Előző fejezet Következő fejezet

K

 

Kacsóh Bálint (Munkács, 1899.—Budapest, 1977. szept. 21.) Bálint postatisztviselő és neje, Varga Mária fia. Erdélyből származó, Bereg megyében megtelepedett családból való. Iskoláit Nagyszöllösön és Homonnán végezte. Amikor kitört az I. világháború, bevonult és végigharcolta a háborút. Tűzérzászlósként került tartalékba. Tulajdonosa a bronz Katonai Érdeméremnek, a Signum Laudisnak, a II. osztályú Ezüst Vitézségi Éremnek, a Károly Csapatkeresztnek és a háborús emlékéremnek. Leszerelése után a kolozsvári magyar kir. Ferenc József tudományegyetem állam- és jogtudományi karának lett hallgatója és itt, majd az egyetemnek elmenekü-lése után annak Szegedre helyezésekor, e helyen hallgatta tovább a jogot. Szigorlatait az 1923—24-es években többnyire kitüntetéssel tette le és 1924-ben lesz államtudományi, majd 1929-ben jogtudományi doktor. Ez időben a Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja. Ezt követően a kecskeméti egyetemes református jogakadémián lett a kereskedelmi, váltó és polgári törvénykezési jog rendkívüli tanára. Ezen állásától szólították el a kereskedelmi és közlekedési minisztériumba, ahol előrehaladásával miniszteri osztálytanácsosi rangot ért el, majd kinevezték államtitkárrá. Az Országos Gyakorló Közigazgatási Vizsgabizottság tagja. Az Országos Közigészségügyi Tanácsban a borvizsgáló szakértő bizottságban a minisztériumnak képviselője. Az ipartestületi jegyzői tanfolyam és vizsgabizottságnak társelnöke. 1938-ban helyettes árkormánybiztos. 1939-40-töl 1943-ig az Árellenőrző oszágos kormánybiztos. Mint államtitkárt, 1941-ben megtámadják a parlamentben. Kereskedelmi jogi szakíró. 1942-ben államtitkárként megy nyugdíjba. Házasságot köt Törökszentmiklóson 1931. szept. 15-én Szarka Margittal, kitől Klára, Zsuzsa és Balázs gyermekei származtak. 277.

Kalapis János (Algyő, 1880. ?—?) János községi jegyző és neje dicskei Komáromi Aurélia fia. Iskoláit Algyőn végezte, majd legalább négy középiskola elvégzése után a Ludo-vika Akadémiára került, ahol 1900-ban a gyalogsághoz hadapród tiszthelyettesnek nevezték ki. Résztvett az I. világháborúban. Szépen dekorált tiszt. Előre haladva katonai pályáján, 1929-ben magyar kir. honvédezredes és ekkor a Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja. Ezredesként helyezték nyugalomba és egyben megbízták a Csongrád Megyei Testnevelési Felügyelőség vezetésével 1938-ban. Talán nős és családos volt. 277.

Kállay Albert (Kállósemjén, 1843. márc. 22. —Szeged, 1922. júl. 30.) nagykállói nemes. A család napkóri ágából származó Emánuel (Manó) szabolcsi alispán és neje revisnyei Reviczky Jozefa fia. Iskoláinak Pesten történt elvégzése után az ottani tudományegyetem állam- és jogtudományi karán jogot végez. Majd államigazgatási pályára megy és Szabolcs megye tb. aljegyzője lesz 1867-ben. 1870-ben a Magyar kir. belügyminisztériumba kerül fogalmazóként. A szegedi nagyárvíz idején itt rendszeresített király biztossághoz osztják be, mint tanácsost. Lényegében a városi tanács és a királyi biztosság összekötője. Munkáját elismerik, 1882-ben miniszteri titkár, 1883-ban osztálytanácsossá lép elő. Belép a Szeged-Belvárosi Kaszinóba, amelynek utóbb választmányi tagja, majd elnöke lesz. Részt vesz a város társadalmi életében és főleg a város szépítésén fáradozik. A rekonstrukció során létesített közétkezési tanácsnak elnöke. 1884-ben előbb ideiglenesen, majd véglegesen Szeged város főispánjává nevezik ki. Itt az állást lemondásáig, 1905-ig tölti be és közben, 1886-től 1896-ig Hódmezővásárhely és 1887—1893-ig Szabadka város főispánja is. 1888. május 26-án Csernovics Agenor és Pálfy Ida násznagya, 1888. okt. 17-én Szluha Ágost és 1889 áprilisban Mikszáth Albert keresztatyja lesz. Számos társadalmi egyesület tagja, tisztlet-beli tagja, tisztségviselője. A város Köztörvényhatósági Bizottságának tagja. Életfogytiglan főrendi-házi tag. 1893-tól a Szabadelvű Párt tagja. A Szeged Csongrádi Takarékpénztár részvényese. 1894. ápr. 30-án Rieger Lajos és Bakonyi Róza násznagya. 1898. június 12-én a Lipót Rend lovagkeresztese lesz. Házasságot köt tomaházi Tomka Flórával, mely házasságból Emánuel, Flóra és Adél gyermekei származtak. Szorgalmazója volt a szegedi Széchenyi István szobornak, az újsze-gedi liget helyreállításának, a Széchenyi tér rendezésének. Újszegedi villájában mintakertészetet létesített, amelyben sokat tevékenykedett. Nevét az újszegedi liget és utca viselte és korábban egy fasor is róla neveztetett el. Szép síremléke áll a Szeged-Belvárosi temetőben, díszhelyen „Conditor urbis" fölírással. Nyugalomba vonulásakor megkapta a valóságos belső titkos tanácsosi címet. Lakásán halt meg, Kállay Albert u. 6. sz. alatt, 81 évesen Szeged díszpolgára volt. D 159 160 (166), 184, 186, 189, 191, 196, 196, 219, 226, 238, 238, 239—40, 254/174, 295. 238, 238, 239—40, 254/174, 295.

Kállay Ödön (Napkór, 1815. szept. 3.— Kiscsere, 1879. aug. 5.). Nagykállói nemes. Köztisztviselő. Gergely Szabolcs megyei másodalispán és neje revisnyei Reviczky Viktória fia. Iskoláit Lőcsén, Egerben és Debrecenben járta és bizonyára utóbbi helyen jogot is hallgatott. Korán bekapcsolódott a politikai életbe. Az ellenzékhez csatlakozott és résztvett előbb Szabolcs, majd Csanád megye politikai megmozdulásaiban (1839). 1840-ben Csanád megye főszolgabírójává választotta és 1843-ban elküldte az országgyűlésre követként. Itt is a szélső baloldalhoz csatlakozott. 1847-ben Szabolcs megye főszolgabírója. 1848-ban kormány és parlamenti biztos. Élelmezési biztos Komáromban, majd beáll honvédnek és Per-czel Mór térparancsnoka lesz őrnagyként. Követi a kormányt Debrecenbe, mint a főrendi-ház tagja. Világos után letartóztatják és a „Neugebáude" rabja lesz. 1850. július 5-én halálra ítélik, de Haynau leváltása előtti általános amnesztiája révén szabadul. Egyidejűleg azonban kiscseréi birtokára internálják és rendőri felügyelet alá helyezik. 1861-ben ismét országgyűlési képviselő lesz az előbbi kerületben 1867-ig tart megbízatása, amikor is arról lemond. Kossuth Lajos levélben kéri fel reá, mire elfogadja Szeged szabad kir. város neki felajánlott I. kerületi jelölést és 1869-ben ismét országgyűlési képviselővé választják. 1872 és 1875-ben megtartja mandátumát. A szegedi nagyárvíz idején, 1879-ben árvízvédelmi miniszteri biztos. Áz egyházi autonómia képviselővé választja Szegeden. Neje Faragó Mária, akitől István, Rudolf és Zoltán gyermekei származtak. Szeged város közgyűlése „hálás köszönetét" fejezi ki árvízvédelmi tevékenységéért. Halálakor a város az Alsóvárosi templomban gyászistentiszteletet rendez és azon a város főtisztviselői testületileg vettek részt. 147.

Kalmár Antal (? 1807. ?—?) nemesi származású. 1848-ban, a toborzás során honvédnak jelentkezett és a 3. honvéd zászlóaljhoz nyert beosztást, ahol 1849 január végén őrmesteri rangot ér el. Résztvett a város védelmére fölvonult csapattestben 1848 szept. végén, melyet Martinyi vezényelt. Kalmárt, aki ekkor az 1. században volt őrmester, maga mellé vette Damjanic János 1849 januárjában hadnagyi kinevezésre terjesztve fel, ami azzal járt, hogy a turszki, bukovinai ezredből átállt a századból kialakított 122-es zászlóaljba. Ez ellen azonban tiltakozott és visszamaradt, őrmesterként a 3. szászló-aljban. De engedett Damjanic rábeszélésének és Így került át az új helyére. Világos utáni sorsa nem felderített, de 1878. május 30-án résztvett a 3. zászlóalj találkozóján Szegeden, talán mint radnai lakos. Ekkor készült fényképe a Móra Ferenc Múzeum őrizetében van. Ekkor radnai jegyző. Az 1888-as 40. éves találkozón főhadnagyi ranggal jelen volt, és Nagyváradon élt, de az 50. évest már nem érte meg. Szabadságharcos jegyzetei a kolozsvári Ereklye Múzeumban vannak. Nem kizárt, hogy azonos ama nemesi származású és azonos nevűvel, ki 1831. febr. 15-én Szeged-Fölsővároson házasságot kötött Ketterer Annával és ekkor 24 éves volt. Ez a Kalmár 1829-től 1840-ig a szegedi Nyári család tagjainak 5 esküvőjén szerepelt násznagyként. Vagy esetleg azzal azonos aki mint idősebb szerepel a szegedi Posta Hivatalban táv-írászként 1875-ben és Pesten 1879-ben. 157.

Kalmár István (Nagyszentmiklós, 1846. dec. 17.—Kiskunhalas, 1896. okt. 22.) Nemesi származású István és neje Mosonyi Katalin fia. Iskoláit alsófokon talán szülőhelyén, gimnáziumot esetleg Szegeden végezte, majd a pesti tudományegyetemen hallgatott jogot és szigorlatai kiállása, valamint a gyakorlati idő letelte után Pesten tett ügyvédi vizsgát 1874. noy. 2-án. Mint köz- és váltóügyvéd a szegedi Ügyvédi Kamarában kérte fölvételét a lajstromba Makó székhellyel 1875. febr. 21-én, amikor az ügyvédi kamarák országszerte megalakultak. De már 1876 június 2-án átjegyzését kérte Szegedre. 1876-tól 1879-ig a kamara választmányi tagja, de amikor 1884-ben újból azzá választják, e tisztségéről lemond. 1882-ben látogatást tesz Kossuth Lajosnál. 1875 körül tagja lesz a Szeged-Belvárosi Kaszinónak és a Szegedi Csónakázó Egyletnek. 1878-ban a Színügyi Egylet titkára. Az 1879-es árvízkor részt vesz a mentési munkálatokban. Mikszáth Kálmán jóbarátja, kihez Mikszáth szerette volna később hozzáadni sógornőjét, Mauks Kornéliát. Tárcaíró. Vádló Reizner János fegyelmi ügyében. 1895-ben pályázott alispáni és megyei tiszti főügyészi, illetve országgyűlési képviselői állásra, ám eredménytelenül. A Szegedi Polgári Dalárda elnöke, törvényhatósági bizottsági tag. Ipartestületi elnök. Szegeden Kölcsey u. 11., ül. 12. sz. alatt lakott. Szegeden kötött házasságot 1888. febr. 18-án Bodnár Szidóniával és Nagy Sándor szegedi, valamint Antalfy Endre aradi ügyvédek voltak a násznagyok. Házasságából Erzsébet, Piroska, Katalin, Szidónia és István gyermekei származtak. A szegedi belvárosi református temetőben helyezték örök nyugalomra. 159.

Kalmár Lajos (Temesvár, ?—Temesvár 1899. ?) valószínűleg temesvári születésű és talán iskoláit is ott végezte, majd feltehetően a pesti egyetemen jogot végzett. Első alkalommal Temesváron találjuk, mint az ottani nemzetőrségi toborzás vezetőjét 1848-ban, aki 289 embert vett, fel listájába és jött át velük Szegedre a felsővárosi minorita kolostorba, ahol a Szt. György téren velük együtt tett esküt Éder tábornok előtt, hogy tagja lehessen az itt később felállított 3. Honvéd Zászlóaljnak, ő maga a zászlóalj őrmestere lett és 1848. okt. 6-án hadnaggyá lépett elő. Később a 98-as zászlóaljba helyezték át és utóbb főhadnagyi rangot ért el. Világos után egy ideig sorsa ismeretlen, majd a kiegyezés után, 1867-ben Temes megye főjegyzőjévé választja, mely állásában 1871-ig szolgált, amikor tiszti főügyésszé választják. 1889-ig teljesíti szolgálatát, mikor közjegyzővé nevezik ki. 1878-ban résztvesz a 3. Honvéd zászlóalj volt tagjainak szegedi találkozóján, amelyet többedmagával maga is szorgalmazott. Ekkor készült fénykép a szegedi Móra Ferenc Múzeum őrizetében van. A következő bajtársi találkozót Nagyváradon rendezték 1888. június 2-án, ahol szintén jelen volt és többedmagával szorgalmazta Hegyesi Mártonnál a zászlóalj történetének megírását. Ehhez maga is beküldte a szabadságharcról készített jegyzeteit, amelyeket Hegyesi munkájában fölhasznált, majd pedig azokat a kolozsvári Ereklye Múzeumban helyezte letétbe. Valószínűleg Szegeden kötött házasságot, az itteni Babarczi József ügyvéd leányával, Flórával, aki azonban fiatalon, 24. évében 1880-ban meghalt. 157, 157.

Kalmár Szilveszter József Imre (Szeged, 1883. nov. 2.—Szeged, 1933. jún. 8.). Szilveszter és neje Rácz Terézia fia. Iskoláit Szegeden végezte. Gimnáziumot 1894-től 1902-ig a szegedi piaristáknál, ahol 1902-ben érettségi vizsgát tett. Minden valószínűség szerint a kolozsvári egyetem állam- és jogtudományi karán hallgatott jogot. Szigorlatait kiállva, itt, illetve Szegeden kezdte meg joggyakorlatát. Közben bizonyára leszolgálta 1 éves önkéntesi évét 1908-ban a Szegedi kir. törvényszék joggyakornoka és Szt. György u. 4. sz. alatti lakos. 1912-ben a nagyváradi kir. törvényszék jegyzője és a polgári jubileumi emlékkereszt tulajdonosa. 1914-ben a szegedi törvényszék jegyzője. 1915-ben a kir. ügyészséghez osztják be. 1917-ben szegedi alügyész és 1918-ban kir. ügyész lesz Szegeden. A Szegedre helyezett Ferenc József tudományegyetem 1923-ban a politikai, és 1924-ben a jogtudományok doktorává avatta. 1927-ben a szegedi kir. ügyészséghez került beosztott ügyészként. A Szeged-Belvárosi Kaszinónak a tagja. 1932-ben az eddigi beosztásában a II. fizetési csoport jellegével ruházzák fel és ebben a beosztásban éri a váratlan halál. Szegeden, 1922. november 25-én köt házasságot Végman Máriával, dr. Végman Ferenc ügyvéd, a szegedi ügyvédi kamara elnöke leányával, amely házasságból származott Mária leánya. 277.

Kamocsay László. Nemesi származású. A Szeged-Belvárosi Kaszinóba 1858-ban új tagként lépett be. Tanítóként minden valószínűség szerint nem Szegeden kezdte pedagógiai pályáját és kérdéses, hogy egyáltalán oktatott-e Szegeden. Valószínűleg azonos azzal, kinek neje Molnár Julianna volt és akitől származott Erzsébet nevű leánygyermeke, aki Szentesen született 1839-ben. Ez szentesi működésére vall. Leánya Erzsébet (Kamocsány?) Adlernek a későbbi Sas Lajosnak lett a felesége és 1850. okt. 25-én Szegeden kötött házasságot. 1860-ban pedig mint tanítónő elemi, ismétlő kézimunka s több magániskolát állított föl Szegeden, mely rövid ideig működött.90.

Káplány Géza (Pétervására, 1843. dec. 5.— Budapest, 1927. febr. 26.) Nevét Káplánként is említik. József és neje Járossy Dóra fia. Atyja Heves megye Pétervásárai járásában megyei járási seborvos volt. Pétervásárán lakott, iskoláit szülőhelyén végezte, majd atyja 1855-ben Besztercebányán íratta be a gimnáziumba, annak első osztályába, hogy ott majd tanulja a német nyelvet. Utóbbi két osztály elvégzése után, 1857-től az egri líceumban folytatta középiskolai tanulmányait, a 7. osztályt itt végezte be. Ekkor szülei Gyöngyösre költöztek és Géza fiukat pedig 1861 őszén Pestre irányították s itt végezte el a gimnázium 8. osztályát. Itt tett érettségi vizsgálatot és feltehetően a piaristáknál. Már Egerben költeményejelent meg az iskolai értesítőben 1860-ban. A pesti egyetem állam- és jogtudományi karán képezte magát tovább és közben a Keglovich grófok családjában nevelő az ifjú Gyula gróf mellett Egreskátán. De nevelte más családok gyermekeit is. Úgy látszik, hogy jogi tanulmányait emiatt Pesten megszakította és Egerben hallgatta tovább a jogi kari előadásokat és tette le államvizsgáját. Ezután joggyakorlatra megy és az igazságügyi pályán helyezkedik el éspedig Jászárokszálláson, mert az ottani megyei törvényszék másodaljegyzője, mely állása választás eredménye. Majd visszatér Pestre és ügyvédi irodán folytatja joggyakorlatát 1867 decemberében. Itt áll ügyvédi cenzúrára és szerzi meg a köz- és váltóügyvédi képesítést 1868 júliusi és augusztusi kelettel. 1869. ápr. 4-én kinevezik Heves megye gyöngyösi Járásának esküdtjévé. Amikor pedig megalakulnak az állami bíróságok, 1871-ben kinevezik a gyöngyösi kir. törvényszék bíróvá. Innen kerül 1876-ban Abádszalókra és 1878-ban Erzsébetvárosba járásbírónak. 1887 decemberében pedig a budapesti kir. ítélőtábla bírájává nevezik ki. 1891-ben sor kerül a királyi ítélőtáblák decentralizációjára és most a szegedi kir. ítélőtáblának lesz bírája. Ezen állásban marad meg 1905-ig, amely idő alatt a Szegedi Telekkönyvi Vizsgáló Bizottságnak is tagja. 1905-ben megy nyugdíjba, Budapestre költözik és az ottani budapesti ügyvédi kamarában kéri fölvételét az ügyvédi lajstromba. Először Budapest székhellyel, amikor a VI. ker. Podmaniczky u. 75. sz. alatt, majd 1908-tól VIII. ker. Gyöngytyúk u. 14. sz. alatt tart fenn irodát. 191 l-ben pedig pestvidéki ügyvédi kamara ügyvédje lesz Rákospalotán. Szépirodalmi és szakirodalmi munkásságot fejtett ki és 1911-től kizárólag ez utóbbiban publikál. 1894-ig több munkája jelenik meg. Számos szakcikke és sok önálló jogi munkája jelenik meg nyomtatásban. Végrehajtási kézikönyve a gyakorlatnak nagy segítségére volt. Szerkesztette a „Telekkönyv" c. folyóiratot. Szegeden, Dugonics tér 9. sz. alatt lakott és tagja volt az itteni Dugonics Társaság-nak és a Szeged-Belvárosi Kaszinónak, amelynek új palotája felavatásán, 1891-ben, majd 70. éves fennállása alkalmával ünnepi szónoklatot mond. Felesége Scholtész Zelma, akitől Szegeden 1896-ban született Gyula fia. Ekkor 53 éves. írói álneve Apafy, Bíró Géza, Jusztusz. 188, 190.

Karácson Emília (Nagybecskerek, 1816. jún. 29.—Kiszombor, 1891. január 3.) Czímernél Karátsonyi néven szerepel. Karátson néven nemesi származású és Ivándai előnevet viselt. István kir. tanácsos és Rákóczi Parchetich Cecília leánya. Iskoláit feltehetően szülőhelyén járta és bizonyára kitűnő nevelésben részesült. 1832. nov. 22-én kötött házasságot zombori Oexel (később Rónay) János akkor Torontál megyei főszolgabíróval, mely házasságból Mária Ilona, Amália, István, Magdolna, János, Amália, Cecília, Sarolta, Vilmos, Emília, Ernő, Jenő, Lajos és Borbála gyermekei származtak. Férje nevét Czimer tévesen Mihályként említi. Résztvett Szeged társadalmi életében, kitűnő szervező tevékenységet fejtett ki. 1849-ben szerzője és tagja lett a sebesült honvédek Betegápoló Nőegylet c. egyesületének. Kiszom-borban a Rónay család nagy díszes kriptájában temették el. Gyermekeinek felvilágosult nevelője volt. 67.

Karácsonyi György városi mérnök (hol?) és a Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja 1859-ben. 90.

Karakas Albert. Középiskola látogatása után egyetemet végzett. Doktori oklevelet szerez, majd ügyvédi, bírói vizsgát tett. Igazságügyi pélyára lép és 1898-ban a nagyváradi kir. törvényszék aljegyzője. E beosztásban marad 1903-ig. 1904-től kezdődően belényesi járásbírósági albíró 1908-ig. 1909-ben a nagyváradi ítélőtáblára berendelt tanácsjegyző bíró. 1911-ben áthelyezik a vaskohi kir. járásbíróságra járásbírói rangban 1914-ben nagyszalontai kir. járásbíró. Feltehetően itt éri a trianoni béke amikor is 1920-ban Magyarország javára op-tál, átjön és kinevezést nyer Szegedre. A kir. Ítélőtáblán bíró. Ekkor a Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja. 1934-ben a kir. kúriához nevezik ki bírónak és itt egyben a nagyobb fegyelmi és a szabadalmi tanácsnak rendes tagja is. 1937-ben már nem találjuk a nyilvántartásokban. 277.

Kárász Benjámin (Szeged, 1792. szept. 13.— Szeged, 1874. szept. 4.). (Benő) horgosi és szentpéteri nemes. István csongrádi alispán és neje Fáy Kunigunda fia. Iskoláit Szegeden, gimnáziumot a piaristáknál végzett. Ezt követően a pesti egyetemen jogot hallgatott. Mint nemesi származású, a kor szokása szerint a közigazgatásban igyekezett elhelyezkedni. Már 18 évesen kinevezték megyei táblabírónak Csongrád megyében, mely tisztséget 1846-ig megtartotta. 1816-ban megyei al-szolgabíró és 1825-ben szolgabíró=„Ordina-rius Judex nobilis". 1829-ben megyei esküdt, 1825-ben, majd 1838 és 1843-ban 1846-ig Csongrád megyei alispán, amikor az új választáson kibuktatják. Mindvégig Szegeden lakott és most a fiatalság fáklyásmenettel, a polgárság pedig az Alsóvárosi Társalkodó Egyletben lakomát rendez szimpátia tüntetésként hazatértekor. 1845-től a megalakuló Szeged-Csongrádi Takarékpénztár részvényese. A Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja, később választmányi tagja. Horgoson nagybirtokos, ki jobbára bérbeadja kaszálóit. 1848. április 22-én nevezik ki Csongrád megye főispánjává, az ápr. 24-diki nagygyűlés pedig a tisztújítási gyűlés elnökévé választja. A Közbiztonsági és Közrendi Bizottság tagja. Tagja több társadalmi egyesületnek. Világos után mint kompromittált, önként adja fel magát, mire őrizetbe veszik és a Neigebáudében fogvatartják. Eljárás alá vonják, vagyonát pedig zárolják. Csak Haynau fölmentése miatt bosszúból általa kihirdetett kegyelemmel szabadult 1850-ben. De Szegeden rendőri felügyelet alá helyezik. A szegedi régi Kárász-kúria Palánkbeli épületét lebontatja, a helyébe ma is álló, impozáns nagy palotát építtet, amelynek belső berendezését is fényűzően alakítják ki. 1849. július 11-én Kossuth Lajost fogadja benne vendégül és később I. Ferenc József is lakik benne. Amikor I. Ferenc József az Alföldre látogatott, 1852-ben ott van a csongrádi fogadásán. 1860-ban megyei bi-zottmányi tag. A Csongrád Megyei Gazdasági Egyesület alakuló ülésének elnöke. A Szeged-Belvárosi Kaszinó mint volt főispánt ünnepli 1860-ban. 1861. január 5-én királyi biztosként elnököl az alkotmányos ülésen. A kiegyezés után pedig 1867-től 1871-ig ismét főispánja a megyének. 1868. január 16-án a tervezett pesti—szegedi Duna—Tisza csatorna érdekeltjeinek kaszinói díszebédjén vesz részt. Nagy Rozáliával, aki 1803-ban született és 1861-ben halt meg, kötött házasságot 1823 körül, mely házasságból Klementina, Borbála, Irén, Katalin, Géza, Erzsébet, István gyermekei származtak. 56, 56, 74, 83, 88, 95, 95, 95, 101, 105, 105, 105, 106, 110, 143, 145, 151, 170, 171, 171 171, 171, 171, 177.

Kárász Borbála Mária Rozália (Szeged, 1827. nov. 28.—Marillavölgy, 1886. júl. 20.) horgosi és szentpéteri nemes. Benjámin és neje Nagy Rozália leánya. Gondos nevelésben részesült Szegeden, 23 évesen Szegeden 1850. július 28-án házasságra lépett Zombory Oexel (=Rónay) Lajossal, mely házasságából Jolán és Aladár (x 1864) gyermekei származtak. Idősebb korában úgy látszik betegeskedett és ezért kereshette fel az Oraviczabánya melletti klimatikus gyógyfürdőhelyet, Marillavölgy fürdőt Krassó-Szörény megyében, ahol utolérte a halál. Miután szülei korábban haltak el, a vagyon egy részét főleg az értékes bútorzatot ő örökölte. 171.

Kárász család a magyarországi Felvidékről, Trencsén megyéből származó és Pozsony, Nyitra, Komárom megyén át Békés és Csongrád megyébe települt nemesi család, amelynek egyik tagja Szeged szabad kir. város főjegyzője lett, itt családot alapított és a Csongrád megyei ág megalapítója lett. Horgoson birtokot vásárolt, kastélyt építtet, majd fényes családi sírboltot létesített. Később nemesi rangra emelkedett és 1771. márc. 11-e óta előnév használati jog is illette. 6, 11, 12, 16, 296/320.

Kárász Géza Szeged, 1837.—Luzern, 1905. horgosi és szentpéteri nemes, Benjámin Csongrád megyei főispán és neje, Nagy Róza fia. Iskoláit Szegeden végezte gimnáziumot a piaristáknál. Utána külföldi utazásokat tett. Nem ismeretes, hogy látogatta-e az egyetemet. Gazdag földbirtokos fia, főleg a műgyűjtés érdekelte, amelynek során jelentős értékű, főleg fajance gyűjteményre tett szert, amelyet azonban más tárgyakkal is gazdagított. Amikor I. Ferenc József látogatást tett Szegeden és atyja házában vett szállást, éppen külföldi útról toppant be és éles kirohanását az akkor dsztrák"-nak csúfolt császár ellen csak nehezen lehetett eltitkolni. 1861-ben Szeged szabad kir. város tiszteletbeli országgyűlési képviselőnek választotta, ami megfelelt a díszpolgárságnak. Atyja halála után a vagyon az örökösök osztozkodásának és hitelezők szoron-gatásának lett tárgya. Házat eladták Wagner F. Antalnak, földszinti helyiségét ekkor már kereskedelmi cégek bérelték. A birtokot részben elárverezték, részben eladták. A műgyűj-temény is árverésre került 1890-ben, Londonban és egy része vétel címén visszakerült a Virányos út 6/a sz. alatt állami tulajdonban lévő házba. Nőtlenül halt el- Svájcban. Feltehetően Szegeden született. 171.

Kárász Imre (Pest, 1829. dec. 16.—1907.) horgosi és szentpéteri nemes. Miklós septem-vir és neje, Wenckheim Henrika bárónő fia. Füzesgyarmati és szeghalmi földesúr és kastélytulajdonos, a Szeged-Csongrádi Takarékpénztár részvényese. Házasságot kötött Polgárdi-ban 1869. november 27-én Batthyány Karolina grófnővel, akitől István és Imre fia született. A szegedi Kárász-házból és ingóságokból szintén részesedett. 259/320.

Kárász Irén Mária Terézia Kunigunda (Szeged, 1829. aug. 30.—?) horgosi és szentpéteri nemes, Benjámin és Nagy Róza leánya. Kitűnő nevelést kapott és Szegeden 1851. nov. 17-én lépett házasságra Laskovics Bertalan csanád megyei földesúrral, akitől Klementina és Mária nevű leánya született. Atyja halála után vagyonából ő is örökölt és az értékes lakberendezés egy része hozzá került. 171.

Kárász István (Szeged, 1745. szept.—1815.) horgosi és szentpéteri nemes, Miklós és neje, Temesvári Anna Mária fia. Anyai nagyatyja városi főbíró volt. Iskoláit Szegeden, gimnáziumot a piaristáknál végezte. Feltehetően a pesti egyetemen hallgatott jogot. Közigazgatási pályán helyezkedett el és Csongrád megyénél kezdte hivatalnokoskodását. 1774-ben megyei főjegyző és 1781-től alispán. 1790—91-ben országgyűlési követ. Alispáni állásáról 1804-ben lemond, királyi tanácsos lesz. Házasságot kötött Fáy Kunigundával, akitől Jozefa Borbála, Pál Miklós, ismát Pál és József, István Sámuel, majd Erzsébet, Klára és Anna Benjámin született. Horgoson franciakertet létesített és kastélyt építtetett. 11,171,159/320,296.

Kárász Miklós (Privigye, 1715. június 2.— ?, 1797.) horgosi és szentpéteri nemes. János és Pongrácz Klára fia. A Kárpátok alatti Felvidékről származott. Protektorok, valószínűleg Grassalkovich Antal ajánlására választotta meg Szeged szabad kir. városa 1739-ben főjegyzőnek. Ebből következtethető, hogy gimnáziumot és jogot végzett. Hamarosan egyben városi tanácsnok is lesz és 1741-ben országgyűlési követ. 1742 áprilisában Bécsben jár, 1748—49-ben megbízza a város a horgosi-szentpéteri területek megvásárlásának kijárásával a Helytartó Tanácsnál, amelynek akkor ifjúkori barátja és ismerőse Grassalkovich Antal volt az elnöke. Állítólag valami akadálya volt a városi birtokszerzésnek és Kárász, megragadva az alkalmat és saját maga részére felvásárolta a szóbanfogó ingatlanokat. Úgy látszik nagyobbára még hozzá hitelre, mert ez-időben vett föl a Szegedi Városi Pénztártól 2000 forint, a minoritáktól 5000 forint kölcsönt. Magatartása Szegeden nagy visszatetszést szült és csak a Szegedre más ügyben látogató Grassalkqvichnak sikerült az ellentéteket elsimítania. így Kárász tovább szolgálhatta a várost, míg 1760-ban Csongrád megye alispánja lett. Jónevű szegedi családokkal került keresztkomaságba, ami társadalmi helyzetét csak erősítette. Ekkor már hatalmas területen gazdálkodott. Kaszálóit bérbeadta, ökrei pe-dik gulya csordákban járták a vidéket. Anyagilag egyre erősödve, a szerzett birtokra 1771. márc. 11-én adományt járt ki, ami egyben nemesi ranggal és predikátum használati joggal is járt. Szegeden kötött házasságot 1742. okt. 28-án, a szegedi főbíró leányával Temesvári Anna Máriával, akitől Ferenc és István fiai születtek.

Karay Nándor (?—Pécs, 1895. febr. 9.) iskolái elvégzése után, pályaválasztáskor a Bach-korszak provizóriumában kellett elhelyezkednie és a pénzügyi közigazgatási pályát választotta. 1854-ben Szolnokon találjuk, ahol pénzügyi biztosként működött. Innen Szegedre helyezték át az itteni pénzügyi igazgatósághoz, Belvárosi Kaszinó tagja lett. Majd Aradra, később Lúgosra és végül 1868-ban Pécsre került, ahol pénzügyi tanácsosi rangban halt el. Szegedhez nemcsak több éves szolgálata köti, hanem feleségének itteni neveltetése is és az, hogy fia Szegeden született. Mindennél jelentősebb azonban az, hogy 1854. okt. 16-án kötött házasságával, Nagy Mária, a szegedi törvényszék elnökének fényes szellemi képességekkel rendelkező leánya lett a felesége, akitől származott gyermekei mind hírnévre tettek szert. Anna, Ilona és Mária leányai, akárcsak az anyjuk, mint írónők szereztek maguknak nevet. A korán elhalt Elek fia utáni második fia, Lajos, pedig fényes jogi pályát futott be és mint kúriai tanácselnök 1918-ban nemesi rangra emelkedett „balatonberényi" nemesi előnév használatának jogosultságával. 90.

Karlik Ignác (Temesvár, 1879.—?) középiskoláinak elvégzése után a József Műegyetem mérnöki karára iratkozott be, ahol 1903-ban mérnöki oklevelet szerzett. Ezt követően a magyar államvasutak kötelékében helyezkedett el. 1905-ben a MÁV Üzletvezetőség szombathelyi II. pályafenntartási és építési osztály mérnöke. 1906-ban a verseci osztálymérnökségnek beosztott mérnöke és egyben a Polgári Jubileumi érdemkereszt tulajdonosa. 1912-ben a zombori osztálymérnökségen mérnök. 1914-ben pedig Szigetváron dolgozik ugyanezen beosztásban. 1915-től 1918-ig a pécsi MÁV Üzletvezetőség mitroviczai mérnöke és osztályvezetője. Itt lesz főfelügyelő. A Szeged-Belvá-rosi Kaszinó tagja. 1932-ben Győrött, az ottani MÁV Osztálymérnökség mérnöke. 1937-ben a Budapesti MÁV Üzletvezetőség II. Pályafenntartási és Építkezési Osztályán munkálkodik műszaki tanácsosként. Innen vonul nyugdíjba. Talán nős, családos és talán fia: Gyula nevét Bánfalvyra változtatta és László. 277.

Károly, III. (Bécs, 1685. okt. 1.—Féltorony, 1740. okt. 20.) I. Lipót magyar király, német-római császár, e néven VI. és Pfalz-Neuburgi Eleonóra Magdaléna, a pfalczi választófejedelem leányának fia. 18 évesen először Wienben, majd Spanyolországban is spanyol királlyá kiáltják ki. De az örökösödési háború után a spanyol trónról lemond, annál is inkább, mert atyja halála után megörökli annak birodalmát. 1712-ben magyar királlyá koronázzák, 1716-ban meghal egyetlen fia és ennek hatása alatt törekedett létrehozni az „Pragmatika Sanctio"-t, amely leányági leszármazottaknak is biztosítja az öröklést a birodalomban. Nagyarányú központosítási és egyéb reformjai vezették be uralkodását. Fölállítja a Helytartó Tanácsnak új hatóságát, megújítja a közigazgatást és a törvénykezést. Megállapítja Wienben a HofBibliothek-ot. Pesten felépítteti az Invalidusok Házá-t, amely később Neugebáude címen lesz ismert. Megépíttette az ún. Károly kaszárnyát, amely később Pest városának hivatalait foglalja magába és többszöri átalakítás után ma is áll. Az 1712-es árvíz után, amely Szeged városát gyakorlatilag megsemmisítette, úgy dönt, hogy a várost nem romboltatja le, nem helyezi át más helyre, hanem helyreállíttatja. Ez nagyszámú munkást, mesterembert, kereskedőt vonz Szegedre és a város újraalapítását eredményezi. Ezért „Conditor Urbis"-ként is emlegették Szegeden. 1719-ben megújítja a város szabadalmait, vásártartási jogot biztosít az arra jogosultaknak és számos itteni céh alapítását hagyja jóvá. Uralkodása alatt járult hozzá a Kegyes Tanító Rend itteni megtelepedéséhez és iskolaalapításához. A Bécsben dühöngő pestis leküzdésére a szegedi Ausfeld orvost rendeli föl, ki eredményesen küzdi le a kórt. A város megfesteti életnagyságú mellképét a tanácsterem részére, amely festmény ma a szegedi Móra Ferenc Múzeum Képtárában tárol. Megépíttetője volt a Károly-városból induló és a Karszton keresztül Fiumébe vezető Karolina útnak, amely a magyar exportnak volt fontos közlekedési útja. Braunschweig-Wolfenbütteli Erzsébet Krisztinával kötött házasságot 1708-ban, amely házasságból Lipót, Terézia, Anna és Anasztázia gyermekei származtak. 5, 25, 256/245—246.

Károlyi család. Nagykárolyi előnevű grófi rangra emelt ősi magyar főnemesi család, amely eredetét az Árpád-korra vezeti vissza, amikor az ősfoglalások során Szatmár megyében telepedett meg. Károlyi Antal grófnak (1732—1791) Harruckern Mária Jozefa Szidónia Hermina bárónővel (1740—1802) kötött házassága révén a hatalmas Csongrád—Békés megyei Harruckern vagyon a Károlyiakra szállt, akik azóta nagybirtokos földesurai voltak Csongrád és Csanád megyének. 57.

Károlyi György (Bács, 1802. márc. 28.—Budapest, 1877. nov. 9.) nagykárolyi gróf. József Békés és Szatmár megye főispánja és neje, Waldstein-Wartenberg Erzsébet grófnő fia. Tanulmányait Budapesten folytatta házi nevelőtanárok felügyelete mellett. Majd letéve vizsgáit, 1817-ben a pesti tudományegyetemen az állam- és jogtudományi karon tanulta a jogtudományokat. 1820-ban kiállja az utolsó vizsgáját és ezt követően nyomban belép az akkor Ferenc császárról nevezett 4. Ulánus ezredbe. (Kaiser Franz Ulanen Regiment Nro. 4.) főhadnagyként. Innen helyezik a Würtemberg Huszárok Ezredébe <KÖnig von Würtemberg Huszárén Regiment Nro. 86.) 1821-ben az akkori Hessen Holmburg Huszárezredben találjuk (Hessen Homburg Fridrich Erbprinc Huszárén Regiment Nro. 4.) ahol Széchenyi István ezredtársa lesz. Majd 1823-ban a Nostitz Könnyűlovassági Ezred (Nos-titz Johann Gráf Feldmarschall Leutnant Italiaenisches Chevaux-Legers Regiment Nro. 7.) majd az Estei Ferdinánd budai főhadiparancsnoksága alatt kapitány lesz. Ezen állásából quíetál és visszavonul birtokára. 1825-ös pozsonyi országgyűlésen az ő lakásában rendezi be Széchenyi István a főnemességi ellenzék kaszinóját. Résztvesz a Magyar Tudományos Akadémia alapításában. 1830-ban Szatmár megyei követ. 1839. ápr. 29-én Csongrád megye főispáni helytartója lesz és 1841—1848-ban Békés megyei főispán. 1836, 1843/4-ben országgyűlési főrend. 1841-ben a Maros szabályozás királyi biztosa. 1848—49-ben nemzetőr százados, majd őrnagy és 1849 végén fogságba vetik, hadbírósági eljárás alá vonják s egy ideig a Neugebaude foglya. Vagyonát zárolják. 150 000 forint pénzbírságra ítélik. Haynau az ő pesti palotájában lakott. Később szabadul és vagyonát is visszakapja. 1858-tól a Pesti Napló főrészvényese. 1861, 1865 és 1867-ben Szatmár megye főispánja. 1867-ben koronaőr. 1872-ben főudvarmester, valóságos belső titkos tanácsos. A Pesti Kaszinó igazgatója, az Országos Gazdasági Egyesület elnöke. Számos társadalmi egyesület és vállalat tagja. Pozsonyban 1836. május 16-án kötött házasságot zichi és vásonkeöi Zichy Karolina grófnővel és így Batthyány Lajos sógora volt. Házasságából Viktor, Gyula, Gábor, Tibor, István és Pálma gyermekei származtak. 17.

Károlyi Gyula (Nyírbakta, 1871. máj. 7.—Budapest, 1947. ápr. 23.) nagykárolyi gróf. Tibor valóságos belső tanácsos és neje Degenfeld Schomburg Emma grófnő fia. Iskoláit Budapesten, a piaristáknál végezte. Az érettségi vizsgája után jogot hallgatott a budapesti tudományegyetemen és bonni egyetemen. Arad megye földbirtokosa és birtokán gazdálkodott. 1902-ben királyi kamarás. 1905-ben főrendiházi tag. 1906-tól 1910-ig Arad megye és Arad város főispánja. Az I. világháborúban a huszároknál szolgált és hadnagyként szerelt le. 1915-ben a Magyar Tudományos Akadémia tagja. 1919. május 5-én Aradon ellenforradalmi kormányt alakít és annak miniszterelnöke. Amikor a románok elől Szegedre menekül, egy ideig itt is miniszterelnöke a kormánynak, de 1919 júliusában állásáról lemond. 1927-ben örökös jogú főrendek választott felsőházi képviselője, 1928-tól 1930. dec. 9-ig koronaőr. Ezen időponttól külgyminiszter. 1931-ben Székesfehérvár országgyűlési képviselője. Még ez évben miniszterelnök lesz, de ezen megbízatásáról 1932. okt.-ben lemond, sőt mandátumáról is. 1931-ben a Magyar Érdemkereszt nagykeresztese lesz. Visszavonul a Szatmár megyei birsokára, Tiborszállásra. 1894. okt. 20-án kötött házasságot nagykárolyi Károlyi Melinda grófnővel, akitől Margit, Gabriella és Emma gyermekei -származtak. 223.

Károlyi István (Bécs, 1797. nov. 18.—Fóth, 1881. jún. 12.) nagykárolyi gróf, József Békés és Szatmár megyei főispán és neje Waldstein Wartenberg Erzsébet grófnő fia. Iskolai képzését feltehetően bátyjával, Györggyel együtt és ugyanazon módon nyerte. Szülei halála után ura lett a hatalmas békés- és csongrádi birtokoknak, amelyeken gazdálkodott. 1825-ben Csongrád megye táblabírája, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. 1831-ben anyagilag hozzájárul a kolerajárvány leküzdésének költségeihez. 1848, 1861-ben és 1867-ben Pest megye főispánja. 1848-ban saját költségén huszárezredet állít föl, amely nevét viseli. Világos után haditörvényszék elé állítják, vagyonát zárolják. Egy ideig a Neugebaude foglya és 1857. évi, ún. esztergomi felirat egyik aláírója. 1858-tól a Pesti Napló főrészvényese. 1860-ban Csongrád megye főispánja. Háromszor kötött házasságot. Első neje Dillon Georgina, akivel 1820. máj. 25-én Parisban lépett házasságra, melyből Ede, Erzsébet és Mária születtek. Neje 1827-ben elhalálozott és Bécsben 1831. jan. 24-én újabb házasságot köt Eszterházy Franciska grófnővel. E frigyből származtak Sándor és Geraldine gyermekei. E neje 1844-beni elhalálozása után harmadszor is nősül és Orczy Mária bárónő lesz a felesége Pesten 1865. jan. 4-én. Czimer téved, amikor Klauzál Imrét uradalmi igazgatójának mondja és ennek atyját, Klauzál Jánost pedig gazdatisztjeként említi, mert nevezettek Károlyi Lajos gróf szolgálatában állottak. 256/245—246.

Károlyi Lajos (Bécs, 1799. szept. 15.—Bécs, 1863. aug. 28.) nagykárolyi gróf, József Békés és Szatmár megye főispánja és ennek neje Waldstein Wartenberg Erzsébet grófnő fia. Feltehetően két testvérével Györggyel és Istvánnal azonos módú nevelésben részesült. Jogot a pesti tudományegyetem állam- és jogtudományi karán hallgatott, ahol doktori fokozatot nyert. 1830-tól 1837-ig Csongrád megye főispáni helytartjóa, majd 1844-ben Abaúj, 1845-től Nyitra megye főispánja. 1849-ben két testvére vagyonának zárolásakor őt bízzák meg gondnoki teendőkkel. 1852. június 12-én fogadta a megyébe érkező L Ferenc Józsefet. 1860-ban Csongrád megye törvényhatósági bizottságának tagja, a Magyar Gazdasági Egyesület alapítója, 1835-től elnöke. Csanád megye mágocsi birtokán volt jószágigazgató Klauzál Imre. Ideiglenes gazdatisztje volt Klauzál István, az előbbi édesatyja. Közigazgatási pályáját a magyar udvari Kancellárián aljegyzőként kezdte, Csongrád megye közgyűlésén is megjelent. 1822. nov. 4-én kötött házasságot (feltehetően Bécsben) Kaunitz-Rittberg Ferdinanda grófnővel, mely házasságból Alajos és László gyermekei származtak. 256/245—246.

Károlyi Mihály (Budapest, 1875. márc. 4.—-Vence, 1955. márc. 19.) nagykárolyi gróf. Gyula aranygyapjas rend vitéze és neje, nagykárolyi Károlyi Georgina grófnő fia. Középiskolái elvégzése után jogi, majd gazdasági tanulmányokat folytatott. Nagybirtokos. 1905-ben országgyűlési képviselő. 1914-től 1918-ig az I. világháborúban huszárként harcolt. Leszerelés után, 1918-ban megalakítja a Nemzeti Tanácsot, amelynek elnöke, államfői jogkörrel. Majd miniszterelnök 1918. nov. 1-én. 1919. jan. 16-ig köztársasági elnök. Ekkor lemond és emigrál. Antifasiszta politikus. 1945-től 1947-ig párizsi magyar nagykövet, de a Rajk-per miatt állásáról lemond. Megvalósította a földreformot a saját birtokán. „Vörös gróf" néven emlegették ettől kezdve. 1920-ban a távollétében elítélték és vagyonát elkobozták. 1946 májusában hazatért. Felesége Andrássy Katalin. Franciaországban halt meg, hamvait 1962 júliusában hazahozták és Budapesten a Kerepesi temetőben helyezték örök nyugalomra. 2218.

Károlyi Sándor (Pest, 1831. nov. 10.—Mentone, 1906. ápr. 24.) nagykárolyi gróf. István főispán és második neje, Eszterházy Franciska grófnő fia. Iskolái elvégzése után gazdasági szakismereteket szerzett. 1848-ban bevonul honvédnek és főhadnagyként szolgál az atyja által fölállított huszárezredben. Világos után emigrál és csak az általános amnesztia meghirdetése után tért haza 1860-ban. Csongrád megye törvényhatósági bizottságának, a Horváth ínségesek Segítő Bizottságának tagja. Az Orsz. Gazdasági Egyesület tevékeny tagja és Csongrád megyei ftókegyesületének elnöke. A Szeged-Belvárosi Kaszinónak tagja, majd választmányi tagja. 1861-ben a titkos rendőrség „ultrának" jellemzi. 1863-ban résztvesz a Szegeden Károlyi Edével megtartott ellenzéki értekezleten, 1878—1879-ben országgyűlési képviselőjelölt. 1881, 1887. 1892, 1896-ban országgyűlési képviselő. 1892-ben valóságos belső titkos tanácsos és 1900-ban az Aranygyapjas Rend vitéze. 1861-ben Szeged város tiszteletbeli képviselőjelöltje, ami lényegében díszpolgárságot jelent. A Délmagyarországi Földhitelintézet alapító tagja. Nemzetgazdász, gazdasági szakíró. Bátyja, Ede elhalálozása után, annak özvegyét, Korniss Klarisz-sza grófnőt veszi nőül. Házasságuk gyermektelen maradt. 95,95,95,97,110.

Kass János (Pest, 1856.—Szeged, 1928. júl. 23.) 1898-ig Kasch. Vencel vendéglős és Wend-ler Ilona fia, Csehországból származó családból Pestre jött Szegedre, valószínűleg a provizórium idején, szülei átköltözése során. Iskoláit már feltehetően Szegeden járta, talán a piaristáknál, majd pincér szakmát tanult ki. 1874 körül a Szeged-Belvárosi Kaszinó Ifjúsági Körének tagja. A nagyárvíz soráni magatartásáért belügyminiszteri elismerésben és köszönetben részesült 1879-ben. A Szegedi Csónakázó Egylet tagja, evezőse. 1880-ban a sebes futás győztese. 1884-ig a Szegedi Pincér Segélyező Egylet elnöke. 1886-tól a Tisza Szálló bérlője. 1892-ben a Diana Vadásztársaság pénztárosa. Az 1897—98-as évadban színházi páholybérlő. Németesen írt nevét 1898-ban Kass-ra változtatja. Ekkor már saját Vigadója van, tagja a szegedi Árpád Szabadkőműves Páholynak. 1907-ben városi törvényhatósági bizottsági tag, a Kass Szálló tulajdonosa, amelyet maga építtetett 1898-ban. Ma is áll, most renoválják. Ebben tartották 40 éves írói jubileumi lakomájukat Mikszáth Kálmán és társai. Bástya u. 2. sz. alatti lakos. Ház- és kávéháztulajdonos. 1928-ban Horthy Miklós u. 5. sz. alatti lakos. Stihmer (Stiner, Strener, Steiner, Stimmer) Katalinnal kötött házasságából (1886. ?) Ilona, Dóra, Borbála és János József gyermekei származtak. 72 évesen halt meg. 140, 189, 189, 223.

Kaszó Elek (Szeged, 1877. dec. 2.—Szeged, 1935. aug. 1.) Elek vállalati tisztviselő és Ok-ruczky Malvina Friderika Julianna fia. Iskoláit Szegeden végezte, gimnáziumot a piaristáknál. Majd közigazgatási pályát választva hivatásul, Szeged szabad kir. város szolgálatába lép. 1908-ban mint pénztártiszt, városi főpénztári helyettes ellenőrré választják. Ekkor Szűcs u. 9. sz. alatt lakik, 1912-ben városi adópénztáros, a Szeged-Alsóvárosi Iparvállalat Rt. felügyelőbizottsági tagja. 1914-től 1932-ig városi fő-pénztárnok. A Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja és 1923-tól 1929-ig pénztárnoka, gazdája. Fölajánlást tesz a kaszinó által alapított Széchenyi Serleg-re. Kétszer nősült. Első házasságát Szegeden, 1907. jún. 8-án Hajduschek Annával kötötte, mely házasságból Klarissza Irén nevű leánya született. Másodszor Békefi Mária Erzsébettel, Szegeden, 1914. nov. 19-én lép házasságra és ebből a házasságból Elek (dr.) fia született. 226, 227, 232, 232, 233, 271, 272, + kép, 277, 278, 289.

Kászonyi Károly Gábor (Kisráska, 1819.—?) Zemplén megyei (Kászoni) származású nemesi család sarja. Katona. Iskoláit Szegeden végezte, gimnáziumot a piaristáknál 1836—1844-ig, majd a hadsereg kötelékébe lép és előrehaladva lovassági századosig vitte, amikor is nyugdíjazták. Leszerelve, Szegeden kötött házasságot 1861. július 24-én Felmayer Annával. Háza állt Szeged-Felsővároson a Gyevi utcában, amely az 1879-es árvíz után is állt. Czimer gárdatisztként említi, ami arra utal, hogy testőr szolgálatot is ellátott, de a m. kir. testőrség névsorában nem szerepel. Leánya: Gizella. 170.

Kászonyi Károlyné 1. Felmayer Anna. 170.

Kátay Béla. László földbirtokos és neje Tapp Jusztina fia. Iskoláit Szegeden, gimnáziumot a kegyes rendieknél végzett. 1908-ban tett érettségi vizsgát. Maros u. 1. sz. alatt lakott. Később megörökölte szülei házát és ingatlanait és azokon gazdálkodott. A Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja. Talán azonos az 1942-ben Ungvár, u. 2. sz. alatt lakó városi pénztárossal. 277.

Kátay Ferdinánd (Szeged, 1844. máj. 18.— Szeged, 1902. okt. 14.) 1848-ban (Nándor) szegedi városi perbefogó bíró és 1861-ben a városi közgyűlés tagja és szavazatszedő kül-döttségi tag volt. 1875-ben vállalkozó téglagyáros, fakereskedő, sertéshizlaló és a Szeged-Csongrádi Takarékpénztár részvényese, majd felügyelőbizottsági tagja. 1879-ben, az árvízkor a Tisza parton álló háza megmaradt. Tagja a Szeged-Felsővárosi és a Szeged-Belvárosi Kaszinónak. Városi köztörvényhatósági bizottsági tag 1900-ban. A Kereskedelmi és Iparbank alelnöke. A Szegedi Kereskedelmi és Iparkamara beltagja. Nős, neje Katona Mária, fia Géza és Ferdinánd és leánya Mária Terézia. A szegedi Deszkás temetőbe temették. 277. Kátay György (Szeged, 1814.—Szeged, 1866. jan. 3.) iskoláit Szegeden végezte, feltehetően a gimnáziumot is a piaristáknál. Föld- és háztulajdonos Szeged-felsővároson. Városi polgár, több szegedi család keresztkomája és násznagya. Talán szabómester. 1859-ben belép a Szeged-Belvárosi Kaszinóba, amelynek 1862-ben választmányi póttagja. Háza a Feketesas és Könyök utca sarkán állt 1869-ben. A Szeged-Csongrádi Takarékpénztár igazgató választmányi tagja. Szeged-fölsővároson 1839. júl. 3-án kötött házasságot Bába Ágnessel, mely frigyből Rozália, Ida leányai és fia István születtek. 110.

Kátay István (Szeged, 1822. dec. 31.—Szeged 1895. jan. 31.) iskoláit Szegeden végezte, majd cipész szakmát tanult. 1873-ban városi képviselő, a Szeged-Csongrádi Takarékpénztár Igazgató Választmányának tagja. Szeged-Felsővároson cipészmester és háztulajdonos. Inast tart, segéddel dolgozik. Háza a Dugonics utcában állt, valamint a Ráctemető utcában. Az 1879-es árvizet is kiállta. A Szeged-Felsővárosi Kaszinó tagja, törvényhatósági bizottsági tag. 164.

Kátay Lajos (Szeged, 1858.—Szeged, 1921. aug. 14.) tanár. János és Máder Terézia fia. Iskoláit Szegeden végezte, gimnáziumot a piaristáknál majd feltehetően bölcsészkarra iratkozott be a pesti egyetemen, ahol tanári oklevelet nyert. 1884-ben Újvidéken kezdi tanári működését, ahonnan 1887-ben Miskolcra kerül. 1890-ben innen került Szegedre. 1895-ben a Szeged-Csongrádi Takarékpénztár részvényese. Babits „kedélyes bácsi"-ként emlegeti. A Szeged-Belvárosi Kaszinó pénztárosa, majd ellenőre 1914—1917-ig. Mint a szegedi főreáliskola tanára vonul 1921-ben nyugdíjba. Rajztanárként működött és a Piarista Gimnáziumban is tanított világiként. Házasságot kötött Reichenfeld Margittal, kitől Lajos fia származott. 63 éves korában hunyt el. Özvegye Szegeden, 1942-ben Teleki u. 16. sz. alatt lakott, a volt közös lakásban. 226, 271, 271.

Kátay László (Szeged, 1848.—Szeged, 1922. aug. 30.) kereskedő. István borkereskedő és Lencz Anna fia. Iskoláit Szegeden, gimnáziumot a piaristáknál végzett? Kereskedelmi szakmát tanult és vaskereskedést nyitott. Mikszáth Kálmán szegedi baráti köréhez tartozott. Köztörvényhatósági bizottsági tag volt. Később a kereskedéssel felhagyott és földbirtokosként élt Maros u. 1. sz. alatti lakásában. Neje Papp Jusztina volt, kitől Béla és László fiai, Irén Anna leánya származtak. 199.

Katona Dezső földbirtokos. Iskoláit Szegeden, gimnáziumot feltehetően a piaristáknál végez. 1922-ben Szeged, Berlini krt. 50. sz. alatti lakos. 1925/26-ban színházi páholybérlő. 1929-ben a Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja. Szülei talán József földbirtokos (?) és neje Zubán Julianna voltak. 277.

Katona Gyula iskoláit feltehetően Szegeden végezte. Eleinte talán a családi birtokon gazdálkodott. 1929-ben a Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja. Neje 1942-ben özvegyen él Szegeden, Szt. Miklós u. 6/B. sz. alatt, mint földhaszonbérlő, a föld nyilván gyermekei öröksége volt. Előbbinek talán testvére vagy rokona volt. 277.

Katona Miklós (Szeged, 1898. szept. 28.— Szeged, 1987. febr. 10.) iskoláit Szegeden végezte, gimnáziumot talán másutt. Utána a Ferenc József tudományegyetem jogi karán jogot hallgatott. 1929-ben a Polgári Tanítóképző Intézet tanára majd igazgatója és az is maradt 1968-ig. Szegeden, Kossuth L. sgt. 16. sz. alatt lakott. Nős, családos, a Szeged-Belvárosi Kaszinó és számos más egylet tagja. Spánier Magdolnával kötött házasságot Szegeden, 1934. szept. 6-án és e házasságból gyermekei, majd unokái származtak. Az egyetemen államtud, doktorátust szerzett 1929-ben. Később Szegeden, Tabán u. 32. sz. alatt lakott. 1945— 1952-ig a Tanítóképző Intézet igazgatója volt. Atyja János szabómester, anyja Tex Anna volt. 277.

Kaufmann György (Fogaras, 1875. szept. 14.—?) iskoláit Fogarason és Brassón végezte és az ottani rk. gimnáziumban 1893-ban tett érettségi vizsgát. A kolozsvári Ferenc József tudományegyetem bölcsészeti karának előadásait hallgatta és ott szerzett 1899-ben doktori oklevelet. Tanári működését Kolozsváron kezdte az unitárius főgimnáziumban, ahonnan visszakerült Fogarasra és 1914-ben az állami főgimnázium ideiglenes igazgatója 1899-ben leszolgálja egy éves önkéntesi évét. Onnan Nagyszebenbe helyezik át, ahol 1915-ben igazgató. Munkahelyein élénken résztvesz a társadalmi életben. 1916-ban a románok elől menekülni kénytelen és Szakolcára delegálják, ahol az Állami Internátus és Főreáliskola megszervezője lesz. 1917-ben első vezetője, 1917 januárjától visszarendelik Nagyszebenbe. Közben a II. osztályú Polgári Hadi Érdemkereszt tulajdonosa lesz. 1919-ben megtagadja a románok előtt a hűségeskü letételét, mire kiutasítják, Magyarországra jön és először rövid ideig Budapesten tanít, a Markó utcai áll. főgimnáziumba helyezik. Innen jön át 1920-ban a Szegedi Állami Reálgimnáziumba, amelynek igazgatója lesz. 1929-ben ideiglenesen megbízzák a tankerületi főigazgatói teendők ellátásával és 1930-ban véglegesítik. Ezen állásából megy nyugdíjba 1935-ben. 272, 277.

Kazali Imre (Szeged, 1810?—Szeged, 1873. okt. 3.) tanító. Atyja is talán tanító volt, anyja talán Lengyel Jozefa, ki Kapitány István tanítóhoz ment újból férjhez és ez nevelte fel fogadott fiaként Kazalit. Nevét Kazalynak is írták. Először talán Apátfalván tanítóskodott 1835-ben, ahonnan Szegedre jött át a Szeged alsóvárosi iskolába 1842-ben. Innen a fölsővárosi iskolába került 1843-ban, ahol 1853-ban a megnövekedett tanulói létszám miatt segédtanítót kap maga mellé. Majd visszakerült a Szegedalsóvárosi iskolába, ahol 40 évi szolgálat után, amelyből 33-at Szegeden töltött, 1872-ben nyugdíjba vonult. 1868-ban dolgozatot publikált „a figyelem ébresztéséről és fenntartásáról". Tagja volt a Szeged-Belvárosi Kaszinónak. Szegeden 1837. jan. 29-én kötött házasságot Mészáros Rozália tanítónővel, amely házasságból Zenóbia, Mária és Imre gyermekei származtak. 62 évesen halt meg. Szeged szabad kir. város közönsége 1924-ben a Földmíves utcai elemi iskola lépcsőházában emléktáblát helyezett el a reá való megemlékezésül. 26.

Kazinczy Ferenc (Érsemlye, 1759. okt. 27.—Széphalom, 1831. aug. 22.). Atyja József megyei táblabíró, anyja Bosányi Zsuzsanna. Gyermekkorát születésétől anyai nagyatyjánál Érsemlyén töltötte hetedik életévéig bezárólag. Tanulmányait részben otthon házi tanítók révén, részben pedig iskolákban végezte Érsemlyén, Debrecenben, Késmárkon, Sárospatakon. A főiskolán jogot és teológiát tanult, majd pedig patvariára Kassára és Eperjesre, Pestre ment. Időközben hosszabb utazásokat is tett és részben ezek keretében, részben iskolai évei alatt társaságban megfordulva képezte magát. Tanulmányait 1779. szept. 9-én fejezte be. Ekkor kérte a vármegyénél való elhelyezését .' jegyzőként. Ettől kezdve gyakran fordult meg irodalmi körökben és utazásai révén is megismerkedett a magyar irodalmi élet vezéregyéniségeivel. Bécsben is többször járt különböző állások elnyerése érdekében, mely utazások azonban ezek eredménytelenek maradtak. Viszont megismerkedett Hajnóczival és ennek révén bekerült a Martinovics-féle összeesküvésbe. Ezért hadbíróság elé állították és 1795-ben halálra és jószágvesztésre ítélték. A király azonban e büntetést várfogságra változtatta. E fogságát Kufsteinban, Spielbergben és Munkácson töltötte le. Súlyosan megbetegedve és leromolva egészségileg 1801. június 28-án kegyelemmel szabadult. Ettől kezdve Abaúj majd Zemplén megyében tevékenykedett, utóbbi helyen levéltárosként úgy, hogy a levéltár anyagában ma is folyton találkozni névaláírásával az ügyiratokon. Szegedi kapcsolata 1860. május 15-ére nyúlik vissza, tehát már halála utáni időre, amikor a város egyik utcáját róla nevezte el. Szeged írói többször foglalkoztak életével és ünneplésével. így Kempelen Győző irt „Kazinczy ünnep Magyarországon 1859-ben" címen, mely könyve itt jelent meg. A Szegedi Dugonics Társaság 1905-ben, 1929-ben és 1931-ben tartott előadásokon ünnepelte Kazinczyt. Végül megjelent egy 5 kötetes Kazinczy életrajz Czeizel Jánostól „Kazinczy élete és munkássága" címen. Gróf Török Zsófiával 1804-ben kötött házasságából Lajos, Iphigenea 2x, Eugénia, Thália, Emil, Antonin, Anna és Bálint nevű gyermekei származtak. 73, 94, 94, 94, 94, 97, 252/125, 292.

Kecskés István (Szeged, 1880. dec. 11.— Szeged, 1944. okt. 3.) atyja Mátyás, anyja Siska Szabó Franciska. Iskoláit Szegeden végezte, majd 1907-ben Szeged város szolgálatába lépett mint segéd földnyilvántartó. Ekkor Szegeden Petőfi S. sgt. 51. sz. alatt lakott. A hivatalnoki pályán előrehaladva 1911-ben városi iktató és 1914-ben a Szegedi Ármentesítő és Belvízszabályozó Társulat pénztárnoka lett. Az 1914—1918-as háborúban résztvett tartalékos századosként és hadirokkantként szerelt le. 1929-ben belépett a Szeged-Belvárosi Kaszinó tagjai sorába. Róla nevezett volt a „Kecskés-telep", ma „Ságvári Enre-telep". Ő volt a Kecskés-telep alapítója. Haláláig dolgozott és utóbb a Dugonics u. 33. sz. alatt lakott. Kétszer kötött házasságot. Először Szegeden 1907. május 5-én Kaszta Juliannával, mely házasságból István fia született. Másodszor Molnár Máriával lépett házasságra. Nem ismeretes, hogy ebből a házasságból származtak-e utódai. 277.

Kelemen család eredetileg erdélyi származású és Budapesten, majd Makón megtelepedve, ezen utóbbi helyről származott Szegedre. 222.

Kelemen Béla Sándor Antal (Szeged, 1863. márc. 13.—Bp. 1944. febr. 2.) atyja István városi főügyész, nemesi származású szegedi lakos volt. Anyja Szili Török Franciska. Iskoláit Szegeden végezte, gimnáziumot a piaristáknál, részben Budapesten. Az egyetemet Ko-lozsvácott és Budapesten látogatta, jogot hallgatott. A Budapesti egyetemen 1885. okt. 17-én szerzett jogi doktorátust. Majd joggyakorlatra ment, ügyvédjelölt lett Budapesten, utóbbi Szegeden. Budapesten 1894. máj. 8-án tesz ügyvédi vizsgát és először Budapesten jegyzik be, majd a Szegedi Ügyvédi Kamaránál 1894. jún. 3-án kéri bejegyzését Szeged székhellyel. Időközben rövid ideig itt Budapesten gyakorol, majd visszatér Szegedre és itt, Laudon u. 10. sz. alatt nyit ügyvédi irodát. 1901-ben a Szegedi Ügyvédi Kamara ügyésze. 1902—1906-ig a tápéi kerületben országgyűlési képviselővé választják. 1906—1910-ig Csongrád megye és Szeged város főispánja. 1917-ben a Szegedi Dalárda elnöke. 1919-ben tagja az Antibolsevista Komitének, amelynek később elnöke. 1920-ban belügyminiszter, a szegedi kerület kormánybiztosa. Parlamenti ideje alatt különböző parlamenti bizottságok tagja. A szegedi 46-os gyalogezredben szolgálja le katonaidejét és hadnagyként szerelt le. Később főhadnaggyá léptették elő. Szegeden 1923-ban Tonelli Sándorral közösen megjelentette „Adatok a szegedi ellenforradalom és a szegedi kormány történetéhez" c. munkáját, amely forrásmunka e kor tanulmányozásához, habár adatai ellenőrzendők. 1921-ben ügyvédi irodáját Budapestre helyezi át és ott az V. ker., Akadémia u. 13. sz. alatt folytat ügyvédi gyakorlatot. Több társadalmi egyesület és társaság tagja. Először Szegeden, 1896. szept. 30-án köt házasságot Polgár Ilonával. Tőle azonban később elvált. Második házasságában szigetszentmiklósi Bakonyi Szeréna lesz a felesége' Házasságai valószínűleg gyermektelenek maradtak. 222, 224, 262/387. 269.

Kelemen Berta Ida (Tószeg, 1861. júl. 6.—) atyja István, anyja Török Franciska. Iskoláit Szegeden végezte. Résztvett Szeged társadalmi életében és jótékonyságáról volt ismeretes. Katolikus egyletekben vezető szerepet játszott. Különböző kegyeleti célokra adományokat tett. Ennek következtében pápai kitüntetésként a „Szent Sír Rend" nemes Hölgye címe illette meg. Pápai palotagrófnő volt, férje országgyűlési képviselő. 1930-ban már özvegyen, Horgoson élt 268 hold területű birtokán. Szegeden 1881. jan. 27-én kötött házasságot Reök István Lajos földbirtokossal. E házasságból Margit, Sándor, István, Mária és Attila gyermekei származtak. 241.

Kelemen Dezső (Szeged, 1865. aug. 7.—?) atyja Kálmán árvaszéki ülnök, anyja Nesszel Regina. Iskoláit Kecskeméten végezte, ahol a Rk. Gimnáziumban tett 1884. jún. 17-én érettségi vizsgálatot. Majd a pesti egyetem joghallgatója lett és 1888. jún. 8-án végbizonyítványt nyert. 1889. nov. 30-án jogi doktor Budapesten. Ügyvédjelölti gyakorlatát is Budapesten kezdi és pedig a család keretében, majd másoknál is gyakorol. 1891-ben Szegeden ügyvédjelölt. Budapesten 1892. június 23-án tesz ügyvédi vizsgát és 1 hónappal később, július 21-én kéri bejegyzését a Szegedi Ügyvédi Kamaránál, Szeged székhellyel. 1923-ban lemond Szegeden az ügyvédi gyakorlat folytatásáról, betegségére hivatkozással. Azonban 1925. május 16-án újból kéri bejegyzését. Ekkor Szegeden a Szt. Háromság u. 27. sz. alatt tart fenn ügyvédi irodát. 1937-ben ismét lemond az ügyvédi gyakorlat folytatásáról, ezúttal munkaképtelenségre hivatkozva. Ügyvédi gyakorlatának folytatása alatt Szeged város tiszti főügyésze lesz és a Kamaránál is tölt be titkárhelyettesi pozíciót. Egy ideig az Ügyvédi Kamarának ügyésze is volt. Nagy felkészültségű ügyvéd hírében állott, fáradtságot nem ismerő módon gyakorolta hivatását. 73 éves korában azonban nagyfokú gyengeség folytán, valamint azért, mert látása is megromlott, kénytelen volt lemondani a gyakorlat folytatásáról. Telesen vagyontalan volt, segélyezésre szorult. 1892. szept. 14-én, Szegeden kötött házasságot Kelemen Emmával, mely házasságból László és Dezső gyermekei származtak. 226, 226, 226, 270, 270, 277.

Kelemen István (Makó, 1833. febr. 21.— 1926. febr. végén) horgosi házában halt meg, 93 éves korban. Atyja István, anyja Sólyom Ottília. Iskoláit részben valószínűleg Makón, majd pedig Szegeden, a piaristák gimnáziumában végezte. Majd a pesti egyetemen folytatott jogi tanulmányokat és kötelező szigorlatainak kiállítása után ügyvédjelölti gyakorlatra ment. A gyakorlat letöltését követően, 1861. okt. 2-án Budapesten tett ügyvédi vizsgát. Ezt követően valószínűleg először Budapesten folytat gyakorlatot, majd a kamarák megalakulása után kérte ügyvédi bejegyzését 1875. febr. 21-én a Szegedi Ügyvédi Kamaránál, Szeged székhellyel. 1861-ben Pest megyében, Tószegen születik egyik leánygyermeke, amiből arra lehet következtetni, hogy talán itt folytatott először ügyvédi gyakorlatot. Gyakorlati évei alatt tagja volt a Szabadelvű Körnek, Szeged városának tiszti főügyésze volt. Ingatlan vagyonra tett szert és Szegeden háza is állt, amely az árvizet is átvészelte. Szegeden kötött házasságot Szili Török Franciskával, amely házasságból Béla, Berta Ida, és Gizella Erzsébet gyermekei származtak. Valószínűleg Mal-vina nevű leánya is volt. Ügyvédi gyakorlatával 1901. dec. 22-én felhagyott és irodáját Béla fiának engedte át. 241, 243, 244,244, 295.

Kelemen István (Makó 1810. máj. 31.— Szeged, 1885. febr. 15.) atyja László kántortanító, anyja Lipcsei Mária. Iskoláit valószínűleg szülőhelyén végezte, majd később feltehetően tanítóképzőt végzett és tanítói oklevelet szerezhetett. Működését minden bizonnyal Makón kezdte, ahol 1833-ban már tanítóként találjuk. 1835. júl. 28-tól a Szeged-Felsővárosi Iskola tanítója. 1846—47-ig ugyanezen iskolában a II. fiúosztály tanítója. 1848-ban a Szeged-Felsővárosi II. Nemzetőr század századosa. 1846. május 24-én résztvesz az egyik család esküvőjén, mint násznagy. 1850-ben ugyancsak. 1853-ban a Szeged-Belvárosi Iskolába kerül tanítóként. 1854-ben munkáját elismeréssel jutalmazzák. 1858-ban igazgató tanítóvá lép elő. 1863-óan feleségét nyugdíjazzák. 1871—72-ben Szeged-Belvárosi IV. oszt. tanítója. 1873. okt. 12-én első felesége meghal. Szegeden kötött házasságot 1831. nov. 20-án Sólyom Ottíliával. E házasságból származott Kajetan, István és Kálmán nevű fia. Második házasságát Knopf Katalinnal ugyancsak Szegeden kötötte 1875. jan. 20-án. A Szeged-Csongrádi Takarékpénztárnak részvényese volt. 26, 65, 88.

Kelemen Istvánné lásd Sólyom Attila alatt!

Kelemen Kálmán (Szeged, 1839.—Szeged, 1918. febr. 26.) atyja István elemi iskolai tanító, anyja Sólyom Ottília tanítónő. Iskoláit Szegeden, gimnáziumot a kegyesrendeieknél végzett. Minden valószínűség szerint Szeged város szolgálatába lépett, mert 1868-ban városi hites írnokként találjuk Szegeden. 1869-től a Szegedi Árvaház ellenőre. 1893-tól 1911-ig Szeged szabad kir. város árvaszéki ülnöke és ezen állásáóan megmarad 1914 végéig. 1879-ben a Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja és készíti elő a kaszinó 50. éves fennállásának jubileumi ünnepségét. Egyben a kaszinónak titkára, 1876—1884-ig könvytárnoka és 1915— 1917-ig ellenőre. Szegeden Szt. Háromság u. 30. sz. alatt lakott a saját házában. Szegeden kötött házasságot Nessel Reginával, mely házasságából Dezső fia származott. 160, 268, 269, 269, 271.

Kelemen László (Kecskemét, 1762. júl. 26.— Csanádpalota, 1814. dec. 27.) atyja Mihály kántor, Erdélyből eredő nemesi származású családból, anyja Török Rozál. Iskoláit minden valószínűség szerint Kecskeméten végezte, majd pedig a budapesti egyetem jogi karának lett hallgatója és az előírt szigorlatok letétele és joggyakorlatának eleget téve szerzett ügyvédi diplomát. 1788-tól először a Grassalko-vich gödöllői uradalmának lett ügyésze, majd pedig 1790-ben színésznek állt be. 1795-ben színtársulatot alapít, amely azonban egy év múlva feloszlik. 1795-ben Bihar megyében szerepel. Ez időben ismerkedik meg Balogh János kir. tanácsos leányával, akit el is jegyez, de nevezett korán elhalt és így házasság nem lett az ismeretségből. 1796-ban Nagyváradra megy színigazgatóként, majd ott hivatali tisztviselő lesz. 1800. márciusától májusáig Szegeden, Kecskeméten, Nagykőrösön, Gyöngyösön szerepel mint színész. 1801-ben a szegedi városházán vendégszerpel, annak színháztermében. Ráckevén kántori állást vállal, innen Csanádpalotára kerül kántortanítónak. Vígjátékíró. Lipcsei Máriával kötött házasságot, amely házasságból István, Kálmán, László, Mária és Verona gyermekei származtak. A csanádpalotai temetőben van eltemetve és sírhelyét síremlék jelzi. 35, 35, 65, 99, 240, 241, 243, 244.

Kelemen László Aurél Ferenc László (Szeged, 1895. jan. 9.—Szeged, 1967. márc. 3.) atyja Dezső ügyvéd, anyja Kelemen Elma. Iskoláit Szegeden végezte, gimnáziumot Szegeden, talán az állami főgimnáziumban és ezt követően a budapesti egyetem jogi karára iratkozott be. Szigorlatainak kiállása után joggyakorlatra ment és joggyakorlati idejének kiállása után, 1921. okt. 17-én tett ügyvédi vizsgát Budapesten. Egy hónappal később, okt. 22-én, felvételét kérte a Szegedi Ügyvédi Kamara lajstromába Szeged székhellyel. Ezt megelőzően, 1919-ben a budapesti egyetemen jogtudori oklelevet szerzett. Ügyvédi gyakorlatát először atyja irodáján kezdte meg, majd 1923. szeptemberében járásbíróvá nevezték ki. Jogi szakíró. „Jóhiszeműség és tisztesség a magánjogban" című tekintélyes tanulmánya alapján a Szegedi Ferenc József Tudományegyetemen habilitációját kérte, de kérelmét elutasították. Kinevezésétől mindvégig bírói pályán működött. 1949-től 1950-ig előadó volt a Szegedi Tudományegyetem Jogi karának magánjogi tanszékén. 1964. aug. 1-én nyugdíjazták. Házasságot kötött Endrédi Mártával, aki férje halála után a Szeged-Belvárosi Plébánia egyházi adószedője volt. A házasságából László utónevű fia született. 277.

Kéménczy Adalbert (?—?) személyi adatai egyelőre ismeretlenek. 1859-ben Szegeden vaskereskedő volt és tagja a Szegedi Kereskedelmi Egyesülésnek. Később, 1860-ban a Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja, majd 1866 és 67 években annak választmányi tagja. Szegeden háztulajdonnal rendelkezett, amely az árvíz után is állt. Házában, Kárász u. 9. sz. alatt lakott. 1871-ben Szeged város bizottsági és így a közgyűlésnek is tagja. Vállalata 1886-ban csődbe jutott. Házastársa Hoffer Katalin volt. 90, 110, 139.

Keméndy Béla Nándor Miklós (Szeged, 1862. febr. 27.—Budapest ?) atyja Nándor, eredeti néven Gebhardt, anyja Drucker Irma. Béla már az édesatyja névváltoztatása után született. Iskoláit Szegeden, gimnázium V— VIII. osztályát 1876 és 1879 között a szegedi piaristáknál végezte és ott is érettségizett. A budapesti egyetemre iratkozott be joghallgatónak és ott szerzett doktori oklevelet. Ezt követően a bírói pályára lépett. A bírói pályáu előrehaladva, 1893-ban, Temesvárott találjuk kir. albíróként. Innen Zomborba került 1898-ban az ottani kir. törvényszékhez bíróként. 1902-ben a szegedi kir. törvényszékhez nevezték ki, ugyanabban a beosztásban. 1914-ben a Szegedi kir. ítélőtábla bírája és innen 1916-ban a budapesti kir. ítélőtáblához került és maradt 1926-ig. További sorsa ismétlen. Nem tudni, hogy nős volt-e és voltak-e gyermekei. Czímer szerint kir. kúriai bírói rangot ért el, de ez nem mutatható ki és feltehetően csak a kúriai bírói cím illette meg. Minden valószínűség szerint 1875. körül halt meg. 201, 242, 261/365.

Keméndy Ferdinánd (Nándor) (Szeged, 1815.—Szeged, 1895. jún. 6.) atyja Gebhardt Jakab, anyja Pintér Rozália. Iskoláit Szegeden végezte és eredetileg kereskedőnek készült. Wienbe ment és ott írók körében tett szert ismeretségre és népszerűségre. 1848-ban beállt honvédnek. Osztróvszky József ismeretségi körébe került és nevezett kinevezte főbiztosnak. Ezt követően, Világos után, hadbírósági eljárás alá kerül, majd 1861-ben és 1867-ben Szeged palánki csendbiztossá választották. 1841-ben lett a Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja. 1843-ban műkedvelő színészként lépett fel. Egyébként Szegeden üvegkereskedést nyitott. 1846-ban családi nevét „Gebhardt"-ról „Keméndy"-re változtatta. 1847-ben megpróbálkozott egy cselédszerző iroda felállításával, amelyet tudakozódó intézettel kapcsolt össze. 1848. május 14-én városi biztos lett. 1849 végén, Világos után eljárás indult ellene az Új épület foglya lett Pesten. Végül is 1890-ben rendőrbiztosi nyugdíjat kap. Novellaírással is foglalkozott és számos ilyen természetű műve jelent meg különböző lapokban. Kétszer nősült. Első házasságát Szegeden kötötte 1840. okt. 19-én Thomas Alojziával, aki 1859-ben meghalt. Második házasságát 1861. május 12-én Drukker Irma Máriával kötötte, ki női ipariskolát tartott fenn, majd leánynevelő intézetnek volt fenntartó igazgatónője. Első házasságából Béla, második házasságából Mária gyermekei születtek. Élénk részt vett Szeged társadalmi életében, számos családnál volt násznagy vagy keresztkoma. Országos ismeretsége volt írói körökben. Halálakor nyugalmazott városi alkapitányként emlegették. Szegeden, Tisza Lajos krt. 75. sz. alatt lakott. 7, 88, 92, 94, 100, 101, 102, 104, 110, 110, 111, 113, 115, 118, 118, 119, 120, 121, 122, 123, 123, 124, 128, 131, 134, 166, 183, 200, 200, 200, 231, 269, 294.

Keméndy Nándorné (Lásd Drukker Irma!) 89, 201.

Kemenessy Tibor (?, 1894.—?) atyja Károly, háztulajdonos. Iskoláit Szegeden végezte és a gimnázium IV—VUL osztályát a piaristáknál. Majd egyetemre ment és Budapesten jogi doktorátust szerzett. Nem kizárt, hogy az egyetemet a Ferenc József Tudományegyetem Jogi karán végezte Kolozsvárott. Résztvett az I. világháborúban, és több kitüntetés tulajdonosa lett. A sebesülési éremnek is tulajdonosa volt. Tüzér főhadnagyként szerelt le, majd Szeged városnál helyezkedett el (1920) és 1922-ben már mint a város II. osztályú aljegyzőjét találjuk az apparátusban. 1925—26-ban színházi páholybérlő. 1926-ban főispáni titkárként dolgozik, egyébként eredeti rangjában, tb.tanács-nok. 1929-ben városi tanácsnok, amellett ellátja a főispáni titkári teendőket is. 1932-ben ugyanebben a beosztásban találjuk. A Dóm téren állt Árpád u. 9. sz. a. háza, amelyet az építkezések során kisajátítottak, és ehhez ő csak úgy járult hozzá, hogyha ugyanazt a házat ugyanazzal a beosztással Szegeden, a Deák F. utcában részére felépítik, ami meg is történt és a ház ma is áll. Ebben a Deák F. utca 8. sz. alatti házingatlanban volt utóbb lakása és amikor 1944-ben a zsidók összeköltöztetése rendeltetett el, tagja volt annak a bizottságnak, amely ebben a kérdésben döntött. Részt vett annak a bizottságnak a munkájában, amely a zsidók által előterjesztett és a gettózás alól való mentesítést célzó kérelmeket bírálta el. Előbb 1938-ban Szeged város népjóléti ügyosztályát, majd 1942-ben a katonai ügyosztályt vezette, mint 1934-ben kinevezett városi tanácsnok. Miután közreműködött a szegedi zsidók kitelepítését intéző városi bizottság munkájában is 1945-ben népbírósági eljárás indult ellene. A kitűzött tárgyalást azonban el kellett halasztani talán bizonyítás kiegészítése miatt és szabadlábon védekezve a tárgyalás után eltűnt Szegedről. Eléggé megbízható hírek szerint nővére leányához igyekezett kijutni Parisba, de nem sikerült az ország területét elhagyni. így más nevet véve fel alámerült Budapesten. Később elhelyezkedett talán egyik kertészetben és évek múltán Budapesten halt el. Az általa felvett újabb név ismeretlen „Ket-ter" eredeti családnevét 1940 körül változtatta Kemenessyre. Szegeden nősült és neje a szegedi rendőrfőkapitány Szalay Józsefnek volt Ágnes nevű leánya, kitől később elvált. Házassága gyermektelen maradt. 272.

Kemény Zsigmond báró (Alvinc, 1814. jún. 12.— Pusztakamarás, 1875. dec. 22.) magyar gyerő monostori báró. Atyja Sámuel, táblai elnök anyja Csóka Rozália volt. Eleinte Budán lakott, de később levitték Pusztakamarásra és igy iskoláit Zalatnán a katolikus iskolában végezte. Majd 1823-tól 1834-ig a nagyenyedi református iskolába járt. Itt tanult két félévig filozófiát és két félévig jogot. 1834-ben az erdélyi országgyűlésnek tagja volt Kolozsvárott. Itt is folytatta tanulmányait. 1835—37-ig birtokán gazdálkodott Maroskapudin. 1837-ben a marosvásárhelyi kancellárián joggyakornok. 1838-ban ügyvédi vizsgát tesz. 1839—40-ben Bécsben az egyetem orvosi fakultását látogatta. 1840-ben Kolozsváron publikál. 1843-ban a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává választotta, 1847-ben tiszteletbeli tagja, majd 1867-ben igazgatósági tagja. 1846-tól pesti lakos. 1848-ban országgyűlési képviselő. Követte az országgyűlést Debrecenbe. 1849-ben belügyminiszteri tanácsos. Világos után elbujdosott, de végülis önként jelentkezett. Haditörvényszék elé állították, de az eljárást megszüntették. 1865-ben ismét országgyűlési képviselő Pesten. 1870-ben súlyos betegen visszavonul bátyjához a puszta-kamarási birtokra. Itt is halt meg. Több szerelmi csalódás után nőtlen maradt. A szegedi Történelmi Emlékcsarnokban emléktáblája látható. 1849-ben a kormány tagjaival Szegeden, majd Aradon járt. Széleskörű publicisztikai tevékenységet fejtett ki, szépíróként is működött és részese volt az 1867-es kiegyezésnek. 206.

Kempelen Győző (Buda, 1829. április 14 — Pest, 1865. ápr. 6.) Kis-magyari. Atyja Lajos, anyja Virtor Franciska bárónő. Iskoláit Jászberényben, illetve Budán véegzte és tanári képesítést kapott az egyetemen. Először beállt a Pesti Hírlaphoz újságírónak, majd 1857—58-as tanévekben a jászberényi gimnázium tanára. 1958. január 1-én meghal az első felesége. 1859-ben megindítja a Szegedi Hír-adó-t. 1861-ben Szeged tb. főjegyzője. Csongrád megye tiszteletbeli aljegyzője és a Csongrád megyei Gazdasági Egyesület titkára. Még 1860. szept. 7-én letartóztatják egy rendbontás keretében és minden további eljárás nélkül Josefstadtba viszik. Azonban másfél hónapi fogvatartás után visszaérkezik Szegedre, majd Pestre. 1861-től 1865-ig a „Hon" belmunka-társa. 1864. április 11-én meghal fia. Számos írást publikált. Ezek között jelentős a letartóztatása módját és idejét leíró „Hét hét Jósef-stadtban" című Szegeden 1861-ben megjelent munka. Kétszer nősült. Első házasságában Tóth Róza írónő lett a felesége, 1851. nov. 12-én. Második felesége Koór Terézia volt, aki a férje elhalálozása után Nagy Sándor ügyvédnek lett felesége. A házasságból Győző utónevű fiúgyermek származott 1853-ban. 88, 93, 94, 94, 95, 97, 100, 101, 102, 102, 103, 103, 103, 103, 103, 103, 104, 109, 110, 117, 125, 252/125, 252/129, 253/143, 253/145, 292.

Kempelen Győzőné (Lásd Tóth Ríza) 102.

Keresztúry János (Temesvár,1802.—Szeged, 1869. ápr. 11.) színérszegi. Eletéről keveset tudunk, szüleit egyelőre nem imserjük. Iskoláit minden valószínűség szerint Temesváron látogatta, felhetőleg egyetemet is látogatott, talán Budapesten vagy Kolozsvárott. A közigazgatásban helyezkedett el, talán először Nagyszentmiklóson, ahol a leánya született. 1841-ben szegedi esküvőn násznagyként szerepelt. 1843.máj. 9-én pedig Torontál megyében áll szolgabírói állásban. Ugyanakkor Csongrád megyei táblabíró. 1859-ben a Szegedi-Belvárosi Kaszinó tagja és gazdálkodó Szegeden. 1869-ben Torontál megyei szolgabíróként hal meg. Házasságot kötött Krömme Petronellával, amely házasságból Vilma leánya született (1831). 88,90,97.

Keresztúry Pál (—) Személyi adatairól egyelőre semmit nem tudunk. Mindössze annyi adat áll rendelkezésünkre, hogy 1863-ban mint a Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja, ő és neje a műkedvelő színészi pályán szerepel, feltehetően a kaszinó keretén belül. 121.

Keresztúry Pálné (—) E helyen kell szerepeltetnünk, miután leánynevét nem ismerjük. Ő is mint férje, a Szeged-Belvárosi Kaszinó műkedvelő színjátszó társaságának tagja volt 1864-ben. 121.

Kéry János (Szentes, 1837.—?) atyja Kógler János részvényes, anyja Juhász Lujza Lídia. Iskoláit feltehetően Szentesen végezte, majd ezt követően mérnöki diplomát szerzett, talán Budapesten. Mérnöki pályáját — úgy látszik — Szegeden kezdte, ahol 1860-ban az Ármentesítő Társulat mérnöke. 1857-ben feltehetően már e minőségben előre lekötötte a halászati jog bérletét a Tápé-sártói részre, töltésszakadás esetére. 1862-ben nevét Kéryre változtatta. 1864-ben tanúként szerepel egy szegedi esküvőn. 1864. márc. 6-án ugyancsak vőfély Götz Gyulának Scheffer Annával kötött házasságakor. Szegeden két háza is állt, amelyek az árvizet is átvészelték. 1873-ban a Szegedi Korcsolyázó Egyesület pénztárnoka volt. 1864. márc. 6-án kötött házasságot Szegeden Scháffer Ida Juliannával. 61.

Kéry Kata (?—?) személyi adatai nem ismeretlenek. Feltehetően 1750 körül született Szegeden. Kovács István kőművesnek anyai nagynénje volt. Háza állt a mai szalámigyár helyén. A Kis-Tisza közében — másként Kéry Kata közben — lakott. „Kéry Kata luka" Szeged Felsővároson a két Tisza alsó fokán, Feldma-yer Gyárral szemben a Zsótér raktár és sópaj-ták mellett lehetett 1860-ig. Ma Zsótér utca. a „lyuk" elvileg árkot jelentett. 327.

Kerle Antal Lásd Gerle Antal alatt. 241.

Kern Rezső Lásd Szentkirályi Dezső alatt. 241.

Kerner Pál (Szemlak, 1845. okt. 6.—Szeged, 1936. jún. 1.) szemlaki. Atyja Ferenc gazdatiszt volt gróf Hadiknál, anyja Kléber Mária. Iskolái elvégzése után Katonai pályára lépett. 1885-ben már a Magyar kir. Honvédség századosa és a 3. Honvéd Zászlóalj törzstiszt jelöltje. 1890-ben őrnagyi rangot ért el. 1891-ben a Ludovika Akadémia tanára a törzstiszti tanfolyamon. 1892-ben alezredes, 1894. aug. 18-án a 15. Honvéd Gyalogezred parancsnoka. 1895. nov. 1-én ezredes. 1897. nov. 1-én vonul nyugalomba és továbbra is Szegeden él. Katonai író, álneve Jolánfy. Háromszor nősült. 1909. április 13-án nemesi rangra emelik és engedélyezik a szemlaki nemesi előnév használatát, amely jog gyermekeire is kiterjed. Szegeden Szekfű u. 3. sz. alatt lakott és az ingatlan tulajdonosa volt. A Szegedi Törvényhatósági Bizottság tagja. Középiskoláit Aradon kezdte, ahol 1854—57 között az aradi gimnázium első és harmadik osztályát látogatta, majd ezt követően a nagyváradi gimnáziumban végezte középiskoláit. 1857-ben egyben hadapród iskolába került Straszban, majd folytatta hadapródi tanulmányait Kismartonban. 1861-ben a Wienerneustadti Akadémián tanult. 1865. szept. 1-én II. osztályú hadnagy a császári, kir. 19. gyalogezredben Tornán. 1866. május 1-én I. osztályú hadnagy és zászlóalj segédtiszt. Résztvett az usztozzai csatában, ahol érdemkeresztet szerzett. 1873. május 1-étől főhadnagy Pozsonyban és a Hadapród Intézet tanára. 1875. nov. 1-től áthelyezik a 13. honvéd zászlóaljba, Zsombolyára. 1877-től 79-ig Wiennben hadiiskolát végez. 1879. nov. 24-én százados, 1887-ben zászlóaljparancsnok a debreceni 3. honvéd gyalogezredben, ahol 1889. május 1-én őrnagyi rangot ér el. További előmenetelét már tárgyaltuk. Háromszor nősült. Első alkalommal Braun Jolán lett a felesége, ki 1881. november 11-én elhalt és ezt követően másodszor is házasságra lépett Szegeden, 1885. április 20-án Kelemen Malvina Hermina Rozáliával, aki ugyancsak hamarosan elhalt 1889. márc. 22-én. Egy évre rá, 1890. augusztus 18-án kötötte harmadik házasságát Endrényi Máriával Szegeden. A harmadik felesége egy évvel az ő halála előtt halt el, 1935-ben. Első házasságából Gizella leánya született, a másodikból Lajos és Géza, harmadikból pedig Lucia, Irma és Imre gyermekei származtak. 219.

Ketter Tibor lásd Kemenesi Tibor 172.

Khudi József (Székesfehérvár, 1823.—) személyével először Szegeden mint gyógyszerész találkozunk, amikor itt házasságot köt Kriszt Teréziával 1850. nov. 3-án. Ettől kezdve Szegeden gyógyszerész, de utoljára 1856-ban fordul elő a neve és ekkor a Szeged Csongrádi Takarékpénztárnak választmányi tagja. Házasságából 1852-ben Terézia Clementina leánya származott. E családbeliek később nevüket egyszerű K-val Kudi-nal is, vagy Kh-val Khudi-nak írták. Az sem kizárt, hogy a később Szegeden élt és csak H-val nevét író Hudi családdal rokonságban állottak. A Szegedi-Belvárosi Kaszinónak tagja volt 1859-ben. 90.

Kiefer Gottfried (?—?) 1859-ben találkozunk nevével Szegeden, amikor mint bádogos, a Szeged-Belvárosi Kaszinó tagjainak sorába lép. 1870-ben Palánki lakos és március 20-án meghal felesége. 1872-ben szegedi cipészmesterként említik és e céhnek tagja. Nem bizonyos, hogy a két személy azonos. 1872-ben iparosként említik és a Szeged-Csongrádi Takarékpénztárnak választmányi tagja. Szeged Palánki lakos. A Sánc-parton, a mai Zrínyi utcában állott a háza. Felesége Lemle Eleonóra volt. 90, 173.

Király András személyi adatai nem ismeretesek. 1929-ben tűnik fel Szegeden mint Magyar kir. Honv. Huszár őrnagy. 1942-ben háztulajdonos volt Szegeden a Somogyi telepen. Űgy emlékeznek reá, mint magas, barna, jó megjelenésű férfire, társasági emberre, nagy vadászra. 1929-ben a Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja volt. 277.

Kirch Pál (Temesvár? 1825?). Minden valószínűség szerint Temesváron született 1825 körül. 1860-ban találkozunk a nevével, amikor az októberi diplomát megelőző zavargások idején őt is letartóztatták és Jozefstadtba szállították. Ugyanakkor, amikor a szegedieket is letartóztatták és odadeportálták 1860. szept. 28-án érkezett Jozefstadtba és a már ott tartózkodó foglyok jó kedélyűnek, készséges partnernek ismerték meg. Rövid ott tartózkodásának ideje alatt meglátogatta Festetics Béla gróf, akivel valamilyen szerződéses kapcsolatban állott és később pénzküldemény érkezett a részére Eszterházy Antal gróftól azzal' hogy azt szükségleteire használja fel. Jozefstadti tartózkodásának ideje alatt megvásárolta egy onnan akkor tározó ezredes fogoly lakberendezését és ezzel a saját fogolyszobáját bebútorozta. Jozefstadtban az „Egyházi" magyar hangzású nevet vette föl, de nem találni nyomát annak, hogy ez hivatalos névváltoztatás eredménye lett volna. Mérnökként szerepelt. Nem kizárt, hogy azonos azzal a Kirch Pállal, aki 1873-tól 1888-ig távirdatiszt volt a posta szolgálatában Budapesten, kivéve az 1879-es esztendőt, amelyet Temesváron töltött. Neje is postaszolgálatban állt és 1886-ban még budapesti lakos volt. Szabadulása után a szegediekkel együtt tért haza, Szegeden keresztül Temesvárra, amikor őt is ünnepélyesen fogadták. Egyéb adat róla egyenlőre nem áll rendelkezésre. 103.

Kirehlechner István Imre (Békéscsaba, 1876. jan. 2.—Szeged, 1940. jan. 12.) atyja Imre, anyja Martin Jozefa. Iskoláit talán Békéscsabán végezte és azoknak befejezése után a hadsereg szolgálatába állott. 1909. nov. 1-től kezdve a 82-es császári kir. gyalogezredben szolgált. 1926-ban bejelenti Kirclechner János ezredes elhalálozását 1929-ben a Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja lesz. 1923. óta magyar kir. honvédezredes és ekkor Szegeden, Vidra u. 2. sz. alatt lakik. 1940-ben nyugdíjas gyalogsági ezredes és Kossuth L. utca 42. sz. alatti lakos. Szegeden 1923. dec. 4-én kötött házasságot Cserey Klementina Mária Rozáliával, amely házasságából Margit és János gyermekei származtak. 277.

Kiss Albert (Kecskemét, 1874. nov. 2.— Lakitelek, 1937. júl. 1.) balázsfalvi. Atyja táblabíró volt. Nagykőrösön végezte a középiskola I—V. osztályait, míg a VI—VIIJ. osztályt Szabadkán. Ott is érettségizett 1892-ben. Jogot a budapesti tudományegyetemen tanult 1892-től 1896-ig. Berlinben, Münchenben, majd Heidelbergben és Gratzban ösztöndíjjal végezte, majd 1896-ban a budapesti tudományegyetem jogi karán szerzett jogi doktorátust és 1898-bana kecskeméti Jogakadémia tanára lett. 1899-ben leszolgálta egy éves ön-kéntesi évét. 9102-ben a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem magántanárrá habilitálja. 1907-től a kassai jogakadémia tanára. 1914. aug. 30-tól a pozsonyi Erzsébet Tudományegyetem nyilvános rendes tanára. Nyilván itt éri a háború és optálva 1920-ban Magyarországra kerül. Pozsonyban ösz-szeesküvés miatt eljárás indul ellene, 1921. szept. 22-től a Szegedre helyezett Ferenc József Tudományegyetem tanára, tanszékvezetője, dékánja, prodékánja, rektora, prorek-tora 1937-ig. 1935-ben Szegeden jelent meg a római magánjog recepciójáról szóló munkája. 1929-től a Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja. 1930-ban Szukováti tér 1. sz. alatti lakos. 1933-ban lakása Vitéz u. 2. sz. alatt volt. Id. Muraközi Jenő leányával kötött házasságot, melyből gyermeke származott, lehet, hogy Kiss Barnabás az ő fia volt. 1930-tól már betegeskedni kezdett,"idegösszeomlás érte, amelyből azonban még talpraállt és 1936-ban szívgyengeségjelei mutatkoztak, amely később halálát okozta. A szegedi Tudományegyetemen a római jog tanára volt. 277.

Kiss Béla személyi adatai egyelőre nem feltártak. 1908. jan. 1-én mint kadétot találjuk a 76. császári kir. gyalogezredben. Továbbit csak 1929-ből tudunk, amikor a magyar kir. honvéd Tüzérségnél volt őrnagy. Ugyanakkor a Szeged-Belvárosi Kasiznó tagja lett. 1930-ban Szegeden, Somogyi u. 6. sz. alatt lakott. Később, 1933-ban Kelemen u. 1. sz. alatti lakos lett. További sorsa egyenlőre ismeretlen. 277.

Kiss Dávid (Miskolc, 1803.—Szeged, 1886. jún. 28.) szüleinek neve ismeretlen, de eredetileg családi neve Klein volt. 1830 után telepszik meg Szegeden, amkkor rokonai hívására érkezik ide. A kereskedelmi szakmát tanulja ki. Inas, majd segéd volt a Ráth Testvérek cégnél, majd Ráth Jakab üzlettársa lett. 1854-ben tagja volt a Szegedi Kereskedelmi Testület „Lloyd" Társulatának. 1859-ben lépett be az újjáalakított Szeged-Belvárosi Kaszinóba. 1866-ban a Szegedi Kereskedelmi és Ipar bank első elnöke. A Szeged-Csongrádi Takarékpénztár választmányának tagja 1867-ben. A bank elnöségben 1873-ban váltja föl utóda. A szegedi „Kiss Dávid és Társa" cég tagj. E cégből azonban gyakorlatilag már egy-két évvel hamarabb kiválik. 1876-ban, az árvízveszélykor Szeged városát 40 000 forint értékpapír kölcsönnel támogatja. Elemi iskolák és a gimnázium részére tanulmányi ösztöndíjat alapít. Az ún. Kiss Dávid palotát ő építtette 1872 körül és az a Széchenyi téren ma is áll 4 utcára szólóan. Hagyatéka 1,5 millió forintra rúg, amelyet örökösei, Kiss Arnold Károly és Mór örökölnek. Ő maga virilis jogon törvényhatósági bizottsági tag volt. Még 1868-ban megveszi a Krebsz Mihály tulajdonát képező és az Oroszlán valamint a Nádor utca sarkán épült ama házat, amelyet most korszerűsítettek és abba a Műemléki Felügyelőség költözött be. Mindvégig agglegény maradt. 87, 90.

Kiss Erzsébet (—) atyja Miklós, politikus, anyja De Charon Matild III. Napóleon rokona, De Roy gróf özvegye. Születési és elhalálozási adatai nem ismeretesek. 1864. nov. 22-én Vékes András keresztanyaságát vállalja, szegedi ügyvéd, majd zentai közjegyző neje. 1873. jún. 15-én Kiss József keresztanyaságát vállalja. Pesten, 1865. júl. 27-én kötött házasságot Zsarkó Antallal, amely házasságból Konstancia Emma Franciska leánya született. 255/208.

Kiss Ferenc (Szili Sárkány, 1860. ápr. 24.— Szeged, 1952. jún. 1.) nemesi családból származik. Atyja Zsigmond földbirtokos volt, anyja Hadik Zsófia. Elemi iskoláit Szil-sárkányon, középiskoláit a soproni evangélikus líceumban végezte, ahol 1879. jún. 27-én érettségit tett. Azután a Selmecbányái Erdészeti Akadémiát látogatta, ahol 1882. július 31-én szerzett erdészi oklevelet. A Kultuszminisztériumban, majd a Földmívelésügyi Minisztériumban helyezkedett el erdészjelöltként. Később Nagyváradi Püspökség uradalmába került. 1886. január 1-ével Szeged városa 70 évre átengedte az államnak kezelésre az összes szegedi erdőségeit. így ezek az Osztrák Birodalmi Erdészeti Egyesület kezelése és elszámolása alá kerültek. Hamarosan ezen erdőkerületek kezelése Kiss Ferenc kezére került. Szegeden Lenin krt. 56. sz. alatt lakott és halála 30 éves évfordulóján Szeged város emléktáblát helyezett el e házon 1982-ben azzal a fölirattal, hogy „Dr. H. C. Kiss Ferenc emlékére : a „szegedi erdők atyja". 1987-ben nevét viseli a Szegedi Erdészeti Szakközépiskola. A szegedi ágostai hitvallású evangélikus egyháznak örökös tb. felügyelője. Mellszobra Szegeden a Vásárhelyi sugárúti iskola mellett áll. Szakíró. 1939. nov. 25-én a szegedi Tudományegyetem tb. doktorává avatta. Miniszteri tanácsos. Szegeden 1897. nov. 27-én kötött házasságot Ströbl Margittal, mely házasságból Margit Mária leánya származott. A Szegedi Dugonics Társaságnak igazgatósági tagja. 1893-tól volt a Magyar Kir. Erdőgondnokság szegedi főerdésze, majd erdőmestere, végül hivatali főnöke. 1906-ban lett erdőtanácsos. 224, 226, 226, 227, 232, 233, 233, 265, 270, 270, 272, 273, 277.

Kiss Ferenc (—) származási adatai ismeretlenek. Temes megyei vagy szentesi tiszttartó. 1848-ban beáll honvédnek és a 3. honvéd zászlóaljba nyer beosztást. 1849-ben előlép hadnaggyá. Ekkor Komáromban szolgál. Eddig őrmester volt. 1867-ben Szeged-Rókuson szerepel egy Kiss Ferenc Őrlőssy Zoltán— Szabó Ágnes esküvőn násznagyként, de aligha azonos ez az előbbivel. 1878 .május 30-án Szegeden rendezett 30 éves találkozóján a 3. honvédzászlóaljnak jelen van és az ekkor Lauscher és Társa fényképész cég által készített tablón szerepel neve és fényképe, melyet a szegedi Móra Ferenc Múzeum őriz. A zászlóaljnak 40. éves találkozóján Nagyváradon ugyancsak jelen van 1888-ban, amikoris felkéri Hegyesi Mártont a zászlóalj történetének megírására. Hogy az 50. éves találkozón Aradon is jelen volt-e, nem ismeretes. Czímer Károly által említett Kiss Istvánnal alaposan feltehetően azonos és így Czímernél az utónév bizonyára elírás. 157.

Kiss István (?—?) kolozsvári. Kiskunhalasi földbirtokos. 1868-ban résztvesz mint érdekelt, a Duna—Tisza Ferencz-csatornai leágazásának előkészítő gyűlésén Szegeden. Egyéb adatok ismeretlenek. 143.

Kiss István (?—?) szentesi tiszttartó. Mindössze Czímer említése révén tudunk róla. Valószínű azonban, hogy utóneve téves és Ferenc a helyes név. L. Kiss Ferenc alatt. 157. Kiss János (Szeged-Alsóváros, 1827.—?) atyja István, anyja Vőneki Katalin. Szeged város hivatalnoka. Palánk, 807. sz. alatti lakos. Feltehetően azonos az 1857-ben említett „Offícialis Cameralis Civilis kontra ágens" jelzésűvel. 1879-ben háza Szegeden, a belvárosban, amely az árvíz után is állt. Gamper Alajos polgármester és Wagner Károly ügyvéd tanúi voltak a házasságkötésénél. Szegeden kötött házasságot Fann Magdolna Karolinával és e házasságból származott Júlia, Gábor Gyula János, István János József és Irén Erzsébet Katalin gyermekei. 90.

Kiss József (Buda, 1764. febr. 2.—Szeged, 1850. aug. 29.) Iskoláit Budán végezhette, ahol részben még gyermekei is tanultak. Majd bizonyára filozófiát és jogot hallgatott és nem kizárt, hogy ügyvédi cenzust is kiállotta. Úgy látszik, hogy 1793-ban, amikor Károly fia született, Budán a Császár-fürdő tulajdonosa volt. Később a mindszenti uradalom főfelügyelője lett, amely ekkor a Genovai Köztársaság tulajdonát képezte. Efelügyelőség Algyőn működött. Az 1800-as évek elején már Szeged város szolgálatában állott, mert 1807-ben már szenátorként emlegetik. 1813-tól 1825-ig Szeged város polgármestere. Nem sokkal később Csongrád és több más megye táblabírája. Az árvízveszély után helyreállította a tiszai töltéseket. 1826-tól 1844-ig városbíró. 1849-ben tagja a Szegedi Polgári és Katonai Vegyesbíróságnak. Ügy látszik, nagy tekintélynek és népszerűségnek örvendett, mert a múlt század első felében számos tekintélyes szegedi családban szerepelt násznagyként, illetve keresztszülőként. Az új Rókusi templom harangján szerepel a neve. Tagja volt a Szeged-Belvárosi Kaszinónak. Minden valószínűség szerint Szegeden kötött házasságot Klempay Terézzel, amely házasságból Leopoldina Krisztina Johanna, Teréz, Károly, Mátyás és József gyermekei származtak. Özvegyen halt meg 86 éves korában. 12, 23, 73, 80, 81, 81, 114, 252/112, 261/366, 291.

Kiss Károly (Buda, 1793. aug. 12—Pest, 1866. febr. 17.) Budán, a Császár-fürdőben született. Atyja Kiss József szegedi főbíró, anyja Klempay Terézia. Gyermekkorát Algyőn töltötte, iskoláit pedig Budán, illetve Szegeden végezte. 1808-ban kadétként belépett a Császári kir. 37-es Gyalogezredbe, mely báró Weidenfeld, majd később Máriássyról volt nevezett. Igyekszik katonai tudását szélesíteni. Hamarosan Galíciába kerül és ott állomásozik. Majd a lengyel végszélekre kerül. Szolgál Drezdában, Kulmban. Lipcsében résztvesz a csatában. Zászlótartónak léptetik elő. 1814-ben újonnan alakított zászlóaljban Magyarországra kerül, majd Olaszországba. 1815-ben a franciák ellen harcol és ugyanezen év július 15-én Dijonban hadnaggyá léptetik elő. 1824-ben Budán találjuk a gránátos osztálynál és 1829-ben főhadnagy Gyulán, majd Szegeden a hadfogadóknál. Később Nagyváradon a Katonai Nevelőintézet igazgatója. Irodalmilag is tevékeny és 1831. febr. 17-én a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává választja, 1840-ben pedig rendes tagja lesz. 1833-ban kapitányi rangot ér el. 1837-ben nyugállományba kerül. Pesten telepszik le. Állítólag a „honvéd" név tőle származik. 1847—48-ban a Honvédelmi Minisztérium, majd a Belügyminisztérium osztályfőnöke. 1848-ban ezredes, 1849. nov. 5-én Aradon haditörvényszék elé állítják és 10 évi várfogságra ítélik. 1950. jún. 9-én kegyelemmel szabadul. Visszavonul a polgári életbe és Pesten, Szép utcai házában él szerény viszonyok között, miután rangját és nyugdíját elvesztette. Nőtlen maradt. 23, 25, 81, 109, 114, 114, 114.

Kiss Károly (Szeged, 1822. ?—Szeged, 1845?) Iskoláit Szegeden végezte, majd a budapesti egyetemre iratkozott be, ahol jogot hallgatott és 1845-ben jurátus volt. 1845. szept. 22-én beszédet mondott Klauzál Gábor üdvözlésére, amikor az a megyei közgyűlésről hazaérkezett. E beszéde miatt a kir. ügyész vádat kívánt emelni ellene, de a közgyűlés mellőzte a vádemelést. Wőber György főbíró és Bene Lajos Csongrád megye tiszti ügyésze is javasolta, hogy eljárás indíttassék ellene lázítás miatt, és a nagy tanács tegyen előterjesztést a helytartó tanácshoz ez ügyben. Faggyas Pál, Vadász Manó és Parlagi Endre azonban ellenjavaslatot tett és ennek alapján Balandfeld Ferdinánd gyógyszerész szószóló elveti az indítványt. Közelebbi adatok egyenlőre nem állnak rendelkezésre. Fiatalon halt meg. 56, 56, 56.

Kiss Katalin (Szőreg, 1770?—Szeged Felsőváros 1825?) Jómódú földműves család leánya volt, házaló-utazó kereskedő neje. Háztulajdonos és gazdálkodó. Férje talán korábban ácsmester volt, majd gátmunkás. Ismeretes vitája a szegedi főbíróval, Kiss Józseffel, aki házingatlanának egy részét ki akarta sajátítani, amit megakadályozott. Kovács István kőművesnek a „szegény pórfiú"-nak nagyanyja. Házasságot kötött Kovács Istvánnal és e házasságából 12 gyermek származott. Ezek közül 3 fiú és két leány ért el nagykort. Tekintélyes családnak számított, mert a szőregi kisbírót éveken át mindig a család adta. Czimer az adott helyen tévesen említi Kovács Istvánné, született Kéri Annáként, mert az itt szereplő személy és eset Kovács Istvánné, született Kiss Katalinnal kapcsolatos. 80.

Kiss Mihály Miska. 1833-tól 1844-ig bandájával a Szeged-Belvárosi Kaszinóban muzsikáló cigányprímás volt. 7, 27, 27, 27.

Kiss Miklós (Kecskemét, 1820. dec. 10.—Kecskemét, 1879. dec. 15.) atyja valószínűleg Miklós volt. Nemes családból származik balázsfalvy előnévvel. Iskoláit Kecskeméten végezte, jogot a Református Főiskolában. 1841-ben ügyvédi vizsgát tett. Pest megye szolgálatába lépett. Előbb mint gyakorló ügyvéd működött rövid ideig. 1848-ban lovasnemzetőr-hadnagy, majd a Károlyi Huszárezred főszázadosa. Világos után visszavonul Kecskemétre. Sportember, gazdálkodik. 1861-től négy cikluson át országgyűlési képviselő. 1864-ben Kecskemét város Kaszinójának elnöke. Ugyanez év július 26-ától a Sze-ged-Belvárosi Kaszinó táncvigalmain képviselte társaival a saját kaszinóját. 1873-ban Jász-Kun kerületi főkapitány. 1875-ben Kecskemét város főispánja. 1877-ben az új Jász-Kun-Szolnok megye főispánja, a főrendi házi tagja és jegyzője. Házasságot kötött 1854-ben Sárközi Emíliával. 113.

Kiss Miklós (Kaposmérő? 1820.—Párizs, 1902. ápr. 27.) nemeskéri nemes. Atyja Antal földbirtokos, anyja Tallián Júlia. Iskoláit Pécsett és Pesten végezte. Jogot végzett a pesti tudományegyetemen. Budapesten jurátus-kodott és ott is lett ügyvéd. Ügyvédi oklevele megszerzése után európai utazást tett. 1867 után birtokot vásárolt és gyakran van Nógrád megyében, ahol fogalmazói állást kap a Helytartótanácsnál. 1844-ben fogalmazó és 1846-ban titkár 1848-ban Budán nemzetőrparancsnok, őrnagy. Parndorfnál dandárparancsnok, majd budai várparancsnok. 1849-ben alezredes, majd ezredes. Később honvédtiszt. Pétervár parancsnoka. Világos után emigrál és Párizsban, Piemontban, Londonban tartózkodik. Diplomáciai feladatokat lát el. 1859-ben tábornokként látjuk viszont, mint a Magyar Légió parancsnokát. Garibaldi alatt eredetileg ezredes. Földbirtokos. 1852. dec. 6-án köt házasságot, De Charon Matild grófnővel, III. Napóleon rokonával. E házasságból Aladár, Pál, Margit, Miklós, Erzsébet gyermekei származnak. Később övé a Pest megyei Egődi puszta, Szent-mihály, és Zólyom megyében birtoka. 255/208.

Kiss Péter Czímer személyét nem tudja azonosítani. 1840-ben Spectabile Dominus Coronale Districtu cis tibisceno contra ágens, scriba-ként szerepel. 1859-ben a Szeged Belvárosi Kaszinó tagja. 1853. ápr. 4-én Szeged Felsővároson tanú egy házasságkötésnél. Ekkor Financiális districtualis Comissarius C. néven emlegetik. 1856-ban, május 12-én „Ceasareae Regis Financiae Directio-nis Comissarius. 90.

Kiss Terézia (Algyő, 1801. vagy 1805.— Szeged, Belváros 1881. nov. 16.) József Szeged város főbírájának és feleségének Klempay Teréziának leánya. Kitűnő nevelésben részesült. Először 1827. november 29-én találkozunk nevével, amikor házasságot köt Szegeden és násznagyaiként Szilber József polgármester és Klauzál Gábor táblabíró szerepel. Férje Szilber Ignácz városi levéltáros. 1862-től 1873-ig Szilber János és a Magyar család gyermekeinek keresztanyjaként szerepel nyolc alkalommal. 1852-től özvegyen él. Gyermekei Johanna, Mária, Ignácz Gábriel Károly, Jozefa. 261/366.

Kiss Viktória (Szeged vagy Algyő, 1807.— Szeged-Felsőváros, 1882?) atyja József városi polgármester és édesanyja Klempay Terézia. Földbirtokos és háztulajdonos volt. Kitűnő nevelésben részesült. Szegeden kötött házasságot idősebb Feldmayer Antallal és e házasságából Zsófia Zsuzsanna, Zsófia Terézia Viktória, Anna, Franciska Auguszta, Viktória, Emília, Anasztázia gyermekei származtak. Szegeden, Maros u. 24. sz. alatt lakott, férje gyáros volt. Arcképét a család olajban megfestette és az Demeter Ferencné birtokában volt. 1873-tól özvegyen élt és 75 éves korában halt meg. Czímer tévesen az ifjabb Feldmayer feleségeként említi. 259/318.

Kisfaludy Károly (Tét, 1788. febr. 5.—Pest, 1830. nov. 21. kisfaludy nemes. Atyja Mihály Győr megye főbírája, anyja Sándorfy Anna. Iskoláit 1799-től a Bencés-rendi győri gimnáziumban végezte, majd megszakítva gimnáziumi tanulmányait, az új győri katonai nevelőintézetbe került. Pesten beáll kadettnak 1804. okt. 1-én. 1805. szept. 1-én zászlótartó lesz és résztvesz a Napóleon elleni harcokban. 1806-ban a Szerémségben határőr alakulatnál szolgál. 1809. febr. 16-án alhadnagy Jellasics alatt Münchenben. 1809. május 25-én Leobennél fogságba esik, de megszökik. Ugyanezen év augusztus 23-án főhadnagy. 1811. aug. 15-én kilép a hadseregből és 1812 februárjában Bécsben festészetet és rézmetszést tanul. 1816-ban oroszországi útra indul s ekkor már színdarabokat ír. 1826-ban meghal az őt kitagadó atyja. 1830-ban a Magyar Gazdasági Egyesület titkára lesz. Ugyanezen év november 17-én a Magyar Tudományos Akadémia első ülésén tagjává választja. Halála után megalakul az ő nevét viselő irodalmi társaság 1836-ban. 1892. október 2-án leleplezik szobrát Győrött. Ugyanezen évben alakul az emlékét őrző „Auróra", amelybe a szegedi főbíró fia Kiss Károly is írt. Szinműveit Szegeden is előadták. 1861-ben Szegeden is megünneplik születésnapja fordulóját. A Szeged-Belvárosi Kaszinónak, a Kisfaludy Társaságnak és más egyesületeknek is tagja. Egyesek szerint a „honvéd" megjelölés tőle származna, melyet azután Kiss Károly fogadtatott el. 1824-ben egyik munkáját a szegedi Maróthy Istvánnak ajánlotta. Nevét Szegeden utca őrzi. A szegedi Dugonics Társaság felolvasásaiban megemlékezett a személyéről, verseit pedig Szegeden Horváth Cyrill adta ki. Nőtlen maradt. 23. 76, 107, 112, 114, 126, 198.

Kisfaludy Nagy Géza lásd: Nagy Géza alatt. 193.

Kispéter Lőrinc (Szeged, Alsóváros 1858. ?— Szeged, 1944. ?) atyja Lőrinc, anyja Dani Terézia volt. Iskoláit feltehetően Szegeden végezte és ezt követően a Magyar Államvasutak szolgálatába lépett. 1898. szept. 9-én a Szeged Tisza-parti Átrakó Vasútállomás főnöke lesz. Megszakítás nélkül áll a vasút szolgálatában és 1911-ben a MÁV Központi Leszámítoló Hivatal III. ügyosztályának tisztviselője. Ekkor Szegeden, Petőfi S. sgt. 94. sz. alatt lakik. Szeged alsóvárosi Róm. Kat. Hitközösség jegyzője. Hivatalának Pestre költözése után ő is Pestre kerül és 1925-ben Pesten lakik. Ezt követően az Alföldi Fiumei Vasút Bank Leszámítoló hivatali tisztviselője. 1929-ben MÁV intéző, de már nyugállományban. A Szeged Belvárosi Kaszinó tagja, háztulajdonos Vámtér, 2. sz. alatt. 1944-ben törvényhatósági bizottsági tag. Iskolaszéki tag. Nőtlen maradt. Rokona volt Temesi Ferenc írónak, aki „Por" című munkájában végigkíséri életét. 277.

Klamm János nemes (1853—Szeged, 1944. márc. 8.) 91 éves korában halt meg. Atyja János, anyja Pruckner Julianna. Innsbruckban végzett hadapród iskolát és kadéthelyettesként a 46-os gyalogezredbe nyert beosztást. 1878-ban hadnagy. Résztvesz a Bosznia-Hercegovinái okkupációban, majd Szegeden hadkiegészítő tiszt. 1910-ben alezredesként vonul nyugalomba. Szeged, Pusztaszeri u. 16. sz. alatt lakik és itt háztulajdonos. 1912-ben ezredesi címet nyer. 1914-ben násznagyként szerepel Kneszt József esküvőjén. Az I. világháború idején reaktiválják, majd lábadozó osztályparancsnok Zomborban, illetve Belgrádban. 1917—1918-ban Wienben IV. Károly nemességet adományoz részére. 1918-ban tényleges cs.k. ezredes és Szegeden, Újszeged, Pozsonyi u. 7. sz. alatt lakik. Talán Szegeden kötött házasságot (1908?) és neje Tessényi Terézia volt, akitől Rudolf (Rezső) Károly, János nevű fia származott. Halálakor Arany János u. 11. sz. a. lakott. 219.

Klapka György (Temesvár, 1820. ápr. 7.—Budapest, 1892. máj. 17.) atyja morva eredetű családból származott, József keresztnevet viselt és Temesváron polgármester volt, anyja Kehrer Julianna. Szegeden végezte iskoláit, a líceumban 1835 körül. Innen került karánsebesre a katonai nevelőintézetbe, majd 1838-ban hadapród Bécsben, a 2. sz. császári, kir. tábori tűzérezredben. Nagybátyjánál Klapka Károlynál Kecskeméten tanulta meg a magyar nyelvet. Később Bécsben a bombász karba helyezik át. 1842-ben a királyi testőrség keretébe lép és ott alhadnagyként szerepel. 1847-ben mint főhadnagy kéri nyugdíjazását. Később a hadseregből kiválik. 1848-ban azonban a Magyar Honvédelmi Minisztériumnál ajánlkozik szolgálatra és hamarosan százados, majd alezredes lesz. A szerbek elleni harcokban résztvesz; 1848. május 13-ától százados a 6. honvéd zászlóaljban. Szeptember 30-án vezérkari őrnagy a Honvédelmi Minisztérium táborkari osztályán a bánáti hadtestnél. 1849 január 9-én ezredes a felső-tiszai hadtestnél. Január 31-től Schlick ellen harcol. Április 2-án tábornokká léptetik elő. November 14-én II. osztályú katonai érdemjelet kap. Június 1-től 28-ig a Hadügyminisztériumban szolgál Debrecenben. Június 1-től 20-ig a fel-dunai hadsereg fő, majd szárnyparancsnoka. Július 13-án Komáromban parancsnok és október 2-tól 4-ig ő is azok között van, akik átadják Komáromot és ennek folytán mentesülnek a következmények alól. Emigrációba megy. A Magyar Nemzeti Főigazgatóság egyik tagja. Megjárja Londont, Genovát, Svájcot. Genf város polgára lesz. 1855-ben Felsősziléziai magyar légió alapítója. Ezzel jön Magyarország-ra; de az időközben bekövetkezett békekötés miatt vissza fordul. Végülis 1866-ban visszatér, amnesztiát kap és 1867-ben országgyűlési képviselő lesz. Nagyobbára külföldön, Franciaországban él. 1868. márc. 3-án Szegeden is megfordult, a Szeged-Belvárosi Kaszinó tagjai fogadták. Lengyel Pál ügyvédnél lakott, aki rokona volt. A Szegedi Szabadalmi Körnek tiszteletbeli tagja lett. Brüsszelben 1864-ben elvette D'Arboin Inéz-t egy angol nagykereskedő leányát, aki itt telepedett meg. E házasságból három gyermeke származott, György, Ernő és Márta. 101, 104, 131, 142, 142, 142, 142, 143. 143, 143, 143, 143, 144, 144, 145, 207, 293.

Klauzál család. Belgiumból, Csehországon át Magyarországra származott ága a családnak. Az anyakönyvekben Clausal névírással fordul elő. 256/245—246.

Klauzál Emma (1855?—?) atyja Gábor volt kereskedelemügyi miniszter, anyja Schmidt Emma. Iskoláit Szegeden végezhette és itt résült gondos nevelésben. Keresztatyja Deák Ferenc volt. 1866-ban a kalocsai Miasszonyunkról nevezett nevelőintézetet járta és éppen a vizsga napjára esett édesatyja elhalálozása. 1902. május 13-án levelet írt Szeged városának Klauzál Veronika ügyében, amely megjelent a Szegedi Hírlapban. 135.

Klauzál Gábor szlavóvici nemes (Pest, 1804. nov. 18.—Kalocsa, 1866. aug. 3.) atyja János császári kir. ezredes volt, anyja Babarczi Ágnes. Atyját 1793-ban magyar nemesi rangra emelték, amely a leszármazókra is kiterjedt. Iskoláit 1812-től 1820-ig Pesten végezte. 1818-ban a VI. osztályban eminens volt. Majd a pesti egyetemre ment jogot hallgatni. Joggyakorlati éveinek letöltése után, 1824-ben ügyvédi vizsgát tett és ezt követően Csongrád vármegye tb. aljegyzője lett. 1825-ben Csongrád megye fizetéses törvényszéki ülnöke. Ugyanezen évben Csongrád megye táblabírája lesz. 1827-ben országgyűlési követté választják, de de betegeskedése miatt nem fogadja el. Ugyanezen évben Esztergom vármegye összeíró biztosa és 1828-ban nádori biztos Horvátországban. 1832-től 1836-ig, majd 1840—41-ben és 1843—44-ben Csongrád vármegye országgyűlési követe. A BTK véleményező országos választmányának tagja. 1845 után társadalmi és egyesületi életben tevékenykedik. 1847-ben meghal első felesége. 1848-ban ipar- és kereskedelemügyi miniszter, de Kossuth előretörésekor visszavonul állásából. Időközben Tétényben birtokot szerez és azon gazdálkodik. Egészen 1841-ig viselt törvényszéki táblabírói tisztségéről ezen évben lemond. 1848. márc. 15-én résztvesz Táncsics kiszabadításában. 1842-ben vezére a Szabadelvűeknek Szegeden. Szorgalmazza a közteherviselést. 1848-ban utcát neveznek el róla. Később tér viseli a nevét Szegeden. Az 1840-es országgyűlésről visszatérve fáklyás menetet rendeznek tiszteletére és lakomával ünneplik a Szeged Belvárosi Kaszinóban, amelynek tagja. Minisztersége idején maga mellé veszi a szegedi ügyvédet Faggyas Pált, aki ezzel elhagyja Szegedet. Szeged Csongrádi Takarékpénztárnak alapító tagja volt. 1860-ban és 1865-ben Szeged országgyűlési követe. 1865-ben a Szeged Belvárosi Kaszinó tiszteletbeli tagjává választja. Kalocsai elhalálozása után Szeged város holttestét Szegedre szállíttatja és itt temetik el. Háza a róla nevezett tér sarkán áll, rajta emléktábla jelzi az ipari ifjúság tiszteletét iránta. E táblát 1986-ban, a ház felújítása során eltávolították, az darabokra tört, de újból elkészítették és eredeti helyére visszahelyezték az eredeti szöveggel. Világos után egy ideig a pesti Neugebáude foglya volt, de az eljárás során fölmentették. Első házasságát Szegeden 1827. szept. 26-án kötötte Prezecska Máriával, aki ebben az időben özvegyasszony volt. Násznagyai voltak Kiss József főbíró és Sperlák András városi tiszti főorvos. Feleségének elhalálozása után 1851-ben, ugyancsak Szegeden, lép második házasságra Schmidt Emmával. E házasságából Gábor, Mária és Emma gyermekei származtak. A szegedi várkertben, a múzeum oldalában mellszobra áll Vastagh Jánostól. A szegedi, jelenleg „Vedres István"-ról nevezett technikum azelőtt Klauzál Gábor Gimnázium megjelölést viselte. Családi sírboltja a Szeged Belvárosi Temetőben ma is áll. 3, 14, 14, 14, 14, 23, 25, 41, 50, 54, 54, 54, 54, 54. 54, 54, 55, 55, 55, 55, 55, 56, 68, 81, 82, 85, 106, 111, 114, 124, 130, 131, 132, 132, 133, 134, 134, 134, 134, 135, 135, 135, 135, 247/5—B, 247/5—B, 249/45, 249/47, 256/245—246, 256/245—256, 256/245—256, 256/245—246.

Klauzál Gábor (Pest, 1857. márc. 11.— 1918. ?) atyja Gábor, volt kereskedelemügyi miniszter anyja Schmidt Emma. Iskoláit Drezdában, Kalocsán és Esztergomban végezte. Egyetemet Pozsonyban látogatott joghallgatóként. Keresztatyja Deák Ferenc volt. 1881-ben a Vallás- és közoktatásügyi Minisztérium fogalmazó gyakornoka lett. 1883-ban miniszteri segédfogalmazóvá és 1886-ban fogalmazóvá lépett elő. 1892-ben miniszteri titkár 1897-ben osztálytanácsos címmel és jelleggel és 1809-ben valóságos miniszteri osztálytanácsos. 1905-től miniszteri osztályfőnök. 1907-ben miniszteri tanácsos cím és jelleggel felruházva és ez is maradt 1917-ig, amikor is neve tovább nem követhető. 1895-ben a Szeged-Csongrádi Takarékpénztár részvényese volt. Felesége Degré Katalin, aki 1929-ben halt meg.

Klauzál Imre (Szeged, 1799. jan. 11.—Wien, 1847. márc. 5.) szlavóvici nemes. Atyja János, katonatiszt, szláv származású. Talán cseh, de magyar ezredben szolgált. Anyja Babarczi Ágnes. Gábor testvére, ki az ő hívására jött Szegedre. Okleveles gazda, iskoláit Nagyváradon végezte az ottani konviktusban. 1833. nov. 15-én már a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. 1830. aug. 4-étől Csongrád megye táblabírája. 1838-ban Batthyány Kázmér uradalmi jószágigazgatója. Rohoncon lakik, Vas megyében. Itt gazdasági intézetet alapít. Magyar nyelven tanítanak. Majd bérbe veszi Batthyány Gusztáv tárcsái és borostyánkői birtokait és azokon gazdálkodik. Gazdasági szakíró. Oroszváron, Moson megyében növénytenyésztő intézetet alapít. Ügy látszik, nőtlen maradt. 256/245—246.

Klauzál János (Belgium, 1761. ?—Vác, 1831?) szlafkovici nemes. Szüleinek neve nem ismeretes. Nővére férjhez ment Phök tábornokhoz és Csehországba költözött és vele együtt költözött át Klauzál János is. Katonai szolgálatra jelentkezve, 1793-ban, mint az Antal főherceg budapesti ezred kapitánya I. Ferenc nemesi rangra emeli. 1799-ben ugyancsak kapitányi rangban találjuk. 1812-ben a pesti polgárőrség brigadérosa. 1804-ben Pesten születik Gábor fia. 1817-ben az Erzsébet-Terézia Alapítványnak tagját tartják nyilván. Elhalálozása után holttestét Vácról Budapestre a Kerepesi-úti temetőbe helyezik át. Házasságot kötött, Babarczi Ágnessel, mely házasságból Jozefa és Erzsébet ikrek, Ferenc Szerafin Ne-pomuk, Johanna Krisztina, Imre, Gábor, Veronika, és József gyermekei születtek. 256/245—246, 256/245—246, 296/245—246.

Klauzál leány (—) szlafkovici. Utóneve nem ismeretes. Klauzál János császári tiszt nővére. Házasságot kötött Phök tábornokkal. Egyéb adatai nem ismeretesek. 256/245—246.

Klauzál Mária (1859?) atyja Gábor, kereskedelemügyi miniszter, anyja Schmidt Anna. Keresztatyja Deák Ferenc volt. 1866-ban a kalocsai Miasszonyunkról nevezett szegény iskolanővérek nevelőintézetben tanult és nevelkedett. Vizsgája napján az ott időző édesatyja ott leli halálát. 1895-ben a Szeged-Csongrádi Takarékpénztár részvényese. 135.

Klébelsberg Kúnó Imre Aurél Ferenc thum-burgi gróf. (Magyarpécska, 1875. nov. 13.— Budapest, 1932. okt. 11.) Szegeden temették a Fogadalmi templom kriptájába és magában a templom oldalszárnyában hatalmas síremléke áll. A család Thumburgból származik. Iskoláit Székesfehérvárott, a Ciszterciták Gimnáziumában végezte, majd Bécsben katonai akadémiát látogatott. Ezt követően Budapesten és Berlinben jogot hallgatott az ottani egyetemen. Tagja, illetve hallgatója lett a párizsi Col lege de Francé intézetnek. 1898-ban a pesti tudományegyetem a politikai tudományok doktorává avatta. 1898-ban miniszterelnökségi fogalmazó. 1903-ban titkár, később miniszteri osztálytanácsos. 1910-ben a Magyar kir. Közigazgatási Bíróság bírája. Majd hatásköri bírósági bíró. 1914-ben vallás- és közoktatásügy-miniszteri államtitkár. 1917. márc. 19-én miniszterelnökségi politikai államtitkár. 1922-től 31-ig a Magyar Tudományos Akadémia tagja, a Magyar Történelmi Tanács elnöke. Valóságos belső titkos tanácsos. 1921. dec. 3-ától átmenetileg belügyminiszter. 1923-ban nemzetgyűlési képviselő Komáromban. 1925-ben pécsi, 1926-ban szegedi és 1927-ben debreceni egyetemi díszdoktor. Számos társadalmi egyesület igazgatósági tagja. 1926-ban Szeged országgyűlési képviselője, iskolareformer és ennek során számos szegedi tanyai iskola építtetője. A szegedi Dóm tér életrehívója. A Dóm téren létesített Nemzeti Emlékcsatnok számos szobrának ajándékozója Szeged részére. A Dóm téri bejárat falán tábla hirdeti nevét „Te saxa loguntur" fölirattal. E tábláról azonban utólag a föliratot leverték és új föliratot kapott, majd azt is eltávolították. Az épület oldalfalán az egyetem alapításának bronz emléktáblája van elhelyezve, amelyen az első álló alak őt ábrázolja. E táblát később eltávolították, 1945 után és 1988-ban a Móra Ferenc Múzeum Fekete-házi részlegének bejáratában helyezték el, és 1989-ben visszahelyezték eredeti helyére. Számos bel- és külföldi kitüntetés tulajdonosa. 1938-ban a szegedi Aradi teret róla nevezték el. Később ezt törölték. 1930-ban alakult a „Gróf Klébelsberg telep" a volt Hattyas telep helyén. Ma ez sem viseli nevét. A rókusi elemi iskola falán emléktáblajelezte, hogy ez az iskola a 5000., dr. Klébelsberg által alapított iskola. E tábla később lekerült a falról és talán ma a Móra Ferenc Múzeum őrizetében van. Eredetileg a szegedi Tudományegyetem — ma Orvostudományi Egyetem — kari könyvtára is az ő nevét viselte. Budapesten, 1899. április 24-én kötött házasságot Bottka Charlotte Ottília, lesztóci nemes nővel. Úgy látszik házasságából gyermek nem származott. 273.

Klekner Géza (Dernyő, 1869. márc. 14.— Szeged, 1939. jún. 7.) atyja János, anyja Her-czogh Erzsébet. Iskoláit Rozsnyón, Budapesten végezte, majd ugyanott az Állatorvosi Főiskolát látogatta, és 1895-ben tett ott vizsgát. 1914-ben Bereg megye városi állatorvosa Beregszászon. 1932-től magyar kir. állategészségügyi főtanácsos Csongrád megyében Szeged és Hódmezővásárhely területére. 1939-ben került nyugállományba. Kétszer kötött házasságot. Az első házassága Krawagner Albinával létesült és talán ebből a házasságból származott Péter, Pál, Erzsébet, István és Magdolna. Első feleségének elhalálozása után másodszor is házasságra lépett Makláry Eszterrel, özv. Uszkay Móricznéval, aki abban az esetben, ha az első házasságból született gyermekei az ő nevét felveszik, a tulajdonát képező vagyonnak a gyermekekre való hagyományozását helyezte kilátásba. Ekként a gyermekek Makláry Klekner néven szerepelnek. Állatorvosi vis-gája után először az Állatorvosi Akadémia segédorvosa, majd Sükösd, ill. kalocsai érseki uradalmi állatorvos lett. Ezt követte kiskun-lacházai körorvosi állása. Pest megyében tiszteletbeli főállatorvosnak nevezték ki. Innen Rozsnyóba került, majd az Andrássy grófi uradalmi főállatorvosa lett. 1900—1903-ban Rozsnyón és Dobsinán volt állatorvos. 1903— 1907-ben Ó-Lublón. 1908—1910-ig Holicson császári kir. uradalmi állatorvos és 1911-ben soproni központi járási főállatorvos. 1918-ban az akkori állomáshelye Romániához csatoltatott és megtagadta a hűségeskü letételét, egyben optált Magyarország javára. Szegedre jött és itt szegedi és hódmezővásárhelyi állatorvos lett. 1926-ban kinevezték állategészségügyi magyar kir. tanácsossá. Szakíró, a Szeged-Bei városi Kaszinó tagja. Szegeden, Kossuth L. sgt. 48. sz. alatt lakott. 277.

Kmoskó Gyula (?—?) közelebbi adatait egyelőre nem sikerült föltárni. 1902-től 1920-ig Hódmezővásárhelyen találjuk, majd 1927-ben a Felső-Torontáli Ármentesítő és Belvízszabályozó Társulat alelnöke Deszk székhellyel, de szegedi lakos. Ugyanezen évben az Alsó-Tarnavölgyi Víztársulat alelnöke. 1929-ben uradalmi jószágigazgató és a Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja. Házasságot kötött H.? Juliannával, mely házasságból László dr. fia született. 277.

Knopf Ferenc Lásd: Gombos Ferenc. 90.

Kocsis Benus (?—?) alig áll rendelkezésünkre reá vonatkozó adat. 1879-ben neje, Szegeden, a Damjanich-féle házban, ifj. Kocsis Benus borbély- és fodrásznál található. Inaséveit Krikay Ágostonnál töltötte le abban az időben, amikor az még borbélyként működött. 1911-ben háztulajdonos és földbirtokos. Háza a Boldogasszony sugárúton, 11. sz. alatt állt és abban lakott. Műhelyét a Bástya utcában tartotta fenn.. 1929-ben színházi borbély és fodrász volt. E mesterségével hírnevet szerzett magának. Korábban, 1859-ben a Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja volt. 90.

Kocsisovszky Jusztin (? 1817.—Győr, 1871. szept. 22.). Annyi ismeretes róla, hogy 1848-ban honvéd századosként működött. 1850— 1851-ben Latabár Endre és Latabár Döme szini társulatának színésze volt. 1865—1866-ban színigazgató a Szatmári színtársulatban Szegeden. 1868 végén Szabadkán is játszott és ebben az időben a Szegedi Kaszinó támogatta. Móricz Máriával kötött házasságot. Kocsisovszky Borcsa fogadott leánya volt, talán feleségének korábbról való gyermeke. 119, 119.

Koczor János Lajos (Szeged, 1985. nov. 1.— Szeged, 1916. dec. 13.) muraszombati nemes. Atyja Félix szegedi mészárosmester, majd szeszgyári tisztviselő volt. Anyja Lipka Franciska. Iskoláit feltehetően Szegeden végezte, majd katonai évének leszolgálása után, 1883-ban mint tartalékos főhadnagyot találjuk Szegeden. Ekkor már Szeged város szolgálatában áll és 1879 óta a város aljegyzője. 1901-ben kihágási bíró, majd helyettes főkapitány. A család régi nemesi törzsből ered és elsőízben 1655. ápr. 20-án nyert nemességet, amelyet később 1697-ben megerősítettek. 1901-ben pedig a király, a család régi nemességének fenntartása mellett engedélyezte Koczor Jánosnak a „murakeresztúri" nemesi előnév használatát. 1904-ben Szegeden rendőrbíró. 1908-ban városi tanácsnok és Takaréktár u. 3. sz. alatti lakos. 1914-ben ugyanezen minőségben szolgált a városnál. 1911-ben ugyancsak városi tanácsnok és úgy látszik, hogy ezen állásából megy nyugalomba. Tagja volt a Szeged-Belvárosi Kaszinónak, a Szegedi Csónakázó Egyletnek és résztvett az árvízi mentési munkálatokban. Szegeden, 1883. okt. 27-én kötött házasságot Tóth Idával, amely házasságból János, Ida és Viktória gyermeket származtak. 159,235.

Kogutowicz Károly (Budapest, 1886. febr. 14.—Ludwigsburg, 1948. szept. 6.) atyja Emánuel térképész volt, anyja Montagh Róza. Középiskoláit feltehetően Budapesten végezte és ezt követően a Tudományegyetem Bölcsész, karának lett hallgatója. Itt szerezte filozófiai doktorátusát. 1914-ben katonai szolgálatra vonult be és végigszolgálta az I. világháborút — közben frontszolgálatot is teljesítve. 1919-től 1923-ig az Erzsébet Nőiskola tanára volt Budapesten. 1923. május 14-étől a Magyar kir. Ferenc József Tudományegyetem nyilvános rendes tanárává nevezték ki. Kartográfus szakember, földrajz szakos tanár. 1919-ben a Vörös Hadsereg részére a térképeket ő készítette. Szeged város Törvényhatósági Bizottságának tagja volt. A Szeged Alföldi Kutató Bizottság alapító tgja, majd ügyvezető, elnöke. A Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja Számos más egyesület tisztségviselője. Szakíró. A világháborúban tanúsított magatartásával kapcsolatban több kitüntetés részese lett. 1937-ben tagja volt a Bölcsészkari Tanácsnak,, amely megvizsgálta és döntött Szerb Antal magántanári habilitálása kérdésében. 1942-ben Szeged Zerge u. 19., majd Baross u. 2. sz. alatt lakott. Ebben az időben Szentgyörgyi Alberttel hírlapi vitába keveredett. Később egyre inkább jobbra tolódott. 1941-ben az Országos Természettudományi Társaság tagja, a Szegedi Földrengési Obszervatórium vezetője. A Horthy Miklós Tudományegyetem rektora és Egyetemi Tanácsának elnöke. A Földrajzi Intézet igazgatója, a szegedi Magyar kir. Középiskolai Tanárképző Intézet előadó tanára. A szegedi Állami Középiskolai Tanárvizsgáló Bizottság tagja. Országos tanítóképző intézeti tanárvizsgáló bizottsági tag. A Statisztikai Társaság rendes tagja. 1944 után emigrál. Felesége Deutsch Elza volt, akitől Károly és Helga gyermekei származtak. 277.

Kókay István (Szentes, 1864. jan. 29.—Szeged, 1931. jún. 27.) nagykovácsi nemes. Atyja István megyei alügyész, táblabíró, ügyvéd. Édesanyja Békési Terézia. Iskoláit talán Hódmezővásárhelyen végezte és feltehetően a budapesti tudományegyetemen tanult jogot. Egyetemi szigorlatainak kiállása után, gyakorlatra ment. 1890. okt. 13-án ügyvédi oklevelet szerzett. A Szegedi Ügyvédi Kamaránál kérte bejegyzését Szeged székhellyel és itt, Vidra u. 46. sz. alatt nyitott irodát. Gyakorlati idejét részben a Szegedi Kir. Törvényszéken mint joggyakornok, részben pedig Szegeden mint ügyvédjelölt töltötte le. Első jogtudományi szigorlatát már 1885. okt. 14-én kiállotta és 1885. május 26-án végbizonyítványt szerzett a pesti egyetemen. Érettségi bizonyítványából megállapíthatólag, amelyet 1881-ben, Hódmezővásárhelyen szerzett, középiskoláit a hódmezővásárhelyi főgimnáziumban fejezte be. Csongrád megye tb. főügyésze volt. Könyvhagyatékát özvegye később értékesítette. Olaj arcmásképe fia birtokában maradt. Kiss Gizellával kötött házasságot és ebből a házasságból Margit, Gizella, Hona és Pál gyermekei származtak. 277.

Kolb Antal Pál (Szeged, 1818. jan. 16.— Szeged, 1880. jan. 15.) atyja József városi tanácsnok. Anyja, Bene Rozália. Iskolit Szegeden végezte, középiskolát a Kegyesrendiek Gimnáziumában. Utána a budapesti tudományegyetem jogi karára iratkozott be és jogot végzett. Nem kizárt, hogy ügyvédi vizsgát is tett. 1846-ban már városi főjegyzőként találjuk Szegeden. 1847. augusztus 5-én kinevezett aljegyző, majd kinevezett főjegyzője a városnak. Szegeden Szekfű u. 8. sz. alatt lakott. 1850-ben Csongrád, Csanád megye törvényszéki ülnöke. Szegeden I. osztályú járási bíró. 1865-ben városi tanácsnok és Palánk 598. sz. a. lakos. 1871-ben városi polgármester. Iskolai Igazgató Tanács tagja. 1871. dec. 29-én kinevezik az újonnan szervezett Szegedi Kir. Törvényszék bírájává. 1876. május 18-án bírói állásából nyugalomba vonul. Szekfű utcai lakásánál szomszédja volt Cser-melényi Iván ügyvéd, 1880-ban átveszi Szre-mátz János ügyvéd irodagondnokságát. Első felesége elhalálozása után másodszor köt házasságot Chantangu Amália szegedi lakossal. 1851-ben 5 házasságból származtak: Amália Veronika Rozál, Antal, Emília, és Ilona gyermekei. 26, 41, 50, 73.

Kolb Árpád (Nagyvárad, 1875. ?—Szeged, 1945. okt. 13.) lovag von Winngennin. Atyja Rezső nagyváradi kereskedő. Anyja Farkas Hermina. Bajor származású családból eredően kerültek Magyarországra. Iskoláit Szegeden végezte és azok befejezése után, 1899-ben Nagyváradon pénzügyi igazgatósági fogalmazó lesz. 1905-ben ugyanitt segédtitkárrá lép elő. 1910-ben pedig pénzügyi titkár. 1911-ben Nagy becskerekre kerül ugyanazon beosztásba. Majd 1912-ben visszakerül Nagyváradra. 1914-ben ismét a Nagybecskereki beosztásban találjuk, ahol ez időben községi közigazgatási tanfolyami előadó. Az I. világháborúban népfelkelő századosként vesz részt, egyébként pedig, 1915-től 1918-ig a pénzügyi beosztásában is dolgozik és 1917-től pénzügyi tanácsos. 1923-tól pénzügyi igazgatósági beosztásban miniszteri tanácsos. 1927-ben a Szegedi Pénzügyi Igazgatóság igazgatója. A szegedi Ferenc József Tudományegyetem tanári testületében jog- és államtudományi kari államtudományi államvizsga bizottsági külső tag. 1937-ben nyugdíjazzák. A Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja volt. Szegeden Római krt. 29. sz. alatt lakott. Felesége Nagy Ida, érdkörtvélyesi nemes, akivel kötött házasságából Endre és Sándor fiai születtek. Sándor fia családi nevét utóbb Koppány-ra magyarosította. 272, 2.

Kolb család Németországból, bajor eredetű, valószínűleg müncheni család, ahol a család egyik ágának a XVIII. században sörgyára volt. A családnak Magyarországra származott volt. Lovagi rangra emelték „Von Winngennin" előnév használatával. A családnak Magyarországra származott tagjai közül az egyik Nagyváradon telepedett le és onnan származott át Szegedre ő, illetve utódai. Másik ága eredetileg is Szegeden telepedett meg már a XVIII. század elején talán Pestről jövet. De voltak, akik már a XVII. században is Magyarországon éltek, Győrben és Pozsonyban. Valószínű, hogy a szegedi és a nagyváradi Kolbok közös tőről erednek, mert a szegediek is serfőzők voltak. 13.

Kolb Bertalan (Szeged, 1812. aug. 23.—Szeged 1849. dec. 25.) atyja József városi tanácsnok, anyja Bene Rozália. Iskoláit Szegeden végezte, középiskolát a kegyesrendi gimnáziumban. A budai tudományegyetemen 1838-ban szerzett doktori oklevelet és ennek birtokában Szegeden telepedett meg és folytatott orvosi gyakorlatot. 1848. május 2-án szegedi kerületi orvos. Ezt megelőzően azonban, 1842-ben talán Soborsinban, Arad megyében lakott. 1849-ben orvostanárként említik Szegeden. Ugyancsak Szegeden 1842. aug. 25-én kötött házasságot Bába Máriával, mely házasságból azonban úgy látszik gyermek nem származott. Ő maga, 38 évesen kolerában halt meg. 14.

Kolb József (Szeged, 1778. febr. 26.—Szeged, 1852. máj. 2.) atyja Ferenc szegedi háztulajdonos, anyja Entrasz Zsuzsanna. Iskoláit bizonyára Szegeden végezte, középiskolát a piarista gimnáziumban. Nem ismeretes, hogy tett-e ügyvédi vizsgát. 1800-ban a nemesi felkelés szervezéskor Csongrádon gyalogos alhadnagy volt. Tanulmányainak befejezése után közigazgatási pályára lépett és Szeged városánál helyezkedett el. Előrehaladva a tisztviselői pályán, 1833-ban városi tanácsnok és ez marad mindvégig. Halálakor már nyugállományban van. Jó módban élt, 368 hold földön gazdálkodott és városi háza volt. A városi polgárőrségnek kapitánya. Valószínűleg Al-győn, 1804-ben kötött házasságot Bene Rozáliával, mely házasságból Mária, Miklós, Rozália, Antal, József, Ádám, Antal Pál, és Miklós Ignác gyermekei származtak. Talán még János és Bertalan is gyermeke volt. 26.

Kollár Béla (?—?) személyi adatai egyenlőre ismeretlenek. Mindössze annyit tudunk, hogy 1911—1912-ben a Sziráki Járásbíróságon írnok volt. Feltéve, hogy nem más azonos nevűről van itt szó. 1913—1914-ven békéscsabai kir. járásbírósági írnok. 1927-ben békéscsabai kir. Járásbíróságon irodatiszt. 1929-ben a Szeged-Belvárosi Kaszinónak mérlegét ellenőrizte. 1929-ben a Szegedi Téglagyár Társulat igazgatója. 1931-ben Békéscsabán kir. járásbíró-sági irodatiszt, és ugyanez az 1932-es esztendőben. Alaposan feltehető azonban, hogy a kaszinó tag és téglagyári igazgató más személy, mint a járásbírósági tisztviselő. Ez még felderítendő. 278, 287, 289.

Kolthay Alajos (Stomfa, 1881. márc. 10.—?) .atyja Alajos, anyja Hlaszni Anna. Iskoláit Monoron és Pozsonyban végezte. Majd főiskolai tanárképzőt látogatott Budapesten. 1904-ben polgári iskolai tanári oklevelet szerez és 1906-ban Kapuváron, 1908-ban pedig németországi, svájci és olaszországi út után. öyőrött tanít. 1912-ben kerül Szegedre, az itteni polgári iskola keretébe tanárként. Ugyanezen esztendőben résztvett a Hágai Konferencián. 1914-ben Túrócszentmiklósra kerül az ottani Állami Polgári Fiú- és Leányiskolához. 1916-ban a Hódmezővásárhelyi Állami Polgári Fiúiskola igazgatója. 1919-ben .a Szegedi Kir. Tanfelügyelőségen dolgozik. 1921—1930. években szegedi, Pest megyei, csongrádi, csanádi, csonka Arad megyei polgári tanulmányi felügyelő. 1932-ben polgári isk. tankerületi kir. főigazgató Szegeden, a DEMKE igazgatósági tagja, tagja a Szeged-Alsóvárosi Általános Elemi Iskola gondnokságának, a Szeged, Csongrád, Torontál és Arad megyei polgári iskolai tanfelügyelő. 1935-ben tanügyi főtanácsos. 1936-ban a Szegedi kir. Tankerületi Főigazgatóság főigazgató helyettese. Szakíró. 1937-ben a szegedi polgári iskolai tankerületi főigazgató, a Polgári iskolai Tanárképző Főiskolának igazgatósági tagja, tanügyi főtanácsos és szegedi tankerületi főigazgatói előadó. 1942-ben tankerületi főigazgató-helyettes, polgári iskolai szakelőadó és városi törvényhatósági bizottsági tag. Szegeden kötött házasságot 1914. július 18-án Kátay Irén Annával. Nem ismeretes, hogy házasságából gyermekek származtak-e. 278.

Komáromi György (Ottomány, 1817. febr. 11.—Salzburg, 1872. ápr. 29.) atyja György földbirtokos, anyja Vay Anna, vajai „koji" elő-név viselésére jogosított nemes. Gondos nevelésben részesült. Fényes eszű, európai műveltségű volt. Középiskolát és egyetemet is végzett, jogot hallgathatott. A közigazgatási pályára lépve 1839-ben Szabolcs megye szolga-bírája volt. 1843—1844-ben Bihar megye országgyűlési követe és az maradt 1847—48-ban is. Résztvett az 1848-as mozgalmakban és ekkor országgyűlési képviselővé választották. Károly István alapította huszárezred első tisztje, századosa. 1849-ben Világos után hadbírósági eljárás indult ellene, amelynek során elítélték sáncrabságra és Josefstadtba szállították. Szabadulása után először a Bihar megyei birtokán gazdálkodott, majd Párizsban élt. A Klapka légió egyik szervezője. 1867-ben amnesztia után visszatér, Budapesten az István Szálló lakója lesz és egy utazás közben elszenvedett baleset következtében halt meg 56 évesen. Felesége Csáky Rozália grófnő volt, akitől György fia származott. 8.

Komjáthy Béla (Kárász, 1847. jan. 24.— Budapest, 1916. okt. 27.) komjáti nemes. Atyja Pál, anyja Kállay Eulália. Iskoláit, gimnáziumot Sárospatakon, Debrecenben és Lőcsén végezte, majd Kassán és Pesten a jogakadémián és az egyetemen jogot hallgatott. 1867—1868-ban joggyakorlatát Szabolcs megyénél töltötte le mint tb. jegyző. 1869-ben tett ügyvédi vizsgát Budapesten és gyakorolta az ügyvédséget. Bekapcsolódott a közéletbe és a politikába. 1875-ben, 1878-ban és 1880-ban a kunszentmártoni kerület országgyűlési képviselőjévé választotta. 1884-ben, 1892-ben és 1896-ban pedig a karcagi és ceglédi kerület országgyűlési képviselője volt. 1879-ben a Szegedi kir. Biztosi Tanács tagja. Jogi szakíró. Az árvízvédelemmel kapcsolatban kifejtett tevékenységéért királyi elismerésben részesült. 1880-ban „Szeged veszedelme" címén gunyoros eposzt jelenítetett meg. Kellemes társalgó és humoros előadó volt. 1879-ben, december 20-án a kaszinó 50. éves fennállása alkalmával rendezett banketten résztvett. Házasságot kötött Freyseisen Matild, sonnenbergi nemes nővel, amely házasságából Zoltán és Pál gyermekei származtak. 159, 160, 160, 160, 161.

Komlóssy Ferenc Dávid (Szelezsény ? 1797.—Pest, 1860. jan. 13.) 1811-ben iskoláit otthagyva Pesten fellépett színészként. 1811—1814-ig már gyermekszínészként rendszeresen szerepelt Pesten. 1814-ben Székesfehérváron, 1815—1818-ban Miskolcon, 1819—1823-ban Székesfehérváron és 1824-ben a dunántúli túrán szerepel. 1825-ben Veszprém, Zombor, Szabadka, Baja, Balatonfüred turnén vesz részt. Később a Magyar Nemzeti Színház igazgatója. 1840-ben vendégjátékon volt Szegeden, opera és színmű társulatával. Korábban járt Pozsonyban és Komáromban. Majd a Dunántúlon, de megfordult 1826-ban Szegeden is, ahol a városháza színházi termében játszott. Ezt a színházat ő nyitotta meg. 1827—1833-ban ismét vidéken turnézik. 1834-ben Kassán szerepel. 1838-ban a Pesti Nemzeti Színház főrendezője. 1842-ben Kolozsváron, Székesfehérváron és Debrecenben szerepel. 1843—1844-ben a Nemzeti Színház könyvtárnoka, gazdája, számvevője. 1840—1846 években Szegeden szerepelt társulatával. 1860-ban jelent meg „Adatok a színművészeiről" című dolgozata. író és színműíró volt. 1821-ben feleségül vette Czégényi Erzsebet színésznőt és ebből a házasságból Ida és Paulina gyermekei származtak. 45, 45, 45.

Koncz Antal (?—Szeged, 1855?) közelebbi adataink nincsenek róla, mindössze annyit tudunk, hogy szegedi lakos volt és honvéd tüzérnek állt be 1848-ban. Feleségül vette (1834?) Wagner Teréziát, mely házasságból Antal nevű fia született. 1856. febr. 9-én neje özvegyen újból férjhez megy Török Istvánhoz.

Koncz Antal (Szeged, 1837—Szeged, 1914. nov. 9.) iskoláit Szegeden, középiskoláit a kegyesrendiek gimnáziumában végezte 1843— 1848. években. 1848 júniusában beállott honvédnek, 1849-ben Branyiszkónál szerepelt, Világos után visszatérve, Szeged város szolgálatába lépett. Honvéd szolgálatáról följegyezték, hogy amikor mint fiatal fiú az első fegyver-gyakorlatáról visszatért, nehéz fegyverét alig tudta cipelni és azt az anyja átvette tőle és mellette menetelt, amit a tiszt gunyorosan kifogásolt. Később káplár a 33-as zászlóaljban, majd 1849-ben őrmester. Görgey Artúr altisztje Esztergomban. 1849 után az osztrák hatóságok Szeged város közgyűlési jegyzőkönyvében a forradalom idejére vonatkozó bejegyzéseket sötét tintával olvashatatlanná tették. Ezeket a bejegyzéseket Koncz Antal 1867-ben vegyszerrel ismét olvashatóvá tette. Még ebben az esztendőben törvényszéki iktató. 1898-tól 1904-ig Szeged város levéltárnoka. 1903-ban 46 évi szolgálat után nyugalomba vonul. 1908-ban mint Szeged város tb. tanácsnoka szerepel. A városi levéltári beosztásban Ikervári Antal utóda lett, tőle pedig a hivatalt Sz. Szigethy Vilmos vette át. 1911-ben neje háztulajdonos Szegeden Báró Jósika u. 35. sz. alatt. Felesége Vargha Terézia volt. Hogy e házasságból származtak e gyermekek, nem ismeretes. 66, 90, 250/80, 251/87.

Konczwald Endre (Felsőbánya, 1869. ápr. 11.—Szeged, 1944. ápr. 27.) középiskoláit feltehetően szülőhelyéhez közel végezte el, majd a pesti egyetem jogi karára iratkozott be, ahol lehallgatta szemesztereit és ezt követően, első jogtudományi szigorlata után joggyakorlatra ment. Joggyakorlatát 1893-ban a budapesti Királyi törvényszéken kezdte. 1898-ban hajdúnánási járásbírósági albíró lett. Ebben az állsában maradt meg 1902-ig, amikor a Brassói Kir. Törvényszékhez került bírónak. Ott is maradt 1910-ig. 1915-ben a Marosvásárhelyi Kir. Törvényszék elnöke és a polgári jubileumi érdemkereszt tulajdonosa. A marosvásárhelyi bírói és ügyvédi vizsgabizottság tagja. A világháborús összeomlás ezen a helyen érte. Megtagadva a románoknál a hűségeskü letételét, kiutasították. Magyarországra jött, optált és a szegedi törvényszékhez nyert beosztást elnöki pozícióban. 1929-ben a Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja lesz. Könyvet ajándékoz a kaszinónak. Még ugyanebben az évben kir. kúriai bíró cím és jelleggel ruházták fel. 1927-től a szegedi Ferenc József Tud. Egyetem jogi- és államtudományi karának jogtudományi államvizsga bizottsági különtagja. 1937-ben kinevezik a Pécsi kir. tábla elnökévé. Ugyanakkor a pécsi Erzsébet Tudományegyetem jog- és államtudományi karának lesz államvizsga bizottsági kültagja. 1939-ben a Magyar Érdemrend középkeresztese, a csillaggal. Ugyanazon esztendőben a pécsi Kir. ítélőtábláról a Szegedi Kir. ítélőtábla elnökévé nevezik ki és itt nyugalomba vonul. Szegeden Széchenyi tér 8. sz. alatt lakott. író és szakíró. Házasságot kötött kis- és nagyercsei Eresei Gabriellával, mely házasságból Tibor fia származott. 267, 272, 278.

Koór Flóra Terézia (Jászberény, 1837. okt. 14.—?) iskolái elvégzése után a színipályára lépett. 1860 körül kismagyari Kempelen Győzővel kötött házasságot (1860?) és nem kizárt, hogy ezt a házasságát megelőzően már volt férjnél (Török János?). 1865 után Nagy Sándor szegedi ügyvéd felesége lett, miután elözvegyült. Ebben az időben Szeged-Palánkban lakott. Második(?) házasságánál násznagyai voltak Erőskövy Antal főorvos és Burger Zsigmond könyvkereskedő. 23.

Kempelen Győző leánya: Ibolya.

Koós Elemér (Nagyszentmiklós, 1867. ápr. 9.—Szeged, 1927. jan. 22.) Budapesten végezte középiskoláit, majd pedig a Kereskedelmi Akadémiát látogatta. 1893-ban a Magyar Ipari és Kereskedelmi Bank Rt. pénztárfőnökeként találjuk. 1903-tól 1912-ig mint Gál Ferenc utóda, a Szeged-Csongrádi Takarékpénztárban szolgál. 1912-ben bankigazgató. Ekkor a DMKE felügyelő bizottság elnöke is. 1907—1916-ig a Szeged-Belvá-rosi Kaszinó igazgatója volt. 1911-ben a Magyar Takarékpénztárak Központi Jelzálogbank Rt. és a Szegedi Hús és Vásárpénztár Rt. igazgatósági tagja. Ez időben Szegeden, Petőfi u. 6. sz. alatt lakik. 1922-től magyar kir. kincstári főtanácsos. 1932-ben mint a Magyar Földhitel Intézet Országos Szövetségének ügyvezető igazgatója és kormányfőtanácsos, neve „sch"-val szerepel és doktori megjelöléssel. Kérdés, hogy a két személy azonos-e. Minden valószínűség szerint két személyről van szó. A III. osztályú vaskoronarend tulajdonosa volt. Mint ágostai hitv. evangélikust az evangélikus templomból temették nagy részvét mellett. Agglegény volt, Koós Kálmán fivére. 191, 270.

Koós Kálmán (—) Elemér fivére. Iskoláit feltehetően Budapesten végezte. 1911-ben a Magyar Kir. Honvéd Hadapród iskolába került és századosként innen Nagyváradra az V. Honvéd gyalogezredhez. 1914-ben ennek őrnagya. 1919-ben a Szegedi Vívó Egylet tagja és vívója. 1929-ben nyűg. magyar kir. honvéd ezredes Szegeden. 1981-ben még özvegye és leánya Budapesten élt. Atyja Adolf gróf Nákó uradalom központi intézője volt, anyja kisdo-bai Dobay Vilma. Házasságot kötött, felesége neve egyenlőre nem ismert. E házasságból született leánya, Baba, aki később vitéz Felkay István felesége lett. A Szeged-Belvárosi Kaszinónak tagja volt. 278.

Kopasz Antal (Szeged, 1887. jún. 13.— Röszke, 1939. febr. 14.) iskoláit feltehetően nem Szegeden végezte. 1912. jún. 29-én szentelték pappá. Ekkor Világoson cooperátor volt Arad megyében. 1913-ban Módoson, 1915-ben pedig kurátor volt ugyanott. 1919. febr. 15-én Szegeden találjuk. 1929-ben a Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja. 1925. aug. 15-étől Röszkén plébános. 26 évig volt presbiter. Szüleinek neve nem ismeretes, 51 éves korában halt el. 278.

Kopasz család (Régi szegedi, főleg Szegedfelsővárosi megtelepedésű család. 16, 164.

Korber Ernő Károly (Tusnád, 1880.—Pest, 1936. szept.) nem ismeretes, hogy iskoláit hol végezte. Egyetemen a jogi karra iratkozott be, valószínűleg Budapesten és ott jogtudományi doktorátust szerzett. Ugyanakkor elvégezte a filozófiai kari tanulmányokat is és mennyiségtan, természettan szakos tanári oklevelet is szerzett. Tanári működését 1903-ban kezdte Ungvárott, a róm. kat. főgimnáziumban, ahol helyettes tanárként működött. 1905-ben Újvidékre került most már rendes tanárnak, ugyancsak a róm. kat. főgimnáziumba. 1906-ban a Dévai Áll. Főgimnázium tanára, és itt marad 1910-ig. Innen Pancsovára kerül, majd 1915-ben petrozsényi tanár. Időközben, 1915-ben rövid ideig Debrecenben működött. Majd 1916-ban ismét Petrozsénybe került. 1916 második felében már községi kereskedelmi és főgimnáziumi óraadó tanár Szegeden. Átkerült az Állami Főgimnáziumba, tanári állásba. Innentől kezdve nevét már nemcsak Korber Ernőnek, hanem Károlynak is írja. 1917-ben mezőkövesdi róm. kat. főgimnázium tanára. Majd visszakerül petrozsényi állásába. De az év végén ismét Szegeden van. 1918-ban a mezőkövesdi róm. kat. főgimnázium tanára. 1918-ban jelzik a doktori rang elérését és ekkor Szegeden állami főgimnáziumi tanár. Egyben kereskedelmi iskolai ideiglenes óraadó tanár is. Szegeden 1922-ben a Szt. Mihály utca, 15. sz. alatti lakos 1926—1930-ig a Szegedi Radnóti Gimnázium tanára. Előzőleg 1927-ben, részben Jászberényben volt az állami József nádorról nevezett gimnázium tanára, majd pedig a szegedi Állami Klauzál Gábor Gimnázium tanára. 1931-ben a jászberényi gimnázium helyettes igazgatója. 1932-ben pedig Budapesten az Állami Fáy András Reálgimnázium tanára. 1935-ben a jászberényi reálgimnázium tanára. Majd ismét visszakerül Budapestre. 1936-ban ismét Jászberényben találjuk, majd ismét Budapesten. Feltételezhetően egy és azon személyről van szó. Házasságot kötött Szöllősi Ilonával, aki tanítónő volt és e házasságból András és Ilona gyermekei származtak. Feleségétől később elvált és Budapesten élettárssal élt együtt. 278.

Korda Benő (Benjámin) (Szeged, 1831. márc. 23.—Szeged, 1878. márc. 15.) magyarcsékai előnevű nemes. Atyja János nemzetőr alezredes, neje harsányi Vedres Rozália. Iskoláit Szegeden végezte és ezt követően 1848-ban belépett a Szeged-Belvárosi Kaszinóba. 1848-ban a 104-es honvéd zászlóalj hadnagya. 1849. ápr. 3-án kitünteti magát a Szt. tamási csatában. Egy ideig Szeged városánál hivatalnokoskodott. Egyébként atyja birtokán gazdálkodott. Halálakor Szeged város árvaszéki számvevőjeként szerepelt. Háromszor kötött házasságot. Első felesége Rengey (Aigner) Róza volt, akivel hosszú együttélés után 1859. febr. 5-én kötött házasságot. Feleségének elhalálozása után, másodszor Fridrich Róza lett a felesége 1862-ben. És harmadszor Tóth Rózát vette el 1864. június 20-án. Harmadik házasságából született Róza Sarolta és János Sándor gyermeke. 67, 71, 88, 173.

Korda család Hajdú, Szabolcs, majd Szat-már megyében megtelepedett család, melynek egy része Szegedre származott. Református vallásúak. A család szegedi ágát Korda János alapította. 86, 173.

Korda István (Gyula, 1825. május 30.— Szeged, 1885. márc. 7.) magyarcsékai előnevű nemes. Atyja János nemzetőr honvéd alezredes, anyja Vedres Rozália. Iskoláit Szegeden végezte, gimnáziumot a kegyesrendiek gimnáziumában. Eredetileg gazdálkodással foglalkozott, később 1867. május 2-án megválasztották III. közigazgatási városi tanácsnokká. 1867. aug. 1-én mint városi tanácsnok, biztosa volt az asztalos céhnek. Halálakor kir. törvényszéki iroda igazgatóként szerepel az anyakönyvben. Salamon Lujzával kötött házasságot és ebből a házasságából származott Aranka és Sarolta leánya. 88, 173.

Korda János (Hajdúdorog, 1788.?—Szeged, 1857. szept. 17.) kisbirtokos családból származott. Vagyontalanul érkezik Szegedre és itt megtelepszik 1816 körül. Hamarosan Vedres István főmérnöknek vedresházi uradalmában lesz kezelő uradalmi tiszt. Vagyona gyarapszik és lassan önálló vállalkozásokba kezd. 1839-ben megszerzi a magyarcsékai — Bihar megyei — uradalmat és ekkor, 1839. ápr. 4-én Bécsben kelt elhatározással szerez magyar nemességet a magyarcsékai előnév használati jogával. Nemességét Szegeden 1840-ben hirdette ki. Tulajdonát képezte a szegedi Kálvária utca kifelé menő, bal oldalán lévő első, I. emeletes sarokház, oroszlánon nyugvó erkéllyel. Táblabíró. A választott község tagja. Földbirtokos, háztulajdonos és a város legtekintélyesebb polgárainak egyike. A szabadelvűek vezére. 1848-ban belép a nemzetőrségbe és annak ezredese lesz. 1849-ben vállalja két vitéznek évi szolgálati díját. Az avató bizottmánynak elnöke, a hadiválasztmány tagja. Honvéd zászlóalj sorozó szegedi térparancsnok. Ezen utóbbi állásáról 1849. januárban lemond. 1849 tavaszán meglátogatja Kossuthot Debrecenben a nemzetőr bizottmány élén, de látogatása eredménytelen maradt. Gyűjtést rendez a katonaság fölszerelésére. Világos után a Neugebáudebe szállítják és ott fogva tartják. De később kibocsátott Haynau-féle kegyelem során ő is szabadul. A szegedi városi polgárőrségnek is alezredese volt. 1846-ban a megyei nemesség vezetője. Neves műgyűjtő. Szegeden az Oskola utcában is állott háza. A Szeged Belvárosi temetőben sírboltja volt, ahova a Kordák temetkeztek. A sírbolt ma is áll, rongált állapotban. Irodalmilag is tevékeny volt. Szegeden 1816. jún. 4-én kötött házasságot harsányi Vedres Rozáliával. Ebből a házasságból Rozália, András János, Terézia, Terézia, Mária Anna, István Imre, Ferenc Imre László, Priszka Emília és Rezső gyermekei származtak 12, 45. 56, 57, 64, 67, 68, 73, 74, 83, 85, 86, 86, 86, 86, 98, 151, 241/88, 259/321, 291.

Korda Jánosné 1. Vedres Rozália 67, 68, 86.

Korda Teréz (Szeged, 1821. febr. 14.—Szeged, 1876. máj. 28.) magyarcsékai nemes. Atyja János nemzetőr alezredes, anyja Vedres Rozália. Kitűnő nevelésben részesült részben otthon, részben szegedi nevelőintézetekben. 1848-ban a Damjanich zászlóalj zászlószen-telésénél mint zászlóanya szerepelt. Alapító tagja volt a Katonai Betegápoló Egyesületnek, Halálát megelőzően képet készített róla az akkor Szegeden tartózkodó Lauscher fényképész. Az Oskola utcai háznak örököse lett. Szegeden 1845. nov. 8-án kötött házasságot Dani Ferenc ügyvéddel. E házasságból Erzsébet és Sarolta gyermekei származtak. 66, 67, 86, 87, 173, 251/88.

Korányi András (Nagykároly 1799.?—Szeged, 1858. szept. 30.) nem ismeretes, hogy az iskoláit hol végezte. Annyit tudunk, hogy nagyváradi illetőségű volt. Születési helye után fel lehet tételezni, hogy iskoláit Szegeden járta és itt szerzett tanítói oklevelet. .1828. márc. 29-ig a Szeged Felsővárosi Elemi Népiskolának és ezen időponttól kezdve a Szeged Belvárosi Népiskola tanítója, annak II. osztályában. 1843. ápr. 19-én a tantestület ülésén javasolja tanítói öreg és árva, valamint nyugdíjintézet létesítését. Az 1855-ös reform után az elemi iskola III. osztályának tanítója. 1858-ban lép be a Szeged-Belvárosi Kaszinóba tagként. Szeged belvárosban 1828. okt. 1-én köt házasságot Kreminger Franciska tanítónővelmely házasságából Vince, János, Ince, Andor, Antal és Mária gyermekei származtak. Családi neve az anyakönyvekben „Korény"-ként szerepel. 59 évesen halt meg. 26.

Kormányos Ágnes (szüleinek neve egyenlőre nem ismeretes és nem tudjuk sem születése, sem elhalálozása helyét. A források szerint jómódú szegedi szabómester neje volt. Házasságot kötött Joó István szabómesterrel, amely házasságból Ferenc fia született, ki a piaristáknál tanult Szegeden és később Münchenben festőművészetet tanult. 173.

Kormos Béla (?—Budapest, 1901.?) szüleinek neve nem ismeretes, balatonyi előnevű nemes. Azt sem tudjuk, hogy iskoláit hol végezte. Feltehetően a budapesti Tudományegyetemetlátogatta 1861-től 1865-ig, hallgatva annak jogi kari előadásait. 1865-ben a budapesti egyetemen szerez jogi doktorátust, majd joggyakorlatra megy és ügyvédi vizsgát tesz. 1868—1874-ig a Magyar Kir. Belügyminisztérium fogalmazója. 1871-ben Pest megye tb. ügyésze. 1869-től az alföldi betyárvilág felszámolására kiküldött budapesti, de Kecskeméten tárgyaló bíróság mellett vizsgálóbíró. 1869. jan. 11-étől belügyminiszteri titkár. 1880 után Versecen a Nyelvterjesztő Egyesület tagja. Számos periodika munkatársa. 1859-ben ő volt az első, aki okt. 6-a megünneplését megszervezte. 1869-től a Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja. 1874-től 80-ig nagyszentmiklósi közjegyző. 1881-től 1895-ig verseci. 1896-tól 1901-ig budapesti közjegyző. Kustélyon, Podgorá-nyon, Temesváron, Vajdalakon vásárolt feleségével egyetemben birtokot. Neje Ágoston Róza volt kitől Mária Gizella Klementina leánya származott. Házasságát 1870 körül köthette. 149.

Koronváry Kálmán (Szeged, 1872. szept. 24.—Szeged, 1919.) atyja Imre, kir. ügyész, anyja Jelencsik Irén. Középiskoláit a szegedi piarista gimnáziumban végezte 1883—1884-ig, majd a Ludovika Akadémiára ment és ott szerzett képesítést. Iskolái befejezése után a hadsereg kötelékébe lépett. 1892-ben hadnagy, 1914-ben őrnagy az 5. honvéd gy.ezredben. 1914—1918-ig végigküzdötte a világháborút harctéri szolgálattal, fogsággal, sebesüléssel. 1918-ban kassai honvéd gyalogdandár parancsnoka. 1920-ban ezredes. 1924-ben magyar kir. honvéd tábornok és nyugdíjba vonul. Ekkor Szegeden, Jókai u. 7. sz. alatt lakott. 1842-ben előléptették vezérőrnaggyá. 1944 körül nevét Koronváryra változtatta. Eddigi eredeti családi neve Schmidt volt. Szegeden kötött házasságot 1906. dec. 8-án Lányi Anna Margit Gizellával, amely házasságból Klára és Kálmán gyermekei születtek. Hosszú életet élt.248/20.

Korpássy (Korpási) Elemér (Szeged, 1885. dec. 26.—Szeged, 1948. szept. 28.) iskoláit Szegeden, középiskolát a kegyesrendiek gimnáziumában végezte és 1904-ben tett itt érettségi vizsgálatot. Ezt követően a budapesti tudományegyetemenjogot hallgatott. Abszolutóriumának elnyerése után joggyakorlatra ment és kir. törvényszéki joggyakornok lett Szegeden. 1911—1912-ig ugyanitt jegyző, majd titkár. 1922-ben otthagyta az igazságügyi pályát és Szeged városánál helyezkedett el árvaszéki ülnökként. 1924—1926-ig a városi árvaszék ülnöke. 1929-ben árvaszéki elnökhelyettes és az maradt haláláig. Szegeden Szt. György u. 4—6. sz. alatt lakott, de korábban Zárda u. 8. sz. alatt volt lakása. Színészi tehetsége volt. Baráti körében „Gólya" csúfneve volt használatos. Pankotai Jolánt vette feleségül, nem ismert, hogy házasságából gyermek származott volna. 224, 241, 272, 278.

Korpássy Gyula Kálmán (Szeged, 1876. aug. 28.—Budapest, 1933.—?) nemesi származású volt. Atyja Menyhért ítélőbíró, anyja Ja-kobcsics Ilona. Iskoláit feltehetően Szegeden végezte, gimnáziumot 1886-tól a kegyesrendieknél. Utána jogot hallgatott és ezt követően — megszerezve a jogi doktorátust — bírói pályára lépett. 1902-ben a Szegedi Járásbíróság joggyakornoka. 1903-ban szabadkai törvényszéki jegyző, aljegyző. 1905-ben a Bács-topolyai Járásbíróság albírája. 1908-tól a Szegedi ítélőtáblára berendelt tanácsjegyző. 1909-től szegedi járásbíró. 1910-től szegedi törvényszéki bíró és a polgári Jubileumi Kereszt tulajdonosa. 1917-től a Szegedi Kir. ítélőtábla elnöki titkára. 1929-ben szegedi kir. ítélőtáblai bíró. 1932-től kir. kúriai bíró, III. fizetési csoport címmel és jelleggel, öngyilkossággal vetett véget életének. Felesége Reök Margit Ida Cecília Malvina Erzsébet volt. A vele kötött házasságából Béla Gyula és Elemér gyermekei származtak. 278.

Korponay János (1880?) közelebbi adatai egyelőre nem ismeretesek. Feltehetően 1890 és 1898 között járt gimnáziumba, nem Szegeden. Azután egyetemre ment, feltehetően Kolozsvárra 1899 és 1903 közötti időben és itt végbizonyítványt szerezve 1903-ban a zombori járásbíróság joggyakornokaként igazságügyi szolgálatba lépett. 1908-ban a Polgári Jubileumi Kereszt tulajdonosa lesz. 1909. dec. 13-án Budapesten tesz bírói vizsgát és szerez oklevelet. 1909—1914-ig az Apatini Járásbíróságon bírósági jegyző. 1915-ben Fehértemplombanjárásbírósági albíró. 1917-ben a fehértemplomi törvényszék bírája, és az is marad 1918-ig. Ekkor megtagadja a hűségeskü letéte-ét, amiért kiutasítják. Magyarországra jön, az ország javára optál és a magyar bírósági szervezetben nyer elhelyezkedést. 1926-ban már nyugalmazott járásbíró. Ekkor a Szegedi Ügyvédi Kamaránál kéri az ügyvédi lajstromba való felvételét, Szeged székhellyel. Azonban viszonylag rövid ideig gyakorol, mert 1932-ben az ügyvédi gyakorlat folytatásáról lemond és ennek folytán a kamarai lajstromból törlik. A Szeged-Belvárosi Kaszinónak tagja volt. 278.

Kossuth Lajos (Monok, 1802. szept. 19.—Torino, 1894. márc. 20.) atyja László monoki gyakorló ügyvéd udvardi és kossuthfalvi nemes. Anyja tyrlingi Weber Karolina Sarolta. Iskoláit Sátoraljaújhelyen végezte a piarista gimnáziumban, majd Eperjesen és 1819-től joghallgató Sárospatakon. 1824-től patvarista, jurátus és 1824-ben Pesten ügyvédi vizsgát tesz. Ugyanakkor Sátoraljaújhelyen jegyezteti be magát gyakorló ügyvédként. Itt marad 1836-ig és időközben mint Vécsey Miklós országgyűlési követ ablegátus absentiusa a pozsonyi országgyűlést látogatta. A pesti kaszinónak tagja lett. Pesti ügyvédi gyakorlatának ideje alatt 1837. máj. 5-én letartóztatják és eljárás indul ellene, amelynek során 22 havi vizsgálati fogságot szenved, majd 4 évi börtönre ítélik. 1840-ben amnesztiával szabadul. 1847. okt. 18-án Pest megye választja országgyűlési követévé. 1848 márciusában pedig az első független magyar kormány pénzügyminisztere lesz. 1848. okt. 8-tól az Országos Honvédelmi Bizottmány elnöke. Szervezése mellett indul meg 1848-ban a magyar szabadságharc, amelynek során 1849. ápr. 14-én mint az ország kormányzója kimondatja a Habsburg-ház trónfosztását Debrecenben. 1849. aug. 11-én Aradon lemond megbízatásáról és elhagyja az országot. Emigrációja ideje alatt beutazza Európát és Amerikát és mindenütt agitál a magyar ügy mellett. Olaszországban légió szervezését szorgalmazza abban a reményben, hogy bevonulhat magyarországra és visszaállíthatja a korábbi rendet. Ez a törekvése azonban meghiúsul. Hazánkban szinte mindenütt, de külföldön is több helyen szobrot emeltek neki, sőt Amerikában több helyen helység vette fel a nevét. Az Ügyvédi Kamarákban több helyen és így Szegeden is, életnagyságú olajfestménye díszítette a tanácstermet. A szegedi Klauzál-téren Róna József által alkotott szobra áll ama ház előtt, ahonnan beszédet intézett a város népéhez. Szeged város díszpolgárává választotta 1848-ban. Szegeden utca, majd sugárút viseli nevét. Szegedi levelezésének egy részét a Somogyi Könyvtár őrzi. Többször járt Szegeden és ilyenkor Bauernfeind Ferdinánd gyógyszerész vendége volt. A szegedi Viktor Hugó u. ama házán, amelynek a helyén Bauernfeind Ferdinánd háza állt, emléktábla őrzi elmondott beszédének első mondatát. Utoljára az 1849-es országgyűlésnek Debrecen után Szegedre menekülésekor tartózkodott Szegeden. Innen ment Aradra. Szegeden tárgyalt a román Balcescu-val egy román—magyar megegyezés érdekében, amelynek emlékét tábla őrzi a szegedi Széchenyi-téri volt Zsótér-féle ház falán. Pesten 1841. január 9-én Meszlényi Teréziával kötött házasságot, amely házasságból Ferenc, Lajos, Ákos, Lajos Tódor, és Vilma gyermekei származtak. 14, 40, 41, 41, 42, 52, 52, 53, 63, 69, 69, 69, 69, 70, 70, 70, 70, 71, 72, 74, 74, 76, 93, 93, 97, 101, 104, 123, 135, 135, 138, 168, 169, 170, 194, 194, 194, 194, 194, 203, 212, 220, 221, 240, 240, 247/6, 249/46, 251/94, 256/245— 246, 296/46.

Kosutány Ignác (Mátészalka, 1851. júl. 6.— Szeged, 1940. jan. 29.) középiskoláit, gimnáziumot Szatmáron végezte, majd egyetemre ment Budapesten és ott szerzett jogi és politikai doktorátust. 1893-ban a pécsi középkereskedelmi iskola tanáraként találjuk, majd ugyanott a püspöki líceum jogtanára és képesített egyetemi magántanár jogtörténelemből és «gyházjogból. 1898-ban a pozsonyi jogakadémia nyilvános rendes tanára és ez időben a pozsonyi Toldi Kör főjegyzője. 1900-tól a jogakadémia államtudományi vizsgabizottságának elnöke. 1902-től kezdődően a Ferenc József Tudományegyetem egyházjogi nyilvános rendes tanára Kolozsvárott. Az Államtudományi Vizsgabizottság másodelnöke. 1907-től az erdélyi Kárpát Egyesület alelnöke. 1914-ben jogi kari dékán. Trianon után megtagadja a hűségeskü letételét Romániában és átjön Magyarországra és az ország javára optálva, a Ferenc József Tudományegyetemnek Magyarországra költözése során először Budapesten, majd 1922-től kezdődően Szegeden az egyetemnek nyilvános rendes tanára, egyházjogász. Szeged Vár u. 4. sz. alatti lakos. 1929-ben a Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja. 1927-ben nyugdíjazzák. Felsőbükki Fejér Kornéliával kötött házasságot. Hogy e házasságból gyermek származott-e, nem ismeretes. Atyja János uradalmi tiszt volt anyja Józsa Petronella. 278.

Kószó István (Szeged-Zákányszék, 1861. dec. 17.—Szeged, 1932. jún. 7.) atyja földbirtokos Ferenc, anyja Király Erzsébet. Iskoláit Szegeden végezte a piarista gimnáziumban és középiskolai tanulmányai befejezése után a bp. tudományegyetemen hallgatott jogot. Végbizonyítványa elnyerése után (1886) joggyakorlatra ment Szegeden, majd Budapesten és annak befejezésével ügyvédi oklevelet szerzett. Szegeden telepedett meg és Zárda u. 10. sz. alatt lakott. Mint szegedi ügyvéd 1917-ben országgyűlési képviselővé választják a szegedi n-es kerületben. 1888—1917-ig a szegedi 48-as és Függetlenségi Párt elnöke. 1919-ben a Szegeden alakult ABC elnöke. 1920-ban a II. kerület kép-"viselője a nemzetgyűlésnek. 1921-ben államtitkár és 1923-ban igazságügyminiszter. 1924-ben belügyminiszteri politikai államtitkár. 1929. jún. 20-án kinevezik szegedi közjegyzővé, és irodáját Fodor u. 2/B szám alatt nyitja meg. A Rókusi Népkör elnöke. A Szeged Belvárosi Függetlenségi Kör elnöke, és elnöke a Szegedi Torna Egyletnek. A Szegedi Napló külső munkatársa, törvényhatósági bizottsági tag. Fiatal korában Tömörkény Istvánnak lakótársa. A Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja, majd alelnöke. Szegeden 1896 körül köt házasságot Szabó Etelkával, amely házasságból Klára Margit Lujza, György, és Etelka gyermekei származnak. 167, 174, 222, 222, 226, 259/321, 270, 272, 278.

Kószó Istvánné Lásd Szabó Etelka 174.

Kotányi Hermann (? Szeged, 1859.—?) iskoláit feltehetően Szegeden végezte és a kereskedői pályát választotta hivatásának. Atyja Kojetáner Mordeháj, 1845-ben nevét Kotá-nyi-ra változtatta és ekként ő maga is 1845-ig a Kojetáner nevet használta. 1850-től a szegedi Zsidó Hitközség választmányi tagja. 1859-ben bizalmi férfi és póttag, a hitközségben. A Szeged-Belvárosi Kaszinónak tagja volt. 90.

Kotucs József (Szeged, 1840.?—?) iskoláit feltehetően Szegeden végezte és ipari pályára menve a korcsmárosság mellett döntött. 1848-ban Szegeden korcsmáros Szt. Háromság u. valamelyik épületében. 1866—1869-ig a Gróf család gyermekeinek, így dr. Gróf Árpádnak is keresztszülei voltak. A Szeged Alsóvárosi Társalkodási Egyletnek székhelye az ő helyiségében volt. Árvay Rozáliát vette feleségül (1869?). Hogy házasságából gyermek származott-e, nem ismeretes. 78.

Kovács Albert (Ungvár, 1825. jan. 17.— Szeged, 1894. máj. 1.) gimnáziumi tanulmányait feltehetően Ungvárott végezte, majd pedig a budapesi egyetemen szerezhetett 1848-ban gyógyszerészi oklevelet, miután az ehhez szükséges gyakorlati időt valamelyik gyógyszertárban leszolgálta. Már 1840-ben gyógyszerészi pályára lépett és 1846-ban kezdte meg stúdiumát a pesti egyetemen, ahol egyben az ifjúsági mozgalmakban is résztvett. Az Ifjúsági Forradalmi Bizottságnak tagja volt. Résztvett a nemzetőrségi mozgalmakban, majd beállt honvédnek és Komáromban alhadnagy lett, végül 1849-ben Klapka alatt tűzérfőhad-nagy és a dunántúli csapatoknál törzs gyógyszerész őrnagy. Honvédségnél tábori gyógyszerész volt. Világos után Komáromban kapitulál. 1852-től kezdve bérli a Götz örökösöktől a Götz-féle gyógyszertárt. 1853-tól a Szegedi Közkórház és a rabok gyógyszerellátója. 1860-ban belép a Szeged-Belvárosi Kaszinó tagjai közé. 1868-ban a Csongrád megyei Tanító Egyesület tb. tagja. A Szegedi Iskolaszéki Egylet elnöke. Baráti körben „Kovács papus" — „Kovács apus" — „Kovács tatus" jelzőkkel illették. 1874-ben alapítja az ún. Kígyó gyógyszertárat „A Kígyóhoz" címzéssel; 1875. dec. 11-én iskolaszéki elnök. Szeged város polgára. 1879-ben az Árvízvédelmi Bizottság tagja. Jómódú virilis, törvényhatósági bizottsági tag. 1883-ban a királylátogatáskor fogadja a királyt, mint az Iskolaszék elnöke. Ugyanekkor kir. tanácsosi címmel tüntetik ki. 1884-ben búcsúztatja Tisza Lajos grófot. 1882-ben ülték meg iskolaszéki elnöki jubileumát. Atyja Antal ungvári lakos, anyja Budavári Rozália volt. Nőtlen maradt. 90, 145.

Kovács Anna (Szeged, 1834.—Szeged, ?). atyja Ferenc (korábban Schmidt) algyői uradalmi gazdatiszt, anyja Krakovitzer Jozefa. Jó házi nevelésben részesült. 1852. jún. 6-án férjhezment Tölgyessy Ferenc pénzügyi hivatali irodatiszthez, amely házasságából Artúr nevű fia született. 1895-ben a Szeged-Csongrádi Takarékpénztár még részvényeseként tartotta nyilván. 90.

Kovács Erzsébet (Szeged, 1834. ?—Szeged, 1927. jún. 4.) atyja Ferenc (azelőtt Schmidt) algyői uradalmi gazdatiszt, anyja Krakovitzer Jozefa. Kitűnő nevelésben részesült. Háromszor ment férjhez. Első férje Csikós József volt, akivel Szegeden, 1850. nov. 19-én kötött házasságot. Másodszor 1854. aug. 2-án ment férjhez Nagy Lajos mérnökhöz. És harmadszor Bérezi Antal nyűg. főkapitány lett a férje. Első férje ügyvéd volt. 1853-ban elözvegyülve ment férjhez másodszor, Nagy Lajos vasúti mérnökhöz. Az első házasságból Irén és József gyermekei származtak, akik a második házasságkötése után fölvették nevelőatyjuk nevét. így lettek Csikós Nagy Irén és Csikós Nagy József. Második házasságából született Gizella leánya, Lajos Kálmán Ernő Árpád Dezső Ferenc Gyula és Lajos fia. Harmadik házassága gyermektelen maradt. Harmadik férjét a társaságban csak mint „a nász" emlegették. Utóbbi éveiben városi árvaszéki elnök volt. Ekkor Szegeden, Tisza Lajos krt. 46. sz. alatt laktak. A Szeged-Csongrádi Takarékpénztár 1895-ben még mint részvényesét tartotta nyilván. 90.

Kovács Ferenc (Pest, 1799. ?—Szeged, 1865. febr. 14.) a Schmidt családból származott. Szülei nevét nem ismerjük. Iskoláit feltehetően Szegeden végezte és 1846-ban változtatott nevet. Algyőn uradalmi gazdatisztként helyezkedett el és hamarosan jómódra tehetett szert, mert már 1848-ban a városnak kölcsönt nyújt. 1864-ben palánki lakos. 1850-ben gyárosként említik és a Szeged-Csongrádi Takarékpénztárnak választmányi tagja. Városi polgár és képviselő. Krakovitzer Jozefával kötött házasságot, mely házasságból Anna, Erzsébet, Jozefa, Karolina és Teréz gyermekei származtak. 90.

Kovács György (—) személyi adatait egyelőre nem ismerjük. 1911-ben MÁV ellenőr volt és Szegeden Dugonics u. 15. sz. alatt lakott. 1917-ben a Csongrádi Keresztény Gőzmalomnak igazgatósági tagja (?). 1918—1919-ben a Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja és ellenőre. 226. 271.

Kovács Gyula Kálmán (Bp., 1885. júl. 9.— Szeged, 1962. jan. 10.) atyja Ödön, MÁV főfelügyelő volt, anyja Vedres Ilona. Iskolái elvégzése után a Ludovika Akadémia hallgatója lett, ahol 1918-ban hadnagyi oklevéllel szabadult, 1923-ban főhadnagy. Ezt megelőzően úgy látszik, 1911-ben magyar kir. honvéd számtiszt volt, és Berzsenyi u. 1/9. sz. alatt lakott Szegeden. 1928-ban magyar kir. honvéd alezredes, majd ezredesként Szegeden megy nyugállományba, 1929-ben már nyugdíjas. Ekkor Szegeden Kígyó u. 1. sz. a. lakott. Tagja volt a Szegedi-Belvárosi Kaszinónak. Házingatlana volt Szegeden Margit u. 22/B. sz. alatt. Szegeden kötött házasságot 1911. nov. 19-én csőglei Gaál Mária Andrea Justinával, mely házasságból Éva leánya származott. 278.

Kovács Imre (Szeged, 1837. nov. 6.—Kis-kundorozsma 1889. V. 27.) feltehetően azonos azzal a személlyel, kinek születési és elhalálozási adatait közöljük. Ez esetben atyja Illés alsóvárosi szabómester és anyja Hodács Erzsébet. 1861-ben a szegedi Jótékony Nőegylet művelődési társaságában szerepelt tagként. Iskoláit Szegeden végezte, gimnáziumot a piaristáknál és ezt követően a pesti Tudományegyetem jog és államtudományi karára kérte felvételét. Egyetemi tanulmányait 1860 körül fejezhette be és azt követően joggyakorlatot kezdett Szegeden. 1965-ben gyakorlati ideje alatt, amikor a Szeged-Belvárosi Kaszinó szorgalmazta fiatal jogászoknak az országgyűlésre való felküldését követi írnokként és ott tartózkodásuk költségeinek fedezéséről is gondoskodott, jelentkezett a kiküldésére, azonban kimaradt a kijelöltek sorából. Makón kötött házasságot Wagner Anna Petronella Flórával, mely házasságából Elemér és Gyula fiai származtak. 1870-ben Kiskundorozsmán találjuk főjegyzőként. Ismert még egy Kovács Imre, kinek neje Megyeri Eszter volt és leánya: Zsuzsanna, de nem volt megállapítható, hogy a két személy azonos-e és hogy ha két különböző személyről van szó, ki az, akire Czímer utal.132.

Kovács István (Szeged, 1766.—Szeged, 1931. júl. 30.) atyja, István, anyja Bottka Erzsébet. Iskoláit Szegeden végezte. Tulajdonát képezte egy sarokház a Kálvária utcában, amelyben, három épületben 8 szoba, 4 konyha, 3 kamra és 12 lóra való istálló volt elhelyezve. Körülötte 30 házhelynyi földdel rendelkezett. Nagykocsis fuvaros foglalkozású volt. 1810-ben a ház egy részének lebontását rendelte el a főbíró. Kellemetlenség lett, mert az akkor már özvegy asszony összes gyermekeivel fölvonult a főbíró elé, mire az rendeletét visszavonni kényszerült. Felesége Kiss Katalin jómódú földmíves családból származott Szőreg-ről. E házasságból született 12 gyermek, akik közül ismert István, Erzsébet, Rózsa, Ferenc és József. 80.

Kovács István (Csongrád, 1797.—Szeged, 1843.) talán barkói nemesi előnévvel. Atyja Ferenc asztalos, anyja Futó Kovács Anna volt. Iskoláit talán Csongrádon végezte és mesterséget tanult, feltehetően asztalosmesterséget, majd pedig az orgonaépítést, amiből következtethetően zeneértő is volt. Tudunk arról, hogy 1835-ben ajánlatot tett orgona újjáépítésre, illetve építésre az egri érseknek. Felesége Széka Rozália volt, akivel valószínűleg 1824-ben kötött házasságot, talán Szegeden. E házasságból születtek Antal, Magdolna, Emília, István Ferenc, Flórián, László, Erzsébet Cecília gyermekei. Czímer utónevét tévesen Jánosként említi. 90.

Kovács István (Szeged, 1822. jún. 24.—Szeged, 1902. márc. 24.) atyja István kovácsmester volt. Anyja Kéri Anna. Iskoláit Szegeden végezhette és kőművességet tanult, nyilván inasként és segédként dolgozott míg mester lett és építész. Életrajzát ő maga is megírta. Nagyobb részt önmagát képezte később magasabb fokra. Német- és olaszországi vándorútra ment. Megfordult építészeti akadémiákon is. A Szeged-Belvárosi Kaszinónak tagja volt. Mayer Ferdinánd ún. „Fekete-ház"-ának építője volt. A Magyar Tudományos Akadémiának 100 aranyat bocsátott rendelkezésére egy pályadíj céljára. A Szegedi Történeti Társulat alapítását szorgalmazta. Viszonylag nagy könyvtárral rendelkezett. A szegedi régi épületekből kikerülő kövek megmentője volt. Képét nejével együtt Joó Ferenc festő örökítette meg. 1854. febr. 15-én kötött házasságot Pozsgai Veronikával. E házasságból József, István, László, Vilma, Ilona és Rozália gyermekei származtak. E két helyen az utónév tévesen „József". 81, 90, 98, 115, 117, 117, 149, 173, 183, 203, 204, 205, 252/113, 259/321, 294.

Kovács Istvánná Lásd Kiss Katalin alatt! 80. Czímer tévesen helyette menyét, Kéri Annát említi. 80.

Kovács Istvánné Lásd Pozsgay Veronika 259/321.

Kovács János (Szeged, 1852. ápr. 25.—Szeged, 1918. jan. 1.) atyja Mihály, anyja Vetró Éva. Iskoláit Szegeden végezte' és eredetileg festőnek készült, de később középiskoláinak befejezése után 1878-tól a budapesti Tudományegyetemen jogot és bölcseletet hallgatott, és ügyvédnek készült. 1878-ban már Szeged város tb. jegyzőjeként említik, majd a Magyar Kir. Postához megy és 1880-ban ott találjuk szolgálatban Szegeden. Előrehaladva a pályán 1918-ban posta- és távírdafelügyelő. Irodalmilag is tevékeny volt, publicista, számos Szegedről szóló dolgozata van. Tagja volt a Szeged-Belvárosi Kaszinónak. Előkészítője volt a Szegedi Történelmi Társulat alapításának, amely azonban nem jött létre. Szegeden, Bástya u. 15. sz. alatt lakott. Tagja volt a szegedi Árpád Szabadkűműves Páholynak is. Etnográfusként is ismert volt. Abafi Gizellát vette feleségül, de nem ismeretes, hogy házasságából gyermek származott-e? 27, 150, 219, 237, 248/14, 248/24, 250/71, 252/118, 262/391. 269, 295.

Kovács János (Czímer az utónevet tévesen jelöli. Helyesen József. Lásd ott!) 93.

Kovács Jozefa (Szeged, 1828?—Szeged, 1910. máj. 19.) atyja Ferenc gárdatiszt, anyja Kar-kowitzer Jozefa. 1847, június 16-án férjhez ment Vály Benedekhez, aki ebben az időben megyei esküdt volt és Kisteleken lakott. De később bejöttek Szegedre és Szeged-Felsővároson telepedtek meg. Házasságából Ferenc József Ádám, István, Ilona, Mária, Janka és Jozefa gyermekei származtak. Szegeden Tisza Lajos krt. 22. sz. alatt halt el végelgyengülésben 85 éves korában. 90. Kovács József (Paks, 1832. febr. 17.—Nagy-surány, 1894. okt. 2.) atyja István megyei orvos volt. Anyja Cseh Alojzia? Iskoláit valószínűleg szülőhelyén végezte és színésznek készült. 1848—49-ben tűzéraltiszt volt, és a szabadságharcban megsebesült. Egyébként inasként működött egy orgonaépítő mesternél, de már 1856. október 2-án Kalocsán beállt színésznek Bán Károly társulatába. Ettől kezdve különböző társulatokban lép fel színészként. 1858-ban Molnár György társulatában találjuk. 1860. szept. 7-től Szegeden szerepel. Résztvesz politikai tüntetéseken. 1870-től 1875-ig a Nemzeti Színház karénekese, majd a Népszínháznál szerepel. 1892-ben vonult nyugalomba. Neve, mint „a nemzet funerátora" lett ismert, miután minden nevesebb személy temetésén szerepelt. Ilyenkor ő segítette vinni a koporsót, vagy előtte ment zászlóval. Nem tudjuk, hogy házas lett volna, hogy voltak-e gyermekei? A „Vasvári" előnevet használta. Czímernél tévesen az utónév „Pál". 101, 253/140, 253/152.

Kovács József (Kiskun-Szabadszállás, 1854.—Szeged, 1944. márc. 23.) középiskoláit Kisújszálláson és Iglón végezte, majd a budapesti egyetemen az orvostudományt tanulta és 1877-ben orvosi diplomát szerzett. Gyakorlatát Budapesten kezdte. 1880-ban Szegedre jött és itt tisztiorvosi állásba került. 1898-ban tiszti főorvos. 1899-ben 1000 forintos alapítványt tesz. 1900-ban köztörvényhatósági bizottsági tag. Szegeden, Tisza L. krt. 22. sz. alatt lakott, majd Szt. Mihály u. 6. sz. alá költözött. Utóbb Szegeden háztulajdonos volt. A Szeged-Belvárosi Kaszinónak tagja, majd választmányi tagja. Iskolaszéki tag. 1932-ben egészségügyi főtanácsos. Szakíró. Budapesten 1881. május 15-én kötött házasságot Haday Kornéliával, mely házasságából Kornélia, Mária, Kálmán gyermekei származtak. 251/101, 255/207, 272, 278.

Kováts József (Szeged, 1866.—Szeged, 1938.) Mindössze annyit tudunk róla, hogy 1898-ban önálló gazdaként 12 holdon gazdálkodott. 1932-ben később vagyonát 60 holdra gyarapította. 1929-ben a" Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja volt. Személye pontosan nem volt beazonosítható. 1893-ban Tóth Annával kötött házasságot, amelyből Benjámin nevű, később hősi halált halt fia született. 278.

Kovács Józsefné Lásd Haday Kornélia. 120.

Kovács Kálmán (Szeged, 1892. szept. 14.— Szeged, 1982. júl. 21.) atyja József főorvos, anyja Haday Kornélia volt. Gimnáziumot a piaristáknál Szegeden végezte. Innen ment a budapesti egyetem orvos karára és ott szerzett orvosi diplomát. Orvosi gyakorlatát a budapesti klinikán tanársegédként kezdte. 1914-től 1918-ig katona főorvos volt, frontszolgálatot teljesített. 1921-ben a szegedi egyetem belgyógyászati klinikájának tanársegéde és Szeged Tisza L. krt. 22. sz. alatti lakos. 1924-től a Szegedi Közkórház belgyógyász szakorvosa. 1929-től egyetemi magántanár Szegeden. Ugyanezen évben kórházi belgyógyász főorvos. Családi körülményei eddig nem felderítettek. 278.

Kovács Karolina (Hatvan, 1830.—Szeged, Belváros 1863. július 28.) eredetileg Schmidt nevű családból származott. Atyja Ferenc gazdatiszt, anyja Krakowitzer Jozefa. Jó nevelést kapott és Szeged-Felsővárosi lakos lett, amikor 1850. jan. 7-én, Felsővároson házasságot kötött Hódi Imre ügyvéddel. Fiatalon halt meg és díszes temetésben részesítették. Házasságából Kornélia és Imre Jenő gyermekei születtek. 90.

Kovács Károly (Hódmezővásárhely? 1853. júl. 31.—Szeged, 1929. nov. 26.) hosszú-pályi. Atyja Károly alispán, anyja Szi-monidész Anna. Középiskoláit talán szülőhelyén végezte. Egyetemet feltehetően Budapesten. Egyetemi tanulmányainak befejezése után bírói pályára lépett és a marosvásárhelyi kir. ítélőtáblánál lett joggyakornok, majd segédfogalmazó (1876). Ugyanezen esztendőben Gyergyószentmiklósra került bírósági jegyzőként. 1879-ben a Segesvári Járásbíróságon al-bíró, majd a Kézdivásárhelyei kir. Törvényszéken bíró. 1889 körül köt házasságot Miké Kornéliával, kitől 1885-ben Júlia leánya született. 1884-ben brassói törvényszéki bíró, majd itt szolgál 1903-ig. 1911-ben a Szegedi Kir. ítélőtáblához nevezik ki bírónak és ekkor Szegeden, Árpád u. 13. sz. alatti lakos. Ebben az állásában marad meg 1927-ig, amikor is mint címzetes kir. kúriai bíró megy nyugdíjba. Ekkor Szegeden, Széchenyi tér 15. sz. alatti lakos. 278.

Kovács Mária. Róla mindössze Czímer közlése alapján tudunk. Eszerint Kovich-Kovács Mária néven szerepelt és feltehetően Kovich volt a férje neve. 1864-ben a Szeged-Belvárosi Kaszinóban vendéglős volt. 112.

Kovács Mihály (?, 1835?—?) személyi adatait nem ismerjük. 1859-ben Szegeden gyógyszerész. Iskolái elvégzése után gyógyszerészi tanfolyamot végzett a pesti egyetemen (1850?). „A Megváltóhoz" címzett gyógyszertárban dolgozik. Ilyen módon hirdeti magát a hírlapokban. 1859-ben a Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja. 1868. dec. 24-én köt házasságot Bauern-feind Kornéliával. Hogy házasságából származtak-e gyermekek, nem ismeretes. 90.

Kovács Mihályné Lásd Bauernfeind Kornélia. 92, 120.

Kovács Ödön (Szeged, 1883. jún. 6.—Szeged, 1954. jún. 13.) atyja Ödön MÁV mérnök, anyja Vedres Ilona . Iskoláit Szegeden végezte, majd a budapesti egyetem orvostudományi karára iratkozott be, és 1906-ban orvosi diplomát szerzett. Szegeden folytatott orvosi gyakorlatot. 1924-ben a Szegedi Ferenc József Tudományegyetem magántanárává habilitálta. Ekkor Szegeden, Tisza L. krt. 20. sz. alatt lakott. 1929-ben igazgató főorvos. 1938-ban szegedi egyetemi címzetes rendkívüli tanár. Egészségügyi főtanácsos. A Szegedi Állami Gyermekmenhely igazgatója. A Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja. 1942-ben Szeged, Oroszlán u. 6. sz. alatti lakos. Feltehetően Szegeden kötött házasságot és e házasságából született Ödön és Jolán gyermeke.278.

Kovács Pál Lásd: Kovács József (vasvári) alatt. 101, 253/140, 253/152.

Kovács Rókus (?—Szeged, 1949. ?) atyja valószínűleg Rókus, anyja Böröcz Rozália lehetett. Születési időpontja nem tisztázott. Feltehetően Szegeden végezte iskoláit és ezt követően talán a budapesti tudományegyetem karán végezte jogi tanulmányait és szerzett doktori oklevelet. Az igazságszolgáltatásban helyezkedett el és 191 l-ben nagybecskereki kir. ügyészség vezető ügyésze. 1929-ben a Szegedi Kir. ítélőtábla tanácselnöke. Ugyanakkor a Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja. ítélőtábla tanácselnöki állásából (1918) megy nyugalomba. Nem ismeretes, hogy ki volt a házastársa és voltak-e gyermekei?278.

Kovács Rozina (Szeged, 1855.—Szeged, 1932.) atyja István építész, anyja Pozsgay Veronika, Megélhetését a szülőktől örökölt Mé-rey és Török utcai sarokház, valamint a földek jövedelme biztosította. Idősebb korában Vilma húga is támogatta. Hajadon maradt. 259/321.

Kovács Rupert nevét tulajdonképpen csak Czímer említéséből ismerjük, aki személyét maga is megkérdőjelezi. 1859-ben az újonnan létesült kaszinónak lett tagja, de valószínűleg azonos azzal, aki 1850. okt. 13-án báró Zorn-berg Irén keresztapja volt. 90.

Kovács Terézia (Szeged, 1841. márc. 10.—?) az eredetileg Schmidt nevezetű családból. Atyja Ferenc gazdatiszt volt, anyja Krako-witzer Jozefa. Főleg a családban kitűnő nevelésben részesült és első alkalommal Szegeden 1864. nov. 10-én kötött házasságot Hódi Imre városi tanácsnokkal, kinek második neje lett. Második házasságát ugyancsak Szegeden kötötte, 1875. ápr. 29-én Bálint Ferenc ügyvéddel. Első házasságából Júlia Jozefa Erzsébet, Lajos Ferenc Károly gyermekei származtak, míg második házasságából Gyula és Margit származott. Első házasságánál Rozgonyi Bertalan főispáni helyettes és Osztrovszky József ügyvéd voltak a tanúi, míg a másodiknál Vi-dovich Imre Csongrád megyei főszolgabíró és táblabíró, valamint rába hidegvéghy és galán-tai Balogh János ügyvéd és később kir. közjegyző. A Szeged-Csongrádi Takarékpénztárnál 1895-ben még részvényesként tartják nyilván. 90.

Kovik-Kovács Mária Lásd: Kovács Mária alatt. 112.

Kozma Ferenc (Bántornya, 1882. febr. 1.— Szarvas, 1957. ?) atyja Kirschbauer néven szerepelt és később nyilván nevet változtatott. Iskoláit Zalaegerszegen végezte a Felsőkereskedelmi Iskolában, majd pedig Kereskedelm-Akadémiára ment. A bankszakmában helyezkedett el és először Dunántúlon, majd Temesváron és végül 1910-ben Rozsnyón, a Takarékpénztárnak volt tisztviselője, majd ügyvezető igazgatója. 1918-ban az Állat- és Takarmányközpont ügyvezető igazgatója és egyik lészvényese. 1919-ben a Fortuna (FUTURA, nem Fortuna) alapító tagja és ügyvezető igazgatója. 1925—1926-ban önálló bankár, tőzsdés. 1927-től 1940-ig mint magyar kir. kormányfőtanácsos a Szeged-Csongrádi Takarékpénztár vezérigazgatója. 1942-ben ment nyugállományba. A Szeged-Belvárosj Kaszinó tagja és ellenőre. A Pénzintézetek Országos Egyesületének választmányi tagja. A Pénzintézeti Központ választott tagja. Szegedi városi törvényhatósági bizottsági tag. A Ferenc József rend lovagja. Szakíró. Szegeden Széchenyi tér 7. sz. alatt lakott. A felvidéki Földbirtokrendező ügyek kormánybiztosi előadója. Felesége Poss Ida, akitől Ida, Ferenc és Lili gyermekei származtak. 226, 271, 272, 272 képe, 278, 286, 288.

Kozmovszky Rezső (?, 1889. dec. 21.— 1960. ?) atyja Adolf, anyja Czarth Terézia. Iskolái elvégzése után a katonai pályát választja hivatásának. 1914-ben a szegedi 5-ös Honvéd gyalogezred főhadnagya. 1925-ben Szegeden Petőfi S. út 5. sz. alatti lakos. 1925-ben magyar kir. honvédszázados. 1929-ben-nyugállományba kerül. Az I. világháborúban frontszolgálatot teljesített, majd hadifogságba esett és Szibériába került. Szegeden 1917. augusztus 5-én helyettes útján köt házasságot László Irén Etelkával. Hogy házasságából gyermekek származtak-e, nem ismeretes. 278.

Kölcsey Ferenc (Sző-Demeter, 1790. aug. 8.—Cseke, 1838. aug. 26.) atyja Péter álmosdi birtokos kölcsey nemes. Anyja Bölöny Ágnes. Iskoláit Debrecenben járta (1796—1809) és már iskolai évei alatt érdeklődni kezdett az irodalom iránt. A budapesti egyetemen tanult jogot és annak elvégzése után ott ment joggyakorlatra, de ügyvédi vizsgát nem tett. Csekei birtokára vonult vissza és ott gazdálkodott. Nyelvújítással foglalkozott. 1829-ben Szatmár megye tb. aljegyzője. 1830-ban a MTA tagja. Résztvesz a helyi szabadelvű mozgalmakban. 1832-ben megyei főjegyző és országgyűlési követ. Az országgyűlésen kerületi jegyző. 1836. nov. 12-én egyik alapitója a Kisfaludy Társaságnak. 1834-ben végrendeletet tett Pozsonyban Ádám öccsének fia, Kálmán javára. Nőtlen maradt, Csekén temették, ahol síremléke áll. Szegeden utca viseli nevét. Levelezésben állt szegediekkel. 41.

Kőműves Imre (Bodajk, 1839. okt. 1.— 1921.) atyja János színész és tanító. A családi neve eredetileg talán Baumann volt és magyar változata: Kőműves. Iskoláit Lepsényben végezte és közvetlenül utána színi pályára lépett. 1807-től kezdve vándorszínész, majd színigazgató és komikus szerepekben lép fel. 1858 pünkösdjén szerepel először színpadon Pesten, majd vidéken. 1867-ben Egerben, majd Selmeczen találjuk. Egri tartózkodása idején kiadja atyjának „Gondűző" c. adomagyűjteményét. Egyébként ő maga is publikál „Népies költemények" címen. Selmecen jelent meg 1861-ben kötete. 1869-ben Pesten a városligeti színkörben lép fel, majd Nagyváradon, Kecskeméten találjuk. A Városligetben fabódét építtetett, amelyben előadásait tartotta. 1871-ben, jan. 8-án Szegeden adták elő „Egy nagyratörő szamár" c. darabját. 1872-ben Mannsberger Jakab, 1873-ban Miklósy Gyula, 1874-ben Szuper Károly társulatában játszik. Utóbbinál Pécsett lép színpadra. 1870-től 1873-ig minden esztendőben fellép Szegeden, 1877. dec. 4-én pedig ismét előadják Szegeden egy darabját „Szurok Mihály utazása" címen. Feleségével Lukács Annával, aki színésznő volt, Marcaliban ismerkedett meg és ebből a házasságból származott Károly fia, aki egyébként Baumann néven szerepel. Talán leánygyermeke is volt. Unokája pedig ismét Kőműves Sándor néven ismert. 121.

Kőszeghy László (Szeged, 1745. jún. 25.— Temesvár, 1828. jan. 4.) Atyja János, anyja Schmidt Terézia. Iskoláit Szegeden, a gimnáziumot a kegyesrendieknél végezte. Majd Budára ment és ott a Tudományegyetem bölcsészeti karán hallgatott filozófiát. 1765. okt. 17-én Trencsénben a Jezsuita Rend keretébe lép. Majd Gyöngyösön, Nagybányán, Budán, Pécsen találjuk. 1-773-ban a rend felosztásakor a pécsi egyházmegyei papként a költészet tanára. 1777-ben átjön a Csanádi egyházmegye keretébe a püspöki udvarba, ahol apostoli főjegyző, szőbegényi apát, illetve püspöki hely-nök lesz. Hittudor. 1800—1828-ig Csanád megyei püspök. 1798. dec. 12-én nagyprépost, püspöki általános helynök és káptalani hely-nök. Mint csanádi püspök, több alkalommal is járt Szegeden. így pl. 1789. márc. 8-án, 1801. nov. 6-án, 1805. szept. 7-én és 1814. júl. 14-én. Szeged város tanácsa megrendelte olaj arcképét, amelyet Szikora György festett. Családja Trencsén megyéből származó nemesi család, nagykiterjedésű birtokokkal és a nemesi előnév „remetei" használatának jogával. 1804-ben Temesvárott papneveldét alapít, ahol szokatlanul korán, magyar hazafias szellemben történik a nevelés. 1771-től 1776-ig több ízben is Grazban időzött és itt avatták doktorrá 1776-ban. Mikor elődjét, Krisztovicsot csanádi püspökké nevezték ki 1777-ben, ő vitte magával Temesvárra. A temesvári székesegyház sírboltjában temették. Czímer a nevét különböző módon írja. A 39. oldalon egyszerű „i"-vel, a 178. oldalon pedig „ghy"-nal. Ez utóbbi írásmód a helyes. 39, 178.

Köszegváry Lajos (?, 1838. ?—Szeged, 1920. máj. 10.) szülei nevét nem ismerjük és nem ismeretes, hogy hol végezte iskoláit. Először 1879-ben találkozunk nevével, amikor az Osztrák—Magyar Bank Fiók főnöke Szegeden. Ebben az állásban marad meg 1910-ig. 1879-től 1903-ig a szegedi bérház I. emeletén székelt. 1903-ban a Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja, majd választmányi tagja. 1900-ban Szeged város törvényhatósági Bizottsági tagja és egyben az Osztrák—Magyar Bank felügyelője. 1901-ben a Ferenc József rend lovagja. 1902-ben nyugdíjazását kéri. 1911-ben nyugalmazott osztrák—magyar bank főfelügyelő és szegedi Széchenyi tér 8, sz. alatti lakos. 1920-ban Szegeden, Vidra u. 3. sz. alatt lakik. 82 éves korában halt meg. Családi viszonyait nem ismerjük. Nem kizárt, hogy neve névváltoztatás révén lett Kőszegvári és eredetileg talán a szombathelyi „Günzburg" családból származhatott. 191.

Kövér Béla (?, 1858.—Szeged, 1934. jan. 6.) atyja Károly földbirtokos, anyja Czifra Ilona. Iskolái elvégzése után közigazgatási pályára lépett. Később, 1911-ben mezőkovácsházia járási főszolgabíró volt. 1934-ben Szegeden Somogyi u. 11. sz. alatt lakott. Házasságot kötött Urbányi Jolánnal, akitől két fia Béla és Tibor származott. Egyéb adatai nem ismeretesek. A Szeged-Belvárosi Kaszinónak tagja volt. A „Rétháti" nemesi előnévvel rendelkező, nemesi családból származott. 271.

Kövér Tibor János Károly (Mezőkovácsháza, 1885. nov. 13.—Szeged, 1952. máj.) atyja Béla mezőkovácsházi szolgabíró, anyja Urbányi Jolán. Rétháti nemes. Iskoláit feltehetően Mezőkovácsházán járta, majd pedig Budapesten a József Műegyetemet hallgatta és 1909-ben mérnöki oklevelet szerzett. Az I. világháborúban katonai szolgálatot teljesített és számos kitüntetés tulajdonosa volt. Szeged város szolgálatába lépve, annak mérnöke lett. 1922-ben Szegeden Polgár u. 16. sz. alatt lakott. 1926-ban Szeged város főmérnöke, a városi Strand-fürdő kialakítója. 1932-ben mint városi főmérnök, a Mérnöki Hivatal Építési Osztályának főmérnöke. 1942-ben műszaki tanácsos és Szeged Somogyi u. 11. sz. alatti lakos. Más források szerint születési helye Battonya. 1912. május 14-én Szegeden köt házasságot Őrhalmi Zsuzsanna Margittal, mely házasságából Margit Ilona Polixéna leánya származott. Házassági anyakönyvi kivonatban aradi lakosként szerepel. Nemesi családból származik „Rétháti" előnévvel. 278.

Krachtusz József Lásd: Rónay József. 90.

Krajcsovits Ferenc Nyitra megyei családból származott nemes Panni nemesi előnévvel. Személyi adatai nem ismeretesek. Iskolái elvégzése után erdészeti akadémiát végezhetett és 1898-tól Lúgoson, az Erdőigazgatóságon gyakornokként kezdte hivatali működését. 1903-ban a bustyaházai Erdőigazgatóság erdésze és 1908-ban Temesszlatinán főerdész. 1909-ben a Lippai Főerdőhivatal főerdésze. 1915-ben Vadászerdőn erdőőri szakiskolai tanár, főerdőmérnök. 1917-ben Görgényszent-imrei erdőőri szakiskolai tanár és igazgató. 1918 után Magyarországra jön és 1927-ben a Magyar Kir. Erdőőri és Vadőri Iskola királyhalmi igazgató tanáraként látjuk újból. Ekkor már főerdőtanácsos. 1929-ben miniszteri tanácsos és nyugalomba vonul. A Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja. Családi körülményeit nem ismerjük. 278.

Krausz Benus (Benedek) (?—?) atyja Kasz-perl. Személyi adatait nem ismerjük. 1791-től 99-ig a zsidó hitközség adózója. 1828-tól imaszék-bérlő. 1859-ben Szegeden kereskedő és a Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja. Háza az árvíz után is áll Szegeden. 1873—1874. évben a szegedi Zsidó Hitközség képviselője. Házasságot kötött és feleségét Khaja, Gizellának nevezték és 1884. május 5-étől a Hitközségi Nőegylet választmányi tagja volt. 90.

Krausz Miklós (Szeged? 1875?.—1930. ?) közelebbi személyi adatait nem ismerjük. Iskolái és az egyetem elvégzése után az igazságügyi pályára lépett. 1902-ben bírósági aljegyző, kit a szegedi Kir. ítélőtáblára tanácsjegyzőnek rendeltek be. Ebből következik, hogy már ezt megelőzően is igazságügyi szolgálatban kellett lennie, de erre vonatkozólag adatokat nem találtunk. 1903-ban zombori járásbírósági al-bíró. 1919-ben ugyanott járásbíró. 1919-ben feltehetően megtagadta a hűségesküt, optált Magyarország javára és átjőve, Szegeden helyezték el. Itt 1926-ban, mint a szegedi Királyi ítélőtábla bírája szerepel. Tagja volt a Szegedi-Belvárosi Kaszinónak. Minden valószínűség szerint 1930. körül halt meg. 278.

Krebsz Alajos személyi adatait nem ismerjük. Bizonyára a szegedi Krebsz család valamelyik tagja. Annyi ismert, hogy 1859-ben Szegeden kereskedő volt és a Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja. Minden valószínűség szerint a Krebsz és Mayer cég tulajdonosa. 90.

Krebsz Ferdinánd Lásd Rákosi Nándor alatt. 115.

Krebsz Mihály (Magyarkanizsa, 1798—Szeged, 1869. jún. 16.) iskoláit feltehetően Magyarkanizsán végezte és azután valószínűleg a szülei által folytatott kereskedésben tanult szakmát. Szegeden mint jómódú kereskedőt ismertük meg, aki vaskereskedést folytatott. 1838-ban a Szegeden megalakuló Hangász Egyletnek alelnöke lett, ekkor már városi választott polgár. 1842-ben a városi polgárőrség őrnagya. A Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja. 1843-ban a Temetkezési Egylet első elnöke. 1841-ben a Szeged-Belvárosi Kaszinó alelnöke. A Szeged-Csongrádi Takarékpénztár alapító és választmányi tagja. Többszörös szegedi háztulajdonos. 1844-ben megveszi Schwarz József Oroszlán és Nádor utca sarkán lévő háztelkét és ezen házat épít föl, amely ma (1989) a Műemléki Felügyelőség székhelye, felújított állapotban. 1848-ban nemzetőr százados. 1851 nov. 10-től községválasztmányi tag. 1849-ben rejtekhelyet ad Horváth Mihálynak. 1857-ben városi tanácsnok. 1859-ben az újonnan alakuló kaszinónak is tagja. 1868-ban az Oroszlán és Nádor utca sarkán felépített házát eladja Kiss Dávidnak. Kétszer nősült. Első felesége Draskovics Erzsébet volt. Másodszor Bíber Juliannát vette nőül Szegeden, 1867. június 29-én. Házasságaiból Ferdinánd (1832), Mihály (xl833) és Lajos (xl834) gyermekei származtak. Mind a három az első házasságból. 26, 28, 31, 64, 75, 87, 88, 110, 115, 132, 254/174, 254/174, 254/174, 168.

Krebsz Mihály if. (Szeged, 1833. ?—?) iskoláit Szegeden végezhette és az ipart apja kereskedésében tanulta. 1854-ben már a szegedi Lloyd Társulat választmányi tagja. Ez a tagsága 1858-ban megszűnik. 1860-ban még mindig vaskereskedő és a Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja. Atyja Mihály vaskereskedő, anyja Draskovics Erzsébet. 1862-ben a Németh és ifj. Krebsz vaskereskedő cég társtulajdonosa. 1873-ban magánzóként szerepel. Valószínűleg 1858-ban Lukács Paulát vette feleségül és ebből a házasságból származott Mihály Péter Pál, Irén Anna Mária, és Tódor Dezső gyermeke. 87, 90.

Krebsz Nándor Lásd: Rákosi Nándor alatt. 115,254/189.

Kreminger Dániel (Szeged, 1795.—Szeged, 1852. ápr. 9.) atyja György, német szabó, anyja Pécsvár Franciska. Feltehetően édesatyja iparát kívánta folytatni, mert 8 évig vándorlegényként járt Bécsben és Budán. Majd visz-szatérve Szegedre polgár lesz és 1822-ben német szabó céh tagja és mestere. Egyben ebben az időben már eltartja atyját és húgát. Konrád Teréziával kötött házasságot, akitől István Dániel György, György József, Julianna, Ágnes nevű gyermekei származtak. Felesége 1835-ben elhalt és ezt követően másodszor nősült feleségül véve Szabó Annát. Czímer Kreminger Antal atyjaként említi tévesen, mert neve-vezett atyja György volt. 178.

Kreminger György (Szeged, 1762. ?—Szeged, 1844. dec. 18.) szülei nem ismeretesek. Mesterséget tanult és a szegedi Szabó céh tagja 1816-ban már e minőségben említik. Német anyanyelvű volt, aki úgy tanult meg magyarul és azt mindvégig törve beszélte. 1821-ben Szeged város polgára lett. Házasságot kötött Pécsvár Franciskával. Feltehetően 1789-ben, amely házasságból Dániel, Franciska, György, Antal és Sebestyén gyermekei származtak. Czímer tévesen Dánielként említi. 178.

Kreminger György (Szeged, 1790. dec. 13.— Szeged, 1842. aug. 24.) György szabómester és Pécsvár Franciska fia. Iskoláit Szegeden végezte, középiskoláit a kegyesrendiek gimnáziumában. Majd Vácra került, ahol a teológiát tanulta és ahol azután pappá szentelték. Ismeretes az 1830-ban megjelent „Hálaadó beszéd", amelynek ő a szerzője. 1831-ben vicediakónus volt Szegeden. A szegedi társaságnak kedvelt tagja lett. Ennek keretében az ún. „iszák regiment" Inhabere-ként említették viccesen, illetve tábori püspökeként. Később Szeged-Palánki esperes plébános. 1834-ben azonban ezen állásáról a csanádi püspök lemondatta. 8, 31, 178.

Kresztics János (személyi adatai nem ismeretesek). Mindössze annyit tudunk róla, hogy görögkeleti szerb vallású kereskedő volt Szegeden. 1947-ben háztulajdonos az Oroszlán utcában, ahol földszintes házát a Szeged-Belvárosi Kaszinó vásárolta meg, de a vételt a tanács nem hagyta jóvá. 1859-ben új tagként lép be a Szeged-Belvárosi Kaszinóba. A szegedi Kereskedelmi Egyesülés tagja volt, 1859. jan. 2-tól. Háza az árvíz után is állt. 50, 88.

Kretsmáry Béla (személyi adatai egyelőre nem ismeretesek). Lehetséges, hogy neve helyesen „Kretsméry" volt. 1848—1849-ben honvéd a 3. Honvéd Zászlóaljban. Iskolái elvégzése után egyetemet végzett, majd ügyvédi vizsgát tett és 1871—1872-ben Temesvárott gyakorló ügyvéd volt. 1871. febr. 9-én balesetet szenvedett Szegeden, lábát törte. 1874— 1879-ig közjegyző Lippán 1879-től vagy talán már 1876-tól 1883-ig temesvári kir. törvényszéki bíró. 1878-ban résztvett a 3. Honvéd zászlóaljnak szegedi találkozóján, amelyről fénykép készült és ezen ő is szerepel. E találkozót ő maga is szorgalmazta.157.

Kricska József Lásd: Budavári József alatt. 116.

Krigler János (Lásd: Hadasi János alatt. 90.

Krikkay Ágoston (Szeged, 1814. aug. 1.— Szeged, 1873. jan. 11.) tulajdonképpen Gusztáv. Atyja György, anyja Schusztersitz Jozefa. Horváth Mihály püspöknek rokona volt. Iskoláit Szegeden végezte, majd a budapesti egyetemet látogatta, ahol orvosi diplomát szerzett. Tulajdonképpen szülész orvos volt, azonban később fogorvosként szerepelt. Eredetileg 1865-ben Zágrábban telepedett meg, ahonnan később visszatért, de 1866 áprilisában ismét Zágrábban van. 1859-ben az újonnan alakult Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja lesz. 1870. aug. 14-től városi orvos. 1835 körül már borbélyként emlegették. Fogászati tanfolyamát a pesti tudományegyetemen végezte. 1867-, és 1869-ben Horváth Mihály az ő szállóvendége volt. Felesége Horváth Amália, akivel Szegeden 1840. jún. 15-én kötött házasságot. E házasságból Ágoston Gejza, Karolina, Mária és Adél gyermekei születtek. 26, 90, 138, 147.

Krikkay Gusztáv Ágoston Geiza (Szeged, 1847. jan. 8.—Budapest, ?) atyja Ágoston Gusztáv, anyja Horváth Amália. Gimnáziumot a piaristáknál járta 1857—1864-ig. Ezt követően egyetemre ment és Budapesten jogot hallgatott. Az abszolutórium megszerzése után pedig igazságügyi pályára lépett. 1871. dec. 27-én a Szegedi Kir. Törvényszék mellé kinevezett alügyészként találjuk. Ebből következik, hogy már korábban, az igazságügy szolgálatába kellett, hogy álljon. 1877-ben Szeged város árvaszéki aljegyzőjeként említik, azonban 1884-ben ismét kir. alügyész Szegeden. Szegeden több munkája jelent meg. 1902-ben Budapesten elmegyógyászati ápolt. 122.

Krisztina Lásd: Mária Krisztina, Habsburg-lotharingia alatt. 47.

Krisztoforovics Uros. Személyi adatait nem ismerjük. Mindössze az a valószínű, hogy az édesatyja Lázár nevű szegedi kereskedő volt. Szegeden 1860-ban az újonnan alakult kaszinónak tagja lett. Czímer csak nevét említi, személyét megkérdőjelezi. 90,

Kuba Vilmos (Budapest, 1886. máj. 8.— Szeged, 1953. jún. 14.) atyja József, anyja Zich Karolina. Iskolái elvégzése után a katonai pályára lépett és 1918-ban századosként találjuk Szegeden, az 5. Honvéd gyalogezredben. 1929-ben magyar kir. honvédőrnagy nyugállományban Szegeden. 1942-ben honvéd ezredes. Lakása Tisza Lajos krt. 14., majd Tanácsközt, útja 3. sz. alatt volt. 1929-től a Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja. Házasságot kötött 1919. aug. 18-án Szegeden Déry Rózsa színművésznővel, aki ebben az időben Szegeden szerepelt. 278.

Kukacz Lásd: Urbán Lajos alatt. 167, 188.

Kulisich István János Imre (Szeged, 1896. mára 23.—Szeged, 1923. mára 28.) iskoláit feltehetően Szegeden végezte talán Reál-iskolában és utána a hadsereg kötelékébe léphetett. 1903-tól a Szegedi-Belvárosi Kaszinó tagja. 1908—1914-ig annak pénztárosa. Az I. világháborúban a 46-os Gyalogezredben szolgált. Harctéri megbetegedés következtében halt el. Nem ismeretes, hogy nős, családos volt-e. Atyja, István takarékpénztári ellenőr volt, anyja pedig Zádori Jusztina. A Szeged-Belvárosi temetőben áll sírboltja. 190, 195, 220, 271.

Kun Béla (Szilágycseh, 1886. febr. 20.—Szovjetunió, 1938. aug. 29.) atyja Kohn falusi jegyző volt, majd körjegyző. Elemi iskoláit Szilágylellén végezte. Középiskolát feltehetően Kolozsvárott, majd a kolozsvári Tudományegyetemen joghallgató lett és stúdiumának befejezése után újságírói pályára lépett. Látogatta ugyan az egyetemet, azonban később azt abbahagyta. 1908-ban a kolozsvári Munkás Biztosító Pénztár tisztviselője volt, később igazgatója. 1914-től harcolt a világháborúban. Az orosz fronton teljesített szolgálatot, fogságba esett. 1918-ban hazatérve, egyik alapitója a KMP-nek és nagy szerepe volt a proletárdiktatúra kikiáltásában. A tanácsköztársaság külügyi, majd hadügyi népbiztosa. A proletárdiktatúra bukása után, 1919-ben emigrál Bécsbe, majd Oroszországba megy. 1938-ban koncepciós perek során kivégezték. Publicista. írói álneve Kolozsvári Béla, ill. Kolozsvári Balázs. Középiskoláját zilahi, majd a kolozsvári Református Gimnáziumban végezte. 1913. június 19-én Kolozsváron házasságot kötött Gál Irénnel. Gyermekei Miklós és Ágnes. 222.

Kund István (—) személyi körülményei egyelőre ismeretlenek. 1911-ben Szegeden, Stáció u. 8/B sz. alatt lakik, mint magyar kir. honvéd huszár főhadnagy. 1929-ben huszár alezredes és a Szeged-Bei városi Kaszinó tagja. 1942-ben mint alezredes nyugdíjban él Szegeden, Kossuth L. sgt. 50. sz. alatt. 278.

Kunhegyi Kamill (?—Buda, ?) közelebbi személyi adatai ismeretlenek. A Bach korszakban pest-budai városi tisztviselő volt, 1857-ben Szegedre jön le kinevezés folytán és 1857— 1860-ig Szeged város tanácsnoka. 1861-től ismét Pest-Buda városi tisztviselője, mert bár Szegeden 9-ik tanácsnoknak jelölték, de a szavazáson kibukott. 1867-ben budai városi kapitány. Irodalmilag is tevékeny volt és egyik munkája „Az új ipar rendtartásiról Szegeden jelent meg. Budán halt meg. 90.

Kup Béla (Szeged, 1892. máj. 6.—Szeged 1943. aug. 15.) atyja Gyula női ruhakereskedő, anyja Fádén Mária Sarolta volt. A család nemességet kapott és „felsőnemesköttsei" előnév használatára volt jogosult. A középiskola első 4 osztályát a szegedi kegyesrendi gimnáziumban végezte. Iskolái elvégzése után a katonai pályát választotta hivatásul és 1914—1918-ig — végigharcolva az I. világháborút — a szerb és az orosz hadszintéren. Orosz fogságba esett. 1918-ban leszerelve a később megalakuló nemzeti hadsereg kötelékébe lépett és 1929-ben mint magyar kir. honvéd százados került nyugállományba. Földbirtokos háztulajdonos. Földbirtoka Szatymazon volt. 1928. május 22-én, Szegeden kötött házasságot Trus-kovszky Jozefával, aki a „dragoszlávi" nemesi előnevet viselte. E házasságkötést megelőzően a felek 1919-ben, márc. 11-én a Szovjetunióban Szkobelev városában kötöttek házasságot. 278.

Kup Gyula (Szeged, 1855. nov. 3.—Szeged, 1932. márc. 24.) felsőnemesköttsei nemes. Atyja János foglalkozása városi lőporaktári felügyelő. Anyja Cseh Franciska. Középiskoláit a szegedi kegyesrendi gimnáziumban végezte, majd kitanulta a kereskedői szakmát és Szegeden női ruha kereskedést és műhelyt nyitott. Kereskedése Szegeden a Széchenyi tér egyik legelőkelőbb helyén volt és vagyont szerezve Szegeden házingatlant vásárolt. 1912-ben császári és kir. udvari szállító. Később, nem sokkal halálát megelőzően, üzletét részvénytársasággá alakította át és az „Kup Gyula és Társa Rt. Divatáruház" címen működött, mely Rt-nek igazgatója volt. Szegeden kötött házasságot Faden Mária Saroltával, mely házasságból Ilona, Béla, és Gyula gyermekei származtak. 278.

Kup László János (Szeged, 1895. nov. 30.—?) atyja Gyula Lajos, női divatáru nagykereskedő. Nemesi rangra emeltetett „felsőnemesköttsei" előnév használati joggal. Anyja Faden Mária Sarolta. Iskoláit a szegedi kegyesrendi gimnáziumban végezte, majd egyetemet végzett, jogot hallgatott és az abszolutórium megszerzése után joggyakorlatra ment. Doktori fokozat megszerzése után joggyakorlatát Szegeden folytatta és 1926. október 18-án Budapesten ügyvédi oklevelet szerzett. Azt a szegedi Ügyvédi Kamaránál bemutatva, kérte az ügyvédi lajstromba való felvételét Szeged székhellyel. Később a kamara választmányi, ill. fegyelmi bírósági tagja lett. 1969. május 31-én nyugdíjba vonult. 1981-ig a szegedi belvárosi házában lakott, amelyet örökölt, de amelyet később államosítottak. Majd kiköltözött a Tarján városrészbe. A szegedi Ferenc József Tudományegyetem utóda, a József Attila Tudományegyetem 1983. szept.-ében gyémánt diplomát nyújtott át neki. Kétszer nősült. Első felesége Szeghő Gizella, kivel Szegeden, 1921. dec. 22-én kötött házasságot. Nevezettnek 1979-ben történt elhalálozása után újabb házasságra lép Vecsernyés Arankával, 1975. jún. 14-én. Első házasságából László Gyula Attila született. A Szeged-Bei városi Kaszinónak tagja volt. 278.

Kupecz Antal (?—?) személyi adatait nem ismerjük. Mindössze annyit tudunk, hogy 1860-ban Szeged városi számvevő volt és ugyanakkor az újonnan alakult Szeged-Bel-városi Kaszinó tagjai sorába lépett. Később főszámvevőnek jelölték 1860-ban, de a választásokon kibukott. 1867-ben ismételten jelölték főszámvevőnek, de ezúttal sem kapott szótöbbséget. 90.

Kurtz Jakab (Szeged, 1813.—Szeged, 1879. dec. 26.) talán Jakab volt az atyja is. 1859-ben a Szeged-Belvárosi Kaszinó altisztje. Évi 340 forint fizetéssel. Szeged-palánki lakos. Később szabómester. Házasságot kötött Lász Franciskával. Nem tudjuk, hogy e házasságból származtak-e gyermekek. 1884-ben a felesége özvegyen, szegény ápoldai tagként hal meg. 98.

Kustár Ignác (Kalocsa, 1813. jan. 23.— Máramarossziget, 1910. ápr. 15.) szülei nevét nem ismerjük. Feltehetően Kalocsán járta iskoláit és később a piarista rend kötelékébe lépett, ahol 1831. szept. 20-án öltözött be. 1836. júl. 26-án tesz fogadalmat és 1839. júl. 26-án szentelik áldozó pappá. Megszerezve a Pesti Egyetemen a tanári képesítést, a rend keretében különböző helyeken fejtett ki, először segédtanári, majd tanári működést. 1870-ben Szegeden tanít. 1877—1878-ig debreceni házfőnök. 1882-től 1883-ig veszprémi házimásodfőnök. 1880-tól 1890-ig aranymisés pap. Mára-marosszigeti másodfőnök. 1894-től 1895-ig nyűg. gimnáziumi tanár. 1906—1907-ig a rend séniora, gyémántmisés pap, kormánytanácsos. Szatmári piarista szentszéki ülnök. Mára-marosi házi másodfőnök 1907—1910-ig kegyesrendi aranymisés áldozár Máramarosszi-geten, a Szatmári Püspöki Szentszék ülnöke. A Szeged-Csongrádi Takarékpénztár 1899-ben meg részvényeseként tartja nyilván. Feljegyezték róla, hogy szegedi működése alkalmából az egyik tanítványa Gabara Vince, a későbbi festőművész tollheggyel a befagyott ablaküvegre olyan komikus arcképét vázolta fel, hogy az feltűnést keltett a tanári kar tagjaiban. 78 évesen halt meg. 261/374.

Kutass Kálmán (Győr, 1888. nov. 21.—?) iskoláit Budapesten végezte, teológiát Sopronban tanult és bölcseletet Jénában hallgatott. Szüleinek neve ismeretlen. 1911-ben szerzett evangélikus lelkészi oklevelet. Ezt követően Debrecenben, Budapesten, Zalaegerszegen tevékenykedett. 1928. szept. 2-án a szegedi Evangélikus Egyház lelkésze lesz. Ezen állását 1931. augusztus 16-ig tölti be, amikor a Dunántúlra távozik. 1929-ben a Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja volt. Szegedről távozva, Szombathelyen lesz evangélikus lelkész. Itt községi közigazgatási tanfolyami előadó is. Vasi esperes, a szegedi Dugonics Társaság tagja. A Magyar Protestáns Irodalmi Társaság választmányi tagja. 1937-ben még szombathelyi lelkészi állást tölt be, szakíró. Dósa Márta volt a felesége, akitől Éva nevű leánygyermeke származott. 278.

Kutassi Emília (Szabadka, 1831. nov. 11.—?) 1862-ig „Szukfil". Atyja Szukfil János, anyja Horung Katalin. Szorgos nevelésben részesült. Zenére is oktatták, 1861-ben a szegedi templomi zenekar énekese volt évi 210 forint fizetéssel. 1862-ben névváltoztatását kérte „Ku-tassi"-ra. 1864-ben Szegeden Palánk 387. sz. alatt lakott és a Belvárosi templomban karénekesnő. 1888-ban a szegedi községi felsőbb leányiskolának énektanárnője. Házasságot kötött Szegeden 1864. jan. 7-én Okrutzky Corio-lan városi ügyésszel. E házasságból István-János, Anna, Borbála, János, Mária, Adolf gyermekei származtak. 120.

Kutassi Ferenc (?— ?) atyja Szukfil János, anyja Hornung Katalin. Iskolái elvégzése után a katonai pályát választja és 1849-ben honvéd hadnagyként szerepel. Úgy látszik, hogy ezt követően a közigazgatásban helyezkedett el. Nevét 1862-ben kérte „Kutassi"-ra változtatni, az eredeti „Szukfil" névről. 1867. május 2-án megválasztják az 5. törvényszéki tanácsnoki városi állásra. Amikor megszervezik az új igazságügyi hatóságokat, akkor 1871. december 29-én a szegedi Kir Törvényszék bírájává nevezik ki. 1891-ben még mindig ebben az állásában találjuk. Neve 1893-ban már nem szerepel a nyilvántartásokban. Szegeden kötött házasságot Okrutzky Apollóniával, amely házasságból Etelka, Béla, Aranka, Erzsébet és Ilona gyermekei származtak. 145.

Kürthy Ferenc (?, 1820.—?, 1895?) Tádé és Balázsovits Anna fia. Faykürti és koltai nemes. Iskoláit feltehetően Szegeden végezte és azt követően a katonai pályára lépett. 1879-ben a csongrádi 45. dandár, 5. feldandár 3. honvéd zászlóalj parancsnoka volt, mint honvéd őrnagy 1881-től Szegeden. 1886-tól 1887-ig. a szegedi 5. honvéd gyalogezred parancsnoka, magyar kir. honvéd alezredes. Feleségül vette talán Bíró Irént, amely házasságból Júlia, Mária, Anna és János született. 161.

 

 

   
Előző fejezet Következő fejezet