Előző fejezet Következő fejezet

H

 

Haader Pál (Fokszabadi, 1796. ?—Székesfehérvár, 1867. jún. 5.) ügyvéd. Atyja talán Pál veszprémi káptalani bérlő és árendás. Középiskolái elvégzése után feltehetően a pestbudai tudományegyetem állam- és jogtudományi karára iratkozott be, ahonnan szigorlatai letétele után ügyvédjelölti gyakorlatra ment, majd pedig Pesten ügyvédi vizsgát tett. Visszamegy Székesfehérvárra, ahol ügyvédi gyakorlatot kezd. 1836. febr. 29-én megválasztják a város polgármesterévé. A következő 1841. nov. 22.iki tisztújításon újraválasztják. Azonban meghívást kap a Büntető Törvénykönyv kidolgozására kiküldött bizottságba (1840: V. te. 2. .) és emiatt Pest-Budára költözik átmenetileg. De hamarosan visszatér és egy év múlva ismét a város főbírája. Úgy látszik baráti viszony fűzhette a szegedi Szilber (később Bérczy) Antal városi polg.mester és követtársához, mert feltehetően azonos annak Paulina Antónia nevű leányának keresztatyjával, kinek keresztelőjén Szegeden 1843. jan. 8-án jelen volt. 1845-ben beszédben köszönti beiktatása alkalmából Marich István Dávid főispánt s beszéde nyomtatásban is megjelenik. 1846. aug. 20-án ismét főbíróvá választják és 1848. máj. 11-én a város polgármestere lesz. Egyben annak országgyűlési követe is. Tagja annak az országgyűlési nagybizottságnak, amelyben a szegedi Aigner (később Rengey Ferdinánd is a király elé járult. Ez évben folyamodik családi nevének megváltoztathatása iránt és 1849. máj. 26-án kap engedélyt a „Hadhalmi" név használatára (Hathalmi írásmóddal is). Világos után azonban hatálytalanítják e határozatot és ő nem használja tovább e nevet. Mint kompromittált ellene is eljárás indul és rövid ideig a Neugebáude lakója. Úgy látszik elhagyja Székesfehérvárt és Szegedre jön, ahol a környéken gazdatiszti állást vállal (1859). 1859. márc. 1-én a már említett Szilber család másik leányának Igaz László földbirtokossal kötött házasságánál, mint „Sp. D. C. R. Judicii Szegediensis assessor" násznagy. 1860. febr. 7-én Pillich Istyán bírótársának Vékes Emíliával kötött házasságánál szerepel tanúként. Ugyanezen évben tagja lesz a Sze-ged-Belvárosi Kaszinónak, később annak választmányi tagja. 1865. szept. 17-én azonban ismét Székesfehérvárott van, ahol előbb helyettes, majd rendes polgármesterré választják, s ez állásában marad haláláig. 1830. okt. 18-án Koller Erzsébettel kötött házasságából Adelhaid, majd Koller Jozefával kötöttből Pál gyermeke származott. Hetvenegy évet élt. 90. Haar Alfréd (Budapest, 1885. okt. 11.—Szeged, 1933. márc. 16.) matematikus. Ignác bornagykereskedő és takarékpénztári igazgatósági elnök, valamint neje Fuchs Emma fia. Iskoláit Budapesten végezte, majd beiratkozott a József Műegyetemre, ahol vegyészmérnöknek készült. Azonban hamarosan meggondolta magát és átiratkozott a budapesti tudományegyetem természettudományi fakultására, ahol 1903—1904. években hallgatta az előadásokat, azután pedig tanulmányait Göttingenben folytatta az egyetemen. Itt nyert doktori oklevelet 1909-ben. Az egyetem keretében dolgozott tovább, ahol magántanárrá habilitálták. Ezt követően Zürichbe hívták helyettes tanárnak. Időközben külföldi oklevelét Magyarországon nosztrifikáltatta. Ekkor a Kolozsvári Ferenc József tudományegyetem nyilvános rendk. tanárává nevezték ki. 1917-ben pedig az egyetemnek nyilvános rendes tanára lett. Több külföldi egyetemnek volt vendégelőadója. Kutatásai és dolgozatai európai hírt szereztek számára. Amikor a trianoni béke után az egyetemnek el kellett hagynia Kolozsvárt és Szegeden kapott új otthont, követte azt és Szegeden telepedett meg. Itt Horváth Mihály u. 6. sz. a. lakott. Haláláig tanszékvezető egyetemi tanárként működött. Tagja volt az egyetemi sajtóbizottságnak, az állandó fegyelmi bizottságnak. A m. kir. állami középiskolai tanárvizsgáló bizottság tagja, a m. kir. középiskolai tanárképző intézet tanára. Kari dékán, majd prodekán. A M. Tudományos Akadémia levelező tagja. A Szeged-Bel-városi Kaszinó tagja. Nőtlen, gyermektelen. Nevét a Szegedi Dóm téri Nemzeti Emlékcsarnokban elhelyezett tábla örökít meg (Borsos Miklós alkotása). Munkáit összegyűjtötték és Szőkefalvi-Nagy Béla sajtó alá rendezésében Budapesten 1959-ben kiadták. A budapesti rákoskeresztúri temetőben helyezték örök nyugalomra. Móra Ferenc írt róla megemlékezést „Frédi" címen. 276.

Habi Erzsébet (Szeged, 1814. ?—Szeged, 1838. aug. 24.) talán József és neje Pongrátz Terézia leánya. Szegeden 1837. máj. 15-én lép házasságra Skultéty András akkori városi Írnokkal (1. alább), kitől Mária leánya született. Czímer név nélkül mint Skultéty első nejét említi. Huszonnégy évet élt. 129.

Hadasy János (Magyarkanizsa, 1821. ?— Szeged, 1867. máj. 26.) 1861-ig: Kriegler. Iskolái elvégzése után közigazgatási pályára lép és Szegeden telepedik le. Városi adószedő 1859-ben és a Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja. 1861-ben megváltoztatja családi nevét. 1867-ben vizsgálat indul ellene és mint városi fő-adószedő, a mutatkozó hiány miatt gyanú alá kerül, nem tudta elviselni és önként vet véget életének. Halála után derül ki, hogy a hiány jelentéktelen. Neje Piukovics Erzsébet, kitől Júlia és talán Rozália gyermeke származott. Czímer személyét megkérdőjelezi. Negyvenhat évesen halt meg. 90.

Haday Ferenc (Nagyszombat, 1812. ?—Szeged, 1862. ápr. 20.) 1861-ig: Hayd. (Haidt, Haydt, Heit, Heyd.) Iskoláit szülőhelyén végezte. Majd Budapesten a Pázmány Péter Tudományegyetem orvosi karára kérte felvételét, ahol 1836-ban avatták az összes orvostudományok doktorává. Kikerülve az egyetemről Pesten kezd orvosi gyakorlatot és egyben „sebészeket orvosi gyakorlatra tanító segéd". Szemorvos. 1846-ban Szegedre jön és a város szolgálatába szegődve a kórház orvosa lesz. Ezen állásban működik haláláig. 1861-ben családi nevét megváltoztatja. A Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja. Szegeden 1849. febr. 12-én kötött házasságot Osztróvszky Franciskával, kitől Etelke Leopoldina Mária Ter. Anna, Franciska, Ferenc és Kornélia gyermekei származtak. Változtatott családi nevét Czímer egy helyen (90) tévesen „Hadadi"-ként írja. Negyvenkilenc évesen hunyt el. 90, 116, 120, 255/207, 296/207.

Haday Ferencné 1.: Osztróvszky Franciska. 255/207.

Haday Kornélia (Szeged, 1853. okt. 12.— Szeged, 1925. okt. 7.) Nelly. Ferenc orvos és neje Osztróvszky Franciska leánya. Iskoláit Szegeden végezte. Gondos nevelésben részesült. Olvasott, művelt nő. Már fiatal leányként szerepel egy Tompa költeménnyel a Szeged-Belvárosi Kaszinó hangverseny-rendezvényén. Erről értesülve Tompa Mihály arcképével ajándékozza meg. Szegeden 1881. máj. 15-én köt házasságot Kovács József (1. ott) budapesti, majd szegedi orvossal. Gyermekei Kornélia, s ennek korai elhalálozása után ismét Kornélia, Mária és Kálmán. 120.

Hadfy Károly (Nagybecskerek?, 1869. ? Szeged, 1941. január 21.) Döme ügyvéd a Hadzsits család ama tagjának, aki nevét Had-fy-ra változtatta és neje Hertelendy Hermina fia. Iskolái végeztével feltehetően jogot hallgatott talán Kolozsváron és azután közigazgatási pályára lép. 1893-ban Torontál megye közigazgatási gyakornoka, majd Nagyszentmiklóson szolgabíró, illetve főszolgabíró, mely állasában marad 1919-ig. Itt mintagazdaságot létesít 403 holdon, ahol felesége baromfi-farmot tart fenn, mely hírre tesz szert. Az első világháború után Nagyszentmiklós Románia területéhez csatoltatott és Hadfy ekkor kénytelen volt lakhelyét elhagyni, Magyarország javára optálni. Szegedre jön, ahol 1929-ben mint nyugalmazott főszolgabíró telepedig meg. A Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja, neje Bayer Anna. Szegeden Lechner tér 2. sz. a. lakott, amikor 72 évesen meghalt. 276.

Hadik András (Csallóköz v. Kőszeg, 1710. okt. 16.— Bécs, 1790. márc. 12.) futaki gróf. Felvidéki kisnemesi családból származott. Mihály huszárkapitány és neje Hardy Franciska fia. Iskoláit a jezsuitáknál, Kőszegen végezte. Papnak készült, de atyja tanácsának engedve katonai pályára lép. 1730-ban zászlósként (kornett) belép a Ghillanyi (talán 6.) huszárezredbe. 1732-ben átkerül a Dessewffy Imréről nevezett 8. huszárezredhez, amelyben a rajnai hadjárat és a phillipsburgi ütközet után 1736-ban kapitánnyá lép elő. Részt vesz a török háborúkban. 1742-ben átkerül az akkor Beleznayról nevezett 10. huszárezredbe alezredesként, ahol 1744-ben ezredes, 1747-ben pedig tábornok. 1753-ban egy később 1767-ben redukált huszárezred tulajdonosa. 1756-ban altábornagy lesz és a következő évben elfoglalja és megsarcolja Berlint. Ekkor felveszik a Mária Terézia katonai rend kötelékébe, annak nagykereszteseként. 1758-ban lovassági tábornok. 1760-ban a német birodalmi császári hadsereg ideiglenes főparancsnoka, majd 1762—1763-ban a sziléziai császári fősereg parancsnoka. Ekkor magyar grófi rangra emelik. (1763. I. 20.) Királyi adományul kapja Futakot és Csernovicot. Budavár parancsnoka. 1764-ben Erdély kormányzója. 1769-ben az illyr kongresszus királyi biztosa. 1772-ben — Lengyelország felosztásakor — az Ausztriához csatolt terület átvevője és lengyelországi császári hadsereg fővezére. Galícia és Lodoméria kormányzója. 1774-től a bécsi főhaditanács elnöke. Tábornagy. V. b. t. tanácsos. 21 csatában harcolt. 1776-ban Bács megye főispánja. 1777. ápr. 4-én római birodalmi szabad gróf lesz. 1789-ben a török elleni harcban, mint a haderő fővezére, megsebesül, mire kímélése érdekében felmentik és futaki birtokára vonul vissza. Ezredtulajdonosi idejében Szeged sz. kir. város 30 lovast küld az ezredébe. Neje Lichnovszky Franciska hercegnő, kitől Mária Jozefa, János, Károly és András gyermekei származtak. Futakon temették. Iratai a Lu-dovika Akadémia őrizetébe kerültek. 1920 után a 4. m. k. honvéd huszárezred felvette nevét. Czímer a Bihari János által szerzett „Hadik oberster nótája", és a „Huszárverbunkos" elmen ismert szerzemények révén említi nevét. Unokája Gusztáv 1848—1849-ben a déli hadtest parancsnoka és részt vesz a Szeged környéki csatákban. 148.

Haggenmacher Henrik. Svájci eredetű családból való. Serfőző gyáriparos. Feltehetően Henrik sörgyáros és neje fia. Iskoláit talán Budapesten végezte. 1911-ben már a Haggenmacher Kőbányai és Budafoki Sörgyár igazgatóságának elnöke. 1912-ben továbbá a Kőbányai Malátagyárt Rt. igazgatóságának tagja. A Magyar Áruforgalmi Statisztikai Állami Értékmegállapító Bizottság tagja. 1914-ben sörgyáros és a Vámügyi Tanács kinevezett tagja. Ez évben a Haggenmacher Rt.-nek már csak igazgatósági tagja. 1929-ben dec. 3-án Belgium tb. konzulja. 1932-ben a Magyar Országos Takarékpénztár igazgatósági tagja. 1937-ben a Budapesti Nemzetközi Vásár végrehajtó bizottságának tagja. 1941-ben a Magyar Gyáriparosok Országos Szövetségének elnöke. 1933-ban a Dreher—Haggenmacher Első Magyar Részvényserfőzde Rt. vezérigazgatója. A Magyar _Nemzeti Bank főtanácsának rendes tagja. Ő hozta létre Szegeden a gyár sörraktárát és sörözőjét, amely 1927-től Kelemen u. 3. sz. alatt ;,Hági" étterem és sörcsarnok, cégszöveggel. Állami vállalatként ma is üzemel. Neje rozsnyói Pékár Marianna. A „Hági" cégszöveg a családnév rövidítése. 99.

Hajnal István (Szeged, 1886. nov. 19.—Szeged, 1961. dec. 23.) ügyvéd. István iparos és háztulajdonos, valamint felesége Ábrahám Rozália fia. Iskoláit Szegeden, középiskoláit a piarista főgimnáziumban végezte, ahol 1904. szept. 16-án tett érettségi vizsgálatot. Ezután beiratkozott a m. kir. Ferenc József tudományegyetem jog- és államtudományi karára Kolozsváron joghallgatóként. 1909. jún. l-jén itt nyert abszolutóriumot. Közben 1907—1908. évben egyéves önkéntesként szolgált és tiszti vizsgát tett a szegedi 46. gyalogezredben. 1909. jún. 25-én áll I. jogtudományi szigorlatra és ezt követően megkezdi gyakorlati éveit ügyvédjelöltként különböző szegedi ügyvédi irodákban. 1910. jún. 26-án az egyetem jogi doktorrá fogadja. 1911-ben bevonul az ezredéhez fegyvergyakorlatra és leszereléskor tartalékos hadnagy. Marosvásárhelyen 1913. febr. l-jén tesz ügyvédi vizsgát és diplomájának a Szegedi Ügyvédi Kamaránál e hó 20-án történt bemutatásakor Szeged székhellyel felveszik az ügyvédi lajstromba. Ügyvédi irodáját Széchenyi tér 8. sz. a. nyitja meg. Az első világháborúban annak kezdetétől szolgálatot teljesít először a déli, majd az északi hadszintéren, ahol 1914. szept. 8-án megsebesül és kórházi ápolásba kerül. Felépülése után előbb ismét az orosz, majd az olaszoknak a háborúba történt belépése után, az olasz fronton küzd, ahol Karinthiában az 5. század parancsnoka. Itt újból megsebesül, de most tábori kórházba kerül. 1915 augusztusában tartalékos főhadnagy. 1916-ban menetszazad-parancsnokaként vesz részt az V—X. isonzói csatában. 1916. dec. 2-án ismét megsebesül, de négy hét múlva újból a tűzvonalban találjuk. Hosszú frontszolgálatrára tekintettel 1917 februárjában pótzászlóaljhoz osztják be Gyulafehérvárra ezredparancsokként. Ez év decemberében megint menetszázad-parancsnokként viszi alakulatát az olasz frontra. Az összeomláskor mint több hadiékítményes kitüntetés tulajdonosa szerel le. Hazatérve itt az őszirózsás forradalom várja. Bekapcsolódik a szervezkedő ellenforradalomba. 1919-ben a Szegedi Ügyvédi Kamara meghívott titkára, mely állásában az egymást követő tisztújításokon át 1937-ig megmarad. Közben tartalékos százados lesz. Társasági, közéleti ember. A Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja. 1924. dec. 9-én ő is hozzájárul 10 000 koronával a kaszinói Széchenyiserleghez. 1927-ben a Mezőgazdasági Munkásvédő Iroda tagja Csongrád megyében. Szeged város törvényhatósági bizottságának tagja (1838). Városi tb. tiszti főügyész. A Vitézi Szék ügyésze. Honvédségi védő. 1945-ben az igazolási eljárás során nem igazolják. Szegeden családja körében visszavonultan él. Itt kötött házasságot Pálfy Piroskával, mely házasságából Piroska és — a második világháborúban elesett fia — István született. Szegeden Tanácsköztársaság útja 8. sz. alatt lakott. 220, 232, 276.

Halász Gyula. Iskolái elvégzése után közigazgatási pályára lép és a pénzügyi igazgatásban helyezkedik el. 1905-ben Szegeden adóhivatalnok. 1906-tól zilahi adóhivatali ellenőr. 1909—1912-ben adóhivatali ellenőr Makón, 1913—1914-ben adópénztárnok Petrozsény-ban. 1927-ben állampénztári főtanácsos Szegeden, 1929-ben pedig itt mint állampénztári igazgató megy nyugdíjba. A Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja. Szegeden háztulajdonos és a Baktói kiskertek 163. sz. a. kis földbirtoka van. Itt is lakik. Családi viszonyai nem ismeretesek. 1930-ban mint nyugalmazott állampénztári igazgató Szegeden Horthy Miklós u. 22. sz. a. lakott. Ugyanezen a néven és ugyanott 1933-ban egy nyűg. iskolaigazgató lakott, ami vagy elírás, vagy rokon. 276.

Halász Károly rendőrkapitány. Iskolái elvégzése után feltehetően a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem jog- és államtudományi karának lett hallgatója, ahol az államtudományok doktorává avatták (1928). Az államrendőrség kötelékében helyezkedett el és 1927-ben Szegeden m. kir. államrendőrségi kapitánysági lőkösházai rendőrkapitány. 1929-től Szegeden szolgált. A Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja. 1934-ben eljárás indul ellene jelentéktelennek látszó ügyből kifolyólag. 1937-ben a békéscsabai rendőrkapitánysághoz osztják be vezetőhelyettesnek. 1941-ben a kecskeméti rendőrkapitányságon rendőrtanácsos. 1943-tól a kiskunhalasi rendőrkapitányság vezetője. 276.

Haller Ferenc (?, 1805.—Nagyvárad, 1867. ápr. 28.) hallerkői gróf. A család magyar vonalának kapjoni ágából származik. János gróf huszárkapitány és neje Fáy Konstancia grófnő fia. A család magyar ágazata a német hangzású „hallerstein" nemesi előnév magyar fordítását, a „hallerkői"-t használta. Iskolái elvégzése után feltehetően egyetemet, teológiát végzett és a nagyváradi klérus tagja lett. Nagyváradi kanonok. Az 1847—1848-as utolsó rendi országgyűlés tagja és azon magát a szegedi Fodor István (1. ott) útján képviseltette, ki ott mint „ablegatus absentius"-a lépett fel. Később praepost és krassnai esperes. Egyházi író. A halál 62 éves korában érte. 203.

Halmos Győző (Viktor) Antal Imre (Csákóvá 1886. dec. 13.—Szeged, 1955. ápr. 16.) főszolgabíró. Zwicker Győző és neje Sza-mosy Irén fia. Temes megyében született és iskoláit a piaristáknál Temesváron végezte. A kolozsvári egyetemen végzett a jogi karon. Tanulmányai befejezésével közigazgatásnál gyakornok és Temes megye szolgálatába állt. 1909-ben a dettai járásban, 1911-ben a megye központjában, Temesváron közigazgatási gyakornok. 1914-ben II. oszt. megyei aljegyző, 1918-ban ezen felül tb. főszolgabíró. Trianon után kénytelen elhagyni állomáshelyét, Magyarország javára optál és Szegeden telepszik le. Itt is járási főszolgabíró, szegedi Attila u. 18. sz. a.-i lakos. Bekapcsolódik a város társadalmi életébe. Az első világháborúban honvéd tüzér Temesváron, majd frontszolgálat után tart. főhadnagyként szerel le. Tagja lesz a Szeged-Belvárosi Kaszinónak. 1929-ben mint főszolgabíró megy nyugalomba. Szegeden 1923. júl. 28-án köt házasságot koronghi Ba-gáry Ilonával, kitől László, András és Miklós fia származtak. 1942-ben Szegeden Honvéd tér 3. sz. a. tartott fenn lakást és Szatymazon két és fél hold szőlőn, valamint 6 és fél hold szántón gazdálkodott, özvegye és András fia 1986-ban még a szatymazi házban élt. Szegeden a Belvárosi temetőben, a Bagáry sírboltba temették. Nyugdíjazása után a szegedi Forgalmiadó Hivatal tisztviselője, majd vezetője volt. 276.

Hammerschmidt Andor 1. Hámory András. 71, 88.

Hámory András (?—Szeged, 1872. jan. 24.) előbb Hammerschmidt. Iparos. Iskoláit Szegeden végezte, majd elszegődött tanoncnak, felszabadult segédnek és vándorútja után felvették a szegedi mészáros céh tagjai közé. 1848-ban beáll önkéntes nemzetőrnek a gue-rilla 104-es zászlóaljba hadnagyként. Ugyanez év május 15-én megválasztják Szeged-felsővároson a városi képviselő testületbe képviselőként. 1849. ápr. 3-án részt vesz Szent-Tamás ostromában és a sáncok megrohamozásakor golyótól ajkán megsebesül. Továbbra is a Szeged-felsővárosi I. gyalog nemzetőrszázad hadnagya és hamarosan főhadnaggyá lép elő. 1859-ben a Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja. Bár nevét 1848. óta megszakítás nélkül és továbbra is „Hámory"-nak írja „y"-nal, hivatalosan csak 1861-ben kér és kap engedélyt a „Hámori" név használatára „i" végződéssel. Utónevét rendszeresen Andrásként használja, habár a névváltoztatáskor az „Andor" névforma szerepel. Személyazonossága felől még sem merült fel kétely. Tagja a városi bizottságnak később is. Neje Hentz Terézia, akivel együtt szerepel keresztszülőként a Pillich család valamennyi gyermekének keresztelőjén. Hirtelenül hal meg. Mindvégig mészáros-mesterként működött. 71, 88, 252/120, 296/120.

Hámory Jenő (Győr, 1891. ápr. 6.—Szeged, 1948. júl. 9.) előbb Hergovics. Tanár. Hergo-vits Lajos városi tisztviselő és Huber Anna fia. Iskolái és a pesti egyetem elvégzése után itt tanári oklevelet szerez és 1915-ben állami szolgálatba lép. Először tanárjelöltként, majd he-tyettes-tanárként oktat matematikát és fizikát a szegedi állami főreáliskolában 1915-től. 1917. ápr. 12-től a tanév befejezéséig a szegedi állami főgimnáziumba beosztott helyettes tanár. Az első világháborúban katonai szolgálatot teljesít, megsebesül és egyik karját amputálni kell. 1927-ben a szegedi Baross Gábor Gimnázium rendes tanára, 1942-től pedig a szegedi Baross Gábor gyakorló Gimnáziumban oktat. 1942. júl. 24-étől a szegedi árpádházi Szent Erzsébetről nevezett Leánygimnázium tanára. 1942—1947. években a szegedi gépírás, gyorsírás és szépírástanítókat vizsgáló bizottság tagja. 1946—1947-ben ismét a szegedi állami Baross Gábor gyakorló Gimnáziumban teljesít szolgálatot. A Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja. Kétszer köt házasságot. Első házasságából Rietly Ilonával, melyet Szegeden 1919. nov. 3-án kötött, Jenő fia született. A második házasságot is Szegeden kötötte Zimányi Ilonával, előbb férjezett Bélády Árpádnéval, mely házasságából Éva leánya született. Második nejének első házasságából származó Ilona leányának nevelő apja lett. 276.

Hamza Géza (Budapest, 1859. dec. 8.—Szeged, 1931. okt. 19.) ítélőbíró. A család török származású s hírlik, hogy Hamza bégig vezethető vissza. Márton székesfehérvári tanácsnok és Emmerling Mária fia. Iskoláit Budapesten végezte, majd az ottani tudományegyetem jog és államtudományi karán képezte magát tovább. Abszolutórium és I. jogtudományi szigorlatának letétele után az igazságügy keretében helyezkedik el és először a budapesti Kereskedelmi és Váltótörvényszék joggyakornoka, majd több budapesti bíróságot végigszolgálva 1883-ban a ráckevei járásbíróságon lesz aljegyző. 1886-ban kinevezik kir. törvényszéki bíróvá Szekszárdra. 1895-ben berendelik a kir. ítélőtáblához 1898-ban táblabíróvá. Két évvel később a szegedi kir. Törvényszék elnöke lesz. Ebből az állásból kerül 1910-ben a kolozsvári kir. ítélőtáblához tanácselnöki beosztásba. A kolozsvári Ferenc József tudományegyetem jog- és államtudományi karán a jogtudományi államvizsga bizottság kültagja 1917-ben a pozsonyi kir. ítélőtábla elnöki székébe emelik. Trianon után azonban a Felvidéket annektáló Cseh-Szlovák Köztársaság kiutasítja, Magyarország javára optál és itt megbízzák a szegedi kir. ítélőtábla vezetésével. Ezen állásában éri 1929-ben a nyugdíjazás. Ez alkalomból a II. fizetési csórt, cím és jellegével ruházzák fel, ami ez időben a „nagyméltóságú" címmel jár és egyben „a II. osztályú magyar érdemkereszt és a csillag"-gal tüntetik ki. Neje morvái Zlamál Mária, kitől több gyermeke, köztük György fia született. A Szegedi-Belvárosi Kaszinó választmányi tagja. Temetve az újszegedi temetőben. Kárász u. 14. sz. a. lakott. 276, 276.

Harmsworth Harold Sidney (Hamrstead, London, 1868. ápr. 26.—Hamiltonban a Bermudákon 1940. nov. 26.) lapkiadó. Miniszter. Alfréd ügyvéd (Barrister-et-Law) és neje Mafiet Geraldine Mary fia. Iskoláit Londonban végezte. Bátyjával lapkiadó vállalatot létesít Londonban, melyet hatalmas üzletté fejlesztenek és ennek eredményeként nagy vagyonra tesznek szert. 1910-ben baronet, 1914-ben báron lesz. Támogatja Lloyd George politikáját, választási küzdelmeit, ki később maga mellé veszi és légügyi miniszteri tárcát bíz rá. Amerikába küldi, hogy elérje az Amerikai Egyesült Államok hadbalépését. 1918-ban viscount rangjára emelik „of Hempsted" előnévvel, mikoris Rothermere lordja lesz. Bátyja halála után átveszi a lapkonszern vezetését. A Daily Mail Ltd. igazgatója. Sajtókampányt indít a trianoni békeszerződésnek Magyarországra sérelmes rendelkezéseinek revíziója érdekében. Ez nálunk nagy visszhangot kelt, az irredenta mozgalom élére Rákosi Viktor áll, ki meghívja Rothermeret Magyarországra és odáig megy, hogy kész felajánlani részére a magyar koronát (?). Rothermere először elsőszülött fiát küldi hazánkba, kit a felfűtött közvélemény lelkesen fogad és éltet. 1928-beli útján Szegedet is érinti és atyja nevében 100 000 Ft-nyi összeget juttat a szegedi Ferenc József Tudományegyetemnek. A Felvidék visszacsatolása után maga Rothermere is Magyarországra látogat, de ezt kö-'vetöen nemsokára meghal. Neje Wade Share Mary Lilian, kitől három fia született Harold Alfréd Vivien St. George, Vére és Esmond Cecil. A két idősebb az első világháborúban elesik. Róla volt elnevezve a Rother-mere-telep Szegeden. 233, 234.

Harmsworth Esmond Cecil (London, 1898. máj. 29.— London, 1975. ?) államférfi. Előbbi fia. Iskoláit Londonban és Etonban végezte. 1918-ban a haditengerészet kötelékébe lép, tüzérhadnagy. A trianoni béketárgyalásokon Lloyd George szárnysegédje. Folytatja atyja vállalkozását és az angol lapkiadók szövetségének elnöke lesz. 1919-ben Isle of Thanet választókerület képviselőjeként küldi a parlament alsóházába. Csatlakozik atyjának a trianoni békeszerződés elleni hadjáratához és 1928-ban ellátogat Szegedre is, ahol ünnepélyesen fogadják, az újságokban kétnyelvű üdvözlő szövegek jelennek meg. A Szeged-Belvárosi Kaszinó fáradozásaiért hálairatot intéz hozzá, melyre közvetlen hangú levélben válaszol. Háztulajdonos Londonban, Cannesban. Warwick House nevű kastélyában lakik London St. James-ben. Atyja halála után reá száll a viscounti méltóság és ő lesz immár a II. Rothermere lord. Háromszor köt házasságot. Első neje Redhead Margaret Hunam, kitől egy fia: Vére Harold Esmond és két leánya születik. Elválnak. Második házasságát a korábban férjezett Lady O'Neill Char-terissel köti. Harmadszor nősülve neje Marchison Mary Olvostrom, kitől egy fia született. Az első házasságból született fia örökölte halála után a viscounti címet és lett a III. Lort Rothermere. 233, 234, 234.

Harsányi Elemér (Beregszász, 1868. ?—Szeged, 1945. okt. 1.) Károly, talán rendőrkapitány és Hetey Julianna fia. Talán előbb 1889-ig: Schnitzer és ez esetben Beregszászon 1889-ben változtatta nevét Harsányira. Iskolái elvégzése után a pesti tudományegyetem állam- és jogtudományi karára iratkozott be, ahol az elnyert abszolutórium és I. jogtudományi szigorlat után megkezdte gyakorlati éveit. Később bírói-ügyvédi vizsgát tett. Az igazságügy keretében helyezkedett el, ahol a beregszászi kir. törvényszéknek lett 1893-ban joggyakornoka. Hamarosan Budapestre kerül, ahol a II. ker. kir. járásbíróság aljegyzője 1895-ben. 1896-ban kinevezik Szabadkára a kir. járásbírósághoz albíróvá. Innen 1898-ban átlép az ügyészi státuszba és 1899-től 1907-ig az újvidéki kir. ügyészség alügyésze. A következő évben pedig ugyanott vezető ügyész. 1910-ben átkerül a szegedi kir. ügyészségre, ahol 1915-ben vezető ügyésszé lép elő. 1918-ban főügyészhelyettesi cím és jelleggel ruházzák fel. 1919-ben a forradalom idején erélyesen fellép a sztrájk szervezőivel és résztvevőivel szemben, letartóztatással, őrizetbe vétellel, büntető eljárás kilátásba helyezésével igyekszik a sztrájkot letörni. Az ABC-nek kezdettől fogva aktív tagja s mikor az már idejét múlta és szóba kerül feloszlatása, annak fenntartása érdekében szólal fel. Tagja a Szeged-Belvárosi Kaszinónak. Az ellenforrdadalom konszolidálása után hamarosan nyugdíjazzák. Ezt követően Szegeden él Horthy Miklós — ma Dózsa György — utca 16. sz. a.-i lakásán. Valószínűleg nőtlen maradt. Hetvenhét évesen halt meg. 222, 222, 222, 224, 232, 272, 276.

Harsányi Pál (Székesfehérvár, 1825. ?—?) nemesi származású, talán kis-harsányi és sárospataki előnévvel. Iskoláit feltehetően Székesfehérváron végezte és ezt követően valószínűleg jogot végzett, talán a pesti egyetem jog- és államtudományi karán. A közigazgatásban helyezkedett el. Először Egerben találkozunk vele 1856-ban, ahol szolgabíró. (C. R. circularis iudicii Agriensis coiudex.) 1861-ben Pálffy Móricz altábornagy ez időben Magyarország kormányzója, illetve Petrovics István kir. biztos kinevezi Szeged város főkapitányává, mely állásában megmarad 1867-ig. Ekkor az alkotmányos tisztújításon városi tanácsnoknak jelölik, de mindössze két szavazatot kap és kiesik. 1856. szept. 27-én Szegedfölsővároson házasságot köt Endre Emíliával, Beniczky Endre özvegyével, ki kiskunfélegyházi származású, szeged-felsővárosi lakos. Nyilván ennek tulajdonítható, hogy állásvesztése után is Szegeden maradt és Szeged-felsővároson 1287. sz. a. élt. 1871—1876-ig szegedi kir. törvényszéki bíró. Ezt megelőzően közügyvédként működött Szegeden. Házasságkötésekor 31 éves volt. 109.

Harz János (Szeged, 1852. jún. 24.—?) Hartz, Harcz. Harz Mihály mészáros mester és neje Rieger Anna fia. Iskolái elvégzése után feltehetően gyógyszertárban volt tanuló, majd a pesti tudományegyetem orvoskarán hallgatott előírt gyógyszerészszakos előadásokat és tett mestervizsgát. Ezt követően visszatért Szegedre és megkezdte gyógyszerészsegédi gyakorlatát. Később végzett és minősített gyógyszerészként dolgozhatott szegedi gyógyszerészek patikáiban. 1878-ban folyamodik gyógyszertár létesíthetése iránt, de kérelmét elutasítják. A Szeged-Belvárosi Kaszinó és a Szegedi Csónakázó Egylet tagja. A szegedi 1879-es árvíz idején részt vesz a mentési munkálatokban. Bár nem kizárt, hogy azonos a később Pestlőrincen gyógyszertárt fenntartó egyénnel, 1887-ben még itt Szegeden szerepel gyógyszerészként. Szegeden 1878. máj. 25-én kötött házasságot édesanyja rokonával, Porgányi Irénnel, mely kötelékből János Mihály László fia és Irén Borbála Etelka leánya származtak. Szegeden Palánk 212. sz. a. lakott. 90, 155.

Harz Lajos (Szeged, 1855. ?—Szeged, 1905. nov. 5.) előbbi öccse. Iskoláit Szegeden végezte. Tagja volt a Szeged-Belvárosi Kaszinónak és a Szegedi Csónakázó Egyletnek és bátyjával részt vett a nagy árvízi mentési munkálatokban. Neje 1881-ben részese volt egy Tisza Istvánt felkereső küldöttségnek. 1905-ben előfizet Jászai Géza, A Rókusi plébánia 100 éves története című könyvére. Neje Diebl Mária, kitől Lajos fia született (1889). Az ág. h. ev. egyházközösség presbitere Szegeden. Kossuth Lajos sugárút 27. sz. a. lakos volt (1900). 90, 155.

Harz Mihály (?—Szeged?, 1885. ?) iskolái elvégzése után mészáros szakma elsajátítása végett beáll inasnak, majd segéd lesz és ván-dorútja után a szegedi mészáros-céhbe kéri felvételét. 1847-ben mészáros mesterként adakozik az építendő ág. h. evangélikus templomra. 1850-ben egyházközségi tanácsnok. 1957-ben presbiter. 1857-től 1863-ig kóser hús árulására is jogosítványt kap. A legtöbb egyházi adót fizetők egyike. 1859-ben 600 forint kölcsönt vesz fel az egyházi pénztárból. 1864-től 1878-ig egyházgondnok. 1884-ben presbiteri tisztségéről betegeskedése miatt lemondani kénytelen. Szegeden nősült, neje Rieger Anna, kitől János és Lajos fiai, valamint Hermina és más nevű leányai születtek.90.

Hattyasi Antal (Kanizsa, 1822. ?—?) 1861-ig: Taymel. Ügyvéd. Taymel Lőrinc és neje Triszt (talán Frigyes) Anna Mária fia. Iskoláit Szegeden, középiskolát a piarista gimnáziumban vég?zte (1837—1844). Tanulmányait a pesti tudományegyetem jog- és államtudományi karán folytatta, ahol abszolutóriumot nyert, letette I. jogtudományi szigorlatát és ezt követően megkezdte joggyakorlatát. 1848-ban belügyminisztériumi díjnok. 1849-ben visszajön Szegedre és itt városi be-szállásolási biztos. Az ügyvédi cenzus után Szegeden nyit ügyvédi irodát. 1851-ben a városi tanácstól igazolást kér a forradalom alatti feddhetetlen magatartásáról, mit megkap és ügyvédi gyakorlatát tovább folytathatja. 1861-ben m. k. udvari kamarai engedéllyel korábbi családnevét „Hattyúsy"-ra változtatja, de azt Hattyasiként használja. Több helybeli családnál násznagy, illetve keresztkoma. 1848 körül köt házasságot Windisch Erzsébettel, mely házasságából Antal, Erzsébet, Kálmán, Árpád, Zoltán és még egy gyermeke származott. Czí-mernél foglalkozása „pék", de ez feltehetően tévedés. 91, 116.

Hauptvogel János (Szeged, 1896. ?—?) ítélőbíró. Iskoláit Szegeden, gimnáziumot a piaristáknál végezte (1906—1913). Majd folytatta tanulmányait talán a kolozsvári Ferenc József tudományegyetem jog- és államtudományi karán, ahol az abszolutórium és az I. jogtudományi szigorlat letétele után igazságügyi szolgálatba lépett. 1927—1928-ban a szegedi m. kir. törvényszék jegyzője, 1929—1932. években tokaji kir. járásbíró, majd kinevezik a nyíregyházi m. kir. törvényszékhez bíróvá. Itt — úgy látszik — 1938 körül nevet változtatott „Varga"-ra. A Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja volt. Barátai „Juno" becenéven emlegették. 276.

Havi Mihály 1.: Hidegb Mihály. 70.

Hayd Ferenc 1.: Haday Ferenc. 90, 116, 120, 255/207, 296/207.

Haynau, Július Jákob (Cassel, 1786. okt. 14.—1853. márc. 14.) bíró. Táborszernagy. I. Vilmos hessen-casseli tartományi gróf, a későbbi I. Vilmos hessen-casseli választófejedelemnek Ritter Rebecca Dorothea Róza később nemesi rangra emelés és morganatikus házasság után von Lindenheimtól házasságon kívül született fia. Iskolái elvégzése után 1801-ben a császári hadseregbe lép, ahol 1801. febr. 8-án kinevezik a Brechain-Wille-i gyalogezredbe hadnagynak. A franciák elleni háborúban fogságba esik és kiszabadulása után 1806-ban századossá léptetik elő. A további hadjáratoknak is részese, 1813-ban őrnagy, 1830-ban ezredes, 1835-ben altábornagy és brigadéros. Olaszországban 1844-ben altábornagy és hadseregparancsnok. 1845-ben tulajdonosa lesz az 57. gyalogezrednek. 1847-ben hadtestparancsnok Temesváron. Összeférhetetlensége miatt felmentik, visszavonul a magánéletbe és Grazban él. 1848-ban az olasz forradalom hatására önként jelentkezik a volt ezredénél, hol ezredesi rangban áll szolgálatba. Verona parancsnoka. Kíméletlen szigorral fenntartott fegyelem és rend révén sikereket ér el. Kegyetlensége miatt nevezték el „brasciai hiéna"-nak. 1849-ben visszarendelik és táborszernagyi ranggal, korlátlan teljhatalommal felruházva Magyarországra küldik. Szereplését itt sorozatos kivégzések jelezték. Szegedre 1849. augusztus 4-én vonul be és főhadiszállását a városházán rendezi be. Megsarcolja a várost, annak lakosságát és főleg a zsidóságot. Eljárást indíttat a kompcmittáltak ellen. Magatartását még Radetzki is akként jellemezte, hogy „éles borotva"-hoz hasonlította, itthon pedig a „General Henkauf" címet érdemelte ki. De amikor a felelősségre vonások javában tartottak, összekülönbözött a hadügyminisztériummal és visszarendelték. Erre felettesei bosszantására az eljárás alatt állóknak sorban megkegyelmezett, minek következtében sokan, akikre a biztos halál várt szabadultak, közöttük nem egy szegedi is. De a császár a maga részéről továbbra is nagy kegyben tartotta, kitüntetésekkel, donációkkal halmozta el. Később úgy látszik sok mindent megbánt. Így például volt bajtársa Schweidel József (kit Aradon kivégeztetett) fiát örökbe kívánta fogadni, de az visszautasította e kívánság teljesítését. Pilsenben 1808-ban kötött házasságot Weber Theresiával, Weber von Treuenfeld Ferenc császári táborszernagy leányával, kitől egy leánygyermeke Clotilde származott, ki megörökölte feljegyzéseit. Tagja volt a Mária Terézia katonai rendnek, alapítványt létesített invalidusok, hadi özvegyek és árvák részére. Családi nevét anyja szülőhelye Hanau — után választotta. Később az uralkodó 40 000 forint donációban részesítette. Ebből vásárolta Szatmár megyében a Kis-Géczen és Kis-Szekeresen fekvő birtokát, amelyet Grazban 1852. június 7-én alkotott végrendeletében hitbizománnyá alapított és azt unokaöccsére Gottfried Báron von Haynaura hagyta, ki ekkor cur-hesseni tábornok volt, valamint annak örököseire. Leányának csak életfogytiglani haszonélvezetet biztosított. Szatmár megyei életvitelét Jókai írta meg regényes alakban az „Új földesúr" című regényében. 71,72,74—5, 125.

Hazay Ernő (Temesvár, 1819. ápr. 7.—Bá-torkeszi, 1889. dec. 17.) 1845-ig: Heim. Újságíró. Márk kereskedő és neje fia. Iskoláit Temesváron végezte. Majd gazdasági szakiskolában folytatta Hohenheimben. Hazatérése után 1848-ban belépett a honvédség kötelékébe hadnagyi ranggal. Temesváron nyomdát alapított, majd lapot indított „Tagesanzeiger" címmel. Egyik alapítója és szerkesztője volt a „Der 14-te April"-nek. Eredetileg köztársasági szellemű, sőt kommunista érzelműnek minősítik. Szilágyi Sándor „Rouge republicain, com-munista, Raspeil a Duna mentén"-nek jellemzi. Világos utáni hadi törvényszéki eljárást indítanak ellene és halálra ítélik. Emigrál és Viddinben, Aleppoban, Boszniában, majd Istambulban időzik. Közkegyelem meghirdetése után hazatér, de újból letartóztatják, deportálják, de elengedik és 1859. okt. 30-án vonaton érkezve elítélt szegediekkel, sok szegedi elébük utazik Ceglédre és ünnepélyesen fogadják. Innen utazik tovább Temesvárra. A kiegyezés után több ízben választják meg a köbölkúti kerületben országgyűlési képvise-őnek. Később visszavonul és Esztergom megyében kis bátorkeszi birtokán gazdálkodik. Neje Koher Róza, kitől Ödön és István fiai és egy leánya származott. 103.

Hegedűs Lajos (Kisújszállás, 1818. ápr. 16.—Pest, 1860. júl. 18.) színész. Dániel festőmester és neje Földi Julianna fia. Iskoláit szülőhelyén végezte, ahonnan a debreceni kollégiumba ment egy éves filozófiai tanfolyamra. Tanulmányait 1836-ban fejezte be és azután Fáncsy Lajos színtársulatába lépett be. Sorozatosan lépett fel vidéki színpadokon küzködve a nélkülözéssel. Lassan hírnévre tesz szert és 1849-ben leszerződik a pesti Nemzeti Színházhoz. Színpadi író, fordító, drámaíró. Rendezőként is tevékenykedett. 1857—1858. években Szegeden is szerepel, részben már színigazgatóként is. Talán Pozsonyban ismerkedett meg Bodenburg Karolinával, a népszínművésznővei, kivel ott kötött házasságot. E házasságból származott Lajos fia. Nejét 1859-ben, meghűlésből fakadó bélmegbetegedésben hirtelenül elvesztve, vigasztalhatatlanná, majd búskomorrá vált, állását vesztette s egy év alatt elsorvadva a Rókus-kórházban meghalt. Hetekkel később követte a sírba alig három éves fia. 99.

Hegedűs Lajosné 1. Bodenburg Karolina. 205.

Heilmann Lipót. Földbérlő. Iskoláit talán Szegeden végezte. 1860-ban Szeged környékén földbérlő. A Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja. 90.

Heiner Lajos (Felsőszakony, 1889. júl. 9. Szeged, 1943. márc. 23.) orvos. Lajos egyetemi magántanár, valamint Bárdossy Katalin fia. Iskoláit Sopronban végezte, majd a Ferenc József tudományegyetem orvoskarára iratkozott be, ahol 1914-ben „sub auspiciis regis" avatták az összes orvostudományok királygyűrűs doktorává. 1913-ban az egyetem intézeteiben dolgozott. 1914—1918-as első világháborúban katonai szolgálatot teljesített először csapatszolgálatban, majd a tiroli hadikórház vezető orvosaként. 1918-ban tartalékos főorvosként szerel le. Több kitüntetés tulajdonosa. Ismét elfoglalja helyét az egyetemi intézetben tanársegédként, de amikor a románok tőle hűségesküt követelnek azt megtagadja, Magyarország javára optál és Budapestrejön, ahol orvosi magángyakorlatot folytat (1919—1921). A Ferenc József tudományegyetemnek Szegedre történt telepítését követően, a Bőr- és nemibeteg Klinika I. tanársegéde lesz, majd adjunktusa. 1926-ban az egyetem magántanárrá habilitálja és hamarosan kinevezik ny. r. egyetemi tanárrá. Magángyakorlatot is folytat Horváth Mihály u. 9. sz. alatt. MÁV és OTBA szakorvos. Szakíró. Neje Csikós Mária, kitől fia: Lajos. Az egyetemről 1928-ban kivált. A szegedi helyőrségi Jcórházból katonai díszpompával temették. A Szeged-Belvárosi Kaszinónak volt tagja. 276.

Heksch Nándor István (Szeged, 1886. okt. 29.—Auschwitz, 1944. jún.) ötvösművész. Vilmos kereskedő és neje Freiwillig Matild fia. Iskoláit Szegeden végezte, majd Pesten az Iparművészeti iskola hallgatója. Tanulmányait befejezve először a gyáriparban helyezkedik el. Amikor megbízást kap a szegedi Fogadalmi Templom főkapuja rézdomborműveinek megtervezésére, azok kivitelezése végett Szegedre jön és megtelepszik a városban. Szentháromság u. 37. sz. a. lakása műhelyében rendszeresen dolgozik, iparművészeti tárgyakat, ékszereket, plaketteket, egyéb dísztárgyakat, szobrokat formál. Lassan élvonalbeli művész hírében áll. A Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja. Az István utónevet a keresztségben nyerte. Nőtlen maradt. 276.

Hercz Lajos. Czímer ítélőbíróként szerepelteti, aki mint a Szeged-Belvárosi Kaszinó és a Szegedi Csónakázó Egylet tagja részt vett az 1879-es árvíz során a mentési munkálatokban. Ez azonban elírás lehet, mert ilyen nevű bíró ez időben nem szerepel. Valószínű, hogy elírás és Hercz helyett Harcz értendő. (L. ott.) 159.

Herczl Fülöp (Szeged, 1824. ápr. 15.—Budapest, 1908. okt. 1.) Hercz'l, Herz'l, Herczl, Herczel írásmóddal is találkozni (Jecheskel). Fia Herczel-nek írta magát. Orvos. Mózes szegedi kereskedő és neje Grünwald Perl fia. Iskoláit Szegeden végezte, gimnáziumot a piaristáknál. Majd a pesti tudományegyetem orvoskarára kérte felvételét (1844), ahol — bécsi klinikai gyakorlat után — 1848-ban az összes orvostudományok tudorává avatták. Nyomban jelentkezik Szegeden a nemzetőrségbe, majd átlép a honvédségbe, ahol a szegedi 3. honvéd zászlóaljba kap beosztást és a szegedi tábori kórház gazdasági osztályán kezdi szolgálatát. Midőn Sauer Ignácz országos főorvos az Országos Haditanács megbízásából felhívást bocsát ki az orvosokhoz a honvédségbe való jelentkezésre (1848. máj. 24.), az ez időben törzskari alorvos Herczl is pályázik és Sauer javaslatára kinevezik a szegedi tábori kórház 6. osztályára főorvosnak, századosi rangban. Előző beosztásáról lemond. Közben Szegeden magángyakorlatot is folytat a Szabadsajtó (azelőtt Fekete-sas) utcai Budai-féle házban, a „Március 15-e" átellenében, ahol reggel és délutánonkint rendel. Szegény betegeket ingyen látja el orvosi tanáccsal. Világos után folyamodik Gyulai Gaál Edward kerületi királyi biztoshoz szegedi alorvosi állásra való kinevezésért. Ki is nevezik. A szegedi zsidó hitközség elöljárója (1852). Jól menő praxisa jövedelméből házat építtet a Kárász utcán. Később városi főorvos. A hitközség Betegápoló és Temetkezési Egylete orvosa (1862). Több ízben is megkínálják egyetemi katedrával, de azzal járó kötöttségeket nem vállalva visszautasítja az ajánlatot. Szakíró. Szegedi törvényhatósági bizottsági tag (1900). Házasságot köt 1860 körül Pollák Nanettel, kitől Manó (x 1861) és Flóra gyermekei származtak. Fia később világhírű sebész és pusztapéteri báró lesz. Herzl Fülöp 1906-ban m. k. udvari tanácsos lesz és ez időtájt költözik Budapestre. Unokáját 1944-ben deportálták. 66 90.

Herczl Lipót (Ó-Kanizsa, 1805.—Szeged, 1883. nov. 15.) orvos. Iskoláit szülőhelyén, gimnáziumot feltehetően Szegeden végezte. Majd a pesti tudományegyetem orvosi fakultásán folytatta tanulmányait és az ott benyújtott dissertacio (1835) alapján orvosi diplomát nyert. Szegeden telepedett le és folytatott magánorvosi gyakorlatot, tovább folytatva szakírói tevékenységét. 1848-ban honvéd főorvossá nevezték ki. Világos után is folytatta orvosi magángyakorlatát és jól jövedelmező praxisa folytán a Palánkban házat szerzett, amely az 1879-es árvizet is túlélte. 1865-ben férjhez adja leányát Szegeden Russ Bélához. Tagja a Szeged-Belvárosi Kaszinónak. A Szegedi Zsidó Hitközség iskolai bizottmányának, majd iskolaszékének tagja. Czímernél neve nem fordul elő, de amidőn Herzl Fülöp nevét a kaszinótagok névsorában említi, hozzá tesz a szöveghez még egy mellékmondatot vessző után: „öreg Herz orvos,, szöveggel. Azonban Szegeden ez időben nem élt két Herzl Fülöp orvos és emellett ez időben még negyvenedik életévét el nem ért Herzl Fülöp még a kor ismeretében sem mondható öregnek. Egyébként a névsorban Herczl Fülöp neve „Herczl"-ként szerepel, míg az öreg Hercz orvos neve: Hercz. Ilyen nevű orvos ebben az időben Szegeden csak egy volt, nevezetesen Hercz Lipót, helyesen Herczl Lipót, ki Herczl Fülöpnél húsz évvel volt idősebb és így kiérdemelte az „öreg" megjelölést. A Czímer által használt alapszövegben tehát nyilvánvalóan két személyről esik szó, csak a névsor felállítója nem ismerte az utóbbi Herczl utónevét és személyét körülírta. Nős volt, házasságából Lipót, Salamon és Laura gyermekei származtál. Hetvennyolc évesen halt meg. 90.

Herczeg Ferenc (Versec, 1863. szept. 22.—Budapest, 1954. febr. 24.) iró. Családi neve Herczog. Herczog Ferenc József versed gyógyszerész, később polgármester és neje Hoffmann Lujza fia. Sziléziából Márai Terézia alatt Magyarországra, a Délvidékre települt német csa-lág sarja, mely család német nyelvhasználatát mindvégig megőrizte. Elemi iskoláit Versecen járta, majd polgári iskolába került Fehértemplomon, végül gimnáziumba Temesváron, Szegeden és Fehértemplomon. Két szegedi gimnáziumi éve kivételével a tanítási nyelv mindenütt a német volt. így magyarul csak dadájától, a temesvári gimnázium magyar óráin és a szegedi piarista gimnáziumban tanult és ez utóbbi helyen tökéletesítette e nyelvtudását. Fehértemplomon 1881-ben tett érettségi vizsgát. Utána a pesti tudományegyetem jogi fakultásán folytatott jogi stúdiumot, majd joggyakorlatra ment előbb bírósághoz, majd ügyvédjelöltként folytatta azt. Első irodalmi kísérletei német nyelvűek. Amikor azután egy nagyobb munkával magyarul jelentkezett és azt díjazva kiadásra elfogadták, felhagyott jogi tevékenységével és egészen az irodalomnak szentelte idejét. Gyorsan tüneményes írói pályát futott be, bekapcsolódott a politikai életbe is, számos irodalmi társaság választotta tagjává és a közéletben is egyik kitüntetés a másik után érte. Királyi tanácsos és a főrendiház örökös tagja lett. Szegedi kapcsolatait ő maga tárta fel visszaemlékezéseiben. E kapcsolatok részben személyesek, amelyek szegedi gimnáziumi évei és itt tett látogatásai, valamint előadásai révén alakultak ki, részben pedig munkáinak olvasottságából, darabjai színházi előadásaiból adódtak. Előadott a szegedi Dugonics Társaságban, a Délmagyarországi Közművelődési Egyesületben és főleg a Szegedi Szabadtéri Játékok alkalmával három cikluson át ismételten nagy sikerrel előadott „Bizánc"-a tette személyét is városszerte kedveltté. 1925-ben megült irodalmi jubileumára Szeged aranytollal kedveskedett neki. A Dugonics Társaság 70-dik születésnapján levélben üdvözölte kültagját, mire szép szöveggel válaszolt. A felszabadulás után is Pesten élt. A személyi kultusz adminisztratív intézkedései őt is érintették. Neje Grill Teréz volt, kitől bat évi házasélet után elvált. Gyermektelen maradt. 235.

Hergovits Jenő 1. Hámori Jenő.276.

Heszlényi család 1. Heszler család. 13, 185.

Heszlényi Gyula (Szeged, 1845. 71878. ?) 1862-ig: Heszler. Mérnök. József építész és neje Gömöry Terézia fia. Iskoláit Szegeden végezte, gimnáziumot a piaristáknál. 1861-ben a Szegedi rókusi nőegylet műkedvelő színészként. 1867. szept. 29-én a Szeged-Belvárosi Kaszinó keretében alakult „Egyenlőség Ifjúsági Kör" ellenőre. 1869-ben ugyanezen kör vívó iskolájának vezetője. Képesítését a pesti József Műegyetemen szerezte. Szegeden kötött házasságot 1869. szept. 20-án Osztróvszky Máriával. (L. ott.) Talán azonos az 1875-ben Aszódon dolgozó MÁV segédmérnökkel? 139—140.

Heszlényi József (Szeged, 1814. júl. 10.— Szeged, 1895. márc. 5.) építész. 1862-ig: Heszler. Heszler Ferenc és Frietz Erzsébet fia. Iskoláit Szegeden végezte, gimnáziumot a piaristáknál (1825—1833). Tanulmányait a budai bölcsészkari egyetemi intézetben végezte, ahol 1838-ban oklevelet nyert. Visszatér Szegedre ahol előbb ácsmesterként, majd építőmesterként működik. 1845-ben az alakuló Szeged-Csongrádi Takarékpénztár részvényese. 1848-ban a külső, nagytanács tagja, választott polgár, majd a palánki kerület városi képviselője. Világos után Hoffer Károly építésszel megalapítja a „Hoffer és Heszlényi" építési vállalatot, amely többek között a szegedi Rendező Pályaudvart, a nyári színkört, az ebből alakított téli színházat építi fel, utóbbiakat a Szegedi Jótékony Nőegylettel karöltve. 1862-ben családi nevét „Heszlényi"-re változtatta. Ő építi a piarista gimnáziumot és rendházat, valamint az áthelyezett Rozália kápolnát. 1863-ban a Szegedi-Csongrádi Takarékpénztár igazgató-választmányi tagja. 1879-ben a nagy árvíz idején 30 menekültről gondoskodik. Több háza van Szegeden, melyek az árvizt is, túlélik. Kecskemétről nősül. Neje Gömöry Terézia, kitől Ferdinánd Antal, József, Paulina, Emma és Jusztina gyermekei származtak. 99, 100, 100, 110, 185.

Heszlényi József (Szeged, 1844. aug. 24.— Szeged, 1937. jún. 30.) építész. 1862-ig: Heszler. József építész és neje Gömöry Terézia fia. Iskoláit Szegeden végezte, gimnáziumot a piaristáknál. Tagja a Szeged-Belvárosi Kaszinó „Egyenlőség Ifjúsági Kör"-ének. Talán a pesti József Műegyetemen tanult tovább és ott szerzett építészi mesterlevelet. Visszatér Szegedre, öröklött vagyonát mestersége jövedelméből tovább gyarapítja és hamarosan dúsgazdag po'gár hírében áll. Az övé a Vitéz u. 5. sz. a. két emeletes, az Április 4-e útja és a Bokor utca sarkán álló magasföldszintes és a Takaréktár u. 10. sz. a. házingatlan. Szatymazon szőlőbirtoka van. Gyermekeit házi tanárral taníttatja majd továbbképzésre Bécsbe küldi. A Szeged-Belvárosi Kaszinó új épületének tervpályázatán az ő terve a nyertes, ő az épület kivitelezője, nem egyszer finanszírozója, ki azt nyereségmentesen építi fel. A Szeged-Csongrádi Takarékpénztár részvényese. Később elragadja a játékszenvedély, vagyona elenyészik, örököseire semmi sem marad. Kétszer nősült. Első neje Csikós Mária, kinek korai halála (1869) után Szegeden 1872. okt. 30-án újból megházasodik elvéve Schmidt Idát, kitől Lajos Dezső Nándor Géza József Dezső, Mária, Ilona Erzsébet Jusztina, Béla János, Anna és Ida gyermekei származtak. 121, 140, 145, 184—5, 260/330, 276.

Heszler család. Ausztriai német eredetű család egyik tagjának, ki I. Ferenc császár testőrtisztje volt, Magyarországra, majd Szegedre származott ága. E"család itt két ágra szakadt. Az egyik megtartotta családneve eredeti jelölését „Heszler"-ként és néhány generáció után kihalt. A másiknak két tagja családnevét Hesz-lényire változtatta (1862, 1880), leszármazottaik mai is élnek. 13, 185.

Heszler József (Szeged, 1793. ?—Szeged, 1857. febr. 6.) atyja Ferenc építész, anyja Poltzner Erzsébet. Iskoláit Szegeden, gimnáziumot a piaristáknál végezte (1807—1815). 1825-től Szeged város szolgálatában áll, mikor városi számvevőnek választották meg. 1833-tól főszámvevő. 1844-től városi közigazgatási tanácsnok. 1848-ban Szeged-Alsóvároson nemzetőröket összeíró. Világos után Gyulai Gaál Edward kir. kerületi biztos Szeged város tanácsnokává nevezi ki. Számos szegedi családdal állt násznagyi, illetve keresztkomasági kapcsolatban. Kétszer nősült. Első neje Iváncsics Franciska volt, ki 1836-ban elhalálozott. E házasságból származott Hermina leánya. Második neje Csavolyszky Rozália, kitől Albertina leánya született. Hivatalvizsgálat során feltárt valamelyes rendellenesség miatt öngyilkos lett. Czímer mindkét helyen „Heszlényi"-ként említi. Hatvannégy évesen halt meg. 26, 88.

Hetényi József (Jászberény ?, 1800. febr. 8. ?—Jászberény, 1872. dec. 25.) színész, színigazgató. Jászberényi jubileumi ünnepsége szerint valószínű, hogy ott született a megadott időben. Színészként működött, majd társulatot szervezett, amelyben szinte minden családtagja közreműködött. Már 1828-ban, majd 1832—1833-ban Kolozsváron lép fel társulatával. 1836-ban Győrött játszott és 1837-ben fél évig a pesti Nemzeti Színháznak volt tagja. Fellépett Székesfehérváron, Debrecenben, Kassán, Nagyváradon, Miskolcon, Pozsonyban. 1850. febr. 8-án ünnepelték 50 éves születésnapját Jászberényben. 1851 nyarán Szegeden lépett deszkákra a nyári színházban, majd a Szeged-felsővárosi kaszinóban. 1853-ban ismét Szegeden játszik társulatával és itt születik Béla fia. 1857-ben szerepel társulatával Debrecenben, Molnár Györggyel karöltve, ki később veje lett. Szakkönyvtárt gyűjtött, amelyet nem sokkal halála előtt, végszükségben kisorsolt. Házasságából származtak Antónia, Amália, Béla, Elemér, Emília, Gyula, Jozefa és Laura utónevü gyermekei. Neje színésznő volt. 76.

Hézsö Sándor. 1928-ban könyvet adományoz a Szeged-Belvárosi Kaszinónak. 1932-ben „Szózat Nyomda és jegygyár" cégszöveggel Szeged, Kossuth Lajos sugárút 8. sz. alatt céget alapít és azt a szegedi kir. törvényszéknél bejegyezteti. Szegeden Tápai u. 6. sz. alatt lakott. Cége 1947-ben még fennállott. Valószínűleg a népes hódmezővásárhelyi család ivadéka. 267.

Hidegh Mihály (Gyergyószentmiklós, 1810. jún. 26.—Pest, 1864. ápr. 7.) havasfalvi. Színész, színigazgató. Művészneve Havi Mihály. Iskoláit szülőhelyén, Enyeden és Aradon végezte. Szülei papnak szánták és így a gimnáziumban papnövendék volt. De a pálya nem elégíti ki és beáll színésznek. Kardalosként kezdi (1835), majd színészként folytatja és fellép Kassán, Kolozsváron, majd Komlóssy Ferenc társulatában Szegeden (1840). Ekkor már nős és neje is tagja a társulatnak. 1847-ben Szabó Józseffel magyar dal- és táncegyüttest szervez Pécsett. Szegeden a Tiszavidéki Újság és a Szegedi Hírlap társszerkesztője Szabó Mihály mellett. Majd színtársulati igazgatóként truppjával bejárja Európát. Szerepel Bécsben, Párizsban, Brüsszelben. Az 1848-as események Párizsban érik. Visszatér és 1848 június—júliusában ismét Szegeden lép fel. A következő évben is itt találjuk és ekkor 40 részvényessel a vár melletti sétányon színkört építtet (aréna), amely 1882-ig állott fenn. Majd társulatával ismét az országot járva szerepel Győrött, Kassán, Kolozsváron, Szabadkán, Pesten, Áradon. 1856. és 1857. években ismét vendégszerepel. 1859-ben előbb Brassóba megy, majd Bukarestbe de itt nem jár szerencsével. Kolozsvárra visszatérve először itt, majd Pesten és Aradon újságíró, színházi lap szerkesztője. Magyarra fordítja a Mar-seillasise-t. Feleségével Szatmáry Zsuzsannával talán 1838-ban köt házasságot, kitől Lajos fia származott.70.

Hódi család. Az ország minden részében feltalálható azonos nevű több család leszármazottai Szegeden. Ezek közül különösen Csongrád megyében, főleg Szegeden és Hódmezővásárhelyen megtelepedettek és azok leszármazottai értendők. Eredetileg legtöbbje gazdálkodással, galambászattál foglalkozott, némelyikük iparos foglalkozást űzött. Plebejus származásúak. Később polgárosodott egyikmásik család, sőt egyesek megyei és városi szolgálatba lépve honoracióri rangra emelkedtek. A családok eredete évszázadokra visszamenőleg követhető. 12—13.

Hódi Imre (Szeged, 1826. ?—Pest, 1874. márc. 21.) ügyvéd. Imre városi tanácsnok és neje Sebők Erzsébet fia. Iskoláit Szegeden végezte, gimnáziumot a piaristáknál (1836— 1843). A pesti tudományegyetemen az állam-és jogtudományi karon az abszolutórium birtokában letette I. jogtudományi szigorlatát, majd joggyakorlatot kezdett. Később az ügyvédi cenzust is kiállva Szegeden a közigazgatásban helyezkedett el. Már 1848-ban számvevőnek jelölték a választáson, de kiesett. Beállt a III. honvéd zászlóaljba, melynek századosa (?) lett. 1850-től gyakorló ügyvéd Szegeden. 1851-ben a szegedi Rögtönítélő Törvényszék ülnökbírája. A Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja. 1861-ben Csongrád megye esküdt je. 1867. május 5-én a megválasztott első városi törvényszéki tanácsnok lemondása folytán, mint a sorban utána legtöbb szavazatot nyert, lesz városi tanácsnok. 1870-ben a Szegedi Általános Takarékpénztár elnöke. Később ismét ügyvédi gyakorlatot folytat. Szegeden birtokos. Szegeden kötött házasságot 1850. jan. 7-én Kovács Karolinával, az algyői uradalom gazdatisztjének leányával, ki 1863-ban elhalálozott. Ekkor annak húgával Teréziával köt újabb házasságot ugyancsak Szegeden 1864. nov. 10-én. Ez első házasságából Imre Jenő és Kornélia, a másodikból Júlia, Lajos, Margit és Gyula gyermekei származtak. Negyvennyolc évesen hunyt el. 41, 88, 90.

Hódi Imréné 1.: Kovács Karolina és Kovács Terézia. 90,90.

Hódi Lajos (Szeged, 1825. ?—?) mérnök. Talán Hódi Imre városi tanácsnok és neje Sebők Erzsébet fia. Iskoláit Szegeden végezte, gimnáziumot a piaristáknál. Majd a budai egyetem bölcseleti karán folytatott mérnöki tanulmányokat s azok befejezése után visszatért szülővárosába. 1848-ban a 104-es honvéd zászlóalj hadnagya lett és részt vett Szent-Tamás ostrománál. Eleinte Szegeden dolgozott mérnökként. 1861-ben a Szeged-rókusi nőegylet műkedvelő társaságának tagja. Szegeden Palánk 398. sz. alatt lakott. 1873-ban a m. kir. Folyammérnöki Hivatal segédmérnöke Gyulán. 1879-ben a békési m. kir. Államépítészeti Hivatal mérnöke. Feltehetően Szegeden kötött házasságot 1868 körül Vásárhelyi Bertával, mely házasságából Mária Karolina Berta leánya származott. 71.

Hódossy Lajos (Kaposvár, 1850. ?—?) ítélőbíró. Talán János Somogy megyei főszolgabíró és neje fia. Iskoláit Kaposváron, majd Székesfehérváron végezte s utána a pesti tudományegyetemen hallgatott jogot. Az abszolutórium elnyerése után letette I. jogtudományi szigorlatát és joggyakorlatra az igazságszolgáltatás keretében helyezkedett el. 1872-ben Kaposváron lett bírósági joggyakornok. Egy évvel később kir. törvényszéki aljegyző, majd jegyző. A jogi doktorátus megszerzése és az ügyvédi vizsga letétele után 1880-ban Kaposváron kir. törvényszéki bíró (1881—1890). 1891-ben kinevezik a szegedi kir. ítélőtáblához bíróvá és innen kerül 1897-ben a szegedi kir. Törvényszék élére elnöknek. 1902-ben a győri kir. ítélőtábla tanácselnöke, majd 1912-ben ezen tábla elnöke. Ebben az állásában éri a nyűg-' díjazás. Talán Kaposváron kötött házasságot Csorba Ede és Blauhorn Magda leányával. Tagja volt a Szegedi-Belvárosi Kaszinónak. A Szegedi Jogász Egyletnek elnöke. Egyben tagja lett a szegedi városi törvényhatósági bizottságnak is. Hódossy Szegeden Bástya u. 19. sz. a. lakott apósával egyetemben.191.

Hoffer Ferenc (?, 1789. ?—Szeged, 1841. ápr. 3.) iparos. Nemesi származású. Liptó megyében megtelepedett német eredetű családnak Komárom megyébe, majd onnan Nagykőrösön át Hódmezővásárhelyre áttelepült tagja. Iskoláit Hódmezővásárhelyen végezte, majd asztalos mesterséget tanult. Feltehetően kétszer nősült. Első neje volt Kreutzberger Terézia, kitől Károly fia származott. Talán az ő második neje volt Schidla Magdaléna. Szeged városnak polgára volt. Czímer a nevét nem említi és csak Károly atyjaként emlékezik meg róla. Ötvenkét évet élt meg. 90.

Hoffer Károly (Hódmezővásárhely, 1815. ?—Szeged, 1899. okt. 27.) nemes. Építész. Ferenc asztalosmester és neje Kreutzberger Terézia fia. Iskoláit Hódmezővásárhelyen és Szegeden végezte. Majd építészszakmát tanult és feltehetően Pesten építőmesteri képesítést szerzett. Kezdetben építkezéseken segédkezett, 1838-ban a Pesti Hengermalom építkezésén másodpallérként dolgozott. Ezután visszatért Szegedre. 1848-ban „perbefogó bíró". 1851-ben a Szeged-Csongrádi Takarékpénztár igazgató-választmányi tagja. A Szeged-Rókusi templom tatarozója. 1856 körül társul Hesz-lényi József (1. ott) építésszel és egy ideig közös vállalkozásban áll szegedi MÁV Rendező pályaudvar építésénél. 1858-ban, megbízást kap a szegedi Zsidó Hitközség vagyonának felbecslésére. Ugyanekkor a Szegedi Jótékony Nőegylet telkén — részben saját tulajdonaként — felépíti a nyári színkör épületét, melyet két évvel később befejez. 1859-ben belép a Szeged-Belvárosi Kaszinóba. 1861-ben vezeti Mayer Ferdinánd házának toldaléképítkezését és felhúzza az épület Kelemen utcai traktusát. Ez évben a Szeged-Belvárosi Kaszinó választmányi tagja lesz. Átépíti Lemle Miklós Iskola utcai házát. Felépíti a Dugonics téri „Vajda-ház"-at. 1836-ban őt bízzák meg a Szeged-rókusi plébánia épületének építésévei. Magának is építkezik, a Palánkban két háza is lesz. Az egyik a ma is álló Somogyi u. 20. sz. a három utcára szóló egyemeletes épület, amelyet azonban túlméretezett kiadásai folytán kénytelen utóbb eladni a Bagáry családnak. 1870-ben felépíti a Kárász utcában 5. szám alatt az Eisenstádter házat és 1871-ben a Szegedi-Felsővárosi Kaszinó épületét. Ugyanekkor vezetője a városi kórház építkezésének is. Úgy látszik, hogy kétszer nősült. Első neje Beindorf (vagy Deindorf) Mária, kitől Adelgunde Ida és Hermina Mária leányai születtek. Második neje Schwartz Mária és tőle származtak Emília, Berta, Károly József Ferenc, József Ferenc és Dániel nevű gyermekei. 84 évesen halt meg. 90, 99, 100, 100, 110, 115, 179, 185.

Hoffmann Ferenc (Szeged, 1893. ?—?, 1944. ?) gazdálkodó. Ignác faiskolatulajdonos és neje Szinyei Aranka fia. Iskoláit Szegeden végezte, gimnáziumot a piaristáknál (1903— 1906, I—IV. oszt.). Majd Drezdába megy és itt a „Technische Hochschule"-t látogatja. Hazatérve a szegedi 5. honvéd gyalogezredbe sorozzák be és ennek kötelékében végigharcolja az első világháborút. Hosszabb harctéri szolgálatot teljesít az orosz, román, majd olasz hadszintéren. 1918-ban tartalékos századosként szerel le. Számos hadiékítményes kitüntetés tualjdonosa. Az ellenforradalom során részt vett a Nemzeti Hadsereg megszervezésében és ennek emléklapos századosa. Czímer szerint később banktisztviselő (1929). Majd átveszi atyja 24 holdas birtokának tényleges kezelését, amely már 1910 óta a nevén állott. Szegeden Kölcsey u. 4. sz. a. lakos. A Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja. 1944-ben deportálták és nem tért vissza. Neje Sólyom Magdolna, kitől fia származott. 276.

Hoffmann Károly (Olomutz, 1808. ?—Csanád m.?, 1834. aug.) orvos. Iskoláit feltehetően szülőhelyén végezte, majd pedig a pesti egyetemen orvostant hallgatva (1826—1828), 1828-ban disszertált, ezzel elnyerve a doktori fokozatot. A Pesti egyetemi klinikákon folytatott orvosi gyakorlatot, amikor Teleki József 1830. jan. 6-án kinevezte Csanád megye orvosává. Ezt követően a Helytartótanács Szegedre küldi és Szeged és Csongrád megye területén elharapódzott kolerajárvány leküzdésével bízza meg. Szeged város társadalmának hamarosan megkedvelt „belorvos"-a lett. Bizonyára jó eredményeket tudott felmutatni, annál is inkább mert az itteni orvosok lassan kidűltek és egyébként is maradi felfogásban gyógyítottak nem tekintve a kolerát fertőző betegségnek. Sajnos 1834-ben váratlanul „véletlen körülmények" között elhalt. 14.

Hohneiser Sándor 1. Holényi Sándor. 220, 276.

Holényi Sándor (Arad, 1884. júl. 21.—Nyíregyháza, 1947. márc. 21.) 1939-ig Hohneiser. ítélőbíró. Sándor oki. mérnök MÁV főintéző és neje Wallner Mária fia. Iskoláit feltehetően Aradon végezte, majd pedig a m. kir. Ferenc József tudományegyetem jog- és államtudományi karán folytatta tanulmányait Kolozsváron. Tanulmányai befejezésével jogi doktori oklevelet szerez. Az igazságügy szolgálatába lép és gyakorlatát Szombathelyen kezdi az ottani kir. járásbíróságon. Innen a trencséni kir. törvényszékhez kerül ugyanezen minőségben. Ekkor nevezik ki kir. bírósági jegyzővé Zsabyára. 1912-ben tesz bírói vizsgát. Ezután a szegedi kir. ítélőtáblára kerül tanácsjegyzőként. Az első világháborúban katonai szolgá-tatot teljesít és több hadiékítményes kitüntetés tulajdonosa lesz. 1918-ban leszerel és ekkor a törökkanizsai kir. járásbírósághoz nevezik ki, járásbíróvá. Amikor e területet elcsatolják megtagadja a hűségeskü letételét, Magyarország javára optál és itt a szegedi kir. törvényszékhez osztják be. Hamarosan berendelik a kir. ítélőtáblához, most már kisegítő bíróként. 1929-ben kinevezik a debreceni kir. ítélőtáblához táblabíróvá. 1939. júl. 27-én pedig a nyíregyházi kir. törvényszék elnöke lesz. Ekkor családi nevét magyaros hangzásúra cseréli fel. Ezen állásában marad haláláig. 1917. márc. 3-án kötött házasságot Gergely Matilddal, kitől Judith leánya származott. 220, 276.

Hollán Ernő (Szombathely, 1824. jan. 13.—Budapest, 1900. máj. 28.) kis-lődi nemes. Hadmérnök. Atyja Adolf orvos volt Szombathelyen, anyja Holl Johanna belga származású. Iskoláit Szombathelyen végezte, majd Bécsbe ment és az Ingenieur-Akademie-n folytatta tanulmányait. 1844-ben hadnagy, 1846-ban főhadnagy-hadmérnök, 1848-ban százados. Harcol a „Vörössipkás" zászlóaljban Fehértemplomnál és Szent-Tamásnál Kossuth őrnaggyá lépteti elő. Péterváradra rendelik. Itt éri a világosi fegyverletétel. Szombathelyre internálják és itt rendőri felügyelet alá helyezik. Utóbb letartóztatják, Bécsbe kísérik és itt félévig őrizetben tartják. Visszatérve a Magyar Tudományos Akadémia tagjai sorába választja (18S8,1861, 1872). 1861-ben Pestre megy és a Délivasút-Társaságnál inspektor lesz. 1869-ben ő alapítja a „Magyar Mérnök- és Építész Egylet"-et, melynek 1885-ig elnöke. A felső-eőri kerület 1865-ben országgyűlési képviselőjévé választja. 1867-ben közlekedésügyi miniszteri államtitkár. Ezen állásáról 1870-ben lemond. Amikor a m. kir. Honvédség megalakul annak szabadságolt állományú ezredese lesz. Amikor 1870-ben a Honvédség I. brigádja Szegeden gyakorlatozik, részt vesz ezen. Még ebben az évben a Honvédelmi Minisztérium államtitkára lesz, de ezen állásáról 1872-ben ugyancsak lemond. 1875-ben m. kir. tábornok. 1876-ban ténylegesitik és kinevezik a székesfehérvári Honvédkerület parancsnokává, mely ténnyel országgyűlési képviselői mandátuma megszűnik. 1881-ben m. kir. altábornagy. Ezen állásiból megy 1886-ban nyugalomba. Ekkor a főrendiház tagjává nevezik ki. 1866-ban mint az országgyűlés képviselőházának küldöttségi tagja vesz részt Klauzál Gábor temetésén Szegeden. Ekkor meglátogatja a Klauzál családot, valamint a Szeged-belvárosi temetőben a szabadságharc idején itt meghalt Répásy Mihály lovassági tábornok sírját. 1854-ben Szombathelyen kötött házasságot békási Békássy Antóniával. Bécsben 1882. január 23-án emelték nemesi rangra és engedélyezték előneve használatát. 135, 206.

Hollinger. Vendéglős. Iskoláit feltehetően Pozsonyban végezte. Itt tanulhatta a vendég-lősi mesterséget is. A reformkorban Pozsonyban vendéglős, kávéházi helyiségeit az országgyűlési ifjúsági előszeretettel látogatta és használta gyülekezési helyül (1840). 256/245—246.

Hollós József (Kecskemét, 1876. aug. 22.— Brewstern, 1947. szept. 13.) 1900-ig Hoffmann. Orvos. Hoffmann Lázár kecskeméti polgár és neje Kohut Katalin fia. Iskoláit Kecskeméten végezte, majd a pesti Tudományegyetem Orvoskarát látogatta, ahol 1899-ben orvosdoktorrá avatták. Ekkor már az egyetem kórbonctani tanszékének volt gyakornoka, később tanársegéde. 1904-ben Jókai Mór bebalzsamo-zója. Az alkoholizmus és tuberkulózis elleni harc elkötelezettje. Részt vesz a politikai és társadalmi életben. Tagja a „Szeged" szabadkőműves-páholynak. 1905-ben jött Szegedre és a városi Kórházban helyezkedik el. Városi ösztöndíjjal megy Davosba ismeretei bővítése céljából. Javasolja és szorgalmazza városi strandfürdő létesítését. Szakpublikációi feltűnést keltenek, díjat nyernek. 1912-ben városi tb. tiszti főorvos. 1914-ben a szegedi Polgári Radikális Párt elnöke. Az első világháborúban mint százados vesz részt és ezredorvosként szerel le. 1918-ban népgyűlést szervez, s politikai kiállása miatt 1919-ben emigrálni kényszerül. Előbb Ausztriában, majd Romániában él, de 1924-ben elhagyja Európát és Amerikában, az Egyesült Államokban telepedik le. Ott is élénk társadalmi és irodalmi tevékenységet fejt ki. Magyarországi kapcsolatait változatlanul ápolja. Szegedi tartózkodása idején itt jelenik meg több munkája. Névváltoztatásakor egyik kedvelt egyetemi tanára nevét veszi fel. Tagja volt a Szeged-Bei városi Kaszinónak. 1904 körül köt házasságot Kecskeméten Moór Gizellával, kitől Erzsébet és Klára leányai származtak. Nejének 1938-ban történt elhalálozása után 1941-ben újabb házasságra lép Vasco de Gama kései leszármazottjával(?) Elinorral. 223.

Hollósy Kornélia (Gertenyes, 1827. ápr. 15.—Dombegyháza, 1890. febr. 10.) 1832-ig: Korbuly gertenyesi nemes. Korbuly Bogdán szamosújvári polgár, földbirtokos (fl859) leánya. Iskoláit Temesváron végezte, majd Bécsbe és Milánóba ment magát énektechnikában tökéletesíteni. Első alkalommal Korfuban lép színpadra és. nyomban szerződtették a torinói színházhoz. 1846-ban Bukarestben lép fel és sikerei folytán a Pesti Nemzeti Színház szerződteti először 1849-ig terjedő időszakra, majd 1854-től 1862-ig terjedőleg. Közben 1850-ben Bécsben, 1852-ben Varsóban énekel (koloratúr-szoprán). 1862-től még alkalmilag szerepel vidéki színpadokon, majd pedig házassága folytán a magánéletbe vonul visz-sza. 1862. ápr. 21-én köt házasságot krivinai Lonovics József csanád megyei földbirtokossal, későbbi főispánnal, mely házasságából Gyula és Ferenc fia származott. Mint vendég fordult meg Szegeden Mayer Ferdinánd szegedi vaskereskedő házában. A makói színház, melyet fia áldozatkészségéből hoztak létre — míg állt — nevét viselte. Síremléke (míg el nem pusztult) a dombegyházi temetőben állt. 128, 205.

Holzer Henrik. Holtzer. Kereskedő. Iskoláit Szegeden végezte és itt tanult kereskedői szakmát. Majd kereskedést nyitott és vagyonra tett szert. A Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja volt (1859).

Holub Emil (Holitz, 1847. okt. 7.—Bécs, 1902. febr. 21.) orvos. Afrikakutató. Cseh nemzetiségű és a Pardu-bitz melletti Holitzban született. Atyja seborvos, községi orvos, anyja Ebért Anna. Iskoláit feltehetően Prágában végezte, majd az ottani egyetem orvosi fakultását látogatva szerzett orvosdoktori oklevelet (1872). Gyakorló orvosként működve 1872-ben Afrikába ment és ott Kimberly-ben megtelepedve folytatta orvosi gyakorlatát. Megtakarított tőkéjét felfedező utak finanszírozására használta fel. Háromszor utazta be Afrika különböző tájait és tapasztalatait közreadott könyveiben tárta a világ elé. 1879-ben visszatérve Európába felolvasó körútra megy és ennek során Budapesten, majd Szegeden 1888. nov. 20-án előadást tartott, utóbbit a Szeged-Bel-városi Kaszinó helységében. Időközben megnősül és fiatal nejével 1883-ban Kapstadtba megy. Afrika útjai során 13 000 darabból álló gyűjteményre tesz szert, amelyet az osztrák múzeumoknak, főleg a bécsi Naturhisz-torisches Múzeumnak ajándékoz. Előbb azonban azt Prágában, majd Bécsben kiállítja. Prágában, majd Bécsben élt. Könyvei egy része magyar nyelven is megjelent. Bécsben köt házasságot 1883-ban? Rosával, Walter leányával. Gyermektelen marad. 196.

Homola Rezső Sándor (?, 1879. ?—Budapest?, 1936. ?) tanulmányai elvégzése után a Magyar Államvasutak szolgálatába lép. 1901-ben MÁV hivatalnok India-n, 1902—1910-ben Újvidéken, 1908-ban a polgári emlékkereszt tulajdonosa. 1914-ben a szabadkai MÁV Üzletvezetőség területén fekvő India község állomásfőnöke. 1916-ban ellenőr és Vinkovcén állomásfőnök. 1918-ban zágrábi állomásfőnök. Számos hadiékítményes kitüntetés tulajdonosa lesz. A trianoni békekötés után Magyarország javára optál és a szegedi Nagyállomás főnöke lesz. Ekkor már MAV főfelügyelő. 1931-ben a budapest—szobi vonalon a budapesti Nyugati Pályaudvar főnöke. 1935-ben nyugalomba vonul. Ág. h. evangélikus, ki szegedi tartózkodása idején a szegedi egyházat sorozatosan anyagilag támogatta. 1904 körül nősült és házasságából Ehrlich Emmától Rezső fia született, kit 1921-ben Szegeden vesztett el. A Sze-ged-Belvárosi Kaszinó tagja volt. 276.

Homor István (Pásztó, 1849. aug. 5.—Szeged, 1934. febr. 14.) pásztói nemes. István gazdatiszt és Deák Terézia fia. Középiskoláit Egerben végezte, majd a pesti tudományegyetemre ment, ahol a bölcsészkari előadásokat hallgatta. Itt szerzett 1873-ban tanári oklevelet. Már 1872. szept. 6-ától kezdődően helyettes-tanárként működött Szegeden a főreáliskolában. 1874. febr. 3-tól ezen intézet kinevezett rendes tanára. Szegeden a Szekfű utcában lakott 395: hrsz. alatt. A szegedi Szabadelvű Kör, a Tisztviselő Egylet és a Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja. Előbbinek alelnöke. 1886-ban a szegedi áll. tanítóképző intézet tanára. Tagja a szegedi Dugonics Társaságnak és a tudományos osztály elnöke. 1896-tól a szegedi áll. főreáliskola igazgatója. Városi köztörvényhatósági bizottsági tag. Szakíró. 1920-ban vonul nyugállományba. Megírta az általa vezetett intézet 50 éves történetét (1894) és számos más munkát publikált. Házasságot Szegeden kötött 1874. jan. 7-én Kolb Máriával, mely kötelékből származtak Izabella Anna Mária, Hermina Katalin Zsuzsanna, Janka, Georgia, Ernő László Lambert és Ádám utónevű gyermekei.146.

Horger Antal (Lúgos, 1872. máj. 18.—Budapest, 1946. ápr. 14.) iskoláit Lúgoson végezte, majd a pesti tudományegyetem bölcsészeti karán folytatta tanulmányait, ahol 1898-ban középiskolai tanári oklevelet szerzett. 1899-től áll. reáliskolai tanár Brassóban. 1906-ban Budapesten felsőbb leányiskolái és gimnáziumi tanár. 1911-ben a pesti egyetem a filozófia doktorává avatja. 1911-ben a budapesti Erzsébet nőiskola igazgatója. 1914-ben a pesti egyetem magántanárrá habilitálja. Az első világháborúban katonai szolgálatot teljesít, hosz-szabb időt szolgál arcvonalban és több kitüntetés tualjdonosa. 1918-ban a budapesti VI. kerületi áll. leánygimnázium tanára. 1919-ben a Polgári Iskolai Tanárképző Főiskola igazgatója. Amikor a Ferenc József tudományegyetem Kolozsvárról menekülni kényszerül és azt Szegeden helyezik el, kinevezik ide ny. r. egyetemi tanárrá. Szegeden először Ipar u. 12., majd Batthyányi u. 4. és végül Feketesas (ma Bajcsy-Zsilinszky) utca 22. sz. a. lakik. A Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja. Nevét a József Attilával kapcsolatos kontroverziája kapta szárnyra. A M. T. Akadémia levelező tagja. Tagja a szegedi Dugonics Társaságnak. Amikor a Ferenc József Tudományegyetem 1939-ben visszaköltözött Kolozsvárra, követi azt és ott 1940-ben nyugalomba vonul. Valószínűleg nőtlen maradt. Szakíró. 276.

Horthy Miklós (Kenderes, 1868. jan. 18.—Estoril, 1957. febr. 9.) nagybányai nemes, vitéz. István főrend és neje dévaványai Halassy Paulina fia. Középiskoláit a debreceni református kollégiumban végezte. Majd 1883— 1886. években a fiumei Tengerészeti Akadémiát látogatta. 1886-ban kerül az Osztrák—Magyar Monarchia haditengerészetének kötelékébe mint II. oszt. tengerész hadapród. 1887-ben sorhajózászlós, 1889-ben sorhajóhadnagy. Ez időben Pólában lakik. 1906—1907. években tüzérségi tanfolyamon vesz részt. 1907-ben a „Taurusz" hadihajó parancsnokává nevezik ki. 1909. jan. 1-én korvettkapitánnyá lép elő. E minőségben 1909 novemberében I. Ferenc József maga mellé rendeli szárnysegédnek és Bécsbe költözik. 1913-ban a .Budapest", 1914-ben a „Habsburg", ez év decemberétől pedig a „Novarra" cirkáló parancsnoka. 1917. máj. 15-én részt vesz az otrantói tengeri ütközetben. Ez évben IV. Károly király kinevezi az osztrák—magyar tengeri haderő parancsnokává. 1918-ban a „Prinz Eugen" dreadnougth parancsnoka és ellentengernagy. Az első világháború elvesztése után ő adja át a monarchia hadiflottáját Jugoszláviának és visszavonul a magánéletbe. Kenderesi birtokán él. A tanácsköztársaság idején az ellenforradalmat szervezők közé Szegedre jön és itt 1919. máj. 28-án a megalakuló ellenforradalmi kormány hadügyminisztere lesz. Megszervezi a Nemzeti Hadsereget és annak élén 1919. nov. 16-án bevonul Budapestre, mint e hadsereg fővezére és főparancsnoka. Az 1920. márc. 1-én összeülő Nemzetgyűlés az ország kormányzójává választja. 1921. nov. 2-án a Nemzetgyűléssel kimondatja IV. Károly trónfosztását. 1944-ben a második világháború végén a szovjet Vörös Hadsereg elől külföldre emigrál, állásáról lemond és Portugáliában telepedik le. Itt is hal meg 89 évesen. 1925-ben a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem Szegedre helyezése után a meginduló klinikai építkezéseknél okt. 5-én ő teszi le a gyermekklinika alapkövét. Amikor az egyetem 1939-ben visszaköltözik Kolozsvárra, a Szegeden alapított új egyetem az ő nevét veszi fel. 1900-ban lépett házasságra felsőjószáshelyi Purgly Magdolnával, kitől Miklós, István, Magdolna és Paula gyermekei származtak. 223, 223, 223, 223, 224, 224, 224, 232, 232.

Horváth Boldizsár (Szombathely, 1822. jan. 1.—Budapest, 1898. okt. 28.) réti nemes. József polgári származású iparos-kereskedő és neje Rába Julianna fia. Iskoláit Szombathelyen és Sopronban végezte, majd a győri akadémián hallgatott jogot. Elvégezve a jogi tanfolyamot visszatért szülővárosába és ott kezdett gyakorlatot. 1841-ben Széli ítélőmester hites táblai jegyzője. 1843-ban tesz ügyvédi vizsgát és az ügyvédi gyakorlatot is Szombathelyen kezdi. De még ebben az esztendőben megválasztják rendőrkapitánnyá és két év múlva városi jegyzővé. Hamarosan Vas megye főjegyzője lesz és 1848-ban városát képviseli az országgyűlésen. Amikor az országgyűlés Debrecenbe, majd Szegedre teszi át székhelyét, követi a diétát. Világos után egy ideig bujdosik, majd családja kérésének engedve önként jelentkezik a hadbíróság előtt, fogságot szenved, de az eljárást 1850-ben kegyelemből megszüntetik. Szombathelyre internálják és itt folytatja félbeszakított ügyvédi gyakorlatát s bár leteszi az előírt vizsgát osztrák jogból, átmenetileg mégis megfosztják a gyakorlat folytatásának jogátóli 1855—1861. években a megyebeli Batthyány herceg, család uradalmi jogtanácsosa. 1861-ben ismét országgyűlési képviselővé választják és Pestre költözik. A Magyar Tudományos Akadémia levelező, majd rendes és végül tiszteletbeli tagja. 1865-ben ismét országgyűlési képviselő. Tagja az Országbírói Értekezletnek, ahol feltűnik. 1867—1871. években igazságügyminiszter. Számos fontos törvényjavaslat szerkesztője. 1871-ben mandátumának megtartásával lemond az igazságügyminiszteri megbízatásáról. 1871—1877. években először a Magyar Földhitelintézet Rt., majd a Municipiális Bank igazgatóságának elnöke. 1877—1879-ben a herceg Esterházy javak zárgondnoka. 1879-ben vonul nyugalomba és minden felajánlott kitüntetést visszautasít. Egy ideig még munkálkodik mint országgyűlési képviselő, de közélettel való elégedetlensége, egészségi állapotának romlása, szemei gyengülése miatt újabb mandátumot már nem vállal, teljesen visszavonul a magánéletbe, emlékiratain dolgozgat. A pesti m. kir. tudományegyetem újjáalakításának százados ünnepén 1880/81-ben díszdoktorává avatja. Szombathelyen kötött házasságot Schenk Klárával, az ottani neves bútorgyáros leányával, kitől Jenő, Gizella, Emília és Irma élő gyermekei származtak. Szombathelyen szobra áll. 148.

Horváth Döme (Kecskemét, 1819. okt. 26.—Kecskemét, 1899. febr. 14.) ítélőbíró. József kézműves és neje Végh Erzsébet fia. Középiskoláit Kecskeméten és Budán végezte, filozófiát Szegeden hallgatott a piaristáknál. Majd az egri érseki jogakadémián hallgatott jogot és e stúdiumát a pesti tudományegyetemen fejezte be. Joggyakorlati évei letöltése után 1841-ben Pesten tett ügyvédi vizsgát. Visszatérve szülővárosába előbb városi tiszti ügyésszé, majd városi tanácsnokká választották. 1849-ben népfelkelési kormánybiztos. Ennek következtében hadbíróság elé állítják, fogságot szenved, de az eljárást utóbb kegyelemből megszüntetik, illetve felmentik. De rendőri felügyelet alá helyezik Kecskeméten, ahova internálják. Itt gazdálkodik, amikor 1861-ben városa alsó kerületében országgyűlési képviselővé választják. Pest megye előbb másod, majd első főügyészévé választja. 1869. máj. 15-én igazságügyminiszteri tanácsos lesz. Ezen állasáról lemondva 1875. máj. 19-én kinevezik kir. ítélőtáblai tanácselnökké. 1886-ban címzetes curiai bíró és ekkor szembaja miatt ezen állásáról is lemond. Tagja a kecskeméti kaszinónak és e minőségében vesz részt Szegeden 1865. máj. 14-én az itteni kaszinó új helyiségének avató ünnepségein. 1896-ban végleg nyugalomba vonul. 1869, 1872 és 1875-ben országgyűlési képviselővé választották. Neje Balogh Rozália kitől Géza fia (xl847) származott. Szakíró, irodalmár, műfordító. 111.

Horváth Endre (Szeged, 1902. ?—7) földbirtokos. Talán azonos azon Andrással, aki 1912—1915. években a szegedi piarista gimnáziumban végezte az I—IV. osztályt. Később földbirtokos, doktor és a Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja. Feltehetően a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetemen hallgatott jogot, ahol doktorrá avatták. Aligha azonos a szegedi 1942-es ügyvédjelölttel, ki talán Nagyszalontán született és Szegeden 1989. május 12-én halt el. 277.

Horváth Flóra (Jászberény?, 1825. ?—Szeged, 1909. dec. 18.) kőhalmi nemes. Gábor Pest megyei alispán és Kohrherr Flóra (Kor-her?) leánya. Kitűnő nevelésben részesült. Szülei korai elhalálozása folytán rokona Wőber György Szeged város főbírája és neje Korher Louiza vette magához és nevelte fel. Ennek folytán Szegeden általában csak Wőber Flóra néven emlegették. Később részt vett a város társadalmi, főleg karitatív jellegű megmozdulásaiban. A Szegedi Kisdedóvó és Jótékony Nőegyletnek választmányi tagja volt. A Vakokat gyámolító Országos Egyesület alföldi fiókjának alelnöke. Az országos Vöröskereszt Egylet szegedi fiókja választmányának elnöke. E minőségben az egyesület alapításának 40. éves jubileuma alkalmából az Erzsébet rend II. osztályának kitüntetésében részesítették. A Szeged-Csongrádi Takarékpénztár részvényese. Később férjhez ment nevelő atyja testvéréhez Wőber Antal alezredeshez, kitől György és Lajos fiai származtak. Atyjának Jászberényben 1858-ban bekövetkezett halálakos kitűnt hogy a tetemes vagyont adósságok terhelik s így a likvidálás után csak 2300 Ft körüli vagyont örökölt. Házasságkötésénél cautioját Wőber György garantálta. Hetvennégy évesen halt meg.168.

Horváth Fülöp (?, 1885. ?—?, 1960. ?) iskolái elvégzése után közigazgatási pályára lép és a m. kir. Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium X. osztályán számvevőségi gyakornokként nyer beosztást. Itt nyeri el 1908-ban a polgári jubileumi emlékkeresztet. 1909-ben a zágrábi erdőigazgatóság susaki erdőhivatalába kerül erdőszámvevőségi erdőszámtisztként. 1913-tól ugyanezen igazgatóság Karst felerősítési főfelügyelőségén erdőszámellenőr. 1916-ban ugyané minőségben Sejn-ben szolgál. 1917-ben erdőszámvizsgálóvá lép elő. 1918-ban a Vinkovcei főerdőhivatalban erdőszámvevőségi erdőszámvizsgáló. Trianon után e területeknek Jugoszláviához csatolása után megtagadja a hűségeskü letételét, kiutasítják, Magyarország javára optál és Kecskemétre kerül az ottani Erdőigazgatóság mellé rendelt számvevőségre. Később ennek főnöke és 1928-ban erdőszámtanácsos. 1929-ben Szegedre helyezik. Itt a Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja lesz. Majd a m. kir. Földművelésügyi Minisztériumba rendelik be, ahol 1935-ben a ül. csoport 2. osztályának vezetője lesz. 1936-ban a JJ. o. főerdőtanácsosi címmel és jelleggel ruházzák fel. Ekkor a polgári hadi érdemkeresztnek 3. oszt. tulajdonosa. 1940-ben a miniszteri számvevőség I. osztályának helyettes vezetője. 1942-ben a III. oszt. főerdőszámtaná-csosa, I. oszt. főerdőtanácsosi címmel és jelleggel. 277.

Horváth Gábor (?—Jászberény, 1858. nov. 12.) kőhalmi nemes. Talán Imre táblabíró, insurgens, főadószedő és neje Josephy Jozefa fia. Iskoláit talán Jászberényben végezte. Majd a kor szokása szerint feltehetően a pesti egyetemenjogot hallgatott. Tanulmányai befejezése után úgy látszik közigazgatási pályára lépett. Talán azonos az 1838—1847. években Ung megyében fungáló főszolgabíróval. Jászberényi lakos az 1850-es években. Itt ház- és földbirtokos. Háza Jászberényben a 3. tized 232. sz. a. állott. Száz holdas gyümölcsös, szántó a tulajdona, amelyen tanyaépülete is állott. Élete vége felé erősen eladósodott, úgy hogy vagyona halálakor összezsugorodott. Korher Flórával, illetve tárcsái Majzik Beatrixszal kötött házasságot előbbiből Flóra és Gábor nevű gyermekei származtak. Korán árvaságra jutott leányát rokona a szegedi főbíró Wőber György és neje Korher Louiza vette magához és nevelte fel, utóbbinak nyilván unokahúga volt. 168.

Horváth Gyula (Orbaitelek=Marosszéktelek, 1843. jan. 30.—Budapest, 1897. aug. 19.) nagyváradi és feleki nemes. Károly Orbáiszék és Háromszék király bírája és neje uzoni Béldi Jozefa fia. Iskoláit Székelyudvarhelyen, Marosvásárhelyen és Brassóban végezte. Majd 1859—1860-ban Heidelbergben filozófiát hallgat. 1860-ban belép Garibaldi magyar légiójába. Visszatérve birtokán gazdálkodik. A református egyház főfelügyelője. 1872-ben országgyűlésiképviselő. A Szabadelvű Párt tagja. A további ciklusokban is tagja a képviselőháznak, melynek 1875—1881. években jegyzője, de ezen állásáról lemond. 1879-ben kinevezik Szegedre Tisza Lajos mellé a királybiztosi tanács tagjává. Az 1879-es árvíz során tanúsított magatartását királyi elismerés jutalmazza. 1889-ben az országgyűlés alelnöke. A Lipót-rend tulajdonosa. A Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja, rendszeres vendége ki részt vesz a kaszinó 50 éves jubileumi ünnepségén is. Maros-Gerzsén köt házasságot 1864. szept. 7-én Splény Berta bárónővel, mely házasságából Károly, Béla és Tamás fiai születtek. 159, 161, 161, 166.

Horváth János (Zavar, 1815. nov. 15.—Budapest, 1875. okt. 27.) zalabéri—szalabéri. Pozsony megyében született. Talán János zalai alispán, kir. tanácsos és neje Ugronovics Franciska voltak a szülei. Iskoláinak Pozsonyban, és az ottani jogakadémián elvégzése után katonai pályára lép és 1832-ben a cs. k. 9. előbb Frimontról, majd Miklós orosz cárról nevezett huszárezrednek lett hadapródja. 1846-ban alszázados. 1848-ban századosként Morvaországban állomásozik. Innen a horvátországi határszélre rendelik főszázadosként. Utóbb Görgey Artbúr alá nyer beosztást és 1848 novemberében a honvédségben őrnaggyá lép elő. 1848. februárban már alezredes és a II. Sándor cárról nevezett huszárezred parancsnoka. 1849. ápr. 19-én részt vesz a nagysallói ütközetben és dandárparancsnokká lép elő. 1849. júl. 10-én ezredes és a 4. huszárezred parancsnoka. Világos után Aradon hadbíróság elé állítják, amely halálra ítéli, de kegyelemből büntetését 18 évi várfogságra enyhíti. Büntetését Olmütz-ben tölti, de 1855-ben szabadul. Pozsonyba internálják. Majd magánegyesületek és társulatok pénztárosi és igazgatói állását vállalja. Később a Központi Honvédegylet bizottmányának alelnöke, majd elnöke. Reaktiválva 1868-ban a cs. k. 9. Miklós cárról nevezett huszárezred ezredese. 1869. jún. 18-tól a pozsonyi katonai kerület parancsnokságán ezredes. 1872-től pedig a mezőhegyesi ménes parancsnoka. Katonai iró. 141.

Horváth Lajos Adolf Béla (Szeged, 1892. dec. 5.—Szeged?, 1942. ?) Lajos és Kolmann Mária fia. Iskoláit Szegeden végezte, gimnáziumot a piaristáknál (1908—1914). 1916-ban uo. katonadiák tanfolyamot végez. Később latin nyelvből kiegészítő érettségi vizsgálatot tesz. Majd a szegedi Ferenc József tudományegyetemen jogot hallgat — nyilván első világháborús katonai szolgálat után. 1925-ben a politikai tudományok doktorává avatják. A közigazgatásban helyezkedik el és Szeged város hivatalnoka lesz. 1927-ben az elöljárósági hivatal vezetője, városi aljegyző. 1931-ben II. oszt. aljegyző és tb. városi tanácsnok. 1937-ben városi kihágási bíró. A Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja. Péter Szabó Matild első nejétől elözvegyült. Dr. Karvas Etelka leánygimnáziumi tanárnő (későbbi Zádor Aladárné) a második neje, kitől elvált, e házasság gyermektelen maradt. Harmadik házasságából, melyet Szegeden 1933. júl. 29-én kötött Vé-csey Vilmával született leány: Matild, kit korán árvaságra jutva, sógora Dr. Fodor Jenő nevelt fel.277.

Horváth Mihály (Szentes, 1809. okt. 20.— Karlsbad, 1878. aug. 19.) József seborvos és neje Werner Erzsébet fia. Iskoláit Szegeden, gimnáziumot a piaristáknál végzett. Majd a lelkészi hivatást választva a váci Papnevelő Intézetben folytatta tanulmányait. Bölcseletet a pesti tudományegyetemen hallgatott, ahol 1830 körül avatták doktorrá. Még ez évben diakónus és 1932-ben pappá szentelik. Először Kiskundorozsmán (ma Szeged), majd Kecskeméten (1835—1837), Nagykátán (1837— 1838), majd Nagyabonyban segédlelkész. Később gróf Keglevich Gábor, majd pedig gróf Erdődy Kajetán családjánál nevelő. 1844-ben Bécsbe kerül, ahol a Theresianumban tanára lesz a magyar nyelv és irodalomszaknak. 1847-ben hatvani plébános és praepost. 1848-ban csanádi püspök, bár ezen méltóságában az egyház nem erősíti meg. Egyben főrend. 1849. máj. 12-től Világosig Vallás- és Közoktatásügyi Miniszter. Amikor az országgyűlés menekülésre kényszerül, követi azt Debrecenbe, Szegedre és Aradra. Világos után emigrál és in effigie halálra ítélik és in contumatiam fel is akasztják. Csak 1866 után tér haza. Váskai apát, majd tribuniczi püspök lesz. 1869-től folyamatosan Szeged város országgyűlési képviselője. A városi tanács, a tanácsterem részére megfesteti arcképét. Utcát is neveznek el róla. Mellszobra a szegedi Dóm tér történelmi em-lékcsatnokát díszíti. A Magyar Tudományos Akadémiának levelező, rendes, majd tiszteletbeli tagja, tb. elnöke és igazgatósági tagja. A Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja és tagja a Szabadelvű Körnek. Történetíró. 1864-ben Svájcban megnősül — egyházi rendjét és méltóságait megtartva — ekkor talán Hatvani Mihály nevet használva, és feleségül veszi Voignoux Mária Michellet, kitől Mária Mi-chelle Ernestina, Nestor, Sándor, Albert és Jenő gyermekei származtak. 3, 138, 139, 145, 1462, 1474.

Horváth Mihályné 1. Voignoux Mária Mi-chelle. 147.

Horváth Sándor (Csepreg, 1844. máj. 2.— Budapest, 1909. júl. 24.) szerzetes-tanár. Iskoláit talán szülőhelyén végezte, gimnáziumot Kőszegen, Sopronban és Győrben. Majd felvételét kérve a kegyes-tanítórendbe tanulmányait a győri Papnevelő Intézetben folytatta. 1867. szept. 8-án, mint II. éves teológust, veszik fel a piarista rendbe. Próbaévét Vácon és Kecskeméten tölti. 1870. aug. 29-én Vácon szentelik pappá. Ettől kezdve tanárként működik Kecskeméten, Nyitrán, Szegeden. Bekapcsolódik a közéletbe. 1874-ben nyer középiskolai tanári oklevelet. 1879—1880. években Kolozsváron, 1880—1886-ban Veszprémben, 1886—1896. években Nyitrán tanít, utóbbi helyen gimnáziumi igazgató és társházfőnök. A Hittudományi Intézet igazgató-tanára. 1897-ben részére a kir. Főigazgatói címet adományozzák. Kormánytanácsos.146.

Hubay Jenő (Budapest, 1858. szept. 15.—Budapest, 1937. márc. 12.) szalatnyai. Hegedűművész. 1890-ig: Huber. Huber Károly néptanító karnagy és neje Szevera Lujza fia. Iskoláit Budapesten végzi, hegedülést eredetileg atyjától tanult, majd továbbképzését Berlinben folytatja. Már 1867. évben zenekarral szerepel. 1876-ban Szegeden lép közönség elé az Országos Dal- és Zene ünnepségén. 1878-ban európai körútra indul. 1878-ban Parisban, 1880-ban Londonban szerepel és 1881 a király kinevezi a brüsszeli konzervatórium tanárává. 1885-től Budapesten a Zeneakadámia tanára. Hegedűtanára a Nemzeti Zenedének. Zeneíró és zeneszerző. 1907-ben családja tagjaival egyetemben nemesi rangra emelik és engedélyezik előnév használatát. 1911-ben a kolozsvári m. kir. Ferenc József Tudományegyetem díszdoktorává avatja. 1912-ben lesz m. kir. udvari tanácsos. A Zeneművészeti Főiskolának igazgatója volt. Számos kitüntetés tulajdonosa. 1894. júl. 6-án köt házasságot Cebrian Róza grófnővel, kitől (Hubay-Cebrian-) Andor és Tibor fiai születtek.124.

Hubay László hubói nemes. Iskoláit szülőhelyén vagy ahhoz közel végezte. László ref. lelkész és neje szikszói Boldizsár Karolina fia. A budapesti tudományegyetemen jogot hallgatott és 1904 körül avatták doktorrá. Bírósági pályára lépve 1902-ben kinevezik a pécsi kir. törvényszékhez joggyakornokká. 1905-ben bírósági aljegyző, és a szegedi kir. törvényszékre kerül. 1908-ban megkapja a polgárijubileumi keresztet és berendelik a szegedi kir. ítélőtáblára tanácsjegyzőnek s egyben előlép bírósági jegyzővé. 1911-ben alügyész Nagykikin-dán és 1912-ben Szegeden. 1914-ben kir. ügyész. 1915-ben beosztják a szegedi kir. főügyészségre. Itt éri a 1918-as forradalom, melynek során az igazságügyi népbiztosság 1919. ápr. 17-én szegedi főállamügyésszé nevezi ki. Az állást el is foglalja és e minőségben máj. elejéig működik. A városparancsnok hatálytalanítja e kinevezést és visszaállítja az eredeti állapotot. Az ellenforradalom idején azonban ennek ellenére fegyelmi eljárást kezdeményeznek ellen, de azt utóbb megszüntetik. 1927-ben a szegedi kir. ítélőtáblai bíró. 1931-ben felruházzák a III. fizetési csoport jellegével. 1936-ban pedig kinevezik kir. kúriáai bíróvá. Ez évben a szegedi Ferenc József tudományegyetem állam- és jogtudományi karán a jogtudományi államvizsga bizottság tagja. A Hatásköri Bíróságnak a kir. Kúria által delegált tagja, és tagja a Szeged-Belvárosi Kaszinónak. Nős, neje Boldizsár Karolina kitől Katalin leánya született.277.

Huber Andor 1. Hubert András. 90.

Huber József 1. Hubert József.90.

Huber Károly (Varjas, 1828. júl. 2.—Budapest, 1885. dec. 20.) Mátyás varjasi néptanító fia. Hegedűművész, karmester. Iskoláit Aradon végezte, zenét az ottani konzervatóriumban tanult (1838). Továbbképzésre Bécsbe megy. 1844-ben elárvul. Visszatérve Pesten a Nemzeti Színház zenekarában helyezkedik el hegedűsként. Itt lép eló később karmesternek, majd hangversenymesternek. Közben visszamegy Bécsbe és az Operaház hangversenymestere lesz (1841). 1852—1885-ig a Pestbudai Nemzeti Zenede hegedűtanáraként működik. 1871-től a pesti Nemzeti Dalkör vezetője. 1881-ben karnagya lesz az Országos Daláregyletnek, mint Erkel Ferenc utóda. 1884-ben Liszt Ferenc ajánlására a Zeneakadémia tanára. Zeneszerző. 1865. okt. 26-án Szegeden szerepelt a Szeged-Belvárosi Kaszinóban. Pesten 1853-ban köt házasságot Szevera Lujzával, kivel Kerepesi út 13. sz. a. lakik és itt születtek gyermekei (Hubay-) Károly, Paula, (Hubay-) Jenő és Lujza. 124, 124.

Hubert András. Valószínűleg azonos a Czí-mer Károlynál említett Huber Andorral. Iskoláit Szeged-felsővároson végezte, majd mesterséget tanult, gazdálkodott, galambokat tenyésztett és szűrszabóként dolgozott. 1848-ban Szeged város közgyűlésének tagja és kiküldött bizottsági tagként a mészáros céh árszabásának kidolgozásában vesz részt. A Közcsendi Választmány tagja. Albírósági esküdt. Választott polgárképviselő. Esküvőkön násznagyként szerepel Szeged-Felsővároson. A Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja (1859). Szegedfelsővárosi háztulajdonos (1879). Neje Cseh Julianna, kitől Mária leánya származott. Szeged-felsővároson a Rácz temető utcában volt házingatlana, amely az árvíz után is állt. 90.

Hubert József (Szeged, 1829. ?—Szeged, 1889. jan. 2.) Czímer Károly Huber Józsefet említ Szeged-felsővárosi gazdálkodóként, ki 1859-ben a Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja volt. E néven nem volt azonosítható. Feltehetően azonos Hubert Józseffel, ki György városi polgár és neje Auer Regina fia. Szegedfelsővárosi lakos, iskoláit is itt végezte, a piaristákhoz járt, ahol a gimnázium III. osztályát végezte 1841/2-ben. Szeged város hivatalnoka lett és 1861-ben névváltoztatást kért „Huba"-ra. E nevet azonban engedélyezés ellenére sem használta, mert elhalálozásakor eredeti családnevén anyakönyvezték. Nőtlen maradt. Szeged-felsővároson, Felsőtiszapart 9. sz. a. lakott. Feltehetően a fentebbi Hubert András testvére. Hatvan évet élt. 90.

Hunyadi János (Hunyadvár, 1386. ?—Zimony,1456. aug. 11.) hadvezér. Vojk havasalföldi vajda (vagy esetleg Zsigmond király) és Morosini (Morzsinai) Erzsébet fia. Egyes források szerint anyja már Zsigmond királytól terhes állapotban kötött házasságot Vojkkal. Születési és életkori adatai bizonytalanok. Nevét Zsigmond adománya folytán a családra szállt hunyadvári birtok után kapta, amelyet azonban már jóval korábban is birtokolt. Birtokai kiterjedtek Csongrádra, Szegedre és környékére is. Miután atyja „a király udvari vitéz"-e volt, fia a kor szokásának megfelelően nevelkedett. Először Csáki Györgyhöz kerül apródnak, majd 1420 után Lazarovics István szerb despotánál szolgálva harcol a török ellen. Ezután Újlaki László udvarában szolgál hat páncélos vitézével, de nemsokára már 12 vitézzel szerepel Csupor Demeternél. 1431-ben lesz Zsigmond király udvari vitéze, kit lovascsapat élén elkísér Lombardiába. Ezt követően Visconti Fülöp herceg zsoldoskapitánya, ki Zsigmonddal kibékülve Lombardia ura volt. 1434-ben ismét Zsigmond király oldalán találjuk, kit elkísér Baselbe. Huszonhét évesen köt házasságot horogszeghi Szilágyi Erzsébettel, kitől László és Mátyás fiai származtak. Idők folyamán óriási vagyon ura lesz, országos főkapitány, majd Magyarország kormányzója. Pestisben hal el. Nevét a déli harangszó hirdeti európaszerte, Szegeden pedig, ahol többször is megfordult, igy pl. 1441. aug. 1-én a „szegedi béke" megkötése során, s ahol átmenetileg felesége családja is lakott, az Oroszlán utcai Ivánko-vits házon mellszobra (közben elpusztult), a Dóm téri Nemzeti Emlékcsarnokban dombormű, tér és sugárút hirdeti. Gyulafehérváron a székesegyházba temették, ott síremléke állott, romjaiból valami talán ma is meg van. Hatvannyolcadik évében érte a halál. 37, 126, 203.

Hunyadi János (Szeged, 1900. okt. 23.— Szeged, 1984. jan. 1.) ügyvéd. Sándor földbirtokos (és csizmadia?) és Tóth Mária fia. Iskoláit Szegeden, gimnáziumot a piaristáknál végezte. Katonai tanfolyam után tett érettségi vizsgát, s az első világháború végén katonai szolgálatot teljesített. Majd a kolozsvári Ferenc József tudományegyetem jog- és államtudományi karán 1923-ban avatták jogi doktorrá, immár Szegeden, ahova időközben az egyetem áttelepült. 1922-től ügyvédjelölti gyakorlatot folytatott Szegeden. Budapesten 1927. febr. 21-én tesz ügyvédi vizsgát és ezt követően felvételét kéri a Szegedi Ügyvédi Kamara lajstromába, Szeged székhellyel. Bekapcsolódik a város köz- és politikai életébe és később kormánypárti titkár. 1939-ben országgyűlési képviselőnek jelölik, de nem kerül megválasztásra. 1940-ben hadbírói kinevezését kéri. Városi törvényhatósági bizottsági tag. Irodáját Mikszáth Kálmán u. 19. sz. a. működteti saját házában. 1958-ban az igazolási eljárás során törlik az ügyvédi névjegyzékből, de évekkel később (1963) az igazságügyminisztérium méltányosságból engedélyezi ügyvédi gyakorlata folytatását, újból bejegyzik és a szegedi 4. sz. Ügyvédi Munkaközösségben fejt ki tevékenységet. Gyakorlatának szünetelése idején, 1960—1964. években szövetkezeti adminisztrátor, majd könyvelő. A Szeged- Belvárosi Kaszinó tagja. Szegeden 1927. ápr. 18-án kötött házasságot Feldl Saroltával, kitől Sarolta és László gyermekei származtak. 277.

Hunyadi Mátyás 1. Mátyás király. 116.

Hunyadi Vass Gergely 1. Vass Gergely. 277.

Huszár Adolf (Szentjakabfalva, 1842. jún. 18.— Budapest, 1885. jan. 21.). Atyja Illés kamarai bodnár-mester, anyja Dekret Éva volt. Szobrászművész. Elszegényedett szülők gyermeke. Iskoláit feltehetően szülőhelyén talán a Zólyom megyei Besztercebányán végezte, majd a vasiparban helyezkedett el mint vasöntő. 1856 körül kezd a szobrászat iránt érdeklődni és ettől kezdve mestereknél igyekszik magát képezni. 1860-ban sikerül Bécsben a Kunstakakademie-re bekerülnie. Visszatérve Budapesten telepedik le és hamarosan hírnevet szerez különböző szobormüveivel. Utóbb a Mintarajziskola szobrász-tanára. Ő fejezte be az Izsó Miklós halála folytán félbemaradt szegedi Dugonics András szobrot, mutatta azt be és jelölte ki eredeti helyét (1876). Tőle való a szegedi Dóm téri Történelmi Emlékcsarnokban látható Báthory István szobor. Nőtlen és gyermektelen maradt. 156.

Huszár Károly (Nussdorf, 1882. szept. 10.—Budapest, 1941. okt. 29.) tanító. Atyja gyógykovács volt. Alsóausztriai születésű és iskoláit részben Ischl-ben, részben Szatmárban végezte. Majd Tanitóképezdét végezve, tanítói oklevelet nyert. Ennek birtokában először Bajnán, majd Esztergomban tanított. Hamarosan azonban az újságírás felé vonzódott, és lapszerkesztő lett a Népújságnál. Publicista. 1910-ben a sárvári kerületben megválasztják országgyűlési képviselővé. Mint politikus főleg szociális kérdések érdekelték és ennek előharcosa lett. Az I. Világháborúban katonai és frontszolgálatot teljesített. Leszerelve 1918-ban belekerült a forradalomba, melynek során letartóztatják és börtönbüntetést szenved. Szabadulva emigrál. Visszatérve 1919. aug. 15.—nov. 24-ig a Friedrich kormány kultuszminisztere majd pedig 1919. nov. 24-től 1920. márc. 15-ig miniszterelnök. A második nemzetgyűlés alelnöke. 1928-től az Országos Társadalombiztosító Intézet elnöke mely állásából 1934-ben visszavonul a magánéletbe. 229.

Huszka Ödön (Kiskunfélegyháza, 1843. szept. 8.—Szeged, 1907. jún. 13.) ügyvéd. József és neje Fazekas Zsuzsanna fia. 1902. máj. 7-én nemesség adományozás „puszta-ferenc-szállási" előnév használat engedélyezéssel. Iskoláit Szegeden, gimnáziumot a piaristáknál végezte. Majd a pesti tudományegyetem joghallgatója lesz és a szükséges gyakorlat után Pesten 1865 körül szerez ügyvédi oklevelet. Először a közigazgatásban helyezkedik el és 1869-ben Kiskundorozsmán (ma Szeged) főjegyző. Innen Szegedre telepedik át és városi törvényszéki jegyző lesz (1870). Az igazságügyi reform során 1871. dec. 29-én kinevezik Szegedre albírónak, 1875-ben pedig m. kir. törvényszéki bírónak. 1890-ben násznagy Huszka Lajos és Bainville Kornélia esküvőjén. A szegedi Dalárdának 1880—1886. években elnöke. A Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja és fiatal korában a kaszinó Ifjúsági Körének tevékeny részese. 1872-ven a kaszinó titkára. Szegeden 1870. aug 14-én köt házasságot Bur-ger Anna Etelkával, kitől Jenő, Ernő és Ilona gyermekei származtak. 1899-ben, mint szegedi kir. ítélőtáblai bíró vonul nyugalomba. Jenő fia a neves operettszerző. 140, 268.

 

 

   
Előző fejezet Következő fejezet