Előző fejezet Következő fejezet

F

 

Fábián Ferenc (Mátisfalva, 1896. nov. 20.— Szeged, 1980. nov. 4.). Középiskolai tanulmányai befejeztével a szegedi m. kir. Ferenc József Tudományegyetem állam- és jogtudományi karára kérte felvételét, ahol 1922-ben politikai és 1923-ban jogtudományi doktori oklevelet nyert. Tanulmányai befejezésével igazságügyi pályára lépett. Az ítélőbíróságok kötelékében joggyakornokként kezdte pályáját. 1927-ben szegedi járásbírósági jegyző. 1929-ben a Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja. 1934-ben szeghalmi kir. járásbíró, majd 1941-ben vezető járásbíró (elnök) Szarvason. Később a szegedi kir. törvényszék bírája, majd felsőbírósági (ítélőtáblai) bíró és ezen állásából ment nyugalomba. Kétszer nősült. Első neje Fábián Erzsébet, kitől Zoltán fia származott. 1946-ban elözvegyülve, Mészáros Júlia középiskolai tanárnőt vette nőül. Utoljára Szegeden, Roosevelt tér 10. sz. a. lakott. Nyolcvannégy évesen halt meg és a szegedi református temetőbe temették. Atyja Márton ref. lelkész. Gimnáziumi tanulmányait Székelyudvarhelyen végezte. 275.

Fábián Sárndor. Czímer szerint 1867-ben a Szeged-Belvárosi Kaszinó „Egyenlőség" nevű ifjúsági körének választmányi tagja. 139.

Fabinyi Ferenc (Pest, 1854. júl. 22.—Budapest, 1916. júl. 16.) Fabini. Fabiny. Teofil igazságügyminiszter és Barabás Emília fia. Iskoláit Pesten végezte, majd az ottani tudományegyetemen jogot hallgatott. Jogi tanulmányait Bécsben, Párizsban és Berlinben folytatta. A pesti egyetemen 1877-ben szerzett doktori diplomát. Ezt követően mint ügyvédjelölt működik Budapesten (1875—1877) és 1877-ben a Királyi Kincstári Jogügyi Igazgatóság fogalmazó gyakornoka lesz. Közben 1880-ban ügyvédi vizsgát tesz. 1879-től 1881-ig a m. kir. Kúriára berendelt segédtanácsjegyző. 1886-ban kinevezik a marosvásárhelyi m. kir. ítélőtáblához pótbírónak. 1891-től a budapesti kir. ítélőtábla bírája, ahonnan a m. kir. Kúriára rendelik fel kisegíteni. 1894-ben m. kir. kúriai bíróvá nevezik ki. 1901—1906. években a szegedi m. kir. ítélőtábla elnöke. A Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja, majd választmányi tagja. 1906-ban nyugalomba vonul és a Pesti Hazai Első Takarékpénztár Egyesület ügyvezető igazgatója lesz. Neje Sziklay Emília, gyermekei Emília és Ilona. Emília leánya a szegedi közjegyző: Sirchich György neje lett. 191.

Fadgyas Gusztáv (Szeged, 1830. ?—Budapest, 1871. ?) réthei nemesi családból származik. Pál ügyvéd és Oratsek Filippina fia. Iskoláit Szegeden végezte, gimnáziumot a piaristáknál. Majd a pesti egyetemen jogot hallgat és az abszolutórium megszerzése után ügyvédjelölti gyakorlatra megy. Pesten 1853-ban (?) ügyvédi oklevelet nyer. Folyamodik az ügyvédi gyakorlat ideiglenes engedélyezése iránt. Az engedély birtokában Pesten nyit ügyvédi irodát. Hamarosan névre tesz szert. 1858-ban október 3-án a Szeged-Belvárosi Kaszinó ünnepelt vendége. 1860-ban Pesten „számoló-ápoló és temetkezési egylet"-et szervez. 1861-ben Rákoson, a Városliget mögött „vendégei" részére uszodát nyit, amelyet szeretne a nagyközönség részére is megnyitni s ilyen en-gedéylért folyamodik.92.

Fadgyas Pál (Réthe, 1801. ?—Szeged, 1852. jún. 22.) réthei nemes. Előbbinek atyja. Atyja talán Orbán volt és ez esetben atyja Pozsony megyei táblabíró és a megyei közgyűlés tagja volt. Iskoláit feltehetően Pozsonyban végezte, majd a pesti egyetemen jogot hallgatott. Az abszolutórium elnyerése után ügyvédjelölti gyakorlatra megy és Pesten 1826. jún. 4-én tesz ügyvédi vizsgát. Diplomáját Szegeden hirdetik ki, itt telepszik le és nyit ügyvédi irodát. Nyomban bekapcsolódik a város társadalmi és politikai életébe. A Szeged-Belvárosi Kaszinó alapító tagja, részvényese. Polgári politikai vitafórumot szervez és ennek előadója. 1830-ban mint „bene possessionatus"-t tartják nyilván. Széles körű klientúrát épít ki. Pereivel kapcsolatban gyakran utazik fel Pestre a kir. ítélőtáblára. Csongrád és más megyék táblabírája. A kaszinó hamarosan választmányi tagjává, majd főjegyzőjévé, titkárává, végül elnökévé választja. 1833-ban beveszik a város polgárai sorába. A szegedi ág. h. evangélikus egyházközség szervezője. 1840-ben könyvterjesztőként is működik. 1845-ben vállalja az önkéntes adózást. Választott polgár. A Szeged-Csongrádi Takarékpénztár alapító részvényese. Több szegedi családnál szerepel násznagyként. A Szeged-Csongrádi Takarékpénztárnak alapításától igazgató választmányi tagja. Nála folytat ügyvédjelölti gyakorlatot Babarczy József és Vály Benedek. Mindketten később neves ügyvédek. Részt vesz a város közéletében. 1842-ben javaslatot terjeszt a városi közgyűlés elé, hogy a jövőben az országgyűlési követek választásánál és a követi utasítások kidolgozásánál a választott község tagjai is szavazati joggal részt vehessenek. Részt vesz a követi utasítások kidolgozásában (1843). Szerepe van abban, hogy a tüntető Kiss Károly ellen szorgalmazott felségsérti eljárás nem indulhat meg. A városi „Hangász-Egylet", a „Színház Kedvelő Egyesület", a Szegedi Kisdedóvó és Jótékony Nőegylet" elnöke. 1847-ben az ág. h. ev. egyházközség felügyelője. Széchenyi István híve. 1848-ban Klauzál Gábor földművelés-, ipar- és kereskedelemügyi miniszter meghívja minisztériumába osztálytanácsosi rangban és ekkor elhagyja Szegedet. Világos után előbb Pesten marad, majd visszatér Szegedre és itt éri a halál. Jómódú, neves jogász volt, szakköri tekintély. 1848-ban 500-öIes fundusát eladja Sperlagh Andrásnak. Neje Oratsek Filippina, fia Gusztáv, a későbbi pesti ügyvéd. 13, 18, 19, 19, 19, 27, 28, 31, 32, 46, 47, 56, 68, 88, 92, 212, 213, 249/45, 268, 268, 268.

Fadrusz János (Pozsony, 1858. szept. 2.—Budapest, 1903. okt. 26.) szobrászművész. János majoros és neje Ewinger Terézia fia. Elemi iskoláit a pozsonyi Dom-beli iskolában végezte, majd két osztályt végzett a reáliskolában. Ekkor lakatosinasnak adták, majd segéd lett és később mester. Hamarosan felismerték tehetségét és közbenjártak annak érdekében, hogy felvegyék a Zajugróczi fafaragó intézetbe. Ügyességével és adottságával itt is kitűnt. Egyik első sikeres munkáját a Szeged pusztulása során károsultak javára ajánlotta fel. Beküldötte a székesfehérvári kiállításra és az ott elért ellenértéket megküldte Szegednek. 1879-ben katonai szolgálatra vonult be, Prágába vezényelték, ahol a 72. gy. ezredben szolgált. Leszerelve Pozsonyban porcelán mintatervezéssel és porcelánfestéssel foglalkozott és e munkáját is oly tökélyre emelte, hogy Herend meghívta műhelyébe, de ezt az állást már nem fogadta el, mert a pozsonyi Takarékpénztár ösztöndijat szavazott meg részére és így Bécsbe megy ahol előbb neves festőknél, majd az Akadémián képzi magát a művészi festésben. Itt ismerkedik meg Deáky Annával, ki tanítványa volt és akivel magát 1891. július 31-én eljegyzi, majd vele 1895. február 25-én a budai Mátyás-templomban házasságra lép. Már 1891-ben első díjat nyer ama „Feszület"-ével, amelynek eredeti gipszmintáját a tervezett szegedi Fogadalmi Templomnak ajándékozta. Ma ott látható. Szeged* város később megbízza Tisza Lajos gróf szobrának megmintázásával. Még megéri a szobor bronzba öntését, de felállítása és felavatása (1904) előtt meghal. A kolozsvári Mátyás király szobra, a pozsonyi — később elpusztított — Mária Terézia szobra világhírt szerzett részérc. Házassága gyermektelen maradt. 195, 235, 261 /374.

Fajka János (Szeged, 1849. ápr. 27.—Szeged, 1921. szept. 20.) városi főszámvevő. János és Pap Terézia fia. Iskoláit Szegeden végezte, majd a város szolgálatába lépett. 1874-ben városi számtiszt, 1878—1899-ben városi főszámvevő. Szeged rekonstrukciós munkálataiban való részvételéért 1883-ban királyi elismerésben részesült. Szatymazi szőlőbirtokos. Iskolaszéki tag. Szegeden köt házasságot 1874. nov. 8-án Pillich Izabellával, mely frigyből Kálmán, Lajos, Ferenc, János és Kornélia gyermekei származtak. Szeged Szent István tér 1. sz. a. lakott. Kitűnő szakács hírében állt. 235.

Falta Marcell (Zenta, 1867. márc. 4.—Szeged, 1951. nov. 28.) orvos. 1890-ig Fáhn Mór volt a neve. Iskoláit Szegeden végezte, gimnáziumot a piaristáknál. Majd a pesti tudományegyetem orvoskarára iratkozott be, ahol 1886-tól 1891-ig folytatta tanulmányait. A Dugonics Társ. számvizsgálója 1890-ben mint szegedi szigorló orvos névváltoztatásáért folyamodott. 1892-ben fül-, orr-, gége szakorvosi vizsgát tesz, majd Szegeden nyit rendelőt. 1900-ban városi törvényhatósági bizottsági tag és a Szegedi Orvos Egylet titkára. Háztulajdonos. Előbb Mars, most Marx tér 17., majd Dózsa György u. 18/a sz. alatt tart fenn rendelőt. Szem- és fülbeteg szanatóriumot nyit, melynek tulajdonosa és igazgatója. A Kerületi Munkásbiztosító Pénztár rendelő intézeti szakorvosa (1911). A Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja. A szegedi m. kir. Ferenc József Tudományegyetem orvoskara 1932-ben magántanárrá habilitálja. A szegedi városi közkórház tb. főorvosa (1947). Neje Deutsch Hermina Szeréna, kitől fia László és leánya Viktória született. A siket-némák intézeti orvosa. Cs. kir. katonai segédorvos. 275.

Fankovits Miklós (Felső-Neresznicze, 1850. okt. 9.—Szeged, 1910. okt. 6.) dalmadi nemes. Sándor és Volkovics Terézia fia. Iskolái elvégzése után a budapesti egyetem bölcsészkarán szerzett tanári oklevelet (1873 ?). Szegeden a főreáliskolában 1874-ben helyettes tanárként kezdi meg tanári működését. 1877-ben áthelyezik a fehértemplomi gimnáziumba. Hamarosan azonban visszakerül Szegedre. Itt köt házasságot 1876. október 28-án Csikós Nagy Irénnel, mely házasságból Erzsébet leánya született. Az Ármentesítő Társulat pénztárosa. A Szeged-Belvárosi Kaszinó választmányi tagja, majd számellenőre és küldött-ségi tagja. Városi köztörvényhatósági bizottsági tag. Máramaros megyei származású volt. 191, 195, 269.

Faragó Antal (Blumenhal 1833.—Szeged, ?) nemesi származású. A Pozsony megyei Virágvölgyben, vagy a Temes megyei Máslakon született. Atyja gombkötő mester volt Szegeden, anyja Vertios Rozália. Feltehetően Szegeden végezte iskoláit. Részvényese és tagja volt a Szeged-Belvárosi Kaszinónak. Neje Szeghő Mária volt, kivel Szeged felsővároson 1860. május 28-án kötöttek házasságot. Neje is nemesi származású volt. Násznagyai Űrhalmi József és Müller Lajos nemesek. 1866. november 4-é Bene Imre megyei törvényszéki tanácsos és neje, Heszler Hermina, Béla Sándor Elemér nevű fiának keresztszülei. Házasságkötéskor 27 éves volt.98.

Faragó László (Simánd, 1848. ?—Szeged, 1901. okt. 5.) Ferenc makói ügyvéd és neje Kompár Anna fia: Nőtlen. Arad megyei volt. Elemi és középiskoláit talán Kecskeméten végezte, s esetleg az ottani jogakadémiát látogatta. Ezt követően Pesten végzett jogot. 1879-ben a szegedi Csónakázó Egylet titkára és belép a Szeged-Belvárosi Kaszinó tagjai sorába is. 1880-ban szegedi bírósági jegyző és megbízott pertárnok. Bírói vizsgát tehetett és 1884—1889-ben makói kir. járásbírásági albíró. 1888—1891-ben a szegedi kir. törvényszék bírája. 1899-ben a kaszinó választmányi tagja. 1880-ban kir. biztosi bizottsági tag volt a kisajátítási ügyek tárgyalására. 53 évesen halt el. Nőtlen maradt.191.

Faragó Ödön (Szeged, 1859. ?—Szeged, 1915. febr. 19.) bihari nemes. János és Miha-lovits Anna fia. Iskoláit Szegeden végezte, gimnáziumot a piaristáknál járt. A pesti tudományegyetem orvoskarán szerzett orvosdoktori diplomát. Orvosi gyakorlatot 1885-ben kezdett a szegedi Kerületi Börtönben, mint börtönorvos. Ezen állásából választották meg 1891-ben városi főorvossá. E minőségben működött Szegeden tiszti orvosként haláláig. Mint börtönorvos a fegyházak és börtönök élelmezési és egészségügyi helyzetéről tett közzé jelentéseket. Később foglalkozott egy tanulmányban a rekonstrukció utáni Szeged közegészségi viszonyaival. Javaslatot tett a városi tanácsnak (1892) „gyermekmentő bölcsődék" felállítására a gyermekhalandóság csökkentésére. Ennek szorgalmazója és szervezője lett. A szegedi Dugonics Társaságnak tagja a tudományos osztályban. A Szegedi Orvos Egyletnek pedig alapításától (1898) tagja és igazgatója. Iskolaszéki elnök (1900). Neje Stro-bentz Gizella volt, kitől Ödön és Aladár nevű fiai származtak. A Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja és 1903-ban választmányi tagja. 1904-ben nemesi rangra emelik előnév és címerhasználat engedélyezésével. Az Országos Közegészségügyi Tanács tagja (1911). Szegeden Bástya u. 9. sz. a. lakott. Temetésén a Dugonics Társaság nevében Czímer Károly búcsúztatta. Ötvenhat évesen halt meg. 191.

Faragó Róza (Szeged, 1838. ?—?) János asztalosmester, városi polgár és neje Oszt-rovszky Jozefa leánya. 1863-ban szerepelt a Szeged-Belvárosi Kaszinó felelevenített műkedvelő színjátszó társaságban. Szegeden, Zrínyi u. 8. szám alatt lakott. Szegeden 1874. szeptember 28-án férjhez ment Chilkó Sándor (1834—1888) szeged-alsóvárosi kántorhoz oki. tanítóhoz, kinek Gyula György nevű fiút szült. Násznagyjai Osztróvszky József és Szluha Gáspár ügyvédek voltak. 1888-ban elözvegyült. 121.

Farkas Béla (Hajdúnánás, 1884. jún. 15.— Szeged, 1967. márc. 19.) nagynyújtódi nemes. Középiskoláit részben szülőhelyén, részben Kolozsváron a ref. kollégiumban végezte. A kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem matematikai és természettudományi karának biológiai előadásait hallgatta (1902—1906), majd az egyetem tanársegéde, később adjunktusa lett. Itt szerzett 1906-ban tanári oklevelet és fii. doktori fokozatot. Szaktudását ezután a kiéli egyetemen tökéletesítette. 1915-ben egyeteme magántanárrá habilitálja. Egyben az állattani intézet és^az Erdélyi Múzeum Egyesület igazgatója. Állásait Erdély elcsatolása után a román fennhatóság alatt is megtartja, de később menekülésre kényszerült a magyar állam javára optálva a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem matematikai és természettudományi karának lesz előadója (1920—1922). A Ferenc József Tudományegyetemnek Szegedre telepítése után ennek tanszékvezető tanárává nevezik ki. 1924. aug. 28-án ny. r. egyetemi tanárrá lép elővAz állatrendszertani tanszék vezetője. Az Állatrendszertani Intézet és Gyűjtemény igazgatója. 1957-ben a tudományok doktora, ún. nagydoktor 1961-ben a Magyar Tudományos Akadémia biológiai csoportjának titkára. Számos tudományos egyesület és társaság tagja, ismert szakíró, dolgozatai magyarul és németül jelentek meg. Szegeden, Hunyadi János sugárút 43. sz. alatti házon, amelyben lakott, 1984-ben emléktáblát helyeztek el. Talán nős és családos volt. 275.

Farkas György, banktisztviselő. Középiskolái elvégzése után valószínűleg a pesti tudományegyetem jog- és államtudományi karán szerzett feltehetően politikai doktorátust 1929-ben az Angol—Magyar Bank Rt. cégvezetője a szegedi fióknál. 1932-től Budapesten az intézet központjában szolgált. 1937—1944-ben a Magyar Hites Könyvvizsgálók Egyesületének tagja. 1941—1944-ben a Magyar Bank és Kereskedelmi Rt. fiókigazgatója Békéscsabán. A Szeged-Belvárosi Kaszinónak tagja volt. 1933-ban doktor és bankigazgató, szegedi, Somogyi u. 6. sz. a. lakos. 275.

Farkass János (Kistelek, 1807. ?—Szeged, 1866. ápr. 21.) tisztviselő. Atyja talán „Wolf" családi nevet viselt. Iskoláit Szegeden, középiskoláit a piaristáknál végzett. A pesti egyetem állam- és jogtudományi karán tanult jogot és szerzett abszolutóriumot. Ugyancsak Pesten tett ügyvédi vizsgát és 1832-ben kezdett ügyvédi gyakorlatot Tápén. 1832. júl. 8-án Szegeden köt házasságot Silber Ignác városi levéltárnok és neje Hefele Éva leányával Cecíliával. Bánhidy Antal megyei táblabíró és Jáger Emánuel, a későbbi Vadász Manó polgármester voltak násznagyaik. A Szegeden 1833-tól városi tb. alügyész lett. A Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja és 1834-ben jegyzője, az újabb kibocsátású kaszinó részvények egyik aláírója. 1834—1838. években részt vett a városi követek utasításainak kidolgozásában, mint városi bizottsági tag. 1837-ben városi tiszti ügyész. 1845-ben az alapításkor a Szeged-Csongrádi Takarékpénztár részvényese. A városi demokratikus ifjúság egyik vezére. 1847-ben a szeged-alsóvárosi kerület polgárképviselője. 1848. máj. 16-án a városi vezetőség lemondásakor, a választás idejére ideiglenes tisztikari tag. A választáson városi főkapitány-nyá választják. 1848. jún. 24-én az újonnan alakult városi hadiválasztmány tagja. Ekkor folyamodik polgárjogért. 1849-ben a szegedalsóvárosi első gyalog nemzetőrszázad utolsó századosa. Több neves család kéri fel keresztatyának, illetve násznagynak. Világos utána a császári csapatok bevonulásakor gróf Czi-ráky kinevezi városi tanácsnokká és főkapitánnyá. Ettől kezdve — átmenetileg — a Wolf vezetéknevet használja. 1853-ban az ő tanyájáról szökik meg Rózsa Sándor. 1854-ben előfizet Palugyay Imre: Magyarország ... legújabb leírása című munkájára. 1855-ben behelyettesített polgármester. 1858-ban nyilatkozik Rózsa Sándor 1848-as megkegyelmezése ügyében. 1859-ben tagja lesz az újonnan alakuló Szeged-Belvárosi Kaszinónak. 1861-ben jelölik, de alul marad, viszont 1863-ban ismét megválasztják városi tanácsnokká. Halála után kiderült, hogy az ínségkölcsönre és legelődíjakra történt befizetések összegét nem számolta el. Házasságából Kálmán Ádám és Lajos Ödön Béla, valamint Anna Cicelle gyermekei születtek. Hatvankét évesen halt meg. 20, 26—7, 65, 73, 89, 268.

Farkas József (Gyöngyös, 1800. 7—1850. ?) „borzas" Farkas. Iskoláit feltehetően szülőhelyén végezte és színpadra lépett 1813-ban, mint táncos, a Rondellában. Átmenetileg színészként működik. Több színtásrulatnak is tagja lett egymás után. így 1816. júl. 26-tól 1817 júliusáig megszakításokkal jászai Langh Ádám János „felvigyázó" társulatában Szegeden szerepel. Közben Makón, Nagybecskereken, Baján is fellépnek. Majd tagja lett a székesfehérvári színtársulatnak Kolossváry Pál főigazgatósága idején, mely társulattal az országgyűlés megnyitására 1825-ben Pozsonyba megy. Itteni karakter-táncos szereplése a koronázás idején az udvar előtt országos hírt szerzett neki. Szerepelt Kolozsváron és Debrecenben is. Innen — feltehetően — Kilényi (Kocsis) Dávid társulatával jött 1827-ben ismét Szegedre és ment tovább Aradra, Szabadkára, Bajára, Pécsre, majd ismét Székesfehérvárra. 1831-ben Abday Sándor társulatával járt ismét Szegeden, ahol most már mint hírneves táncművészt ünnepelték. Táncait maga koreografálta és első volt aki a magyar körtáncot meghonosította. Majd külföldi turnéra megy és fellép Bécs, Paris, Milánó színpadán. 1834-ben Budán telepszik meg, ahol előadják „Véletlen vőlegény" és „Asszony esztranga" című darabjait. Talán neje volt a vele Székesfehérváron egy társulatóan játszott Farkasné Magda Teréz. 1838-ban már saját társulatával szerepel Szegeden. 29.

Farkas Mihály, ügyvéd. Iskoláit feltehetően Szegeden végezte s jogot a pesti egyetemen hallgatott. Pesten tett ügyvédi vizsgát is. Szegeden először 1842-ben tűnik fel, amikor a szeged-rókusi sírkert megvásárlására adakozik. A Szeged-Belvárosi Kaszinó 1859. évbeni újraszervezésekor lép az egyesület tagjai sorába. 1861-ben városi tanácsnok. 1862-ben részt vesz az újszegedi elemi iskola felépítése érdekében megindult gyűjtésben. 1868-ban násznagy Mihalovics János és Mátay Karolina esküvőjén. Az 1876-ban megalakuló Szegedi ügyvédi Kamara névsorában nem szerepel. Nem kizárt, hogy azonos a Heves megyebeli gyögyösi lakos Farkas József ama Mihály nevű fiával, aki Csongrád megyébe költözött és itt kezdte használni a „csetneki" előnevet. 89.

Fáry István (Szeged?, 1851. ?—Szeged, 1924. ápr. 14.) ügyvéd. Imre és Szilágyi Julianna fia. Iskoláit Szegeden végezte, középiskolát a piarista gimnáziumban (1862—1870). Itt tesz 1870-ben érettségi vizsgát. Ezt követően a budapesti tudományegyetem állam- és jogtörténeti karára iratkozik be, ahol 1874. jún. 26-án végbizonyítványt nyer. Bírói pályára lép és a szegedi kir. törvényszék joggyakornoka lesz. 1875. febr. 12-én a pesti egyetemen államtudományi államvizsgát tesz és utána ügyvédjelöltként helyezkedik el Szegeden. 1877. okt. 31-én tesz ügyvédi vizsgát és ezt követően a Szegedi Ügyvédi Kamarában kéri felvételét az ügyvédi lajstromba Szeged székhellyel. Az 1879-es árvíz idején, mint a Szeged-Belvárosi Kaszinó és a Szegedi Csónakázó Egylet tagja részt vállal a mentési munkálatokban. 1879— 1881. években a Szegedi Korcsolyázó Egylet titkára. Városi köztörvényhatósági bizottsági tag. A szatymazi ártéri fürdő igazgatósági tagja. Szeged-Felsővároson köt házasságot Nováky Kornéliával 1883. dec. 8-án, kitől István Lajos, Imre Kajetán Dezső, Kornélia és Erzsébet gyermekei származtak. Szegeden Mé-rey u. 10. a. lakott. Hetvenhárom éves korában halt el. 159.

Fehér Ipoly Kálmán (Visk, 1842. ápr. 11.—Pannonhalma, 1909. okt. 27.) tanár. Visken élő kasznár fia. Korán árvaságra jutva már elemi iskoláit is nagybátyjánál a Csallóközben Nagymegyeren végzi és középiskolát először Komáromban, majd Győrött látogat és azt már benedekrendi noviciusként Pannonhalmán fejezi be. 1858-ban lép a bencés rend kötelékébe. 1864-ben a pannonhalmi főapátság lyceumának történelemtanára. 1865. szept. 24-én pappá szentelik. 1866-ban fizika—matematika tanár. 1869. okt. 6-án szerez középiskolai tanári diplomát. A következő öt esztendő alatt jelennek meg jelentős munkái a mennyiségtan és természettan tárgyköréből iskolai tankönyvekként is. használhatóan. A Magyar Orvosok és Természetvizsgálók 1878-ban Győrben tartott vándorgyűlésének titkára, jelentésének szerkesztője. Ez évben nevezik ki az esztergomi főgimnáziumhoz igazgatónak. 1881-ben eddigi munkássága elismeréseként a Ferenc József rend lovagja lesz. Életének új korszakába lép 1882-ben, amikor az árvízsújtotta, majd rekonstruált Szeged tankerületének főigazgatója lesz. Ezt az állást tíz éven át tölti be. Erre az időre esik ama kormánymegbízatása, melynek során először Bajorországot utazza be, tanulmányozva annak közoktatási rendszerét és küldve erről jelentését a kormánynak. Referátuma nyomtatásban is megjelent. Amikor 1883-ban meglátogatja Szegedet a király, a tanügyiek és iskolák nevében ő fogadja és Üdvözli. Újabb munkásságát a királyi tanácsosi dmmel jutalmazzák. Majd a Balkánt utazza be és tesz jelentést szerbiai és bulgáriai iskolaügyi tapasztalatairól. Jelentései későbbi tanügyi reformok fontos forrásai. Szakismeretét és eredményekben gazdag életművét rendje is nagyra értékeli minek jeléül a magaar tartomány főnökévé, pannonhalmi főapáttá emeli 1892-ben. Ez egyben Szegedtől való búcsúzását is jelenti. A város nevében a polgármester köszön el tőle, munkásságát méltató beszédében. Ő maga is tankerületi főigazgató társaitól és alája rendelt iskolái tanári karától levélben búcsúzik és az erre érkező válaszok személyéhez való ragaszkodást, távozása feletti sajnálkozást sugároznak. A mflJeniumra készített munkálatai után a Magyar Tudományos Akadémia tiszteletbeli tagjává választja, a Magyar Közoktatásügyi Tanács pedig öt évre másodelnökévé emeli. Királyi elismerésben részesül. A Vaskoronarend II. osztályosa lesz. 1901-ben pedig a budapesti Királyi Magyar Tudományegyetem honoris causa theolo-giai doktorává fogadja. Amikor 1902-ben hatvanadik születésnapját ünnepli, Szegedről Firbás Nándor, a tankerületi főigazgatóság jegyzőjeként melegen üdvözli. 1904-ben valóságos belső titkos tanácsossá lép elő. 150.

Fejér Péter (Ács, 1830. október 13.—Kecskemét, 1876. július 13.). Úgy látszik, hogy a család vezetékneve helyesen: Fehér volt. Iskoláit Pozsonyban és Pápán végezte, utóbbi helyen hallgatott teológiát. 1848-ban beállott nemzetőrnek, majd honvéd lett és végigharcolta a szabadságharcot. Világos után 1850-ben középiskolai tanárt oklevelet szerzett és Győrött segédlelkész lett. Majd a heidelbergi egyetemet látogatta és Kecskeméten az ev. ref. főgimnáziumban a magyar nyelv és irodalom tanára, később igazgatója lett. Ezen állásában maradt haláláig. Alapító szerkesztője volt a „Kecskemét" című hetilapnak. 1864. július 26-én részt vett a Szeged-Belvárosi Kaszinó könyvtárának gyarapítása érdekében tartott népkerti táncvigalmon a kecskeméti Kaszinó képviseletében. 113.

Fejérvary Ferenc (? 1823. ?—Hódmezővásárhely, 1864. július 29.) atyja talán Sándor volt és ez esetben anyja Hevessy Anna. Czí-mer a személyét nem tudta azonosítani. A középiskola elvégzése után mérnöki tanfolyamot végzett és talán azonos a hódmezővásárhelyi uradalmi mérnökkel. De lehetséges, hogy ügyvéd volt ugyancsak Hódmezővásárhelyen, kire a fenti elhalálozási adatok vonatkoznak. Más adat szerint 1889-ben halt volna meg. Az uradalmi mérnöknek neje volt Fejérvary Paulina, kitől Erzsébet, Anna és Sarolta gyermekei származtak. A Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja. 89.

Fekete Béla (Kiskunfélegyháza, 1883. június 18.—Szeged, 1944. július 23.) atyja Péter, anyja Szivák Mária volt. Iskoláit Kiskunfélegyházán látogatta, majd a budapesti tudományegyetem állam- és jogtudományi karára iratkozott be ott 1906-ban a jogtudományok doktorává avatták. Ezt követően joggyakorlatot folytatott Budapesten és Szabadkán és annak letöltése után Budapesten 1909. április 26-án ügyvédi vizsgát tett. 1909. június 15-én a Szegedi Ügyvédi Kamaránál kérte az ügyvédi lajstromba való bejegyzését Szeged székhellyel és ettől kezdve haláláig Szegeden volt gyakorló ügyvéd. Eredetileg Valéria tér 1., illetve 2. sz. alatt lakott, majd Mérey u. 6/b és végül Püspök u. 11/a szám alatt tartott fenn irodát. Szegeden 1911. március 15-én kötött házasságot muraszombati Koczor Viktóriával, kitől később elvált. Házassága gyermektelen maradt. Tagja volt a Szeged-Belvárosi Kaszinónak. 275.

Fekete Ipoly (Esztergom, 1858. november 5.—Szeged, 1939. július 12.) iskoláit feltehetően Esztergomban végezte. Majd Vácra került, ahol 1877. augusztus 27-én beöltözött a kegyes tanítórendbe. 1882. június 24-én tett fogadalmat és ugyanezen év augusztus 5-én szentelték fel áldozó pappá. 1882—1883. években a budapesti rendházban él és a budapesti tudományegyetem bölcsészeti karán I. éves hallgatóként tanárnak készül. Tanári oklevelének megszerzése után Szegedre került, ahol a kegyesrendiek vezetése alatt álló városi főgimnáziumban szerzetes tanárként működött. 1889-ben a veszprémi ház lakója és az ottani gimnáziumban oktat. 1894-ben azonban ismét Szegeden találjuk és ettől kezdve itt is maradt haláláig. A Szeged-Belvárosi Kaszinónak tagja és ellenőre volt. 1906. október 27-én tagja volt ama bizottságnak, amely Rákóczi Ferenc hamvait fogadta a szegedi vasútállomáson. 1920-ban nyugalomban vonult. Aranymisés pap volt. A Szegedi Dugonics Társaság tagja. Városi Iskolaszéki tag. Számos egyesületnek, így a D. M. K. E., a Magyar Vöröskereszt, a szegedi Piarista Diákszövetség, a Katolikus Kör tagja, illetve tisztésgviselője, elnöke. Szakíró. 191, 191, 191, 195, 226, 226, 235, 271, 271, 271, 272, 275.

Fekete Jován 1. Csemoevics Nenád. 30.

Fekete Nándor. Czímer szerint 1848-ban beállott nemzetőrnek, majd később belépett a honvédség kötelékébe. 1849. április 3-án Földváry Sándor alatt küzdött Szenttamásnál és részt vett a sáncok megrohanásában. Később hadnagyként szolgált a 104. Honvéd gyalog zászlóaljban és kitűnt bátorságával. Vagy céh-tag volt, vagy a Szeged-Belvárosi Kaszinónak volt tagja. 1911-ben élt Szegeden azonos nevű bádogos mester, nem igazolt azonban, hogy az előbbivel azonos lenne. 71.

Feleki Miklós (Galambfalva, 1818. dec. 18.—Budapest, 1902. márc. 16.) nagygalambfalvi nemes, atyja: András. Színész. Székely szülők gyermeke. Iskoláit a székelyudvarhelyi református kollégiumban végezte. Szülei papnak szánták, ő maga katonának készült. Korán megismerkedik a színpaddal és varázsa magához ragadja. 1838-ban szini pályára lép Csíkszeredán. 1841-ben Pesten találjuk Pály (Pályi) Elek társulatában, melynek hamarosan igazgatója lesz (1844). Pesten nősül, 1845-ben feleségül véve Szákffy Amáliát. Szákffy József színész leányát. Ez évben apósával együtt Kolozsváron színigazgató. Feleségétől később elválik (az asszony Foltényi Vilmos neje lesz). 1848-ban beáll honvédnek. 1852-ben a Pesti Nemzeti Színház tagja, és Pesten köti második házasságát Gaidler Pál színigazgató leányával Eufrozinával, ki Munkácsi Flóra művésznéven ismert. 1883-ban kiküldöttként részt vesz a szegedi királylátogatáson és az akkor kiadott „Emléklap" egyik szerzője. 1885-ben vendége a szegedi Országos Kiállításnak. Széles körű irodalmi munkásságot fejt ki. A színházi takarékpénztár elnöke. A pesti képviselő testület tagja. A Ferenc József rend lovagja. 1888-ban vonul nyugalomba. A honvédségben Bem egyik vadász századában szolgált 1849. júl. 25-től századosként és századparancsnokként. Később az Országos Színész Egyesület alapítója, elnöke, majd örökös díszelnöke. 1884-ben a budai Várszínház bérlője. Több város díszpolgára. Szakíró. 50 éves színészi jubileumán, 1887. ápr. 28-én, nemesi rangra emelik nemesi előnév használatának engedélyezésével. A fővárosi honvédegylet tagja. Első házasságából József Ferenc Miklós, a másodikból Pál Miklós János és Endre Pál Vilibald gyermekei származtak. , 128,205.

Felmayer Anasztázia (Szeged, 1867. jan. 11.—Szeged, 1920. nov. 14.) Antal fűszerkereskedő és neje Sárkány Krisztina leánya. Iskoláit Szegeden végezte és később Temmer Károly (1. ott) felesége lett. Szegeden Korona u. 23. sz. a. lakott. Lillin Károly és Felmajer Emília voltak a keresztszülei. 170.

Felmayer Anna (Szeged, 1825. ?—Szeged, 1900. júl. 28.) Antal kékfestőmester és neje Kiss Viktória leánya. Iskoláit Szegeden járta. Gondos nevelésben részesült. Utóbb Kászonyi Károly gárdatiszt cs. k. nyűg. kapitány felesége lett Szegeden 1864. júl. 24-én. Halála előtt magánzó, Szeged, Szt. György u. 3. sz. a. lakos háztulajdonos. Nagy-kászoni nemes férjétől Gizella leánya született. 170.

Felmayer Antal (?, 1760. ?—Szeged, ?). Az ún. legidősebb. Szűr-szabó mester. Czímer — úgy látszik — az atyát és fiát egy személyként kezeli. Neve eredetileg helyesen Feld-mayer volt. Feltehetően a Bécsből 1759-ben Szegedre települt Károly fia, kinek neje talán Janotick — a név olvasata bizonytalan — Erzsébet volt. Eredetileg Bécsben dolgozott, feltehetően ott is tanulta ki a mesterséget. Hamarosan Szeged város bevett polgára lett. 1827-ben a céh vice-mestere. 1800-ban megvásárolta Szeged várostól a Kis Tisza és Vargák tava környékén fekvő mocsaras terület 900 D-öles telket a Kéri Kata luka közelében. Ezt feltöltötte és az így alkalmassá tett telekre házat és kékfestő-műhelyt építtetett. E manufaktúrából (ő vagy talán már a fia) 1826-ra gyárat fejlesztett ki. Pontos adatok hiányában csak a rendelkezésre álló bejegyzések alapján tételezzük fel, hogy háromszor nősült. Ha nem különböző személyekről van szó, akkor első felesége Czimegh Zsófia volt, kitől 1787-ben Anna nevű leánya született. Felesége korán elhalt és másodszor Straitzmann Klárával lépett házasságra. Ebből a frigyből született Teréz (xl791), Julianna (xl792), és Károly (xl795). Harmadik neje pedig Sümeghy Terézia (Franciska?) lett (1776—1860), kitől Antal (az alábbi), Károly József (xl800), Rozália (xl802), Zsófia (xl805), Franciska (xl811), István (1813—1888), János (xl816), és Klára (xl820), végül Gusztáv nevű gyermekei származtak. Meggazdagodott, nagy és fényes házat vitt, lakását fényűzően rendezte be. A választott községnek is tagja volt. 15, 168, 169.

Felmayer Antal (Szeged, 1798. jan. 12.— Szeged, 1873. jún. 28.). Előbbi fia. Anyja Sümeghy Terézia. Gyolcs- és kelmefestő-mester. Szakmát Bécsben és atyja mellett tanult. Valószínűleg ő az, aki az atyja alapította manufaktúrát gyári szintre fejleszti fel. Parrotin gépet szerez be, gőzerőre áll át. Fokozatosan emeli munkásainak létszámát 60 férfi és 20 női munkásra. Termékeit bemutatja a hazai iparkiállításokon, ahol elismerésben részesül. Szeged város polgára és választott polgára. 1843- ban részt vesz a szegedi országgyűlési követek utasításainak kidolgozásában. A Szeged-Felsővárosi Kaszinó elnöke, a Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja. Német ipar- és kereskedelmi iskola létesítését szorgalmazza, de az alkalmatlanná váló politikai légkörben kezdeményezése meghiúsul. A Szeged-Csongrádi Takarékpénztár alapító részvényese. A Szegedi Kisdedóvó és Jótékony Nőegylet alapító tagja. Hitelügyletekkel is foglalkozva, magas kamat mellett kölcsönöket nyújt főleg iparostársainak, ezzel is tetemesen gyarapítva vagyonát. Részt vesz a Szegényápoló Egyesület szervezésében. Elsőnek tesz e célra nagy összegű megajánlást. Propagálója Szegeden a Védegyletnek. Az 1848-as megmozdulásokban nem vállal részt, Széchenyi híve. 1849-ben városi képviselő, a Szabadalmazott Kereskedelmi Testület tagja. Jótékonykodásáról közismert. 1867-ben a Ferenc József rend lovagja lesz. 1868-ban a Szabadelvű Kör választmányi tagja. Felsőtanyán, Szilléren tanyás birtoka van. Tovább vezette atyja nagyúri házát. Klauzál Gábor barátja, Deák Ferenc és Kossuth Lajos ismerőse volt. 1876-ban ismét városi képviselő. Szegeden köt házasságot 1826-ban Kiss Viktóriával, kitől Antal Pál, Ferenc Ágost, Zsófia, Anna, Viktória, ismét Zsófia, Anasztázia, Emília Karolina gyermekei származtak. 15, 28, 32, 33, 51, 52, 53, 78, 87, 88, 96, 110, 122, 145, 163, 168, 168, 168, 168, 169, 169, 169,170,170,170,170,203,294,296/314—316.

Felmayer Antal Pál (Szeged, 1826. dec. 25.—Szeged, 1895. máj. 10.) előbbi fia. Fűszerkereskedő. Iskoláit Szegeden végezte és szakmai képesítése után Szegeden nyitott fűszerkereskedést. Emellett más vállalkozásokba is kezdett. Rumot, likőrt, ecetet állított elő hidegen és ezzel csakhamar nagy forgalmat bonyolított le. A szegedi Szabadalmazott Kereskedelmi Testület tagja. Az 1862. évi tűzeseteknél oltásban, mentésben kitűnik bátorságával. 1871-ben alapítója és tulajdonosa a Szegediner Lloyd című újságnak. Maros u. 27. sz. a. lakik. Szegeden köt házasságot Sárkány Krisztinával, kitől Antal, Nándor, Teréz, Zsófia, Katalin, Viktória, Ignác Lőrinc és Anasztázia Euzebia gyermekei származtak. 87, 89, 164, 170, 170, 170, 259/318.

Felmayer Antal István Miklós (Szeged, 1856. dec. 10.—Szeged, 1885. ápr. 29.) előbbi fia. Csemegekereskedő. Iskoláit Szegeden végezte, szakmát pedig atyja mellett tanult. Maros u. 24. sz. alatt lakott. Eleinte atyja üzletében segédkezett, majd önállósította magát, megvásárolta Papányi boltját és abban nyitott kereskedést. Nőtlenül halt el. 170.

Felmayer Antalné 1. Sümeghy Franciska. 169, 259/318.

Felmayer Antalné 1. Kiss Viktória. 259/318.

Felmayer Antalné 1. Sárkány Krisztina. 259/318.

Felmayer család. Eredetileg talán Fedmayer, vagy Feldmayer néven valószínűleg Nyugat-Európából először Bécsbe települt család, ahol annak egyik ága a kékfestő mesterséget űzte. Ennek tagjai származtak Magyarországra és egyikük 1760 körül telepedett meg Szegeden. 85, 169, 170, 173, 207.

Felmayer Emília Karolina (Szeged, 1836. dec. 2.—Szeged, 1871. szept. 3.) Antal kékfestő-mester (1798—1873) és neje Kiss Viktória leánya. Iskoláit Szegeden végezte és később szorgos nevelés után férjhez ment Lillin Károlyhoz Szegeden 1861. november 18-án (1. ott). Négy gyermeke származott, kik anyjuk korai elhalálozása folytán félárvaságra jutottak. A Dugonics temetőben nyugszik. 170.

Felmayer Ferenc (Szeged?, 1820. ?—?) Gusztáv fia. (Nagyatyja Antal szűrszabó volt.) Iskoláit Szegeden végezte és mesterséget atyja műhelyében tanult. Tímár műhelyt nyit Szegeden. Feltehetően azonos azzal, aki Szegeden nősülve feleségül vette Görög Juliannát (1842?), kitől 1843-ban Julianna nevű leánya született. A Szeged-Belvárosi Kaszinónak 1859-ben lesz tagja. További sorsa ismeretlen. Ha — mint Czímer mondja — valóban Gusztáv fia, akkor nem lehet azonos azzal a Ferenccel, aki 1860 után visszavándorolt Bécsbe és ott alapított kékfestőgyárat. Kohenhofban 1860 után. 1863 Schwechatban dolgozott, munkásokat szerződtetett, akinek telket, házat biztosított. 89.

Felmayer Gusztáv (Szeged, 1818. ?—?) Antal szűrszabó és neje Sümeghy Terézia fia. Iskoláit Szegeden végezte, mesterségét atyjánál és másoknál tanulta. Tímár mesterséget folytat. Később ehhez megfelelő úgynevezett zsalugateros házat építtet atyja utóbb alapított kékfestő műhelye mellé a Maros utcában. Házasságot köt, melyből Ferenc fia származott. 1859-ben a Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja volt.15, 15, 88, 89, 168, 170, 170.

Felmayer János (Szeged, 1816. ápr. 4.— Szeged, 1885. ?) Antal szűrszabó és neje Sümeghy Terézia fia. Iskoláit Szegeden végezte, mesterségét atyjánál tanulta. Tímár mester, ki önálló műhelyt alapít a Tisza folyó melletti Sánc parton, ahol később az Árpád utcát alakítják ki. Műhelye az úgynevezett Sörházkaszárnya mögött állt. Zsalugáteres, kettős tetős épület volt. Ezt a szegedi egyetem klinikai épületeinek felépíthetése érdekében lebontották. A Szeged-Belvárosi Kaszinónak eredetileg is, majd annak újjá alakítása után (1859) is tagja. A Szeged-Csongrádi Takarékpénztár igazgató választmányi tagja (1876). 1883-ban mint városi képviselő részt vesz a király szegedi fogadásán. A szegedi 1876-os Országos Kiállítás kiállítója. Az 1879-es árvízkor kiveszi részét a mentési munkákból. Szegeden veszi nőül Altscher Annát, mely házasságból Anna, János, Lajos, Gyula Ignác és Ferenc gyermekei származtak. 15, 15, 16, 88, 170, 198, 216.

Felmayer János (Szeged, 1845. aug. 21.— Szatymaz, 1905. szept. 3.) előbbi fia. Az arcán keletkezett „tarajos, véraláfutásos bőrfoltok" miatt kapta a „tarka tímár" nevet. Szép, férfias kiállása pedig baráti körben a „csecse János" becenevet hozta meg részére. Tímár mester. Iskoláit Szegeden végezte, mesterséget atyja műhelyében tanult. Háztulajdonos, földbirtokos, a szatymazi „János-szállás" róla kapta nevét. A Szeged-Belvárosi Kaszinó alapító részvényese volt. A Szeged-Csongrádi Takarékpénztárnak is részvényese. írókat és művészeket pártoló. Az 1879-es nagy árvíz során részt vett a mentési munkálatokban. A szegedi Országos Kiállításon 1887-ben szerepel áruival. Szegeden kötött házasságot 1872. márc. 13-án Kasch Karolinával, mely gyermektelen maradt. 159, 170, 183, 184, 216, 216, 216, 216, 216, 216, 216, 217, 217, 217, 217, 217.

Felmayer Károly (Szeged, 1839.? jan. 11.— Szeged, ?) fűszerkereskedő. Károly József tímármester és neje Rietlób Terézia fia. Iskoláit Szegeden végezte és a fűszerszakmát is itt tanulta ki. A Szeged-Belvárosi és a Felsővárosi Kaszinó tagja. Szegeden köt házasságot 1867. I. 10-én Kment Karolinával, mely házasságból Károly, Gyula Ignác István, Mária és ismét Ignác nevű gyermekei származtak. 89, 164.

Felmayer Lajos (Szeged, 1850. ?—?) földbirtokos és háztulajdonos. János tímár és Altscher Anna fia. Iskoláit Szegeden végezte. 1911-ben szegedi Árpád u. 3. sz. a. lakos. A Szeged-Csongrádi Tkpt. részvényese. Gyermektelenül halt el. Nőtlen. 170.

Feldmayer Sándor (Szeged, 1858. febr. 15 — Szeged, 1913. okt. 29.) tisztviselő. Antal fűszerkereskedő és neje Sárkány Krisztina fia. Iskoláit Szegeden végezte, majd a bankszakmában helyezkedik el. Később (1891) a Szegedi Kereskedelmi Bank igazgató-helyettese. A Szegedi Téglagyár Társulat (bankérdekeltség) könyvelője (1905—1911). Majd később ismét banktisztviselő. Szegeden Felsőtiszapart 10. sz. alatt lakott. Talán kétszer nősült s ez esetben első neje Kocsis Ágnes, a második pedig Kovács Margit volt. 170.

Felmayer Teréz (Szeged, 1827. júl. 4.—Szeged, 1870. dec. 10.) Károly tímármester és neje Rieüob Terézia leánya. Iskolát Szegeden végzett. Szegeden 1850. febr. 3-án férjhez megy Ivánkovits Ferenc kékfestőhöz és házasságából Terézia Hona Klára nevű leánya született. (Czímernél tévesen dr. Fodor Károly neje.) 170.

Felmayer Viktória Ágnes (Szeged, 1831. jan. 5.—Szeged, 1866. jan. 24.) Antal kékfestőmester és neje Kiss Viktória leánya. Iskoláit Szegeden végezte és itt ment férjhez 1852-ben Fodor István szegedi ügyvédhez. E házasságból Károly Pál, Anasztázia Terézia, Karolina Emília és Irén Viktória Anna gyermekei származtak. 1894. okt. 14-én nemesi rangra emelték férjével és gyermekeivel együtt, utóbbiakat a „Zombori" nemesi előnév használatára jogosítva. 170, 203.

Felmayer Zsófia (Szeged, 1870. ?—Budapest, 1929 után) Antal fűszerkereskedő és neje Sárkány Krisztina leánya. Iskoláit Szegeden végezte. Később Demeter Ferenc (1. ott) felesége lett. Budapesten élt és özvegyen ott halt meg.170.

Fendt Antal (Sopron, 7—1890. ?) erdész. Talán a Nassaui hercegségi családból való. Az 1840-es években Szegeden találjuk erdészként. 1845-ben Csengelén fenyőfák termesztésével eredményesen kísérletezik. Világos után Szeged erdőmestere, majd főkertésze. 1859-ben az újonnan alakult Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja. Később kataszteri felügyelő. 1869-ben az erdélyi kolozsmonostori gazdasági tanintézet tanára. Majd m. kir. kertészeti utazótanár s mint ilyen tesz látogatást 1871-ben Szegeden. Még ez év őszén kinevezik az esztergomi tanintézet tanárává. Talán Sopronból nősült, neje Pantzer Anna, kitől Adél, Ottó és Rezső gyermekei született. 1873-tól az Állami Felsőbb Gazdasági Tanintézet vándortanitója a fatenyésztés, gyümölcsészet és kertészeti szakban Szegeden. 1879-ben földadószabályozási adóbecslő felügyelő Pécsett és 1884—85-ben Szegeden. 89.

Fenyves M. Kornél (1878. 7—1944.) orvos. Középiskolái elvégzése után a pesti egyetemen 1901-ben avatták orvosdoktorrá. 1911-ben Szegeden találjuk, ahol Fodor u. 2. sz. a. lakik és tart fenn rendelőt. Részt vesz az első világháborúban a 3. honvéd huszárezred népfelkelő osztagában s az orosz hadszintéren egészségügyi főnök. Itt megsebesül. Orosz hadifogságba esik, majd 1918-ban népf. századosként szerel le. A Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja. 1942-ben szerepel a szegedi címtárban, mint háztulajdonos Szt. Mihály u. 1. szám alatt. Számos hadiékítményes kitüntetés és a Ferenc József rend lovagkeresztjének tulajdonosa. Nős, családos volt. Deportálásban haltel. 220.

Ferenc, I. (Firenze, 1768. febr. 12.—Bécs, 1835. márc. 2.) habsburg-lotharingiai II. Lipót osztrák császár és neje Mária Lujza spanyol infánsnő fia. 1792—1806-ban német-római császár, 1792—1835-ben magyar és cseh király, 1804—1835-ben osztrák császár. Négyszer nősült. Első neje Erzsébet Vilma württembergi hercegnő, ki 1790-ben gyermektelenül halt el. Második neje Mária Terézia sziciliai királyleány, kivel 1790. augusztus 15-én kötött házasságot, melyből 13 gyermeke származott. E neje 1807-ben halt el. Ezt követően Mária Lujza Beatrice modénia hercegnővel 1808-ban lépett frigyre, aki 1816-ban gyermektelenül halt meg. Végül 1816. nov. 10-én köt házasságot Karolina Augusta bajor hercegnővel. Tőle gyermeke nem származott. Nevéhez Szegeden több céhlevél adományozása és a Ferenc-piac elnevezése fűződik. Szegeden még főherceg korában 1788-ban járt. Megkoronázásának 40. évfordulóját, valamint névünnepét Szegeden ünnepélyesen megülték. 15, 21, 21, 28, 40, 40, 177, 248/15.

Ferenc József, I. (Bécs, 1830. aug. 18.—Bécs, Schön-brunn, 1916. nov. 21.) habsburg-lotharingiai. Ferenc Károly főherceg és neje Zsófia bajor hercegnő fia. Bécsben 1854. ápr. 24-én köt házasságot Erzsébet (wittels-bachi) bajor hercegnővel, kitől Zsófia, Gizella, Rudolf és Mária Valéria gyermekei származtak. 1848—1916-ban osztrák császár, 1867—1916-ban magyar király. Több Ízben járt Szegeden (1857, 1872, 1883) és Királyhalom — ma Ásotthalom — község az ő nevét viselte. 1879-ben az árvíz után tett szegedi látogatásakor neki tulajdonítják a jóslatot: „Szeged szebb lesz, mint volt". Rózsa Sándorral történt találkozása több irodalmi feldolgozás tárgya. Erre vélik visszavezethetni Rózsa későbbi megkegyelme-zését. Életnagyságú képét Szeged városa, szülötteivel Vastagít Sándor Jánossal és Vastagh Györggyel festette meg. Eme olajfestményeket a szegedi Móra Ferenc Múzeum képtára őrzi. Eredetileg a városháza dísztermének falát díszítették. Mellszobra egy ideig a szegedi „Pan-theon"-ban állt. Több középületen alapító tábla hirdeti nevét (Bíróság, Múzeum). Szeged városa, illetve a Szeged-Belvárosi Kaszinó megkoronázásának és nevének ünnepeit rendszeresen megülte. Az ő ténykedése volt Wöber György királybiztosi kinevezése. A Szeged-Belvárosi Kaszinónak és a Kárász-háznak volt szállóvendége. Több szegedi lett az általa alapított „Ferenc József rend" lovagja. A Kolozsvárt alapított és Trianon után Szegedre helyezett, majd visszatelepített tudományegyetem a nevét viselte. Több szegedi család nemesi rangra eme-Km fűződik személyéhez. A szabadságharc leverése, az abszolutizmus, majd kiegyezés hírhedté tette nevét. 76, 93, 104, 109, 124, 131, 138, 138, 145, 148, 151, 152, 152, 153, 171, 195, 206, 212, 265.

Ferencsevics György (Szabadka, 1838.— Sándorfalva, 1905. aug. 30.) vendéglős. 1869-től kezdve a szegedi „Próféta" étterem tulajdonosa volt 19 éven át. Későbbi helyisége Kárász u. 13. sz. alatt volt, melynek belső kiképzése öntöttvas oszlopoktól tagolt volt. Ma e vasoszlopok befalazottak, a helyiség több különálló üzlethelyiségre osztott. 1878-ban szegedi borkereskedő, majd a „Hét választófejedeleméhez címzett vendégfogadó tulajdonosa. Később a Wagner Szálló (ma a Magyar Tudományos Akadémia kerületi székháza, Szeged, Somogyi u. 7. sz. a.) éttermének társbérlője s az éttermet Hungária néven üzemeltette. Szeged város köztörvényhatósági bizottságának tagja (1900). Felesége előbb Voróczi Erzsébet volt és annak 1878-ban történt elhunyta után a második Miklósvári Etelka volt. Baráti körben „Kotyel Gyurka" néven emlegették, örökbe fogadta és nevére vette Govorkovich Irmát. Az Iskola utcában sörlerakatot bérelt. 1898-tól a Ströbl kávéház bérlője. Szegeden Rudolf (most Roosevelt) tér 13. sz. a. lakott. Innen temették Szegeden. Hatvanhét évesen halt meg. 257/269.

Feró Teréz. Régi szeged-alsóvárosi családból származott. 1823. júl. 13-án Szeged-Felsővároson házasságra lépett Zsótér János (1788— 1861) szegedi gazdag hajósgazdával, kinek első felesége lett. Házasságukból Andor, Erzsébet Mária, István és Antal gyermekeik származtak. Arcképét olajban megfestette Joó Ferenc szegedi festőművész. 259/321.

Fischer Júlia (Bács, 1793. ?—Szeged, 1847. máj. 28.) 1810 körül házasságot köt Götz Jánossal, aki ugyancsak Bécsben született és így ismeretségük még onnan eredhetett. Talán ott is kötöttek házasságot? Magyarországra vándorolt és Szegeden telepedett meg. Házasságukból Borbála, Julianna Éva, Johanna Karolina, Károly és Vince gyermekeik származtak. Férje vállalkozó, sziksó és szappanfőző, piaci helypénz- és hídvámbérlő volt, nagy vagyont szerzett. 17 ház tulajdonosa volt, városi polgár. Nagy házat vittek és számos szegedi családdal kerültek keresztkomasági viszonyba. Tizenegy unokájuk volt. 82.

Fischer Mihály (Arad, 1799. ?—Szeged, 1853. jan. 3.) kereskedő. Később állami szolgálatba lép és a szegedi királyi sóhivatalnál helyezkedik el mint hajózási szállítási igazgató. (Caes. Regis Salis offic. naval. transportus conductor.) 1833-ban ugyanitt írnok. Végül haláláig mázsamester. A Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja. Neje Schaeffer Katalin s e házassága révén sógorságba került a Schaeffer és Götz családokkal. 1833-tól a „dominus" megszólítás illette meg. Iskoláit Szegeden végezte. Városi polgár. Szeged Palánki lakos. 54 évesen hal el. Atyja Mihály volt. 59, 67, 88.

Fischer Mihály. Talán előbbi fia. Vaskereskedő. A szegedi Szabadalmazott Kereskedelmi Testület, a „Lloyd" tagja, majd választmányi tagja. A Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja. A „Fischer és Schopper" cég beltagja (1870). A cég 1870-ben csődöt kért. 87.

Fluck Béla (Adalbert) (Szeged, 1858. ?— Szeged, 1936. ?) raggambi nemes. Német eredetű családból származott. Ferenc sótárnok és neje Bánhidy Mária fia. Iskoláit részben Németországban, részben a temesvári hadapródiskolában végezte. 1879-ben a károly-városi 49. honvéd gyalogezred hadapródja. 1881-ben hadnagy, 1886-ban főhadnagy, 1892-ben II. oszt. százados, 1895-ben I. oszt. százados, 1905-ben őrnagy, 1909-ben a II. Vilmos württembergi királyról nevezett 6. honvéd huszárezred 2. divisiójának parancsnoka. 1912-ben ezredes. 1915-ben a 13. lovasdandár parancsnoka az orosz fronton. 1916-ban vezérőrnagy és a 8. hadosztály parancsnoka, majd tábornok. 1917-ben Budapest katonai parancsnokának helyettese. 1920-ban saját kérelmére várakozási állományba helyezik, majd nyugdíjazzák. Altábornagy. Számos — részben hadiékítményes — kitüntetés tulajdonosa. Műfordító. A Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja (1929). 1888-ban köt házasságot Waltherburg Antónia bárónővel, mely házasságából Béla és Ferenc gyermekei származtak. 1883. okt. 16-án a Szegeden kelt legfelsőbb elhatározással, előnév és címerhasználat engedélyezésével, magyar nemesi rangra emelik. Czímernél tévesen: Ferenc. A Szeged Belvárosi temetőben, családi kriptájában temették el.

Fluck család. Felsőausztriából évszázadokkal előbb Magyarországra származott és akkor Turócz és Zólyom megyében megtelepedett német nemesi család, melynek egyik tagja és annak leszármazottai magyar nemességet nyertek címer és „raggambi" nemesi előnév használatának engedélyezésével. A predikátum feltehetően származási helyre utal és valószínűleg a külföldön élt családtagokat is megillette. 213.

Fluck Dezső (Szeged, 1860. nov. 15.—Szeged, 1935. márc. 25.) raggambi nemes. Ferenc sóhivatali vezető és neje Bánhidy Mária fia. Középiskoláit Szegeden végezte, majd a pesti József nádor műegyetemen folytatta tanulmányait. 1889-ben mérnöki diplomát szerez. Állami szolgálatba lép és a szegedi vízépítészeti szakosztályra kap beosztást. Innen Herkulesfürdőre kerül, majd a gyulai folyammérnökségnek lesz dolgozója. 1910-ben Szegeden a m. kir. Folyammérnöki Hivatal tiszai m. kir. áll. Kotrások Vezetőségének vízimérnöke és főnöke lesz. Az első világháborúban katonai szolgálatra vonul be és több kitüntetésben részesül. 1910-ben műszaki tanácsossá lép elő, később miniszteri osztálytanácsos és utóbb miniszteri tanácsos. 1922-ben nyugállományba kerül és Herkulesfürdőn ténykedik. Szeged-Felsőtanyán birtoka van. Szegeden Klauzál tér 2. sz. a. volt lakása. Házasságot 1887. dec. 20-án Szegeden kötött rábahídvégi és galán-thai Balogh Irénnel, kitől László és András fiai származtak. Szegeden a belvárosi temető családi sírboltjában nyugszik. 258/285.

Fluck Ferenc (Selmecbánya, 1829. nov. 12.— Szeged, 1913. jan. 25.) raggambi nemes. Flórián sótárnok és neje hetyei Dénes Erzsébet fia. Iskoláit Temesváron végezte, ahol az őt nevelő nagybátyja Fluck János m. kir. kamarai igazgató lakott. Atyját 1848-ban Szolnokra helyezték és ekkor hozzá kerül vissza. 1848-ban nemzetőrnek áll be. 1849-ben jelentkezik honvédnek a szegedi 3. honvéd zászlóaljnál, ahol előbb a 4. századba kerül, majd kinevezik hadnaggyá a 122-es zászlóaljhoz. Előbb Damjanics Jánosnak volt segédtisztje, utóbb pedig Perczel Mór parancsőrtisztje. Kacsnál megsebesül és lórúgás következtében elveszti egyik szemét. Világos, utána Neugebáude foglya. Jóval később századossá lép elő. 1850-ben kinevezést nyer a szegedi sóhivatalhoz. Ekkor belép a Szeged-Belvárosi Kaszinóba, amelynek 1899-ben választmányi tagja, 1900-ban alelnöke és 1907-ben elnöke lesz. Utóbb az egyesület dísztagja. 1861-ben sóhivatali sótiszt. Szeged Palánk 61. sz. a. lakik. A Szeged-Csongrádi Takarékpénztár választmányi, igazgatósági tagja, majd alelnöke, illetve elnöke. A Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja, 1863-ban választmányi tagja. A szegedi Honvéd Egylet alapítója. 1865-ben a szegedi városi légszesz-világotás kérdésében hírlapi vitába keveredik. 1868-ban a Honvéd Egylet elnöke. A Szabadelvű Kör tagja. 1869-ben a szegedi m. kir. sóhivatal sóeladási igazgatója. 1870-ben m. kir. sótárnok. Iskolaszéki tag, majd elnök. A Szeged-Csongrádi Takarékpénztár napibiztosa. 1878-ban részt vesz a szegedi 3. honvéd zászlóalj 30 éves találkozóján. Az 1876. és 1879. évi árvíz mentési munkálataiban is részes. Háza Szegeden Felsővároson a Ráctemető utcában állt. 1879-ben ő is részt vett a királyt fogadó bizottságban. Szegedi városi képviselő, majd törvényhatósági bizottsági tag. Később a Szeged Belvárosi Kaszinó alelnöke, illetve elnöke. 1883. okt. 16-án Szegeden kelt legfelsőbb elhatározással nemesi rangra emelik, címer és nemesi előnév használat engedélyezésével. A szegedi középítkezési tanács tagja. A szegedi tisztviselők „összetartás'' egyesületének elnöke. 1902-ben a szegedi m. kir. Sóhivatal elnöke, vezetője. Mint ilyen kéri nyugdíjazását. Kétszer nősült. Első neje Hu-tiray (Lukács?) Mária (xl855), kitől Mária (1855—1874) leánya származott. Második neje Bánhidy Mária és tőle származott gyermekei: Béla, Ferenc, Dezső, Erzsébet, Rózsa, ismét Ferenc, majd Mária Ilona. Fáradozott a Du^ gonics szobor felállítása érdekében és a szobor alap kezelője volt. 66, 66, 88, 110, 122, 123, 138, 139, 141, 141, 142, 143, 143, 143, 145, 153, 154, 154, 157, 157, 158, 163, 183, 190, 191, 191, 192, 192, 192, 192, 192, 192, 195, 213, 214, 214, 214, 214, 260/73, 270, 270, 294.

Fluck Ferenc (Szeged, 1870. szept. 22.— Szeged, 1964. ?) tábornok. Előbbi fia. Raggambi nemes. Iskoláit a piaristáknál Szegeden végezte, majd katonai pályára lépett és 1903-ban főhadnagy, 1909-ben az Arthur Con-naught és Statherrn-ről nevezett 4. huszárezred kapitánya. Tábornoki rangban vonult nyugalomba és Szeged-Alsóvároson volt később földbirtokos. Kétszer nősült. Első neje Jorkasch-Koch Mária bárónő volt, kivel Bécsben 1903. okt. 28-án a cs. k. katonai plébánia hivatalában kötött házasságot, melyből Ferenc fia született. A második öttömösi Magyar Ilona és ebből a házasságból származott György és Dénes fia. A Szeged-belvárosi teme-tőbeli családi sírboltban helyezték örök nyugalomra. 275.

Fluck Ferencné 1. Bánhidy Mária. 52, 214, 250/73, 296/73.

Fluck Flórián. A család Zólyom megyei ágából származott nemes. (Nemesi előnév használatának joga nélkül.) 1829-ben sótár-nokként Selmecbányán találjuk, később itt mázsamester. 1848-ban Szolnokra helyezik át. Neje hetyei Dénes Erzsébet, kitől Ferenc (1829—1913), János és Ádám fiai származtak. 213, 214, 214.

Fluck János. Nemesi származású. M. kir. kamarai igazgató Temesváron. Valószínűleg Fluck János testvére. Feltehetően azonos azzal a Fluck Jánossal, aki 1804-ben sóhivatali per-ceptor volt Rózsahegyen, majd Zsolnán (Sol-nae) contr. ponderator. Nem valószínű, de lehetséges, hogy azonos az 1872-ben nemesi rangra emelt miniszteri tanácsossal. 213, 214.

Fodor Ádám Ferenc (Zombor?, 1790. ?—?) korcsmáros. A családnak nemességet Bethlen Gábor adományozott. A XLX. század első felében korcsmáros Szeged-Felsővároson. Háztulajdonos a Vargák utcájában. 1848-ban Sze-ged-alsóvárosi választott városi képviselő. Népvezér típus. Az 1848-as városi hadi-választmány tagja, amely a nemzetőrség ruházásáról, élelmezéséről gondoskodott. Ez évben az októberi „ribillió" során a zavargók egyik vezéreként emlegették, később eljárás is indult ellene, de a tanácsban és közgyűlésen olyan tekintélye volt, hogy az eljárás eredménytelen maradt. A Szeged-alsó városi III. gyalog nemzetőr századnak századosa volt. Tagja a városi központi választmánynak. 1820 körül köt házasságot Szegeden Vastagh Annával, melyből István fia született, kit nemesi rangra emelték és engedélyezték részére a „zombori" előnév használatát. 202, 203.

Fodor Ádám Ferencné 1. Vastagh Anna. 203.

Fodor István (? 1822. ?—Szeged, 1900. júl. 12.) zombori nemes. Ádám Ferenc korcsmáros és neje Vastagh Anna fia. Iskoláit Szegeden végezte, gimnáziumot a piaristáknál. Utána jogot hallgatott a pesti tudományegyetem állam- és jogtudományi karán, majd gyakorlati ideje letöltése után 1847. szept. 16-án Pesten ügyvédi vizsgát tett. Visszatérve Szegedre köz- és váltóügyvédi oklevelet itt hirdették ki, majd ügyvédi gyakorlatot kezdett. Az 1847—1848-as országgyűlésen, mint gróf Hal-ler Ferenc nagyváradi kanonok távollévő követe vett részt. 1848-ban a nemzetőrség kötelékébe lép, ahol a Szeged-felsővárosi VI. gyalogszázad századosa lesz. Részt vesz a város demokratikus mozgalmaiban. A szabadságharc leverése után Szeged város szolgálatába lép és 1852-ben városi aljegyző. Ekkor köt házasságot Felmayer Viktória Ágnessal. Tagja a Szeged-Felsővárosi, s a Szeged-Belvárosi Kaszinónak, utóbbinak választmányi tagja, majd választmányi póttagja. A Szeged-Csongrádi Takarékpénztár részvényese, választmányi, igazgató választmányi tagja, majd alelnöke. Tagja a Szegedi Kisdedóvó és Jótékony Nőegyletnek. Mindvégig élénken vesz részt a város közéletében. Városi bizottmányi tag. A Szabadelvű Kör tagja és választmányi tagja. A Szeged-felsővárosi Társalkodási Egylet elnöke. 1875-ben az ügyvédi kamarák megalakulásakor a Szegedi Ügyvédi Kamarába kéri felvételét Szeged székhellyel. Majd annak választmányi tagja, illetve választmányi póttagja lesz. Az 1876-os árvízveszélykor segélyt nyújt a városnak. 1879-ben részt vesz az árvízi mentési munkálatokban, majd a város rekonstrukciós munkálatokban, tagja az ez időben alakult Teljhatalmú Bizottságnak. 1883-ban királyi elismerésben részesül. Tagja lesz a Középítkezési Tanácsnak. 1892-ben hajlott korára hivatkozással lemond az ügyvédi gyakorlat folytatásáról. 1894-ben tudományos és művészeti pályára lépő fiatalok segélyezésére 12 000 koronás alapítványt tesz. Részt vesz a Szegedi Népbank alapításában. Baráti körben „Paszuly Pista" néven emlegették. Több neves szegedi családban vállalt násznagyságot. 1894. okt. 15-én nejével és gyermekeivel egyetemben nemesi rangra emelik, címer és nemesi előnév használatának engedélyezése mellett. Háza Szeged-Felsővároson a Kossuth és Fodor utca sarkán állt és a szomszédos telken nevezetessé vált díszkertet létesített (1296, 1297 hrsz.). Nevét Szegeden a Fodor utca őrizte, ma Juhász Gyula utca. Házasságából Károly Pál, Anasztázia Terézia, Karolina Emília és Irén Viktória Anna gyermekei származtak. A családot eredetileg — Czímer szerint — Bethlen Gábor emelte nemesi rangra. Hetvennyolc éves korában halt. meg. 41, 65, 78, 88, 88, 145, 163, 164, 164, 164, 170, 183, 185, 191, 202, 203, 203, 203, 294. Fodor Istvánné 1. Felmayer Viktória Ágnes. 170,203.

Fodor Károly (Szeged, 1858., ?—Szeged, 1907. dec. 15.) zombori nemes. Előbbiek fia. Iskoláit Szegeden végezte, majd a pesti egyetem állam- és jogtudományi karán hallgatott jogot és szerzett jogtudományi doktori diplomát. Gyakorlati éveinek letöltése után ugyancsak Pesten tett ügyvédi vizsgát. Ügyvédi gyakorlatot azonban nem kezdett, hanem 1880 körül Szeged város szolgálatába állt. Megválasztották városi osztályjegyzőnek, majd városi tanácsnoknak, amikor is az adóügyek osztályát vette át, 1894-ben nemesi rangra emelik előnév és címerhasználat engedélyezésével. A Szegedi-Csongrád Takarékpénztár részvényese. 1907-ben helyettes polgármesterré választják. Szegeden 1887 körül nősült, Felmayer Teréziát véve feleségül, kitől Margit Terézia Emília leánya született. A Deszkás temetőben nyugszik. Kossuth u. 18. sz. a. lakott.170, 203, 242.

Forgács János (Budapest, 1882. febr. 9.— Kőszeg?, 1938 után). Iskoláit feltehetően Budapesten végezte. 1898. aug. 27-én beöltözik a kegyes tanítórendbe szerzetesnek. 1903. ápr. 9-én tesz fogadalmat, és 1905. júl. 3-án szentelik pappá. Tanári működését Szegeden kezdte 1906-ban, mint a szegedi rendház tagja. Átmenetileg a kolozsvári egyetemen tanul. (1903—4), ahol tanári és filozófiai doktori oklevelet szerzett. Volt katona lelkész és részt vett az első világháborúban. Több kitüntetés tulajdonosa, köztük néhány hadiékítményes. Később Kőszegen a m. kir. Hunyadi Mátyás reáliskola és nevelőintézet tanára, majd főigazgatója. Eme állásából vonul nyugalomba 34 évi ténykedése után 1938-ban. A Szeged-Belvárosi Kaszinónak és a szegedi piarista gimnáziumnak volt könyvtárosa.191,271.

Forgiarini János, vállalkozó. Olasz származású. Valószínűleg Szeged rekonstrukciója során lépett érintkezésbe Pick Márkkal és felmérve a piaci lehetőségeket a szalámigyártást illetőleg nagy tőkebefektetéssel Szegeden szalámigyárat alapított Felsővároson az ottani Felmayer-kékfestő üzemnek megürült és megszerzett helyiségeiben. A modern felszerelésű üzem hamarosan tekintélyes forgalmat bonyolított le, szezononkint 4—5000 mázsa szalámit állított elő és szállított külföldre. Forgiarini 1905-ben még Szegeden volt, mert előfizetett Jászai Géza, A Szeged-Rókusi plébánia története című könyvére. Czímernél: Forga-rini. 169,

Fourget Henryk lovag (Zaloice, 1819. ?—? ?) francia származású lengyel családból származott Galíciából. Iskolái elvégzése (talán Wienerneustadtban) után katonai szolgálatba lépett és 1830-ban a cs. és k. Wasa hercegről nevezett 60. sorgyalogezredbe nyert beosztást. 1847-ig hadnagyi rangig vitte, amikor 1848-ban átlépett a honvédség kötelékébe és vezérkari főhadnagy lett. Később a 65. honvédzászlóalj századosa. 1849. febr. 10-én Szeged alatt a Boszorkányszigetnél visszaszorítja az Újszeged felől támadó szerbeket. Febr. 13-án a 8. honvédzászlóalj parancsnoka és márc. 10-től őrnagy. Átkerül a 60/2 sorezredhez, ahol ugyancsak zászlóaljparancsnok. Szenttamásnál kitűnik a sáncok megrohamozása és elfoglalása során. Márc. 13-tól a 4. hadtest dandárnoka. Ápr. 13-án a titeli fennsíkon vívott csatározások során súlyosan megsebesül. Ápr. 17-én a III. osztályú magyar érdemkereszttel tüntetik ki. Alezredessé lép elő. Úgy látszik Szegeden ápolták, mert felépülése után a szegedi „Betegápoló Nőegylet"-nek mond nyilvános köszönetet a sebesültjei javára rendezett bál szép eredményének felajánlásáért. Szegednél, Dorozsmán erődítési parancsnok és felgyógyulása után a Szeged—Aradi tartalékhadtest dandárnoka. Világosnál teszi le a fegyvert, majd Aradon a cs. haditörvényszék vasban töltendő 16 évi várfogságra ítéli, de kegyelmet kap és 1850-ben szabadul. Czímernél lovagi nemesi előnévvel szerepel, talán Forget Maximilián Chevalier de-Barth bátyja, ki ugyancsak részt vett a szabadságharcban. 70.

Fotti János (?—Szeged, 1863. febr.) Fothi, Fóti, Fótthy néven szereplő családból. Jómódú szülőktől származva, vagyoniakkal rendelkezve jött Szegedre és itt kibérelte a Pa-lánki sörházat és azt jelentős befektetésekkel felfejlesztette. Vagyonát így tovább gyarapítva itt is névre tett szert és hamarosan neves szegedi családokkal került közelebbi kapcsolatba és nem egynél szerepelt násznagyként. A sörházi bérletből kifolyólag Szeged városával perbe keveredett, amely évekig elhúzódott és kárának megtérítése érdekében még a népet is fellázította a városi tanács ellen. Ennek eljárás lett a következménye, de a polgármester párt-fogoltja lévén és a tanácsban szerzett tekintélye folytán, az eljárást megszüntették. Végül 1852-ben a per egyezséggel végződött, amelynek megkötését ugyan ismét sokan ellenezték, de a polgármesternek ezúttal is sikerült felsőbb helyen az egyezséget jóváhagyatnia. Ennek keretében jutott a Hattyas-Ballagi tói területek ingyenes használatába annak ellenében, hogy a területet ármentesíti. Ezt meg is tette s ezzel megvetette — akaratlanul — a későbbi Haty-tyas-telep létesítésének alapját. E terület használati jogát még 1863-ban is élvezte. A használat meghosszabbítása ismét súrlódásokhoz vezetett, ez főhatósági vizsgálatot is vont maga után, de ez sem vezetett eredményre. Szeged városának polgára volt, városi képviselő és közgyűlési tag. Birtokos. A Szeged-Csongrádi Takarékpénztár részvényese és választmányi tagja. Amikor 1860-ban beszakadt a Ballagi-tói töltés (Fotti-töltés) ő is nagy kárt szenvedett, de ennek elenére az ezúttal árvízkárt szenvedetteket e területen segélyezte. 1848. jún. 13-án a közgyűlés vállalta „két vitéz" három évi tartásának költségeit. Ez időben a Szeged-Belvárosi szavazók összeírásának bizottságába taggá, majd városi képviselővé választották. 1859-ben az újjászervezett Szeged-Belvárosi Kaszinónak lesz tagja. Nős, családos. Két leánya: Mária és Zsófia, s talán egy fia volt. 89.

Főkövi Lajos (Szt. Jakab, 1851. szept. 22.— Szeged, 1900. ápr. 9.) Pál városi fogalmazó és neje Valkó Jozefa fia. Az annak idején Heves megye hatvani járásában fekvő, ma Nógrád megye Községében született, annak mai neve Szurdokpüspöki. A család eredetileg az Obe-steiner (helyesen valószínűleg: Obersteiner) nevet viselte. Unokaöccse ama Jánosnak, aki 1843-ban változtatta nevét Főkövire. Bár a család eredetileg Tolna megyében volt honos, szülei Heves megyébe települtek át és innen költöztek át az 1860-as években Szegedre. Középiskoláit már Szegeden végezte a piaristáknál. Eredetileg technikai pályára készült, de az nem elégítette ki és amikor Budapesten 1875-ben zeneművészeti akadémia létesült, oda kérte felvételét. Itt nyert négy évi kiképzés után telepedett meg Szegeden, de már ezt megelőzően is zeneművelő volt és 1874. ápr. 6-án Szegeden szerepelt is ama hangversenyen, amelyet a Dugonics-szobor javára rendeztek. Szegeden először zene magániskolát nyit. A Szegedi Naplónak külső, a Szegedi Híradónak belső munkatársa. A szegedi Női Iparegyletnek 1886—1889. években titkára. Az Árpád szabadkőműves-páholy tevékeny tagja. Amikor Szegeden megalakul a városi zeneiskola, annak tanára lesz. A Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja. 1894-ben a szegedi leányegylet titkára. Jelentős magánkönyvtára volt. Mint zenetörténész számos publikációja jelent meg magyar és német nyelven. Talán nőtlen maradt. 146, 154, 167.

Főkövi Pál (Tamási, 1814. ?—Szeged, 1877. aug. 18.). Előbbi atyja. Tolna megyei születésű. Mint városi polgár Szeged város szolgálatába szegődött és halála előtt kapitányi segéd volt, városi fogalmazó. Zenekedvelő és talán zeneművelő is volt, aki — inkább felesége családja révén — Reményi Ede hegedűművészszel került közelebbi kapcsolatba és őt vendégül is látta. Neje a Nyitra megyei Kosztolány-ból való Valkó Jozefa zongoratanárnő és zongoraművész volt, kitől Lajos fia származott. Hatvanhárom évesen halt meg. 123, 255/220.

Főkövi Pálné 1. Valkó Jozefa. 255/220.

Földváry Lajos (Budapest, 1839. ?—Szeged, 1899. júl. 5.) földvári nemes. Lajos Ádám nemzetőr-ezredes és neje salfai Szita Aloysia fia. Székely nemesi család sarja. Nőtlen. Iskolái elvégzése után katonai pályára lép és később az 1881-ben megalakult csendőrség kötelékébe kerül. Előrehaladva a ranglétrán 1886-ban a három szárnyparancsnoksággal rendelkező szegedi III. csendőrkerület parancsnoka lesz ezredesi rangfokozattal. E minőségben lett a Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja és „Szeged nagy barátja". 1891-ben a kaszinó új épületének felavatásakor részt vesz az ünnepi lakomán és annak egyik szónoka. 1897-ben nyugállományba helyezik. Kir. kamarás. Atyja révén osztrák birodalmi báró. 184, 188.

Földváry Sándor (Gyergyószentmiklós, 1809. nov. 26.—Pest, 1868. jún. 29.) Károly ikertestvére, földvári nemes. Csíkszék megyében, Erdélyben született székely családból. Atyja Pál cs. és k. határőrnagy volt, anyja kampfenbergi Klianovics Katalin, horvát tábornok leánya. Tanulmányait részben szülőhelyén, részben pedig katonai nevelőintézetben, hadapródiskolában végezte (1827—1831) (talán Gyulafehérváron?). Az ide való felvételhez igazolnia kellett négy középiskolai osztály elvégzését és ezt az időt talán a csík-somlyói gimnáziumban töltötte. A hadapródiskolából a cs. és k. 62. gyalogezredbe osztották be, ahol a hadnagyi rang elérése után — nyilván nősülési szándéka miatt — 1845-ben elbocsátását kérte (obsit). Ez évben köt házasságot és a polgári életben helyezkedik el a debreceni harmincad-hivatalban ellenőrként. Amikor azonban a Délvidéken megkezdődik a szerbek támadása, nyomban felajánlja szolgálatait a magyar hadügyminisztériumnak. A 10. honvéd zászlóaljba nyer beosztást főhadnagyi rangban. De már 1848. jún. 19-én százados. November 7-én részt vesz a lagerdorfi csatában, ahol hősiességének hamar híre terjed. Innen a szegedi nemzetőrséghez kerül, ahol szabadcsapatot — Földváry-őrség — szervez, majd honvéd zászlóaljat toboroz, amelyből a 104-es zászlóaljat alakítják ki, s ennek első parancsnoka lesz. Egyben előléptetik őrnaggyá. Szenttamásnál az első, aki csapata élén megrohamozza a sáncokat és kitűzi a magyar lobogót. Most már mint a „hősök hősé"-t emlegetik. Szeged városa díszpolgárává választja és 100 hold föld juttatásával adja elismerése jelét. A hadseregben pedig a Dl. osztályú magyar érdemjellel tüntetik ki, s egyben alezredessé léptetik elő. A 4. hadtest dandárnoka lesz. Augusztus 4-én Görgey ezredesi rangra emeli és hadosztályparancsnoksággal bízza meg. Világosnál fogságba esik, haditörvényszék elé állítják és 15 évi várfogságra ítélik, de 1850-ben kegyelmet kap és szabadul. Közben Szegeden a megyefőnök elkobozza vagyonát, a száz hold földet. Szegedre nem tér vissza, hanem a Borsod megyei Apátfalván telepedik le, ahol kő-edénygyárat alapít és annak igazgatója lesz. 1861-ben Szeged városa megújítja 100 hold föld adományát, amit levélben megköszön, de a felettes hatóság az ügyletet nem hagyja jóvá és így az csak 1865-ben hatályosul. Ekkor az ingatlant eladja Gerle Antalnak — 1868-ban — haláláig a borsodi Honvédegylet tagja. Halála után örökösei pert indítanak az ingatlan elmaradt hasznaiért, de végül a pert elvesztik azzal az indokolással, hogy a juttatás csak a jóváhagyással — 1865-ben — hatályosuk. Neje Dessewffy Zsófia, kitől származott gyermekei közül halálakor még négy volt életben. Nevét Szegeden utca őrzi, valamint festménye a Móra Ferenc Múzeum képtárában. Utóbb Egerben lakott, itt megbetegszik és Pestre szállítják gyógykezelés végett, ott hal meg és a Kerepesi temetőben temetik el. 67, 71—2, 109, 129—30, 157, 292.

Förgeteg János. Czímernél költői név. A történet, melynek kapcsán említi, számos szerzőnél feldolgozásra került, más-más névvel. Maga a Förgeteg család, régi szegedi, ma is élő család, melyet főleg Tömörkény István tett ismertté az ún. „Förgeteg-novellák" révén. A János utónév a családban állandóan öröklődik. 159.

Főző Márton (Budapest, 1886. nov. 30.— Szeged, 1953. nov. 22.) mérnök. Márton és Tyrmayer (talán Tyrnauer) Róza fia. Iskoláit Szegeden végezte, majd a pesti József nádor műegyetemet látogatta, ahol 1909-ben szerzett mérnöki diplomát. Először egy magasépítési vállalatnál helyezkedett el, majd a vasút kötelékébe lépett és a vasútépítkezés keretében szakosította magát. 1913-ban a közúti villamosvasút építkezésén dolgozott és innen vonult be 1914-ben katonai szolgálatra. 1914— 1916-ban, mint népfelkelő mérnök-hadnagy az újvidéki hadihídépítkezéshez nyert beosztást. 1917—1918-ban Albániába vezényelték, ahol út- és keskenyvasút építkezéseket vezetett. A háború után Szegedre került és az itt folyó Gazdasági Vasút építkezésénél, majd magánál a vasútnál — a nép nyelvén „Madzag-Vasút" — üzemvezető mérnök lett. Szegeden Oroszlán u. 4. sz. a. lakott. Szegeden 1943-ban nőül vette Horváth Ilonát. Kitűnő szakértője volt a vasút műszaki kérdéseinek. Később műszaki tanácsossá nevezik ki. Halálát megelőzően Somogyi u. 10. sz. a. lakott. Tagja volt a Szeged-Belvárosi Kaszinónak. Valószínűleg gyermektelen maradt. 275.

Frankl István (Szabadka, 1865. ?—Szeged, 1930. 7) iskoláit feltehetően Szabadként végezte, majd a pesti József nádor műegyetemre ment, ahol 1888-ban szerzett mérnöki diplomát. Ezt követően Szabadka város szolgálatába lépett, ahol előbb mint mérnök, majd mint főmérnök (1890) munkálkodott. Állásától csak az első világháborút követő összeomlás során volt kénytelen megválni, amikor Magyarország javára optalt, kiutasítottak és Szegedre jött. Itt érte a nyugdíjazás. A Szeged- Belvárosi Kaszinónak tagja volt. Műszaki főtanácsos. Feltehetően nős volt és ifj. István a fia lehetett. 275.

Frankó András (Soborsin, 1893. nov. 19.— Szeged, 1966. jan. 2.) gyógyszerész. András gyógyszerész és neje Suszter Karolina fia. Iskoláit Szegeden végezte, gimnáziumot a piaristáknál, ahol 1903—1910. években hét osztályt végzett azután kimaradt. Majd feltehetően a pesti egyetem orvoskarán volt gyógyszerészhallgató és szerzett gyógyszerészi oklevelet. Szegeden telepedett meg. Áz első világháborúban katonai szolgálatot teljesített a 46. gyalogezredben, majd a Nemzeti Hadseregben. Előbb a „Kálvária" gyógyszertárnak volt tulajdonosa báró Jósika u. 29. sz. a., majd megörökli atyja „Dugonics" gyógyszertárát a Dugonics tér külső részén, melyet utóbb Dugonics tér 1. sz. a. helyez át. Feketesas — ma Bajcsy Zsilinszky utca 15. sz. a. lakott. A Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja. Neje Brauswet-ter Borbála, kitől András, István és Margit gyermekei származtak. Gyógyszertára később tangyógyszertári minősítést kapott. A Belvárosi temetőbe temették a Brauswetter sírboltba. Utónevét Andorként használta és Arad megyében született. 275.

Frankó Gyula (Soborsin, 1897. márc. 7.—?) Arad megyében, a máriaradnai járásban, a mai Savarsinban született. Iskoláit Szegeden, gimnáziumot a piaristáknál végzett 1907— 1915. években, ahol 1915-ben érettségi vizsgát tett bejelentve, hogy katonai pályára készül. Érettségi után nyomban katonai szolgálatrajelentkezik és az 5. honvéd gyalogezredbe sorozták be, ahol 1918-ban hadnagyi rangot ért el. Tagja lesz a Nemzeti Hadseregnek Ber-nátsky hadosztályban Potyondi Károly parancsnoksága alatt az első gyaloghadosztályban főhadnagyi rangban távírda-tiszt. Később a m. kir. Honvédségben szolgál és századosi rangban kerül nyugállományba. A Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja. Valószínűleg előbbi öccse. 276.

Fráter Etelka (Szeged, 1849. ?—Szeged, 1931. okt. 18.) József és Joó Ágnes leánya. Iskolái elvégzése után segédkezhetett szüleinek Zárda utcai házában berendezett sütödéjében. Itt a házaknál előkészített kenyereket és tésztákat sütötték ki. A környék lakói ezért — a török eredetű és perecest jelentő szóval — „simindzsiás"-nak nevezték. Később férjhez ment Szabó Ignác városi tisztviselőhöz, mely házasságából számos gyermek származott. (L. Szabó Ignác alatt.) Szőlőskertjük volt a „Szin-lapis"-ban Tápé felé. A „Dugonics" temetőben nyugszik* Nyolcvankét éves korában halt meg.174,259-321.

Fráter György 1. Utiezenovits György. 115/115.

Fráter (Ernő) Gyula (Szeged, 1851. jan. 12 —Kiskunhalas, 1914. ápr. 19.) ügyvéd. József sütőmester és Joó Ágnes fia. Iskoláit Szegeden végezte, gimnáziumot a piaristáknál. Itt tett érettségi vizsgálatot 1871. aug. 2-án. Ezt követően a pesti tudományegyetem állam- és jogtudományi karára iratkozott be, ahol 1876. jan. 7-én tette II. jogtudományi szigorlatát. Majd ügyvédjelölti gyakorlatot folytatott Nyilassy Pál szegedi ügyvédnél. A pesti egyetem 1876. május 2-án avatta jogi doktorrá. A szükséges gyakorlati idő letöltése után Budapesten 1878. szept. 19-én tett ügyvédi vizsgát és ezt követően Szegeden telepedett le és itt nyitott ügyvédi irodát, mint a Szegedi Ügyvédi Kamarában Szeged székhellyel belajstromozott ügyvéd. Irodája ekkor Szeged-Felsővároson a Ráczpiacz utcában a Wagner házban volt. 1883-ban gondnoka lett Pataki Károly elárvult ügyvédi irodájának. 1908-ban 30 éves ügyvédi jubileumát ünnepelték, amikor a Szegedi Ügyvédi Kamara jegyzőkönyvileg örökítette meg feddhetetlen ügyvitelét. Szaty-mazon szőlőbirtokot szerzett és élete vége felé jobbára itt tartózkodott. Prohászka Annát véve feleségül, tőle Béla József, Zoltán, Kálmán, Anna Natália és két iker Gyula és Margit gyermekei származtak. A Szegedi Dalárda Egyletnek ügyésze volt. A Szeged-Belvárosi Kaszinónak tagja. Szegeden temették. Irodáját fia Zoltán gondnokolta. 175.

Fráter Zoltán (Szeged, 1881. febr. 3 — Szeged, 1949. máj. 26.) ügyvéd. Előbbi fia. Iskoláit Szegeden végezte, középiskolát a piarista gimnáziumban, ahol 1900 jun. 10-én érettségizett. Majd jogot hallgatott előbb a budapesti, majd a kolozsvári Ferenc József tudományegyetem jogi karán és ez utóbbin tette le I. jogtudományi szigorlatát 1904. máj. 13-án. Ügyvédjelölti gyakorlatát atyka irodájában kezdte, majd Kószó Istvánnál folytatta A kolozsvári egyetem tanácsa 1905. okt. 28-án doktorrá fogadta. Ügyvédi vizsgát Budapesten tett 1911. márc. 13-án és ezt követően a Szegedi Ügyvédi Kamarában kérte felvételét Szeged székhellyel. Irodáját Szél u. 3. sz. a. nyitotta meg, majd azt Takaréktár u. 3. sz. a. helyezte át. 1915-ben katonai szolgálatra vonul be. Mindvégig ügyvédként működött. Vargha Ilonával kötött házasságából István, György Ilona, Zoltán, Gyula, Ida, Imre, Béla, Erzsébet, Anna és Károly nevű gyermekei származtak, örökölte atyja szatymazi birtokát és élete végén ott lakott 62. szám alatt. 173.

Freyler Eduárd 1. Szabadfl Ede. 26, 116.

Frimmel Alajos Családi nevét Friml-nek is írták. (Frum?). Talán ama Frimmel Jakab János karigazgató fia, aki 1861-ben nevét Jámborira változtatta. Később Jámbori néven is szerepelt. Szegeden a régebben Mészáros-nak nevezett (majd Téglagyár, ma Cserzy Mihály) utcában, a Mars tér sarkán állt háza, melyhez nagykiterjedésű díszkertet telepített (1865), azon a területen, amelyen ma a Kerületi Börtön gyártelepei emelkednek. Háza az árvizet is átvészelte és azt később tőle Prosz-nitz Mihály vásárolta meg. 254/174.

Frimmel Jakab 1. Jámbori Jakab János. 116.

Fritzmaycr Mikszáth Kálmán által költött neve Felmayer Antalnak. 1. Felmayer Antal (1827—1895). 170.

Füredi Mihály (Vác, 1816. ápr. 18.—Váckisújfalu, 1869. máj. 3.) szinész. Aszalkovics váci kovácsmester fia. Jómódú szülők gyermeke. Családi neve: Aszalkovics volt. Házuk a Kőkapu közelében állt és Kisújfalun volt kisebb birtokuk. Iskoláit Vácon végezte. Szülei papnak szánták, de e hivatásnak megfelelni nem tudva, atyja mesterségét tanulta ki. Pesten 1834—35-ben állatgyógyászati tanfolyamot végzett és Vácon kovácsmester lett. Templomi énekesként működve figyeltek fel hangjára és ennek kiművelésére ösztönözték. Nehezen vált meg a biztos megélhetést adó mesterségétől, de engedve az unszolásnak mégis jelentkezett 1837-ben felvételre a pesti Nemzeti Színháznál, ahol kardalos-segédszínészként alkalmazták. Majd mellőzését eredménytelenül panaszolván vidéki társulatokba szerződött 1838-ban Kassára, majd utóbb Kolozsvárra. 1842-ben visszatért Pestre, ahol már mint „jóhangú naturalistát" fogadták és hamarosan a „népdalok, népszínművek hőse'Mcént emlegették. Most már sikerről-sikerre haladt opera- és népszínmű énekesként. 1844-ben Bécsbe ment magát tökéletesíteni. Több ízben lépett fel Szegeden s ilyenkor a Szeged-Belvárosi Kaszinóban vacsorázott, melynek gyakran volt vendége. 1863-ban vonul vissza a színpadtól kis birtokára Váckisújfalura és itt hal meg. Vácon temették május 10-én. Valószínűleg nőtlen maradt. Hegedűs Lajosnéban talált méltó partnert, aki azonban 1859-ben meghalt (L. Brandenburg Ilona).

 

 

   
Előző fejezet Következő fejezet