Előző fejezet Következő fejezet

D

 

Damásay Kamii (Perlak, 1883.—Szeged, 1949. márc. 25.). Eredetileg 1931-ig: Böhm. Bőhrn Szidney hajóorvos és neje Rubcsek Klára fia. Somogy megyében Csurgón járt Középiskolába és ott érettségizett 1901-ben. Majd a budapesti kir. magyar Tudományegyetem jog- és államtudományi karára iratkozott be, ahol jogi doktorrá avatták. Katonai pályára lépett és az 5. honvéd gyalog-zeredbe nyert beosztást tartalékos zászlósi rangfokozattal. 1910-ben e minőségben hadbíró gyakornok a zágrábi honvéd katonai parancsnokságon. 1912-ben a VTI. zágrábi horvát-szlavón honvéd kerület hadbíró gyakornoka. 1914. jún.-tól uo. hadbíró főhadnagy. Tovább haladva beosztásában 1929-ben Szegeden találjuk, mint hadbíró őrnagyot. Ekkor Szegeden Pallavicini u. 5. sz. a. lakos. 1949-ben nyugállományú hadbíró alezredes. Nevét 1931-ben változtatta. Szegeden 1926 szeptemberében kötött házasságot László Gizella Saroltával, kitől Ilona leánya származott. Nevelő atyja volt a felesége első házasságából hozott Dóra nevű leányának. A Szeged-Bel-városi Kaszinó tagja. Czímernél: Bőhm. Hatvanöt éves korában halt meg. 274.

Damjanics János (Strázsa, 1804. dec. 8.—Arad, 1849. okt 6.) honvédtábornok. A Temes megyebeli strázsai (Lagersdor=Temesőr=Temes Strázsa) 2. báni gyalogezred kerületében született. Atyja cs. kir. őrnagy, anyja Táborovics leány. Iskoláit a temesvári katonai nevelőintézetben végezte. Innen kikerülve a Temesváron állomásozó Saint-Julien-rőI (később báró Rukavina György táborszernagyról) nevezett 61. gyalogezredbe nyert be-otztást (1822). így a bánsági határőrség keretében hadapródként kezdi meg katonai pályáját. 1845-ben — édesanyja temetésén — ismerkedik meg későbbi feleségével — távoli rokonával — Csernovics Emíliával, kivel Aradon 1847. augusztus 30-án köt házasságot. Nem sokkal később felettesével Haynauval, magyarbarát nyílt kiállása miatt, ellentétbe kerülve, az azonnali hatállyal az Olaszországban harcoló ezredhez vezényli (1848. ápr. 4.). Ekkor főszázados. Innen írja leveleit az akkor Szegeden lakó nejéhez. Mint a 3. honvéd zászlóalj parancsnoka később a honvédség keretében részt vett a délvidéki harcokban, melyek történelmi nevet biztosítottak részére. A honvédség őrnagyi rangban vette át és hamarosan alezredes lesz, zászlóalj- majd dandárparancsnok. Később ezredes és hadosztályparancsnok. 1849-ben mint tábornok vesz részt a tavaszi hadjáratban Szolnoknál, Hatvannál, Tápió-Bicskénél, Isaszegen, Vácon, majd Komáromban. 1849. május 28-án hadügyminiszterré nevezik ki. Komáromban bokában lábát törve harcképtelenné vált és először Pestre szállíttatta magát, majd pedig irtózva a tétlenségtől vállalta Aradvár parancsnokságát. Mint Görgey feltétlen híve Világos után augusztus 17-én ő is leteszi a fegyvert az orosz cári csapatok előtt. Sarkadra, majd Gyulára kísérve végül az osztrák csapatok kezére kerül és útja a Wenckheim kastély baráti vendéglátásából az aradi vár börtönébe vezet. Itt mint a Föőrház foglya kerül hadbíróság elé, amely halálra Ítéli és volt felettese Haynau nem siet kegyelmet gyakorolni. Bitófán végzi életét.66, 157—8, 214—5.

Damjanics Jánosné 1. Csernorics Emília. 158.

Damjánovics János (Szeged, 1824. ?—Temesvár, 1885. márc. 23.) ügyvéd. György szerb nemzetiségű kereskedő és neje fia. Iskoláit Szegeden, gimnáziumot a piaristáknál végezte. A pesti egyetemen jogot hallgatott és a végbizonyítványt nyerve ügyvédjelölti gyakorlatot folytatott. Ennek letelte után a pesti bizottság előtt ügyvédi vizsgát tett és 1846. szept. 14-én ügyvédi diplomát nyert. Köz- és váltóügyvédi oklevelét Szegeden hirdettette ki és itt kezdte meg ügyvédi gyakorlatát. Bevették a város polgárai sorába. Az 1848-as tisztújítás során jelölték a második aljegyzői állásra, de nem kapott elég szavazatot. Viszont a palánki városi képviselőtestület tagja lett. Ügyvédi gyakorlatot folytatott és a császári seregek bevonulása után igazolást kért forradalom alatti magatartásáról, hogy tovább működhessen. Nem találtak kifogásolni valót. Hamarosan az ügyvédséget Csongrád megyei kincstári ügyészi állásával cserélte fel, miután ügyvédi gyakorlatának ideiglenes folytatását engedélyezték. Később törvényhatósági bizottsági tag, a Szegedi Forgalmi Bank alapító és igazgatósági tagja. Háza volt Szeged-Felsővároson a Rácztemető utcában és a Palánkban, melyek az 1879-es árvizet is átvészelték. A Szegedi Ügyvédi Kamara 1875. évi megalakulásakor felvételét kérte az ügyvédi névjegyzékbe Szeged székhellyel. Neje Risztics Zsófia. A Szeged-Belvárosi Kaszinónak 1848 előtt és újjáalakulása után is tagja volt. Neje temesvári származású volt és talán ott kötöttek házasságot. 88.

Dani Balázs (? 1785?—Szeged, ?) 1846-ig Danné. Valószínűleg a francia forradalom elől a monarchia területére menekült család sarja, kinek szülei az ausztriai Graz-ban telepedtek le. Feltehetően itt született és innen vándorolt Magyarországra s Szegeden telepedett le a XIX. század első évtizedében. Szegedre Ausztriának Napóleoni megszállása elől menekült. Születési ideje az 1785-ös év körüli időre tehető. Első felesége 1789-ben született. Bizonyára hazánkban és talán Szegeden kötött először házasságot Katzmayer Teréziával 1810 körül, mely házasságból 1812—1829. években János, Balázs, Ferenc, Alajos, Antal, József és Nándor nevű gyermekei származtak. Pék mesterséget űzött. Városi polgárnak is bevették. Hamarosan vagyonra és tekintélyre tett szert és számos neves családnál tartott lakodalomban szerepelt násznagyként. 1830-ban megvásárolja a Mészáros család házát, mely földszintes volt. E családról nevezték el az utcát Mészáros utcának. (Ma Somogyi utca.) Később e ház Nagy Pál pékmester tulajdonába ment át, ki vendéglőt rendezett be benne szép kerthelységgel. Nevét 1845-ben kérte változtatni s 1846-ban megkapta az engedélyt. Első hat fia megkeresztelésekor már a „Dani" nevet mondta be, de az eljáró lelkész hozzáírta az anyakönyvben: „recte Danné". A hetediknél a Danné nevet használta. Ettől kezdve úgy ő, mint leszármazói a Dani nevet használták. Egyébként e név felvétele nem lehetett véletlen, mert Szegeden már ideérkezése előtt is éltek Dáni-ak, egyikük „Dány" néven még városi főjegyzői hivatalt is viselt. Hogy állt e itt fenn rokonság, nem ismert. Első neje 1831-ben kolerában meghal és hamarosan második házasságot köt Visnovits Theodorával. Feltehetően e házasságból származott az 1834-ben született Katalin. 1850-ben a Szeged-Csongrádi Takarékpénztárnál jelentős hitelkerete volt. 16, 86, 175.

Dani Balázs (Pest, 1864. nov. 30.—Budapest, 1944. jan. 21.) gyarmatai és ma-gyarcsékei. Nándor kir. táblabíró és magyar-csékei Korda Erzsébet fia. Iskoláit Pesten, majd Bécs-Újhelyen a katonai akadémián végezte. 1884-ben atyjával magyar nemesi rangra emelik. 1885-ben a 24. vadász zászlóaljhoz kerül hadnagyként. 1891-ben főhadnagy és beosztást kap a vezérkarhoz. 1901—1906. években a honvéd törzstiszti tanfolyam tanára, de közben 1904—1905-ben az orosz—japán háborúban katonai ataséként vesz részt. 1909-ben ezredes, 1913-ban a 32. gyalogezred parancsnoka. 1914-ben vezérőrnagy és a 62. gyalogdandár parancsnoka. Az első világháborúban harcol Lembergnél, majd 1915-ben a 7. „Előre" hadosztály parancsnokaként a Kárpátokban és Bukovinában, 1916-ban a 39. hadosztály élén Erdélyben. Kétszer sebesül. 1917-ben a Honvédelmi Minisztériumba osztják be, ahol hamarosan osztályfőnök lesz. 1918-ban engedélyt kap anyja nemesi előnevé-nek használatára. Súlyosan megbetegszik és nyugalomba vonul. Később reaktiválják és 1922-ben megy végleg nyugalomba. Ekkor gyalogsági tábornok. 1927-ben vitézzé avatják és egyben a felsőház életfogytiglani tagjává nevezik ki, a ház jegyzőjévé választja. Budapesten XI. ker. Verpeléti út 2. sz. a. lakott. Hauszinger Ferenccel társszerzőségben Budapesten 1902-ben „A gyakorlati szabályzat és a futólagos erődítés" címmel munkája jelent meg. Petrik a társszerző nevét egyik helyen Hanningernek, máshol Hauningernek írja és a Magyar Életrajzi Lexikon feltehetőleg ez alapon helyezte neve után az ismét elírt és mindenképpen megtévesztő Hauhinger nevet. Balázsnak unokája és így szegedi származású. Számos katonai kitüntetés tulajdonosa volt, melyek közül elég megemlíteni a katonai Mária Terézia rend lovagkeresztjét. Életét gyógyíthatatlannak hitt betegsége miatt öngyilkossággal fejezte be. 260/322.

Dani Ferenc (Szeged, 1816. nov. 25.—Szeged, 1883. febr. 19.) főispán. 1848-ig Danné. Atyja által 1845-ben előterjesztett névváltoztatási kérelmet követően, mely nagykorúsága folytán reá nem terjedt ki, felvette atyja után a Dani nevet. Saját nevének megváltoztatására engedélyt nem találtunk. Balázs pékmester és neje Katzenmayer Terézia fia. Iskoláit Szegeden, gimnáziumot a piaristáknál végezte. Innen — belépve a kegyestanító-rendbe — Nyitrára ment teológiát tanulni. Két év múltával azonban a rendből kilépett és gróf Esterházy István és Antal nevelését vállalta. Utána pozsonyi jogakadémiára iratkozik be, juratus lesz és kaszinó tag. Innen Pestre megy és 1841. szept. 15-én köz- és váltóügyvédi vizsgát tesz. Diplomáját Szegeden hirdetteti ki és itt kezd 1843-ban ügyvédi gyakorlatot. A város polgára lesz, beveszik a polgári őrseregbe, melynek később kapitánya. Részt vesz a reformmozgalmakban. 1845. nov. 8-án nőül veszi magyarcsékei Korda János leányát Teréziát. Násznagyaik a vándorpatrióta Somogyi Antal és a neves ügyvéd Fadgyas Pál. Somogyit még Pozsonyból ismerte és példaképének tekintette. 1848-ban a márciusi pesti események hírére egyike azoknak, akik népgyűlést hívnak egybe és a székház tornyára felhúzzák a nemzeti zászlót. A városháza színháztermében éppen előadás folyt, mikor kimegy a színpadra és hazafias beszédében ismerteti az eseményeket. Még 1845-ben résztvesz a Szeged-Csongrádi Takarékpénztár alapításában, melynek választmányi és felügyelő bizottsági tagja, majd jegyzője. A forradalom mellé szegődve nemzetőr hadbíró lesz. A pa-lánki II. nemzetőr gyalogos század századosa. Részt vesz a Lagerdorfi ütközetekben. Az 1848-as tisztújításon megválasztják a harmadik tanácsnoki állásra, valamint törvényszéki ülnökbíróvá. 1849-ben vésztörvényszéki tag. A Szegedet megszálló császári csapatok elől elmenekül és Világos után bujdosik. Magyar-, illetve Naty-Atádon tanítóként keresi meg kenyerét. Az aradi haditörvényszék távollétében halálra ítéli. Az 1852-es amnesztia után önként feladja magát. A Neugebaudebe zárják, hadi törvényszék elé állítják, amely most két évi börtönnel sújtja, de hamarosan szabadul. Pusztapóra megy ahol földbérletet vállal és lassan megvagyonösodik. 1860-ban az Októberi Diploma után Szeged országgyűlési képviselőjévé választja, a Februári Pátens után lemond, de 1865-ben újraválasztják. 1867-ben a szegedi tisztújításnak kormánybiztosa. 1869-ben a Szabadelvű Kör tagja, választmányi tagja, majd a Deák párt szegedi vezére. Iskolaszéki tag. Az alakuló Szegedi Forgalmi Bank elnöke, városi képviselőtestületi tag. 1872-ben a tankerület igazgató tanácsának tagja. Szeged városnak, majd Hódmezővásárhelynek és Kecskemétnek is főispánja. Szeged belvárosában háztulajdonos. Az 1876-os árvízveszély idején kormánybiztos. 1878-ban lemond közmegbízatásáról és visszavonul szatymazi birtokára. Gyermekei Erzsébet, Sarolta. Köziró. 16, 41, 52, 54, 56, 64, 65, 70, 74, 86, 87, 106, 117, 122, 134, 135, 135, 135, 136, 137, 137, 141,145, 146,148,148, 148,149,149,150,151, 151, 151, 151, 152, 152, 152, 152, 153, 154, 158,163,173,175, 175, 177, 235, 294, 296/322.

Dani Ferencné 1. Korda Teréz. 66, 67, 87.

Dani József (Szeged, 1825. márc. 31.—?) gyarmatai. Előbbi testvére és így atyja Balázs pékmester, anyja Katzenmayer Terézia. Iskolait Szegeden végezte, középiskolát az itteni piarista gimnáziumban 1835—1843 körül. Folytatta tanulmányait a kir. magyar pesti tudományegyetem állam- és jogtudományi karán hol absolutoriumot nyert. Majd megkezdte joggyakorlatát. Nem ismeretes, hogy szerzett-e ügyvédi diplomát vagy doktorátust. Keresztszülei Hopf János és Kuntz Anna voltak. Jurátus korában — 1847 körül — lépett be a Szeged-Belvárosi Kaszinóba, melynek vezető szerepet játszó tagja lett. Eredeti családnevét atyja után 1846-ban cserélte fel a „Dani,, névre. 1884-ben nemesi rangra emelték és engedélyezték a „gyarmatai" predikátum használatát. Ekkor jószágigazgatóként szerepel. A nemesi előnévből lehet arra következtetést vonni, hogy ez időben talán a Temes megyei, központi járási, vagy az Arad megyei borosjenői járási Gyarmata község, illetve puszta volt tevékenységének helye. 1895-ben a Szeged-Csongrádi Takarékpénztár még részvényeseként tartja nyilván és kb. ez időben tett 2000 forintos ösztöndíjalapítványt. Mayer Erzsébettel kötött házasságot a század első felének vége felé. Házasságából József, Mária, Sarolta és Ilona nevű gyermekei származtak. 16.

Dám Nándor (Szeged, 1829. szept. 8.—Budapest, 1891. jan. 1.) gyarmatai. Az anyakönyvekben Ferdinánd. A két előbbi testvére. Iskoláit Szegeden, a gimnáziumot a piaristáknál végezte. 1848-ban beáll honvédnek. Világos után joghallgató és végbizonyítványt szerezve Pesten, ügyvédi vizsgát tett. 1867-ben jogi dolgozatot publikál és 1870-ben kinevezik az újonnan alakított magyar kir. ítélőtábla burájává Budapestre. 1884-ben a család több tagjával egyetemben nemesi rangra emelik. Később kinevezik a m. kir. Curiá bírájává. Szegeden a Palánkban háza állt. Szegeden kötött házasságot magyarcsékei Korda Erzsébettel, mely házasságból Balázs, Béla Nándor és Róza gyermekei származtak. 260/322.

Dani Sarolta Szerafin Róza (Szeged, 1847. ápr. 11.—Szeged, 1924. febr. 4.) Ferenc és magyarcsékei Korda Terézia leánya. Kitűnő nevelésben részesült. Iskoláit Szegeden végezte. Házasságot köt Kisújszálláson 1865. május 24-én Polgár László földbirtokossal. Részt vesz Szeged város társadalmi megmozdulásaiban és szervezeteiben. Tagja, majd elnöknője (1887—1889) a Szegedi Kisdedóvó és Jótékony Nőegyletnek, a Vakokat Gyámolító Országos Egylet alföldi fiókjának. Karitatív munkásságáért 1892-ben a koronás arany érdemkereszttel tüntették ki. 1910-ben az Erzsébet rend II. osztályú keresztese lett. 86, 260/322, 296/322.

Dankó István (Szeged, 1827. szept. 11.— Szeged, 1867. febr. 21.) cigányzenész. János talán Szabadka-környéki vályogvető és Boldizsár Róza fia. Iskoláit Szegeden végezte és autodidakta „muzsikus" volt Szegeden. Itt kötött házasságot 1857. júl. 22-én Mijó Rozáliával, mely házasságból István, János, Irén, Etel és Róza gyermekei származtak. Szeged-felsővárosi cigánysori, Hangász u. (ma Bihari u.) lakos. Vályogviskóját 1879-ben az árvíz elpusztította. Tollas Zsiga segédprímása voít. Értékes hegedűjét fia örökölte. 174.

Dankó István (Szeged, 1858. jún. 14.—Budapest, 1903. márc. 29.) „Pista". A Hangász utcának egy részét, ahol született, később Dankó Pistára változtatták. Cigány származású népzenész és dalköltő. Előbbi fia. Nagy tehetségű hegedűs és cigányprímás. Már 16 évesen Szatymazon zenekart (bandát) gyűjt maga köré és először Szegednek a szatymazi szőlő-üdülő telepen birtokos családoknál muzsikál, s később Szegeden felkapott, ismert muzsikus és dalköltő lesz. Minden jelentősebb rendezvényen ő szolgáltatta a zenét. Bel- és külföldi turnékra jár. Csengődön szőlő és háztulajdonos. Később Budapestre megy. Országosan ismertté nevét nótaszerzeményei tették, melyeknek kottái is megjelentek. Szegeden 1880. júl. 13-án köt házasságot Joó Ilonkával. Nevét síremlék és köztéri szobor (Margó Ede, 1912) örökíti meg. Szegeden temették. Két fia korán elhalt. Szülőháza falán ma emléktábla emlékeztet reá.167. 174. 174, 174, 174.

Dankó Istvánná (id.) 1. Mijó Rozál. 174.

Dankó Istvánné (ifj.) 1. Joó Ilona 174, 174, 174, 174, 175, 175.

Daruié Ferenc 1. Dánt Ferenc.41.

Danner János Kálmán (Szeged, 1892. szept. 24.—Esztergom, 1977.) kereskedő. János kereskedő és Temesváry Erzsébet fia. Iskoláit Szegeden végezte. Atyjának szegedi Tisza Lajos körút 12. sz. alatti egyemeletes házában levő terménykereskedésében tanult szakmát. Később betársult atyja üzletébe és annak halála után (1921) az öccsével Sándorral együtt vezette tovább egészen 1948-ig, amikor úgy az ingatlan, mint a benne levő kereskedés állami tulajdonba vétetett. Szegeden kétszer nősült. Első neje Juranovics Gizella volt, kitől elválása után Magyar Ilonát vette feleségül. Újabb válás után Esztergomban kötött harmadik házasságot, öreg korában megvakult. Egyetlen fia 1944-ben meghalt, ki az első házasságából származott.275.

Danner Sándor Péter István (Szeged, 1894. szept. 3.—Szeged, 1984. jan. 24.) kereskedő. Előbbi öccse. Iskoláit Szegeden végezte és ugyancsak atyja terménykereskedésében szerzett szakmai ismereteket. Bátyjával együtt működött tovább ez üzletben. Később elhelyezkedett a szakmában, majd nyugállományba került. Szegeden kötött házasságot, melyből egy leánya és egy fia származott, utóbbi Amerikában él. 275.

Darvas Etelka színésző. Komlóssy Ferenc színtársulatának tagjaként 1840 októberétől—1841 áprilisáig Szegeden játszott. E társulat színészével Bartók Józseffel Szegeden 1841. év elején köt házasságot, amelyet lakodalmi lakoma követett s ennek minden költségét Korda János vállalta magára. Ezen nyolcvan meghívott, a színtársulat és a Szeged-Belvárosi Kaszinó színi választmányának tagjai vettek részt. 1843 júliusától szeptemberéig újból Szegeden lépett szinpadea.

Deák család. A Deák név hazánkban általánosan elterjedt. Czímernél a Zala megyében megtelepedett és eredetileg Zsitkóczon lakó Deák családról esik szó, melyet 1666-ban nemesi rangra emeltek, előnév használatának engedélyezése nélkül. A család egyik ága a másiktól való megkülönböztetés okából a „kehidai" jelzőt használta. 133.

Deák Ferenc Antal (Sőjtör, 1803. okt. 17.—Budapest, 1876. jan. 28.) a család kehidai ágából származott. Államférfi. Ferenc földbirtokos és szarvaskendi Sibrik Erzsébet fia. Nőtlen. Iskoláit Keszthelyen és Pápán (1812—13), valamint Nagykanizsán (1813—17) végezte. Bölcseletet és jogot a győri Akadémián hallgatott (1817— 21), majd Pesten lett jurátus és ott 1823-ban letette az ügyvédi vizsgát. Eredetileg ügyvédnek készült, de megyei szolgálatba állva tiszti ügyész lett és 1833-tól kezdődően folyamatosan képviselte Zala megyét az országgyűlésen. 1839-től a Magyar Tudományos Akadémia tagja. 1848-ban igazságügyi miniszter. Később az 1867-es kiegyezés létrehozója. Szegedi vonatkozásai: 1848 áprilisában a szegedi népgyűlés üdvözlő iratot küld neki és ugyanakkor a város díszpolgárává választja, utcát nevez el róla. Mint igazságügyi miniszter eljár Bach Sándornál Bécsben a szegedi vár olasz foglyainak szabadon bocsátása kérdésében. 1861-ben a város országgyűlési képviselőjévé választja és egyben megrendeli a közgyűlési terem részére életnagyságú képét Canzi Ágost osztrák származású pesti festőnél. Amikor Deák pártot alapít 1846-ban, ennek nyomán alakítják meg Szegeden is a szabadelvűek csoportosulását. 1865-ben a Szeged-Bel-városi Kaszinó tiszteletbeli tagjává választja. 1866-ban a kaszinó díszes albumba kötött, 6000 aláírással ellátott üdvözlő feliratot intéz hozzá, melyet küldöttség élén Vadász Manó nyújt át ünnepélyes beszéd keretében. Deák meleg szavakkal válaszolt. Az album később a párisi világkiállításon is szerepelt. 1868-ban „Ifjúsági önképző kör" alakul, mely nevét viseli és védnöksége alatt áll. Ez évben alakul meg a Szabadelvű Kör, mely tiszteletbeli elnökévé választja, mit előtte küldöttség élén Osztróvszky József tolmácsol, ugyancsak Deák beszédétől kisérve. Ez év májusában a város tiszteletbeli országgyűlési képviselőjévé választja. Elhalálozásakor a város alapítványt létesít emlékére az árvák javára. Születésének 100. évfordulóján a szegedi Dugonics Társaság ünnepi ülés keretében előadássorozatot rendeztek emlékezetére. Emlékére ódapályázatot írnak ki. Városszerte megemlékeznek személyéről ünnepi beszédek keretében, melyek közül legismertebb Löw Immánuelé. Amikor a város 1920 elején még francia megszállás alatt állt, a vezénylő francia tábornok egy beszédében Deák mondatait idézte. Születése 125. évfordulóján a neves közjogász Polner Ödön egyetemi tanár tart eszméit tárgyaló előadást. Háromszor neveztek el utcát róla Szegeden. 1913-ban felállították a város legszebb terén Zala György alkotta szobrát, mely a művész egyik legsikerültebb alkotása. A Dóm-téri nemzeti pantheonban pedig Stróbl Alajos készítette mellszobrát helyezték el, melyet a művész hagyatékából vásárolt meg az állam és Klebelsberg juttatott a városnak 1927-ben. Csongrád megyének táblabírája és bizottmányának tiszteletbeli tagja volt. Klauzál Gábornak meghitt barátja és gyermekeinek keresztatyja. 40, 41, 42, 52, 92, 109, 111, 114, 124, 128, 131, 132, 132, 133, 133, 133, 133, 133, 133, 135, 136, 136, 143, 145, 145, 146 147, 165, 169, 178, 194, 194, 195, 206. 233, 255/208, 256/245—246, 293, 293.

Debre Péter (Csonopolya, 1889. febr. 28.—?) orvos. Wieland Magda fia. Középiskoláit Kalocsán, egyetemet Budapesten látogatott és itt szerzett 1913-ban orvosdoktori diplomát. 1914-ben a balassagyarmati Mária Valéria kórházban helyezkedett el alorvosként. Majd katonának vonult be és végigszolgálta az első világháborút, először az orosz fronton mint katonaorvos. Cs. k. katonai főorvos. 1918-ban cs. k. ezredorvosként szerelt le, mely állásában 1920. március 30-án nyugdíjazták. Most a budapesti egyetem bőrklinikájára ment gyakorlatra és innen került 1925. november 1-én mint bőrgyógyász főorvos a szegedi Városi Közkórház élére igazgató-főorvosnak. Az elavult kórházi épület és berendezés korszerűsítése, valamint a gyermekkórház berendezése nevéhez fűződik. Vuk Máriával köt házasságot, melyből Mária leánya származott. Majd 1941. szeptember 27-én újabb házasságra lép Ruttensdorf Johannával. 1942-ben eljárás indul ellene kormányzósértés miatt, melynek során állásától felfüggesztik. Az eljárás a bíróságon két évi vizsgálat után felmentéssel végződik. 1945. április l-jén ismét elfoglalhatja helyét a kórházigazgatói székben. 1949. május 18-án felmentik igazgatói beosztása alól és osztályos orvosként működik tovább, mígnem ez év július l-jén nyugállományba helyezik. Ezen intézkedés ellen azonban fellebbezéssel él, mire rendelkezési állományba helyezik, de 1951. április l-jén végleg nyugalomba vonul. Az Országos Orvos Szövetség, a törvényhatósági és közigazgatási bizottság tagja. A szeged-rókusi róm. kat. egyházközösségnek elnöke. Szakíró. Számos katonai kitüntetés tulajdonosa. A Szeged-Belvárosi Kaszinónak is tagja volt. 275.

Demeter Ferenc. Házasságra lép Felmayer Zsófiával, Antal (1825—1895) és Sárkány Krisztina leányával, ki őt túlélve 1929-ben Budapesténél. 170,259/413,259/317—18.

Demeter Ferencné 1. Felmayer Zsófia. 170,259/314,259/317—18.

Demeter, szent (Thessaloniké ?—Róma kb. 300.) Thessalonikében megtelepedett régi, nemesi, előkeld macedón családból származó gazdag és tekintélyes szülők gyermeke. Atyja e városban magas katonai hivatalt töltött be. Fiát kitűnő nevelésben részesítette, aki tanulmányaiban feltűnő eredményeket tudott felmutatni és jeles emberi tulajdonságokkal is rendelkezett. Keresztény hitre tért. Főleg a hadtudományokban tett szert hírnévre, amely felkeltette Maximián római császár figyelmét, ki Achaja (e korban e megjelölés Görögországot jelentette) prokonzulává tette meg. Demeter e tartomány kormányzásában bölcs és alkalmazkodó modorával szép eredményeket ért el, ami a császár további vonzalmát és további kitüntetéseit vonta maga után. Demeter azonban állását arra is felhasználta, hogy Krisztus hitére térítse alattvalóit és amikor e tevékenysége eredményesnek bizonyult, magára vonta a más vallást szolgáló papok irigységéi és ellenszenvét. Ezek feljelentették a keresztények üldözésére rendszeresített hivatalnoknál, aki lefogatta és a császár elé vezettette, megvádolva a keresztény térítéssel. Demeter — akiben mutatkozott hajlam a vértanúságra — nem tagadott. De Maximián, aki kedvelte emberét és azt nem szívesen nélkülözte volna, arra törekedett, hogy hitének megváltoztatására bírja és ezért börtönbe vettette. De ez az eljárás nem vezetett a kívánt eredményre. Sőt, amikor a szokásos párharcokban egy keresztény — Nestor nevű — a császár kedvenc bajnokát legyőzte és kérdésére kijelentette, hogy Demeter áldotta meg és biztosította a győzelemről, hirtelen haragra gerjedt és amúgyis kegyetlenségre hajló természetének engedve, elrendelte, hogy a börtönben sínylődő foglyot lándzsával átütve öljék meg. Földi maradványait később a keresztények Thessalonikéba szállították, ahol tiszteletére fényes templomot emeltek. Csodatévő híre nőttön-nőtt. Egyik tisztelője Leontius, Illyria kormányzója ereklyéinek egy részét Syrmiumba hozatta és ott is díszes templomot emelt tiszteletére. Kultusza tovább .erjedt nyugatra és így ért el Szegedre is, ahol még Szent István uralkodását megelőzően létesült templom, amelyet neki szenteltek. Bár ez többször elpusztult és újraépült, védőszentjének nevét továbbra is viselte, annál is inkább, mert Demeter az országnak is egyik védőszentje volt. Mint a katonák védőszentje és városvédő válhatott a szegedi templom védőszentjévé is. Emellett később a juhászok is védnökükként tisztelték és névünnepén október 26-án (másutt 8-án) számadó gyűlést rendeztek, amelyet lakoma követett a bíró házánál, ahol az elöljáróságot is megvendégelték és az ünnepet vigassággal zárták. Ez évszázadokon át volt Szeged városnak jeles napja. Amikor az utolsó Demeter-templom kénytelen volt a mai Fogadalmi-templomnak helyet engedni, a bontási munáklatok-nál előkerült egy XIII. századi torony maradványa, melyet műemléknek jelölve meghagytak és az mint Demeter-torony ma is őrzi a városvédő szent nevét. A fogadalmi templom szentélyében az oltár mögött jobbra Tóth István által alkotott szobra áll. A szegedi nép nyelvén neve: Dömötör. 56, 67, 209, 230.

Dercsényi János (Tokaj, 1802. okt. 6.— Bécs, 1863. aug. 29.) dercsényi báró. Dercsényi (1792-ig Weiss) János földbirtokos és neje Kazinczy Júlia fia. Középiskoláit Kassán jogot Sárospatakon végzett. Majd Pesten a Királyi Ügyek Igazgatóságán helyezkedett el gyakornokként, ahol később számfeletti igazgatósági ügyész lett. Innen Bécsbe került az Udvari Kancelláriához titkárnak később tanácsossá lépett elő. Külföldi utakat tesz és a gazdasági ismeretekben képzi magát, lassan tekintéllyé válva e téren. így több egyesület és akadémia választja tagjává. 1836-ban a temesi Kamarai Igazgatóság elnöke. 1838-ban birodalmi kincstári tanácsos. Gazdasági ismereteit a gyakorlatban is hasznosítani törekedve Szegeden a zálogba tett szőregi uradalom albérlője lesz fivérével egyetemben, aki vállalkozásaiban általában helyette jár el. Egy évvel később megvásárolja a szegedi városi székház melletti telek egy részét és arra bérházat, valamint gabonaraktárt kezd építeni. Ugyanakkor megveszi a felső-Tisza-parti úgynevezett „ingyenes dűlőben" fekvő terület 32 holdját és ezen szeszes keményítőgyárat épít a hozzávaló melléképületekkel. Élénk propagandát fejt ki a burgonyatermesztés érdekében és a városnak nemes vetőburgonyát küld kikísérletezésre. Gazdasági elveit és tanait az irodalomban is népszerűsíti, ami a bajor királyt arra ösztönzi, hogy Lipót-renddel tüntesse ki. 1839-ben őt és fivérét örökös bárói és magyar mágnási rangra emelik. Gazdasági tanainak tovább fejlesztésére az MTA útján pályázatot írat ki és a beérkező pályamunka jutalmazására 100 aranyat tesz le. Három munka érkezik be, mire az összeget még 15 arannyal megemeli. Szegedi vállalkozásai azonban csődbe jutnak, a város az általa nyújtott kölcsönökhöz sem jut hozzá, de évekkel később azokat Pesten per útján érvényesíti. Több jelentős tanulmánya jelent meg magyar, német, angol, francia nyelven, közöttük olyan is, amely a kommunizmus eszméivel is foglalkozik. A család neve eredetileg Fejér volt, de déli birtokáról északra menekülve vette fel a Weiss nevet. Már 1687-ben nemesi rangra emelkedett és a dercsényi előnév használatára volt jogosult. A névváltoztatás 1792-ben következett be és annak engedélyezése során a nemesség és előnév használata is fenntartatott. Bécsben 1838. okt. 18-án kötött házasságot báró Eichoff Erzsébettel, kitől Béla fia származott. 207.

Déry Adolf (Szeged, 1810.?—Szeged, 1896. nov. 20.) kereskedő. 1848-ig Deutsch. Deutsch Salamon kereskedő és neje Schweiger Cipperl fia. Szegeden tanulja ki a kereskedő szakmát iskolái elvégzése után tanonc, majd segéd, végül önálló „metszőportéka" kereskedő. A Szegedi Szabadalmazott Kereskedelmi Testület — a Lloyd Társulat — tagja. A zsinagógában templomi széke volt. Felesége tószegi Freund Mária, kitől Ede és Károly fiai és Róza leánya született. Hitközségi választmányi tag volt és Somogyi u. 22. sz. a. lakott. Szívszélhűdésben halt meg, nyolcvanhat évesen. 87.

Dettre Béla (Szécsény, 1880. febr. 25.—Szeged, 1951.) katonatiszt. 1881-ig Diamant. Benő földbirtokos és Klein Mária fia. Iskolái elvégzése után katonai pályára lép és 1904-ben hadnagy a szegedi 46. gy. ezredben. 1911-ben főhadnagy. 1918-ban csapattiszt, százados a szegedi kerületi parancsnokságnál. Bizalmas kapcsolatot tart fenn Shvoy Kálmánnal. A Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja. 1919-ben Tabódy Zsolt támogatója. Emiatt és mert buzdított a Vörös Hadseregbe való belépésre, a diktatúra bukása után először a kaszinó törölte tagjai sorából, majd hadbírósági eljárást indítottak ellene. Letartóztatták és végül két havi fogházra ítélték, melyet az előzetes letartóztatásban töltött idővel kitöltöttnek vettek. Ettől kezdve visszavonultan élt. 1945 után rehabilitálták és a Magyar Néphadseregben alezredessé léptették elő. Kekezovich Violával köt házasságot, ki 1948-ban a Magyar—Szovjet Művelődési Társaság főtitkára volt. Ez évben rágalmazási pert indított Bérei Géza ellen. Utód nélkül hal el és Szegeden a Deszkás temetőbe temették.223.

Dettre János (Budapest, 1886. máj. 15.— Topolya, 1944. máj. 15.) ügyvéd. Előbbinek testvére. Középiskolát a szegedi piarista főgimnáziumban végzett, ahol 1904. jún. 7-én tett érettségi vizsgálatot. Ezután a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem jog- és államtudományi karán hallgatott jogot és itt nyert abszolutóriumot 1907. dec. 20-án. Már 1908. jan. 17-én I. jogtudományi szigorlatra állt és ezt követően ügyvédjelölti gyakorlatra ment először Budapesten, majd Szegeden. A kolozsvári egyetem 1909. ápr. 3-án jogtudományi doktorává fogadta. Gyakorlati idejének letöltése után 1911. júl. 11-én Budapesten állt ügyvédi vizsgára. Diplomáját a Szegedi Ügyvédi Kamaránál mutatta be 1911. okt. 3-án és Szeged székhellyel kérte felvételét az ügyvédi lajstromba. Horváth Mihály utca 1. sz. alatt nyitotta meg ügyvédi irodáját. A Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja. 1914-től Szeged sz. kir. város tiszti alügyésze. 1918 őszén a Károlyi-párt tagjaként a Károlyi kormány kinevezi kormánybiztos főispánná. A proletárdiktatúra idején egy időre visszavonul, de a direktórium távozása után újból elfoglalja székét. Az ellenforradalomban előbbi ténykedései miatt elfordulnak tőle, az úri társadalom bojkottálni kezdi, a kaszinóban kizárására tesznek indítványt, mire tagságáról leköszön. A Szegedi Ügyvédi Kamarában fegyelmi eljárást indítanak ellene és törlik a névjegyzékből. Megkísérli ugyan helyzetét — elvei feladása nélkül — rendezni, de a hivatalos közhangulat ellenséges magatartása végül az ország elhagyására készteti. Jugoszláviába megy és Szabadkán telepszik le. Itt a magyar kisebbség érdekében kezd publicisztikai tevékenységbe, újságot szerkeszt, amivel lassan maga ellen hangolja a szerb hivatalos köröket. Végül is kiutasítják. Időközben a Szegeden ellene megindult fegyelmi eljárásban a m. kir. Kúria felmenti, egyéb eljárást megszüntetnek és így 1925-ban visszatér Szegedre. Újból kéri az ügyvédi névjegyzékbe való felvételét, mit a Kamara elrendel és így ügyvédi gyakorlatát ismét megkezdheti. 1927-ben a Belügyminisztérium — mint volt főispánt, e minőségében — nyugdíjazza. Bekapcsolódik itt is a sajtó munkájába és a Délmagyarország c. napilapnak lesz állandó külső munkatársa, vezércikkírója. Publicisztikai tevékenységével és nem kevésbé ügyvédi munkájával hírre tesz szert ügyvédi körökben éppúgy, mint a város társadalmában. Az Ügyvédek Központi Országos Bizottságának is tagja lesz. De az egymást érő és egyre gzigorítottabb zsidótörvények őt is érintik, minek következtében 1944-ben először ügyvédi gyakorlatától eltiltják, majd törlik a kamarai lajstromból és végül deportálják. Szabadkán nősült 1922. júl. 21-én, neje Eisenstein Ilona Mária Sigismunda. A deportálás során útközben öngyilkosságot követett el és Topolyán meghalt. 1950-ben holttá nyilvánították 220, 221, 221, 222, 223, 223.

Dettre Pál (Szécsény, 1884. jan. 25.—Szeged, 1926. nov. 9.) királyi ügyész. Előbbi kettő testvére. Középiskolát a szegedi piarista főgimnáziumban végzett, ahol 1902. jan 7-én tett érettségi vizsgát. Majd a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem jog- és államtudományi karának előadásait hallgatta, ahol az abszolutórium elnyerése után 1906. febr. 16-án tette le I. jogtudományi szigorlatát. Ezután ügyvédjelölti gyakorlatot folytatott Szegeden, ahol 1908-ban a szegedi kir. járásbíróság díjtalan joggyakornoka lett. 1911-ben a szegedi kir. Törvényszék joggyakornoka és még ebben az esztendőben Nagykanizsára kerül törvényszéki jegyzőnek. 1919-ben ismét Szegeden találjuk, mint vezető államügyészt. A direktórium alatti magatartása miatt 1919 végén fegyelmi úton állásvesztésre ítélik. Erre a szegedi Ügyvédi Kamarában kéri felvételét az ügyvédi lajstromba, mit a kamara vezetősége megtagad, de fellebbezésére a m. kir. Kúria felvételét elrendeli. így 1920-tól haláláig Szegeden gyakorló ügyvéd. Neje Oxenfuss Ilona, kitől Gábor fia származott. Özvegyen később Sz. Szigethy Vilmos felesége lett.223.

Deutsch Bertalan (Szeged, 1829. ?—?) kereskedő. Adolf „quaestor" és Schweiger Franciska fia. Iskoláit Szegeden, gimnáziumot a piaristáknál végzett 1838—1846. években. Szegeden kereskedő és háztulajdonos. A Szegedi Zsidó hitközség elöljárósági és a Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja. Feleségétől (Betti) voltak gyermekei. 89.

Devich Sándor (Dunaföldvár, 1894. dec. 1.— Budapest, 1976. máj. 19.) tanár. Atyja István kir. sótárnok, anyja Teller Gizella. Középiskoláit Szegeden a piarista főgimnáziumban végezte, ahol 1912-ben állt érettségi vizsgálatra. Majd a Képzőművészeti Főiskolára iratkozott be, de stúdiumát az I. világháború félbeszakította. Katonának bevonulva végig küzdötte a háborút és hadnagyként szerelt le. Tanulmányait folytatva 1918-ban tanári oklevelet szerez, mely műszaki- és mértani rajz oktatására jogosítja. Tovább képzi magát festészetben. 1921-ben a szegedi m. kir. áll. Klauzál Gábor főgimnázium tanára lesz, egyben értekezleti jegyző és rajzszertár őr. E hivatását 1934-ig gyakorolja, mikor Budapestre távozik és a Szépművészeti Múzeum restaurátora lesz. Szegeden Oroszlán u. 4. sz. a. lakott. A szegedi kir. törvényszéknek írásszakértője. Későbbi években múzeumi osztályvezető lesz, s 1963-ban nyugalomba vonul. Baár Máriával Szegeden kötött házasságot 1934. ápr. 7-én, melyből Sándor fia, a későbbi neves hegedűművész és még egy fiú származott. A szegedi Belvárosi temető őrzi hantjait. 220, 275.

Diaz, de la Pena Virgilio Narcisso (Bordeaux, 1808. aug. 20.—Mentone, 1876. nov. 18.) festőművész. Tamás salamancai spanyol politikai emigráns fia. Anyja feltehetően francia nő volt, kivel atyja talán Bordeaux-ban kötött házasságot. Korán elveszti Angliába tovább vándorolt édesatyját, majd 10 éves korában a hozzá atyja halála után Franciaországba visszatért édseanyját is. A Paris közelébeni Bellavueben egy lelkipásztor gondoskodik róla. Később Parisban egy porcelángyárban helyezkedik el, ahol megismerkedik a lytográfiával és porcelánfestészettel. Itt azonban csak manuális munkát végezve a festészetre adja magát, majd önállósulva a Fonteneblau-i erdőben festegeti tájékpeit. Tagja lesz az ún. barbizoni iskolának. Képeit élénk színek és fényreflexek jellemzik, nagyobbára a párisi Louvre-be kerültek, de szinte a világ minden nagyobb képgyűjteményében találhatók. Francia állampolgár és festőként tartják nyilván. Egy légy mérges csipése folytán egyik lábát amputálni kellett. 59.

Ditzgen (=Dietzgen) József 1. Rajnai József. 26,28,31,64,65, 115.

Divék nemzetség. Nyitra és Trencsény megyékben megtelepedett, majd innen szétáramló család, melynek három ága Mikótól, Bossá-nyitól és Ákortól származódon tovább számos más név alatt. 254/5.

Dobay Amália (?—?) kisdobai. Károly dévai ügyvéd leánya. Házasságot kötött gyéresi Szász Iván kir. ügyészszel, melyből két leánya származott: Amália és Ilona. Szegeden Gyertyámos u. 8. sz. a. lakott. 1926 után halt el. 244.

Dobay Géza Gyula (Szeged, 1870. ápr. 8.— Szeged, 1937. jan. 18.). Természetes atyja talán Pillich Kálmán, anyja Dobai Katalin. Iskoláit Szegeden, középiskolát a piarista főgimnáziumban végezte. 1888-ban érettségi vizsgát tett. Beiratkozott a budapesti Tudományegyetem jog- és államtudományi karára, ahol abszolutóriumot nyerve I. jogtudományi szigorlatát 1893. febr. 7-én tette le és ügyvédjelölti gyakorlatot kezdett Szegeden. Pillich Kálmán szegedi ügyvédnek volt előbb jelöltje, majd társa és végül irodájának folytatója. 1894. szept. 23-án az egyetem jogi doktorává avatta. 1896. ápr. 14-én tesz ügyvédi vizsgát és diplomáját három nappal később bemutatja a Szegedi Ügyvédi Kamarának, ahol Szeged székhellyel kéri az ügyvédi lajstromba való felvételét. Ettől kezdve mindvégig Szegeden folytat ügyvédi gyakorlatot. Bekapcsolódik a politikai és társadalmi életbe. Számos egyesület tagja és tisztségviselője. 1916-ban katonai szolgálatra vonul be, front szolgálatot is teljesít, számos kitüntetés tulajdonosa. Népfelkelő századosként szerel le. Honvéd védő. 1919-ben tagja^ lesz az Antibolsevista Comité-nek. Az Ábrahám-kormány alatt helyettes kormánybiztos (1919. VIII. 5.), mely állásáról azonban nov. 2-án lemond. 1915—1918-ban az orosz hadifoglyok felügyeleti tisztje és megírta „A szegedi hadifoglyok krónikája" című munkáját. A szegedi Minorita rend confra-tere. A Szeged-felsővárosi római katolikus egyházközség világi elnöke. A városi törvényhatósági bizottság tagja. Szeged sz. kir. város tb. főügyésze. A Szegedi Új Nemzedék politikai napilap egyik alapítója és időlegesen főszerkesztője. A Nemzeti Hadsereg szervező bizottságának elnöke. A szegedi Katolikus Kör egyik alapítója. A szegedi Dugonics-Társaságnak és a Szeged-Belvárosi Kaszinónak tagja. Első neje Kukay Anna, kinek korai és tragikus halála után újból nősülve Spelitz Ibolyát veszi feleségül. E házasságból származott Gyula, Anna és Ibolya. A szegedi Osztrovszky utca 21. sz. a. ház tulajdonosa, ebben lakott és tartotta fenn irodáját. 275.

Dobai Károly, kis-dobai nemes. Középiskolai tanulmányai befejezése után, jogot hallgatott, majd ügyvédi vizsgát tett és 1872-ben ügyvéd Déván, majd diplomáját a gyulafehérvári Ügyvédi Kamaránál mutatta be és kérte az ügyvédi névjegyzékbe felvételét Déva székhellyel. 1894-ben királyi tanácsos. Valószínűleg 1902-ben vonult nyugalomba. Házasságából Amália leánya származott, ki gyéresi Szász Iván későbbi kir. főügyésznek lett a felesége. 244.

Dobó család. Számos ily nevű család él országszerte. Szegeden és környékén is több azonos nevű család telepedett meg. A Czímertől felhívottak a Szeged-Alsóvároson megtelepedett és jobbára gazdálkodással foglalkozó csa-dád tagjai. 136

Dobó István (Szeged, 1825/ ?—?). Az alábbi testvéröccse. Atyja József szeged-alsóvárosi gazdálkodó, anyja Szécsi Rózsa. Középiskoláit Szegeden végezte a kegyesrendiek vezetése alatt álló városi gimnáziumban. Innen a pesti tudományegyetemre ment, ahol jogot hallgatott. Az abszolutórium elnyerése és I. jogtudományi szigorlata letétele után ügyvédi pályára ment és megkezdte ügyvédjelölti gyakorlatát. Majd ügyvédi vizsgát tett és Szegeden kezdte meg ügyvédi gyakorlatát. 1864-ben a Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja és színjátszója. Székesfehérváron 1871 júliusában köt házasságot Grau Etelkával, melyet bátyja celebrál. Ügyvédi működését 1872-től Budapesten folytatja, mint köz- és váltóügyvéd. Feltehetően jogi képviselője volt a Kisbirtokosok Országos Hitelintézetének, melynek valamilyen botrányba keveredett igazgatóját, ki megszökött, rejtegette. 1879-ben a szegedi Szabadelvű Párt országgyűlési képviselő-jelöltje, de mert a párt központja jelölését nem támogatta, visszalépett.121

Dobó Miklós (Szeged, 1823. ápr. 1.—Budapest, 1898. jan. 7.). Előbbinek testvérbátyja. Iskoláit Szegeden és gimnáziumot a piaristáknál végzett. Majd teológiát hallgatott a temesvári papnöveldében, ahol 1846. ápr. 11-én áldozó pappá szentelték. Már ezt megelőzőleg, de követőleg is a püspöki irodán nyert beosztást tolnokként. Már szokatlanul korán 1846. szept. l-jén kinevezik a Szeged-Palánki plébániához káplánnak. Itt is rövid időt töltött, mert egy évvel később meghívják a csé-kai plébániára adminisztrátornak, ahol 1864-ig tevékenykedett. Ez év augusztus 1-én Szeged sz. kir. város megválasztja szeged-rókusi plébánossá, amit a püspök megerősít és így állásába nagy ünnepélyességgel 1865. okt. 15-én beiktatják. Hamarosan városi képviselő lesz. Nagy tekintélyre tesz szert és így 1871-ben még a polgármesteri székre való jelölése is szóba kerül. 1872-ben kerületi esperes lesz. 1874-ben a r. k. tanítóképző intézet egyházmegyei igazgató tanácsának tagja. 1875-ben pedig a Szeged II. kerületben országgyűlési képviselőnek jelölik, de nem kapja meg a szavazatok többségét. 1876-ban szóba kerül az üresedésben levő kassai püspöki szék betöltésénél, de végül is kinevezésére nem kerül sor (mert még csak nem is kanonok). 1877 májusában Csanád megyei kanonok lesz, átveszi a temesvári papnövelde igazgatói székét, de hamarosan visszaköltözik Szegedre. A nagy árvíz utáni rekonstrukció során a királyi biztosi tanácsnak, majd annak szűkebb ügyintéző tanácsának, valamint albizottságának tagja, majd a szűkebb tanács elnöke. A városi köztörvényhatóságnak tagja. Ugyancsak tagja a Szeged-Belvárosi Kaszinónak, utóbb választmányi tagja. A Szegedi Híradó külső munkatársa. A Szabadelvű Kör tagja. 1881-ben a rekonstrukció során kifejtett tevékenysége elisméréseként a király a Lipót rend lovagkeresztjével tünteti ki. Ugyanakkor a pécsi Szent Háromságról nevezett apátságnak lesz apátja. 1882-ben a tanítói segélyalap gondnoka. 1883-ban delegálják a királyt Szegeden fogadó bizottságba. Egy évvel később visszaköltözik Temesvárra. Itt egyben az egyházmegyei papisegélyalapnak is gondnoka lesz. Majd püspöki helynökké lép elő. 1889-ben káptalani gazdasági felügyelő. Temes megyének és Temesvár városának köztörvényhatósági bizottsági tagja. 1896-ban celebrálja — szép ünnepség keretében — aranymiséjét. Olvasó kanonok. 1897-ben betegeskedni kezd, Budapestre megy és ott éri a halál. A pesti köztemetőben helyezik örök nyugalomra. 110, 117—8, 136, 145, 145.

Dobossy család. Dobosy, Dobosi. Magyarországon évszázadok óta előforduló családnév. E család tagjai főleg Baranya, Bács-Bod-rog, Békés, Csongrád, Gömör, Nógrád, Nyitra, Szatmár és Szilágy megyében telepedtek meg. Erdélyben is éltek Dobossyak. Czí-mer Csongrád megyei Dobosy családra utal, mely szerinte a bezdáni nemesi előnevet használta. L. még Bezdán alatt. 125, 296/106.

Dobossy Lajos (Hódmezővásárhely?, 1817. ?—Hódmezővásárhely?, 1898. ?) bezdáni. Lajos alispán fia. Valószínűleg Hódmezővásárhelyen született és iskoláit is ott abszolválhatta. Atyja ügyvédi képzettsége és szokás alapján tételezzük fel, hogy maga is egyetemet végzett jogot hallgatott. Életadatait nehéz azonos nevű atyjáétól, ki hasonló téren tevékenykedett, különválasztani. 1849-ben a császári aera alatt tűnik fel mint Csongrád megye tisztviselője. 1850-ben — Reizner, Czímer és Szabó szerint — szeged-vidéki járási főszolgabíró volt. Augusz Antal egy levelében szolgabírónak, Bonyhády főbírónak mondja. Nyomozó hatóságként jár el a Palásthy elleni gyilkosság ügyében. 1851-ben részt vesz a szegedi Mars-téri „labdajáték"-ban, ami lényegében a negyvenyolcas eszmék melletti tüntetés volt, de az ellene lefolytatott nyomozás csak részvételét deríthette ki. 1855-ben szeged-járási szolgabíró-segéd. 1861-ben a nagyváradi törvényszék előtt eljárás folyik ellene közcsend-háborítás miatt. 1868-ban Csongrád megye pénztárnoka. Református presbiter. Adakozik az iskola javára. 1873-ban Hódmezővásárhelyen él. A Szeged-Csongrádi Takarékpénztár részvényese. Háromszor köt házasságot. Első neje Kaszap Emília Ilona (fi873), a második Kecskés Gabriella, végül a harmadik Mayer Irma és bizonyára tőle származott Aranka leánya, a későbbi Kovács-Sebestyén Aladárné. 1887. nov. 22-én Hódmezővásárjelyen élő magánzó, ki Ybl Lajos (1855—1934) műépítész és Mayer Ilona (1861—1936) násznagya. 76. Domokos László (Kis-Borosnyó, ?—Szatmár, ?) alsó csernátoni. Ferenc és Tompa Teréz fia. Középiskoláit Brassóban és Űjhe-lyen végezte. A pesti Tudománoegyetemen hallgatott jogot. Egyetemi évei alatt küldöttséget szervez és vezet a császár elé az egyetemen a magyar tanynelv bevezetése érdekében. A pest egyetemi ifjúság vezére. 1859-ben megszervezi az aradi vértanúkról való nyilvános megemlékezést október 6-án. Demonstrációi miatt letartóztatják, bebörtönzik, de több nagynevű pártfogójának közbenjárására szabadon bocsátják és Csernátonba internálják. 1862-ben táblai fogalmazó, 1865-ben kolozsvári követ, majd ezt követő években még két alkalommal választják meg országgyűlési képviselővé. Deák Ferenc kegyeltje, gyakran van vele együtt és 1867-ben, egy ellene tervezett merénylet felfedése révén, feltehetően életét mentette meg. 1866. augusztus 13—14-én tagja annak a képviselőházi küldöttségnek, amely Szegedre látogatott Klauzál Gábor temetésére, felkereste özvegyét részvétnyilvánítás végett és egyben meglátogatta a szabadságharc idején Szegeden elhunyt Répásy Mihály lovassági tábornok sírját. 1867-ben ismét küldöttségben jár a még meg nem koronázott királynál. A kiegyezés utáni első magyar minisztérium kinevezi titkárrá az Erdélyi Legfőbb Törvényszékhez. 1872-től a kir. ítélőtábla bírája Marosvásárhelyen. Ezen állásából vonul később nyugalomba és költözik Szatmár megyébe, feltehetően felesége birtokára, Angyalosra, ahol 1905-ben még élt. 1869. XI. 30-án Szatmár megyei Angyaloson kötött házasságot Doma-hidy Irénnel, kitől Ferenc, Gabriella és Margit gyermekei származtak. 135.

Domokos László (Szeged, 1882. febr. 6.— Budapest, 1973. jan. 11.) publicista. Elek (1849—1925) és Molnár Mária fia. Iskoláit Szegeden, gimnáziumot a piaristáknál végzett, ahol 1899/1900-as tanév végén tett érettségi vizsgát. Ezt követően a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem állam-és jogtudományi karára kérte felvételét és itt avatták 1906-ban államtudományi doktorrá. Nyomban elhelyezkedett a pénzügyi közigazgatásban és a szegedi kir. Pénzügyigazgatósághoz nyert beosztást végrehajtóként. 1908—1912-ben pénzügyi fogalmazó, 1914-ben segédtitkár, 1915-ben előlép pü.-i titkárrá és egyben berendelik a Közigazgatási Bírósághoz Budapestre tanácsjegyzőnek. A Szeged-Belvárosi Kaszinónak 1908—1914. években titkára, majd könyvtárosa volt. Mint Jászi Oszkárnak régi jó barátja 1919-ben vele dolgozik és a minisztériumban a nemzetiségi ügyek referense. Móra Ferencnek és Juhász Gyulának is barátja volt. 1923-ban nyugalomba vonul és spiritizmussal kezd foglalkozni. De a tétlenség nem lévén kenyere 1930-ban vállalja a Baross Szövetség titkári állását, majd később ügyvezető igazgatói teendői ellátását. A budahegyvidéki református egyházközségnek főgondnoka. 1942-ben újabb állásából is nyugalomba vonul. Budapesten élt. Házasságot kötött Löllbach Emmával 1907. máj. 23-án. Újságírói irodalmi hagyatékát a szegedi Somogyi Könyvtár őrzi. Első feleségétől elválva újabb házasságra lépett Székely Arankával, kitől Zsuzsanna és Gábor gyermekei származtak. 191, 270—1.

Dorner Tibor (Győr, ?—Szeged?, 1933. ?) tisztviselő. Béla horgosi községi jegyző és Ka-szó Aranka fia. Aurél (1888—1943) testvére. Családja a „keselyüsi" nemesi előnevet használta. 1929—1932. években Szeged város adóhivatali adótisztje. A Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja. Neje 1942-ben Szegeden, Kossuth Lajos sugárút 41. sz. a. lakott, kitől talán elvált. Házasságából Tibor, Aurél és Melinda gyermekei származtak. 275.

Dósity György (Szeged, 1820. ?—Budapest?, 1919.?) Dóschich, Dósich, Dósits, Dósics. Nemes. Ügyvéd. Péter és Dolecskó Terézia fia. Ifjabb Péter (1820—1894) ikertestvére. Középiskolát Szegeden, a piaristáknál végzett (1829— 1837). Majd a pesti tudományegyetemen hallgatott jogot, szerzett végbizonyítványt. Pesten kezdett ügyvédjelölti gyakorlatot. Ügyvédi vizsgát tesz 1848-ban. Diplomáját Szeged sz. kir. város tanácsa hirdeti ki 1849. szeptember 7-én Csongrád megye központi kerületének segédesküdtje. Később ügyvédi gyakorlatot folytat Szegeden. Amikor megalakulnak 1875-ben az Ügyvédi Kamarák, a szegedinél felvételét nem kéri. 1879-ben tagja a Tisza Lajos elé járuló szegedi küldöttségnek. 1857 óta kir. asztalnok. Élete hátralevő részét Pesten élte le. A Tiszti címtár nevét még 1918-ban is vezeti. A szegedi görögkeleti szerb anyakönyvekben nem szerepel. Keszthelyen a Georgikon-nak is hallgatója volt. Talán nőtlen maradt. 41.

Dósity János (Földvár, 1801. ?—?) nemes. Tisztviselő. Basilius parochus fia. Közigazgatási pályára lép. 1833-ban Szegeden megválasztják városi kiadónak. 1843-ban Szegeden polgárjogot nyer. Ez évben ismét megválasztják a kiadói állásra. 1845-ben vállalja az önkéntes adózást. 1848-ban jelölik ugyan a kiadói posztra, de nem nyeri el a szükséges többséget a szavazáson. A Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja. Iskoláit Szegeden, gimnáziumot a Piaristáknál végezte 1811—1820-ban. Feltehetően nőtlen maradt. 26.

Dósity Péter (Szeged, 1820. ?—Hódmezővásárhely, 1894. ?) (Dozié) atyja Péter, anyja Dolecskó Terézia. Nemes. Ügyvéd. Fent említett György ikertestvére. Iskoláit Szegeden, gimnáziumot a piaristáknál végzett ikertestvérével egy osztályban. A pesti tudományegyetemen jogot hallgat, abszolutóriumot szerez. Gyakorlati évei letöltése után ügyvédi vizsgára áll Pesten 1846. március 17-én. Diplomáját Szegeden kéri kihirdetni. A liberális ifjúság egyik vezére lesz. 1848. május 24-én megválasztják Újvidék polgárai városi tanácsnokká. Később Csongrád megye központi járásának szolgabírája. 1849. szeptember 7-én kinevezik a megye hódmezővásárhelyi kerületének főszolgabírójává. Földbirtokos, Szegeden Iskola utca és Oroszlán utca sarkán állt háza, melyet 1980 körül lebontottak. 1886-ban cs. kir. asztalnok, illetve pohárnok. Hódmezővásárhelyen köt házasságot Georgievics Alexandrával, kitől Erzsébet, Sándor, Mária, György, Tivadar, Elemér és Alexandra gyermekei származtak. Aranykulcsos vitéz, Adófelszólamlási Bizottsági elnök Szegeden. 26.

Dózsa József. (? 1815. ?—Nagyvárad, 1886. dec. 25.) Dósa. Családi neve: Kontra, a Dósa, vagy Dózsa név csak művészneve volt. Atyja a Fiath családnak fejérmegyei birtokán volt ispán. Színészi pályára lépett és először 1839. május 25-én kap szerepet. Úttörő színész. Főleg drámai szerepeket játszott. 1848—1849-ben, majd vándorló körút után 1854—1856-ban Kolozsváron játszik. Később Pázmán Mihály társulatával Szabadkán szerepel. 1858. július 20-tól a Nemzeti Színház tagja. Ugyanekkor a Szeged-Belvárosi Kaszinóban látogatást tesz, és beirja nevét a vendégkönyvbe. 1860. szeptember 1-től 1861. március 25-éig Molnár társulatában Szegeden vendégszerepel. 1861-től a budai Népszínházban játszik ugyancsak Molnár György társulatában. Újabb vándor-színészi körút után 1866-tól 1874-ig Debrecenben játszik és itt megy nyugalomba. Majd Nagyváradra költözik és 71 éves korban ott hal meg. 92.

Dömötör Sándor Pozsony, 1886. ápr. 28.—Békéscsaba, 1932. febr. 5.) szeő-demeteri. Tihamér földbirtokos töbőréthei Krastsenits Mária fia. Középiskolát Temesváron végzett és itt tett érettségi vizsgát. Katonai pályára lépett és 1908-ban a 7. tábori tüzér ezr. hadnagya. Lovagló tanári kiképzést nyer. Komáromból 1914-ben vonul ütegével a frontra. 1918-ban szerel le. A Nemzeti Hadseregnek lesz tagja, törzstiszti vizsgát tesz. 1929-ben m. kir. honvéd tűzérőrnagy. Várady Erzsébet Ilona Juliannával köt házasságot 1920. jún. 22-én, mely házasságból Kálmán fia született, ki később Parisban telepedett le. Dömötör Sándor tagja volt a Szeged-Belvárosi Kaszinónak. Szegeden Tisza Lajos körút 22. sz. a. lakott. Öngyilkossággal vetett véget életének. Neje ezt követően visszaköltözött szülei lakhelyére Szentesre, majd Budapesten telepedett meg és még kétszer kötött házasságot. 275.

Dragodán Pál (Füzes, 1867. ?—?). Középiskolái elvégzése után a pesti műegyetemen mérnöki képesítést nyer. Ennek birtokában vízügyi szolgálatba lép. Az 1890-es évek vége felé a m. kir. Folyammérnöki Hivatal segédmérnöke lesz Újvidéken, mely állást 1905-ig tölti be. Ekkor a kerületi m. kir. Kultúrmérnöki Hivatal segédmérnöke lesz Komáromban, ahol egy év múlva mérnökké avanzsál. 1908-ig marad Komáromban és azután helyét ugyanazon hivatal kolozsvári beosztásával cseréli fel. 1914-ben a m. kir. Folyammérnöki Ideiglenes Hivatal tiszai kir. állami Kotrások Vezetősége Szegedi telepére kerül mérnöknek. Közben katonai szolgálatot is teljesít. Munkahelyén 1916-ban főmérnökké lép elő. A háború befejezésével leszerelve a Ferenc Józsefrend lovagkeresztjének hadiékítményekkel díszített érdemérmével tüntetik ki. 1919-ben a Szegedi Úszó Egylet elnöke. Később a m. kir. Folyammérnöki Hivatal szegedi egységének vezetője lesz, miniszteri tanácsossá, majd miniszteri osztálytanácsossá lép elő. 1932-ben a m. kir. Földmívelésügyi Minisztérium XI. főosztálya, I. ügyosztálya keretében a folyammérnöki ügyek intézője. Egyben a bronz jubileumi emlékéremnek polgári állami tisztviselők részére rendszeresített jelvényével ékesítik. E munkahelyről vonul nyugalomba. 272, 275.

Dragon József. Feltehetően szegedi származású, iskoláit is itt végezhette. 1868-ban tűnik fel mint a Szeged-Belvárosi Kaszinó égisze alatt működő „Egyenlőség" ifjúsági kör tagja és az ifjúságnak egyik szellemi vezére. 140.

Drucker család. Drukker, Trucker. A XVIII. században Pesten elterjedt család, melynek egyes leszármazottai Szegedre települtek. 89.

Drucker Irma Mária (Pest, 1838. ápr. 10.— Szeged, 1912. márc. 18.). Az árvíz által elöntött Pesten a Károlykaszárnya kórházában született. Tanárnő. Lipót pesti polgár és Drági Jozefa leánya. Iskoláit Pesten végezte, majd az Angolkisasszonyok tanítóképző intézetben folytatta, ahol tanítói képesítést nyert (1858). Szegedre jőve itt 1862. szeptember l-jén magánleánytanító és nőképző intézetet nyit I—IV. elemi osztállyal és internátussal. Még ezt megelőzően itt köt 1861. máj. 12-én házasságot Keméndy Nándorral mely kötelékből Béla fia származott. Majd intézetét tovább fejleszti és tanítóképzőt nyit, amelyben végző tanulók Szabadkán vizsgáznak. 1869-ben iskolája az V—VI. osztállyal bővül. Intézete nagy hírre és közkedveltségre tesz szert, „chikk"-é válik, hogy Szeged jobb családai leánygyermekeiket ott neveltessék. A nagy árvíz 1879-ben iskoláját is elsöpri, újból kell kezdenie. A tanítónőképző megszűnik, viszont az 1875-ben alapított leányközépiskola kibővül s ennek, valamint az internátusnak alapító igazgató-tulajdonosa. 1887-ben leány-ipariskolát is szervez. Az ipariskolát patronáló Nőiparegyletnek is elnöke lesz. 1900-ban újból megnyitja leánytanítóképzőjét és ezt közvetlenül követően nyugdíjba megy. Férje révén részt vett a Szeged-Belvárosi Kaszinó rendezvényeinek szervezésében. Élénk részt vett Szeged társadalmi életében, Jókai Mórral folytatott levelezése nyomtatásban is megjelent. Intézete Szegeden a Szabadkai út (ma Petőfi Sándor sugárút) és a Dugonics tér sarkán álló házban működött. 89,113,123,201.

Drucker József (Pest, 1825. máj. 18.—Budapest, 1899. ?). Előbbi bátyja. Középiskolát a pesti piaristáknál végzett, majd jogot hallgatott a pesti tudományegyetemen és a győri m. k. akadémián (1846). Gyakorlati ideje letöltése után ügyvédi oklevelet nyer. Mint pestvárosi tanácsi gyakornok, majd pedig tanácsi fogalmazó a közigazgatásban helyezkedik el. 1856-ban Szeged város díjtalan tanácsnoka, majd polgármesteri titkár, később helyettes polgármester. Jó szervező. 1859-ben a Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja. Ez évben Székesfehérvár polgármesteri székébe delegálják, ahol 1861-ig marad. Ekkor állásáról lemond, Pestre költözik és ügyvédi irodát nyit. 1869-ben Székesfehérvár város meghívja a polgármesteri tisztségre, mit el is vállal és két évig betölt. Ezt követően ismét gyakorló ügyvéd Pesten. 1877-ben a Szegedi Ügyvédi Kamaránál kéri az ügyvédi névjegyzékbe való felvételét, de két év után törlését kéri. 1881 márciusában vállalja Sopron város polgármesterségét, de két év múlva eme állásáról is lemond. Visszamegy Pestre és nyugalomba vonul. A szegedi Dugonics Társaságnak alapító tagja. Valószínűleg Pesten kötött házasságot 1864 körül, melyből Jenő fia származott. 89.

Dubányi József (?—Temesvár,? 1898. ?). Iskolái elvégzése után beállt honvédnek és a 3. honvéd zászlóaljban küzdötte végig a szabadságharcot. Közvetlenül a világosi fegyverletétel előtt léptették elő hadnaggyá. Később (1873?) Temesváron a dohánygyárban helyezkedett el tisztként. 1878. május 30-án részt vesz Szegeden a zászlóalj 30 éves találkozóján, mikoris a Lauscher fényképész készítette tablón képe szerepel. A 10 évvel későbbi találkozón ő is felkéri Hegyesi Mártont a zászlóalj történetének megírására. 1897-ben — az 50 éves találkozó idején — még élt. 157.

Dudás Gyula (Zenta, 1861. nov. 19.—Ho-monna, 1911. jan. 8.) muharai. Endre ügyvéd, majd rendőrkapitány és Lőrinczy Alojzia fia. Családja a Nógrád megyebeli Muharáról származott le Szegedre, majd Zentára. Középiskoláit Szabadkán végezte, majd a pesti tudományegyetem bölcsészkarára kérte felvételét, ahol előbb tanári képesítést szerez (1881— 1885), majd filozófiai doktori fokozatot ér el. Tanári próbaévet 1886—1887-ben Zentán a gimnáziumban tölti el, ahonnan 1887-ben berendelik a szegedi m. kir. tankerületi főigazgatóságra. 1889-ben a zombori középkereskedelmi iskolának lesz tanára. A Bács-Bodrog megyei Történelmi Társulat titkárává választja. Számos történelmi tárgyú dolgozata jelent meg, közöttük szegedi tárgyú mint például „A szegedi kőbárány" (1886), „A szegedi alsóvárosi templom" (1887), „Szeged címere" (1889), „A szegedi szent Döme templom" (1890), „Kritikai jegyzetek Szeged történetéhez" (1899). Tevékenykedik a szegedi történelmi társulat megalapítása érdekében, mely szervezés eredménye lett később a szegedi „Dugonics Társaság" megalakulása. Később m. kir. tanfelügyelővé nevezik ki Budapestre, ahonnan 1899-ben Bács-Bodrog megyébe és 1905-ben Homonnára helyezik át. írói álnevei: Muhorai, Philos, D. Gy., Muhoray Alfonz. 150.

Dugonics Ádám (Szeged, 1745.?—Szeged, 1815. IX. 1.) András polgármester és Imre Katalin fia. Iskoláit Szegeden, gimnáziumot a piaristáknál végezte. Dugonics András szerzetestanár öccse. Neje Lób Anasztázia, kitől Terézia és Antal Károly nevű gyermekei származtak. 1768-ban városi irnok, 1771—1773-ban kültanácsi tag, 1774-től városi aljegyző, 1779-ben szószóló, 1781—1782-ben városi tanácsnok, 1790—1796-ban a város polgármestere, majd ismét tanácsnokként működik, míg 1804-ben két évre újra polgármesterré választják. 1807—1814 között megint városi tanácsnok. 1791-ben nemesség adományozásáért folyamodik, engedélyezése érdekében személyesen jár el I. Lipót előtt, majd annak halála után Ferencnél, ígéretet is kap, de az engedélyezés elmarad. 1790-ben Szegeden üdülő telepet létesít, melyet bátyja egyik regényalakja után Etelka erdejének neveznek el. 1790—1802. években városi céhbiztos. 1797— 1803. években előfizető-gyűjtője a meginduló szép- és tudományos irodalmi könyvkiadásnak. 1802-ben Szeged sz. kir. város országgyűlési követe. Polgármestersége idején épül az új kórház. Közkedvelt személy volt a városban, ki számos neves családdal állt keresztkomaságban. Arcképét Mertz János festette meg 1796-ban. 7, 214, 247/2.

Dugonics András (Szeged, 1715.?—Szeged, 1780. ápr. 25.). Szülei talán Dugony Mihály és Margit voltak. Kétszer köt házasságot. Első neje Imre Katalin, kivel Szegeden 1739. február l-jén kel egybe, mely házasságból András (1740—1818), Borbála (1743—?) és Ádám (1742?—1814) gyermekei származtak. Második neje özv. Halaburiczné szül. Müller Kresz-cencia, kivel első nejének 1763. április 25-én történt elhalálozása után, Szegeden 1764. augusztusz 15-én lép házasságra. E házasságba neje magával hozza az első házasságából született Éva nevű leányát, míg'második házasságából Cecília és Jozefa nevű leánya születtek. Iskoláit Dugonics Szegeden végezte, gimnáziumot a piaristáknál (1722—1728). Városi polgár.^ 1747—1760. években a kültanács tagja. Árvák gyámja, adószedő. Szüléméi erdőt telepít. 1768—1771 között városi rendőrkapitány. 1775-ben a kisteleki felső pusztát mátravidéki tótokkal telepíti be. Városi tanácsnok, majd 1775-ben polgármester. Szegeden több háza, malma, egyéb vagyona van. Fia bemondása szerint 65 éves, amikor a halál elragadja. A szegedi Szent Györgyről nevezett templomban helyezték örök nyugalomra. 16, 172.

Dugonics András (Szeged, 1740. okt. 17.— Szeged, 1818. júl. 25.) szerzetestanár. Előbbi bátyja. Iskoláit Szegeden, gimnáziumot a piaristáknál végezte. 1756-ban lép be a kegyestanítórendbe. Ezt követően bölcseletet Nagykárolyban és hittudományt Nyitrán tanul. Tanári működését Medgyesen kezdi. 1773-ban a nagyszombati, 1777-ben a pesti tudományegyetem tanára. 1808-ban vonul nyugalomba és visszaköltözik Szegedre. Széles körű irodalmi és szépirodalmi tevékenysége közismert. Szegeden nevét utca, tér és temető örökíti meg. Sírján 1847-ben rendtársai emeltek obeliszket. 1876-ban szobrot állítottak tiszteletére és emlékalbumot jelentettek meg. Szülőházán emléktábla emlékeztetett reá, mely a ház lebontása után a helyére épített új épületre is átkerült. A szegedi Dugonics Társaság az ő nevét viseli. Szobra Izsó Miklós alkotása (1. ott). 7, 7, 12, 35, 35, 35, 59, 73, 83, 95, 95, 97, 101, 117, 138, 150, 151, 153, 154, 154, 154, 154, 154, 155, 172, 197, 197, 197, 197, 198, 198, 198, 204, 214, 214, 235, 237, 247/2, 247/3, 257/248,257/248,258/285,261/381,292, 293, 295/2, 296/285—381.

Dugonics Antal Károly (Szeged, 1777. okt. 30.—Szeged, 1816. ápr. 16.) közigazgatási tisztviselő. Ádám polgármester és Lób Anasztázia fia. Őt is — mint nénjét — a szüleivel jó barátságban élő Graff Antal gyógyszerész, városi tanácsnok és neje Ottinger Terézia tartotta keresztvíz alá. A szülők és Graffék körülbelül egy időben köthettek házasságot. Iskoláit Szegeden, gimnáziumot a piaristáknál végezte. Alaposan feltehető, hogy a kor szokásának megfelelően egyetemet látogatott és ügyvédi censust is tett. 1805-ben a szeged-felsővárosi lovas polgárőrszázad kapitánya. Városi polgár. 1808-ban, amikor Beniczky Miklós és neje Dugonics Terézia (a húga) fiának Andrásnak a keresztszülőségét vállalják, városi ofíicialis. Földbíró. Feltehetően 1808. év elején kötött házasságot Szilber János és Koller Krisztina leányával: Annával, kitől Teréz (1809—?), Ádám (1811—?), Antal Bálint (1812—?) és Mária (1813—?) gyermekei származtak. 1815-ben városi tanácsnok. 214.

Dugonics Terézia Piroska Ágnes (Szeged, 1809. jan. 10.—Szeged, 1881. ?). Előbbi leánya. Szegeden 1829 körül köt házasságot Bánhidy József Csongrád megye táblabírájával, megyei főjegyzővel, mely házasságból József, Mária, Terézia és Ilona nevű gyermekei származtak. A szeged-felsővárosi r. k. halotti anyakönyvben felvett 329. sz. a. bejegyzésnél az elhalálozás napjának bejegyzése elmaradt. Atyja után 1816-ban — többek között — 356 darab juhot is örökölt.214, 247/2.

Duka Marczel (Dukafalva?, 1841.?—Szeged, 1913. márc. 3.) dukafalvi és kucsini. Sáros megyéből származó családból. Péter és szirmai Szirmai Mária fia. Iskolái elvégzése után a pesti műegyetemre megy, ahol mérnöki diplomát szerez. A közszolgálatban helyezkedik el. 1879-ben kassai földadószabályozási kerületi felügyelő, 1884-ben pesti felügyelő. A kataszteri helyszínelés országos megszervezésekor 1885. július 25-én a szegedi Kataszteri Helyszíni Felügyelőség főnöke lesz. Hamarosan bekapcsolódik a város társadalmi életébe. Irogatni kezd és 1892-ben a szegedi Dugonics Társatag — közvetlenül megalakulása után — tagjává választja, ahol a tudományos osztályban-ténykedik. Tevékeny részt vállal a Társaság belsőéletében és egyben egymás után jelenteti meg munkáit. 1893-ban jelenik meg a Társaság évkönyvében „Becsület és párbaj" című dolgozata, melynek révén az ebben a korban oly fontos szerepet játszó becsületügyi kérdések szakértőjeként kezdik emlegetni. Ugyancsak a társasági évkönyvben jelenik meg két évvel később hasonló tárgyú munkája „Fél-urak és nagyságák" címmel. A Szegedi Híradónak külső munkatársa lesz. 1899-ben a szegedi városi köztörvényhatósági bizottság tagja. Szakmai munkásságát királyi tanácsosi cím adományozásával jutalmazzák. Még egész fiatalon könyvtárat alapít, melyet élete során tervszerűen felfejleszt, szakkönyvtárral és térképészeti anyaggal bővít. Szakíróként, publicistaként és műfordítóként is működött. 1907-ben Szegeden Bástya u. 19. sz. a. lakott. Tagja volt a Szeged-Belvárosi Kaszinónak, 1899-től választmányi tagja. 1909-ben vonul nyugalomba, amikor miniszteri tanácsosi címet kap. Neje jekel és margitfalvi Jekelfalussy Berta. Hetvenegy évesen halt meg. 191.

Dus István Sándor Antal (Törökkanizsa, 1890. júl. 19.—Keszthely, 1955. okt. 4.) muraközi származású, hódmezővásárhelyi családból való. Vincze takarékpénztári főtisztviselő és Gyorgyevics Berta fia. Ev. ref. vallású. Középiskolába a szegedi piarista gimnáziumban járt (1900—1903), majd 1903-ban — talán azért, mert mennyiségtanból elégtelen osztályzatot nyert — sikeres javító vizsga letétele után a szegedi m. kir. áll. főgimnázium negyedik osztályának lett tanulója. Feltehetően itt tett érettségi vizsgálatot. Iskolái bevégzése után terménykereskedőként ténykedik Makón. Szegeden 1922. jan. 30-án köt házasságot örhalmi Ilona Polixéniával és házassága révén is vagyonra tesz szert, földbirtokos. Házasságából Miklós, Erzsébet és István gyermekei származtak. Látogatja a kolozsvári Ferencz József Tudományegyetemet, ahol gyógyszerészi oklevelet szerez. Az első világháború alatt mindvégig katonai szolgálatot teljesített. 1929-ben a Szegedi-Belvárosi Kaszinó tagja. Később Szegedre költözik és Arany János u. 5. sz. a. tart fenn luxuslakást. 1944-ben elmenekül Szegedről, ahova többé tartósan nem tér vissza. Egy ideig Hódmezővásárhelyen okleveles gyógyszerész. 275.

 

 

   
Előző fejezet Következő fejezet