Előző fejezet Következő fejezet

G

 

Gabara Ferenc ? (Szeged, 1855 ? —?) csizmadia. János Szeged-rókusi csizmadia mester és neje Nagy, vagy Nagymiháki Terézia fia. Foltozó csizmadiaként működött Szeged-Rókuson. Családi állapota egyenlőte ismeretlen. 261/374

Gabara Vince (vagy János?) csizmadia. Szeged-Rókuson csizmadia-mester a XIX. században. Több gyermek, köztük Vince festőművész és testvéte Ferenc a csizmadiamester és több más nevű gyermek atyja. Élcelődő, furfangos beszédmodora révén városszerte ismert volt. 261/374.

Gabara Vince (Szeged, 1853. ?—Szeged, 1890. ?) festőművész. Iskoláit Szegeden végezte. Rajzkészségét korán felismerték és Szeged város ösztöndíjával a pesti akadémiát látogatta Visszatérve Szegedre a portré-festésre, rajzolásra adta magát. Vass Károly a Szeged-Csongrádi Takarékpénztár igazgatójának támogatásával számos megrendelést kapott. Később azonban tehetségét és készségét elhanyagolta, majd a festéssel teljesen felhagyva italozásba kezdett és előbb testvére műhelyében segédkezett mint foltozómunkás, majd kiment a tanyákra és ott ténykedett. Kint is halt el és temették el. A szegedi piarista gimnázium mintarajz iskoláján Kustár Ignác tanár figyelt fel reá. 1870-ben katona volt. Képei a szegedi Móra Ferenc Múzeum képtárában őriztetnek. 208, 265/374, 261/374, 261/374, 261/374.

Gábriel János (Szeged, 1824. ?—Szeged, 1866. jan. 25.) tisztviselő. Valószínűleg József fia. Iskoláinak Szegeden való elvégzése után a város szolgálatába állt. 1858-ban város-gazda, később haláláig városi alkamarás. Nős, családos, halálakor három gyermek gyászolta. A Szeged-Belvárosi Kaszinónak tagja (1859), majd később 1862 nov. 16-tól választmányi tagja. Negyvenkét évesen halt meg. 88, 110.

Gaál Endre (Szeged, 1861. okt. 8.—Szeged, 1934. október 8.) csőglei. Mihály kereskedő, földbérlő és neje Dankó Mária fia. Három évesen elveszti anyját. Atyja 1866-ban újból nősül, majd két év múltán meghal s így hét éves korától mostoha anyja', Vedres István özvegye Csavolyszky Jozefa újból férjezett Gaál Mihályné neveli fel. Iskoláit Szegeden végezte, gimnáziumot a piaristáknál látogatott és itt tett érettségi vizsgát 1880-ban. Majd a pesti tudományegyetem állam- és jogtudományi karán végezve nyer jogtudományi doktorátust. Ezt követően aljegyző lesz (1886) Szeged városnál s néhány évvel később (1893) osztályjegyző. 1899-ben megválasztják kultúrtanács-nokká s ezt az állást 1928-ig tölti be. Anyja után megörökli a Vedres-féle varasányi birtokot, amelyet később elad egy román banknak. A Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja és 1900— 1903 években igazgatója. Iskolafejlesztés és a fogadalmi templom építésének szorgalmazása fűződik nevéhez. Kígyó u. 2. sz. a. lakott. Gondosan öltözködött, szép nyakkendőiről ismert volt. 1928-ba nyugalomba vonul. Szegeden kötött házasságot 1888. nov. 24-én Ströbl Máriával, kitől Mária Andrea Julianna leánya származott. Nyugdíjazásakor — átmenetileg — utcát neveztek el róla Szegeden. Alakjának Szentgyörgyi István állított emléket dombor-művén, amely az Aradi vértanuk terén az egyetemi intézet falát díszíti. 191, 198, 217, 242, 249/42, 249/43, 270.

Gál Ferenc (Gyertyámos, 1824. júl. 22.— Szeged, 1898. máj. 31.) A család neve eredetileg Gall volt, s ennek magyarra átformált alakjából lett: Gál. Martin Gall kovácsmester és neje Stett (vagy Stid) Katalin fia. Elemi iskoláit Gyertyámoson járta, nemzeti iskoláit Zentán. Az 1837—42-es években Zsombolyán (=Hatzfeld) a Wichtrick kereskedőházban volt tanuló s innen Pestre menve 1842—1850-ben a Valero J. Antal selyemgyárában dolgozott különféle beosztásban. Az utolsó két évben igazgatóként. Majd Szegedre jön, belép a Szabadalmazott Kereskedelmi Testületbe (Grémium), melynek később pénztárosa lesz és rövidáru kereskedést nyit. Ezt sógorával együtt „Gál és Madár" címen üzemelteti. Szegeden köt házasságot 1853. okt. 30-án Vogel Vogl=Madár Erzsébettel, mely házasságból Ferenc, Kálmán, Béla, Hugó István, Mihály Károly, József Viktor, Irma Erzsébet Paula Anna, Flóra, Gizella Mária, Ferenc, Lajos és Ida Mária Magdolna gyermekei származtak. 1855-ben a Megyei Bírósághoz ülnökké nevezik ki. Háztulajdonos. A Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja, választmányi tagja, majd igazgatója. Az 1879-es árvíz alkalmával tanúsított magatartásáért kormányelismerésben és köszönetben részesül. A Szegedi Kereskedelmi és Iparkamara alapító elnöke. Számos vállalat alapítója, igazgatósági és felügyelő bizottsági tagja, elnöke. Királyi tanácsos (1897). A Szabadelvű kör választmányi tagja. 87, 90, 110, 145, 159—60, 286.

Gaál Ferenc (Szeged, 1875. nov. 27.—Szeged, 1953. jan. 6.) Előbbi fia. Iskoláit Szegeden végezte, majd a budapesti és bécsi kereskedelmi akadémiát látogatta. Tanulmányai befejezése után az Osztrák-Magyar Bank kötelékébe lép és mint banktisztviselő teljesít szolgálatot Bécsben, Szabadkán, Szegeden. Utóbbi helyen fiókigazgatóvá léptetik elő. Szeged város törvényhatósági bizottságának tagja. Szegedi állásából megy nyugalomba és itt éli le hátralevő idejét. Házasságát Szabadkán 1900. febr. 24-én kötötte Lénárd Amáliával. Gyermekei Ferenc, Melinda és Imre. A Kölcsey u. 3. sz. a. ház tulajdona volt ebben lakott, itt is halt meg. Amikor az Osztrák-Magyar Bank megszűnt és munkakörét a Magyar Nemzeti Bank vette át, akkor is fiókigazgatója lett. 232, 272, 276.

Gaál József (Nagykároly, 1811. dec. 12.—Pest, 1866. febr. 28.) dalnoki nemes. József uradalmi gazdatiszt és neje Marsovszky Jozefa fia. Iskoláit Nagykárolyban, Szatmáron, Budán és Pesten járta. Majd a pesti tudományegyetemen filozófiát és jogot hallgatott. 1833-ban elhelyezkedik a kir. Helytartótanácsnál számvevői gyakornokként, ahol hamarosan járulnok lesz. Közben már jelentkezik irodalmi kísérleteivel, majd egyre inkább elismerést arató munkáival. A Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává választja. A szabadságharc idején Szatmár megye főjegyzőjévé választják, de hamarosan felrendelik az Igazságügyminisztériumba; ahol Vukovics Sebő titkára és alszázados lesz. A Március 15-e szerkesztője. Egyre-másra publikálja munkáit, melyek közül az 1839-ben írt és megjelentett „Szerelem és Champaigne" Szegeden a Színházkedvelő Társaság előadásában 1841. nov. 9-én kerül színre. Kiveszi részét a szabadságharcból harcol Jellasich ellen, Damjanich alatt szolgálva annak kedves embere főszázados. Nyíregyházi térparancsnok. Világos után hat évre Aradra internálják. Később gróf Csekonics családjánál Zsombolyán nevelősködik, s ez állásában akkor is megtartják, amikor a gyermekek már felnőttek. E család pesti palotájában éri a váratlan halál. Nőtlen maradt. 46.

Gaál Jolán (Leona) (Szeged, 1860. júl. 8.— Szeged, 1892. ápr. 12.) Gaál Endre nénje. Iskoláit Szegeden végezte és tizennyolc éves korában ment férjhez az akkori kir. törvényszéki jegyzőhöz alapi Salamon Zsigmondhoz. (1. ott) Harminckét évesen halt meg. Szent Háromság utca 14. sz. a. lakott. Házasságából Erzsébet, Jolán és Mária gyermekei származtak. 240.

Gaál Mihály (Győr, 1824. ?—Szeged, 1868. jún. 15.). Győrből származott Szegedre. Ág. h. ev. vallású. Kereskedő és földbirtokos. 1868-ban városi képviselő, háztulajdonos Klauzál tér 7. sz. alatt. Szegeden nősült 1858-ban és Dankó Máriát vette feleségül, kitől Júlia, Endre és István gyermekei származtak. El-özvegyülése után 1866. aug. 17-én ugyancsak Szegeden ujabb házasságra lép Csavolyszky Jozefával, Vedres István özvegyével. 249/42, 249/42.

Galambos Gábor (Sajólászlófalva, 1808. márc. 24.— Pest, 1866. júl. 30.) egresi nemes. Galambos Pál ev. ref. lelkész és neje Juhász Julianna fia. Borsod megyében született. Középiskolát Miskolcon a ref. gimnáziumban végzett, majd Kassára került tógátus diáknak. Innen szökik meg, hogy színpadra léphessen. Előbb vándorszínész s atyjának kétszer is sikerül őt eltéríteni éshaza-csalni. De harmadszor is elszökik a szUlői háztól s most már nem találják. Fellép Rozsnyón (1826), Miskolcon (1828), Kassán, Kolozsváron. 1826—1835. években ván-dorszintársulatokkal járja az országot és mindenféle munkakörben dolgozott, mely a színházzal kapcsolatos. 1836-ban Budára megy, 1837-ben pedig Bécsbe, hogy ott magát továbbképezze. A pesti Nemzeti Színháznak megnyitásától tagja. 1843-ban számos európai országot látogat meg. 1848-ban beáll nemzetőrnek, majd honvédnak, elkíséri Kossuth Lajost alföldi toborzó útján s kormánybiztosa lesz Szegeden. Utóbb Miskolcon szabadcsapatot szervez. Elkíséri a kormányt Szegedre.- A szabadságharc leverése Segesvárnál éri, s őrnagyként Törökországba emigrál. Távollétében halálra ítélik. Jelentéseket küld a titkosrendőrségnek és 1850-ben visszatér és kegyelmet kap (1851). Ismét a Nemzeti Színházban kap — megszakításokkal — szerepkört. Vendégszereplőként járja az országot. Amikor 1866. júl. 30-én Pesten fellép, a színpadon gutaütés éri, mely néhány óra alatt halálát okozza. 1831-ben kötött házasságot Szentpétery Zsuzsannával egy ref. lelkész leányával, kitől három gyermeke, köztük Ákos fia született. Művésznévként az Eg-ressy nevet használta. 45, 47, 92, 124.

Gammer Béla 1.: Gönör Béla. 176.

Gamperl Alajos 1.: Gyöngyösi Alakos. 87, 90, 92, 97, 105, 252/117, 268

Ganié Arnold. A magyar államvasutak központi leszámoló hivatalának II. ügyosztályán hivatalnok, szegedi Zerge u. 16. sz. a. lakos. (1911). 1929-ben nyugállományú MÁV főfelügyelőként a Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja. 1920—22-ben kapcsolatban van Bach Artúr bankárral, kinek pesti tőzsdeügyleteihez és pénzszállítmányaihoz kollégái között társakat verbuvál. 1933-ban még szegedi lakos. Nős.

Gárdonyi Géza (Agárd-puszta, 1863. aug. 3.—Eger, 1922. okt. 30.) újságíró, író. 1897-ig: Ziegler a családneve. Ziegler Sándor géplakatos és neje Nagy Terézia fia. Iskoláit Sárospatakon, majd Budapesten és Egerben végezte. Az egri tanítóképző intézetben 1882-ben szerez tanítói oklevelet. Néptanítóként működik Karádon (1882), Devecserben (1883—1884), Sárváron (1884) és Dobronyon (1885). Ekkor felhagy a tanítással, Győrbe költözik és újságírásra adja magát. 1887-ban a tanítóképző főiskolát látogatja Pesten (?), majd még ez évben visszatér Győrbe. 1888-ban Szegedre jön és előbb a Szegedi Híradó, majd 1890-től a Szegedi Napló-nak lesz munkatársa. Aradra, majd Pestre megy. 1891. december 11-én Pesten a Magyar Hírlap munkatársává szegődve elhagyja Szegedet, ahol Szekfű u. 2. sz. a. lakott. Szegedi évei alatt mindvégig eredeti családnevén Zieglerként volt ismert. Csak 1897-ben változtatja vezetéknevét Gárdonyira, nyilván szülőfaluja nevét véve fel. (Agárdpuszta Gárdony község területén fekszik Fejér megyének székesfehérvári járásában). Győrszigeten 1885. okt. 28-án kötött házasságot Csányi Mária Teréziával, mely házasságból származott a Szegeden született fia, József. Szegeden barátai körében mint a kaszinó egyik „zsellér"-jét és „Savanyú Jóska"-ként emlegették. Operettjét „A paradicsom"-ot Szegeden 1893. febr. 25-én vitték először színre. Tagja, majd igazgató tanácsi, végül tiszteletbeli tagja a Dugonics Társaságnak, melynek felolvasó ülésein költeményeivel szerepelt. A Magyar Tudományos Akadémia 1910-ben levelező, 1920-ban rendes tagjává választotta. Juhász Gyula Szegeden utca elnevezését javasolta róla (1918), eredménytelenül. A Dugonics Társaság elhalálozása alkalmából, majd 1935-ben emlékestet rendezett tiszteletére és 1933-ban Budapesten Móra Ferenc avatta fel a „Gárdonyi"-serleget. 167, 167.

Gárgyán Imre (Szeged, 1895. ?—?) kereskedő és földbirtokos. Imre borkereskedő, földbirtokos és neje Eördögh Rozália fia. Szegeden született és itt járta végig iskoláit is. Ezek elvégzésekor kitört az első világháború és a szegedi m. kir. 3. sz. Hadikról nevezett huszárezred kötelékébe került. Végigküzdötte a világháborút és 29 havi frontszolgálat, sebesülés után kitüntetésekkel és hadiépítményekkel dekorálva Szegeden hadnagyként szerelt le. 1919-ben tagja lett a tartalékos tiszti századnak melynek keretében részt vett a szegedi Marxtéri laktanya alakulatainak leszerelésében. Az ABC tagja. Majd a szegedi Ferenc József tudományegyetem állami- és jogtudományi karán jogot hallgatott és itt szerzett államtudományi doktorátust 1926-ban. Betársult atyja üzletébe, amely ezentúl „Gárgyán Imre és fia" cég alatt működött. Vitézzé avatták és a szegedi vitézi szék hadnagya lett. Tagja Szeged város törvényhatósági bizottságának és a Szeged-Belvárosi Kaszinónak. Földbirtokos, szegedi Bus Páter u. 10. sz. a. lakos, !tt, illetve Polgár u. 16. sz. a. üzemeltette borkereskedését. A Délvidéki Lovasegylet alapító tagja. Házasságot köt 1927. júl. 4-én a kiskunfélegyházi helyettes polgármester leányával Szabó Mária Magdolnával, kitől Mária Magdolna és Imre István gyermekei származtak. 1945-ben elhagyta Szegedet és emigrált. Külföldön — talán Amerikában — halt el. 276.

Garibaldi Giuseppe (Nizza, 1807. júl. 4.—Caprera, 1882. jún. 2.) szabadságharcos. Domenico tengerész és Raimondi Rosa Mária Nicoletta fia. Iskolát elvégzése után a szard haditengerészet kötelékébe lépett. 1833—34-ben részese a Mazzini-féle összeesküvésnek. Emiatt halálra ítélik, de emigrál Marseilles-be, ahol házi tanítóként keresi kenyerét. Majd a tuniszi bej tengerészeiében szolgál. Utóbb Amerikába vándorol ki, ahol Uruguay, majd Brazília függetlenségéért fog fegyvert. Az olasz forradalom hírére 1848-ban visszatér Európába. Genovába hajózik, ahol önkéntesekből csapatot szervez. Majd Rómában harcol a köztársaságért. Innen ismét Amerikába emigrál. Itt most tengerészkapitányként ténykedik, kis vagyont szerez és visszatérve a kontinensre megvásárolja Caprera sziget felét, mely családi birtoka lesz. 1859-ben újból harcba száll, ezúttal az osztrákok ellen. 1860-ban a „marsalai ezer" élén megy Szicíliába és elfoglalja a szigetet. Majd elismeri Victor Emanuele királyságát, mire a király tábornokká nevezi ki. Később visszavonul a csatározásoktól és a politikai manőverektől birtokára Caprerára, a Kecskeszigetre. Itt felépiti a „Casa Bianca"-nak nevezett majorságát s mezőgazdasággal, állattenyésztéssel foglalkozik. Háromszor nősült. Laguna de Patosban ismerkedik meg Anita de Silva-val, ki ekkor Duarte Manuel neje és vele élettársi viszonyra lép 1839. okt. 13rán. Ez időben a házasságok még nem voltak felbonthatók. E kapcsolatból születik Menotti fia. Később Duartet holttá nyilvánítják és ekkor Montevideóban 1842. márc. 26-án élettársával házasságot köt. Ebből származó gyermekei: Terézia, Ricciotti és Rósa. Felesége 1849-ben meghal hat hónapos terhes állapotban. 1859-ben megismerkedik Riamondi Mária grófnővel, kivel 1860. jan. 19-én a menyasszony Milano melletti birtokán házasságra lép. A szertartás végén, még ott a helyszínen bizalmas közlést kap, hogy új feleségének más férfivel viszonya van, melyből terhes. Kérdőre vonja az asszonyt, aki ezt elismeri. Erre azonnal eltávozik birtokára és többé nem találkoznak. Az asszony gyermeke nevére kerül. Később unokája dajkájával — házasság felbonthatatlansága folytán — élettárs; viszonyra lép és az Armosino Francesca, Manlio és Clelia nevű gyermekekkel ajándékozza meg. Közben lehetségessé válik második házasságának érvénytelenítése, amivel egyben az asszony gyermekének származása is rendeződik. Most házasságra léphet élettársával Caprerán (?) 1880. jan. 26-án. Garibaldi részben világra szóló hírneve, részben az alatta szolgáló magyar önkéntesek révén Szegeden is jól ismert. Alatta szolgált a szegedi Réh család egyik tagja. Tábornokának Türr Istvánnak Szegeden éltek oldalági leszármazottai. Személyével több szegedi író is foglalkozott. 93.

Gebhardt Ferdinánd 1. Keméndy Nándor. 47.

Gécs János (Békéscsaba, 1885. márc. 8.—?) katonatiszt. János ág. h. ev. tanító és neje Fábry Ida fia. Iskoláit a soproni honvéd főreáliskolában végzi, majd a Ludovika Akadémia hallgatója lesz. Itt 1905-ben gyalogsági hadnaggyá avatják. Az első világháborúban a 23. honvéd hadosztály kötelékében harcol az orosz fronton, részt vesz a prezemysli harcokban, megsebesül, súlyosan megbetegszik és a csapatszolgálat alól felmentik. 1919-ben Szegeden az ellenforadalmi hadsereg I. toborzó bizottságának tagja, százados. 1929-ben m. k. honvéd alezredes. Később légoltalmi és légvédelmi szakértő, a Takarékpénztárak és Bankok légoltalmi vezetője. A szegedi hősi temető és hősi emlékművek létrehozója. 1942 után állandóan Budapesten él. III. ker. Zsigmond király útja 21. sz. a. lakik. A család vezetéknevét 1902-ben — reá is kiterjedően — Géczi-re változtatta, de ezt a névalakzatot sohasem használta, ellenben nevét 1933 után Gécsy-nek írta. Tagja volt a Szeged-Belvárosi Kaszinónak. 1933-ban Gécs alezredes és szegedi Kígyó u. 1. sz. a. lakos. 276.

Georgievics György (Szeged, 1820. ápr. 1. —Szeged, 1884. ?) Szerb nemzetiségű, neves szerb családból. István és Zsivkovics Anna fia. Középiskoláit Szegeden végezte, majd a pesti tudományegyetem joghallgatója lesz. Pesten tesz ügyvédi vizsgát (1844?) és ezt követően Szegeden nyit ügyvédi irodát. 1845-ben vállalja az önkéntes adózást. 1847-ben felveszik a városi polgárok sorába. 1848-ban jelentkezik nemzetőrnek és a szegedi palánki III. gyalogszázad őrmestere lesz. 1849-ig szolgál, de a honvédség kötelékébe nem lép-Az 1848-as községi választáskor a Szeged-palánki választókerület városi képviselőjévé választják. A Szeged-Csongrádi Takarékpénztár választmányi, és a Szeged-Belvárosi Kaszinó rendes tagja. 1849-ben adórovó. 1851-ben fegyverviselési engedélyért folyamodik. Gyakorlatának folytathatása érdekében 1851-ben igazolásért folyamodik s elismerik, hogy mindvégig ügyvédi gyakorlatot folytatott és feddhetetlen életvitelű. Ennek folytán engedélyezik további — ideiglenes — ügyvédi működését. 1854-ben városi ügyészi állására pályázik, de kérelmét később visszavonja. 1859-ben belép az újjászervezett Szeged-Belvárosi Kaszinóba és annak a következő évben választmányi tagja lesz. Később praxisát egy ideig szüneteltette, majd 1863-ban az Iskola utcai Endrényi házban ismét megnyitja ügyvédi irodáját. 1861-ben és 1867-ben Szeged város törvényszéki tanácsnokává választják. 1861-ben kinevezi a városi tanács a „városi-lag kiküldött cs. k. járásbírósághoz". Az állami bíróságok szervezése során kinevezik a szegedi kir. törvényszék bírájává, mely állását 1883-ig tölti be és ekkor feltehetően nyugalomba vonult. 1849-ben városi levéltárosi posztra jelölik, de nem kap elég szavazatot. 65, 88, 110.

Georgievics István (Szeged, 1822. okt. 2.— ?) az előbbi öccse. Iskoláit Szegeden végzi és ezek befejeztével Szeged város írnoka lesz. Később átkerül az állami ügyészséghez ugyanezen minőségben és végül nyugállományba helyezik ezen minőségben és végül a szegedi kir. vényszék irodatisztje 1882-ig, ekkor valószínűleg nyugállományba helyezik. Szegeden 1871. jan. 19-én lép házasságra a kiskőrösi származású Géró Paulinával. Tagja volt a Szeged-Belvárosi Kaszinónak. 90.

Gerencsér család. Gerentsér, Göröncsér, Gölöncsér, Gelencsér névírással is ismert. Vas megye körmendi járásának Nádasd községéből származtak Szegedre, Eredetileg valószínűleg meszleni birtokosok voltak a család tagjai. 13.

Gerencsér János (Szeged, 1782. ?—Szeged, 1851. máj. 29.) György vasmegyei szabómester és Simonyi Julianna fia. Iskoláit Szegeden, gimnáziumot a kegyesrendieknél végzett. A pesti tudományegyetem állam- és jogtudományi karán hallgatott jogot, majd Pesten tett ügyvédi vizsgát és Szegeden megtelepedve itt nyitott ügyvédi irodát. 1824-től Szeged város tiszti ügyésze, majd főügyésze. 1830-tól tanácsnoka. A Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja. Számos szegedi családnál vállalt násznagyi, illetve keresztatyai tisztet. 1832—1836. években Szeged ortzággyűlési követe, a városi büntető törvényszék bírája, majd helyettes főbírája. Neves jogtudós. A Szeged-Csongrádi Takarékpénztár részvényese. 1848-ban nyugdíjazzák. 1849. szeptember 26-án azonban a császári éra alatt tanácsnokká és a szegedi rögtönitélő törvényszék ülnökévé nevezik ki. Kétszer nősül. Első nejével Müller Juliannával Szegeden köt házasságot, melyből Alajos fia született. El özvegyülése után (1827) ugyancsak Szegeden 1828. febr. 11-én lép újabb házasságra nagy-szőllősi Szeghő Juliannával, kitől Etelka, Ilona, Zoltán, Jolán és László János Álmos gyermekei származtak. Sírköve a Szeged-Belvárosi temetőben áll. 1809. HL 27-én polgárőrségi kapitány József nádor fogadásán. Szentháromság utcai, atyja után örökölt házban lakott. 69 évesen halt el. 26, 73, 81, 291.

Gerencsér László (Szeged, 1843. jan. 26.— Szeged, 1914. okt. 11.) előbbinek Szeghó Juliannától született fia. Iskoláit Bécsben, majd Budapesten végzi. 1865-ben Szeged város szolgálatába lépve városi írnok lesz. A Szeged-Belvárosi Kaszinó ifjúsági körének tagjaként szerepel annak műkedvelő színészi rendezvényein, és a kör választmányi tagja. Később tagja a kaszinónak is. 1870-ben levéltári, később pénztári ellenőr. 1879-ben a kaszinó pénztárnoka. Az árvízvédelem körül tanúsított magatartásáért kormányelismerésben részesül. 1884-ben városi főpénztárnok. A Szeged-Csongrádi Tptr részvényese. 1913-ban vonul nyugalomba. Háza volt a Korona utca 21. sz. alatt. Szegeden köt házasságot 1870. okt. 4-én gömöri Gömöri Annával, mely házasságából László, Rozália, Jolán, Margit és Zoltán nevű gyermekei származtak, önkezével vetett véget életének. Sírját a Szeged-Belvárosi temetőben emlékkő jelzi. 121, 139, 269.

Geigely Károly (Székesfehérvár?, 1825.—Székesfehérvár, 1913. dec.) Gergey, Gergelyi. Valószínűleg székesfehérvári születésű és iskoláit is feltehetően itt végezte. A pesti egyetemen hallgatott jogot és Pesten tett ügyvédi vizsgát. Székesfehérváron kezd ügyvédi gyakorlatot. 1849-ben beáll honvédnak és a 3. honvéd zászlóaljba nyer beosztást. Őrmester, de hamarosan előléptetik hadnaggyá, majd főhadnaggyá és 1848. jún. 1-én százados. Alibunár elfoglalása alkalmából 3. oszt. érdemkereszttel tüntetik ki és őrnaggyá avanzsál. Világos után folytatja ügyvédi gyakorlatát 1860-ig, amikor Fejér megye alügyészévé választják. 1867-ben törvényszéki ülnök. 1873-ban székesfehérvári kir. törvényszéki bíró és a törvényszék fegyelmi bírája. 1878. május 30-án részt vesz a szegedi toborzóhelyen megtartott találkozóján a volt 3. honvédzászlóaljnak a 30 éves évforduló alkalmából. Ekkor készíti róla is képét Lauscher szegedi fényképész. 1878—1883-ban a budapesti kir. ítélőtábla pótbirája, 1884-től bírája. 1886-ban részt vesz a 3. honvéd zászlóaljnak a nagyváradi toborzóhelyen megtartott 40. évi ünnepi találkozóján. 1898-ban kir. kúriai bírói cím és jelleggel ruházzák fel. Visszaemlékezéseit Hentaller Lajos idézi. 157,

Gergely Miklós Béla Géza (Ungvár, 1861. jan. 30.—Szeged, 1929. ?) gyergyó-szent-mikló-si nemes. János huszáralezredes és neje Szirmay Blanka fia. Iskolái elvégzése után a Ludovika Akadémiára megy, ahol tanulmányai során szakaszvezetővé léptetik elő és 1883. szept. 1-én kinevezik hadapróddá. Hadnagyi kinevezése helyhiány miatt maradt el. Az 1. lovasezredhez kerül. 1911-ben a szegedi 3. honvéd huszárezredben szolgál a 2. osztály parancsnokaként, alezredes. Skkor Szegeden Kálvária u. 2. sz. alatt lakik és itt háztulajdonos. (Korda—Dani-ház) A Korda—Dani vagyonnak felesége révén örököse. 1927-ben huszártábornok. Szegeden 1893. ápr. 2-án köt házasságot Polgár Margittal, kitől Margit, Lenke és László gyermekei származtak. Birtokába került Korda Jánosnak Joó Ferenctől származó életnagyságú olajfestménye. 86, 259/321.

Gergely Miklós Béla Gézáné 1. Polgár Margit. 86, 259/312.

Gerhardt Guidó (Kisbér, 1876. okt. 5 — Budapest, 1939. febr. 15.) királyfalvai nemes. Hont megyei családból származik. A kassai kir. Gazdasági Tanintézetben szerzett oklevelet Előbb gazd. segédtiszt a bátyúi Lónyai uradalomban. 1902-ben a Budapesti Vetőmagvizsgáló Állomás segéde, 1912-ben adjunktusa, 1931-ben egyik vezetője és 1937-ben kisérlet-ügyi igazgatója. 1927-ben okleveles gazdász. 1939-ben miniszteri osztálytanácsos és 1938-ban m. kir. gazdasági főtanácsos és nyugalomba vonul. Nőtlen maradt. 1929-ben a Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja, ami szegedi kapcsolataira utal. 276.

Gerle Antal (Szeged,? 1830. ?—Szeged?, 1895. ?) Kerle Antal templomfestő és neje Erkl Klára fia. Szülei 1828-ban telepedtek le Szegeden és ő feltehetően itt született. Iskoláit Szegeden végezte. 1861-ben családi nevét „Gerle"-re változtatta. Szeged város szolgálatába lépett és 1861-ben városi pénztári ellenőr. 1863—1867 években városi árvatári ellenőr. Publikációiban sürgeti városi árvaház felállítását. 1869-ben városi árvatári pénztáros. Amikor Földváry Sándornak elkobzott vagyonát, melyet Szeged városa ajándékozott neki, ismét visszajuttatják, az örökösök azt eladják és ezt a 100 holdas birtokot Alsótanyán Gerle vásárolja meg. 1872-ben gyámpénztáros és közgyám. A Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja és pénztárosa. Adakozik az alapítandó árvaház javára. A Szeged-Csong-grádi Takarékpénztár igazgató választmányának tagja (1871—1875). 1883-ban a felépült árvaház igazgatója lesz. Itt fogadja a király látogatását. Szorgalmazza a „Szegedi Gazdasági Egyesület" alapítását és annak 1880-ban pénztárosa. Szegeden Tisza Lajos körút 65. sz. a. lakik. Házasságot köt Rényi Kornéliával kitől Lajos István Pál, Etelka Rózsa, Imre, Vilma Klára Anna, József Dezső, Erzsébet és Irenéa gyermekei származtak. (1863-tól 1877-ig). 1892-ben elözvegyül és 1890-ben nyugalomba vonult. 116,269,269. Gerle Lajos István Pál (Szeged, 1863. aug. 14.—Budapest, 1910. nov. 28.) építész. Előbbi fia. Iskolái elvégzése után 1881/84-ben az Akadémie der bildenden Künste hallgatója lett. Építészi képesítést szerzett. 1890-ben a Szeged-Belvárosi Kaszinó új épületét tervezte és a tervező bizottság tagja. 1895-ben Szeged város tanácsa megbízza Dugonics András szobrának áthelyezésével. 1908-ban a budapesti Kerepesi úti temető árkádos sírboltjainak tervezője. A Szeged-alsótornyai Iparvállalat Rt. igazgatósági tagja. A budapesti Kerepes úti temetőben nyugszik. 184, 184, 184.

Gerliczy Félix Géza Vince (Nagyvárad, 1885. ápr. 14.—Cannes?, 1954.) aranyi és szent-gerlistyei báró. Ferenc kir. kamarás, országgyűlési képviselő és neje Fejérváry Gizella bárónő fia. Budapesti Dísz tér 1. sz. és deszki lakos. Iskolái feltehetően pesti elvégzése után diplomáciai pályára lép és 1911-ben a konstantinápolyi cs. kir. osztrák—magyar követség attachéja. 1912-ben bajorországi követségi attaché. A magyar főrendiház örökös tagja. 1920-ban a szerb megszállás alatt birtokát Deszken kirabolják, kastélyát felgyújtják. Szeged francia megszállása idején kiáll az újszeged! háromszögnek Ma-gyaországhoz csatolása érdekében. Emiatt a szerbek elől menekülésre kényszerül. A Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja. Dszki földesúr és kegyúr. Birtokait 1927-ben parcelláztatja, majd maradék birtokát 1938-ban eladja. A második világháború folytán Cannes-ban élt (1942). 226.

Gerster Károly (Kassa, 1819.—Pest, 1867. jan. 28.) nemes. Iskoláit Kassán látogatta, majd a bécsi Akadémie der bildenden Künste hallgatója lesz (1836—37). 1840-ben Pestre jön és itt építészként tevékenykedik. Számos pesti épület tervezője.- 1857-ben elkészíti a Mayer-féle szegedi későbbi „Fekete-ház" tervrajzait. Ugyancsak ő tervezte a fegyverneki rk. templomot és a pécsi zsinagóga épületét. 98,205.

Glanz József 1868-ban Szegeden kereskedő és a Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja. 90.

Glücksthal Lajos (? 1876. ?—Szeged, 1932. dec. 7.) bankigazgató. Atyja Jónás, anyja Kohn Róza 1911-ben Szegeden kereskedő és háztulajdonos, Kölcsey u. 13. sz. a. lakos. A Szegedi Kerámia és Műtéglagyár igazgatósági tagja. Később Szegeden pénzintézetet alapít, Széchenyi tér 2. sz. a. és annak igazgatója lesz. A Szegedi Zsidó Hitközség iskolai elöljárója és a Szeged-Belvárosi kaszinó tagja 1929). Korán hunyt el, 56 évesen. Neje Kohn Felicia volt, kitől Anna leánya származott, ki Dr. Tóth Jenő János szanatóriumalapító főorvos neje lett és deportálásban Auschwitzban meghalt. 276.

Gombás József (Fogaras, 1809. ?—Szeged?, 1876. ?) nemes, erdélyi szülők gyermeke. 1842-ben Szegeden találjuk, mint a város őrmesterét. A császári 62. gyalogezred obsitos zászlósa. 1848-ban beveszik a város polgárai közé. A Szeged-rókusvárosi II. nemzetőr gyalogszázad századosa, Korda János nemzetőr ezredes segédtisztje és térparancsnok főhadnagya . Ez utóbbi állásáról azonban 1849-ben lemond. Szeged város hadi választmányának tagja. Ugyancsak 1848-ban megválasztják városi képviselővé, majd jelölik a városi számvevői állásra. A Szegedi I. honvéd zászlóalj parancsnoka. Világos után 1851-ben az adóprovizoriumhoz kinevezett választmány elnöke. Községválasztmányi tag, de ezen állásából 1852-ben felmentik. 1853-ban mint kompromitáltat tartják nyilván. Szegedi szőlőbirtokos. 1855-ben átmenetileg hódmezővásárhelyi lakos és itt feljelentést tesz kocsija és négy lóra való szerszáma ellopása miatt. 1861-ben városi kapitányi-segéd Szegeden. Számos családnál vállal násznagyi tisztet. A Honvéd Egylet és a Szeged-Csongrádi 1848-as Honvéd Segélyző Egylet alelnöke. Honvéd igazoló bizottmányi elnök. 1867-ben Szeged város biztosa. 1870—1876 között szegedi várnagy. Kétszer nősül. Első neje Makra István özvegye szül. Keszi Klára kivel Szegeden 1842. febr. 7-én lép házasságra, s kitől Sándor fia származott, (t 1831) Elözvegyülése után (1862) újabb házasságot köt Bősze Katalinnal. A Szeged-Belvárosi Kaszinónak 1834-ben és újraalakítása után 1859-ben is tagja volt. 26, 65, 88, 158.

Gombosi Ferenc Mihály György (Szeged, 1824. szept. 28.—?) tisztviselő. Knopf István fűszerkereskedő városi polgár és neje Seitz Jozefa fia. Iskoláit Szegeden végezte. Szeged város szolgálatába lép és annak főpénzrári ellenőre lesz, majd adótiszt. 1847-ben családi nevét „Knopf'-ról „Gombosi"-ra változtatta. De amikor 1859-ben belép a Szegedi-Belvárosi Kaszinó tagjai közé ismét a Knopf nevet használja. Neje Rolandó Ottilia, kitől Julianna Anna Emilia leánya származik (Knopf)-Czímer nem tudta személyét azonosítani, megkérdőjelezte. 90.

Gorove Antal (Kisgyán, 1822. okt. 30.—Budapest, 1881. nov. 27.) nemes. Örmény eredetű családból származik. Iskolái elvégzése után Nagyváradra megy az ottani jogakadémián jogot hallgatni. Tanulmányait Pesten folytatja és itt tesz ügyvédi vizsgát. Bihar megyében kezd ügyvédi gyakorlatot, de 1848. április 16-án megyei aljegyzővé választják. Ez évben Debrecenben honvédnek jelentkezik, a 10. honvéd zászlóaljba osztják be s ennek egy részével, az ő vezérlete alatt Szegedre jön, ahol a 3. honvéd zászlóaljba lép át. Ősmesterből 1848. júl. 17-én hadnaggyá lép elő, 1849. jan. 16-én pedig főhadnagy lesz. De február 1-én százados. Ekkor a 3. honvéd zászlóalj egyik parancsnoka. A szolnoki csata után, ahol az I. században harcolt 1849. ápr. 23-án a III. oszt. érdemrenddel tüntetik ki. Részvesz Buda visszafoglalásának harcaiban és elsőnek lép fel a várfokra. Itt megmenti egy szorongatott osztrák, főtiszt életét. Megkapja a II. oszt. érdemrendet. Végűt a 103. honvéd zászlóalj parancsnoka lesz. Világos után vizsgálat indul ellene, de szabadon bocsátják, ellenben kényszerbesorozás alá kerül. Kitűnő képességeire tekintettel itt is hamarosan hadnagy lesz. A 37. császári gyalogezredben szolgál és itt felismeri az az osztrák tiszt, akinek Budán megmentette életét és ennek közbenjárására a volt Máriássy, ez időben Paszkievicsről nevezett ezredbe helyezik át, ahol 1858-ban leszerel. Temesváron él. Majd 1861-ben Nagyváradon lesz főkapitány. Itt és később Pesten folytat ügyvédi gyakorlatot. 1867-ben a Pesti Honvédegylet alelnöke, később 1880 után elnöke. 1870-ben a katonai feltörvényszék elnöke. 1871-ben alezredes. 1872-ben ezen állásából megy nyugállományba. 1875-ben pesti közjegyző és az újonnan alakított Közjegyzői Kamara elnöke. 1878-ban részt vesz a szegedi találkozóján a 3. honvéd zászlóaljnak. Nős, neje gyászolja. Szülei valószínűleg László földbirtokos és neje Rácz Mária Magdolna voltak. Elődeinek családneve eredetileg „Gorovej" volt.157.

Gömbös Gyula (Murga, 1886. dec. 26.—München, 1936. okt. 6.) jákfai nemes. Tanító ha. Iskoláit Sopronban kezdte, majd a pécsi hadapródiskolában folytatta. Innen kerül 1905-ben a zágrábi 25. honvéd gyalogezred, kötelékébe csapatszolgálatra. 1908-ban katonai torna-és vívótanfolyamra vezényelték, ahol oklevelet szerzett. 1912-ben felsőbb tiszti tanfolyamra megy s utóbb a bécsi cs. kir. hadiiskola hallgatója. Ennek elvégzése után a 6. hadtestben, illetve a 83. dandárnál szolgál. 1914-ben a 13. hadtest vezérkari osztályára kerül. Végig-küzdi az első világháborút, megsebesül, több hadiékít-ményes kitüntetés tulajdonosa. Beosztást nyer a hadügyminisztériumba, majd a belügyminisztériumba. 1918-ban a zágrábi követségen attaché. Ezt követően Bécsben majd Belgrádban találjuk, ahonnan 1919-ben Szegedre jön és bekapcsolódik az ellenforradalmi szervezkedésbe. A szegedi A. B. C. katonai előadója. Mindkét ún. szegedi kormány hadügyi államtitkára. Nemzetgyűlési képviselő. 1928-ban honvédelmi államtitkár. 1929-ben vitézzé avatják, majd honvédelmi miniszter lesz. Gyalogsági tábornok. 1932-től haláláig miniszterelnök. Neje Reic-hardt Margit, kitől fia származott. 223.

Gömőr Béla (Arad, ?—Szeged, 1970. ?) tanár. 1945-ig Gammer. Iskolái elvégzése után, egyetemre megy és középiskolai tanári oklevelet nyer. 1913-ban az ipolysági áll. főgimnáziumban vállal tanári állást. 1918-tól a nagy-kállói áll. főgimnázium tanára, majd 1919-től kezdődően a szegedi állami Árpádházi Szent Erzsébetről nevezett leánygimnázium tanára. Vegytan, természetrajz, állattan, földrajz szakos. E gimnáziumból 1942 aug. l-jével a szegedi m. k. áll. Klauzál Gábor gimnáziumba helyezik át, majd pedig innen 1948. szept. 7-ével a szegedi m. k. áll. Boldog Margit gimnáziumhoz kerül. Szeged Zerge u. 3. sz. a. lakos. Az 1941—42-es tanév végével vonul nyugalomba. A Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja és választmányi tagja. A szegedi Egyetem Barátainak Köre természettudományi osztályának választmányi tagja. A gyakorló tanárjelöltek vezető tanára. Szegeden 1930-ban köt házasságot az ugyanezen intézetbeli tanárnővel Serafin Margittal, mely házasságból Béla fia származott. Később különváltan élt, illetve elvált. Pestre költözött. 1945-ben családi nevét „Gammer"-ről „Gömör"-re változtatta. Budapesten temették el. Öngyilkossággal vetett véget életének.276.

Gömöry Andor (? 1875. ?—Szeged, 1943. ápr. 14.) Ítélőbíró. László és Mecsey Katalin fia. Iskolái elvégzése után az egyetemen jogot hallgatott és az abszolitorium elnyerése után 1899-ben kinevezik a szegedi kir. törvényszékhez aljegyzővé. 1905-től szegedi aljárás-bíró. 1909—1914 években szegedi kir. járásbíró és Margit u. 14. sz. a. lakos. Az első világháború során katonai szolgálatot teljesít és 1918-ban tüzérszázadosként szerel le. A szegedi kir. törvényszékhez kerül bírónak. Később ugyanitt tanácselnök. A Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja és választmányi tagja. Szegedi háztulajdonos, Petőfi Sándor sugárút 44/a. sz. a. lakos. 1935-ben mint c. kir. táblabíró vonul nyugalomba. A Legkisebb Munkabéreket Megállapító Országos Bizottságnak a Szegedi Kereskedelmi és Iparkamara területén tagja a férfiszabó, férfiruhakészítő, női szabó, leányruhakészítő, fűzőkészítő, illetve ács és kőműves szakmában. Neje Andriska Ida Mária Irén, kitől László fia származott. Hatvannyolc évesen halt meg. 220, 272, 276.

Gönczy Sámuel. (?—Esztergom, 1870. aug. 17.) Soma. 1839-ben Szegeden vendégszereplő színtársulatnál színész és súgó. Ez évben adja közre itt „Játékszín Zsebkönyv", ét, mely hasznos forrásmunka. Később Pestre kerül és a Nemzeti Színháznál helyezkedik el 1843-tól kezdődően. Itt jelenteti meg évenkint a „Magyar Nemzeti Színház Zsebkönyve" című kiadványát, 1843—1850-es években Gillyen Sándor és Réty Mihály, 1853-ban Turc Imre és 1855-ben Nóvák György társszerzőségében. 1846—-1847-ben kolozsvári szintársulatóan szerepel, de fátyolozott hangja alkalmatlanná teszi a színészi szereplésre és ezért végleg a súgói munkakörre szorul le. 1870-ben Völgyi György társulatában Esztergomban tartózkodik és itt éri a halál. Csuka Laura színésznővel kötött házasságot. 249/48.

Görbe Sámuel (Makó, 1857. ?—Szeged, 1945. ?) Sámuel és Szabó Anna fia. Iskolái elvégzése után a Ludovika Akadémiára ment, ahol 1880. szept. l-jével hadapróddá léptették elő. A gyalogsághoz nyert beosztást, ahol 1895-ben századosi rangfokozatot ért el. 1914-ben, korára tekintettel hivatali szolgálatra vonul be Szegedre. Itt élt és 1942-ben Szent Mihály u. 3. sz. a. lakott. A Szeged -Belvárosi Kaszinónak tagja, nyugalmazott m. kir. honvéd alezredes. Szegeden nősült 1895. jún. 9-én Pol-czner Gizellát véve feleségül, kitől Blanka leánya származott. Neje 1902-ben önkezével vetett véget életének. Ezredesként halt meg és a Szeged-Bei városi temetőbe temették. 219, 276.

Görgey Arthúr (Toporc, 1818. jan. 30.—Budapest. 1916. máj. 21.) görgői és toporci nemes. György földbirtokos, a törvényesen egyesitett két Szepes vármegye adószedője és táblabírája, százados és neje a polgárleány Perczián Erzsébet Vilma fia. Iskoláit Késmárkon végezte és amikor a család részére — de másnak — biztosított ingyenes hely szabadult fel a tullni utászkari iskolában és az lemondás folytán részére megnyílt, ismerve atyja kívánságát, elfogadta e lehetőséget és katonai pályára lépett. Miután a felvételnek feltétele volt a had-apródi rang, felvétette magát a Wasa hercegről nevezett 60. cs. gyalogezredbe és innen került hadapródként a tullni katonai intézetbe. Itt 5 éves ciklusban tanultak és így 1836-ban alhadnagyként (FShnrich) végzett. A család kérésére szorgalmazta Bereg megye ajánlását a nemes testőrségbe, mire 1837-ben a kir. nemes testőrség magyar gárdájába vétetett fel, ahol minden szükséges vizsgát kitüntetéssel tett le. Itt is általában öt éves volt a szolgálati idő és így innen 1843-ban került át főhadnagyként 12. Nádor huszárezredbe (Palatinal-Husaren-Regiment No. 12.). Miután nősülésre gondolt és sem a család, sem választottja nem rendelkezett a szükséges összeggel az előirt kaució letételére, a hadseregből elbocsátását kérte (kvietált). 1845-ben Prágába ment az egyetemre, ahol vegytant hallgatott és innen 1847-ben a lembergi egyetemre került a vegyészeti tanszék asszisztenseként. Közben megházasodik és visszaköltözik Toporcra a családi birtokra. Ekkor jelenik meg a „Sitzungsberichte der Kaiserlichen Akademie der Wissenschaften" periodikában és különlenyomatban díjazott dolgozata „Über die festen und flüchtigen Sáuren des Cocosnussöls" címmel. 1848-ban állást keres a budai egyetem vegytani karán, majd pedig beáll nemzetőrnek. Ekkor jelenik meg dolgozata álnévként a Március Tizenötödike-ben az új magyar katonai formaruhatervezésről. 1848 aug.-ban századosként belép a honvédségbe őrnaggyá léptetik elő és sor kerül Zichy Ödön kivégzésére az általa ad hoc felállított hadbírósági ítélet alapján, ami ország-világ figyelmét reá irányítja. 1848. okt. 18-án ezredes lesz és november 1-én honvéd tábornok. Ekkor a feldunai hadsereg fővezére. 1848 szeptemberében alája rendelik a szegedi toborzású nemzetőröket, kiknek felkészültségéről elismerő jelentést tesz közzé. 1849. jan. 5-én válik nyilvánossá feltűnést keltő váci nyilatkozata. A meginduló tavaszi hadjárat során sikert sikerre tetéz, majd visszafoglalja Budát. 1849. máj. 22-én altábornaggyá avanzsál és kitüntetik a katonai érdemrend nagykeresztjével. Hadügyminiszter lesz. A trónfosztás ellenzője. 1849. júl. 2-án az ácsi csatában súlyosan megsebesül. 1849. aug. 8-án Aradon van és 11-én átveszi Kossuthtól a hatalmat. Világosnál fegyverletétele és ezt követő fogsága után Klagenfurth mellett Viktringbe száműzik, illetve internálják. 1867-ben hazatér és a Lánchídnál nyert alkalmaztatást, majd visszavonul Visegrádra. Megírta emlékiratait. Prágában 1848. márc. 30-án házasságra lép az ág. h. ev. templomban a francia származású társalkodónő Aubouin Adéllal, kitől Berta és Kornél gyermekei származtak. Löw Immánuel szegedi rabbi édesanyjának forradalmi naplója érdekes megállapításokat tartalmaz a személye körül terjengő híreket illetőleg. 72.

Götz Borbála Terézia (Szeged, 1813. ápr. 12.—Szeged, 1881. máj. 3.) Babi Götz János vállalkozó és neje Fischer Julianna leánya. Kitűnő nevelésben részesül, német, francia nevelőnők, zongoratanár s festőművész segítenek kiképzésében. Kitűnően zongorázik, szépen énekel, templomi énekkarban szóló énekesnő. Gobelinhimző. Már korán a társaság fiatal hölgyeinek hangadója. A szegedi Jótékony Nőegylet elnöke. A katonai Betegápoló Egylet szervezője. Több családban vállal keresztanyai tisztet (Rengey, Aigner, Temes-váry, Pálfy). Szegeden köt házasságot 1830. nov. 25-én ifj. Schaeffer Ádámmal. Előkelő házat visz kereskedő férje mellett, szalonja fényes fogadások helye, libériás inast és fényes fogatot tartanak. Gyermekeit kitűnő nevelésben részesíti, nőnevelő intézetekben taníttatja leányait. Korán elözvegyülve férje üzletét és gazdaságát mintaszerűen vezeti tovább. Házasságából Ida Julianna Anna, Adolf és Róza gyermekei származtak. 14—5, 52, 59, 60, 60, 61, 67, 82

Götz család. Az eredetileg Bécsben megtelepedett német ajkú és nemzetiségű család Szegedre települt ága. 59, 59, 60, 82, 83, 88.

Götz János (Bécs, 1786. ?—Szeged, 1856. ápr. 5.) valószínűleg a Bécs melletti Nussdor-fban született és anyja talán Ströbl leány volt. A francia háborúk során Magyarországra vándorolt és Szegeden telepedett meg. 1810 körül már Szegeden élhetett. Vállalkozó szellemű, sziksó és szappanfőző műhelyt létesít és hamarosan jelentős vagyonra tesz szert. Helypénz-, kikötő- és hídbérlő. A katonai nevelő otthont, a „Stifthaus"-t ő építteti. Később Szegeden tizenhét háza volt. Városi polgár és választott polgár. A Szeged-Belvárosi Kaszinó alapító tagja, majd választmányi tagja. A Szeged-Csongrádi Takarékpénztár igazgató választmányi tagja. Kora szinte minden jelentős szegedi családjával násznagyi, illetve keresztkomasági viszonyban volt. Nagy házat vitt, díszes fogatot tartott. 1848-ban vállalta két vitéz három évi tartásának költségeit. Adakozott a 104. honvéd zászlóalj felszerelésére. Szegeden kötött házasságot 1910 körül Fischer Juliannával, mely házasságából Borbála (1813), János (1814), Julianna (1815,) Julianna Karolina (1820), Károly (1821), és Vince (1836) gyermekei származtak. Elözve-gyülése után (1847), újból nősült és Kohrherr Ludovikát vette feleségül. Iskoláit valószínűleg Wienerneustadtban végezte. Hetven évesen halt meg. 15, 18, 19, 21—2, 27, 28, 32, 50, 59, 70, 82, 82, 82, 83, 83, 83, 83, 83, 233, 247/10, 268,268, 291.

Götz János (Szeged, 1814.—Szeged, 1844. febr. 20.) előbbi fia. Iskoláit a szegedi piarista gimnáziumban végezte (1821—1829), majd Szeged város aljegyzője lett. Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja és aljegyzője. Szegeden kötött házasságot Pillér Annával, melyből János, Gyula Viktor Achil, Károly János és Julianna Erzsébet gyermekei származtak. Korán, 30 évesen hunyt el. Neje később újból férjhez ment Ligeti Dánielhez. 27, 83.

Götz Jánosné 1. Fischer Julianna.

Gőtz József (Szeged, 1900. ?—?) banktisztviselő. Iskoláit Szegeden végezte, a középiskola alsó tagozatát a szegedi állami főgimnáziumban. 1929-ben Szegeden banktisztviselő. A Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja. 1942-ben bank-főtisztviselő és Szegeden, Liliom u. 14. sz. a. lakos. Talán nős volt. 276.

Götz Julianna Karolina (Szeged, 1820. jan. 6.—?) János vállalkozó és Fischer Julianna leánya. Gondos nevelésben részesült, nyelveket zenét tanult. Később a szegedi nyomdászhoz, Grünn Jánoshoz megy feleségül Szegeden 1837. okt. 4-én, mely házasságából Anna Margit leánya származott. Több szegedi családnál vállalt keresztanyaságot. 1880-ban —feltehetően örökségként — tulajdona a szegedi, Széchenyi téri, ma is álló, Grünn ház. Czimernél tévesen Anna. 59, 82.

Grasalkovich Antal (Pozsony, 1771. szept. 12—. Gödöllő, 1841. szept. 29.) gyaraki nemes, herceg. Antal herceg és Esterházy Anna Mária grófnő fia. Iskolái talán Wienerneustadtban való elvégzése után jogot hallgatott a budai egyetemen, majd Ügyvédi vizsgát tett. Pályáját ügyvédként kezdte, de hamarosan a közigazgatásban helyezkedik el és 1808-tól haláláig Csongrád megye adminisztrátora, majd főispánja. Nagyobbrészt külföldön tartózkodva a megye igazgatását helyettesre bízza. Egyik rangemelés és kitüntetése a másikat éri. Királyi személy-nök, koronaőr, királyi kamarás, valóságos b. t. tanácsos, az aranygyapjas rend vitéze, a Szent István rend nagykeresztese. A Magyar Nemzeti Múzeum és a Nemzeti Színház megépítéséhez ingyen telket adományoz, a Magyar Tudományos Akadémiát nagyobb összeggel dotálja. Gödöllői uradalmának a volt szegedi színigazgató fia, Kelemen László a jogtanácsosa. Házasságra lép herceg Esterházy Mária Leopoldinával, mely együttélésük gyermektelen marad. így a család velefiágon kihal. Gödöllőn halt meg és a Pozsony megyei, pozsonyi járási Ivánkán temették, de 1863. szept. 6-án hamvait özvegye Mária-Besnyő-re szállíttatta át az itteni családi sírboltba. 243.

Grassely Károly (Szeged, 1882. júl. 9.— Szeged, 1950. máj. 31.) ügyvéd. László vaskereskedő és neje Zieritz Vilma fia. Iskoláit Szegeden gimnáziumot a piaristáknál végezte (1892—1900) ahol 1900 júniusában tett érettségi vizsgát. Majd a kolozsvári Ferenc József tudományegyetem állam- és jogtudományi karára kérte felvételét és itt 1904. máj. 25-én tette le I. jogtudományi szigorlatát. Ekkor ügyvédjelölti gyakorlatot kezdett Szegeden. 1906. jún. 2-án a kolozsvári egyetem jogtudományi doktorrá fogadja. 1906. okt. 1-jén bevonul egyéves önkéntesi katonai szolgálatra a szegedi 46. gyalogezredhez. Zászlósként szerel le. Ügyvédjelölti gyakorlatának kitöltése után Marosvásárhelyen áll ügyvédi vizsgára. Diplomát nyer 1908. okt. 30-án és ez év nov. 4-én a Szegedi Ügyvédi Kamarában kéri bejegyzését az ügyvédi lajstromba Szeged székhellyel. Ügyvédi irodáját Tisza Lajos körút 70. sz. a. nyitja meg. Azt később Hajnóczy u. 5., majd pedig Kígyó u. 5. sz. alá helyezi át. Az első világháborúban az 5. honvéd gyalogezredben teljesít szolgálatot és hadnagyi rendfokozatot ér el. 1929-ben Szeged város árvaszékének ülnöki tisztségére pályázik. Városi tb. főügyész, árvaszéki h. ülnök. A második világháború során ugyancsak az 5. honvéd gyalogezred keretében az ingatlanforgalmi ellenőrzés egyik referense. 1945-ben az igazoló bizottság egy évre gyakorlatát felfüggeszti. Sümeghy Izabellával kötött házasságot Szegeden 1908. dec. 29-én, melyből Károly fia származott. Tagja volt a szegedi Szeged nevezetű szabadkőműves páholynak és annak pótbírája. Tagja a Szeged-Belvárosi Kaszinónak. 276.

Gréf István (Szeged?, 1827. nov. 30.—Szeged, 1889. ápr. 13.) orvos. Iskolái elvégzése után a pesti egyetemen lett orvostanhallgató és nyert orvosi képesítést. Doktori fokozatot nem kért. 1857-ben kinevezik a szegedi városi közkorház alorvosává. Hamarosan jó hírre tesz szert és kiterjedt, jövedelmező magánpraxist teremt. 1867-ben városi képviselő. 1872-ben Rókuson óvodaorvos. A Szegedi Hiradó külső munkatársa. Hírlapi közleményekben foglalkozik a város közegészségügyi helyzetével, a dologház és szegényház kérdésével. Az 1879-es nagyárvíz során kifejtett tevékenységét a kormány elismeréssel és köszönete nyilvánításával nyugtázza. Szegeden Budapesti sugárút 35. sz. a. lakott. Törvényhatósági bizottsági tag. A Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja. Szegeden 1852-ben köt házasságot Mihalovits Juliannával. Úgy látszik házassága gyermektelen maradt, mert később felesége nőtestvérének leányát Asztalos Máriát örökbefogadta. Czímér Graef esetleg Grefel néven említi. A szegedi Belvárosi temetőben helyezték örök nyugalomra, ahol ma is áll sírköve. 90.

Grehl Terézia (? 1766?.—Szeged, 1848. szept. 5.) Grell ? Grely ? Még szülei elzász-lothariniai otthonában kitűnő nevelésben részesülhetett. Ott kötött házasságot a német nemzetiségű és ajkú Scháffer Ádámmal még a XVIIL század utolsó negyedének második felében. Férjével együtt kelt útra a francia forradalom veszélyei elől menekülve és jött Magyarországra, aholis Szegeden telepedtek meg. Férje német birodalmi nemes volt. 1800 körül a magukkal hozott vagyonból a szegedi hajóhíd előtti halpiacon később Rudolf, ill. Roosevelt téren vásároltak házat, majd azt lebontották és ugyanott az ismert szegedi építésszel Vedres Istvánnal terveztették meg új otthonukat magában foglaló szép stílusú emeletes magánházukat. Az épület timpanonját a családi címer díszítette. A tágasra tervezett épület első emeletén helyezkedett el az öt szoba és mellékhelyiségből álló lakás, amelynek művészi kivitelezésétől nem sajnálták a pénzt. E lakásban Grehl Terézia fényes fogadásokat adott és a berakott parkettán a város és megye nevezetes személyei csodálhatták meg a menyezet festményeket és a fényűző stílbútorokkal, márkás festményekkel berendezett szobákat. A lépcsőházból nyíló bejáratot kovácsolt vas mestermunka-kapu zárta le, amely ma a szegedi Móra Ferenc Múzeum őrizetében van, miután a házat, 1970 körül lebontották, hogy az új modern épületnek helyet adjon. De férje 1823-ban éppen az ő neve napján, október 15-én elhunyt és így a ház vitelének terhe, valamint a földszinten elhelyezett vaskereskedés további üzemeltetése reá maradt Házasságából Katalin és Ádám gyermekei származtak. Férjét 25 évvel élte túl, s 82 évesen halt meg,. 14, 58, 59, 59.

Gróf Árpád Márton (Szeged, 1866. szept. 18.—Szeged, 1940. ápr. 19.) ügyvéd. János útbiztos mérnök és neje Szabó Erzsébet fia. Iskoláit Szegeden, gimnáziumot a piaristáknál végezte. A pesti tudományegyetemen hallgatott jogot és ott tette le 1889. dec. 11-én I. jogtudományi szigorlatát. Ezután a Szegedi Ügyvédi Kamaránál kéri ügyvédjelölti nyilvántartásba vételét, megkezdve ezzel gyakorlati éveit. Ekkor Szegeden, Kálvária u. 47. sz. a. lakott. 1891-ben Szeged városnál joggyakornok, majd ismét ügyvédi irodákban dolgozik. 1893-ban megpályázza a m. k. budapesti törvényszék aljegyzői állását. Budapesten tesz 1895. jún. 11-én ügyvédi vizsgát és jún. 17-én bejegyzését kéri a Szegedi Ügyvédi Kamara lajstromába Szeged székhellyel. Ettől kezdve elhalálozásáig szegedi gyakorló ügyvéd. Hamarosan a Szeged-Csongrádi Takarékpénztár ügyésze lesz, jól jövedelmező irodát épít ki, amely elsősorban a bank által folyósított kölcsönök telekkönyvi bekebelezésével járó megbízásokon épül fel. Vagyonra tesz szert, felépítteti a szegedi, Tisza Lajos körút 20. sz. a. három emeletes bérpalotát amelyben lakását és irodáját is berendezi. M. k. kormányfőtanácsos lesz. Szeged város tb. főügyésze. A Szeged-Csongrádi Takarékpénztár igazgató választmányának tagja. A Szeged-Rókusi új templom egyik szines ablaka az ő ajándéka és nevét viseli. A Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja. Szegeden köt házasságot 1896. júl. 4-én Kern Ilonával, mely házasságból Géza Árpád, Endre János, Alice és György gyermekei származtak. A városi törvényhatósági bizottság tagja. A Szegedi Új Nemzedék külső munkatársa. 222, 276

Gruber József (Nyitra, 1788. márc. 29.—Vác, 1873. aug. 26.) szerzetes-tanár. Szülei feltehetően egyszerű keretek között élők voltak, kik fiukat taníttatni szerették volna és így az elemi iskola levégzése után gimnáziumba íratták be. Tanulmányi évei során kerül Privigyére, ahol a kegyes tanítórend kötelékébe kéri felvételét 1804. szept. 23-án. Fogadalomtétel után 1811. nov. 24-én Nyitrán áldozópappá szentelik. De már 1806-tól kezdődően tanít Privigyén (1806), Tatán (1807), Szegeden (1808—1809), Kolozsváron (1814), Nagy-Károlyban (1815—1816), Selmecen (1819), Korponán (1820), Léván 1821—1828). Közben 1810—1811 években Vácon bölcseletet hallgat, majd Nyitrán teológiát (1812) és Szent-Györgyön fejezi be e tanulmányait (1813). 1818-ban Kolozsváron a jurista és bölcseleti konviktus aligazgatója. 1829-ben ismét Szegedre kerül, mint mathesis tanár, ahol 1832—1847 években rector és 1840-től gimnáziumi igazgató. A szegedi 1831-es kolerajárvány idején részt vállal a betegek gyógyításában. 1833. szept. 3-án fogadja a kikötőben a hajón érkező gróf Széchenyi István, kit ebéden lát vendégül az erre az alkalomra meghívott városi és megyei előkelőségek keretében. 1837-ben a szegedi rendház főnöke és ez év nov. 13-án Csongrád megye táblabírájává nevezik ki. 1847—1848-ban Nagybecskereken igazgató és házfőnök. A Szeged-Csongrádi Takarékpénztár részvényese. Közben 1847-ben Kecskeméten vice-rector-igazgató. 1853—855-ben Tatán látja el e munkakört, majd 1856—1864 években ismét Kecskeméten és közben 1862—1864-ben Debrecenben rector. 1865— 1873-ban pedig vice-rector Vácon és itt hal meg. 1864-ben kormánytanácsossá nevezik ki és 1869-ben kitüntetik a koronás arany érdemkereszttel. 23.

Grüner Géza (Magyarkanizsa, 1860. aug. 29.—Szeged, 1943. febr. 17.) földbirtokos. Fülöp földbirtokos és Singer Cecília fia. Iskoláit Magyarkanizsán végezte és gazdasági ismereteit atyja birtokán sajátította el. Szegeden Madách u. 7. sz. a. lakott (1911). 1886-ban kibérli a Pallavicini-féle 428 holdas birtokot és azon mintagazdaságot létesít. Amikor bériete 1916-ban megszűnik Szegváron vásárol saját birtokot. A Megyei Gazdasági Egyesület tagja és választmányi tagja. A Szeged-Csongrádi Takarékpénztár igazgató választmányának tagja. Á Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja. Sövényházi birtokos. Sándorfalva (illetve Algyő) díszpolgára. Gazdasági érdemeit 1931-ben a gazdasági főtanácsosi címmel ismerik el. 1890-től a megyei törvényhatósági bizottság tagja. Kohn Herminával kör házasságot 1887 körül, melyből István és Mária gyermekei származtak. 276.

Grüner István (Nagykanizsa, 1887. febr. 20. —Szeged, 1976. ápr. 31.) ügyvéd. Előbbi fia. Iskoláit Szegeden, gimnáziumot a piaristáknál végezte, ahol 1904. jún-ban tett érettségi vizsgát. Ezután a pesti Tudományegyetem állami-és jogtudományi karára iratkozott be és itt, valamint Leipzigben hallgatott jogot. 1908. dec. 12-én a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetemen nyer jogi doktori fokozatot. Joggyakorlatát ügyvédjelöltként Magyarkanizsán, Szegeden és Budapesten teljesíti. Az egyéves önkéntesi évét a 46. gyalogezredben szolgálja le. 1912. júl. 4-én Budapesten tesz ügyvédi vizsgát és ugyanazon év dec. 2-án a Szegedi Ügyvédi Kamara Szeged székhellyel bejegyzi az ügyvédi lajstromba. Irodáját Vidra u. 6. sz. a. nyitja meg. Az első világháború során 1915-ben jan. 12-én bevonul hadnagyként és a 4. tábori ágyúsezrednél, majd annak feloszlása után 3. ütegnél teljesít frontszolgálatot az olasz hadszintéten Piavénái és az orosz fronton. 1916-ban agyrázkódással hónapokig korházi kezelés alatt áll, felgyógyulása után tovább szolgál. Ali. honvéd lovastüzérezred kötelékében százados és ütegparancsnok. Megsebesül. Számos hadiékítményes kitüntetés tulajdonosa. 1918-ban leszerel és 1919-ben részt vesz a szegedi Mars-téri laktanya vörösőrségének leszerelésében. Az 1944. évi hátrányos megkülönböztetések során menekülni kénytelen és Budapesten rejtőzködik a felszabadulásig. Szegedre visszatérve az igazolások során nem igazolják. 1963-ban azonban az Igazságügyi Minisztérium méltányosságból engedélyezi jogtanácsosi működését. 1945 előtt hosszabb ideig választmányi tagja volt a Szegedi Ügyvédi Kamarának. Ekkor Szegeden Madách u. 8. sz. a. lakott a családi házban. Arany, majd gyémántdiplomás jogász. Szegeden kötött házasságot 1931. febr. 17-én May Ellával, mely házasságából Katalin leánya származott. Tagja volt a Szeged-Bel-városi Kaszinónak. Az évek folyamán tekintélyes és jól jövedelmező ügyvédi praxist épített ki és számos vállalatnak volt képviselője. 276.

Grünn János (Ada, 1814. ápr. 23.—Budapest, 1874. jún. 9.) nyomdász. Atyja Babits János cs.őrmester, anyja Horváth Veronika, 1821. jan. 29-én Grünn Orbán és neje Knopf Borbála örökbefogadták. Iskoláit Szegeden végezte, gimnáziumot a piaristáknál 1822— 1831-ben és 1829-ben a mesterség elsajátítása végett vándorútra indulva Bécsben a Strasser nyomdában, majd Pesten a Trattner és Károlyi officinában tökéletesítette tudását. Fogadott atyjának szabadalomlevele szerint annak műhelyét halála után csak örökösei, vagy fiutódai örökölhették. Végrendelete szerint utóbbiak csak 22. életévük elérése után. Amikor tehát 1835-ben Szegedre visszatért, ahol személyes ügyei felett eddig Götz János gyámkodott, a nyomdaüzemet pedig sógora Beiméi József, illetve annak rendelkezése alapján Konrád Keresztély, a korábbi nyomdai faktor vezette, folyamodnia kellett örökösi minőségének elismerése iránt. Mivel érdeke Konrádéval ellentétbe került, csak hosszú harc után sikerült jogait a nyomdára elismertetni és Konrádot annak átadására kényszeríteni. Hamarosan kitűnő szakembernek bizonyult és az üzemet rohamosan fejlesztette. Számos ismert szerző munkáját nyomatta ki és pl. 1843-ban Táncsics (Stancsics) Mihállyal is tárgyalt Iparosok Naptára című munkájának kiadásáról, nem rajta múlott, hogy ez nem jelenhetett meg. 1836-ban könyvkereskedés nyitására nyer engedélyt, 1845-ben kőnyomdát kíván felállítani, amelyre az engedélyt 1847-ben nyeri el, de nem engedélyezik — a kívánsága szerinti— országgyűlési irományok kinyomtatását, hanem csak műipari, mezőgazdasági és kereskedelmi jellegű nyomtatványok előállítását. 1839-ben már a nagy adózók között szerepel, több segéddel dolgozik és évente több tucatnyi kiadványa jelenik meg. 1847-ben hét segédet és két inast foglalkoztatott. 1836-ban könyvesboltot és 1846-ban papír- és írószerkereskedést nyitott. 1848-ban városi képviselővé választották. 1849-ben két városi lap előállítója. A szegedi palánki IV. gyalog nemzetőr század főhadnagya és a forradalom propagálója röpirataival. Nyomdáját 1856-ig vezette. Szegeden 1837. okt. 4-én kötött házasságot Götz Julianna Karolinával, mely házasságából Anna Margit és Julianna Emília gyermekei származtak. 15, 59, 65, 247/7, 247/7,296/7.

Grünn Jánosné 1. Götz Julianna Karolina. 82, 247/7.

Grünn Orbán Fülöp (Komárom, 1765. ?— Szeged, 1828. jan. 24.) nyomdász. Anyja talán Geyger, vagy Gayer. Iskolái elvégzése után a nyomdaiparban helyezkedett el. Tanuló évei után segédként vándorútra indult és Bécsben Schmidt Antalnál dolgozott faktorként. Itt tehetett szert nyomdafelszerelésre, melyet magával hozva Szegedre itt nyomda létesítésére kért (1801) és kapott (1802) szabadalom levelet (okt. 12). Hamarosan megszerzi a Nagy piac (ma Széchenyi) téren a Schwörtz-féle házat és ebben, illetőleg ennek helyén épült — ma is álló — házban, a Grünn Orbán házban rendezi be nyomdaüzemét. Szeged város beveszi polgárai közé és hamarosan választott polgár. 1826-ban végrendelkezik fogadott fia javára. Neje Knopf (Knöpf) Borbála, kitől talán Antal fia származott. Az egyik leánya Beiméi József nyomdász neje lesz, kinek férje a Grünn Orbán végrendeletének végrehajtója. Borbála Eleonóra örökbefogadott leánya Konrád Keresztély nyomdász-faktor felesége. Fia úgy látszik korán elhalt. Hatvanhárom évet élt. 15,65,83.

Gugánovics László (Bács megye?, 1865. ?—?) gödri(?). Horvátországi nemes családból származik. A család egyik tagja még Mária Terézia alatt, későbbi tagja I. Lipóttól kapott nemességet. Bács megyébe származott és ott elterjedt család sarja, melynek Kunbaján volt birtokadománya. 1889-ben lép az államvasutak szolgálatába és ettől kezdve a MÁV Üzletvezetőségnél Szegeden találjuk a számosztályon számtisztként. 1905-ben előjegyzi Jászai Géza plébániatörténeti könyvét. 1906-ban ugyanazon munkahelyen ellenőr, és 1915-ben főellenőr. 1908-ban a jubileumi érdemkereszt tulajdonosa. 1929-ben — mint MÁV főellenőr nyugállományban él Szegeden. Talán nős volt. 1911-ben szegedi háztulajdonos. MÁV ellenőr, Zsinagóga — ma Bolyay János — út 10. sz. a. lakos. Leánya lehetett zsomolyai Gugánovics Szilárdka, ki vitéz Nagy Géza honvéd ezredes neje lett, és Margit, kit Nagy László vett feleségül. 276.

Gurgl Mihály. 1836-ban a hódmezővásárhelyi ág. h. ev. egyházközösség leányegyházának megalapításán fáradozik Szegeden. Szeged város bevett polgára. 1848-ban a Szeged-Palánk kerület választott városi képviselője. Az ág. h. ev. egyházközösség egyik alapító tagja (1847). A később a Tisza Lajos körút 43. számot viselő telken állott földszintes épület tulajdonosa. Házát 1829-ben az akkor alakuló Szegedi Társalkodó Egylet — későbbi nevén Szeged-Belvárosi Kaszinó — bérli, majd pedig ennek újabb helységbe átköltözése után házában a „Szegedi Asztalos Társulat" rendezi be műhelyét és elárusító helységét. Egyházi tanácsnok. Egyike azoknak, akik az egyházközösség megbízásából meghívják Szegedre az első ág. h. ev. felekezeti tanítót. Neve Gur-gely és Gurgel írásmóddal is szerepel. 1860-ban még adózik. 21, 21, 21, 22, 27—8.

Guyon Richárd (Walcot, 1813. mára 13.—Hárem Iszkeleszi, 1856. okt. 12.) de Beaufré de Geis de Pam-pellonne grófja (francia), angol főnemes=Esquire. Jean angol királyi haditengerész-kapitány és neje De Beaufré Erzsébet francia nő fia. Francia nemes hugenotta családból származik, melynek tagja — ükatyja — vándorolt ki az üldözések elől a 17. század vége felé Angliába. Protestánsként született az angliai Bath város közelében. Iskoláit Angliában végezte. Atyja hivatását követni nem kívánta s nem lévén Angliában számottevő szárazföldi haderő, jelentkezett a Portugáliába induló angol légióba, melynek keretében Dom Petro szolgálatában Dom Mi-guel ellen harcolt 16 évesen. A légió feloszlatása után 1832-ben az osztrák császári hadseregbe jelentkezik felvételre, ahol kadettként a 2. számú — József Antal főherceg-nádorról nevezett — huszárezredbe osztják be, melynek ez időben miháldi Splény Ignác báró volt az ezredtulajdonosa. A kor szokását követve megvásárolja 4000 Ft-ért egy nyugalomba vonulni készülő hadnagy megüresedő helyét, majd főhadnaggyá lép elő és ekkor — 1840. szept. 10-én — kilép a hadseregből. Kibérel a Bars megyei Csatán egy kincstári birtokot és azon gazdálkodik. Apósa halála után pedig átveszi felesége öröklött birtokának gazdasági irányítását. Az 1848-as események során Pestre megy és ott szept. 15-én az önkéntes nemzetőrség zászlóaljparancsnoka lesz őrnagyi rangban. Példa nélkül álló bátorsága hamar rátereli a figyelmet és már ez év novemberében ezredessé lép elő és a feldunai hadsereg hadosztályparancsnoka lesz. 1849. márc. 9-én mellére tűzik a II. oszt. katonai érdemjelet. Márc. 15-én pedig kinevezik tábornokká. Komárom várparancsnoka lesz. Majd 1849. júl .13-án átveszi a 4. hadtest parancsnokságát. Több szegedi szolgál alatta. Temerinben parancsot kap, hogy Adára menjen, majd pedig, hogy a szegedi sáncok védelmére Szeged alá vonuljon. Júl 29-én érkezik hadtestével Szegedre és megy át Dorozsmára, hogy a sáncok és a kecskeméti úti erődítményeinek védelmét átvegye és megszervezze. Csapatait Szegeden Kossuthtal az élen ünnepélyesen fogadják, csak éppen élelmezésükről feledkeznek meg, ami Guyont annyira felháborítja, hogy a város polgármesterét és főkapitányát őrizetbe véteti és azok csak Kossuth személyes közbenjárására szabadulnak. Hamarosan megérkeznek a császári csapatok és Dembinszky visszavonulást rendel el s ennek során Guyont Gyálára rendeli. Ez nyilván nem nagyon tetszhetett a hadseregparancsnoknak, mert oly „nyu-gottan" vonul vissza, hogy végül csak huszárjai vágják ki az ellenség átkarolásából. Már csak Temesvárnál kerül ütközetbe és ő jelenti a csatavesztést. Bem vezérkari főnöke. Lúgoson még megkísérli a szétvert csapatok sorainak újrarendezését, de ezt a tömeges szökések megakadályozzák. Erre megkezdi menekülését a Vaskapu szoroson át, előbb Morulra megy, ahol az oláhok által fogva tartott Kmetthyéket szabadítja ki és velük együtt lép török földre. Kossuth Viddinben altábornagy-gyá lépteti elő. Majd a török hadsereg kötelékébe lép, ahol híre szívélyes fogadtatást biztosit részére és megbízatásának nem szabják előfeltételül a mohamedán hitre térését. Tábornokként vesz részt az oroszok elleni harcokban, majd visszahívják és nyugállományba helyezik. Isztambulban telepszik le, ahol ételmérgezés következtében hal meg. A scutari angol temetőben fekszik, sírját a Márvány-tenger partján emlékkő őrzi. Hegyesen emléktábla hirdeti nevét, Budapesten pedig utca. Páty-on 1838. nov. 22-én köt házasságot ezredparancsnoka leányával, miháldi Splény Máriával, kitől Marianne, Viktor és Edgár gyermekei származtak. Felesége révén magyar honos földbirtokos. 102.

Gyöngyössy Alajos (?—Budapest, 1887. jan. 9.) gyöngyösi nemes. 1871-ig: Gamperl. Pesti kereskedő családból származik. Iskolái elvégzése után feltehetően egyetemet végzett Budán és ezt követően közigazgatási pályára lépett. Pest város tanácsnoka. A provizórium alatt 1856. jan. 3-án kinevezik Szeged város polgármesterévé. Igyekezett kapcsolatba kerülni Szeged társadalmával. 1857. máj. 24-én ő fogadja Szegedre látogató császári párt. A Nagy piacot — a mai Széchenyi teret — ő rendeztéti, ő ültetteti be a mai Korzón álló platánsor elődjét, a gesztenye sort a Gamperl-sétá-nyon. 1860. máj. 15-én az ő javaslatára nevezik el a teret Széchenyi térnek. 1860. dec. 11-én Hódmezővásárhelyen megnyitja a megye újrarendezése érdekében összehívott értekezletet, de az októberi diploma után megválik Szegedtől és visszatér eredeti állásába. 1867—8. években Pest város polgármestere. Pest díszpolgára, majd helyettes főpolgármestere. 1871. júl. 22-én magyar nemesi rangra emelik és szept. 16-án királyi engedéllyel családi nevét „Gyön-gyössy"-re változtatja. A Szeged-Belvárosi Kaszinó újjászervezője, tagja és 1858-ban elnöke, mely tisztségéről 1860-ban lemond. 87, 87, 87, 87, 87, 90, 92, 97, 252/117, 268.

György, szent (i. u. Lydday, ?—Diospolis, i. u. 303. ápr. 23.). Rendelkezésre álló adataink legendába ve-szőek. Lyddában, más nevén Diospolisban született. Anyja Alexandra. Kappadokiai nemes család hercege volt, nagy földbirtokkal rendelkezett, melyről testvérei javára lemondott és római katonai szolgálatba állt. Keresztény volt. Tehetsége révén gyorsan haladt előre és Diocletiánus alatt magas tiszti rangot érve el a császár környezetéhez tartozott. Amikor i. u. 303-ban a császár a keresztények üldözését rendelte el, kegyetlenségéért megrótta. Diocletináus megkísérelte jobb belátásra és vallása elhagyására bírni, s amikor ez nem sikerült, lefejeztette. A keleti egyház szentként tiszteli. A nyugati egyházban, kellő adatok hiányában újabban törölték a szentek sorából, de tisztelete változatlanul erős nyugaton is. A mohamedánoknál is nagy tiszteletben áll. Anglia védőszentje és az orosz birodalomnak annak idején címeralakját adta. A szegedi szíjjártók, nyergesek és csiszárok céhének patrónusa volt. Szeged-Felsővároson, melyet eredetileg Felsősziget, Asszonyfalva néven emlegettek már talán a XI. sz.-ban temploma volt, patrociniu-ma, később plébániája. Emlékét korábban a Szent György utca és még ma is a Szent György tér őrzi. A Rerrich Béla téren áll Kolozsvári Márton és György világhírű Szent György lovasszobrának másolata. A szegedi népi hiedelemvilágnak ismert és tisztelt alakja volt. Palesztinában érte a halál. 20, 97, 248/13.

György Vilmos (Ikland, 1869. máj. 3.—Budapest, 1962. dec. 26.) Torda-Aranyos megyei születésű. Középiskoláit Nagyenyeden végezte, majd a nagyváradi jogakadémián képezte tovább magát. Ennek abszolválása után posta- és távírda-tanfolyamot végzett, majd a m. k. posta szolgálatába lépett. 1897-ben postafogalmazó Temesváron. Itt továbbszolgálva 1914-ben postatanácsos, 1918-ban postaigazgatóságiigazgató, 1919-ben főigazgató. A megszállás alatt az ellenállók élére áll, majd menekülni kénytelen. Magyarország javára optál és az ekkor szervezett szegedi m. kir. Postaigazgatóságra nyer beosztást vezetőként. 1927-ben posta kerületi főigazgató. Élénk részt vesz a város társadalmi életében. A Szeged-Belvárosi Kaszinó választmányi tagja. 1930-ban nyugdíjazzák. Házasságra lépett Zaida Erzsébettel, kitől Vilmos fia származott (t 1902). 272, 276.

Gyura Árpád (Szeged, ?—?) dezseri. Valószínűleg trencsénmegyei család ivadéka. Középiskolái elvégzése után a Ludovika Akadémia hallgatója lesz, ahol 1894-ben hadapródőrmesterré avatják és a lovassághoz nyer beosztást. Pályáján előrehaladva 1929-ben Szegeden találjuk mint nyugállományú m. k. huszárezredest. A Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja. Neje Jenéi Blanka. 276.

Gyurcsó József mérnök. Középiskolái elvégzése után az erdészetnél helyezkedik el. 1899-ben a tordai m. k. erdőgondnokség gyakornoka. 1900-ban uo. erdészjelölt. 1901-ben ideiglenes vezető, 1906-ban vezető erdész. 1908-ban a polgári jubileumi kereszt tulajdonosa. Időközben elvégzi a Selmecbányái bányászati és erdészeti főiskolát és mérnöki oklevelet szerez. 1909-ben főerdész, 1910-ben pedig erdőmérnök. Az első világháború után Magyarország javára optált és 1927-ben az egri m. kir. Erdőhivatal vezetője, erdőtanácsos. 1929-ben ugyanezen beosztásban a szegedi m. kir. Erdőhivatal vezetője. Itt megy nyugdíjba.. A Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja. 276.

Gyuritza Sándor (Makó, 1859. ?—Szeged, 1936. nov. 10.) orvos. Sándor gyógyszerész és neje Horváth Terézia fia. Iskoláit feltehetően Makón és Szegeden végezte és itt a Dugonics András gimnáziumban tett érettségi vizsgát (1878). Ezt követően a bécsi tudományegyetem orvosi fakultására iratkozott be és 1890-ben itt avatták az összes orvostudományok doktorává. Ezután Szegeden telepedett meg és Szeged sz. kir. város körzeti orvosa lett. 1900-ban a város törvényhatósági bizottságának tagja. Ez évben részt vesz egy Vene-ziába induló zarándoklaton, hogy meglátogassák Szent Gellért sírját. 1903-ban tagja a Szeged rókusi templomépítő bizottságnak és részt vesz a Szeged rókusi plébánia 100 éves fennállása ünnepét előkészítő bizottságban. 1908-ban a polgári jubileumi kereszt tulajdonosa lesz. Szegeden Rudolf (ma Roosevelt) tér 14. sz. a. lakott és folytatott orvosi magángyakorlatot. Neves műgyűjtő. 1901-től a szegedi róm. kat. Tanítóképző Intézet tanára. 1902-től a szegedi m. kir. törvényszék törvényszéki orvosa. 1905-től a szegedi m. kir. Állami Gyermekmenhely teleporvosa. 1910-ben a Délmagyarországi Közművelődési Egyesület igazgató tanácsának tagja. 1911-ben a szegedi MÁV Üzletvezetőség orvosi tanácsadója. Csongrád megye tb. tiszti főorvosa. 1927-ben a MÁV szegedi Üzletigazgatóságának főfelügyelő-főorvosa. Szeged város tb. tiszti főorvosa. 1930 körül nyugalomba vonul. Szegeden 1895. aug. 27-én köt házasságot buksi Janky Klárával, mely házasságából Mártha és Magda Mária Magdolna leánya született. A Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja volt. Hetvenhat évesen halt meg. 276.

 

 

   
Előző fejezet Következő fejezet