Előző fejezet Következő fejezet

E

 

Ebner Antal 1. Endrényi Antal alatt. 26,28,31.

Ebner család. Irodalmi utalások szerint e család az ausztriai Schönkirch, vagy Schön-kirchenből származik. Ilyen nevű községet csak Schleswig-Holstein és Oberpfalz területén sikerült azonosítanunk. E család egyes tagjai még a XVI. században bevándoroltak Magyarországra és eredetileg Sopronban telepedtek meg. A XVIII. században azután Szegeden is megtelepedett a család. Ez utóbbi ágból származó egyes tagok később nevüket Endrényire változtatták. 13.

Eckerdt Elek Béla Jenő (Lőcse, 1889. máj. 12.—Szeged, 1959. máj. 6.) nagybátori. Elek pénzügyigazgató, kir. tanácsos és neje Vér-tessy Franciska Jozefa Laura fia. A család Abaúj-Torna megyéből származik. Iskolái elvégzése után Budapesten a Fodor-féle zeneiskolában zeneszerzési tanszakon tanul. Utóbb egyetemet végez és dr-i fokozatot nyer. 1912-ben Pécsen a városi felsőkereskedelmi iskola ideiglenes tanára és a női kereskedelmi tanfolyam r. tanára. Az itteni dalárda titkára. 1914-ben Pozsonyban tanít az áll. kereskedelmi iskolában. Innen helyezik át a szegedi áll. felsőkereskedelmi iskolához, ahol gyors-írási szaktanárként is működik. 1915—1925. években a Szegedi Napló és Szegedi Híradó zenekritikusa és külső munkatársa. Tagja a zongora triónak és kvartettnek, a Szegedi Filharmonikus Egyesületnek, melynek egyben titkára is. Előadója a Dugonics Társaságnak (1928), mely később tagjai sorába választja (1933). Tagja az irodai gyorsírókat és gépírókat Vizsgáztató Országos Bizottságnak. Óraadó tanára a Baross Gábor gimnáziumnak. Az Országos Polgári Iskolai Tanárvizsgáló Bizottság tagja. A Kereskedelmi Iskolai Tanárok Országos Egyesületének tagja és választmányi tagja. Tőle származik a szegedi Filharmonikus Egyesület 10 éves jubileuma alkalmával megjelentetett emlékkönyv (1928). 1941-ben a Dugonics Társaság igazgatósági póttagjává választja. A szegedi polgári iskolai tanárképző főiskola óraadó tanára. Szegeden Horthy Miklós utca 8. szám alatt lakott. A szegedi kereskedelmi középiskola címzetes igazgatója. A gyorsírói ügyek m. kir. kormánybiztosságának és a kereskedelmi szakiskolai tanárok országos egyesületének tagja. Házasságot köt Pethő Gizellával, ki a szegedi áll. leánygimnáziumnak tanára. Házasságából Ildikó, László (Elekfi) és Irma gyermekei származtak. 275.

Egressy Gábor 1. Galambos Gábor. 45, 47, 92, 124.

Egresi Péter (Szeged, 1793. ?—Szeged, 1872. dec. 16.) Szeged-Alsóvároson született. Iskoláit Szegeden végezte. Szabó mesterséget tanult, fiatal korában szabó mesterként indult és akkor alapozta meg későbbi vagyonát. Városi polgár. Híd- és piacpénz bérlő (1848— 1850). A választott község tagja. Tagja a Szeged-Belvárosi Kaszinónak. 1840-től annak választmányi tagja. Ugyancsak tagja a szegedi Hangász egyletnek. Birtokos és háztulajdonos. Egyik háza Szeged-Alsóváron a kaszinó mellett állt és ha nem tartózkodott éppen Pesten, ebben lakott. Másik házát 1861-ben építtette az Iskola utcában. Két háza volt Pesten. A Szeged-Csongrádi Takarékpénztárnak választmányi tagja. 1817 körül köt házasságot Sipos Katalinnal, mely házasságból Erzsébet (xl818) és József (xl821) gyermekei származtak. 1849-ben bérli a várostól a Maty=Máté hídi vendégfogadó és korcsmatartási, valamint vámszedési jogot. 1850-ben kölcsönt nyújt a városnak. Végrendelkezik, majd végintézkedését visszakéri. Az 1850—1858-as években mészégető kemencét építtetett és üzemeltet egyik vejével közösen, s amikor ezt a várostól a vasút építéskor a töltés elvágja hosszadalmas kártérítési pert indít a város ellen. Tagja a városi Szépítő Bizottmánynak (1860). 1866-ban jótékonykodásáról ismert magánzóként él Szegeden. Tagja lesz a Szeged-Bei városi Kaszinó árvaház építtetési bizottmánynak. Városi képviselő. Házai az árvizet is kiállják. Saját maga által építtetett sírboltjában helyezik örök nyu-galoba a Szeged-Belvárosi temetőben. 79 évesen halt meg. 26, 28, 31, 122.

Egry János (Eger, 1810. ?—Székesfehérvár, 1847. 7). Az „Egry" név művésznév. Eredeti családneve Schweiner. Iskoláit Egerben végezte és a gimnázium bölcsészeti osztályából lépett színpadra (1826). Hamarosan mint drámai és komikus színész egyaránt nevet szerzett. Egyike volt a természetes szavalási mód vidéki meghonosítóinak. 1841-ben mint színtársulati igazgató játszik társulatával Szegeden. Előadásaiban helyi műkedvelő színészeket is szerepeltet, mint pl. Gebhardt Ferdinándot (a későbbi Keméndy Nándort). 1843 farsangján megnősül, Kratochwill Antónia színésznőt veszi feleségül. 1843 nyarán Bartók Józseffel alapít színtársulatot és ezzel lép fel ismét Szegeden július 22-e és szeptember 15-e között. Közben Debrecenben, Karczagon, Szarvason, Makón, Aradon léptek színpadra. Utoljára 1847-ben találkozni nevével, amikor Székesfehérváron Kilényi Dávid és Latabár Endre társulatában lép fel. Feltehetően itt halt meg. 47.

Ehrbach helyesen: Erbach gróf. Neve Czi-mernél is és forrásánál is elírt, nem Ehrbich és nem Ehrbach. Csongrád megye főispáni helytartója. 1865. június 14-én jelen van a Szeged-Belvárosi Kaszinó új helyiségének avatásán és ott fel is szólal. 111.

Eisenstadter Ármin 1. Vasvári. 87, 89, 96,110.

Eisenstadter Lajos (? 1799.—Szeged, 1875. júl. 9.). Iskoláit Szegeden végezte. Kereskedelmi szakmát tanult. Vászonkereskedő Szegeden. 1849-ben a császári csapatok bevonulása után Haynau által a szegedi zsidókra kirótt kontribúcióhoz 5200 Ft. összeggel járult hozzá. Házasságra lép Szégall Nanettel (=Anna), ki 1852-től a szegedi Zsidó Nőegylet tagja. A szegedi szabadalmazott kereskedelmi egyesülés tagja. 1854-től választmányi tagja. A szegedi Kárász u. 5. sz. a ház építtetője és tulajdonosa. A Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja. A szegedi Zsidó Hitközség képviselője. Városi köztörvényhatósági bizottsági tag. 78 évesen halt el, neje, gyermekei Emma, Róza és Eleonóra gyászolták. 1849. szept. 17-én katolizált. 87, 89.

Eisenstadter Lukács 1. Enyedi. 139.

Elek Tihamér. Építőmester. A Szeged Belvárosi Kaszinó palotájának építkezésénél pallérként működik (1891). Bokréta ünnepélyén váratlanul lépett elő és a díszes társaság előtt, amelynek Tisza Lajos is részese volt bosszú versezetben köszöntötte Kállay Albert főispánt, Ptify Ferenc kaszinóelnököt, a kaszinó építtető bizottmányát, a katonai tisztikart, a vállalkozókat, a kaszinó tagjait és nem utolsó sorban a telket adományozó várost. Minden éljennel felzúgott a taps s ilyenkor hörpintett az előtte álló borospohárból és azt a földre vetette. 18S.

Elekes Gyula (Dárda, 1871. máj. 29.—Szeged, 1944. okt. 5.) Ehrentleczberger Vince uradalmi tiszttartó és neje Treschlik Zsófia fia. Baranya megyében született. Tanulmányai befejeztével igazságügy szolgálatba lépett és Szegeden a járásbíróságon lesz joggyakornok, majd jegyző, titkár, illetve járásbíró. 1911-ben a szegedi kir. törvényszék bírája. Házasságot köt Szegeden 1899. február 9-én Fankovich Erzsébet Józsa Margittal. 1927-ben szegedi ítélőtáblái bíró és 1931-ben ítélőtáblai tanácselnök. A Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja. 1934-ben felruházzák a kir. kúria bírói cím és jelleggel. 1944. év végén öngyilkosságot követ el szegedi, Fekete sas u. 15. szám alatti lakásán nejével együtt, de felesége életben marad. Gyermektelen volt. 232, 272, 275.

Elekes István (Zilah, 1822. ?—Zilah, 1883. jún. 15.) nemesi származású. Iskolái elvégzése után jogot hallgat — talán — Nagyváradon. Közigazgatási pályára lép és vármegyei írnok lesz. 1848-ban Nagyváradon jelentkezik a honvédségbe. A 3. zászlóaljba osztják be. Debrecenben átkerül a 43. zászlóaljhoz Klapka György alá Győrbe. De visszakéri magát előbbi beosztásába s bár ez nem volt szokásos megtarthatta itt is tizedesi rangját. 1849. január 1-én áthelyezik a 67. zászlóaljba, de nem fogadja el. 1848. dec. 16-án hadnaggyá lép elő. Január 25-én visszakerül a 43. zlóaljba, 1849. III. 16-án főhadnaggyá lép elő és Fehérváry segédtisztje lesz. Részt vesz a szolnoki csatában. Április 23-án 3. oszt. érdemkereszttel tüntetik ki. Majd lázas betegen kórházba kerül, ahonnan a közeledő orosz seregek elől Esztergomba menekítik. Felgyógyulása után visszakerül a 3. zászlóaljba, VI. 1-én százados és a II. szd. parancsnoka, júliusban Damjanics segédtisztje. Világos után Zilahon gazdálkodik, majd 1869. után kir. törvényszéki bíróként találkozunk vele újra Radnán. A 3. honvéd zászlóalj 30 éves jubileumi összejövetelén Szegeden ö is részt vesz és az ekkor Lauscher által készített fényképtablón ő is szerepel. A zilahi temetőben nyugszik. Utoljára 1873-ban a zilahi m. kir. törvényszék bírája és fegyelmi bírósági póttagja volt. 157.

Eleray Sándor (Szigetvár, 1877. júl. 11.— Budapest, ?) somtarnóci nemes. Sándor tanító és Hadrava Klára fia. Iskolái és egyetemi tanulmányai befejezése után a budapesti egyetemen 1902-ben szerez jogi doktori oklevelet. Igazságügyi szolgálatba lép. Joggyakornok a budapesti VI. ker. járásbíróságon, 1901-ben a kaposvári járásbíróságon aljegyző, 1903-ban szegedi kir. törvényszéki jegyző, 1905-ben makói járásbírósági albíró, 1909-ben pedig ugyanott járásbíró. 1914-ben a szegedi kir. törvényszék bírája. 1920-ban nyugdíjazzák. Június l-jén Budapesten leteszi az egységes bírói-ügyvédi vizsgát és november 16-án bejegyzését kéri az ügyvédi névjegyzékbe a Szegedi Ügyvédi Kamaránál, Szeged székhellyel. Első neje Pataky Mária, kitől Klára és Alice leányai születtek. Neje 1918-ban elhal és 1919. április 12-én újabb házasságra lép Tóth Idával, özvegy Tóth Andrásnéval. Az ügyvédi gyakorlat folytatásáról 1923. szeptember 29-én lemond, reaktiválják és visszakerül a bíróság kötelékébe, mint a szegedi kir. ítélőtábla bírája. 1937-ben felruházzák a Ili. fizetési csoport címével és jellegével. 1941-től 1944-ig kir. ítélőtáblai tanácselnök. A Szeged-Belvá-rosi Kaszinó tagja, a Szegedi Kereskedelmi és Iparkamara kerületének választott bírósági elnöke. 1944-ben a szovjet csapatok elől elmenekül Szegedről és Budapesten telepszik le. 275.

Endre család. Endre Andor és Bánhidy Rozália Hódmezővásárhelyen élő leszármazottai. 258/285.

Endre Sándor Lajos. Iskolái elvégzése után katonai pályára lép és előrehaladva századosi rangot ér el, amikor nyugállományba helyezik. 1911-ben Szegeden él nyugállományú m. kir. századosként. A Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja. 1929-ben őrnaggyá léptetik elő. Felesége özvegyen 1942-ben Szegeden élt előbb Róka u. 7., majd Attila u. 3. sz. alatt. Nagy Erzsébettel talán Szegeden, kötött házasságot 1909 körül. Házasságából Ida Márta és talán még más gyermekei születtek. 1908-ban násznagy Grassely Imre Árpád és neje Nádai Mária esküvőjén. 275.

Endrényi Antal (Szeged, 1799. máj. 10.— Szeged, 1863. febr. 11.) 1861-ig Ebner. Ebner József német-szabó mester és neje Hanek Eleonóra fia. Iskoláit Szegeden végezte. Szegedi iparos, feltehetően atyja műhelyében tanult és szabadult fel és ugyancsak német-szabó mesterséget folytatott. Teliért Jozevál (Annával?) valószínűleg Szegeden kötött házasságot, melyből Kunigunda, István, Antal, Janka, József, Anna és Lajos gyermekei származtak. Lehet, hogy kétszer nősült. Városi polgár. Önkéntes adózó. A Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja (1833), majd pénztárnoka (1840). A Szeged Csongrádi Takarékpénztár igazgató-választmányának tagja, majd pénztárnoka. Ugyancsak pénztárnoka volt a „Hangász Egyesülef'-nek. 26, 28, 31.

Endrényi Antal (Szeged, 1836. dec. 7.— Szeged, 1906. ?) 1861-ig Ebner. Előbbi fia. Iskoláit Szegeden végezte, majd a pesti egyetemre ment, ahol jogot hallgatott. Úgy látszik 1861-ben nevét változtatta, mert ekkor már nagykorú lévén atyja névváltoztatása reá automatikusan aligha terjedhetett ki. Ez évben Szeged sz. kir. város alügyésze lesz. 1865-ben Pesten ügyvédi vizsgát tesz. Csongrád megye Tiszáninneni járásának esküdtje. Diplomája birtokában Szegeden kezd ügyvédi gyakorlatot, ahol gyakorlati idejét is. töltötte ügyvédjelöltként. 1865. augusztus 2-án lép házasságra Szegeden Máhr Annával, kitől István, Mária, Róza és Margit gyermekei származtak. 1861-ben volt országgyűlési kiskövet, s 1870-ben ügyvédhelyettes Szegeden. 1868-ban megválasztják Szeged sz. kir. város aljegyzőjévé, majd árvaszéki ülnök lesz és 1884-ben árvaszéki elnök. Ezen állásában találjuk még 1900-ban is. Szeged-Felsővároson lakott 1179. szám alatt. Az Ügyvédi Kamarák megalakulásakor 1876-ban felvételét nem kérte. 106.

Endrényi Antal. Czímernél az utónév elírás, 1. helyesen Endrényi István. 89.

Endrényi család. Az Ebner családnak névváltoztatás folytán Endrényivé vált tagjai és azok leszármazottai. 13.

Endrényi István (Szeged, 1835. ?—Szeged, 1896. ?) Czímernél tévesen Antal. Antal iparos és nejének fia. Iskoláit Szegeden végezte, majd a pesti és utóbb a bécsi egyetemre ment, ahol az orvosi fakultásra iratkozott be. 1859-ben Szeged város seborvosává nevezték ki és ugyanakkor a Szeged-Belvárosi Kaszinónak is tagja lett. 1860-ban a bécsi egyetemen nyert orvosdoktori fokozatot. 1863-ban rendelőjét a Búza-téri Pacher-házba helyezi át. Egy évvel később Kiskundorozsma város választja meg főorvosává. 1864. augusztus 20-án eljegyzi Lukács Kornéliát, kivel ez év október 8-án lép házasságra. E frigyből Béla István, András és Ilona származtak. 1868. április 6-án kinevezik a Szeged-Alsóvárosi kerület orvosává, mely állásában megmarad 1889-ig. Tagja volt a szegedi Árpád szabadkőműves-páholynak. Az 1879-es árvízkor tanúsított segítő magatartásáért királyi elismerésben részesült. 1889-ben meghal neje. 1861-ig családi neve Ebner volt. 89.

Endrődy István (Vinga, 1898. okt. 29.—Szibériában, 1946. dec.) Ernszt Jakab és Kaszil-kov Jusztina fia. Eredetileg: Ernszt. Hivatásos katona. Szegeden, Jókai u. 10. szám alatti lakos. 1929-ben Szegeden m. kir. honvéd százados és a Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja. Tagja a vitézi rendnek. Középiskoláit a pécsi (talán nagyváradi) hadapród iskolában végezte és a Ludovika Akadémián 1916-ban avatták zászlóssá. Temes megyéből származott. Házasságot kötött Szegeden 1929. jan. 10-én Ottovay Líviával, kitől Judit leánya származott. A II. világháborúban orosz fogságba esett. 275.

Engel Sándor (Szeged, 1880. jan. 30 — 1945. ?) gyakorló ügyvéd. Engel Mór dr. szegedi gyakorló ügyvéd és neje Eisenstádter Mária fia. Iskoláit Szegeden, gimnáziumot a piaristáknál végzett. Itt érettségizett 1898. jún. 6-án. Innen a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem jog- és államtudományi karára kérte felvételét, ahol a jogtudományi szigorlatát 1902. május 6-án teszi le. Ügyvédi pályára készül és gyakorlati éveit részben atyja irodájában, részben Budapesten tölti le. Kolozsvárott 1904. jan. 26-án avatják az összes jogtudományok doktorává. 1908. jan. 27-én Budapesten áll ügyvédi vizsgára. A Szegedi Ügyvédi Kamaránál kéri bejegyzését — Szeged székhellyel — az ügyvédi lajstromba és atyjával folytat közös praxist. Irodájuk ekkor Dugonics tér 12. sz. a. volt. Tagja a Szeged-Belvárosi Kaszinónak és a szegedi „Árpád" szabadkőműves-páholynak. 1915-ben bevonul katonai szolgálatra és katonai védőként nyer beosztást. Tartalékos hadnagyként szerel le. 1916-ban irodájukat Tisza Lajos körút 58. sz. alá helyezik át. 1918 körül köt házasságot Stein Szidóniával, melyből György fia származik. 1922-ben lemond az ügyvédi gyakorlat folytatásáról és nem kizárt, hogy vasúti számvevői állást vállalt. 1942-ben Szegeden, Kelemen u. 11. sz. alatt tart fenn lakást. 1945-ben deportálásban pusztult el. 220.

Engelthaler János (Hódmezővásárhely, 1809. ?—Szeged, 1862. jan. 11.) rézműves. Valószínűleg az 1800-as évek elején a hódmezővásárhelyi Károlyi uradalomba Csehországból behívott németszász nemzetiségű János rézműves fia. Iskoláit szülőhelyén végezhette és feltehetően atyja műhelyében tanult mesterséget. Később Szegeden telepedett meg. A Szeged-Csongrádi Takarékpénztárnak és a Szeged-Belvárosi Kaszinónak tagja volt (1859). Patzelt Zsófiát vette feleségül és Szegeden Palánk 445. sz. a. laktak. 53 éves korában halt meg. 89.

Enghi Kispéter Imre (Szeged?, 1840.?—?) Czímernél Engi Kis Péter. Nevét ő maga később Enghi K. Imrének irta. Minden valószínűség szerint Szeged-Alsóvároson született. Iskoláit is Szegeden végezhette. Majd talán a pesti egyetemre ment, ahol jogot hallgatott és 1865-ben szerezhetett abszolutóriumot. 1865-ben joggyakornok. A Szeged-Belvárosi Kaszinó gyűjtés útján megteremtette az alapot 1865-ben ahhoz, hogy az országgyűlési képviselők mellé kisköveteket — írnokokat — küldhessenek az országgyűlésbe. Pályázatra nyolcan jelentkeztek, de költségalap hiánya miatt csak három jelentkezőt engedhettek az országgyűlésbe. E pályázatra Enghi is jelentkezdett, de a jelölésnél kimaradt. 1866—1877. években számos szegedi ügyvédnél folytatott jelöltként gyakorlatot. Ekkor Szeged-Alsóvároson előbb a Sajtó u. 582. sz. alatt, majd a Szivárvány utca 24. sz. a. lakott. Budapesten 1877. jún. 20-án tett ügyvédi vizsgát és VI. 28-án a Szegedi Ügyvédi Kamarában kérte az ügyvédi névjegyzékbe való felvételét, Szeged székhellyel. Az árvíz során tanúsított mentési munkálataiért miniszteri elismerésben részesült. A Szegedi Gazdasági Egyesületnek alapításától (1879) 1983-ig volt titkára. Az ügyvédi gyakorlat folytatásáról 1885. április 17-én lemondott. Nem kizárt, hogy az „Engi" név megkülönböztető név. Lehet, hogy azonos azzal a Kispéter Imrével ki háztulajdonos és földbirtokosként Szegeden a Szabadsajtó u. 31. sz. alatt lakott. 132.

Engi Lajos Sándor (Cegléd, 1897.—Szeged, 1922. jan. 19.) személye a Tanácsköztársaság idején tűnik fel, amikor a Belügyi Népbiztosság politikai nyomozóosztálya Anocskai Andrást (valódi nevén Tóth Béla) politikai megbízottként Makóra rendelte az ottani ellenforradalmi megmozdulás kivizsgálására. Anocskai fegyveres kísérettel indult és ennek lett tagja Engi. Anocskai a vizsgálat során túszokat gyűjtött és azokat a parancsnoksága alatt álló vonatszerelvényen Budapestre kisérte. Útközben Óföldeákon a szerelvény megállt; elhurcolták kastélyából Návay Lajos országgyűlési képviselőt és unokaöccsét Návay Ivánt, akiket a többi túszhoz soroltak. Kiskunfélegyházára érve ad hoc forradalmi törvényszéket alakítottak, a két Návayt halálra Ítélték és az Ítéletet helyben az állomás épülete előtt végrehajtották. A végrehajtást Engire és néhány társára bízták. Az 1919. április 29-én foganatosított kivégzés miatt a szereplők ellen az ellenforradalom uralomra jutása után büntető eljárás indult a szegedi m. kir. törvényszék előtt, melynek Mar-kovich Iván tanácsa Engit halálra Ítélte. 230.

Enyedi Lukács (Szabadka, 1845. márc. 17.— Budapest, 1906. jún. 21.) 1880-ig Eisenstádter. Eisenstádter István szegedi kereskedő és neje Hirschl Jozefa fia. Iskoláit Szegeden végezte szakmai kiképzését Budapesten, Schnepfent-halban és Bécsben szerezte. Szülei kívánságára a kereskedelmi pályára készült és tanulmányai befejeztével atyja üzletébe lépett be. 1867-ben a Szeged-Belvárosi Kaszinó ifjúsági „Egyenlőség" elnevezésű egyletének pénztárnoka lett. 1869. június 8-án Szegeden házasságra lép szatymazi Zsótér Ilonával, Andor leányával. De a kereskedelmi pályán nem találta helyét, értelmiségi foglalkozási kör vonzotta és így 1875-ben Budapestre költözött. Itt közgazdasági tanulmányokat végez, külföldi utazásokat tesz, publikálni kezd. írói nevet szerezve 1878-ban visszatér Szegedre, itt megalapítja a Szegedi Naplót és azt 10 éven át szerkeszti. 1880-ban nevét Enyedire változtatja. 1884— 1885-ben a tápéi kerület országgyűlési képviselője. A következő ciklusban azonban nem választják meg újra. A szegedi Árpád szabadkőműves-páholy tagja. 1890-ben pénzügyminiszteri osztálytanácsos, 1893-ban miniszteri tanácsos lesz. 1895-ben az Agrár Bank elnöke. 1896-ban újból megválasztják országgyűlési képviselőnek és 1901-ben sikerül magát a tápéi kerületben újraválasztani, de e választást a képviselőház megsemmisíti, mire a közélettől visszavonul. Házasságából Alice, Gyula és Olga gyermekei származtak. Gyermekei azonban őt nem élték túl és így jelentős értéket képviselő képzőművészeti hagyatéka végül is aukcióra került.139, 166, 198.

Eördögh Antal (Szeged, 1831, ápr. 17.— Szeged, 1883. febr. 17.) gazdálkodó, majd városi hivatalnok. Iskoláit Szegeden végezte. Barátja volt Kováts István építőmesternek. 1859-ben belép a Szeged-Belvárosi Kaszinóba. Későbbi években városi hivatalt vállal. Kétszer nősült, első neje Miksó Ottilia, kinek 1875-ben bekövetkezett elhalálozása után 1876. nov. 25-én Szőke Augusztával lép újabb házasságra. Élete vége felé városi végrehajtó. 89.

Eördögh Mihály (Szeged, 1820. ?—Szeged, 1893. nov. 1.) gyakorló ügyvéd. János csizmadiamester és neje Kéry Katalin fia. Iskoláit Szegeden végezte, gimnáziumot a piaristáknál. Majd a pozsonyi akadémiára megy, ahol előbb bölcseletet, majd jogot hallgat. Gyakorló évei letöltése után Pesten 1851. máj. 19-én tesz ügyvédi vizsgát. A szabadságharc alatt nem tartózkodott Szegeden. 1852-ben ügyvédi gyakorlatának folytatása engedélyezését kéri, mit meg is adnak (1853). Hamarosan jó nevet szerez és a város társadalmának is kedvelt tagja lesz. 1859-ben belép a Szeged-Belvárosi Kaszinóba, melynek később választmányi tagja. Tagja továbbá a Szeged-Csongrádi Takarékpénztár igazgatóválasztmányának. Városi tb. főügyész. Az ínséges esztendőkben adakozik a rászorultak megsegélye-zésére. A Szeged-Alsóvárosi Szent Ferenc rendi szerzet syndicatusa. A Szabadelvű Kör tagja (1867). Tagja továbbá a városi törvényhatósági bizottmánynak. Reizner János násznagya (1871). Rózsa Sándor védője. 1875-ben, a Szegedi Ügyvédi Kamara bejegyzi Szeged székhellyel tagjai sorába. Később a kamara választmányi tagja lesz. Lábbaja miatt sokat időzik Szegedtől távol gyógykezelésen. Ügyvédi működését az igazságügyminisztérium elismerő oklevéllel jutalmazza. Neje Miksó Jusztina (talán Eördögh Antal első feleségének testvére?), kitől Ferenc fia származik. 41, 89, 96—7, 110.

Eötvös József (Buda, 1813. szept. 3.—Pest, 1871. febr. 2.) vásáros-naményi báró. Ignác báró tárnokmester és neje Lilién Anna hohenbrucki bárónő, csillagkeresztes-és palotahölgy fia. Iskoláit Budán végezte, majd bölcsészetet és jogot hallgatott a pesti egyetemen. (1826— 1831). Az 1832-ben megnyílt országgyűlésre Pozsonyba utazott és ott 1833-ban ügyvédi vizsgát tett. Fejér megye aljegyzője, majd a budai magyar udvari kancellária fogalmazója. 1837-ben Eperjes kerületi tábla kőzblrája. Ez állásából a magánéletbe vonul vissza, atyjának sályi birtokára, majd továbbképzésének és az irodalomnak szenteli idejét. A Magyar Tudományos Akadémia előbb levelező, majd tiszteletbeli, és végül rendes tagjának választja, utóbb annak alelnöke, illetve elnöke. 1840-ben házasságra lép Rosty Ágnessel és ettől kezdve Pesten él. E házasságból származott Lóránt fia (1848—1919). 1848-ban vallás- és közoktatásügyi miniszter, de Lam-berg megölése után Bécsben élő családjához költözik, majd tovább megy Münchenbe és csak az 1853-ban megjelent amneszti-rendelet után tér haza. A főrendiház tagja. 1861-ben Budán országgyűlési képviselővé választják. 1867-ben ismét vállalja a vallás- és közoktatásügyi miniszteri tárcát. Szegeden 1866. augusztus 13—14-én tesz látogatást Klauzál Gábor temetése alkalmából, amikor a családot is meglátogatja és felkeresi a temetőben Répásy Mihály honvéd huszártábornok sirját. 1870-ben ismét Szegedre látogat a város által szorgalmazott iskolaalapítások ügyének megbeszélése végett. Szeged városa 1848. ápr. 4-én díszpolgárává választja, utcát nevez el róla. A szegedi Pantheonban mellszobra látható (Izsó Miklós alkotása). 94, 114, 131, 135, 150, 159, 293.

Erdélyi Ignác (Szeged, 1815. ?—Szeged, 1891. okt. 3.). Az idősebb „Náci". Cigányprímás. Atyja Mihály. 1834-ben említik először, mint aki bandájával a szegedi társadalmi megmozdulásokon zenét szolgáltat. 1859-ben a Szeged-Belvárosi Kaszinó Kazinczy emléklakomán szerepel. Szeged város színházi és egyházi zenekarának első hegedűse fiával együtt. Skultéty Andor híres szüreti mulatságainak évről évre muzsikusa volt. 1863-ban még muzsikál a Szeged-Belvárosi Kaszinónak a tűzkárosultak javára rendezett hangversenyén. Neje Rácz Anna, kitől Ignác, József és Kálmán fiai származtak. 1880-ban Dankó Pista násznagya. Három lövéssel ölte meg magát, mert megvakult. Ligeti utcai házából temették, nagy részvét mellett. Kossuth Lajos tábori zenésze volt. 94, 101, 128.

Erdélyi Ignác (Szeged-Felsőv. 1845. ?— Budapest, 1893. júl. 5.) cigányprímás. A „kis Náci". Előbbinek szőke hajú fia. Eredetileg atyja mellett tanult hegedűlni és már 15 évesen zenekart — bandát — szervezett maga mellé. Később a pécsi püspöki zeneiskolában és Pesten, majd Bécsben képezte magát. 1860-ban már nyilvánosan szerepel zenekara élén társadalmi rendezvényeken Szegeden. 1861-ben a városi színházi és templomi zenekar első hegedűse atyjával együtt. Amikor a Szeged-Belvárosi Kaszinó új helységébe költözik, 1864-ben fellép annak hangversenyén hegedűszólókkal. Ettől kezdve a kaszinó báljainak állandó muzsikusa. 1866-tól a szegedi városi zeneiskola hegedűtanítója. 1873-ban mint a „szegedi első zenekar igazgatója" szerepel. Hangverseny körútra indul Európában, majd Amerikában 1879-iki árvíz után. Ő szolgáltatja a zenét a megnyíló Hungária szálló éttermében, majd később a Próféta étteremben. Szegeden 1872. nov. 24-én köt házasságot Mészáros Júlia Apollóniával. Házassága nem volt kiegyensúlyozott. Kezdettől fogva ellenezték a leány szülei. Negyvennyolc évesen Pesten a Gschwindt-féle fürdőben öngyilkosságot követ el. Szegeden temették a Belvárosi temetőben nagy részvét mellett. 90, 101, 104, 115, 120,123, 124, 140,146, 148, 151, 154, 166, 166, 201, 252/123, 255/192, 257/269.

Erdélyi Jenő (Tenke, 1881. nov. 27.—Szeged, 1971. okt. 4.) orvos. Nem kizárt, hogy atyja Jakab tolmács volt Tenkén és családi nevét: „Sporer"-t, Erdélyire változtatta. Ez esetben családi neve 1887-ig „Sporer" volt. Iskolái elvégzése után a pesti egyetem orvoskarára iratkozott be (1900—1905), ahol 1905-ben orvosdoktori diplomát szerzett. Ezt követően Bécsbe ment és a fül-orrgégeklinikán szerzett két évi gyakorlat után szakképzettséget. Majd Szegedre jön, itt telepszik meg és itt köt házasságot Lengyel Vilmával, mely házasságból Katalin és Jenő született. A szegedi városi közkórház segédorvosa, majd kórházi, illetve rendelőintézeti orvos, később főorvos. Kitűnő felkészültségével hamar jó nevet szerez magának nemcsak itthon, de Európa szerte is. Magánrendelője Szegeden Klauzál tér 8. szám alatt nyílik meg, nejének öröklött ingatlanában. Az első világháborúban 1914-től kezdve teljesít katonai szolgálatot először a 32. hadosztály egészségügyi intézetében, majd az 5. honvéd gyalogezredben. Megsebesül. 1918-ban ezredorvosként szerelle. Számos kitüntetés tulajdonosa. A szegedi Árpád szabadkőműves-páholy atyamestere (1945—1948). Shvoy szerint 1944-ben a deportálásokkor őt is a szegedi gettóba zárták, majd a téglagyár területére vitték, ahol feleségével öngyilkosságot kísérelt meg. 1945-ben ismét Szegeden találjuk. A szegedi Tudományegyetem orvoskara 1946-ban magántanárává habilitálja. 1956-ban aranydiplomás orvos és a Munka Érdemrend tulajdonosa. 1963-ban a szegedi egyetem c. ny. r. egyetemi tanára. 1965-ben gyémántdiplomás orvos.220.

Erdélyi József (Szeged, 1889. okt. 31.—?) mérnök. Feltehetően azonos azzal, akinek atyja Einhirn József, anyja Csikós Etel volt. Kőműves fia. Nevét 1906-ban Erdélyire változtatta. 1929-ben Szegeden él nyugalmazott műszaki főtanácsosként. A Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja. 1933-ban műszaki főtanácsos és Tisza Lajos körút 20. sz. a. lakos. Mielőtt Szegeden megtelepedett 1915-ben a m. kir. budapesti 22. számú kataszteri felmérési felügyelőségen volt főmérnök. Innen került a szegedi 10. számú felmérési felügyelőséghez. 275.

Erdélyi Zoltán (Kecskemét, 1872. ?—Budapest, 1915. ?) magántisztviselő. Középiskoláit a szegedi piarista gimnáziumban végezve 1880—1888. években. Önképzőkörében is szerepelt. Költő, író. 1929-ben Szegeden biztosító intézeti titkár. A Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja. 275.

Erdődi János (Keresztinec, 1794. jan. 10.—Bécs, 1879. máj. 2.) monyorókeréki és monoszlói gróf. Sándor tábornok és varasdi főispán, valamint Pálffy Amália grófnő fia. 18 évesen a m. k. kancellária gyakornoka. 1816-ban horváth kerületi táblai bíró. Főrend. A szabadságharc előtti idők kiváló diétális latin nyelvű szónoka. Varasdi főispán. Királyi helytartó tanácsos. 1848-ban tengermelléki kormányzó és boccarai, valamint fiumei főkapitány. Ezen állásairól az év júliusában Jellasich erőszakossága folytán lemondani kénytelen és Grácba vonul visz-sza, ahol családjával ekkor és később is lakott. 1861-ben újból Várasd megye főispánja lesz, de még ez évben állásából felmentik és valóságos belső titkos tanácsosi méltóságra emelik. 1867-ben harmadszor foglalja el a Varsád megyei főispáni széket, de néhány hónap múlva kérelmére felmentik és a Szent István rend kiskeresztjével tüntetik ki. Visszavonul a magánéletbe. Neje Racsinska Terézia grófnő, házassága gyermektelen maradt. Hosszas betegeskedés után Bécsben hal meg. Bánszki Dvor-ban ünnepélyes külsőségek között helyezik örök nyugalomra. Az alábbi Sándor Lajos az unokatestvére volt. 177.

Erdödy Sándor Lajos (? 1802. aug. 10.—Vép, 1881. jan. ?) monyorókeréki és monoszlói gróf. Zsigmond és Festetich Mária grófnő fia. Előbbinek unokatestvére. Főrend. Az 1840., 1844-es országgyűlések ünnepelt ellenzéki szónoka. Fentebb említett unokatestvérévél egyetemben egyengették Somogyi Antal „vándorpatrióta" fellépését Pozsonyban. Királyi tanácsos. 1848-ban a második magyar minisztérium külügyminiszter jelöltje. Valóságos belső titkos tanácsos. Királyi főlovászmester. A Magyar Tudományos Akadémia és számos más hazai és külföldi tudományos egyesület tagja. A tudományok és művészetek pártolója. 1848 után visszavonul a magánéletbe. Neje Batthyány-Strattmann Leopoldina németújvári grófnő. Bécsben 1843. aug. 7-én kötött házasságot, mely gyermektelen maradt. 177.

Ereky István (Esztergom, 1876. dec. 26.— Budapest, 1943. máj. 21.). Talán 1893-ig Witt-mann. István és dukai Takács Veronika fia. Iskoláit Sümegen, majd Székesfehérváron végezte. Utána a budapesti Tudományegyetem jog- és államtudományi karának lett hallgatója, majd továbbképzése végett az egyetemre ment. A budapesti egyetemen szerzett jogdoktori oklevelet (1897) és ezt követően bírósági pályára lépett. !>I899-ben a budapesti Büntető Járásbíróság joggyakornoka, majd rétsági, illetve sümegi járásbírósági aljegyző. Bírói vizsgát tesz. De már 1904-ben követi az eperjesi jogakadémia meghívását és elfoglalja annak közigazgatási jogi tanszékét. 1909-ben a budapesti Tudományegyetem a közigazgatási jog magántanárává habilitálja. 1910-ben miniszteri ösztöndíjjal angliai tanulmányútra indul. Majd visszatér az ág. h. ev. jogakadémiai tanszékére Eperjesre, ahonnan 1914-ben a pozsonyi Erzsébet Tudományegyetem hívja meg a közigazgatási jogi és statisztikai, tanszékére. A világháború végén Pozsonyt Cseh-Szlovákiához csatolják és a cseh állam kiutasítja az ország területéről. Magyarországra jön és 1921-ben, amikor a Kolozsvárról távozni kénytelen Ferenc József Tudományegyetemet Szegeden helyezik el, kinevezik annak alkotmányjogi és jogtörténeti tanszékére. A Magyar Tudományos Akadémia az ekkor már ismert nevű jogtudóst levelező tagjává választja. Szegedi katedráján 1940-ig működik. Ez alatt az idő alatt a jog- és államtudományi karnak három ízben lesz dékánja, majd pro-dekánja. A szegedi ág. h. ev. egyházközség presbitere. Időszakosan előadója a közigazgatási és pénzügyi jognak is. Alapvizsga bizottsági tag, majd elnök. A Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja. 1934-ben az MTA rendes tagjává választja. Amikor a Ferenc József Tudományegyetem 1940-ben visszaköltözik Kolozsvárra, nem követi, hanem a pécsi Tudományegyetemen rendszeresített Állam- és jogtudományi karon, mely egyetem a pozsonyi Tudományegyetem utóda, vállal kategrát. Sáros megye tb. aljegyzője. Szegeden Tisza Lajos körút 52. szám alatt lakott. A Magyar Statisztikai Társaság tagja. A Corvin-koszorú tulajdonosa. Az Országos Gyakorlati Közigazgatási Vizsgabizottság, az Országos Felsőoktatási Tanács jogi és közigazgatástudományi osztályának tagja. Ismert és termékeny szakíró. Több dolgozata Szegeden jelent meg. Fia Vilmos, neje Petracsek Erzsébet. A so-mogymegyei Lipótfán temették. 275.

Erkel Ferenc (Német-Gyula, 1810. nov. 7.—Budapest, 1893. jún. 15.) zeneszerző. József tanító és karmester av-lamint Ruttkay Klára Terézia fia. Alsó iskoláit Német-Gyulán, majd Magyar-Gyulán látogatta. Zenét először atyjánál tanult, majd továbbképzése végett Pozsonyba irányították szülei. Középiskolát is a pozsonyi bencés gimnáziumban végezte. Itt keletkezik első szerzeménye is. 1827—28-ban zenetanár Kolozsváron, 1834-ben Nagyváradon, 1935-ben Budán és 1836—1837-ben Pesten, ahol többször szerepel szerzeményeivel. 1838—1874 években a pesti Nemzeti Színház vezető-karnagya, majd főzeneigazgatója. 1884-től pedig ugyanezen beosztásban áll a m. kir. Operaháznál. Győrött 1839. augusztus 19-én köt házasságot Adler Adéllal, kitől Gyula, Elek, László és Sándor fiai származtak. A szegedi Dóm-téri Nemzeti Emlékcsarnokban Stróbl Alajostól származó mellszobra látható és a szegedi Nemzeti Színház főhomlokzatán életnagyságú szobra áll, mely Tápai Antal alkotása. 45.

Erőskövy Antal (Szeged, 1808. dec. 30.— Szeged, 1879. máj. 7.) orvos. Steinhardt János borbély (felcser) és neje Weber Anna fia. 1848-ig(?) Steinhardt. Iskoláit Szegeden, gimnáziumot a piaristáknál végezte (1818—1826). Majd a pesti Tudományegyetem orvosi karára iratkozott be, ahol 1837-ben szerez orvos-tudori diplomát. Városi polgár és a Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja. Szegeden 1839. november 24-én házasságot köt Kolb Rozáliával. Násznagyuk Kiss József városi főbíró és Szluha Ferenc városi tanácsbéli úr. Neje azonban 1841-ben meghal és hamarosan újabb házasságra lép Stojkovics Máriával, kitől János és Sándor fia születik. Diplomáját Szegeden hirdetik ki és itt kezd orvosi gyakorlatot. Hamarosan széles körben ismert és becsült orvos, ki számos szegedi családdal kerül komasági és közelebbi baráti kapcsolatba. 1848-ban folyamodik névváltoztatása engedélyezéséért, de ezt az engedélyt későbbi császári rendelet hatálytalanította. Ennek ellenére továbbra is e néven szerepel. 1879-ben Szeged város közkórházának igazgató-főorvosa. 1865-ben a Szeged-Belvárosi Kaszinó választmányi póttagja. 71 évesen hal meg közvetlenül a nagyárvíz után. 26, 88, 110.

Erőskövy család. Steinhardt János és Len-hardt Anna ama leszármazottai, akik nevüket később Erőskövyre változtatták. 13.

Erőskövy Ignác (Szeged, 1815. júl. 31.— Szeged, 1873. febr. 17.) orvos. 1861-ig Steinhardt („Náci"). Fentebb említett Antal öccse. Iskoláit Szegeden végezte, középiskoláit a piaristáknál (1823—1832). A pesti Tudományegyetem orvoskarára iratkozik be és ott szerez szülész- és sebészmesteri oklevelet, melyet Szegeden hirdetnek ki. Itt kezdi orvosi gyakorlatát. 1839-ben Szeged város kerületi orvosává választja. Városi polgár. A Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja. Szegeden 1845-ben köt házasságot Adler Terézzel, kitől Klementina, Gyula, Lajos, Irén Klementina, Vilma. Petronella és Kornélia gyermekei származtak 1848-ban a szegedi 5. nemzetőrszázad századosa. Nevét 1861-ben változtatja. 1873-ban Szeged belterületi körzeti orvosa, városi szülész és sebészmester. Később a városi közkórház főorvosa. Kedélyes, mulatós, társaságot szerető ember. Tagja a borbély céh, illetve grémiumnak s annak seniora. A szegedi ivós férfi társaságnak, az „iszák regement"-nek „In-haber"-ja. 8, 26, 65, 154.

Erőskövy János (Szeged-Rókus, 1844. szept. 1.—Szeged, 1892. ápr. 3.) orvos. Antal fia. Iskoláit Szegeden, gimnáziumot a piaristáknál végezte. Majd a pesti Tudományegyetem orvoskarára iratkozott be, ahol 1871-ben orvosdoktori diplomát szerzett. Orvosi gyakorlatát Szegeden kezdi meg. Még orvostanhallgató korában tagja lesz a Szeged-Belvárosi Kaszinó ifjúsági „Egyenlőség" nevezetű körének, melynek később választmányi tagja. Szeged városa 1872. dec. 13-án Szeged-Alsóvárosi körzeti orvosává választja. Orvosi rendelőjét azonban a Belvárosban az Iskola utcai Vigh-féle házban nyitja meg. Ezt az ingatlant talán később megvásárolja, mert az árvízkor saját tulajdonú belvárosi ingatlannal rendelkezik, amely az árvizet átvészeli. Szegeden 1873. máj. 24-én köt házasságot az ismert és jómódú szegedi kereskedő leányával Stojkovics Mária Teréziával, mely házasságból származott két gyermeke, Sándor Antal Lajos és Anna Borbála Erzsébet. Korán 47 évesen halt meg. 139.

Erőskövy Vilma (Szeged, 1854. nov. 30.— Szeged?, 1866. ?). Ignácz és Adler Terézia leánya. Iskoláit Szegeden végezte. Szülei gondos nevelésben részesítették, zenei oktatására is súlyt helyeztek. Reizner János és Jeney Mária gyermekeinek (Vilma Mária xl872; Mária Amália Anna xl873; Lajos János xl874 és Ottó János xl876) keresztanyja. Amikor a Szeged-Belvárosi Kaszinó a felállítandó Dugonics András szobor költségeinek előteremtése érdekében 1874. ápr. 6-án hangversenyt rendez, ezen zongoraszámok előadásával szerepel. Szegeden 1877. május 21-én házasságra lép Himmelstein József városi tisztviselővel (később névváltoztatás folytán: Ditrói), kitől Ditróy Gábor (1884—1950), Ilona, Margit és Gabriella gyermekei származtak. 154.

Erzsébet királyné (München-Possenhofen, 1837. dec. 24.—Genf, 1898. szept. 10.). Bajor hercegnő, wittelsbachi Miksa József (1808—1888) bajor herceg és osztrák lovassági tábornok, valamint neje Ludovika (Lujse) bajor hercegnő leánya. Anyai ágon Miksa I. József bajor király unokája. 1853. aug. 18-án jegyese, 1854. ápr. 24-én Bécsben neje lesz I. Ferenc József osztrák császárnak. Férje ez alkalomból a magyar politikai elítéltekre is kiterjedő amnesztiát hirdet és hamarosan az ostromállapotot is megszünteti. Képzett, olvasott, sokoldalúan művelt nő volt, ki a magyarok iránt nagy előszeretetet táplált és érdekükbe befolyását érvényesíteni törekedett. Házasságából Zsófia, Gizella, Rudolf és Mária nevű gyermekei származrak. 1857. május 24—25-én meglátogatta Szegedet, vonaton érkezett és a már ekkor nevét viseld rakparton kocsizott a belvárosba. A város a királyi pár látogatására nagyon felkészült és a városháza termében való elhelyezésre beszerezte Erzsébet képét is. Szegeden a Kárász-házban — ma Klauzál tér 5. szám —-lakott. Szegeden is, mint országszerte, nagy kultusza volt, különösen azt követően, hogy 1867. jún. 8-án magyar királynévá koronázták. A nagy árvíz után épített városháza díszterme részére a város megrendelte 1883-ban művészfiánál id. Vastagh Györgynél (1837—1922) Erzsébet királyné arcmását (olaj 258 X157 cm) és azt a férjeével egyetemben a terem falán helyezte el. Ma a kép a szegedi Móra Ferenc Múzeum képtárának állományában van. Újszegeden pedig, amely eredetileg Erzsébet-városként nevét viselte, az ott levő és ugyancsak róla nevezett ligetnek bal, hátsó részén (a mai teniszpályák előtt) három emlék-tölgyfát ültettek és közéjük terméskövön véset hirdette „Erzsébet királyné emlékére". Az egyik tölgyfa a század elején kipusztult, helyébe égerfát ültettek, de egyébként a három fából és emlékkőből való együttes ma is hirdeti nevét. A Stefánia sétányon — ma Várkert — a város felállíttatta a Ligeti Miklósnál megrendelt és 1907-ben elkészült fehér márvány ülőszobrát, amely az ország legszebb Erzsébet-szobra és európa egyik legbájosabb nőszoboralakítása. A szobor ma is hirdeti Erzsébet királyné nevét és szépségét. A korábban évtizedekig Erzsébet nevét viseld rakpartrész ma Korányi Sándor néven szerepel. 1857-ben Zsófia leánya, 1889-ben Rudolf fiának elvesztése után 1898-ban merénylet áldozata lett. Czimer a róla nevezett rakpartot és a koronázására rendezett Szeged-Belvárosi Kaszinói ünnepséget említi. Alakját a szegedi nép, amely képét szinte minden lakásban elhelyezte, legendákkal fonta körül. A rókusi elemi iskola növendékei 1896-ban diófát ültettek emlékére, a rókusi óvó-intézetben pedig felállították 1884-ben a Vöröskereszt Egylet által adományozott mellszobrát. 16, 138.

Esterházy Antal (Pozsony, 1825. márc. 13.—Nizza, 1865. febr. 28.) galánthai gróf. A család cseszneki ágából származott. Mihály 1848-as Honvédelmi Bizottmányi tag (1783—1874) és Schröffl-Mansberg Antónia bárónő fia. Az 1839—1840-es országgyűlés alatt Pozsonyban van atyjával és ez idő alatt nevelője a szegedi Dani Ferenc. Nőtlen, gyermektelen. 175.

Eszterházy Imre (1726.—1792. 7) galáthai gróf. A család cseszneki ágából származott. János gróf és Berényi Borbála grófnő fia. Iskolái elvégzése után belép a 3. huszárezredbe. Ekkor 16 éves. Gyorsan halad előre a katonai pályán, hamarosan őrnagy, 1749-ben alezredes, 1756-ban ezredes, 1758-ban tábornok, 1763-ban altábornagy. Veszprémi főispán. 1768-ban tulajdonosa lesz a cs. kir. magyar 3. huszárezrednek, mely ezidőtől haláláig nevét viseli. Törzse Troppauban állomásozik. Ezen ezredben szolgált Klauzál János. 1773-ban lovassági tábornok. Neje Traun Anna Mária abensperg-trauni grófnő, kitől négy fia született: József, Imre és még két fiú. 156/245—246.

Eszterházy István (Pozsony, 1822. okt. 19.—Pozsony, ? 1899. dec. 30.) galánthai gróf. A fentebbi Antal bátyja. Iskoláit feltehetően Pozsonyban végezte. Az 1839— 1841-es országgyűlés idején atyjával Pozsonyban tartózkodott, ahol nevelőjre a szegedi Dani Ferenc volt. Később a pesti egyetem joghallgatója. Az egyetemi stúdium befejezése után Békés megye aljegyzője lesz. Gyakorlati évei letöltése után ügyvédi vizsgát tesz. Örökös főrend. 1848-ban beáll honvédnek és Kiss Ernő alatt harcol a Délvidéken. Majd részt vesz Damjanics János alatt a szolnoki csatában és Görgey Arthúr alatt Buda visszafoglalásánál 1849-ben ő viszi Görgey pisztolyajándékát a két orosz ezredesnek Sasznak és Ohrulovnak. Századosként van jelen Világosnál. Világos után osztrák ezredbe sorozzák be és Klottauba vezénylik. A kiegyezés után két alkalommal országgyűlési képviselővé választják. 1875— 1889-ben Pozsony város és megye főispánja. 1898. dec. 17-én a főrendi ház „vagyoni képessége megszűnése" okából a főrendek jegyzékéből törli. 1860. jún. 21-én köt házasságot Jeszenák Gizella bárónővel, kitől János, Elemér, Gyula és Gábor gyermekei származtak. 175.

Eszes Imre (Csongrád, 1871. ?—Szeged, 1953. ?), Atyja Mátyás gőzmalomtulajdonos Kiskundorozsmán, anyja Tary Mária. Iskoláit talán Szentesen végezte, majd atyja mellett kitanulta a malom szakmát. Később átveszi atyja malmát és azt 1909-ben automatikus őrlőrendszerre alakítja át. 1925-ben újabb modernizálást hajt végre. 1930-ban Kiskundorozsmán gőzmalomtulajdonos és kenyérsütödét is üzemeltet. Földbirtokos. Neje MANSZ elnöknő Kiskundorozsmán. 1937-ben a Szegedvidéki Adófelszólamlási Bizottság elnöke. 1942-ben gőzmalomtulajdonos címen szerepel a Szeged- Rókusi Feketeföldek 105. szám alatt. Neje Haby Matild, kitől Tilda, Klára és Endre gyermekei származtak. 1929-ben a Sze-ged-Belvárosi Kaszinó tagja. A Szeged-belvárosi temetőbe temették. 275.

 

 

   
Előző fejezet Következő fejezet