe. 1848-ban Temes megye kir. biztosa, majd Bánsági, Bács-Bodrog és Arad megyei főispán. Az utolsó temesi gróf. Aradi várfogoly Világos után. De hamarosan szabadul és amikor Damjanics Jánost kivégzik, a hóhértői megváltja tetemét és mácsai birtoka parkjában temetteti el. Az 1865—1872-es országgyűlésen képviseld. író. Mint Csernovics Arsen leszármazottja nevét őse örökbefogadása révén nyerte, eredetileg Szirovicza leszármazott. Élete vége felé mácsai birtokát eladja. Torontál megyébe költözik vejéhez Fénybe. Neje Vojnics Laura kitől Arsén fia és Laura leánya származott. Születése és elhalálozása éve és helye az irodalomban különböző adatokkal szerepel. 215.

Cserö Ede (Eger, 1863. febr. 28.—Szeged, 1939. szept. 9.) gyakorló ügyvéd. Lajos és Bultermann Berta fia. 1883-ig Czeiszler. Iskoláit Egerben végezte, majd a pesti tudományegyetem jogi karán 1889-ben jogtudományi doktorrá avatják. Ügyvédi pályára készül. Ügyvédjelölti gyakorlatát Egerben és Szegeden folytatja. Pesten 1890. jún. 20-án kap ügyvédi diplomát és a Szegedi Ügyvédi Kamarában kéri e hó 29-én félvételét Szeged székhellyel. Itt köt házasságot Biedl Teréziával. 1895-ben átveszi Wagner Károly szegedi ügyvéd klientúráját, majd 1904-ben Biedl Samu ügyvéd még folyamatban levő ügyeit. 1894—1895. években a Szegedi Híradó szerkesztője. Publicista. Irodája Szegeden, Arany János u. 10. sz. a. volt, mely ingatlan fele részben tulajdonát képezte. Törvényhatósági bizottsági tag. 74 éves korában agyvérzésben hal meg. Művészeti, esztétikai, politikai és közgazdasági cikkíró. A Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja. 274.

Cserzy Mihály (Szeged, 1899. márc. 12.— Budapest, 1965. nov 27.) tisztviselő. Mihály borbély és író, valamint neje Bózsó Etelka fia. Iskoláit Szegeden, gimnáziumot a piaristáknál végezte, ahol 1917. március 17-én tett érettségi vizsgálatot. A Szegedi Munkaadók Szövetsége titkára. Majd a Szegedi Kereskedelmi és Iparkamara fogalmazója (1922), segédtitkára (1926), utóbb titkára (1932) és végül Sgyvezető titkára (1947). Szegeden köt házasságot Báck Lili női szabó, gyermekruhaszalon tulajdonossal 1930. febr. 8-án. Házassága gyermektelen marad. Szegeden Széchenyi tér 17. sz. a. lakott. 1950 táján végleg elhagyta Szegedet és Budapestre költözött, ahol II. Ker. Mártírok útja 5/a sz. a. lakott. „Útmutató és telefonkönyv"-e jelent meg Szegeden 1927-ben társszerzőségben. Tagja volt a Szeged-Belvárosi Kaszinónak. 274.

Csécsi Nagy Imre 1. Nagy Imre. 206.

Csiky Jenő dr. (Székelyudvarhely, 1884. okt. 5.—Buda, 1945. jan. 23.) jogász. Atyja Zakariás, örmény származású kereskedő, anyja Szigethy Róza székely származású. Középiskoláit Kolozsváron kezdte, majd a piaristáknál Budapesten végezte és az ottani tudományegyetemen szerzett jogi doktori oklevelet (1906?). Pályáját Kassán mint börtönírnok kezdte s fogalmazóként a szegedi „Csillag" börtönben folytatta 1910-ben. 1914-ben bevonul és végig szolgálja a világháborút. Számos katonai kitüntetés tulajdonosa. Megsebesült. A háború után előbbi munkahelyére kerül vissza és 1921-ben igazgatója a büntetőintézetnek. 1929. jún. 16-án Budapesten vitézzé avatják. Mint a szegedi kerületi Börtön és Államfogház igazgatója megy 1942-ben nyugalomba. Neje Maczkó Ilona, kitől János és István fiai származtak. A Megyei Szociográfiák. Csongrád megye kötetének munkatársa volt és tagja a Szeged-Belvárosi Kaszinónak. 275.

Csikós Dezső Ödön István (Hódmezővásárhely, 1871. aug. 20.—Szeged, 1913. ?) atyja Móricz magánzó, anyja Kiss Anna. Atyja városi főpénztárnok korában fiát Szegedre küldte tanulni a Piaristákhoz, ahol 1885-ig öt osztályt végzett. Ekkorra szülei is Szegedre költöztek. 1895-ben a Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja és 1900-ig számvizsgálója, illetve ellenőre. Ugyanakkor a Szeged-Csongrádi Takarékpénztár könyvvezetője. Szegeden 1896. ápr. 28-án kötött házasságot Marosi Ilona Terézia Katalinnal. 269,771.

Csikós Imre haszonbérlő, vállalkozó. Czi-mer nem tudta személyét azonosítani. 1859-ben belép a Szeged-Belvárosi Kaszinóba. 1863-ban bérbe veszi Szeged várostól a tiszai, marosi és Maty-éri halászati jogot. 1866-ban engedélyt kap a Maty-éren halastó létesítésére. Betelepítés után azonban a környékbeliek támadják és a tanácsban ellenlábasai kieszköz-lik a zsilipek kinyitását, miáltal halállománya elvész. Ebből per keletkezett, amely csak 10 év múlva ért véget és a várost 50 000 Ft-ra marasztalták Csikós javára. 1874-ben. Felsővároson a Hóbiárt-basa utcában gyufagyárat tart fenn. Hídbérlő. Hal-hasító tanya tulajdonosa. Neje ördögh Ágnes, leánya Ilona (tl856). Itt említjük meg, hogy a családnév tulajdonképpen két szegedi családot takar. Az egyik nevét hosszú í-vel és rövid o-val, míg a másik azt rövid i-vel és hosszú ó-val írja, miáltal a szó nyelvtani értelme egészen eltérő. Azonban ez az írásmód még az anyakönyvekben sem szerepel következetesen és így nehéz e helyen is a helyesírásmód megállapítása és követése. 1867. VI. 22-én árverésen megveszi a városi napi-, heti-, országos vásári-, búzapiaci hely-, véka-, karó- és mázsapénz bérletét. 89.

Csíkos János István Lajos (Csanytelek, 1886. nov. 11.—Szeged, 1947. VJJ. 19.) János és Jósa Ilona fia. Iskoláit Szegeden, gimnáziumot a piaristáknál végezte (1895—1903). Állami szolgálatba lép és pénzügyi vonalon helyezkedik el. 1911-ben a Szegedi kateszteri Igazgatóság gyakornoka, 1914-ben fogalmazó a kolozsvári részlegnél. 1922-ben a szegedi Pénzügyigazgatóság titkára és kataszteri becs-lóbiztosa. Ez évben köt házasságot Szegeden nov. 15-én Kacson Juliannával, melynél násznagyok Schmidt (— később Koronváry) Kálmán vezérezredes és Kossutány Ignác szegedi egyetemi tanár. Szegeden Gizella (ma Aradi vértanúk) tér 5. sz. a. lakos. 1927-ben a szegedi m. kir. Adóhivatal földnyilvántartásánál biztos és pénzügyi tanácsos. 1941-ben főtanácsos. 1942-ben a szegedi m. kir. Pénzügyigazgatóság V. ügyosztályán a Földadókataszter vezetője. Boldogasszony sugárút 3. sz. a. van lakása. Nyugállományban hal meg. Tagja volt a Sze-ged-Belvárosi Kaszinónak. 275.

Csikós József (Szeged, 1825. ?—Szeged, 1853. 1) gyakorló ügyvéd. István városi polgár és Ábrahám Erzsébet (?) fia. Iskoláit Szegeden, gimnáziumot a piaristáknál végezte. A pesti egyetem állam- és jogtudományi karának hallgatója és végbizonyítványa megszerzése után ügyvédjelölt. Pesten 1847. szept. 4. tesz ügyvédi vizsgát. Diplomáját Szegeden hirdetteti ki és itt kezd ügyvédi gyakorlatot. 1848-ban Szeged-Felsőváros képviselője a városi tanácsban. Városi polgár. Ez évben pályázik és jelölik előbb az aljegyzőségre, majd a kapi-tányi-segédi városi állásra, de nem kap elég szavazatot. 1849-ben a palánki és felsővárosi I. nemzetőr lovas század hadnagya. 1850. nov. 19-én házasságot köt Szegeden Kovács Erzsébettel, kitől Irén és József gyermekei származtak. Halála után özvegye újabb házasságra lép Nagy Lajos mérnökkel, aki a még egészen kicsi félárvákat családjába fogadja és felneveli. Ettől kezdve nevük Csikós-Nagy-ként szerepel. 90.

Csikós Józsefné 1. Kovács Erzsébet. 90.

Csikós Nagy József (Szeged, 1853. márc. 11.—Szeged, 1923. febr. 9.) gyógyszerész. Csikós József és Kovács Erzsébet fia. Anyjának újabb férjhez menetele után nevelőatyja vezeték nevét is használja. Iskoláit Szegeden, gimnáziumot a piaristáknál végezte. A pesti egyetem orvoskarán szerez gyógyszerész-mesteri diplomát. Szegedi gyógyszerész. A Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja és 1891—1893-ban, 1897—1899, majd 1905. évben választmányi tag, gazda, háznagy, illetve igazgató. Háztulajdonos és szatymazi birtokos. 1879-ben az árvíz soráni ténykedéseiért kormányelismerésben részesül. Később gyógyszertárát bérbe adta. Törvényhatósági bizottsági tag. Házasságot köt (1880?) földeáki Návay Gizellával, kitől Margit és József gyermekei származtak. Bauer József Dugonics utcai gyógy-tárát vette meg és áthelyezte a Szent György térre, Csikós patikáros, Csikós koma néven emlegették. Biztosítási vezértitkárként halt meg. 191, 219, 235, 239, 239, 239, 239, 239, 240, 240, 240, 268, 268, 269, 295, 297, függelék.

Csikós Nagy József (Szeged, 1887. aug. 15.—Budapest, 1960. okt. 26.) gyakorló ügyvéd. Előbbi fia. Iskoláit Szegeden, gimnáziumot a piaristáknál végezte (1897—1905). Itt tett 1905. jún. 29-én érettségi vizsgálatot. Innen a pesti tudományegyetem jog- és államtudományi karára iratkozik be, ahol 1908. dec. 20-án kap végbizonyítványt. Ügyvédi pályára lép és ügyvédjelölti gyakorlati idejét Szegeden tölti le. 1911. márc. 3. és 20-a között a szegedi kir. törvényszék joggoakornoka, de állásáról lemond. A m. kir. Ferenc József Tudományegyetemen Kolozsváron 1909. december 4-én avatják az összes jogtudományok doktorává. Ügyvédi vizsgát Marosvásárhelyen tesz és annak birtokában a Szegedi Ügyvédi Kamaránál kéri felvételét az ügyvédek lajstromába Szeged székhellyel. Irodáját itt Kölcsey u. 4. a. nyitja meg. 1913-ban szegedi kir. ügyészségi megbízott. 1915 decemberében katonai szolgálatra vonul be és a szegedi Honvéd Dandárbíróságnál nyer beosztást mint igazságügyi gyakornok és c. tizedes. Törvényhatósági bizottsági tag. Tb. városi főügyész. Nagy irodát fejleszt ki. Részt vesz a város közéletében. 1947-ben az ügyvédi névjegyzékből eltávozás okából törlik s ugyanakkor a Budapesti Ügyvédi Kamara bejegyzi Budapest székhellyel. Szegeden 1913. jún. 18-án Jedlicska Jolánt veszi feleségül, kitől József, Béla (a későbbi miniszterhelyettes) és Marianna gyermekei származtak. A Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja és váiasztmányi tagja. 232, 272,275.

Csikós Nagy Margit Amália Erzsébet (Szeged, 1881. máj. 13—Budapest, 1957. ?) József gyógyszerész és neje Návay Gizella leánya. Gondos nevelésben részesült. Iskoláit Szegeden végezte. Itt kötött házasságot, dabasi Halász Miklós honvéd huszár főhadnaggyal 1899. szept. 26-án. Házassága gyermektelen maradt. Elözvegyülve ugyancsak Szegeden köt második házasságot 1918. dec. 14-én ecsedi Csapó Ferenc Pál magántisztviselővel, ki a Szeged-Belvárosi Kaszinó gazdája is. E réven — mint neje — ő rendezi el azt a díszvacsorát, amelyen megjelenik Bethlen István gróf miniszterelnök, Pesthy Pál igazságügy-miniszter és Vass József népjóléti miniszter 1924-ben. Szegeden előbb Tisza Lajos körút 15., majd Kölcsey u. 4. sz. a. lakott. Budapesten halt el, de Szegeden a családi sírboltba temették a Belvárosi temetőben. Második házasságából sem származtak utódok. 231.

Csiszár család. Tősgyökeres, évszázadok óta Szegeden és környékén meghonosodott család. Ismertebb tagja vízi emberek, hajósok molnárok, gazdálkodók. 16.

Csiszár Ferenc (Szeged, ?—?) gazdálkodó. Talán János és József testvére. Fa-szállító hajós. Iskoláit Szegeden végezte. 1848-ban a Szeged-Alsóvárosi 5. nemzetőr gyalogszázad őrmestere. A Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja 1848 előtt és 1859 után is. Alsóvároson „super-platz" tulajdonos hajó stb. javító műhellyel, úgy látszik testvéreivel együttesen vállalkozott. A család háztulajdonos Alsóvároson. „Úri paraszt." 65, 66, 89.

Csiszár János (Szeged, 1824. ?—Szeged, 1874. júl. 2.) kereskedő, vállalkozó. Hídvám-bérlő. Iskoláit Szegeden végezte. 1859-ben fa-kereskedő Szeged-Alsóvároson. A Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja. A „Hungária" Szálló (ma az MTA székháza) építtetője és tulajdonosa. Házat kíván cserélni a Szeged-Belvárosi r. k. plébániával. Hajó- és malomépítő üzem tulajdonosa. 1847 körül köt házasságot Zsó-tér Annával, gyermekei Anna, Ilona és Anna. Szeged-alsóvárosi földtulajdonos és gazdálkodó. 1867-ben városi képviselővé választják, de az állást nem fogadja el. A Szabadelvű Kör tagja és választmányi tagja. Ötven évesen érte a halál. 89, 145, 145.

Csiszár János ifj. János és feltehetően Zsó-tér Anna fia. Iskoláit Szegeden végezte és bizonyára betársult atyja vállalkozásaiba. Neje Pfann Erzsébet. 1889-ben a Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja. Vízimalom tulajdonos. 1805-ben Jászai Géza, Rókusi plébánia 100 éves története című könyvének előjegyzöje. Házasságából 1877-ben Nándor nevű fia született. Háztulajdonos Szeged-Rókuson. Pékmester a Palánkban. 89.

Csizmazia Kálmán (Vésztő, 1876. aug. 8.—?) mányi. Gépészmérnök. Oklevelét a József Műegyetemen szerezte 1902-ben. Iskoláit Pesten végezte. Utána Gölnicbányán az állami Vasipari Szakiskola műhelyfőnöke lesz. 1907-ben Kassán m. k. Felsőiskola tanára. 1909-ben visszamegy Gölnicbányára a szakiskola igazgatójának. 1913-ban a besztercebányai Fémipari Szakiskola szervezője. 1914-ben katonai szolgálatra vonul be és a helybeli hadikórházba osztják be mérnökként. 1919-ben Budapesten az Iparoktatási kir. Főigazgatóság beosztottja. 1920-ban a szegedi Felsőipariskola tanára. Átmenetileg 1923-ban Nagykanizsán szervez fémipari szakiskolát. 1926-ban a szegedi intézet élére kerül. Az Országos Automobil Szakértő Bizottság gépjármű szakértője a szegedi kerületben. Városi törvényhatósági bizottsági tag. A Magyar Mérnök és Építész Nemzeti Egyesület szegedi osztályának elnöke. Számos egyéb közmegbízatást vállal. Szakíró. Kálmán gépész és Tainszki Karolina fia. Battky Margittal kötött házasságot, melyből származott Kálmán fia. Szeged, Menhely u. 6. sz. a. lakott, festőművész. 1937-ben tanügyi főtanácsos lesz és 1939-ben nyugállományba került. 275.

Csókási József, ügyvéd. 1864-ben gyakorló ügyvéd Kecskeméten. Az ottani kaszinó tagja. A kecskeméti kaszinó képviselője a Szeged-Belvárosi Kaszinó egy jótékony célú rendez-ményén. Vajon azonos-e ama Csókási Józseffel, aki a nagyárvíz idején Szegeden fagyhalált halt? 113.

Csokonai Vitéz Mihály (Debrecen, 1773. nov. 17.— Uo. 1805. jan. 28.) költő. Voltaképpen Vitéz Mihály. József felcser, gyógykovács, sebész-borbély és neje Diószeghi Sára fia. Nőtlen, gyermektelen. Iskoláit a debreceni református kollégiumban végezte. Szegedi vonatkozásai: munkája a „Békaegérharc" fordítása Szegeden talált riválisra Juhász László tanár személyében, aki e tárgyat „Homerosi Békaegérharc" címen eredetiből fordítás után adta közre Szegeden 1927-ben. Megemlítendő még szegedi Tápai Szabó László regényes életrajza Csokonairól (Budapest 1941). A család egy másik tagja: Csokonai Vitéz József Szegeden publikálta „Magyar Játékszíni zsebkönyvetske" című munkáját 1833-ban. Külön kérdés Csokonainak szegedi kultusza. 1798-ban publikált költeményével „Dugonics oszlopa" magának is emléket emelt Szegeden. A Nemzeti Emlékcsarnokban mellszobra áll, Szandai Sándor alkotása. 198.

Csornák Elemér (Kecskemét, 1886. ?—Szeged, 1964. febr.) zenetanár, karnagy. Iskoláit a kkfélegyházi tanítóképezdében végezte, ahol kántori, majd a Zeneművészeti főiskolán tanári oklevelet szerzett. 1910 körül nősült és Thuróczy Vilmát (Ilona?) vette feleségül, ki 1911-ben a kecskeméti államilag segélyezett községi zeneiskola zongora szólistája, kamarazenésze és kísérő volt. 1923-ban a kecskeméti Tanítóképző Intézet tanára lesz Csornák. 1924-ben megpályázza a szegedi városi kántori állást, mely karnagyi képesítéshez kötött volt. A város kinevezi ez évben belvárosi kántorrá. Elfoglalva állását megszervezik szeged-belvárosi egyházi énekkart, melynek karnagya lesz. 1927-ben a szegedi Városi Zeneiskola tanára. 1928-ban miniszteri felhívásra elkészítendő egy beszámoló Szeged zenei életéről, melynek kidolgozásában részt vállal. E szegedi zenei élet egyik szervezője. 1929-ben a Fogadalmi templom r. k. egyházi karnagya. Apponyi Albert (ma Oskola) utca 29. sz. a. lakott. Sírja és sírköve a szeged-belvárosi temetőben. Karnagya volt a szegedi Dalárdának. 1960-ban nyugalomba vonult. Hetvenhét évet élt. 275.

Csonka Elemér (Csepely, 1876. máj. 20.— Budapest, 1941. nov. 17.) ítélőbíró. Béla járásbíró és Gergely Etelka fia. Iskolái elvégzése után a pesti egyetem állam- és jogtudományi karára kéri felvételét és itt szerez végbizonyítványt. 1899-ben szegedi kir. törvényszéki joggyakornok. 1900—1904-ben itt bírósági ajegyző. 1905—1909-ben szegedi kir. albíró. 1909—1911-ben szegedi kir. járásbíró. 1911— 1915-ben szegedi kir. törvényszéki bíró. 1915— 1917-ben szegedi kir. ítélőtáblai elnöki titkár. 1918—1930-ban szegedi kir. ítélőtáblai bíró. 1931—1936-ban budapesti kir. ítélőtáblai, III. fiz. csop. jell.-vel felr. bíró. 1937—1941-ben ui. táblai tanácselnök. 1942-ben kerül nyugállományba. Az első világháborúban katonai szolgálatot teljesített és t. tüzérfőhadnagyként szerelt le. A Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja. Szegeden Csekonics u. 6. sz. a. lakott. Budapesti lakása VII. ker. István u. 30. majd VII. ker. Akácfa u. 6. sz. a. volt. Czímernél (232) neve tévesen Csuka-nak írt. Házasságot kötött Szegeden 1904. november 23-án Vass Rozáliával. Elemér és Béla fiai születtek. 220,232.

Csonka Ferenc (Szeged, 1848. okt. 4.—Budapest, 1940. nov. 19.) mérnök. Vince kovácsmester és neje Dobó Ilona fia. Iskoláit Szegeden, gimnáziumot a piaristáknál végezte. Majd a pesti József Műegyetem hallgatója lett, ahol mérnöki diplomát szerzett. 1868-tól tagja a Szeged-Belvárosi Kaszinónak, mint az Ifjúsági Kör tagja. Ugyancsak tagja a szegedi Csónakázó Egyletnek és a Szabadelvű Körnek. Részt vett az 1876-os és 1879-es árvíz elleni védelemben és utóbbibani magatartásáért kormány-kitüntetésben részesült. 1873-tól a Műegyetem tanársegéde, de hamarosan kinevezik a szegedi főreál tanodához a vegytan tanárává. Tagja a szegedi Dugonics-társaságnak. 1884-ben szegedi városi vegyész, és a vegyészi hivatal vezetője. Gazdasági főtanácsos (1923). Törvényhatósági bizottsági tag. Kétszer nősült, első neje Radimetzky Fedóra tanítónő volt, e házassága gyermektelen maradt. Másodszor Szegeden 1889 körül Rieger Kornéliával lépett házasságra, mely kötelékből László (1890) és Endre (1891) fiai származtak. Ő kezdeményezte a paprika minősítését. Nevét Szegeden utca és a szülőházán, Földmíves u. 8. sz. a. emléktábla hirdeti. 140, 146, 155, 159.

Csorba Gáspár (Pusztagyalu, 1880. febr. 19.—Szombathely, 1940. ?) köztisztviselő. Iskoláit és jogakadémiát Kecskeméten végzett, majd a pesti tudományegyetem állam- és jogtudományi karán hallhatott tanfolyamot. Utána pénzügyi szolgálatba lép és pályáját a kecskeméti m. k. Adóhivatalnál gyakornokként kezdi (1900). 1908-ban áthelyezik a szegedi m. kir. Pénzügyigazgatósághoz fogalmazónak, 1914-ben segédtitkár, majd titkár és utóbb pü. tanácsos. 1923-ban pü. főtanácsos, 1927-ben pedig igazgató-helyettes. Innen 1928-ban kinevezik a szombathelyi m. kir. Pénzügyigazgatóság élére igazgatónak. 1930-ban miniszteri tanácsosi címet nyer. 1940 körül ezen állásából nyugdíjazzák. Közéleti szereplő, számos egyesület tagja. Házasságot köt Szegeden 1905 körül, melyből Gáspár és János gyermekei származtak. A Szeged-Belvárosi Kaszinónak tagja, 1923—1924-ben pedig ellenőre. 226,231—2,271.

Csorba Viktor (Kaposvár? 1832. ?—Budapest, 1897. máj. 4.) szakácsi. József Somogy megyei főorvos és neje Pacskó Jozefa fia. Iskoláit talán Kaposváron és Keszthelyen végezte. Gazdatiszt. Városi képviselő. Az 1879-es árvíz alkalmával adakozik az árvízvédelem céljára. Háza a Minoriták utcájában 51. sz. a., illetve a Dugonics utcában állt és átvészelte a nagy vizet. A városi törvényhatósági bizottságnak tagja. Továbbá kiküldött abban a bizottságban, amelyet Szeged városa az egyetem alapítása érdekében a kormányhoz küldött. Tagja a Szeged-Belvárosi Kaszinónak és képviseli azt az ág. h. ev. egyház Kossuth emlékére tartott istentiszteletén 1890-ben. Neje Bezuk Róza, kitől Ilona és Margit leányai származtak. Hatvanöt évesen halt meg. 194.

Csosza 1. Lázár János. 66, 88.

Csorvay János (Szeged, 1808.—Szeged, 1870. okt. 6.). Családi neve 1861-ig Rieger. Rieger Mihály és neje Felmayer Anasztázia voltak szülei. Iskoláit Szegeden végezte. A gazdálkodást bizonyára atyja mellett sajátította el, kinek kiterjedt marhalegelői lehettek Csórván, Szeged mellett. Tulajdonát képezte a Fekete sas utcai "Aranysas Vendéglő". E házban tartott fenn ügyvédi irodát — az ő halála után — Nóvák János ügyvéd. Amikor 1857-ben tőrbe csalják Rózsa Sándort és leütik, ő szállította be a rendőrbiztoshoz. Bizonyára ő — és nem fia — folyamodott családi nevének Csorvay-ra változtathatása iránt. Az új név talán Csórván volt birtokai után adódott. Szegeden a Palánkban 128. sz. a. háza volt, amely még az árvíz után is állt. Valószínűleg kétszer nősült. Ez esetben első felesége Burghardt Erzsébet volt, kitől János fia származott Cfl834). Másodszor Szállinger Antóniát (Erzsébet?, Izabella?) vette nőül és e házasságból Károly (tl841), és Dezső fiai születtek. Halálakor hatvankét éves volt. 116.

Csuka Elemér névelírás Czímernél, helyesen Csonka. 232.

Czapik János (Kecskemét, 1841. ?—Szeged, 1884. jún. 21.) zenetanító. János kántor és Babiczky Anna fia. Iskoláit Kecskeméten végezte. 1867-ben Szegeden zongoratanító, hangversenyt ad, Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja, annak ifjúsági körében. 1874-ben a szegedi színházban is hangversenyt rendez, amelyen maga is szerepel saját szerzeményeivel. Ugyanakkor magán zongoratanítóként is működik és a Belvárosi templom orgonistája. Zeneszerző. Amikor 1880-ban megnyílik a Városi Zeneiskola, annak tanára lesz. Nőtlen, gyermektelen. A szegedi új dalárda alapítója. Negyvenkét évesen halt el. 140, 146, 154, 154.

Czeisel János (Németpróna, 1873. jún. 15.— Szeged, 1941. júl. 5.) tanár. Középiskolát Besztercebányán, egyetemet Pesten végzett. Tanári pályáját Debrecenben kezdte (1899), majd Lőcsén a kat. gimnáziumban (1911), s a budapestiben folytatva átvette Szegeden az Állami Felsőbb Leányiskola és internátus igazgatását (1911). Az első világháborúban a déli fronton szolgált mint népfelkelő tiszt Mackensen seregénél. 1917-ben századosként szerelt le. 1929-ben a szegedi áll. Baross Gábor reáliskola, illetve gimnázium tanára és beosztott leányközépiskolai igazgatójaként működött és innen ment nyugalomba 1934-ben. Egy ideig még az Országos Polgári Iskolai Tanárképző Bizottság tagja Szegeden. Hadirokkant. A szegedi Dugonics-Társaság tagja, igazgatósági tagja, majd ellenőre. Szakíró. 220.

Czerkó 1. Babarczy József. 41,213.

Czigler Arnold (Simongáti puszta, 1882. febr. 20.—?) építész. Hamburgban utász hadapródiskolát végzett, majd a szegedi 14. utász zászlóaljhoz kapott beosztást 1901-ben hadnagyként. 1902—1904. években Bécsben magasépítési tanfolyamon vesz részt. Utána Temesvárra kerül, ahol a hadtest építési osztályán dolgozik. Innen vezénylik a Honvédelmi Minisztérium építési osztályára, ahol hamarosan osztályfőnök lesz. 1911—1914. években Szegeden szolgál, mint a II. Honvédkerület mérnökkari századosa és ekkor Földvári u. 9. sz. a. lakik. Ez időben azonos nevű hadnagy fia is Szegeden szolgál. Az első világháborúban Wohlhyniában a 4. hadtest parancsnokságán mérnök-előadó. 1917-ben Erdélyben az I. hadsereg összes építőipari üzemeinek parancsnoka. 1918-ban a becs—budapesti hadseregfőparancsnokság, illetve Honvédelmi Minisztérium összekötő tisztje. Még ebben az esztendőben ismét Szegedre kerül és az itteni honvédkerület műszaki osztályfőnöke lesz. Itt éri az összeomlás. A Nemzeti Hadseregbe jelentkezik és itt munkavédelmi feladatokkal bízzák meg, mely tevékenysége során számos a háború alatt megrongálódott iskola épületét állítja helyre. 1921-ben mint m. kir. mérnökkari őrnagy kerül nyugállományba. 1923-ban a szegedi Házépítő Rt. vezérigazgatója. A Baross Szövetség kerületi elnöke. 1927-től önálló építőmesterként irodát tart fenn. 1938-ban elhagyja Szegedet és Budapestre költözik. Házasságot kötött Vaniss Adriennel. Cyer-mekei Arnold László és Endre Születési helye a Somogy megyei Henész, Nagyatád mellett. Czímernél: Cziegler. 275.

Czímer Jánosné 1. Kmeth Júlia. 252/155.

Czímer Károly (Szeged, 1858. nov. 4.—Szeged, 1930. máj. 14.) tanár. Lázár juhvágó, szűcs és hentesmester, valamint neje Varga Terézia fia. Iskoláit Szeged-Rókuson, gimnáziumot a piaristáknál végezte. 1879-ben a pesti egyetemre ment és annak bölcsészkari előadásait hallgatva ott 1885-ben tanári oklevelet szerzett. Egyéves önkéntesi éve leszolgálása után a Ludovika Akadémián magyar történelmet ad elő 1885—1888. években. Leszerelése után visszatér Szegedre, ahol megválasztják a községi Felsőbb Leányiskola tanárává előbb ideiglenesen, majd próbaéve letöltése után 1889-ben véglegesen. Egy évvel később megbízzák az igazgatói jogkör ellátásával. Kitűnő szervező. Ez évben köt házasságot a szegedi Városi Zenede zongoratanárnőjével Giefing Idával, mely házasságból Károly, Margit és Ida gyermekei származtak. Pedagógiai munkaköre ellátása mellett történettudományi irodalmi munkásságot is fejt ki, publikációi rendszeresen látnak napvilágot. Ennek egyik eredménye, hogy az 1892. évben megalakuló szegedi Dugonics-Társaság már alakulásakor tagjává választja. Amikor Szegeden 1897-ben állami Felsőbb Leányiskolát állítanak fel, a kormány őt kéri fel az igazgatói állás elvállalására. Ennek folytán a községi iskolai állása alól felmentését kéri és elfoglalja állami kinevezésen alapuló új munkahelyét. 1898-ban a pesti egyetem bölcsészkarán doktori oklevelet szerez. Most kezdődő működése idejére esett az új Tisza-parti impozáns leányiskolaépület létesítése, mely három utcára szólóan ma is a város egyik dísze. Az építkezés felügyeletében, szorgalmazásában fáradhatatlan volt az új igazgató. Ezt az állást 1910-ig töltötte be, amikor egyik tanára fegyelmezetlenségét palástolva, állásából felmentették és a szegedi állami főreáliskolához osztották be szolgálattételre, egyébként eddigi rangjának meghagyása mellett. Ezen állásából 1922-ben nyugalomba vonult. Továbbra is tevékeny író maradt és a Dugonics-Társaság szorgalmas tagja. A Szeged-Belvárosi Kaszinó történetét az egyesület felkérésére írta meg, mely mű ma is fontos helytörténeti munka. Borító és címlap, 233, 233, 253/137, 260/324, 275, 297, függelék.

Cziráky János (Buda, 1818. dec. 29.—Lovasberény, 1884. febr. 9.) ciráki és dienesfalvi gróf. Nagybirtokos főnemes. Antal Mózes országbíró és Batthyány Mária grófnő fia. Tanulmányait a pesti kegyesrendi gimnáziumban végezte, majd a pesti tudományegyetem állam- és jogtudományi karán jogot hallgatott és 1831-ben jogi doktori fokozatot ért el. Bekapcsolódott a megye politikai életébe. 1840-ben a magyar udvari kancellárián fogalmazó, 1843-ban titkár lesz. Cs. kir. kamarás. Az országgyű-léesen először 1843/44-ben jelenik meg, mint főrend. Aulikus, dinasztikus, mélyen vallásos, hazafias sczllemű. 1845—1848-as években a királyi Tábla bárója. 1848-ban a politikai élettől visszavonul és Pozsonyba költözik. Itt éri a szabadságharc, majd a császári seregek bevonulása. Windischgrátz felajánlja neki Esztergom és Fehér megye császári biztosságát, de azt visszautasítja részben kötelező bírói pártatlanságára, részben arra hivatkozással, hogy e megyékben családját ért atrocitások miatt esetleg nem tudna tárgyilagos maradni, pedig a bosszút alantasnak ítéli és feltétlenül mellőzendőnek tartja. Majd megbízzák a pesti egyetem és a József Ipartanoda császári biztosságával, amit most már nem utasít el. Pozsonyban részt vesz Kempen értekezletén, amely „bátorsági őrség" felállításáról tárgyal a császáriak által elfoglalt területek hátországi védelmére. Kinevezik a pozsonyi és soproni katonai terület császári biztosává és e minőségben követve a császári csapatokat érkezik 1849. augusztus 2-án Szegedre. A városi székházban első teendője a hadsereg ellátásának biztosítása végett a készletek felmérése és biztosítása. Majd a városi vezetőség megszervezéséhez kezd és evégből érintkezést keres Wöber György volt főbíróval és Temesváry István Csongrád megyei alispánnal, kiktól a kinevezendő személyekre vonatkozólag tervezetet kér és kap. Ennek alapján nevezi ki a város új vezetőségét Wöber György polgármesterrel és Szluha Gáspár főbíróval az élen. Főkapitánynak Farkas Jánost teszi meg, ki nevét mindjárt Wolf-ként kezdi írni. Feladata volt a császári jelvények, színek visszaállítása, a forradalmi nyomtatványok begyűjtése, a császári rendeletek kihirdetése és plakatírozása. De hamarosan kinevezik Bécsbe a Legfelsőbb Törvényszék magyar osztályának elnökévé (1850). A Magyar Tudományos Akadémia 1853-ban igazgató tanácsi tagjává választja. A Pesti Kerületi Főtörvényszéknek elnöke lesz. Ám itt észlelve a magyartalanító, németesítő rendelkezéseket, csupa német bíró kinevezését, állásról lemond és a közélettől ismét visszavonul ezúttal Lovasberénybe, birtokára. Később a politikai közszellem változásával, 1860-ban elfogadja Fehér megye főispánságát. A neki felajánlott országbírói és curiai elnöki tisztséget nem fogadja el, azzal az érveléssel, hogy az új magyar alkotmány még nem lépett életbe. Amint ez bekövetkezett elindul újabb politikai pályáján. A koronázáskor aranygyapjas rend vitéze lesz, majd főtárnokmester, aranykulcsos zászlós úr, valóságos belső titkos tanácsos. 1865-ben a főrendiház alelnöke. Neje Dezasse Louyse de Petit Verneulle grófnő, kivel 1845. febr. 1-én kötött házasságából Mária, Kons-tantia, Lujza, Antal, Béla és János gyermekei származtak. 73, 74, 251/102.

Czorda Bódog (Szabadka, 1828. dec. 18.—Budapest, 1904. júl. 4.) ügyvéd. ítélőbíró. József polgármester és neje fia. Iskoláit Szabadkán és Pécsett végezte, majd a budai tudományegyetem állam- és jogtudományi karára iratkozott be. Itt nyert végbizonyítványt, melynek birtokában ügyvédi pályára készülve jelölti gyakorlatra ment. 1848-ban Pesten tesz ügyvédi vizsgát és kap diplomát. Beáll honvédnek és végigküzdi a szabadságharcot, a 30. honvéd zászlóalj önkéntese, őrmestere, hadnagya, majd az 58. zászlóalj főhadnagya és századosa. Világos után a császári haditörvényszék kényszerbesorozásra ítéli és Olaszországba szállítják. De mint szüleinek egyetlen gyermeke sikerül őt kiváltaniok. Hazatérve először Szabadka város gazdasági jegyzője. Az 1859-ben az országon végigseprő letartoztatási hullám során őt is letartóztatják és Szegeden keresztül Josephstadtba deportálják. De társaival egyetemben — kik között Szegediek is voltak — rövidesen szabadul és hazatérőben a szegedi vasúti állomáson őt is hatalmas tömeg ünnepélyesen fogadja. Az Októberi Diploma után Szabadka főügyésze és országgyűlési képviselője, de a Februári Pátens megjelenése után megbízatásairól lemond. Ügyvédi gyakorlatot folytat. Az 1865—1868-as országgyűlésen, mint Szabadka polgármestere, városának országgyűlési képviselőjévé választják. 1869-ben az újonnan alakított bírósághoz nevezik ki Budapestre az ítélőtábla bírájává. 1876-ban curiai bíróvá lép elő. 1889—1891 években igazságügy miniszteri államtitkár, és 1892-ben kinevezik a Budapesti Kir. ítélőtábla elnökévé. 1893-tól 1901-ig a curia másodelnöke. Ezen állásából megy nyugalomba. Főrendiházi tag, v. b. t. tanácsos. 1896-ban a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem tb. doktorává avatja. Neje Radany Eleka, gyermekei Gizella, Janka, Mariska. 103.

 

 

   
Előző fejezet Következő fejezet