Előző fejezet Következő fejezet

S

 

Salacz Gyula (Gyula, 1832. jan. 31.—?) Gimnázium I—II. osztályát Gyulán, III—IV. osztályát Aradon végezte. Endrődi nemes. Atyja esetleg ama Salacz Gábor későbbi vezérőrnagy, kinek címere használatára utóbb feljogosítják, amikor nemesi rangra emelik. 1848-ban beállt nemzetőrnek és a Békés megyei szabadcsapat őrmestere lett. 1849-ben honvédhadnagy. 1849. febr. 8-án jelen van Arad megrohamozásánál. Perczel alatt a dél vidéki hadjáratban is résztvett, majd 1849-től két éves jogi tanfolyamot végez Nagyváradon. Tanulmányait 1853—54-ben Budapesten és 1854—55-ig Bécsben folytatja az egyetemen, ahol jogi és politikai államvizsgát tesz. 1858-ban bírói vizsgát tesz és ugyanezen esztendőben törvényszéki segéd lesz. Majd a pesti járásbíróságon, ill. Tatán és Hevesen szolgál. Utóbbi két helyen szolgabírói hivatalban. 1860-tól kezdődően a Szegedi Kir. Törvényszéken dolgozik és 1861. nov. 21-én ügyvédi vizsgát tett. 1862. febr. 11-én a váltóügyvédi diplomát is megszerzi és gyakorló ügyvédként Aradon telepszik meg. Szakíró. 1875. márc. 10-től Arad polgármestere. Küldöttség élén a szegedi királylátogatáson is résztvesz. 1882-ben kir. tanácsos. 1899-ben a Vaskorona Rend III. osztályát kapja. 1893. szept. 30-án nemesi rangra emelik és engedélyezik az „endrődi" nemesi előnév használatát, amely jogosultság gyermekeire is kiterjed. Valószínűleg Aradon kötött házasságot Keller Ilonával (1870), aki írónő volt és akitől Gyula, Iván, Béla, Erzsébet és Ilona gyermekei származtak. 98.

Salamon Zsigmond. (Kalocsa, 1846. jan. 8.—Szeged, 1903. ápr. 6.) Atyja Adolf, anyja Tóth Erzsébet. Alapi nemes. Iskoláit valószínűleg Kalocsán végezte és ezt követően a budapesti egyetem jogi karára iratkozott be, ahol jogot végzett és megszerezte az abszolutóriumot. Majd joggyakorlatra ment. 1872. aug. 28-tól Pest megyei tb. esküdt, majd kinevezik a Szegedi Kir. Törvényszékhez jegyzőnek. 1874-ben a Szegedi Korcsolyázó Egyesület alapító elnöke. 1879—1881-ig a Szegedi Kisdedóvó és Jótékony Nőegylet titkára. Tagja a Szeged-Belvárosi Kaszinónak, 1881-től igazgatója. 1896-tól alelnöke. Bírói ranglétrán előrehaladva, először szegedi kir. törvényszéki bíró, majd pedig 1899-től kezdődően a Szegedi Kir. ítélőtáblának bírája. 1900-ban szegedi törvényhatósági bizottsági tag. Szegeden Szt. Háromság u. 14. sz. alatt lakik. Kétszer nősült. Első házasságát Szegeden 1878. máj. 11-én kötötte Gál Jolánnal, majd elöz-vegyülése után újabb házasságra lépett Veres Eleonóriával. Házasságaiból Jolán, Erzsébet, Mária és egy halvaszületett leánya voltak a gyermekei. 204, 255, 159, 160, 166, 166, 183, 185, 188, 190, 191, 192, 197, 204, 240, 240, 240, 240, 240, 268, 268, 269, 270, 294.

Salánki János (Bács-Feketehegy, 1891. dec. 22.—Szeged, 1949. jan. 7.) családja a németországi Heidelberg melletti Leienbői származott. Atyja János családi neve Schwepler volt. Anyja Kern Erzsébet. Iskoláit Szegeden végezte, gimnáziumot a piaristáknál, ahol 1910-ben tett érettségi vizsgát. Majd a kolozsvári tudományegyetem jogi karára iratkozott be és elvégezve jogi tanulmányait, jogi doktori fokozatot szerzett. 1914-ben Bácszombori járásbírósági joggyakornokként kezdi igazságügyi pályáját. Egységes bírói-ügyvédi vizsgát tett. 1914—1922-ig hadiszolgálatot teljesített és hadifogoly is volt. 1922-ben hazatérve a Szegedi Kir. Törvényszék bírája lett. 1927-ben táblára berendelt törvényszéki bíró. 1929-ben a Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja. 1940-ben a Szegedi Kir- ítélőtábla bírája lesz. Szeged Deák F. u. 22. sz. alatt lakik. 1945 körül családi nevét megváltoztatja Salánkira. Felesége Király Klára volt. 281.

Sándor Ignác (?—?) 1911-ben nagyenyedi magyar kir. Pénzügyigazgatóságnál szolgál az adóhivatal pénztárnokaként. Az ABC tagjaként tűnik fel Szegeden, adótárnoki beosztásban. 1929-ben nyugalmazott magyar kir. állampénztári igazgató. 1931-ben a szegedi VI.— IX. kerületi Adóbizottság elnöke. A Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja. Valószínűleg a világháború befejezése után optált Magyarország javára és így került Szegedre. 281.

Saphir Móricz Gottlieb 0-ovasberény, 1795. febr. 8.— Baden, 1858. szept. 5.). A „Saphir" családi nevet atyja ama zafírgyűrű után vette föl, amelyet a névválasztáskor visel 1806-ban a prágai rabbi iskolában tanult talmudot, németet, franciát, angolt, olaszt, majd 1814-ben atyja üzletében ténykedett Budapesten és közben latint és görögöt is tanult. 1822-ben Bécsbe megy és újságírásba kezd. 1825-ben kiutasítják Berlinbe megy és ott dolgozik tovább. Szatirikus írásai jelennek meg. 1829-ben Münchenben lapot indít, amely 1833-ban megsznűik. 1834-ben királysértés miatt letartóztatják, kiutasítják, Közben Párizsban élt. 1837-ben visszatér Bécsbe és megindítja a „Der Humanist" című lapot. Előadásokat tariott számos helyen és így Pesten is. Münchenben a királyi színház intendánsa volt. Házasságából egy leánya született. Atyját Izraelnek hívták és kereskedő volt. A szegedi Keméndy az ő baráti köréhez tartozott. 201, 201, 201.

Sáray Lajos (Szeged, 1886. dec. 6.—Jánosháza, 1970. máj. 11.) atyja Schaeffer Miklós volt, anyja Pacher Anna. Iskoláit Szegeden végezte, gimnáziumot a piaristáknál járta és ott tett érettségi vizsgálatot 1905. júniusában. Majd beiratkozott talán a kolozsvári egyetem jogi karára és jogi doktori oklevelet szerzett. 1923-ban pedig ügyvédi vizsgát tett, majd 1923. ápr. 28-án a Szegedi Ügyvédi Kamarába kérte fölvételét Szeged székhellyel. Azonban már 1924. ápr. 28-án kinevezik kir. járásbírónak Szegeden. Ügyvédi diplomájának megszerzése előtt, 1914-ben Szeged város II. osztályú osztályjegyzőjévé nevezték ki, 1912-ben pedig Szeged városi rendőrségi jegyző volt. Az 1914—18-as világháborúban katonai szolgálatot teljesített román és olasz frontszolgálattal és tartalékos főhadnagyként szerelt le az 5. honvéd gyalogezredben. 1931-ben a Szegedi Kir. Törvényszék bírája. 1975-ben családi nevét SchaefFer-t, Sárayra változtatta. 1939-ben tartalékos százados. 1941-ben szegedi kir. ítélőtáblai bíró. 1942-ben Szegeden Madách u. 3. sz. alatt lakik. A Szeged-Belvárosi Kaszinónak tagja volt. 1945 után egy ideig letartóztatásban volt, majd 1947 után Jánosházára távozik Vas megyében, ahol a testvérénél lakott. Bírói állásából elmozdították. Alkalmi munkából tartotta fenn magát, egy ideig dolgozott mint éjjeliőr stb. 1958. körül, ismét a bíróság keretébe került és a Győri ítélőtáblán ítélőbíró lett. Innen ment nyugdíjva. Nőtlen maradt. 220,281.

Sárkány Krisztina (Szeged, 1832.—Szeged, 1880. júl. 17.) kereskedő felesége Szegeden Palánk 207. sz. alatt lakott 1864-ben Házasságot kötött Szegeden Felmayer Antallal, akitől Antal, Katalin Viktróia, Terézia, Anasztázia, Sándor, Zsófia és Ignácz Lőrinc gyermekei származtak. Komáromból származott. Neve Czimernél tévesen Kiss Viktóriaként szerepel. Olajportréja Demeter Ferencnéhez került. 259/318.

Sárosy Gyula (Boros-Sebes, 1816. febr. 12.—Budapest, 1861. nov. 16.) atyja Lajos gazdatiszt volt, anyja dabasi Halász Katalin volt. A család eredetileg szatmári származású volt és atyja 20 éves kora körül Aradra ment és ott kötött házasságot. Feltehetően Aradon végezte iskoláit, majd a budapesti tudományegyetemen jogot tanult. Pókai nemes. Gimnáziumot Mezöberényben járta, mely később Szarvason működött. 1832-től az eperjesi kollégiumban végezte és ott kezdte jogi tanulmányait is. Ettől kezdve használta a Lajos utónév helyett a Gyula nevet. 1838-ban Sáros megye szolgálatába lépett és mint másodaljegyző, utóbb első aljegyző működött ott. 1843-ban Aradra került mint váltó törvényszéki jegyző. 1840 körül tehetett ügyvédi vizsgát. 1849-ben Pesti Felsőbb Váltó Feltörvényszék elnöke. 1849. május 30-án kormánybiztos Debrecenben és itt népgyűlésen felolvassa a művét „Az aranytrombitá"-t. Ugyanakkor országgyűlési képviselő. 1850. szept. 21-én haditörvényszéki eljárás alatt állva, halálos ítéletet hoztak ellene, amelyet azonban kegyelemből „in contumaciam" hirdethettek csak ki és így „in effigie" került kivégzésére sor. 1852. nov. 24-én elfogják és a katonai törvényszék kötéláltali halálra ítéli. E büntetést azonban életfogytiglani várfogságra változtatják és Königrátzban veszik foganatba. 1855-ben közkegyelemmel szabadul. 1859-ben publikálja írásait. Újabb felségsértési per indul ellene, de fölmentik. Internálják Budweisba. Nyomorog és 1860-ban hazajön. De nemsokára rá meghal és Budapesten a Kerepesi temetőben temetik el, 1876-ban pedig síremléket emeltek hantja fölé. Kétszer nősült, első házasságában hitvese volt Hilváti Arnoldja, akivel 1839. januárban kötött házasságot és aki 1842-ben meghalt. Újabb házasságra lépett Vass Paulinával, 1842. aug. 8-án. Második nejétől különváltan élt. Mindkét házasságából egy-egy leány származott, a másodikból Gizella. Szegeden 1849. júl. 8-án és 1861 júniusában szerepelt költeményeivel. 92, 122.

Sas család. A család atyai felmenői nyugatról származtak Magyarországra és Adler nevet viseltek. Egyesek letelepedtek Mosón és Sopron megyébe és itt kezdtek vászon-, karton-, posztófestéssel foglalkozni. Mások tovább vándoroltak délkelet felé és a törökök elől fölszabadított, újból betelepített vidékeken honosodtak meg. így jutottak Csongrád megyébe. Szegedre úgy látszik három testvér érkezett, talán egymás után és a megtelepedett a szűrszabó fia Ignác orvos, egyik fia Lajos vette fel a Sas nevet és lett ezen ág alapítója. 14.

Sas Lajos (Szeged, 1838. jún. 20.—-Szeged, 1918. jún. 26.) Iskoláit Szegeden végezte. Majd a közigazgatásnál helyezkedett el. 1859-ben városi tanyai kapitány és a Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja. Családi nevét 1875-ben Sasra változtatta. 1878-ban földbirtokos és városi pusztai kapitány. Atyja Adler Ignác, anyja Csavolyszky Emília. Kétszer nősült. Először Szegeden 1858. okt. 25-én kelt egybe Kamo-csány Erzsébettel és a később Kamocsany Mária lett második felesége. Házasságából Ágost, Ilona, Irén, Jolán és Lajos László gyermekei származtak. 89.

Sass Lajos László (Szeged, 1871. júl. 15.— Szeged, 1930 ?) atyja Lajos városi kapitány, előbb Adler volt, anyja Kamocsany Mária. 1912-ben Szeged város belterületi rendőrbiztosa. 1916-ban rendőrbiztos Szeged Alsóközponton. 1927-ben rendőrségi főtiszt. 1929-ben Szeged város rendőrkapitánya nyugállományban, ugyanakkor a Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja. Gazdálkodó Alsóközponton. Sauter Gáspár. (Kalocsa, 1855. nov. 14.—?) 1865—71-ig Pesten reáliskolát járt. Majd 1871—75-ig Pesten, Zürichben, Münchenben műegyetemi tanfolyamon vett részt. 1875— 76-ban egy éves önkéntes az 5. tábori tűzér-ezredben. 1876. nov. 1-től tartalékos hadnagy. 1877. május 1-én ténylegesítik. 1878. máj. 1-től 1883-ig századszolgálatban van 1883— 1885-ig önkéntes osztályparancsnok főhadnagyi rangban. 1881. jan. 1-től lovasságnál szolgál és Ludovika Akadémiai tanár. 1886— 88-ig cs. kir. hadiiskolán hallgató. 1888—1891-ig lovas századparancsnok. 1895-től őrnagy, osztályparancsnok. 1896—1898-ig a 2. honvéd lovassági dandár tisztiiskolai parancsnoka. 1898. máj. 1-től alezredes, a szegedi 5. honvéd gyalogezred 2. zászlóaljának parancsnoka. 1902-ben ezredes a Kolozsvári 21-es honvéd gyalogezred parancsnoka. Szakíró. 1899-ben Szegeden, Boldogasszony sgt. 21. sz. alatt lakik. Családi neve utóbb „Szauter"-nek íródott. 190.

Savanyú Jóska. Gúnynév, 1. Gárdonyi Géza. 167.

Sávay Lajos. Lehetséges, hogy atyja Neu-beller volt. 1920-ban Kálmán u. 10. sz. alatti lakos volt Szegeden. Ekkor magyar kir. honvédőrnagy. 1929-ben nyugállományban Szegeden él és a Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja. Tulajdonában volt a rokonságból Zsótér Antal és neje, Pálfy Anna arcképe, amelyet Joó Ferenc szegedi festő alkotott. Shvoy talán őt említi 1944-ből és a névmutatóban elírása Sáray név. 259/321, 281.

Scossa Dezső (Zenta, 1860. jan. 30.—?) iskoláit Aradon, Zentán és Budapesten végezte. Pesten tanítóképzőt végzett, majd egyetemet látogatott 1878—83-ig. 1883 nov.-től kultuszminiszteri gyakornok a középiskolai ügyosztályon és beosztva a szegedi középiskolai főigazgatóságra. 1884-ben Torontál megyében királyi segédtanfelügyelő, majd onnan Zólyom megyébe kerül. Ekkor Szegeden az Árpád Szabadkőműves Páholy tagja. 1885-ben a Szeged-Belvárosi Kaszinó fiataljainak tagja és mint ilyen, táncos estélyt rendez okt. 31-én a kaszinótagok családai részére. 1886-ban népiskolai adminisztráció előbb Heves megyei segédtanfelügyelő, majd 1893 után Torontál megyei segédtanfelügyelő. 1895. aug. 1-től Heves megye kir. tanfelügyelője. 1897—1898-ig külföldi tanulmányutat tesz. 1898-ban a Ferenc József rend lovagkeresztese lesz. író, szakíró és egyben miniszteri tanácsos. 1905-ben királyi tanácsos. A szegedi Dugonics Társaság előadója. Előbb mint vendég, majd mint 1908-tól kezdődően mint tag a Szépirodalmi Osztályban. Utoljára 1914-ben szerepelt. 1903-tól Csongrád megye tanfelügyelője. 1911-ben a DMKE Igazgatósági Tanácsának tagja. 1914-ben ugyanezen egyesület ügyvivő alelnöke. Ekkor már^ nyugdíjas tanfelügyelő. 1908-ban a szegedi Árpád Otthon megteremtője, mely első ilyen intézmény Magyarországon. 1937— 1941-ig az Országos Közművelődési Szövetség igazgatósági tagja. Neje Mikósevics Mária volt, akitől talán Bóra leánya született. 193.

Scultéty. Lásd Skultéty 52.

Sebe Béla (Steffulto (Istvánháza), 1898. márc. 1.—Szeged, 1932. máj. 15.) anyakönyvezése Selmecbányán történt. Atyja Sebe Béla dr. bányafőorvos volt Körmöcbányán. Anyja Sztrakoniczky Elvira. Iskoláit valószínűleg Hont megyében végezte, majd a pesti egyetemre került és jogot hallgatott. 1920-ben Budapesten jogi doktorrá avatták. Joggyakorlaton volt többek között Palócz Sándor, Hunyadi Vass Gergely, Tary József szegedi ügyvédeknél. 1927. szept. 30-án ügyvédi vizsgát tett és oklevelet szerez. 1927. dec. 22-én a Szegedi Ügyvédi Kamaránál kéri bejegyzését Szeged székhellyel. Irodája Kossuth L. sgt. 57. sz. alatt volt apósa házában. 1929-ben a Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja lesz. Ettől kezdve állandóan szegedi gyakorló ügyvéd. Öngyilkos lett. A „Vargyasi" előnevet viselő nemesi családból származott. Szegeden kötött házasságot elvéve a Tary ügyvéd Etelka Eszter Terézia nevű leányát. Házassága gyermektelen maradt. 281.

Seide Rezső (Aranyitka, 1860. okt. 23.— Szeged, 1972. dec. 10.) atyja József, anyja Wolf Malvin. Iskoláit Kassán végezte. Hadapródiskolát járt és törzstiszti tanfolyamot végzett Budapesten. 1880-ban hadnagy. 1890-ben százados. 1900-ban őrnagy, 1909-ben ezredes. 1914-ben tábornok. 1914—18-ig résztvesz az I. világháborúban a klodzienkói és kulikowi ütközetben. A magyar kir. 20. honvédgyalogezred parancsnoka volt. Szegeden Maros u. 11. sz. alatt lakott. 1918-ban nemességre emelték „klodzienkói" előnév használatának engedélyezésével. 1919-ben nyugállományba került mint altábornagy. Később a szegedi „NYÉKOSZ" elnöke volt. 1930-ban Kárász u. 6. sz. alatt lakott. A Belvárosi Kaszinónak tagja volt. Viola Györgyné, Oláh Blankának nagybátyja. Felesége nemes Tur-csányi Berta volt. 281.

Seifmann Mór (Bisztra, 1830. ?—Szeged, 1901. augusztus 20.) iskoláit Szegeden végezhette, majd a kárpitos ipar tanulására adta magát és inas és segéd évei után fölszabadulva, Szegeden kezdte meg munkásságát mint kárpitosmester. 1879-ben háza állt a belvárosban, amely az árvíz után is megmaradt. A város rekonstrukciós építkezésében jelentős szerepe volt. Ő szállította a Szeged-Belvárosi Kaszinó termeinek bútorzatát és 1891-ben bútorkereskedést is tartott fenn. A Szegedi Zsidó Hitközségnek 1867-ben képviselője, 1870-ben templomatyja volt. 1911-ben fennállt a „Seifmann Mór és Fiai" cég alatti bútorkereskedés a Klauzál tér 17. sz. alatt. A szegedi színház asztalosmunkáit is ő készíttette. 1884-től „udvari szállító" címet kapott. Ő bútorozta be 1898-ban a Kass Szállodát. 1927-ben cége még fennállt. Felesége Krausz Józsa volt, akitől Amália és Ida leánya, valamint Ignác, József, Zsigmond fia született. 186.

Seilern Crescentia (Brünn, 1799. máj. 13. — Kis-cenk, 1875. júl. 30.) atyja Károly gróf, anyja Wurmb-randt Maximiliana grófnő. Kitűnő házinevelést kapott és 1819. aug. 3-án férjhezment Zichy Károly grófhoz. 1834-ben elözvegyült és 1836. febr. 4-én második házasságát kötötte gróf Széchenyi Istvánnal. Az első házasságból Béla és Ödön fiai születtek, összesen 7 gyermeke volt az első házasságból, Alfréd, Karolina, Géza, Mária, Helén, Rudolf, Imre. Első férje főispán és kir, kamarás volt. Második férjével 1818-ban ismerkedett meg és 1924-ben szorosabb kapcsolatba kerültek, amelyet házassággal csak az első férj halála után lehetett realizálni. E házasságból Béla és Ödön fiuk születtek, 96.

Shvoy Kálmán Árpád Mátyás (Budapest, 1881. febr. 14.—Szeged, 1971. okt. 25.) atyja Kálmán, MÁV főfelügyelő volt. Anyja Caccia-ri Matild. Iskoláit részben Budapesten végezte, részben pedig a Ludovika Akadémiát járta, majd pedig annak befejezése után Bécsben hadiakadémiát végzett. 1924. jún. 31-én pedig a szegedi tudományegyetemen politikai doktorátust szerzett. 1899-ben a Ludovikán hadapród tiszthelyettesnek avatták fel. 1900-ben hadnagy. 1905-ben főhadnagy. 1909-ben Kolozsvárott vezérkari tiszt. 1914—18-ig a világháborúban szolgál. 1919-ben a Nemzeti Hadsereg első hadműveleti csoportjának vezérkari főnöke. 1922. jún. 5-én őrnagy. 1928-ban magyar kir. honv. tábornok szegedi vegyesdandár parancsnok. 1931-ben altábornagy. A Déli Labdarúgó Szövetség elnöke Szegeden. 1936-ban nyugalmazott altábornagy. 1937-ben országgyűlési képviselő. Vitéz. 1942-ben Klauzál tér 7. sz. alatti lakos Szegeden. A Szegedi Vívóegylet újraélesztője. Szeged város örökös törvényhatósági bizottsági tagja. Számos kitüntetés tulajdonosa, szakíró. Visszaemlékezéseit kéziratban a Szegedi Állami Levéltárban letétbe helyezte és azoknak egy részét később kiadták. Felesége Wagner Margit Jozefa Amália, akivel Szegeden 1909. máj. 5-én kötött házasságot. Házasságából László és Margit gyermekei származtak, kik korán meghaltak. 281.

Shylok Shakespeare William drámája „A velencei kalmár" néven világhírre tett szert e név. Drámai költői alak, velencei kereskedő, pénzkölcsönző uzsorás, akinek a neve a kíméletlen hitelező világszerte használt megjelölésévé vált. E drámai alak széleskörű irodalomnak vált tárgyává és szinte önálló életet nyert. Alakja a világ színpadjain formálódott ki. Menyhárt Gáspár szegedi egyetemi jogtanár 1927. december 18-án a Szeged Belvárosi Kaszinóban róla felolvasást tartott. 233.

Sibenlist József 1. Szívessy József. 91.

Süberstein Anna (Szeged ?, 1839.—Szeged, 1933. febr. 22.) atyja Rudolf volt. Özvegyen a Klauzál tér 8. sz. alatti és Kelemen u. 10. sz. alatti kétemeletes ún. Lengyel palota építtetője 1893—94-ben. Szeged, Klauzál tér 8. sz. alatti lakos. Iskoláit Szegeden végezte. Jó nevelésben részesült. Férjhezment Lengyel Lőrinc későbbi bútorkereskedőhöz, amely házasságából Lajos fia származott. 94 évesen halt meg. 247/5B.

Simák Ferenc Endre (Geszteréd, 1862.—?) Szabolcs megyei családból származott. Középiskolát talán Nyíregyházán végezte. 1887-ben a József Műegyetemen mérnöki oklevelet szerzett. 1892—1900-ig Szeged város osztálymérnöke volt és Lechner tér 11. sz. alatt lakott. 1911—14-ig Osztróvszky u. 4. sz. alatti lakos. A Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja. 1929-ben Szeged város főmérnöke, a külterületi osztály vezetője, majd műszaki tanácsos nyugállományban Szegeden. 1942-ben neje özvegyen Bercsényi u. 1/b. sz. alatt lakott. Házasságot kötött Rozgonyi Cecíliával, amely házasságból Endre György és Béla fiai származtak. 281.

Simon Ákos (Borosjenő, 1858. jan. 6.— Nógrádbercel, 1933. aug.) tordai és kásvai nemes. Atyja Gábor ügyvéd, anyja Bodgánffy leány. Iskoláit talán Aradon végezte és ezt követően a budapesti tudományegyetemre iratkozott be, ahol jogot hallgatott és az abszolutórium elnyerése után joggyakorlatra ment Aradra. Később ügyvédi és bírói vizsgát tett Budapesten és doktori diplomát szerzett az egyetemen. Bírói kinevezése után albíró Világoson, majd ügyész Aradon. 191 l-ben Szegedre kerül és itt törvényszéki tanácselnök lesz. Maj d táblabíróvá avanzsál ugyancsak Szegeden, ahol Kazinczy u. 6. sz. alatt lakott. 1929-ben nyugállományban van mint ítélőtáblai bíró. 1932-ben adófelszólamlási bizottsági elnök. Kétszer kötött házasságot. Első házasságát Halmay Ilonával kötötte. Elözvegyülése (1897) után, másodszor kötött házasságot Oláh Idával. A két házasságból származó gyermekei Ákos Béla, Magdolna Ilona. A Szeged-Belvárosi Kaszinónak tagja volt. 281.

Stoger Mátyás (Szeged, 1829. febr. 6.— Wien, 1912. nov. 5.) atyja Vilmos zsidókórházi sebészorvos, anyja Abeles Matild volt. Iskoláit Szegeden végezte, majd a bécsi egyetemre ment, ahol orvosi fakultást látogatta és 1852-ben orvosi diplomát szerzett. Ezt követően gyakorlóorvosként a bécsi kórházakban helyezkedett el. 1859-től a szegedi közkórház igazgató főorvosa. író. Külföldi utakat tesz. A szegedi Somogyi-könyvtárnak könyvadományt juttat. Az 1879-es árvíz Szegeden éri és ennek idején tanúsított magatartásáért 1879. okt. 5-én királyi elismerésben részesült. A Ferenc József Rend lovagja lesz. 1883. okt. 14-én, a királylátogatáskor ő is fogadja az uralkodót és vezeti végig a kórházon. 1888-ban már nyugalmazott kórházi igazgató főorvos, királyi tanácsos. Városi köztörvényhatósági bizottsági tag. A Szeged Csongrádi Takarékpénztár részvényese. Országos Közegészségügyi Tanács rendes tagja. Valószínűleg nőtlen maradt. 91.

Singer Vilmos (Serovic, 1803. dec. 1.— Wien, 1879 után.) Nem tudjuk, hogy iskoláit hol végezte, de 1826-ban bevégzi tanulmányait a pesti tudományegyetem orvosi karán. Orvosi diplomát szerez és Pakson kezd orvosi gyakorlatot. Szegeden telepszik le mint gyakorló orvos. 1830-tól ingyen kezeli a szegedi Chevra szegény betegeit és e szervezetnek tagja. 1834— 39-ig a Szegedi Zsidó Hitközség képviselője. 1837-ben a Szegedi Zsidó Hitközség kórházi orvosa. A Szegedi Hitközség választmányi tagja. Később előljárósági tagja, második elöljárója, választmányi tag, iskolai előljáró, majd 1863—64-ben hitközségi elnök. Szeged Csongrádi Takarékpénztár részvényese. 1850-ben résztvesz Löw Lipót szegedi fogadásán. A Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja, majd választmányi tagja. Olvasóegyleti elnök. Alapítványt tesz a szegedi Szegényház létesítésére. Felesége Abeles Matild, akitói Mátyás, Ferdinánd, Károly, Zsigmond, Gyula, Antal és Matild gyermekei származtak. 86, 91, 97.

Singler Ferenc nevével először 1906-ban találkozunk, amikor a Kray Pál báróról nevezett 67. magyar gyalogezred zászlósa. 1909. máj. 1-én hadnagy. 1929-ben magyar kir. honvéd-tűzérőrnagy Szegeden és a Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja. 281.

Siposs Kálmán Győző (Máramarossziget, 1861. júl. 27. — ?)atyja Károly, anyja Petrovai Terézia volt. Nem tudjuk, hogy iskoláit hol végezte, valószínű, hogy az egyetem jogi karát a budapesti egyetemen abszolválta, ahol jogi doktorrá avatták és megfelelő joggyakorlat után bírói és ügyvédi vizsgát tett Budapesten. Igazságügyi pályát választja hivatásul és 1911-ben Pancsován vezető kir. járásbíró. 1925-ben Szegeden, Zerge u. 27. sz. alatti lakos, így feltehető, hogy 1919-ben Magyarország javára optálva, a szegedi bíróságokra helyezték. 1925-ben szegedi kir. ítélőtáblai bíró, 1929-ben már nyugállományban van Szegeden. 1920-tól sokat betegeskedett. Kétszer kötött házasságot. Első nejétől elválva, másodszor Rummer Irén Terézt veszi feleségül 1925. ápr. 25-én Szegeden. Felesége dohánytőzsdés volt. 218.

Sirsich György Simon János Nándor (Tren-csén, 1868. febr. 18. — Szeged, 1937. jan. 24.) atyja Nándor Trencséni megyei főjegyző, anyja Simon Paulina. A budapesti egyetemen hallgatott jogot és szerzett jogi doktori diplomát. 1902-ben királyi közjegyző Bács-Topo-lyán. 1911-ben helyezik át Szegedre. A Szegedi Közjegyzői Kamarának választmányi póttagja. Fekete sas u. 17. sz. alatt lakik, Résztvesz az I. világháborúban. Mint tüzérönkéntes vonul be 1914-ben, frontszolgálatot teljesít. 1927-ben a Szeged-Belvárosi Kaszinó igazgatója. Házasságot kötött Szegeden 1902. dec. 7-én Fabinyi Emiliával, Fabinyi Ferenc leányával, akitől később elvált. Házasságából talán György fiúgyermeke származott. 220, 226, 233, 270, 272, oldal utáni tábla és 282.

Skultéty Andor (Szeged, 1809. — Szeged, 1865. nov. 28.)atyja talán József volt, városi polgár, anyja Molnár Ágnes. Iskoláit Szegeden végezte, középiskolát a piarista gimnáziumban és 1830—31-ig a Kecskeméti Jogakadémián jogot tanult. A Szeged-Belvárosi Kaszinó szinházkedvelő társulatának tagja és színjátszója. 1846. szept. 14-én ügyvédi vizsgát tesz Pesten, oklevelét a szegedi tanácsnál mutatja be s Szegeden kezdi meg ügyvédi gyakorlatát. De már ezt megelőzően, 1838-ban Szeged váso-sánál városi írnokként működött. 1841-ben résztvett a védegyleti bálon és 1846-ban a Szegedi Kisdedóvó és Jótékony Nőegylet alapító tagja. 1848. máj. 14-től kapitányi segéd. 1850-ben a Szeged-Belvárosi Kaszinónak radikális, gyanús tagjaként tartják nyílván. Vizsgálat indul ellene tüntetés miatt és kormányellenes kijelentéseiért. 1851. aug. 17-én színházi botrányt rendez. Feltűnést kelt kormenyellenes ércelődéseivel. 1859-ben az újonnan szervezett kaszinónak választmányi tagja. 1860-ban ismét mint ügyvéd tartják nyílván és 1861-ben hetedik közigazgatási városi tanácsnoknak jelölik, azonban nem kapja meg a szükséges szótöbbséget. De kapitányi segéddé választják. Szegeden kötött házasságot 1837. máj. 15-én Habi Erzsébettel. Majd elözvegyülése után másodszor köt házasságot ugyancsak Szegeden 1851. jún. 7-én, Mihály Máriával. Első házasságából Mária, a második házasságából Paulina Irén, Adél Erzsébet, Lajos István Kázmér és Lajos András gyermekei származtak. Meghalt 55 évesen. 46, 52, 75, 76, 77, 89, 109, 110, 126, 126, 127, 127, 128-, 1292, 201, 252/122, 292, 296/122.

Skultéty Andorné 1. Habi Erzsébet. 129.

Skultéty István 1911-ben besztercebányai vezető kir. ügyész. 1914-ben nagyváradi kir. főügyész helyettes. 1918-ban Magyarország javára optálhatott és Szegedre került, ahol 1929-ben a Szegedi kir. ítélőtábla tanácselnöke és a Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja. 1936-tól a nyilvántartásokban neve már nem szerepel. 282.

Skultéty József Mihály (Szeged, 1785. — Szeged, 1831. aug. 5.) Szeged város polgára volt és szegényes viszonyok között élt. Iskoláit Szegeden végezte, gimnáziumot a piraistáknál ahol utóneve Mihályként szerepel. Felesége Molnár Ágnes volt. 46 évesen halt meg. Gyermekei Andor és Mihály. 126.

Skultéty József né L. Molnár Ágnes. 126,129.

Skultéti Lajos András (Szeged, 1855. okt. 26. — Szeged, 1945 ?) atyja Andor gyakorló ügyvéd Szegeden, anyja Mihályffy Mária. Iskoláit Szegeden végezhette. 1915-ben kereskedelmi ügynökként szerepel és Szegeden, Szt. Hátom-ság u. 15. szám alatti lakos. 1865-ben ő jelenti atyja halálát. 1875-ben a Szeged-Belvárosi Kaszinó könyvtárnoka. 1942-ben kegydíjas Szegeden Bécsi krt. 37. sz. alatti lakos. Kétszer nősült, első házassága felbomlott és ekkor Szegeden 1915. jan. 28-án másodszor köt házasságot Bocskay Margittal. 129, 269.

Skultéty Mária (Szeged, 1837. aug. 15. — ?) atyja gyakorló ügyvéd, anyja Habi Erzsébet. Kitűnő nevelésben részesült. Iskoláit Ezegeden járta. Szegeden 1863 szept. 27-én köt házasságot Szeles Ferenc joggyakornokkal. 1889 máj. 13-án elözvegyül és ekkor a férje városi közgyám. Fia József. 129.

Sobay György (Vác, 1762. — Szeged, 1846. máj. 10.). Iskoláit valószínűleg szülőhelyén járta vagy Budapesten. Az egyetemet Budapesten végezte, ahol 1788. jún. 26-án kap diplomát. 1809-ben a pesti egyetemi katedrára pályázik, de mellőzik. Már 1795-ben első felesége után, aki elhalt, örökölt. 1840-ben érdemei elismeréseként a pesti tudományegyetem orvosi kara tagjai sorába iktatja. A Szeged-Belvárosi Kaszinónak tagja. 1806-ban kölcsönöket nyújt Szeged városának. A Szeged Csongrádi Takarékpénztárának alapító részvényese. 1846-ban Szeged város első tiszti főorvosa, özvegy. A város választott polgára. Érem- és fémpénzgyűjtő. Hagyatékában 24 000 forint értékű fémpénz leltároztatott. Kérszer nősült. Első felesége Götz Terézia volt, akitől elözvegyült és ezt követően Götz Johannát vette feleségül, talán 1796 körül. Házasságai gyermektelenek maradtak. 1789—1793-ig Krassó megye tiszti orvosa volt. Levelezésben állott Fillebaum szegedi tiszti főorvossal és amikor az Szegedet elhagyta, őt ajánlotta a helyébe. Ezen ajánlás alapján 1793. nov. 23-án Szeged város megválasztotta tiszti orvosának. 1794. jan. 1-én a közgyűlésen esküt tesz. 1793-ban megválasztásakor Lúgosról ír, hogy holmijainak értékesítése után jelentkezni fog Szegeden. Beszél magyarul, latinul, németül, horvátul, románul. Szeged belvárosában háztulajdonos. _ Alapítványt tett a városi gimnázium javára. Ötszobás lakásban lakott, amelyhez borház, istálló és szín tartozott. Először Felsővároson lakott és 1817-ben költözik át a Palánkba, ahol Városi Tanács vett a részére házat. Később pedig a saját házába költözött a Piarista és a Kereszt utca sarkán. „Gyógyászorvos"-ként tartották nyílván. Gyermektelenül halt el, 83 évesen, özvegyen. 14,26.

Soltész Dániel (Mezőcsát, 1813. — ?) Iskoláit talán Miskolcon és Sárospatakon végezte, jogot a budapesti egyetemen hallgatott. Tanulmányai befejezése után joggyakorlatra ment és annak letöltése után 1838 dec. 15-én Pesten ügyvédi vizsgát tett és oklevelet szerzett. Oklevelét Szegeden hirdettette ki 1846-ban és ez időtől kezdve Szegeden gyakorló ügyvéd volt. 1843—48-ig tanítóképző intézeti tanár. Az intézet első tanára. 1848-ban a Nagyváradi Jogakadémia tanára és 1849-ben Budapesten van. Közben ott állásvesztésre ítélik. Ezt követően igazolást kér a működéséről, de a kiadását megtagadják. Atyja feltehetően János miskolci sebész volt. Több munkát publikált Pesten, Szegeden és Miskolcon 1860-ig. 58

Sólyom Ferenc Czimernél az utónév téves, helyesen János, lásd ott. 244, 244.

Sólyom János (Egerszeg, ? — Szeged, 1827. szept. 30) 1791-ben Szeged Felsővároson elemi iskolai tanító. Az is maradt mindvégig. 1820-ban Szeged Felsővároson a választott község tagja lesz. Városi polgár. Felsővároson 1037. sz. a. lakott. 1816-ban Professzor Nationalium-ként említik. 1802-ben házasságra lépett Kurtz Terézia, akkor Szeged városi tanítónőjével (1783—1861), kitől Imre, Ottilia Johanna, Lajos István, Vilma Krisztina Viktória Anna és Mária Magdolna gyermekei származtak. Czimer utónevét tévesen Ferencként említi. 244.

Sólyom Ottilia (Szeged, 1804. dec. 15. — Szeged, 1873. okt. 12.) atyja János tanító volt, anyja Kurtz Teréz. Iskoláit Szegeden végezte és tanítói képesítést nyert. 1823-tól kezdődően tanítónő volt Makón. 1863-ban nár nyugállományban van 40 évi szolgálat után. Férje is tanító volt Szegeden. Palánki lakos volt és itt is halt el, de Felsővároson a családjához temették. A Gyevi utcában állt a család háza. Szegeden 1831 nov. 20-án kötött házasságot Kelemen Istvánnal, amely házasságából István Kajetán Ida és Kálmán gyermekei származtak. 244.

Somhegyi Ferenc Xavér (Bánd, 1813. okt. 9.—Budapest, 1879. júl. 1.) atyja Schröck. Tanulmányait talán Veszprém megyében kezdte. 1832. szept. 25-én belép a Kegyes Tanítórendbe Trencsénben, és 1837-ben a budapesti egyetem bölcseleti karán filozófiai doktorátust szerez. Pappá szentelése után kegyesrendi szerzetes tanár és 1851—58-ig a piarista gimnáziumban tanít Budapesten. 1858—64-ig Szegeden ahol talán már korábban is egy ízben tanárkodon. Noviciátusa után, 1835-ben Nagykanizsán próbaéves tanár 1836—1837-ig Vácott bölcsészhallgató. Irmen kerül Nyitrára, majd Szentgyörgyre teológiára. 1840-ben pappá szentelik. 1840—1842-ig Tatán, 1842—44-ig Budán tanár. Majd visszakerül 1844-ben a Váci Lyceumba, ahol 1849-ig történelmet, érem- és oklevéltant tanít. Az év végével a Mernyei rendi birtokon ellenőr. 1849 végével megrovásban részesítik, eltiltják a tanítástól, a forradalomban tanúsított magatartása miatt. 1850-ben visszakerül Szegedre tanárnak. 1858. dec. 15-én a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja lett. 1862-ben kormánytanácsos a rendben. 1865-ben a pesti piarista gimnázium igazgatója. 1866-tól 1879-ig pesti egyetemi tanár. 1867—1879-ig rendfőnök helyettes, majd főnök. író. 1861-ben családi nevét: „Schröck"-ről „Somhcgyi"-re változtatta. 116.

Somogyi Antal (Vízkelet, 1811. — Kiszom-bor, 1885. nov. 8.) atyja József derghi nemes. Úgy hírlik, hogy a családnak Vízkeleten már birtoka volt még a nagyapja idejében is. Iskoláit valószínűleg születési helyén kezdte és talán Pozsony megyében folytatta. Érettségit tehetett és a budapesti egyetemen jogot tanult. 1830 után Pozsony megyében jegyzőként működik és ezt követően Budapesten 1845 körül ügyvédi vizsgát tehetett és ügyvédi diplomát szerzett. Ennek birtokában jött Szegedre és telepedett meg itt egy ideig. A Szegedi Csongrádi Takarékpénztárnak alapító választmányi tagja volt. 1848-ban országgyűlési követ a tápéi kerületben. A Közcsendi Bizottmány jegyzője. Pozsony megyei aljegyzőségéről lemondatták és ezt követően országjárásra adta magát, mindenütt propagálva a szabadelvű eszméket. 1848 szeptemberétől a proscribáltak listáján szerepel és Világos után bujdosott, majd emigrált. A hadbíróság „in contumaciam ítéli halálra és „in effigie" kivégzi. Jersey szigetén, Párizsban, Londonban, majd Máltában él. Amnesztia után tér haza 1855—1858-ig Pesten tartózkodik, gyakran lelátogatva Szegedre. Betegeskedik és 1881-ben a Rónayaknál talál szállásra Kiszomborban. Számos munkát publikált. Kapcsolatban állt a Karacsay grófnővel, akit számos könnyvei ajándékozott meg és az egyik kódex-szerű könyvben régi írásjelekkel, rovásírással tett bejegyzéseket, amelyeket eredetieknek állított. Utóbb azonban megállapítást nyert, hogy azok tőle származnak. Állítólag Osztróvszky József biztatására jött Szegedre, akinek egy ideig szállóvendége is volt. A Szegedi Kisdedóvó és Jótékony Nőegyletnek alapításától tagja, agitátora és az egylet jegyzője. Pozsonyban országgyűlési ifjú volt. A nemesség köréből földeket Írattak a nevére azért, hogy nemesként felléphessen a választásokon, hogy fölszólalhasson a közgyűléseken. Pozsony megye jelölte is országgyűlési képviselőnek, azonban nem kapta meg a szükséges többséget. Szatmár megyében 1847—48-ban résztvesz a 12 pont megszövegezésében és elfogadtatásában. Könyveit később a szegedi Somogyikönyvtárnak ajándékozta. 47, 482, 143, 163, 176, 177', 178, 250/65, 260/324, 296/60.

Somogyi Károly (Tiszaföldvár, 1811. ápr. 1. — Esztergom, 1888. márc. 30.) atyja Somogyi Csizmazia Sándor ügyvéd volt. anyja Kelemen Borbála. 9 éves korában katolizált. A pesti piarista gimnáziumnak volt tanulója, majd a pesti egyetemen bölcsészkari hallgató. 1827-ben Nagyszombaton papnövendék, majd a pesti központi szemináriumba kerül. A papi Magyar Gyakorló Iskola elnöke, később komáromi, majd udvardi szerpap. 1834. ápr. 11-én szentelték pappá. Ezt követően Gyöngyösön, Gosztonyinál nevelő. 1838-ban Sárospatakon tevékenykedik. 1840-ben a Religio munkatársaként Pestre megy. 1847-ben teológiai doktor lesz. 1850-ben esztergomi prímási könyvtáros. 1851-ben a Szt. István Társulat igazgatója. 1858-ban a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. Ezt követően Rómába megy. 1861. ápr. 14-től pozsonyi kanonok. 1865-ben az Esztergomi Káptalan tagja, oldalkanonok. 1868-ban zebegényi apát. 1880. ápr. 27-én könyvtárát Szeged városának ajándékozza. A szegedi Somogyi-könyvtár névadója. Szegeden utca is viselte a nevét. A szeged Somogyi-könyvtár új épülete előtt mellszobra áll. 37, 98, 203, 244, 249/45, 265,265, 265, 266.

Somogyi Szilveszter (Szeged, 1872.jan. 1. — Szeged, 1934. máj. 11.) atyja József szűrszabó volt. Anyja Szűcs Julianna. Iskoláit Szegeden végezte, középiskolát a piarista gimnáziumban 1881—89-ig. Ezt követően a budapesti tudományegyetem jogi karán jogot hallgatott és jogi Doktorátust szerzett. Működését az igazságszolgáltatás keretében kezdte és 1902-ben Szegeden alügyész lett. Ekkor Pusztaszeri u. 13. sz. alatt lakott. 1907-ben szegedi kir. ügyész. Majd átmegy a közigazgatásba és szegedi rendőrkapitány lesz. 1915 februárjában Szeged város polgármeeterévé választják. A Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja és elnöke. 1919-ben a kaszinóból kilép és lemond. A Szegedi Törvényhatósági Bizottság tagja. A Szegedi Ferenc József Tudományegyetem 1926-ban díszdoktorává avatja, az egyetemnek szegedi elhelyezése körül szerzett érdemeiért. 1919-ben Szegeden Tisza Lajos krt. 33. sz. alatt lakik. Később az egyetem szegedi alapításának emlékére bronztábla készült domborművekkel, amelyet az egyetem Aradi-téri falában helyezel. Ezen középen, egész alakos ábrázolása látható. Szegeden 1902. jún. 28-án kötött házasságot Staud Kornélia Erzsébet Máriával. E házasságból Miklós Lajos nevű fia származott. A dóm kriptájában nyugszik. 225, 225, 226, 270, 273.

Sonnleithner Ferenc (? — Szeged 1896 ?) 1878-ban a szegedi régi „Hungária Szálló" kávézójának társtulajdonosa volt, bérlője Juronovics Ferenccel egyetemben. 1885—87-ig a Szegedi Pincér Betegsegélyező Egylet elnöke. Szegeden és 1888 körül nősül. Nevét írta Sohn-etinernek is. Később a szállodának is társbérlője volt. 1883-tól az Európa Szálló bérlője. 257/269

Sőreghy Mátyás (Szeged 1878. szept. 16. — Szeged, 1955. okt. 4.) atyja Mátyás, anyja Papp Terézia volt. Iskoláit Szegeden, gimnáziumot a piaristáknál végzett ahol 1899. jan. 23-án tett érettségi vizsgát. Ezt követően a kolozsvári tudományegyetem jogi karára kérte a felvételét, ahol 1903. december 22-én tette első jogtudományi szigorlatát. Majd joggyakorlatra ment és ügyvédjelöltként több szegedi ügyvédnél tevékenykedett. 1904. dec. 24-én az egyetem jogi doktorrá avatta. 1907. nov. 29-én pedig Budapesten ügyvédi oklevelet szerzett. 1907. dec. 12-én kérte felvételét a Szegedi Ügyvédi Kamaránál Szeged székhellyel. 1911-ben földbirtokos és Valéria-tér 7. sz. alatti lakos. 1914—18-ig világháborúban két és fél évig frontszolgálatot teljesített. 1918-ban szerelt le. 1918. szept. 25-én Petőfi S. sgt. 19. sz. alatti lakos a saját házában. Mindvégig ügyvédi gyakorlatot folytatott Szegeden. 1950-ben súlyosan megbetegszik és emiatt gyakorlatának időleges felfüggesztését kéri. Majd 1952. jún. 13-án munkaképtelenség okából törlését kéri az Ügyvédi lajstromból. A Nemzetvédelmi Kereszt tulajdonosa volt és a karhatalmi tiszti századnak századosa. Szegeden 1909. jan. 14-én kötött házasságot Sándor Ilonával. 282.

Sövényházi Pál (Tápé, 1819.— Szeged, 1862. márc. 30.) atyja Ferenc, anyja Tóth Anna (?) Iskoláit Szegeden végezte, gimnáziumot a piraistáknál. Ezt követően a pesti tudományegyetemen jogot hallgatott és 1844-ben ügyvédi vizsgát tett. Joggyakornok 1843—44-ben, kiskövet volt az országgyűlésen, talán Rengey Ferdinánd mellett. 1844-es országgyűlésről hazajövet, jelentést tett az országgyűlésről, amelyek napló alakjában a Szegedi Somogyi-könyvtárban tárol. 1848—1849-ig kormánybiztos volt és nemzetőr. Később Nagybecskerek térparancsnoka. 1850-ben haditörvényszék elé állítják, halálra ítélik, de kegyelmet kap. A Szeged Csongrádi Takarékpénztárnak részvényese volt. Önkéntes adózást vállalt. 1854-ben igazolást kér a forradalom alatti magatartásáról, amit meg is kap, de az ügyvédi gyakorlattól eltiltják. 1859-ben kormányellenes gyanús egyénként tartják nyílván. Nőtlen maradt, 1861-ben kapitányi segédnek jelölik, de nem kapja meg a szükséges többséget. Barátai gyámolítják és temetése költségét is ők adják össze. Rakita Lajos városi főorvos gyógykezelte ingyen, és Róhrban Antal gyógyszerész látta el ugyancsak ingyenes gyógyszerekkel. Nagy temetése volt, amelyen Erdélyi Náci muzsikált. 26, 75, 76, 77, 109, 124, 127, 127, 292. Sperlagh András 1. Parlagi András. 14, 26—28, 31—2, 56.

Stammer János talán szentesi származású volt. 1849-ben a 104-es Honvéd Zászlóalj főhadnagya volt és Szenttamásnál kitűnt. 1862-ben selyemtenyésztési főfelügyelő. 1879. júl. 2-án küldöttségben járt Tisza Lajosnál és a megye egyik tekintélyes férfia. 71.

Staudinger Benedek. 1853 júliusában I. osztályú megyei biztos Csongrád megyében, majd Szegeden. 1857-ben cs. kir. biztos. 1857. okt. 10-én tanuként szerepel Bonyhádi István esküvőjén. 1858. aug. 10-én pedig Rókuson Pomázi Antal és Csávojszky Jozefa esküvőjén násznagy. Császári kir. komisszárius a Kaszinó gyűlésein. 1858—1860-ban megyei főnökségi biztos. Neje Niszalkovits Vilma, kitől Zsófia Erzsébet leánya született. 88.

Stephanie Klotild Lujza Hermina Márta Sarolta (Laecken kastély Belgiumban, 1864. jún. 12.—Pannonhalma, 1945.) főhercegnő. II. Lipót belga király és Mária Henriette Habsburg Lotharingiai főhercegnő leánya, József nádor unokája. Kiváló nevelésben részesült. 1880 tavaszán tartja eljegyzését Brüsszelben Rudolf trón-örökössal, majd Bécsben 1881. máj. 10-én házasságra lép vele. Férje öngyilkossága révén elözvegyül és később 1900. márc. 22-én Myramárban újabb házasságra lép Lónyai Elemér Ödön nagylónyai és vásárosnaményi gróffal a későbbi herceggel. Az első házasságából Erzsébet leánya született, a második házasságából — nem tudjuk, volt-e gyermeke. Szegeden a Tisza-parton, a várrom körüü sétányt az ő nevéről nevezték el. 1884-ben Szegeden járt. 194.

Stoglehner Károly (1819. — Budapest 1890.) Festő és rajzoló, aki a bécsi akadémián tanul és rajztanár lett Budapesten. 1866-ban toll-rajzai jelentek meg. 1850—-51-ig illusztrátor volt a Vasárnapi Újságnál. Festőművész. Az 1866. márciusában Szegeden, Deák Ferenc részére összeállított díszalbum címlap — toll-rajzait ő alkotta. 133.

Steinhard Antal 1. Erőskövy Antal. 26, 88, 110.

Steinhardt Ignác 1. Erőskövy Ignác. 8, 26, 65, 154.

Steinhardt János (? — 1854 körül) Svájci eredetű családból, amelynek egyik tagja Kras-són telepedett le és ő onnan jött Szegedre. Tesseli József borbélysegéde volt, majd később annak elhalálozása után az özvegyénél töltötte be ugyanazt a helyet, utóbb üzletvezetője lett. 1854-ben Szegeden a Palánkban 2636. sz. alatt lakott. Szegeden 1800 körül Wőber Annát vette feleségül, akitől Károly Vencel, Treszka Borbála, György, Antal, János László, Ignác, János Károly, Antal és Erzsébet gyermekei származtak. 14.

Stelczel Frigyes (1848. — Szeged, 1915. nov. 1.). Nem tudjuk, hogy iskoláit hol végezte. Középiskoláinak elvégzése után valószínűleg a József Műegyetemen mérnöki diplomát szerzett és ennek birtokában a MÁV kötelékében helyezkedett el. 1872-ben a Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja volt. 1891-től pedig már Szegeden a MÁV-nál főmérnök. 1892—1904-ig MÁV üzletigazgatósági helyettes főnök. 1903-ban Szeged város Törvényhatósági Bizottságának tagja. Szegedi Képzőművészeti Egyesület szervezője és elnöke volt. Az 1879-es árvíz után a Középítkezési Tanács tagja. Könyvtártulajdonos. Nős ember volt és házasságából Julianna leánya származott. Hatvanhét évesen halt meg. Élete vége felé udvari tanácsosi kinevezést kapott. A Vakokat Gyámolító Országos Egyesület Alföldi Fiókegyletének alelnöke volt Szegeden. 183, 190, 190, 191, 219, 236, 295.

Stesser József (Balassagyarmat, 1845. — Budapest 1909. jún. 3.) atyja talán István volt, rajnai és kőrösladányi, korábban lilienfeledi nemes. Nem tudjuk középiskoláit hol végezte, de tudjuk, hogy egyetemet végzett Pesten és ott doctor juris lett. 1867-ben a belügyminisztériumban tisztviselő, majd pedig Nógrád megyei tisztviselő. 1879-ben belügyminiszteri titkár. Színházi referens. Ugyanezen esztendőben szegedi kir. biztosi tanácsos. Biztosi Hivatal vezetője. 1881-ben gróf Tisza Lajos titkára. Az Országos Színész Egyesület sorrendben harmadik elnöke. 1887-ben Szegeden jár Tisza Kál-mánné kíséretében a nemzeti színház megbízásából. 1886-ban jelen van a szegedi színház megnyitásánál. 1885. aug. 2-án kap magyar nemességet a rajnai és kőrösladányi előnév viselésének jogosultságával. Ebben az időben miniszteri osztálytanácsos. 1894-ben Lipót Rend tulajdonosa és 1894. ápr. 11-től nov. 24-ig intendáns. 1908-ban a Budapesti Közúti Vaspálya Társaság felügyelő bizottsági tagja, író. 59, 166.

Steuer György (Palona, 1875. aug. 14.—) atyja József földbirtokos, anyja Csanádi Éva volt. Iskoláit Kaloesán és Zomborban járta, majd Budapesten 1893—1897-ig a tudományegyetemen jogot hallgatott és jogi doktori oklevele* nyen. 1896-ban honvédelmi miniszteri gazdasági osztályon díjnok, ill. fogalmazó. 1919-ben magyar kir. honvédelmi miniszteri 18. ügyosztályi titkár. 1917—18-ig Torontál megyei főispán. 1919-ben államtitkár a Nemzeti Kisebbségek Minisztériumában. 1922-ben a magyarországi németek kormánybiztosa-Több társadalmi és gazdasági egyesület tagja. 1922— 1937-ig népegészségügyi és munkavédelmi igazgatósági tag, Bács-Bodrog megye Törvényhatósági Bizottságának tagja. Földbirtokos. 1931-ben Csongrád megye kiskundorozsmai kerületi országgyűlési képviselője. 1923-ben a Magyar Koronás Nagy Aranyéremmel tüntetik ki. A DMKE társelnöke. A Ferenc József Rend lovagkeresztese. A „Signum Laudis" tulajdonosa. 1944 utáni sorsa ismeretlen. Köziró. 229.

Stock Richárd. Középiskolái elvégzése után feltehetően a budapesti tudományegyetemre iratkozott be és ott jogot hallgatva jogi doktori oklevelet szerzett. Ezt követően a Posta kötelékében helyezkedett el és 1908-tól kezdődően temesvári postaforgalmazó, napidíjas. 1911-ben magyar kir. temesvári posta és távírda igazgatósági segédtitkár. 1912-ben ugyanott fogalmazó. 1919-ben feltehetően Magyarország javára optált és átjőve a Magyar Postánál helyezték el. 1927-ben magyar kir. postatanácsos Szegeden. 1942-ben postaigazgató. Szegeden a Szentháromság u. 41. sz. alatt lakott. 1943-ban már nem szerepel a nyilvántartásokban. Nős volt és házasságából Richárd nevű fia született. 182.

Stokinger Mór 1. Sulyok Mór. 103.

Straubert Izidor Gyula (Szeged, 1848. — Szeged, 1930. jan. 24.) atyja János szabómester, anyja Ohler Terézia. Iskoláit Szegeden végezte és valószínűleg katonai intézetekben képezte magát tovább. 1875. nov. 17-én honvéd hadnagy. 1894-től nyugállományú honvéd ezredes, 1901—1914-ig a Szeged-Belvárosi Kaszinó háznagya. 1906. okt. 27-én a szegedi nagyállomáson ama bizottság tagja, amely Rákóczi Ferenc hamvait fogadta. 1914—18-ig az I. világháború folyamán újból szolgálatot teljesít katonai hivatalokban. A DMKE pénztárosa. Szegeden Tisza Lajos krt. 29. sz. alatti lakos. Kétszer nősült. Első felesége Glázer Viktória volt, majd elözvegyülése után másodszor kötött házasságot Molnár Máriával. Házasságából Jenő fia született. Nyolcvanhét évesen halt el. 191, 195, 219.

Straubert János 1. Szendrői János. 9.

Stróbl Alajos (Lipótújvár, 1856. jún. 21.—Budapest, 1926. dec. 13.) Lipótújvári nemes. Iskoláit Lőcsén járta, majd az iparban helyezkedett el és vashámorban mintazóként dolgozott Sziléziában, majd vidéki kályhagyár-ban. 1876—1888-ig Bécsben tanult müipariskolában, majd az akadémián. 1885-ben szobrászművészeti mintaiskola igazgató tanára és 1897-től vezetője. 1913-ban nemesi rangra emelték „liptóújvári" nemesi előnév használatának engedélyezésével. 1914-ben honvédfőhadnagy, majd képzőművészeti főiskolai tanár, 1925-ben nyugalomba vonul tanári állásából és szobrászművészként dolgozik. A szegedi Széchenyi István szobor alkotója és tőle való a Nemzeti Emlékcsarnokban 15 szobor. Nős volt. Damkó Józseftől való mellszobra is a szegedi Nemzeti Emlékcsarnok dísze. 196.

Stromfeld Aurél (Budapest, 1878. szept. 19.—Budapest, 1927. okt. 10.) iskoláit a Markó-utcai gimnáziumban végezte 1888—1896-ig és ebben az intézetben tett érettségi vizsgát. Majd a Ludovika Akadémiára ment. 1896. szept. 1-én gyalogsági hadapród tiszthelyettessé avatták itt. Honvéd gyalogezredben szolgált. 1902-ben vezérkari beosztást kap. 1905. máj. 1-től tanár a Ludovika Akadémián 1911-ig. Az arany Jubileumi Emlékérem és a Jubileumi Kereszt tulajdonosa. 1907-ben vezérkari százados, 1914—1918-ig a világháborúban hadtest vezérkari főnök. 1918-ban ezredes. 1918. nov. 25-én a Ludovika Akadémia parancsnoka. 1919. jan. 15-én hadügyminiszteri főcsoport főnök. 1919. ápr. 19-től a Vörös Hadsereg Vezérkari főnöke. Eredményesek hadműveletei a Felvidék visszacsatolása érdekében. Július 29-én állásáról lemond. 1920. máj. 12-től szept. 15-ig felségárulási per alatt áll, melynek során 2 évi és 5 hónapi börtönbüntetésre és rangvesztésre ítélték. 1921-ben azonban a büntetést elengedték. 1921 után magántisztviselő a Hungária Kalapgyárban. Raktáros, szak-Író. Az MSZDP tagja. 1925-ben a KMP tagja. 1927-ben „Készül az új háború" címen munkát jelentet meg. 1923-ban újból letartóztatták, bíróság elé állították, de fölmentették. Hat hónapi letartóztatás után szabadlábra helyezték.222.

Ströbl család Alsó-Ausztriában honos család amelynek több tagja a XVIII. századba Magyarországra vándorolt be és itt megtelepedett. Egyik tagja Ignác Szegedet választotta lakhelyül és vendéglőt nyitva itt meghonosodott. Családot alapított és a szegedi Ströbl család őse lett. A családnak sírboltja áll a Szeged Belvárosi temetőben. 249/43.

Ströbl Ignác. Sieben-hirten ,Alsó-Ausztria, 1796. — Szeged, 1868. ápr. 12.) háztulajdonos Szegeden. Házának földszintjén kávéházat tartott fenn. 1848-1849-ben Szegeden az „Aranyoroszlán" néven az Oroszlán u. sarkán álló kávéház bérlője volt. 1850-ben egyben Hódmezővásárhelyen is kávéház és vendéglőbérlő. 1859-ben belépett a Szegeden újjászervezett Belvárosi Kaszinóba tagként. 1879-ben háza az „Aranyoroszlán" házat magában foglaló, az árvíz után megmaradt. Szegeden kötött házasságot, feltehetően 1825 körül, Fischer Annával és e házasságból Erzsébet, József, Ferenc, Borbála, Mária, Jusztina és Magdolna gyermekei származtak. Idősebb korára igen jómódú volt, egyik leányának hozománya pl. 240 holdas tanyabírtok volt Balástyán. Hetvenkét évesen halt meg. 91.

Ströbl József (Hódmezővásárhely, 1838. nov. 21. — Szeged, 1887. jún. 7.) baráti körben Pepi bácsinak nevezték. Iskoláit Szegeden végezte és folytatta édesatyja kávékimérési ipari tevékenységét. 1860-tól a szegedi „Aranyoroszlán" kávéház tulajdonosa volt, amely az Iskola utcában üzemelt. A társaságban rövidítve csak „Oroszlán" néven emlegették. A kávéházat később Kígyó u. 1. sz. és Klauzál tér 4. alá helyezte át. ill. ott nyitotta meg újból most már „Sröbl" címen. Ennek tulajdonosa volt és a házat ő építette. És utóbb „Belvárosi Kávéház" címen üzemelt. Szegeden 1866. július 24-én kötött házasságot Vedres Klemen-tínával. E házasságból Dezső József, Flóra, Mária Margit Ilka, és Adalbert József Illés származtak. 28, 36.

Sulyok István (Temesvár, 1862. máj. 14. — ?). A papi pályát választotta hivatásul és 1886. júl. 7-én szentelték pappá. Majd teológiai tanár lett a Csanádi Püspöki Papnevelő Inté1-zetben. 1904-ben plébános Csanádapácán. 1888—1919-ig a Szeged-Belvárosi Kaszinónak titkára volt. Műfordító. 1896-ban egyházi íróként Szegeden él. 1911-ben Csanád egyházmegyei canádapácai lelkész. 1914-ben a Csanádi Püspöki Szentszék ülnöke és 193l-ben ugyanott bíró. 268.

Sulyok Mór (Temesvár, 1821. febr. 6.—Temesvár, 1878. ápr. 23.) atyja Stockinger Antal temesvári városi hivatalnok. Iskoláit Temesváron végezte, majd feltehetően a budapesti tudományegyetemen jogot hallgatott és tanulmányainak befejezése után joggyakorlatra ment. 1840-ben ügyvédi diplomát szerzett Budapesten. Ezt követően temesvári gyakorló ügyvédként működött. Ő alapította a „Temesvarer Wochenblatt" c. periodikát. Ennek évekig szerkesztője maradt. 1854-ben a Temesvári Takarékpénztár titkára, ügyésze, igazgatósági és választmányi tagja. 1861-ben nevét a „Stockinger" névről „Sulyok"-ra változtatta. 1861. januárjában a helytartótanács rendelkezése alapján a tárnokmester őt bízta meg a városi vezetés újjászervezésével. 1867-ben tisztújítási elnök. A város polgármestere lesz. 1865—67-ig Temesvár város országgyűlési képviselője. Szakíró. 103, 144.

Sümeghy Franciska. Czímer szerint Feld-mayer Antal felesége lett. Valószínűleg a keresztneve helyesen Terézia. Lásd ott. 169, 259/318.

Sümegi Ödön (Arad, 1882. júl. 7. — ?) iskoláit Szegeden végezte 1892—-1902-ig a piarista gimnáziumban. Majd Budapesten a Népszínháznál helyezkedett el énekes színészként. Színiskolai növendék volt Rákosi Szidinél. 1903—1904-ig Kassán, 1904—1905-ig Nagyváradon, 1905—1910-ig Szegeden szerepelt. 1908-ban Szegeden Honvéd tér 8. sz. alatt lakott. 1910—11-ig Miskolcon, 1911—12-ig Szatmár és 1913—16-ig ismét Szegeden szerepelt. 1906—19-ig Makó Lajos színtársulatnak tagjaként lépett föl Szegeden. 1916—24-ig Kolozsváron szerepelt és 1924—26-ig színiigazgató Erdélyben, majd Szegedre menekült 1928-ban a Szegedi Városi Színház tagja, színpadi író. Atyja Kálmán, eredetileg Czopf, a m. ált. Biztosító Társaság vezértitkára Szegeden, anyja Horváth Izabella. 282.

Sümeghy Terézia (Szeged, 1776. — Szeged, 1860. dec. 17.). Polgárleány volt és a kékfestő foglalkozású szegedi városi polgár Feldmayer Antalnak lett a felesége. E házasságból Antal, Zsófia, Rozália, Gusztáv, István, Klára, János, Franciska és Károly József gyermekek születtek. Nagy házat vitt, fényűzően berendezett tíz szobás lakásban. 169, 259/318.

Schaeffer Ádám (Elszász-Lotharingia, 1770. — Szeged, 1823. okt. 15.). Német birodalmi nemes elszász-lotaringiai családból származott. A francia háború elől menekülve jött Magyarországra és telepedett meg Szegeden. Iskoláit feltehetően még Németországban végezte, ipart tanult, inasnak szegődött, majd vándorlegény lett és vándorlegényként jött Magyarországra. 1822-ben a Szabadalmazott Kereskedelmi testület alapító tagja Jó baráti viszonyba került az Adler családdal, amelynek szinte minden gyermekének vállalta keresztapaságát. Ebből arra kell következtetni, hogy már jómódban élt, amikor itt megtelepedett. Szegeden vaskereskedést alapított és 1809. márc. 27-én a Szegedi Német Polgárőrség kapitánya volt. József Nádor szegedi látogatása alkalmával ő is a fogadók között volt. 1809-ben Szegeden, a későbbi Rudolf-téren (ma Roosevelt tér) háza állt, amelyet ő építtetett a lebontott ház helyére Vedres István tervei slapján. Az általa építet ház timpanonos, egy emeletes, palotaszerű épület volt, amelyet azóta már szintén lebontottak. Felesége Grehl Terézia volt, akitől Ádám és Katalin gyermekei származtak. Czímernél téves (247/7), hogy egyik leányát Grünn vette volna feleségül. , 14, 15, 36, 58, 59, 59, 247/7.

Schaeffer Ádám (Szeged, 1806. jan. 28. — Szeged, 1845. szept. 10.) atyja Ádám, német birodalmi nemes, anyja Grehl Teréz. Iskoláit Szegeden végezte. Kereskedést tanult valószínűleg atyja üzletében és később átvette atyja vaskereskedésének vezetését. A Szeged Belvárosi Kaszinónak 1829. ápr. 30-tól, alapításától kezdve tagja és 4. elnöke, korábban alelnöke volt. Szegedi Szabadalmazott Kereskedelmi Testület elöljárója. Az 1876-os árvízveszély során a városnak segélyt nyújt. A Szegedi Hangász Egylet választmányi tagja. Vaskereskedését később Pacher W. Rudolf vásárolta meg. Választott községi tag. 1832-ben a Rókusi templom építkezése során ajánlatot tesz a vasmunkák elvégzésére. Számos jó nevű szegedi családdal volt keresztkomai, ill. nász-nagyi viszonyban. Szegeden 1830. nov. 25-én kötött házasságot Götz Borbálával, amely házasságból Gyula, Adolf, Róza, Ida, Vilmos, Margit gyermekei származtak. 14, 18, 192, 22, 27, 28, 28, 31, 36, 39, 52, 58, 59, 59, 59, 60, 61, 67, 82, 203, 210, 268, 268, 269, 291.

Schaffer Adámné ifj. 1. Götz Borbála. 59, 61, 14, 15, 52, 67, 82. , Schaeffer Adolf (Szeged, 1832. — ?) atyja Ádám, anyja Götz Borbála. Iskoláit a Szegedi Piarista Gimnáziumban végezte. Körülbelül 1865-ben kötött házasságot Gutmann Fannival akitől Sámuel nevű fiúgyermeke származott 60.

Schaeffer Anna Czímer (247/7) tévesen nevezi e néven, helyesen Götz Julianna, lásd ott! 59, 82, 247/7.

Schaeffer család Elszász-Lotaringiából francia háborúk idején menekült Magyarországra és telepedett meg Szegeden. Német származású, birodalmi nemes család. 58, 58, 59, 60, 62, 88.

Schaeffer Ida Julianna Anna (Szeged, 1841. ápr. 10. — Szeged, 1929. júl. 22.) atyja Ádám vaskereskedő, anyja Götz Borbála. Iskoláit Szegeden végezte Mahler Anna, majd Berns-teinné intézetében. 1858-ban a színházban fellép hangversenyen énekszámokkal. Szeged-Belvárosi Kaszinó báljain magyar ruhában jelenik meg. Szegeden 1864. márc. 6-án köt házasságot Kéri János szentesi mérnökkel. 1929-ben magánzóként él Szegeden, gróf Ap-ponyi Albert u. 2. sz. alatt. 60, 61, 61.

Schaeffer Katalin (Szeged, 1804, ?—Szeged, 1849. aug. 9.) atyja Ádám vaskereskedő, anyja Gréhl Teréz. Szegeden járt iskolába, kitűnő nevelésben részesült. A legjobb társaságban forgott. Szüleinek háza Szeged és vidék értelmiségeinek találkozóhelye volt. Fischer Mihályival kötött házasságot, aki Szegeden kereskedő volt, majd sóhivatali mázsamester lett. 1849-ben a Betegápoló Nőegyletnek tagja volt. Negyvenöt évesen halt el. 59.

Schaeffer Rozália (Szeged, 1833. — Szeged, 1901. jún. 15.) atyja Ádám vaskereskedő, anyja Götz Borbála. Iskoláit Mahler Anna és Ber-nsteinné intézetében végezte, ahol nevelésben is részesült, de otthonról is kitűnő nevelést kapott. 1858-ban hangversenyeken szerepel a színházban és kaszinóbálokon. Szegeden 1855. szept 16-án köt házasságot Pálfy Ferenc zákányi nemes ügyvéd gazdálkodóval, aki később Szeged város polgármestere lett. Férjenek 1860-ban Alsótanyán, Zákányban és Tápén nagykiterjedésű földbirtoka volt. 1909-ben Boldogasszony sgt. 15. sz. alatt lakott. Házasságából Margit, István, Isa, Kornélia és Viktor gyermekei származtak. 22, 60, 61, 210.

Schaeffer Lajos I. Sáray Lajos. 220.

Schatzl Lajos (Graz, 1813. — ?) Nem tudjuk, hogy iskoláit hol végezte. Színészi pályára készült és később német színiigazgatóként szerepelt Szegeden 1839—1840-ig a német színészet, színtársulat igazgatója volt és Róku-son, a „Hét pacsirta" kertben rendezte előadásait, az ún. „arénán". Szegeden kötött házasságot 1840. márc. 3-án Berthier Veronikával. A magyar színészet előretörésével visszafejlődött előadásainak látogatottsága, különböző előlegeket vett fel, amelyeket nem tudott visszafizetni és hitelezői elől elmenekült Szegedről, akárcsak előzőleg Szebenből, Temesvárról, Bajáról és Pécsről 44, 44, 44, 47.

Schandl Károly (Bakonybél, 1882. máj. 10.— Stanfort, 1972. márc. 18.) atyja Gábor, anyja Friedrich Franciska. Iskoláit a győri Bencés Gimnáziumban végezte. 1892—1900-ig, majd a budapesti egyetemre ment, ahol 1901—1905-g jogot hallgatott. 1903-ban a Szent Imre Kör ügyvezető elnöke volt. 1907-ben a budapesti egyetem jogi kara jogi doktorrá avatta. A Magyar Gazda Szövetság titkára, majd helyettes igazgatója volt. Lapszerkesztő, gazdasági, politikai író. Politikus. 1920-ban a csongrádi kerületi nemzetgyűlési képviselő. 1921—28-ig földmüvelésügyi miniszteri politikai államtitkár. 1922-ben Csongrád és Kiskundorozsma nemzetgyűlési képviselője. 1925-ben Országos Központi Hitelszövetkezet alelnöke. 1925. jan. 11-én beszédet tartott a Szeged-Belvárost Kaszinóban. 1926-ban Csongrád és Kalocsa választja országgyűlési képviselőjévé. 1928-ban nyugalomba vonul mint államtitkár. Az Országos Központi Hitelszövetkezet alelnök vezérigazgatója. Talán Károly volt a fia. 1950-től 1952-ig letartóztatásban volt és 1956-ban emigrált az USA-ba. 232.

Scheinberger Antal (Veszprém, 1806. — Szeged, 1890. jan. 31.). Iskoláit talán Veszprém ben végezte és a kereskedelmi szakmát tanulta ki. 1850-ben telepedig le Szegeden, mint iparos bőrkereskedő. 1871-ben a Szegedi Zsidó Hitközség helyettes elnöke. 1883-ban a Szegedi Zsidó Hitközség Koma Egyletének elnöke. 1879-ben hitközségi pénzügyi előjáró. 1872— 1898-ig társulati igazgató. Zsidó Hitközségi Képviselő Testületi tag. 1861-ben a Szegedi Zsidó Hitközség választmányi tagja. 1867-től a Scheinberger és Popper Bőrgyár tulajdonosa. 1867-ben a Lloyd Társulat választmányi tagja. Háztulajdonos Szegeden. Ingatlana az árvíz után is áll. A szegedi Árpád Szavadköműves Páholy tagja. A Szegedi újjászervezett Kereskedelmi Testület tagja, és tagja a Szeged Kaszinónak. A Szeged Csongrádi Takarékpénztárának igazgatósági választmányi, majd felügyelőbizottsági tagja. 1883-ban városi rekonstrukciós építkező. Szegeden kötött házasságot 1837-ben, dec. 14-én Scheinberger Eleonórával, fivérének leányával, amely házasságból Antal fia származott. 87, 91.

Schmal János 1929-ben a Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja volt. Magántisztviselő Szegeden. 281.

Schmerling Anton (Bécs, 1805. aug. 23.—Bécs, 1893. máj. 23.) Ritter von. Osztrák nemesi családból származott. Nem tudjuk, hogy középiskoláit hol végezte, de feltehetően Bécsben. És ugyanitt járhatott egyetemre, jogot hallgatva. Később mint államférfi, kiváló jogász hírében állott. 1829-ben állami szolgálatba lép, azután ítélőbíró-ként helyezkedett el (Auskultant). 1842-ben törvényszéki tanácsos. Mint osztrák lovag, az alsó-ausztriai rendi gyűléseken a polgárság és a nép érdekeiért szállt síkra. 1846-ban fellebbezési tanácsos. 1848-ban Hoyos gróf nemzetőr parancsnok szárnysegéde. 1848. márciusában, résztvesz az akkori megmozdulásokban, amelyben vezetőszerepet visz. Frankfurti ún. 17-es Bizottság és a Frankfurti Nemzetgyűlésnek tagja. 1848. júl. 15-én belügyminiszter majd külügyminiszter és végül miniszterelnök. 1848. dec. f5-én előbbi állásaitól visszalép. 1849 júliusában azonban Schwarzenberg igazságügyi minisztere lesz, de ezen állásáról is 1851 januárjában lemond. Nem hajlandó a reakciós irányzatot követni. A magyar szabadságharc leverése után a legfelsőbb Bíróságon tanácselnök lesz Bécsben. 1860. dec. 13-án államminiszter a Belügyminisztérium vezetője, liberális centralista alkotmány kidolgozója. 1861. februári pátens megszövegezője. 1865. júl. 27-én újból visszalép állásától. 1865—1891-ig a Legfelsőbb Bíróság elnöke. 1861—65-ig a cseh és osztrák országgyűlés tagja. 1867-től az „Urak háza" életfogytiglani tagja Bécsben. 1879-ig küzd a centralista irányzat ellen. A bécsi Tudományos Akadémia elnöke lesz. A Theresianum kurátora. Keresztülviszi Kossuth Lajos gyermekeinek gyámokra való bízását, majd később, hogy családjukhoz visszakerüljenek. 1850 áprilisában Deák Ferencet meghívja az igazságügyi reformbizottságba. Igyekszik a tőkés fejlődés, a polgári rend kialakulását elősegíteni. A közigazgatás és jogszolgáltatás szétválasztása érdekében dolgozik. A szerb Vajdaságnak és a Temesi Bánságnak az országhoz való visszacsatolását rendezte. 109.

Schmidt Ádám (Buda, 1814.—Szeged, 1876. dec. 9.) iskolái elvégzése után valószínűleg Budán jogot végzett, majd pedig 1859 körül ügyvédi diplomát szerezve, Szegeden gyakorló ügyvéd. Majd 1849-ben Károlyi Lajos uradalmi számvevője. 1850-től Csongrád megye főszámvevője. 1853-ban szegedi járási főszolgabíró. Szeged város tanácsnoka. 1854-ben cs. kir. szolgabíró a szegedi járásban. 1859-ben ügyvéd, a Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja. 1867-ben jelölik a Városi Tanács tagjának, de nem kapja meg a szükséges szavazatot. Felesége Praznovszky Laura asszakürti nemes. E házasságból Mária, Sándor és Hermina gyermekei születtek. Hatvankét évesen halt meg mint nyugalmazott cs. k. szolgabíró. 91.

Schmidt Emma (?—?) atyja János, Pest megye főorvosa, anyja Nagysándor Johanna. Kitűnő nevelésben részesül és 1851 körül há-házasságot kötött Klauzál Gáborral. Nevét később Kovács Emmának is írták. 1849-ben egy ideig pesti lakos volt. Mikor 1866-ban férje meghalt, parlamenti küldöttség tesz nála részvétlátogatást és vett részt a férje temetésén. Ugyancsak ez alkalomból járt nála a Szeged-Belvárosi Kaszinó küldöttsége is. Névváltoztatása úgy tűnik, az 1868-as évre esik. 1879-ben háza áll Szegeden, amely az árvizet is átvészeli. 1902-ben Szeged Bécsi krt. 2. sz. alatti lakos. Névváltoztatás tulajdonképpen atyja kérelmezése volt és miután ő ekkor már férjnél volt, kérdéses, hogy az reá kiterjedt-e. Házasságából Emma, Gábor és Mária gyermekei származtak. 135,256/245—246.

Schmidt Ferdinánd (Szeged, 1820.—Mint-szent, 1899.) atyja József serfőző volt, anyja Rajndl Jozefa. Iskoláit feltehetően Szegeden végezte és középiskolai tanulmányainak befejezése után a pesti egyetemen jogot tanult. Egy ideig a Szegedi Piarista Gimnáziumnak volt tanulója. Abszolutóriumának elérése után joggyakorlatra ment és ezt követően ügyvédi vizsgát tett Budapesten. 1843-ban kéri polgárnak való bevételét Szegeden. Itt ügyvéd. A polgári katonásgnak ezredesi segédtisztje, majd kapitánya. 1843 áprilisában „kirúgásai" miatt nyelvkötésben marasztalták. 1847-ben polgárőr kapitány, nemzetőr százados Felsővároson. 1848-ban polgármesterjelölt. Tanácsnoknak választják meg. 1849-ben bevonul honvédnek. Később törvényszéki és rögtönítélő bírósági ülnök. Adományt tesz a haza oltárára. A hadiválasztmánynak tagja. A 7. nemzetőrszázad századosa. 104-es honvédzászlóalj parancsnok-helyettese. Világos után Aradon orosz fogságba esik, átadják az osztrákoknak és azok haditörvényszék elé állítják. Átszállítják Pestre a Neugebáude-be, ahol fogva-tartják, de végül is Haynau közvetlenül a menesztésekor általános amnesztiát rendel el, amely alá ő is esik. 1867-ben a Mindszenti Szabadelvű Kör tagja. Uradalmi tiszttartó Szegváron. 1841. szept. 22-én házasságot kötött Palásthy Katalin Jusztinával és Pallavicini gazdatisztje lesz. A Szeged Csongrádi Takarékpénztárnak alapító választmányi tagja volt. 1872. szept. 24-én a mindszenti uradalmi ins-pector Kálmán nevű gyermekének'keresztatyja, és további gyermekeinek is. Házasságából Leopoldina, Dezső, Gyula és Hermina és Ferdinánd János gyermeke származott. 26, 41, 64, 65, 67, 71' 72, 74, 89, 102, 248/20.

Schmidt Imre József Gyula (Szeged, 1839. okt. 29.—Szekszárd, 1902. szept. 2.) atyja János ügyvéd volt, anyja Hencz Anna. Iskoláit Szegeden végezte, majd pedig a pesti egyetemjogi karán folytatta és abszolutórium után joggyakorlatra menve, annak letöltése után ügyvédi vizsgát tett Pesten 1866 júliusában. 1864-ben a Műkedvelő Színjátszók tagja volt Szegeden a Szeged-Belvárosi Kaszinó kebelében. 1865-ben a kaszinóban, amely az országgyűlési követek mellé írnokok szervezését vállalta, jelentkezett kiskövetnek, de nem küldték fel. 1866-tól szegedi gyakorló ügyvéd. 1871-ben a szegedi törvényszék mellé kinevezett kir. alügyész lett. A Szabadelvű Kör tagja volt. 1874-ben kir. ügyész. Szegeden 1867. okt. 3-án kötött házasságot Jelencsik Irénnel. E házasságából János Kálmán és Lajos gyermekei származtak. Kálmán, a későbbi tábornok, utóbb nevét Koronvárira változtatta. 1890 után szekszárdi kir. törvényszéki bíró. 121, 132, 248/20, 268.

Schmidt János (Szentmiklós, 1818.—Szeged, 1858. okt. 9.) atyja József sörházépítő, választott polgár, anyja Bauer Sachs Jozefa. Iskoláit Szegeden végezte, gimnáziumot a piaristáknál, majd a pesti egyetemen jogot hallgatott és az abszolutórium elnyerése után joggyakorlatra ment, amelyet hites táblai jegyzőként befejezve ügyvédi vizsgát tett. Szegeden kezdett ügyvédi gyakorlatot. 1840-ben a Szegedi Hangász Egylet ügyésze. 1843-ban városi polgár lesz. 1845-ben a Szeged Csongrádi Takarékpénztár alapító részvényese. 1848-ban palánki 2614 sz. alatti szegedi lakos. Honvédtiszt. A Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja. Szegeden 1838. szept. 8-án kötött házasságot Hencz Annával. E házasságból János, Anna, Jozefa, Irma Erzsébet Katalin, Imre, Ilona Ida és Emma gyermekei származtak. Negyven évesen halt meg. 26, 28, 31, 89, 248/20, 256/245—246, 268.

Schmidt József (Makó, 1795.—Szeged, 1870. jún. 23.) iskoláit valószínűleg Szegeden végezte és ipari pályára készült fel. Inas és vándorlegény évek után telepedett meg Szegeden, az ún. „Sörház kaszárnyá"-ban a Tisza-parton és serfőző ipart folytatott. 1838-ban Szeged város választott polgára volt. A Szeged Csongrádi Takarékpénztárnak alapításától kezdve részvényese. Számos neves szegedi családnak volt násznagya vagy keresztkomája. 1853— 1855-ig a mindszenti halászati jog bérlője. A mindszenti ányási, nagy-tiszai halászati jogot a Pallavicini uradalomtól vette bérbe. A Szeged-Belvárosi Kaszinónak, a Hangász Egyletnek választmányi tagja. Általa épített sörházat veszi meg a város és használja kaszárnyának, innen a „Sörház kaszárnya" név. Lebontása után ennek a helyén épült a ma is álló szemklinika. 1849-ben a 104-es honvédzászlóaljban szolgált. A június 17-i zászlószen-telésen neje volt a zászlóanya. Tagja volt a Betegápoló Nőegyletnek. A Szentmiklósról származott Bauer-Sachs Jozefa lett a felesége, akivel kötött házasságából Ferdinánd, János, Klementina és Mária, valamint egy ismeretlen nevű fia származott. Hetvennégy évesen halt meg. 28, 31, 248/20, 248/20, 248/20, 296/20.

Schmidt Kálmán 1. Koronváry Kálmán. 248/20.

Schmidt Klementina Ida (Szeged, 1842. jan. 20.—Szeged, 1908. nov. 22.) atyja József serfőző, anyja Bauer-Sachs Jozefa. Iskoláit Szegedenjárta, jó nevelésben részesült. 1860. aug. 14-én házasságot kötött Szegeden Okrutzky Aurél ügyvéddel, aki nevét később „Abafy"-ra változtatta. E házasságból Kálmán Béla László, Attila, Gizella, Rozália gyermekei születtek. Szegeden Palánk, 425. sz. alatt lakott. 1870-ben már özvegy. A Szeged Csongrádi Takarékpénztár részvényese volt. Czímer tévesen Vedres Klementinaként említi. 120.

Schmidlinger Salamon (1791.—Szeged, 1863. júl. 19.) terménykereskedő volt Szegeden. Már 1840-ben a Szegeden átmenő gabonaforgalomból 13 666 pozsonyi mérővel részesedett. A Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja. 1859-ben a Szegedi Lloyd Társulat ideiglenes vezetőségi tagja. Résztvett a gabonának folyami fuvarozásában is, mint szegedi hajós. Közös hajóparkja volt Lichtenberger Ábrahámmal. Kb. 10 hajó volt a tulajdonuk. Hetvenkét évesen halt meg. Felesége Deutsch Franciska volt, ki elözvegyülve elköltözött Szegedről és hirlapilag búcsúzott a város közönségétől. 91.

Schneider János iskoláit Szegeden végezte, gimnáziumot a piaristáknál 1911—1917-ig. 1918 áprilisában tanfolyamos érettségit tett és katonai szolgálatra vonult be. 1924-ben államielemi iskolai tanító. 1929 igazgató tanító. 1942 Bercsényi u. 7. sz. alatt lakik. Nem kizárt, hogy nevét utóbb Szabó Jánosra változtatta. Ez esetben a Szeged-Rókusi állami elemi iskola és az újsomogyi állami leány- és fiúiskola igazgatója. 281.

Schopper Károly Szegeden kereskedő és a Szegedi Szabadalmazott Kereskedelmi Testület tagja. 1859-ben a Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja 1862-ben választmányi tagja. Szegeden vaskereskedő. Utóbb a „Fischer és Schopper" cég néven működött. 1870-ben a cég csődbe ment. 87, 91, 110.

Schön Ede (1890.—?) iskoláit elvégezve a Ludovika Akadémiára ment ahol 1912/1913. évben a cs. kir. lovassági hadnaggyá avatják 1929-ben m. kir. honvéd huszárszázados Szegeden. 281.

Schreiber Fülöp (Zimony, 1859—Budapest ? 1936. máj.) iskoláit Szegeden végezte, gimnáziumot a piaristáknál járta 1872—1880-ig és itt tett érettségit. Majd a bécsi egyetemre ment, ahol 1886-ban orvosdoktorrá avatták. 1904-ben már Szegeden él és előfizet Jászai Géza könyvére. Szegeden folytatott orvosi gyakorlatot. Klauzál tér 5. sz. alatt lakott. 1929-ben főorvos volt. Közben a Kerületi Munkás Biztosító Pénztárnak is orvosa. 1931-ben elköltözött Szegedről. Nős volt, leánya Borbála. Hetvenhét évesen halt meg. 281.

Schröck Ferenc 1. Somhegyi Ferenc. 116.

Schulek Frigyes (Pest, 1841. nov. 19.—Balatonlelle, 1919. szept. 5.) szüleivel korán Orsovára kerül. Elemi iskoláit Orsován kezdte, majd folytatta Lőcsén, Debrecenben és reáliskolába került 1857-től Pesten. A szünidőkben kőműves tanoncként dolgozott, majd kőművessegéd lett és igy kapott oklevelet. Ezt követően Bécsben, a Akadémie der bildenden Künste hallgatója lett. Végül Schmidt Frigyes mesteriskoláját látogatta. 1864—1865-ig művészeti ösztöndíjjal képezte magát tovább. 1866-ban Regensburgban résztvesz a dóm felmérésében. 1870-ig utazott Európában. 1870-től Budapesten telepedik meg. Az Országos Mintarajz Iskola tanára. A Műemlékek Országos Bizottságának építésze. Számos neves magyar építészeti alkotás, a szegedi református és evangélikus templom tervezője. 1895-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. 1896-ban királyi tanácsos, szegedi rekonstrukciós munkájáért a Ferenc József Rend lovagja. 1903-tól a Műegyetem tanára. 1907-ben magyar kir. udvari tanácsos. A szegedi Fogadalmi Templom tervezője az 1909-es megállapodás szerint, amelytől azonban 1912-ben visszalépett. Pesten az Eötvös József Gimnázium tanulója volt. Fia János. Mellszobra áll a a szegedi Nemzeti Emlékcsarnokban, mely Stróbl Alajos alkotása. 209.

Schwach József. 1859-ben az újraszervezet Szeged-Belvárosi Kaszinónak tagja lett. Már Czímer sem ismerte személyét, megkérdőjelezte azt. Lehet, hogy névelírásról van szó. 91.

Schweidel József (Zombor, 1796. máj. 18.—Arad, 1849. okt. 6.) atyja József kincstári mérnök, anyja Hiltl Terézia Volt. Oktatását otthon a család körében kapta elsősoraan. Katonai pályára készült. Hadfiként (ex proprius Cadett) lépett be a 4. Frigyes Hessen Homburgi trónörökösről nevezett cs. k. huszárezredbe és előrehaladása során Lemberget, Tarnopolt, Bruckot, Temesvárt járta meg. 1843-ban cs. kir. őrnagy. 1845-ben Bács vármegye táblabírája. Lembergben Haynauval együtt szolgált. 1847-ben hazahozza ezredét és 1848-ban honvéd huszárezredes a 4. huszárezredben, majd november 1-től tábornok. A Feldunai Hadsereg hadosztályparancsnoka lesz. 1849. jan. 9-én Pest térparancsnoka. Majd Kossuth mellett maradva a kormány helyőrségi parancsnoka, Pest, Debrecen, Pest, Szeged, Arad térparancsnoka. A világosi fegyverletétel után, hadbíróság elé állítva haIáira ítélték. Házasságot kötött 1827 körül Tarnopolban Bilinszky Domicellával, mely házasságából Sarolta, Anna és Albert származtak. 207.

Szabadfi Ede (Émilianus) (Siklós, 1805. szept. 6.—Szeged, 1879. febr. 28.) atyja Freyler Antal, anyja Kirschinger Anna. Iskoláit talán szülőhelyén végezte és esetleg valamilyen tanítóképző tanfolyamot is hallgatott. 1832-ben már Szegeden élt, mert 1834-ben a Rókusi elemi iskola helyettes tanítója. 1835—183fi-ig az elhalt Hódi Ferenc helyére az egyházi hatóság nevezi ki tanítónak. Hódi Ferenc felesége, Baude Zsuzsanna volt, Az 1848-as megmozdulásokon tevékenyen résztvett. Ekkor már Szeged város választott polgára, és városi képviselő. Egyik kezdeményezője volt a Szegedi Temetkezési Egyesület létrehozásának. 1844-ben zsidóiskolai tanító is volt. 1845-ben vállalta az önkéntes adózást. 1861-ben családi nevét Freyler-ről Szabadfi-ra változtatta. 1859-ben tanfolyamot hirdet idegennyelvű hivatalnokoknak a magyar nyelv elsajátítására. Temetésére az árvíz idején került sor, de a vízkimosta koporsóját és ama iskola elé sodorta, melyben tanított. 1832. márc. 6-án kötött házasságot Bauda Katalinnal, amely házasságból Teréz leánya származott. Felesége, leánya és két fogadott leánya az árvízben elpusztult. Tagja volt a Belvárosi Kaszinónak. 26, 116.

Szabados János (Sikula, 1839. szept. 29.— Szeged, 1891. okt. 27.) atyja korán elhalt, gazdatiszt volt. Iskoláit Aradon végezte, majd a gimnázium VII. osztályától papi szemináriumot látogatott, mert anyja papnak szánta. Temesvárra került. Később azonban kilépett és az érettségi vizsga Aradon való megszerzése után a pesti egyetemen jogot tanult és abszolutóriumot szerzett. Közben költeményeket írt, újságírásra adta magát és az „Űj Nemzedék" indítása is az ő nevéhez fűződik. Szerkesztési munkálatai miatt 1862-ben haditörvényszéki eljárást indítottak ellene, de megszüntették. 1863-ban a „Szegedi Hiradó" szerkesztője lett. 1870 októberében súlyosan, életveszélyesen megbetegedett. Könyvajándékot juttatott a szegedi Somogyi Könyvtárnak. Tevékenykedett a Dugonics András részére állítandó szobor ügyében. Résztvett a Szeged-Belvárosi Kaszinó új épületének felavatási ünnepségén, valamint jelen van a színházi megnyitón. Árvízvédelmi tevékenységéért 1879-ben a Ferenc József Rend lovagja lesz, kir. tanácsos. 1872-ben városi tanácsnokká választják Szegeden. 1883-ban a rekonstrukciós tevékenységéért királyi elismerést kap. 1884-ben polgármester helyettes. 1885-ben a francia akadémia tisztje. 1877-ben a Petőfi Társaság választja tagjává. Tagja a Szeged-Belvárosi Kaszinónak, író, költő, műfordító. A Szabadelvű Körnek tagja volt. 1865. aug. 29-én kötött házasságot Bérczy Paulával Szegeden. Leánykérője Oszt-róvszky József volt. 1897-ben síremlékét avatták fel. 117, 117, 145, 152, 154, 183, 185, 198, 200, 200, 200, 200, 294.

Szabados Jánosné 1. Bérczy Paula 121, 200, 255/209.

Szabó Antal (Szeged, 1833.—Szeged, 1901. jan. 14.) atyja Antal fazekasmester Magyarszentmártonban. Anyja Ördögh Katalin. Iskoláit Szegeden végezte, gimnáziumot a piaristáknál látogatta 1842—1850-ig. Utána papi pályára ment és nyilván szemináriumban tanult tovább. Később Magyarszentmártonon róm. kat. lelkész lett. Mint nyugalmazott plébános Szegeden élt. Czímer nem tudta személyét azonosítani, feltételezzük, hogy róla volt szó és ezért közöljük az ő adatait. A Szeged-Belvárosi Kaszinónak tagja volt. 91.

Szabó Etelka (Szeged, 1875.—?) atyja Ig-nácz városi tisztviselő, anyja Fráter Etelka. Iskoláit Szegeden végezte és kb. 1896-ban itt kötött házasságot Kószó Istvánnal (1861— 1932.) Férje ügyvéd lett, majd államtitkár. Házasságából György, Etelka és Klára Margit Lujza gyermekei származtak. 174.

Szabó Farkas (Szeged, 1815.—Tiszaluc, 1869. jan.) atyja talán Schneider Wolfgang és ez esetben anyja Vőber Johanna volt. Iskoláit Szegeden végezte, gimnáziumot a piaristáknál 1823—1831-ig, majd beállt katonának és kadét lett. Az 52. hadfogadó parancsnokságnál szerepelt 1848. máj. 1-én mint főhadnagy. Előbb cs. kir. katonatiszt volt. 1848-ban mint honvéd, a 12. zászlóalj őrnagya. 1848. júl. 20-án honvédszázados. A dévai fegyverletétel után 1849-ben haditörvényszéki eljárás indul ellene, elítélik Szebenben 12 évi várfogságra. 1852-ben kegyelemmel szabadul kufsteini raboskodásából rendőri felügyelet alá helyezik Szegeden. Később 1867—68-ig sóhi-vatali pénztárnok volt és Zemplén megyében az ottani Honvéd Egylet tagja. 14.

Szabó Gyula Ferenc (?, —1876.—1932. ?) iskoláit Szegeden végezte, gimnáziumot a piaristáknál 1884—1891-ig. Iskolái elvégzésével 1902. márc. 24-től 1913. okt. 8-ig a Szegedi Kereskedelmi és Iparkamaránál helyezkedett el, mint másodtitkár majd 1919. dec. 31-ig titkár és Szeged Város tanácsa mellett közélelmezésibizottsági tag. A piaristáknál Tápay-Szabó László osztálytársa volt. 1926-ban a Felsővárosi Torna Klub elnöke. 1929-ben a Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja. Felesége Ho-lub Erzsébet Alojzia Henrika volt, akitől Erzsébet Mária leánya származott. 282.

Szabó Ignác. Iskoláit valószínűleg Szegeden végezte. 1848-ban résztvett a szabadságharcban és a világosi fegyverletétel után hadbíróság elé állították, várfogságra ítélték és Kufsteinba börtönözték be. Innen kegyelemmel szabadult. Fennmaradt ott faragott fokosa, rajta a belevésett feliratával: „Ne bántsd a magyart!" Szegeden kötött házasságot 1875 körül Fráter Etelkával, akitől Etelka, Gyula, Jolánka Anna, Margit Róza és Julianna Erzsébet gyermekei származtak. Szegeden a Zárda utcában háza állott. 1906-ban városi kapitányi hivatali kiadó. Aligha azonos a Bóna által említettel. 174.

Szabó Ignácné 1. Fráter Etelka. 174.

Szabó Imre (Óbéba, 1821.—Szeged, 1890. jan. 13.)atyja Mihály jószágfelügyelő, Provisor. Óbébán. Iskoláit valószínűleg Szegeden végezte, gimnáziumot a piaristáknál talán 1831— 39-ig. Majd a budapesti egyetemre ment, ahol jogot tanult és szigorlatai letétele után joggyakorlatra ment: Joggyakorlatának elvégzése után Budapesten ügyvédi vizsgát tett és 1846. szept. 14-én diplomáját Szegeden kihirdettette. A Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja volt. A Szeged Kisdedóvó és Jótékony Nőegylet alapító tagja. Működését Szegeden 1846-ban ügyvédként kezdte. 1848-ban városi aljegyző. 1860-ban városi tanácsnok és a Szeged Csongrádi Takarékpénztár választmányi tagja. 1859-től a Szeged Csongrádi Takarékpénztár pénztárnoka, 1879-ig volt a Szeged Csongrádi Takarékpénztár szolgálatában. Háza állt Szegeden, amely az árvíz után is megmaradt. Szegeden 1846. nov. 24-én kötött házasságot Schmidt Jozefával, akitől Ilona és Kálmán, valamint Sándor gyermekei származtak. Hatvankilenc évesen halt meg. 91, 100.

Szabó Imre (Szeged, 1850. jan. 7.—?) atyja Imre ügyvéd, anyja Schmidt Jozefa. Iskoláit Szegeden végezte, gimnáziumot a piaristáknál. Majd a budapesti egyetem jogi karán folytatta tanulmányait. Joggyakorlat után bizonyára ügyvédi vizsgát tett. 1876-ban közjegyző A Szeged-Belvárosi Kaszinó rendezvényein szerepel. Később a Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja. 1876. febr. 26-án köt házasságot Sze-szemszky Ilonával, mely házasságából Erzsébet Kornélia Antónia Ilona leánya származott. Talán azonos az 1911-béli kecskeméti közjegyzővel. 120, 124.

Szabó Mihály (Szeged, 1825.—Suránka, 1903. márc. 26.) Szeged-alsóvárosi parasztcsaládból származott. Iskoláit Szegeden végezte, gimnáziumot a piaristáknál járt 1835— 1843-ig. Eredetileg papnak készül és kegyesrendi szerzetbe lépett a Gimnázium VII. osztályában. Azonban Vácott 1848-ban elbocsátották a növendékeket és visszatérve szülőhelyére 1848-ban Szegeden nemzetőr lett. Hadsegéd. 1848. máj. 2-án Csongrád megyei törvényszéki táblabíró. 1849 áprilisában a „Szegedi Híradó"-nál szerkesztőtárs. 1849 májusában a Tisza-vidéki Újság szerkesztője, író. Szegedről Aradra követi a kormányt, menekül és ez alatt Szegeden él. Hadbírósági eljárást indítanak ellene és halálra ítélik. Emiatt bujdosik és Bécs, Buda, Nagyváradon bujkál. Nevelősködik. 1861-ben a „Szegedi Híradó" szerkesztője. 1882. máj. 22-től tanítóképző intézet igazgató, majd nyugalomba vonul, Nyitra megyébe távozik és ott hal meg. Szegeden 1861. aug. 15-én kötött házasságot Pfann Juliannával, amely házasságból Ilka Anna Hermina, Mária Franciska Emma és Béla Benedek gyermekei származtak. A Dugonics Társaság tagja. Nem kizárt, hogy családja nyitramegyei származású volt. 117, 117.

Szabó Mihály (Óbéba, 1827. szept. 9.— Szeged, 1889. júl. 17.) atyja Mihály uradalmi főfelügyelő volt. Iskoláit legalább részben valószínűleg Szegeden végezte, majd mérnöki tanfolyamot látogatott. 1848—49-ben honvédnak állbe,a 13. honvédzászlóaljban őrmester, majd hadnagy 1849-ben a 39. honvédzászlóalj parancsnoka volt, főhadnagy, majd százados. Világos után kényszerbesorolás alá esik, majd elbocsájtják és telekkönyvi hivatalnok lesz. A Szeged-Belvárosi kaszinó ifjúsági körének első elnöke. 1868-ban Szeged város telekkönyvi igazgatója. 1876-ban kir. törvényszéki telekkönyvi igazgató. 1883-ban Koronás Arany Érdemkereszt tulajdonosa lesz. Kétszer kötött házajsságot Szegeden. Első felesége Szabó Mária, akitől elözvegyülve Aigner Mária Annát vette nőül 1868. nov. 28-án. Házasságából Valéria Mária Katalin, Mária Terézia, Imre, Mária Rozália és Aladár gyermekei származtak. 139, 139, 264.

Szabó Zsigmond (Csép, 1799—Dunaföldvár, 1882.) vagyontalan nemesi talán szántói előnevű családból származott. 1815-ben hadfi a 19. cs. kir. magyar gyalogezredben, amely Székesfehérváron székelt és a hessen Homburgi Fülöp hercegről volt nevezett. Ezen alakulatban századosig vitte fel 1848-ig. Közben a királyi magyar nemes testőrségnek is tagja volt. 1848. jún. 8-án a Szegeden megalakult veszprémi 6. honvéd zászlóalj parancsnoka és őrnagya lett. A zászlóalj zászlaját Kremin-ger Antal szentelte fel Szegeden. Október 14-én alezredes, a 3. honvéd gyalogezred dandárnoka, a bácskai hadtestnél. November 10-én Győr hadmegye parancsnoka. 1849. márc. 23-án ezredes és Komárom feladásáig az V. hadmegye parancsnoka. Komárom térparancsnoka. 1849. szept. 27-én a komáromi kapituláció feltételeinek egyik fogalmazója és aláírója. 1867—68-ban a Tolnai Honvéd Egylet tagja. 67.

Szakáll József Zoltán (Szeged, 1884. márc. 4.—Szeged, 1946. ?) iskoláit Szegeden végezte, gimnáziumot a piaristáknál, majd 1902-ben a budapesti vagy kolozsvári egyetemre ment, ahol 1912-ben politikai doktorátust szerzett. 1908-ban Szegeden Felhő u. 4. sz. alatt lakott. 1910-ben Szeged város osztályjegyzője. Ekkor Szent Miklós u. 7. sz. a. lakos. 1912-ben alka-pitány. 1914-ben osztályjegyző és rendőr al-kapitány. Zászlós a 46. honvéd gyalogezredben. 1919-ben szegedi rendőrfőkapitány, mely állást ajánlatra önként fogadta el és emiatt 1920-ban büntetőeljárás indult ellene, amelyet azonban megszüntettek. Fegyelmi eljárásban kommunista érzelműnek vádolták, a miután ez nem volt bizonyítható, az eljárást megszüntették, de hivatalvesztést mondtak ki. Atyja József iparos volt, anyja Auer Terézia. 1919-ben házkutatásokat rendelt el, őrizetbevételeket foganatosított. Az elmenekült direktóriummal összeköttetést tartott fenn. Házasságra lépett Szegeden 1910. augusztus 25-én Fodor Mária Ilonával. 222.

Szakács József János Emil (Kecskemét, 1879. okt. 14.—Szeged, 1938. máj. 9.) szenterzsébeti nemes. István ref. főiskolai tanár, anyja Pólya Róza. Iskoláit a Kecskeméti Református Főgimnáziumban végezte 1889— 1897-ig. Majd a budapesti és ezt követően a Ferenc József Tudományegyetemen Kolozsvárott jogot hallgatott és 1901-ben jogi doktorátust szerzett. Ezt megelőzően jogi tanfolyamon vett részt a Kecskeméti Jogakadémián. Egyetemi tanulmányainak befejezése után joggyakorlatra ment és ügyvédjelölt lett Szegeden és Kalocsán. 1909. febr. 13-án Marosvásárhelyen ügyvédi vizsgát tett és ügyvédi oklevelet szerzett. Ennek alapján ügyvédi gyakorlatát Kalocsán kezdte meg. 1910. jún. 4-én a Szegedi Ügyvédi Kamaránál kérte az ügyvédi lajstromba való fölvételét Szeged székhellyel és itt Zrínyi u. 2. sz. alatt nyitott irodát. Hamarosan a Pallavicini hitbizományi uradalom Mindszent-ányási gazdaságának ügyésze lett és megveszi a szegedi Zrínyi u. 2. sz. alatti házingatlan fele részét. 1919. ápr. 25-től a Szegeden alakult ABC tagja. Szorgalmazója és szervezője. 1922-ben nemzetgyűlési képviselő a mindszenti kerületben. Szeged város tb. főügyésze 1929-ben a Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja és március 17-től választmányi tagja. 1919-ben a Nemzeti Hadsereg toborzó bizottságának tagja és alelnöke. A Szegedi Csónakázó Egylet tagja. 1927-ben a Tisza—Dunavölgyi Vízrendező Társulat Alsótiszai érdekeltségének rendes tagja. Fehértói földbirtokos és gazdaköri díszelnök. 1935-ben az ügyvédi gyakorlatról lemond. Felesége Tarajossy Margit Olga hajósi nemes, amely házasságából Katalin leánya született. 222, 222, 222, 224, 272, 282.

Szalay József (Békésciaba, 1870. febr. 17.— Szeged, 1937. ápr. 25.) atyja József, anyja Bagi Berta. Iskoláit Békéscsabán, Szatmáron, Budapesten végezte. Érettségi vizsgája letétele után a budapesti tudományegyetem jogi karán hallgatott előadásokat, majd a bécsi egyetemet látogatta. Jogtudományi doktor. (1894) 1892-ben Békés megye aljegyzője. 1893-ban Békés megye közigazgatási gyakornoka. 1896-ban az Orosházi járás szolgabírája. 1908-ban ugyanezen járás tb. főszolgabírója. 1905-ben hódmezővásárhelyi rendőrfőkapitány. 1909-től Szeged városi helyettes főkapitány és rendőrbíró. 1916-ban rendőrfőkapitány Szegeden. Rudolf tér (ma Roosevelt tér) 14. sz. alatti lakos. 1918-ban politikai okokból nyugdíjazták. 1920-ban kinevezik a szegedi állami rendőrkerület főkapitányává. A Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja. A kaszinó 100 éves ünnepélyének rendezőbizottsági tagja és választmányi tagja az egyesületnek. A szegedi Dugonics Társaság elnöke iró könyvgyűjtő. Nagy és híres könyvtár tulajdonosa. Könyv-, kézirat- és nyomtatványadományt nyújt a Szegedi Somogyi Könyvtárnak. 1935-ben a Ferenc József Tudományegyetem díszdoktora. 1900 körül nőül veszi Fekete Bertát, kitől József, Margit és Ágnes gyermekei születtek. 226, 232, 233, 272, 282, 297/220—221 +függelék.

Szandter Pál (Dunaföldvár, 1884. dec. 4.— Dunaföldvár, 1964. nov. 10.) a pécsi ciszterciek gimnáziumának tanulója majd egyetemi tanulmányait a Kolozsvári Ferenc József Tudományegyetemen végezte, ahol 1910-ben politikai doktorrá avatták. Ezt megelőzően 1903—1905-ig az innsbrucki egyetemnek volt hallgatója. 1910-ben vallás- és közoktatásügyi miniszteri titkárrá nevezik ki. 191 l-ben a Nagyváradi Jogakadémia tanára közigazgatási jogból és politikából. 1914-ben egyetemi magántanár Kolozsvárott. 1917-ben a Kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem nyilvános rendes tanára. 1919-ben a Külügyminisztériumban dolgozik. 1921—28-ig a Ferenc József Tudományegyetemnek Szegedre történt áthelyezése után, tanszékvezető egyetemi tanár Szegeden. 1922—23-ban jogi karának dékánja majd prodékánja, 1923-ban politikai tanszékének vezetője, tandíjkedvezmény felelős. 1928. dec. 11-én kinevezik a Budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem Jogi Karának tanárává és tanszékvezetőjévé. Szakíró, a Szt. István Akadémia és számos tudományos társaság tagja. 1948. szept. 15-én vonult nyugdíjba. 1928-ban felsőházi póttag, majd később rendes tag. Nőtlen maradt? 232, 282.

Szánthó Leánder (Győrszentmárton, 1833. febr. 25.—Szeged, 1891. dec. 25.) atyja Márton kézművesmester volt, anyja Sütő Teréz. Iskoláit Szegeden végezte. Feltehetően ipart tanult és a segédévek után mészárosmesterséget kezdett gyakorolni. 1867-ben már Szegeden találjuk és a választási küzdelmekben az ún. „fehér cédulás párt" ismert szónoka volt. 1869-ben gazdálkodó. Pályázik a városi pusztai alkapitányi állásra. 1859-ben tőkepénzesként említik. 1868-tól a Szegedi Polgári Dalárda első elnöke. Városi képviselő. 1891-ben Szegeden Gizella tér (ma Aradi vértanúk tere) alatti lakos volt. Feltehetően Szegeden kötött házasságot Eberling Rozáliával. A Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja volt. 91.

Szarvady Vilmos (Újvidék, 1811.—Szeged, 1873. máj. 6.) atyja Hirschl volt. Iskoláit talán, legalább részben Szegeden végezhette és ipar tanulására adta magát. 1848-ban a „Hirschl" család nevét „Szarvady"-ra változtatta, azonban kísőbb megjelent rendelet az ezidőbeni névváltoztatásokat hatálytalanította. Nevét azonban ennek ellenére továbbra is Szarvady-ként használta. Nem tudjuk pontosan, hogy mikor jött Szegedre, de 1859-ben már a Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja. Később választmányi tagja. Tagja lehetett a Szeged Lövész Egyletnek is, amelynek 1862. máj. 15-én egy arany díjat alapít. 1865-ben Szegeden kereskedő, a Szeged-Csongrádi Takarékpénztár választmányi tagja. A Szegedi Szabadalmazott Kereskedelmi Testület tagja. 1873-ban Szegeden nagykereskedő, divatárus és valószínűleg a Széchenyi téri Zsótér-ház lakója, amely házból temették. Felesége Ráth Katalin volt. E házasságából Szidónia, József Vilmos Lajos gyermekei származtak. Hatvankét évesen halt meg. 91, 110.

Szász család eredetileg erdélyi származású, egyik ága Szegedre származott és itt telepedett meg. 244.

Szász Gerő (Ördögkeresztúr, 1831. aug. 5.— Kolozsvár, 1904. ápr. 29.) atyja Gergely, nemesi származású Kolozs megyei Ördögkeresztúri református lelkész. Iskoláit szülőhelyén végezte. 1840-ben Kolozsvárott tanult tovább. 1848—49-ben résztvesz a szabadságharcban. Ennek következtében Világos után 1849-ben kényszerbesorolás alá esik a császári hadseregben. 1851-ben azonban a hadsereg kötelékéből elbocsátják. 1852-től teológiai tanfolyamon vesz részt Kolozsvárott. 1856-ban református segédlelkész Kolozsvárott és ekkor már feltűnik költeményeivel. Később református esperes. 1859-től a kolzosvári egyház lelkésze. 1867-ben esperes. 1875-ben a Szeged-Belvárosi Kaszinóban előadást tart. Tagja a szegedi Dugonics András szoborbizottságnak. Szegeden is jelennek meg közleményei. 1867-ben egyházi igazgató-tanácsos és 1885-ben generális nótárius. író, az Erdélyi Irodalmi Társaság tagja. 1874. ápr. 6-án előadták Szegeden „Piski éposz"-át. 154.

Szász Gusztáv (1825.—Nagyvárad, 1899.) Iskoláit Nagyváradon, egyetemet Kolozsváron a Ferenc József Tudományegyetemen végzett és ezt követően joggya- korlatra ment, majd pedig 1847 körül ügyvédi vizsgát tett Budapesten. 1848-ban Bihar megye aljegyzője. 1848 júliusában Riczkó nemzetőr őrnagy segédtisztje, honvédtiszt. 1849. febr. 14-én honvéd főhadnagy és 1849. márc. 13-tól százados a 73. honvédzászlóaljban. 1849. jún. 25-én megsebesül. 1861-ben ismét Bihar megyében találjuk, ahol megyei főjegyző. 1871-ben, amikor az állami bíróságok megalakulnak Magyarországon, kir. törvényszéki bíróvá nevezik ki Nagyváradra, később pedig gyakorló ügyvéd lesz ugyanott. A Bihar megyei Honvéd Egylet tagja volt. Felesége örley Lujza (Moisia), akitől Iván fia származott. Gyéresi nemes. Atyja József, Bihar megye főmérnöke volt, anyja Jancsó Veronika esztelneki nemes.244.

Szász Iván (Nagyvárad, 1863.—Szeged, 1926. aug. 12.) gyéresi nemes. Atyja Gusztáv (Ágost), anyja Őrley Lujza. Iskoláit Nagyváradon járta, majd pedig a Budapesti Tudományegyetem Jogi Karának lett hallgatója. Itt nyert jogi doktori fokozatot, majd joggyakorlatra ment, de ezt követően ügyvédi vizsgát tett és a Nagyváradi Ügyvédi Kamarába kérte fölvételét az ügyvédi lajstromba Nagyvárad székhellyel. Utóbb igazságügyi szolgálatba lép és Aradra nevezik ki albírónak. Innen Hátszegre kerül és végül Déván alügyész. Majd Vajdahunyadon találjuk járásbíróként és később bethleni járásbírósági elnök. De visszakerült az ügyészi státusba és Déván az ügyészség vezetője lesz. 1913-ban szegedi kir. főügyésszé nevezik ki. 1918—1926-ig a Szeged-Belvárosi Kaszinó igazgatója volt. 1916-ban Lipót Renddel tüntetik ki. 1926-ban Szegeden Gyertyámos u. 8. sz. alatti lakos. Felesége Dobay Amália, kisdobay nemes, akivel talán Déván kötött házasságot. Házasságából Amália, Ilona gyermekei származtak. 226, 244, 245, 270, 295.

Szász Ivánné . Dobay Amália. 244.

Szatmáry Lilla. Czímernél névelírás. Lásd helyesen Szilágyi Lilla. 179.

Szávay Gyula (Zenta, 1861. aug. 29.—Budapest, 1935. máj. 1.) atyja nemesi családból származó Pál honvédőrnagy, anyja talán Freyler Etelka. Iskoláit Szegeden végezte, gimnáziumot talán Győrött és érettségit Győrött tett magánúton talán 1879-ben. 1880—82-ig jogot is Győrött tanul az Akadémián. 1882-ben Győr város gyakornoka, később rendőrfogalmazója, ill. alkapitánya és községi bírája. Majd aljegyző, tb. főjegyző. 1890-ben kiválik a közigazgatási apparátusból és a Győri Kereskedelmi és Ipar Kamara titkára lett. 1899-ben résztvett a Philadelphiai Kongresszuson. 1902-ben a Debreceni Kereskedelmi és Ipar Kamara titkára. 1905-ben az Országos Ipar Tanács tagja. 1910. jan. 9-én részt vett a Szeged-Belvárosi kaszinónak Mikszáth Kálmán részére rendezett 40 éves írói ünnepélyén. 1920-ban a Budapesti Kereskedelmi és Ipar Kamara főtitkára. 1923. dec. 24-én kormányfőtanácsosi címet nyer. A szegedi Dugonics Társaság tagja. 1916-ban a Kamarák Országos Irodájának igazgatója és talán 1884. körül kötött házasságot (Győrött ?), amelyből Zoltán fia származott. Újságíró, költő, iró volt. 1991.

Széchenyi Béla (Pest, 1837. febr. 3.—Budapest, 1918. dec. 12.) atyja István sárvári és felsővidéki gróf, közlekedésügyi miniszter, anyja Seilern Crescentia grófnő. Iskoláit magánúton végezte, majd pedig Berlinben és Bonnban egészítette ki tanulmányait. Birtokos földesúr. 1858. aug. 14-én a Szeged-Belvárosi Kaszinó vendége. 1859. aug. 30-án újból meglátogatta a Szeged-Belvárosi Kaszinót, amelynek tagja és később tb. tagja. 1860-ban ő adja ki atyja „Ein Blick"-jét Londonban. 1860 áprilisában gyászjelentést küld a Szeged-Belvárosi Kaszinónak atyja haláláról. A Szeged-Belvárosi Kaszinó választmányi tagja. 1861-ben nyéki kerületi országgyűlési képviselő. 1863-ban amerikai utat tesz. 1865-ben Kismarton kerület országgyűlési képviselője. 1877-ben Keleten tesz nagy utazást mint vadász. 1880-ban a Magyar Tudományos Akadémia tb. tagja, 1883. máj. 17-én pedig igazgatósági tagja. Főrendi házi tag és iró. 1896. máj. 6-án a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem díszdoktorrá avatja. 1897-ben valóságos belső titkos tanácsos. 1901-ben koronaőr. 1870. jún. 27-én kötött házasságot Erdődy Hanna grófnővel. 3,91,92,95,96,110,114,

Széchenyi István (Bécs, 1791. szept. 21.—Döbling. 1860. ápr. 8.) atyja Széchenyi Ferenc, a Magyar Nemzeti Múzeum alapítója sárvári és felsővidéki gróf. Anyja Festetich Julianna grófnő. Mint kiváló reformpolitikus, író ismert. A Magyar Tudományos Akadémia alapítója, főrend, országgyűlési képviselő. Közlekedésügyi miniszter, „a legnagyobb magyar". Általában Pesten és Cen-ken élt, utóbbi helyen kastélya és birtoka volt. Ugyancsak sokat tartózkodott Bécsben. 1936. febr. 4-én házasságot köt özv. gróf Zichy Károlyné, szül. Seilern Crescentia aspangi grófnővel, amely házasságából Béla és Ödön gyermekei származtak. 3, 5, 8, 9, 11, 11, 11, 13, 13, 15, 17, 17, 17, 18, 18, 19, 23, 23, 23, 23, 23, 23, 23, 24, 24, 24, 24, 25, 25, 25, 25, 25, 32, 34, 35, 37, 38, 39, 39, 41, 42, 45, 48, 53, 57, 57, 57, 57, 59, 73, 79, 81, 83, 85, 87, 87, 92, 94, 95, 96, 96, 97, 97, 97, 107, 112, 114, 117, 144, 168, 188, 194, 196, 196, 196, 196, 196, 207, 219, 231, 231, 232, 232, 232, 232, 235, 246, 246, 248/16, 248/17, 250/80, 250/263, 290, 290, 290, 291, 292, 295, 296/80.,

Széchenyi Istvánná Lásd Seilern Crescentia. 96.

Széchényi István (Zenta, 1885. szept. 20.— Szeged, 1950?) iskoláit Zentán járta, majd a kolozsvári egyetemre ment, ahol jogi doktorátust szerzett. Utána gyakorlóéveit ügyvédjelöltként és lapszerkesztőként töltve, 1911. márc. 27-én Budapesten tett ügyvédi vizsgát és szerzett ügyvédi oklevelet. Gyakorlatát Zentán kezdte. 1920-ban kiutasították, optá-lás útján Magyarországra jött és Szegeden telepedett meg. 1921-től kezdve gyakorló ügyvéd Szegeden. 1926-ban képviselőnek jelölik, azonban nem kapja meg a szükséges szavazatokat. Törvényhatósági bizottsági tag virilis jogon Szegeden. Zentán 1912. máj. 27-én kötött házasságot Huszágh Margittal. Házasságából István fia és egy elmezavart leány származott. 1935. máj. 17-én kir. közjegyzővé nevezték ki. 1939-ben Csongrád megye kormánybiztosa lesz. 1940-ben Hódmezővásárhely és Csanád megye miniszteri biztosa. Magyar kir. kormányfőtanácsos. 1942-ben a Földvári u. 4. sz. alatti házban lakik és a háznak udvari részén egy újabb boltíves, teraszos részt épít hozzá. 1945-ben bírósági eljárás indult ellene és 3 évi börtönre, vagyonelkobzásra ítélték. Élete végéig Szegeden élt. Ingóságai eladásából tartotta fenn utóbb magát. 282.

Széchenyi Ödön (Pozsony, 1838. dec. 14.—Konstantinápoly, 1922. ápr. 4.) atyja István sárvári és felsővidéki gróf és miniszter. Anyja Seilern Crescentia aspangi grófnő. Iskoláit feltehetően magánúton végezte a szülői házban. Később hajóskapitányi oklevelet szerez és a magyar tűzoltóság reformere lesz. Kimegy Konstantiná-polyba és ott egy tűzoltóezred főparancsnokává nevezik ki. A szultáni udvarban a testőrség főhadsegéde, altábornagy, török császári pasa. 1874-ben még Törökországban él. Magyar főrend, a magyar főváros közmunka tanácsának tagja. Számos bel- és külföldi kitüntteés tulajdonosa. A Szeged-Belvárosi Kaszinóval szoros kapcsolata volt. Levelezésben állt a kaszinóval. Többízben tett itt látogatást. Gyászjelentést küldött atyja elhalálozásáról a kaszinónak. 1860. dec. 22-én a kaszinó dísztagjává választotta. 1868. márciusában Klapkával Szegedre jött és ez alkalommal ismét meglátogatta a kaszinót. 1864-ben kötött házasságot, melyből Andor fia származott. 3, 91, 92, 96, 106, 114, 142.

Szegheő János (1820. ?—1876. ?) atyja János árvák atyja, anyja Rózsa Julianna volt. Iskoláit Szegeden végezte, gimnáziumot a piaristáknál. Majd pedig a Budapesti Tudományegyetemjogikarára iratkozott be és az abszolutórium megszerzése után joggyakorlatra ment. Annak végével pedig, 1843. máj. 9-én ügyvédi vizsgát tett, oklevelet szerzett és azt Szegeden kihirdettette. A szegedi Színjátszók Kaszinói Körének volt tagja. Szegedi gyakorló ügyvéd. 1845-ben Szeged város megyei esküdtje. 1846-ban a Kisdedóvó és Jótékony Nőegylet alapító tagja. A Szeged-Csongrádi Takarékpénztár részvényese. 1849. szept. 7-én Csongrád megye katonai főbiztosa. Majd Szeged város helyettes tanácsnoka. 1861-ben városi tanácsnok, majd főkapitány jelölt, de nem kapja meg a szükséges szavazatokat. 1864-ben takarékpénztári főpénztámok. Ügyvéd. Palánk 212. sz. alatti lakos. Az 1867-i tisztújításon összeíró bizottsági tag. Tanácsnok jelölt, de nem kapja meg a szükséges szavazatokat. Szegeden 1861. máj. 15-én köt házasságot Pillich Jankával, özv. Bauernfeind Mihálynéval, akitől János Lajos Antal Béla, Erzsébet Jolánra Julianna Etelka, Johanna Amália Julianna gyermekei származtak. Nemesi családból származott. 47, 98.

Szegheő József (Szeged, 1806. márc. 27.—?) atyja János, anyja Tormay Veron. Iskoláit Szegeden, gimnáziumot a piarista gimnáziumban végzett 1815—1822-ig. Ezt követően a pesti Tudományegyetem jogi karán jogot hallgatott és az abszolutórium megszerzése után joggyakorlatra ment. Ügyvédi vizsgát tett Budapesten és ügyvédi oklevelet szerzett. Megyei táblabíró. 1859-ben uradalmi ügyész, a Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja és választmányi tagja. 1866-ban gyakorló ügyvéd. Házasságát Csávojszky Erzsébettel kötötte. Házasságaiból Mihály János József, Mária, Attila és Géza gyermekei származtak. 89.

Szekerke József (Szeged, 1818.—Szeged, 1892. jan. 24.) iskoláit Szegeden végezte, majd tímármesterségre készült és tanonci, majd se-gédi idejének letöltése után mesterlevelet szerzett. 1868-ban Szegeden tímármester és városi képviselő. 1879-ben résztvesz az árvízvéde-jemben. Az Árvízvédelmi Állandó Bizottság tagja. Az árvíz után résztvesz a franciák fogadásán. Gazdálkodó. Miniszteri elismerésben részesül az árvízvédelemben kifejtett magatartásáért. 1892-ben Szegeden Boldogasszony sgt. 24. sz. alatt lakik. 1899-ben szőlősgazda és talán városi tanácsnok. Felesége Barna Terézia volt. Hetvennégy évesen halt meg. 146.

Szekszáidy József. Iskoláit elvégezve az érettségi után, a Budapesti Tudományegyetem bölcsészkarán tanári okelvelet és doktori diplomát szerzett. 1925-ben Szegeden Rudolf tér (ma Roosevelt tér) 14. sz. alatti lakos. 1927-ben a magyar kir. állami középiskolai tanárvizsgáló bizottság jegyzője. 1926-tól német—magyar szakos tanár és igazgatóhelyettes a szegedi áll. Klauzál Gábor gimnáziumban. A Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja. 1936-ban a bpti áll. Berzsenyi Dániel gimnázium tanára, 1937-ben a budapesti állami Kölcsey Ferenc gimnázium tanára. 1941—44-ig a budapesti állami Berzsenyi Dániel gimnázium tanára. Felesége valószínűleg Csepreghy Piroska volt. Családi neve helyesen: Szegzárdy. Fia talán Szegzárdy-Csengery József. 282.

Szekula József (Szeged, 1831.—Szeged, 1903. ?) 1864-ben Szegeden rendőrbiztos. Ezt megelőzően a Szegedi Belvárosi Kaszinó Műkedvelő Színjátszó Társaságának tagja. Korábban Szeged város polgára. 1879-ben résztvesz az árvíz elleni mentési munkálatokban és ennek következtében miniszteri elismerésben részesült. Résztvesz Szeged rekonstrukciós munkálataiban is, még mindig mint rendőrbiztos és ezért 1883-ban a Polgári Arany Érdemkereszttel tüntetik ki. 1896-ben városi rendőrbiztos Alsóvároson. 1899-ben alkapitány. Felesége Tóth Etelka, akivel valószínűleg 1864 körül kötött házasságot, amelyből József fia származott. 121.

Széky Imre pozsonyi lakos és nemes. Házasságot kötött Vály Irmával és özvegye Szegeden élt haláláig 1909. okt. 6-áig és itt is van eltemetve a Deszkás temetőben. Egyéb adat nem áll rendelkezésünkre. 250/58.

Széki Tibor (Kolozsvár, 1879. ápr. 18 — Budapest, 1950. dec. 4.) atyja Miklós kolozsvári gyógyszerész volt. Iskoláit Kolozsvárott, egyetemet is a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem Orvosi Karán végezte. 1900-ban szerzett gyógyszerészi oklevelet, 1901-ben gyógyszerész dr., majd vegyész doktori oklevelet nyer 1902-ben. 1904-től 1912-ig a kolozsvári egyetem tanársegéde, 1913-tól egyetemi adjunktus. 1907-ben a tudományegyetem magántanárává habilitálja. 1917-ben c. rk. tanár. Amikor a kolozsvári tudományegyetem Szegedre menekült akkor annak itt Szegeden 1922-től mennyiségtani és természettudományi karán az általános kémia nyilvános rendes tanára lesz. 1934-ben a budapesti egyetem analitikai és gyógyszertani nyilvános rendes tanára. A Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja és 1945-től rendes tagja. Szakíró. Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja volt. Czimernél: Széky. 282.

Széli Ákos (Hódmezővásárhely, 1845. szept. 14.—Buziásfürdő, 1903. jún. 4.) atyja Sámuel ref. lelkész, anyja Bessenyey Anna. Iskoláit Hódmezővásárhelyen végezte. Ezt követően a nagyváradi jogakadémia, majd a pesti Tudományegyetem Jogi Karára iratkozott be, abszolutóriumot szerzett, joggyakorlatra ment és ezt követően 1868 márciusában Budapesten ügyvédi vizsgát tett és oklevelet szerzett. 1868-tól makói gyakorló ügyvéd. 1870-ben Csanád megyei tb. aljegyző, majd megyei főjegyző és ez időtől alapítja könyvtárát. Résztvesz a közéletben és szerepel Csanád és Csongrád megyének rendezvényein és részt vállal a református egyház munkájából presbiter, egyházmegyei főjegyző. 1893. jan. 15-én szegedi kir. közjegyzővé nevezik ki. Húsz éven át volt Makó város iskolaszéki elnöke. A Szegedi Közjegyzői Kamarának elnöke. A református egyház főgondnoka. 1899-től Szeged város Törvényhatósági Bizottságának tagja. 1887-ben a nagylaki kerület országgyűlési képviselője 1892-ig. író, költő. 1870. szept 3-án kötött házasságot Gyenes Máriával, akitől Erzsébet és Ákos gyermekei származtak. 1887-től 1893-ig országgyűlési képviselő. 191.

Széli Ákos (Makó, 1883. nov. 1.—1935. ?) atyja Ákos ügyvéd és közjegyző. Anyja Gyenes Mária. Iskoláit részben Makón, részben pedig Szegeden végezte a piarista gimnáziumban. 1898—1900-ig volt Szegeden és 1900 túniusában tett itt érettségi vizsgát. Ezt követően a Magyar Államvasutak keretében helyezkedett el és 1911-ben a Szeged-Rókusi pályaudvaron fogalmazó. Majd ugyanezen évben Szeged állomáson fogalmazó. Ekkor Széchenyi tér 9. sz. alatti lakos. 1912-ben a MÁV Üzletvezetőségén Szegeden I. osztályú fogalmazó. 1918-ban segédtitkár. 1927-ben titkár, 1930-ban nyugalmazott. 1933-ban Szegeden, Széchenyi tér 5. sz. alatti lakos. 1942-ben felesége már özvegy és Szeged, Deák F. u. 8/b. sz. alatti lakos. Házasságot kötött Szegeden 1911. febr. 7-én Ketter Arankával, akitől Mária leánya származott. 282.

Széli Farkas (Hódmezővásárhely, 1844. ápr. 28.— Budapest, 1909. dec. 17.) atyja Sámuel, ref. lelkész, anyja Bessenyey Anna. Iskoláit Debrecenben és Nagykőrösön végezte, majd joghallgató lesz a pesti Tudományegyetemen, ahol szemesztereit lehallgatva, joggyakorlatra ment. 1868. jún. 15. Csanád megyei szegedi járási esküdt. 1869. nov. 10-én Pesten ügyvédi vizsgát tett és diplomáját kihirdetette Szegeden. 1870. szept. 30-án szabadságolt állományú századossá nevezik ki. 1871. márc. 30-án tb. szolgabíró Csongrád megyében. A Szeged-Belvárosi Kaszinó Ifjúsági Körének tagja 1869-ben. 1870-ben megyei esküdt, hites ügyvéd. 1874-ben kunszentmártoni kir. járásbiró. 1882—91-ig pesti kir. ítélőtáblai bíró. 1907-ben nyugalomba vonulva Ferenc József Rend középkeresztese lesz. 1891—1899-ig kir. ítélőtáblai tanácselnök Debrecenben. Nyugállományban Pesten telepszik le. író, szakértő, genealógus, költő. 1896-ban nemességét elismerik és engedélyezik anyja neve után a „bessenyei" előnév használatát. Könyvajándékot adott a szegedi Somogyi Könyvtárnak. 1870. szept. 14-én házasságot kötött Vály Máriával. Fogadott leánya volt Széli Marianna, ki később Kubelik János zenevirtuóz neje lett, 140..

Széli Gyula Kálmán (Szentes, 1871. dec. 25.—Szentes, 1950. febr. 23.) Atyja Sándor és anyja Keresztes Nagy Judit. Iskoláit Szentesen és Késmárkon végezte. A késmárki Főgimnáziumban érettségizett 1889-ben és 1889—1893-ig a budapesti Tudományegyetem Jogi Karának hallgatója. Abszolutórium után joggyakorlatra ment, majd jogi doktorátust szerzett 1899. júl. 12-én Budapesten ügyvédi vizsgát tett. 1899. nov. 8-án a Szegedi Ügyvédi Kamarába felvételét kéri az ügyvédi lajstromba Szeged székhellyel. Az ügyvédi kamarának később választmányi tagja, majd elnöke. 1916— 18-ig résztvett a világháborúban az 5-ös honvéd gyalogezredben mint százados. A református egyháznak főgondnoka. A szegedi református palotának építtetője. Csongrád megye tb. tiszti főügyésze. 1938-ban főrendi házi tag. 1919. jún. 10-én Kossuth L. sgt. 25. sz. alatti lakos saját házában. A Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja. Házasságot kötött Balogh Mária Johannával, kitől gyermekei Mária Katalin, János, Katalin, István, András és Sándor, Magda és István. 220,282.

Szeless József (Szeged, 1876.—Szeged, 1930. jún. 3.) atyja Ferenc városi közgyám, anyja Skultéty Mária. Iskoláit Szegeden végezte, gimnáziumot a piaristáknál 1886—1894-ig. Majd ezt követően a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetemen hallgatott jogot 1894— 1899-ig, és itt tett szigorlatot és szerzett jogász doktori oklevelet. 1903-ban a Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja és könyvtárosa volt. 1906-tól közjegyző jelölt, majd ügyvédjelölt Szegeden. 1910. márc. 20-án Marosvásárhelyen ügyvédi vizsgát tett és kérte a Szegedi Ügyvédi Kamarába való fölvételét Szeged székhellyel. 1915—1918-ig katonai szolgálatot teljesített, majd leszerelése után tovább folytatta ügyvédi gyakorlatát. Honvéd tűzérfő-hadnagyként szerelt le 1918-ban. 1918 őszén Kállay Albert u. 4. sz. alatt lakott. Lakását átmenetileg rekvirálták. 1928-ban változatlanul ügyvéd Szegeden, Kölcsey u. 4. sz. alatt és egyben városi közgyám. Tiszti főügyész. Felesége Gráber Berta volt, akitől talán Dezső nevű fia született. Ötvenöt évesen halt meg. 220, 271, 282.

Szemere Miklós (Kis-Azár, 1856. ápr. 21.—Bécs-1919. aug. 21.) atyja István Zemplén megye alispánja, anyja Törőss Mária. Szemerei nemes. Iskoláit Bécsben a Theresianumban végezte, majd Budapesten, Genfben, látogatott egyetemet, majd Kolozsvárott és Oxfordban. 1876-ban diákküldöttségi tag, amely Abdul Kerim pasához látogatott és díszkardot vitt neki. Diplomata Parisban, Szent-Pétervárott és Rómában. 1882-ben kir. kamarás (?). 1891-ben magyar kir. honvéd huszárezredes. Szegeden a kaszinópalota megnyitásán jelen van. Publicista, író. 1896-ban országgyűlési képviselőjelölt, de visszalépett. 1901-ben Tasnádon országgyűlési képviselő. 1905—1906-ig köbölkúti országgyűlési képviselő. Versenyistálló tulajdonos. Valószínű azonban, hogy Czímernél a Szemere Miklós név elírás helyette Szemere Pált kell érteni. 188.

Szemere Pál. Szemerei nemes. Atyja József vésztörvényszéki ülnök, anyja Máriássy Erzse. 1890. okt. 20-án vonult be az ezred és az ezredtörzzsel az új szegedi huszárlaktanyába. 1890— 1893-ig honvéd huszárezredes Szegeden. 1891. okt. 25-én jelen van a Szegedi Kaszinó megnyitó estélyen. 1891 áprilisától 1893 augusztusáig a szegedi huszárezred parancsnoka. Ezredes. 188.

Szendrey Jenő Pál (Szeged, 1888. jan. 9.— Szeged, 1926. nov. 12.) atyja Pál városi aljegyző, anyja László Etelka. Iskoláit Szegeden végezte és Kolozsvárott a Ferenc József Tudományegyetemre iratkozott be joghallgatónak. 1912-ben (?) szerez állam- és jogtudományi doktorátust. Szeged város szolgálatába állt és 1911-ben Szeged város polgármesteri hivatalának kiadója. II. osztályú jegyző. 1914— 1918-ig résztvesz a világháborúban és tartalékos főhadnagyként szerel le. Visszatér állásába és 1919-ben a Polgármesteri Hivatal vezetője. 1922 októberében városi tanácsnok lett. Az előljárósági ügyosztály vezetője. Szegeden Zrínyi u. 16. sz. alatt lakott. A harctéren szerzett betegsége következtében hunyt el. Özvegye 1942-ben még Szegeden lakik, Mikszáth Kálmán u. 26. sz. alatt. 1919. ápr. 17-én mint városi alkalmazott, többedmagával beválasztották a Szegedi Munkás Tanácsba. Első neje Voves Mária, kitől elvált. A második Bába Margit Mariann. 220.

Szendrey László Balázs (Szeged, 1891. febr. 3. — ?) atyja Pál, anyja László Etelka. Iskoláit Szegeden, gimnáziumot a piaristáknál végzett 1901—1904-ig. 1913-ban a Szegedi Csónakázó Egyletnek versenyző tagja volt. 1918-ban cs. kir. légjáró csapatbeli főhadnagy. Szegeden Boldogasszony sgt. 27. sz. alatt lakott. 1929-ben magyar kir. honvéd százados Szegeden. 1928-ban mint magyar kir. honvéd alezredes, vitézzé avatják. Vitézi székkapitány Szegeden. 1931-ben vitézi széktartó Csongrád megyében. Törzsszéktartó. Számos hadi és egyéb kitüntetés tulajdonosa. 1939-ben alezredes, Magyar Érdemkereszt tulajdonosa. Szegeden 1918. júl. 27-én kötött házasságot Dercsényi Piroska Lujza Annával.

Szendrey Pál (Szeged, 1853. szept. 17. — 1902. ?) atyja Pál, anyja Börcsök Anna volt. Iskoláit feltehetően Szegeden végezte és talán gimnáziumot a piaristáknál. 1883-ban Szeged város fogalmazója volt, 1884-ben aljegyzője. 1893—1900-ig a Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja és titkára. Városi jegyző. 1893—1902-ig városi jegyző. Szegeden 1883. március 26-án kötött házasságot László Etelkával. E házasságból Jenő Pál, és László Balázs gyermekei származtak. 268.

Szendrőy János (Szeged, 1834. május 16. — Szeged, 1898. márc. 24.) atyja Straubert János szabómester, anyja Öhler Terézia. Iskoláit Szegeden végezte. 1853 óta tanító Szegeden. 1868. óta a Reáltanodában. 1860-ban szegedi elemi népiskolai tanító, a Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja. 1862-ben családi nevét Szend-rőy-re változtatta. 1869-től szegedi reáliskolai tanár azzal, hogy a megfelelő képesítést utólag be kell szereznie. 1871—72-ben előadó a Csongrád megyei Tanító Egyesületben. 1868-tól a Csongrád megyei Tanító Egylet alelnöke. 1876. szept. 7-én elnököl az Alföldi Tanító Egyletben. 1871. szept. 2-án lemond ezen egyesület elnökségéről. 1873-tól a Szegedi Állami Főreáliskola tanára. A szegedi Árpád Szabadkőműves Páholy főmestere. Kétszer nősült. Első házasságát Szegeden Oracsek Mária Karolinával kötötte. Másodszor, az első feleségének az elhalálozása után, 1875. nov. 17-én Konrád Izabellával kötött házasságot. Első házasságából Ilona Adél, János Imre és Mária gyermekei származtak. 1895-ben nyugállományba került. 98.

Szent-Iványi Károly (Besztercebánya, 1802.—Budapest, 1877. jan. 28.) atyja László, anyja Szent-Iványi Mária. Magánnevelésben részesült, majd a pesti piarista gimnáziumban tanult. Jogot Sárospatakon hallgatott Kövynél. Családi birtokán tartózkodott és lakott Gö-mör megyében, 1824-ben tb. megyei jegyző, 1827-ben aljegyző, 1832-ben főjegyző Gömör megyében. 1836-ban putnoki járási főszolgabíró. 1839-től Gömör vármegye országgyűlési követe. 1847—48-ban ellenzéki követ 1848-ban Gömör vármegye főispánja, de pesti lakos. 1849-ben a Királyhágón túli országos biztos Csányi utódja. 1849 júniusában Szepes megyei miniszteri biztos. 1849 nyarán erdélyi kormánybiztos. 1866-ban jelen van Klauzál Gábor temetésén Szegeden. 1872-ben visszavonul a politikai élettől. 1865—72-ig az országgyűlés képviselőházának alelnöke volt. 135.

Szentkirályi Dezső (Kula, 1894. dec. 24 — Szeged, 1925. jún. 2.) atyja Kern Lajos ügyvéd és közjegyző volt. Anyja Günther Irma. Iskoláit Szegeden végezte 1904—1912-ig a piarista gimnáziumban. Majd a hadsereg kötelékébe lépett és 1917-ben mint Szeged, Polgár u. 29. sz. alatti lakos, cs. kir. főhadnagy volt. 1925-ben pilóta százados, nyugdíjban Szegeden. Ez időre esik családi nevének „Kern"-ről „Szent-királyi"-ra változtatása. 1925. jún. 2-án Boross József szegedi városi közkórházi főorvossal egyetemben repülőútra ment és lezuhant sétarepülés közben Algyőn, Szeged környékén. Szegeden 1917. ápr. 26-án kötött házasságot Prokisch Erzsébet Mária Katalinnal, akitől Frigyes fk származott. 241

Szentpéteri Jenő (?—Sándorfalva ?, 1936. ?) talán a királyhelmeczi előnevet viselő nemesi családból származott és atyja talán Sándor vagy Károly volt. 1927-től a Hármas Algyői Ármentesitő és Belvízszabályozó Társulat alelnöke Sándorfalván 1936-ig. Uradalmi jószágigazgató ugyanott a Pallavicini uradalomban. 1929-ben a Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja. 282.

Szenttamási Miklós (1868. — Szeged, 1949. júl. 23.) Iskoláit valószínűleg Szegeden végezte és az egyetem jogi karát feltehetően a budapesti tudományegyetemen látogatta 1890-ben Nagy-Szredistyei lakos. Abszolutóriumának megszerzése után joggyakorlatra ment és 1895. ikt. 26-án ügyvédi, bírói vizsgát tett. Ezt követően bírói pályára lépett. 1911-ben fehértemplomi kir. törvényszéki bíró 1914-ig és feltehetően az összeomlás után, Magyarország javára optálva kerülhetett Szegedre. 1924-ben a Szegedi kir. ítélőtábla bírája nyugállományban. 1924-ben felvételét kéri a Szegedi Ügyvédi Kamarába Szeged székhellyel és ügyvédi irodát nyit Szegeden. 1929-től 1945-ig a Szegedi-Belvárosi Kaszinó tagja. Irodája a Tanácsközt, útja 10. sz. alatt volt. 1948-ban Szeged, Tisza L. krt. 52. sz. alatt lakik. Felesége Duda Alma volt, akitől Anna leánya született. Atyja Bubenitzek Tamás, anyja pedig Szirni Jozefa. Családi nevét 1890-ben Szenttamási-ra változtatta. Meghalt 80 évesen. 282.

Szerdahelyi József (Hódmezővásárhely, 1802. márc. 9.—Pest, 1851. febr. 18.) atyja nemesi családból származó József hódmezővásárhelyi kovácsmester volt, anyja Blaskovics Terézia. Iskoláit Hódmezővásárhelyen, majd Nagyváradon végezte. Talán jogot is hallgatott, azután színészi pályára lépett Debrecenben. 1827-ben operatársulatot alapított Kolozsvárott és vándorútra ment társulatával, amely azonban megbukik. Pesten a Német Színházban helyezkedik el. 1829-ben Kassára megy és 1835-ig játszik. Fia Miskolcon született 1829-ben. 1835-ben Budán lép fel és előbb 1828-ban Nagyváradon. Színművész, operaénekes, zeneszerző. 1841-ben Szegeden szerepel. 1844-ben ismét fellép Szegeden és 1837-től kezdve a Nemzeti Színház tagja Pesten. Műfordító is volt. Valószínűleg Miskolcon kötött házasságot, amelyből Kálmán, Nelli, Erzsébet és több gyermeke származott. 452

Szerdahelyi Kálmán (Miskolc, 1829. febr. 16.—Nagybánya, 1872. nov. 14.) atyja József, színész volt. Iskoláit Kolozsvárott, Kassán és Pesten végezte, és 1844-ben Kolozsvárott színpadra lépett. 1848-ban beállt a honvédségbe és huszártiszt lett hadnagyi ranggal. Világos után Aradon beosztották kényszerbesorolással a császári osztrák hadseregbe, ahol 1852-ig szolgált. Ekkor elengedik Temesváron. Ezután Kolozsváron, Marosvásárhelyen, Brassón és Aradon játszik. 1854-ben a Pesti Nemzeti Színházhoz került. Színházi író, műfordító, szaklapszerkesztö. Többször lépett fel Szegeden is és ilyenkor a Szeged-Belvárosi Kaszinó vendége volt. Háromszor nősült. Első felesége Prielle Kornélia, akivel valószínűleg 1847 nyarán kötött házasságot. Tőle 1848-ban elvált, második házasságát Benke Jozefinnel kötötte 1857. júl. 12-én. Ő tőle is elvált és harmadszor első feleségét, Prielle Kornéliát vette el, Pesten, 1862-ben. Budapesten a Kerepesi-úti temetőben nyugszik. 24.

Szerencsy István (Kis-Szelmenc, 1793. dec. 26.— Pest, 1850. febr. 7.) anyja Czóbel Julianna volt. Szigethi nemes. Iskoláit Pesten végezte és ott hallgatott jogot a pesti egyetemen 1811—1813-ig (?). Az abszolutórium elnyerése után joggyakorlatra ment és azt befejezve, talán 1818-ban ügyvédi vizsgát tett Pesten. Ung megye szolgálatába lépett, ahol 1825—1827-ben megyei tb. főjegyző. Helytartótanácsi titkár. 1830-ban táblai ülnök. 1846-ban Széchenyi István ellenzője. 1847-ben főpohárnok, országgyűlési követ és az országgyűlés követi táblájának elnöke. Jogtudós. 1848-ban személynöki ítélő-mester. Arad főispánja, v. b. t. tanácsos. 1847-ben nyugalomba helyezték, kir. főpohárnok mesterré nevezték ki. Apponyi elbocsátotta. 1836-ban kir. kancelláriai tanácsos volt és Gömör megyébe küldetett vizsgálati kir. kormánybiztosként. Nős, házasságából Anna leánya származott. 209,212.

Szeszemszky Ilona (Szentandrás, 1859. márc. 24. — ?) Atyja József nagybérlő, uradalmi ellenőr, anyja Wimmer Antónia. Kitűnő nevelést kapott. 1874. ápr. 6-án zondorajátékával szerepelt Szegeden. 1876. február 26-án Szegeden megy férjhez Szabó Imre közjegyző segédhez, aki utóbb Kecskeméten 1911-ben kö7-jegyző volt. Házasságából Erzsébet Kornélia Ilona Antónia leánya született. 154.

Szeszemszky József (Miskolc, 1820. — Szeged, 1876. júl. 25.) annyit tudunk, hogy gyermekei Szegeden születtek 1846-tól kezdődőleg. 1860-ban kalocsai érseki nagybérlő. Algyőn 5000 holdon Lonovics László társbérlője. Arisztokratikus modorú négylovas hintón jár. A Szeged-Bei városi Kaszinó tagja. 1866-ban nyugalmazott kir. kincstári uradalmi ellenőr. 1876-ban magyar kir. katonai beszerző biztos. Felesége Wimmer Antónia volt, akitől Kornélia, Mária, Árpád, Hona, Béla, gyermekei születtek. Ötvenhat évesen halt meg. 91, 154.

Szigeti József (Veszprém, 1822. máj. 11.—Budapest, 1902. febr. 26.) atyja Tripammer jómódú polgár és kereskedő. Iskoláit Veszprémben és Budapesten végezte. A budapesti egyetemen jogot hallgatott és elsőéves jogászként lépett a színi pályára, otthagyva tanulmányait. 1841-ben változtatta meg a Tripammer családi nevet Szigetire. Engedélyezést nem találni. Jászberényben volt színész. 1844-ben a Nemzeti Színház tagja lett. A „Kaf-féquelle" törzsvendége. 1863. nov. 29-én Szegeden adták elő „Viola, az alföldi haramia" c. darabját. 1865-ben a színitanoda tanára volt, majd igazgatója. A Kisfaludy Társaság tagjává választotta. 1895-ben visszavonul a színpadtól. Ekkor már a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. Színi író és rendező. Mayer Ferdinánd szegedi vaskereskedőnek a „Fekete-ház"-ban vendége volt. Leánya Jolán. 121, 205.

Szigeti Sándor (Hódmezővásárhely, 1871. — Szeged, 1941. jan. 21.) atyja Singer Ármin hódmezővásárhelyi kereskedő volt, anyja Rei-singer Gizella. Iskoláit talán részben Hódmezővásárhelyen és részben Szegeden végezhette, majd pedig érettségi után a Kolozsvári Tudományegyetem jogi karára kérte a fölvételét, ahol abszolutóriumot nyert és 1902. május 31-én jogi doktorrá avatták. Ezt követően joggyakorlatra ment és 1904-ben ügyvédi vizsgát tett talán Budapesten. Ügyvédi gyakorlatát valószínűleg Hódmezővásárhelyen kezdte és ott 1916. feb. 17-én katonai szolgálatra vonult be, amelyből főhadnagyként szerelt le, az 5. honvéd gyalogezredben. 191 l-ben gyakorló ügyvéd Szegeden. Irodája a Takaréktár utcában volt. 1914-től a Szeged-Belvárosi Kaszinónak tagja. Felesége Weisz Veronika Erzsébet, gyermeke kicsi korában elhalt. Ő maga 69 évesen halt meg. 220.

Szigethy Vilmos (Gyorok, 1877. márc. 9. — Szeged, 1956. febr. 18.) atyja József gyokori községi jegyző volt, majd később Nagybecskereken megyei számvevő. Anyja Demkó Antónia. Iskoláit Nagybecskereken végezte. 1895-től újságíró. 1903-ban Szeged város levéltárosává nevezték ki. Ettől kezdve 1949-ig városi levéltáros, majd főlevéltáros lesz. Hírlapíróként is működött és volt rendőrségi riporter is. író, aki „Bob" álnéven is publikált. Szegednek eredeti és jellegzetes, ismert alakja volt. A Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja. A Szeged-Belvárosi -temetőben nyugszik. Sírján mindössze „Bob" fölírás szerepel. Kétszer kötött házasságot. Az első házassága Szegeden 1903. szept. 29-én jött létre Eisenstein Ilona Máriával, akitől később elvált. Második házasságát Szegeden, 1930. febr. 3-án kötötte Oxenfusz Ilonával, aki dr. Dettre Pál özvegye volt. Házasságából Vilma leánya született. Neve előtt megkülönböztetésül „Sz" jelzést használt. 1949-ben nyugdíjba vonult. 262/393, 282.

Szigethy Vilmos, nagyszigeti nemes. 1905-ben Szegeden kir. pénzügyigazgató. 1909-ben kir. tanácsos. 191 l-ben temesvári kir. pénzügyigazgató és az is maradt a háborúig. Feltehetően optálással került ezt követően a trianoni Magyarország területére és Szegeden 1929-ben már mint nyugalmazott pénzügyigazgató szerepe], nyugalmazott miniszteri tanácsosként aki könyvet adományozott a Szeged-Belvárosi Kaszinónak, amelynek tagja volt. 267, 282.

Szigligeti József Ede (Nagyvárad, 1814. márc. 8.— Budapest, 1878. jan. 19.) atyja Szatmári Elek Sándor nagyváradi ügyvéd és földbirtokos. Anyja Kelemen Katalin szerepi nemes. Iskoláit részben Nagyváradon, részben Temesváron járta. Orvosnak majd papnak készült, végül pedig tanfolyamra jelentkezett, hogy mérnökké képezze magát. Azonban 1834-ben Pesten a Várszínházban táncos és kardalosként lépett föl, majd ügyelő lett. Atyja kitagadja és ekkor veszi föl művésznévként a Szigligeti nevet, amelyet azután később 1870-ben névváltoztatás után rendes névként használ. Színpadi író, drámaköltő. 1837-ben a Pesti Magyar Színháznál van és 1848. márc. 18-án a Nemzeti Színházzal fellép Szegeden. Színész, rendező, titkár, dramaturg. 1867-ben A színiakadémia tanára lesz és előadják az „Üldözött honvéd" c. darabját. 1868-ban Szegeden ad elő. Már 1872-ben a Ferenc József Rend lovagja lett. 1878-ban emléktábláját helyeznek el színháza falán. A Szigligeti Társaság nevét hirdeti Nagyváradon. író, irodalmi hagyatéka van. Bronz mellszobra áll Nagyváradon. 1868. január 8-án Perczel Mór látogatásakor, annak tiszteletére a szegedi színházban előadják az „Üldözött honvéd" című darabját. Felesége Sperling Franciska volt, akitől Mária, Anna, Jolán, Aranka, József, Franciska, Ferenc és Mór gyermekei származtak. 142, 198.

Szikszay Lajos (Sámson, 1825. nov. 25.—Zilah, 1897. aug. 31.) nemesi származású családból való. Iskoláit valószínűleg szülőhelyéhez közel végezte és érettségi vizsga letétele után joghallgató lett Nagyszebenben, majd Kolozsvárott 1844-től 1846-ig. Utána joggyakorlatra ment és annak letöltése után ügyvédi vizsgát tett és gyakorló ügyvédként kezdte a pályáját. 1848 júliusától honvéd, önkéntes a 3-as honvédzászlóaljban, majd őrmester lesz. 1848. nov. 28-án hadnagy a 30. zászlóaljba. Ő azonban marad a 3. zászlóalj keretében, ahol 1849-ben százados lett. 1848. dec. 12-én a 3. zászlóaljban kapja meg a III. osztályú Katonai Érdemrendet. 1849 vége felé kényszer-besorolása a császári hadseregbe, ahol az 54-es morva ezredbe osztják be. 1861-ben diósi járási szolgabíró. 1878. máj. 30-án résztvesz a 3. zászlóalj 30 éves jubileumának megünneplésén Szegeden. E találkozón készült fényképe (a szegedi Móra Ferenc Múzeumban). 1875-ben országgyűlési képviselő Zilahon. 1883-ban zilahi alispán. Jegyzetei maradtak fenn a szabadságharcról. 1896-ban kir. tanácsosi rangra emelik. Zilahon van eltemetve. 157.

Szilágyi Lilla (Kolozsvár, 1833. máj. 25.—Graz, 1909 dec. 13.) atyja Pál, színész szilágysomlyói és horogszegi, nemes. Anyja Bereczky Julianna. Iskoláit feltehetően Kolozsvárott végezte. 1840-ben a Nemzeti Színházban játszik gyermekszerepekben. 1854—1855-ben, Latabár alatt Szegeden játszott. 1859-ben megválik a színpadtól. Később német színpadokon Berlinben Breslauban, Hamburgban, Weimarban, Meiningenben, Bécsben, Rigában, Amsterdamban lép fel vendégjátékban. Budapesten lakott és ott volt nyaralója. 1848. nov. 9-én köt házasságot Benyovszky Gyula ügyvéddel. 79.

Szilber Antal 1. Bérczy Antal. 23, 26, 54—55 23, 26, 54—55, 126, 213.

Szilber Benő 1. Bérczy Benő. 116.

Szilber család A család a nevét eredetileg nem „Sz"-vel, hanem „S"-sel, „Silber"-nek írta. Egyes tagjai az eddigi adatok szerint a németországi Oberfranken tartományból vándoroltak be Magyarországra. Itt a családnevüket később magvaros formában „Sz"-vel „Szilber"-nek írták. Úgy tűnik, hogy a családnak egyszerre és egymás után is több tagja letelepedett Szegeden. A 19. század elején a család egyik tagja, családi nevét Bércsy-re változtatta, megalapítva a családnak a Bérczy nevű ágát. 296/366.

Sziber Dezső József János (Szeged, 1874. ápr. 12. — Szeged, 1932. máj. 3.) atyja Ignác sóhivatali mázsamester volt, anyja Mercz Ágnes. Iskoláit Szegeden végezte. 1884—1885-ben a piarista gimnázium első osztályát járta. Iskolai végeztével a Szeged-Csongrádi Takarékpénztárnál gyakornokként, majd könyvvezetőként helyezkedett el. 1893-ban kilépett ezen állásából, de újból munkába állt ott később. 1911-ben ugyanezen munkahelyen helyettes főkönyvelő és kir. törvényszéki könyvszakértő. Szegeden Kossuth u. 21. sz. alatti lakos. 1922-ben Szentgyörgy u. 18. sz. alatti lakos és a Szeged-Csongrádi Takarékpénztárnak egyik igazgatója. 1930-ban már nyugállományban van és halálakor egyedül él. A Szeged-Bei városi Kaszinónak tagja volt. Kétszer kötött házasságot. Első házasságában neje Kövessy Mária Emília Jozefa volt, akitől 1921 körül elvált. Másodszor lépett házasságra Szegeden 1922. júl. 9-én Hegedűs Erzsébettel, tőle is elvált. Az első házasságából Ágnes, Dezső Hugó, és Róza gyermekei származtak. 282.

Szilber Ferenc (Szeged, 1823. nov. 28. — Szeged, 1860. jún. 6.) atyja Bérczy Benjámin, anyja Lacher Franciska. 1833—40-ig a piarista gimnáziumot járta Szegeden. Ekkor a budapesti egyetemre ment joghallgatónak és az abszolutórium megszerzése után joggyakorlatba kezdett. Ennek befejezésével ügyvédi vizsgát tett és ennek birtokában Szegeden kérte diplomájának kihirdetését. 1848-ban hadnagy a szegedi Földvári-zászlóajban és résztvesz a szenttamási ütközetben. Itt kitünteti magát. 1856-ban díjtalan tanácsnok Szeged városánál. Nőtlen maradt. 41, 71.

Szilber Franciska (Szeged, 1797. ápr. 15. — Szeged, 1872. dec. 11.) atyja János polgármester és országgyűlési követ, anyja Koller Krisztina. Gondos familiáris nevelésben részesült. Férje megyei szolgabíró volt a Tiszán inneni járásban. Ezt megelőzően megyei esküdt, 1809-ben insurgens lovas nemességi kapitány. 1816-ban Csongrád megye főbiztosa és 1827-ben Csongrád megyei táblabíró. 1813 körül kötött házasságot csalticzi és váli Vály Andrással, amely házasságból Kunigunda, Franciska, Terézia Gabriella, Benedek Bernát László, Krisztina Terízia, Krisztina Apollónia, és Irma gyermekei származtak. 247/5/A.

Szilber Ignác (Szeged, 1785. szept. 12. — Szeged, 1852. okt. 20.) atyja János polgár mester és országgyűlési követ. Anyja Koller Krisztina. Iskoláit Szegeden végezte, gimnáziumot a piaristáknál. 1809. márc. 27-én, József nádor látogatásakor lovas polgárőr kapitányként vesz részt a fogadásán. Ekkor kiadó hivatali írnok, expeditor. Már 1805-ben a polgárőrség főhadnagya volt. 1828-ban a Szeged-Belvárosi Kaszinó alakulásától tagja. Városi polgár. Kétszer kötött házasságot. Első felesége Héfele Éva, a második Kiss Terézia volt, akivel Szegeden 1827. nov. 29-én kötött házasságot. Ekkor a városnál levéltárosi állást töltött be. Első házasságából Anna, majd ismét Anna, végül Borbála, a második házasságából pedig Jozefa, Ignácz és Cecília gyermekei származtak. 26, 261, 266.

Szilber Ignácné Í.Kiss Terézia 261/366.

Szilber János (Szeged, 1758. —Szeged, 1831. máj. 23.) atyja János (Iván)háztulajdonos és választott polgár, anyja Szantházi Cecília. Iskoláit Szegeden, gimnáziumot a piaristáknál végezte valószínű, hogy ezt követően jogot végzett Budapesten, Szeged város polgára lett. 1775-ben Felsővároson telektulajdonos. 1783-ban tanácsbéli kiküldött. 1775-ben felsővárosi malomtulajdonos. 1792-ben városi tanácsnok. 1797—99-ig polgármester. Jómódban élt, vagyonnal rendelkezett 1802-ben ismét országgyűlési követ és tanácsnok Szegeden. 1831-ben már nyugállományú városi tanácsnok. 1811— 12-ben ugyancsak országgyűlési követ volt. 1783. körül kötött házasságot Koller Krisztinával, mely házasságából Lajos Anral, Ignác, Mária Petrova, Anna, István Illés, Franciska, Jozefa, Benő, Cecília Terézia, László, és Emília nevezetű gyermekei származtak. Hetven három évesen halt meg. 7.

Szilber József (Stéged, 1765. — Szeged, 1837. ápr. 19.) atyja József háztulajdonos és kül-tanácsi tag. Anyja Szantházi Cecília. Iskoláit Szegeden végezte. 1822-ben városi főkamarás. 1827-től városi polgármester. Neve szerepel az új rókusi templomi harangon is. Kormányos Borbálával kötött házasságot, amely házasságából Antal és Rozália gyermekei származtak. Hetvenkét évesen halt meg. 23.

Szilber Jozefa Mária Anna (Szeged, 1840. szept. 6. — Szeged, 1914. dec. 9.) atyja Ignác levéltáros, anyja Kiss Terézia volt. Főbíró leánya. Gondos nevelésben részesült. Korán, 1864. nov. 24-én kötött házasságot dr. Magyar János ügyvéddel, amely házasságból Endre, János, Imre és Ilona leánya születtek. A Szeged-Csongrádi Takarékpénztár részvényese volt. 201/366.

Szilber Lajos (Szeged, 1828. aug. 5. — Szeged, 1864. júl. 12.) atyja Bérczy Benjámin, városi aljegyző, kórodai felügyelő, anyja Lacher Franciska. Iskoláit Szegeden végezte és 1839—46-ig a piarista gimnázium tanulója volt. A pesti egyetemen jogot végzett és ügyvédi képesítést szerzett. 1845-ben bevetették Szeged város polgárainak sorába. Atyja névváltoztatásakor már nagykorú volt, az reá nem terjedt ki, de ő és leszármazottjai e néven szerepeltek. 1848-ban tagja volt a Földvári zászlóajnak és résztvett a szenttamási ütközetben 1858-ban caes. reg. offic. iuridicus. Halála előtt közvetlenül Szegeden magánzóként élt. Bizonyára azonos azzal a Lajossal, aki násznagyként szerepel 1860. máj. 6-án Virányi Frigyes és Tari Anna esküvőjén és aki az anyakönyvben fiskálisként van feltüntetve. Feleségével Kátai Juliannával 1855. jún. 28-án kötött házasságot és e házasságból Lajos (1856), Lajos (1858), Ilona (1860), és Béla (1862) gyermekei származtak. 71.

Színházi'' Mihály (Miska) Ragadványnév. A szegedi színház kellékese volt. Jómódú ember, aki minden pénzét a színházra költötte. Egy alkalommal a színi hatás elősegítése érdekében egy nádkunyhót petróüeummal öntött le és gyújtott föl, s majdnem tűzvész okozója lett 1863-ban. Czímer idézi, családi nevét nem említi. 121.

Szirányi Béla (Csetnek, 1872. jún. 20. — Szeged, 1943 ?) atyja Ernő, mérnök ötömösi nemes. Anyja Czibur Emma. Gimnáziumot a premontreieknél végezte Rosznyón és itt tett érettségi vizsgálatot 1890-ben. Ezt követően a József nádor Műegyetemre ment, ahol 1895-ben mérnöki diplomát szerzett. 1911-ben Komáromban a magyar kir. Folyammérnöki Hivatalnál mérnök, 1914-ben újvidéki hadi-kikötő építő és fenntartó. 1929-ben Szegeden oki. mérnök, a Szeged-Belvárosi Kaszinó és Szeged város Törvényhatósági Bizottságának tagja. 1931-ben a szegedi magyar kir. Folyammérnöki Hivatalban miniszteri osztálytanácsos és a hivatal főnöke. 1935-ben vonult nyugalomba. 1937-ben a Magyar Mérnökök és Építészek Nemzeti Szövetsége szegedi fiókjának elnöke és Szegeden báró Jósika u. 34. sz. alatti lakos. 1942-ben Kálvária u. 14. sz. alatti lakik. Házasságot kötött Koncz Erzsébettel, akitől három fia és egy leánya származott. Fia Lajos kir. ügyész, Béla pedig folyammérnök. 272, 282.

Szitányi Bernát (Pest, 1816.—Bécs, 1889. jan. 6.) atyja Ulmann Mór bankár és vállalkozó. Anyja Herschel Veronika. Iskoláit Egerben végezte. 1825-ben nemesi rangra emelték és 1826-ban engedélyezték a Szitányi előnév viselését. 1837-ben ügyvédi oklevelet szerzett Pesten. 1838-ban Hont megye jegyzője, 1839. V. 7-től szolgabírája. 1842. V. 13-tól főszolgabirája. 1845. ápr. 24-én visszavonul a politikai élettől, palásti birtokán gazdálkodik. 1847-ben alispánjelölt. 1849-ben Hont megye alispánja, és Világos után emigrál Törökországba Viddin-be, Konstantinápolyba, Párizsba. Vagyonát elkobozzák, de később visszaadják. 1861-ben vágbesztercei ker. országgyűlési képviselő. 1866-ban megjelenik Klauzál Gábor temetésén Szegeden és meglátogatja Répássy Mihály honvédtábornok sírját is. 1867-ben névváltoztatása Szitányira. 1867-ben Aranysarkantyús vitézzé avatják. 1867-ben alapítványokat tesz. A szitányi előnevet a Bihar megyei Szitány községben fekvő birtokai után kapta. 135.

Szivessy József (Szeged, 1827. — Szeged, 1876. jan. 20.) atyja Herz Gáspár, szegedi kereskedő anyja Szilberer Hendl. Atyja kérte 1845-ben névváltoztatását és az terjedt ki reá is. Czímer korábbi nevét tévesen Siebenlist-ként jelöli meg. Iskoláit bizonyára Szegeden végezte és 1845. okt. 1-én a Szeged-Csongrádi Takarékpénztár könyvvezetője lett. 1845-ben háztulajdonos a Feketesas utcában, és a Szeged-Csongrádi Takarékpénztár részvényese. 1846-ban alapítótagja lett a Szegedi Kisdedóvó és Jótékony Nőegyletnek. 1859-ben belép az újjászervezett Szeged-Belvárosi Kaszinóba. Egyben a Szeged-Csongrádi Takarékpénztár pénztárnoka. 1860-ban a Belvárosi Kaszinó Színházi Választmányának tagja. 1864-ben a kaszinó választmányi póttagja. 1865-ben Szeged-Csongrádi Takarékpénztár irodaigazgatója, és a Zsidó Elemi Iskola felügyelőbizottsági elnöke. 1876-ban a Szeged-Csongrádi Takarékpénztár igazgatója. Feleségével együtt alapítványokat tett. Nejei Gottlieb Teréz majd, Schul-hof Sarolta. Öngyilkos lett a Takarékpénztárban. 91,100,110.

Szivessy Lehel (Szeged, 1883. aug. 10. — Auschwitz 1944-ben) apja László szegedi ügyvéd, anyja Prosznitz Julianna volt. Iskoláit Szegeden, a piarista gimnáziumban végezte ahol 1901. aug. 10-én szerzett érettségi bizonyítványt. Ezt követően a kolozsvári egyetemen jogot hallgatott és 1905. nov. 29-én tette le első jogtudományi szigorlatát. Majd joggyakorlatra ment. 1906. nov. 3-án megszerezte az egyetemen a jogi doktorátust. 1911-ben Szegeden ügyvédi gyakorlatot kezdett. Cse-konics u. 4. sz. alatt tartott fenn irodát. 1914. júl. 27-én bevonul katonának hadnagyként, 1915. jan. 5-én főhadnagy a 46-os gyalogezredben. 1917. máj. 31-én katolizált. 1931. jan. 24-én kormányfőtanácsosi kinevezése alkalmából díszvacsorát rendeznek tiszteletére. 1936. ápr. 12-én Szabadtéri játékok címen ír a Délmagyarország napilapban, Szent Kereszt Egyesület elnöke. 1944-ben gettózás alá esik és deportálják. 1903—1904-ig önkéntes évét is a 46. gyalogezredben töltötte le. A világháborúban 37 hónapig frontszolgálatot teljesített. Századparancsnok volt és számos kitüntetés tulajdonosa. 1918-ban szerelt le, tért vissza Szegedre és folytatta ügyvédi gyakorlatát. Kétszer kötött házasságot. Első neje Perelis Ilona volt. Második felesége pedig Braun Mária akivel 1931. aug. 19-én kötött házasságot. Házasságából Klára és Ilona Aliz Mária gyermekei származtak. Deportálásban halt el. 282.

Szívós András (1815. ?—?) nemesi családból származott. Atyja Pál Gömör megyei nemes tiszttartó volt Krassó megyében. Ő maga Szegedre került a szabadságharc során. Ezt megelőzően 1835-től 1845-ig a cs. kir. 62-es gyalogezred közlegénye, majd altisztje volt. 1845. Kölniken népjegyző. 1848-ban Lúgosra kerül mint önkéntes nemzetőr, ahol főhadnagyként résztvett a Bánság védelmében. 1849. januárjában honvéd a 3. zászlóaljban. 1849-ben százados és a szolnoki csatában kitünteti magát. A II. hadtest 3. zászlóalj 5. szakaszának a parancsnoka lett. 1850 után gazdatiszt volt és 1867—68-ig Krassó megyében a Honvéd Egylet tagja. Megyei al-számvevő. 1878. máj. 30-án a 3. honvédzászlóalj jubileumi találkozóján résztvett Szegeden és ekkor készült róla fényképe, mely a szegedi Móra Ferenc Múzeum tulajdonában van. 157

Szlávik Péter (Billéd,1884. márc. 26. — Szeged, 1947. júl. 26.) atyja Péter, anyja Stei-ner Éva volt. Iskoláit Szegeden járta, gimnáziumot a piaristáknál 1895—1904-ig és 1904-ben itt tett éretségi vizsgálatot. Ezt követőena budapesti egyetemre ment, ahol 1909-ben orvosdoktori oklevelet szerzett. Diplomájának elnyerése után a betegségbiztosításban helyezkedett el Szegeden. 1927-től kezdődően az Országos Társadalombiztosító Intézet Szegedi Pénztárának volt főorvosa és Szegeden Margit u. 4. sz. alatt lakott. Később a Szentháromság u. (mai Hunyadi János sgt.) 2. sz. alá költözött. 1930-ban a Polgár u. 1. sz. alatt és 1942-ben Bocskay u. 11. sz. alatt lakott. A Szeged-Bel-városi Kaszinónak tagja volt. 1914—1918-ig a világháborúban katonai szolgálatot teljesített és kitüntetésekben részesült. Háromszor nősült. Első feleségétől elválva, Szegeden 1930. júl. 1-én kötött házasságot Jordán Izabellával, kinek elhalálozása után Sebők Margitot vette feleségül. Házasságaiból gyermekek nem származtak. 282.

Szlovák István Ervin (Mezőtúr, 1883. okt. 18 — 1935. ?). Iskoláit Szarvason végezte 1893—1901-ig, majd ezt követően a budapesti József Nádor Műegyetemre ment, ahol 1902— 1906-ig volt hallgató. 1906-ban mérnöki diplomát szerzett Budapesten. A vízvédelemben helyezkedett el és Békésen, Aradon, majd Torontál megyében vizimérnökként működött Temesvár székhellyel. 1914—1918-ig katonai szolgálatot teljesített mint tűzérfőhadnagy és több kitüntetéssel szerelt le. 1925-től kezdődően a Felsőtorontáli Ármentesítő Társulat igazgató főmérnöke volt és Szegeden Berlin krt. 28. sz. alatt lakott. 1918—19-ig a Temes-Bega-völgyi Vízszabályozó Társulatának dolgozott éa onnan került Szegedre. A Szeged-Belvárosi Kaszinó és több társadalmi egyesületének volt tagja. Kétszer nősült. Első fele sége Klinda Edita Sarolta Gizella volt, akivel valószínűleg Temesvárott kötött házasságot. Elözvegyülése után 1928. aug. 4-én Szegeden Karácsonyi Máriával lépett második házasságra. Az első házasságból Edit Sarolta leánya született. 282.

Szlovenics család A Felvidékről származott Csongrád megyébe és ezen családnak egyik ágából származott ama nemes Szlovenics Mihály, aki valószínűleg Szegeden 1730 körül halt meg és 1727-ben Szeged város első tiszti ügyésze volt. 1728 júliusában a szegedi boszorkányper ügyésze. 1728. jún. 14-én újraválasztják a tisztújításon. 1754-ben a Pest megyei Izsák községben földbirtokos. 6.

Szluha Ádám (Szeged 1755. ? — Szeged, 1825. aug. 24.) atyja István mészárosmester volt, verbói nemes. Iskoláit feltehetően Szegeden végezte, majd a pesti tudományegyetem hallgatója lett és annak jogi karán abszolutóriumot szerezve, kezdhette meg gyakorlatát Szegeden. 1790. ápr. 20-án Csongrád megye alügyésze volt, majd Szegedre jövet, itt 1803-ban városi tanácsnokká választották. 1813-ban helyettes polgármester. 1808—1810-ig városi hitközségi biztos. 1817—19-ig Szeged főbírája. 1820-tól szegedi nemzeti iskolák igazgatója, publicista. 1818-ban Szeged város bírája és Csongrád megye táblabírája. Rheingruber Katalin volt a felesége, akitől Ferenc, Mihály, István, Gáspár, Katalin, János és Ádám gyermekei származtak. 12.

Szluha Ádám (Szeged, 1819.—Szeged, 1867. febr. 15.) atyja Ádám városi helyettes polgármester verbói nemes, anyja Rheingruber Katalin. Iskoláit Szegeden végezte, a középiskolát 1828—1836-ig a piaristáknál. 1848-ban nemzetőr hadnagy a Szeged-rókusi I. nemzetőr gyalogszázad tisztje. Ugyanakkor Szeged város írnoka és az is marad élete végéig. 1867-ben Szeged-Rókuson 757. sz. alatt lakik. Feleségével Szeged-Rókuson kötött házasságot, akit Vígh Teréziának hívtak. E házasságból Mária, József, Etelka, Antal gyermekei származtak. Szeged város bevett polgára volt. 66.

Szluha Ágoston (Szeged, 1842. szept. 22.— Szeged, 1890. jan. 9.) atyja Gáspár ügyvéd és városi tanácsnok volt verbói nemes. Anyja Mészáros Eleonóra. Iskoláit Szegeden, gimnáziumot a piaristáknál végzett 1851—-1859-ig és ezen utóbbi esztendőben tett ott érettségi vizsgálatot. Ezt követően a pesti egyetem jogi karán folytatta tanulmányait és az abszolutórium megszerzése után joggyakorlatra ment, majd pedig 1870. júl. 25-én Pesten ügyvédi vizsgát tett. Diplomáját Szegeden mutatta be és Szegeden nyitott ügyvédi irodát. Közben 1865-ben mint joggyakornok, országgyűlési kiskövet volt. 1867-ben a Szeged-Belvárosi Kaszinó Ifjúsági körének tagja, 1869-ben annak elnöke és a vívóiskola vezetője. 1872-ben megválasztották Szeged város tanácsnokává. 1885-ben pedig városi főkapitánnyá. Kétszer kötött házasságot. Első házasságában felesége Kovács Anna, majd annak elhalálozása után házasságot kötött Pataky Mária Irmával. Házasságából Margit, Ágoston, Imre Zoltán és Sarolta gyermekei származtak. 101,104, 117, 1212, 1322, 139, 140(, 141, 150, 152, 152, 153, 185, 198, 200, 201, 264, 294.

Szluha család. Mátraszöllősi földesúr volt 1700-ban. 1741-ben báró Szluha volt földbirtokos Nógrád megyében. Salgótarjáni földbirtokos volt báró Szluha Ferenc. A családnak még számos más tagja is viselt közhivatalt. A Nyitra megyei Verbó községből származtak, ahonnan a család nemesi előnevét nyerte. Az itt említett Szluha családtagok eme Szluha családnak Csongrád megyébe leszármazott tagjaiból adódtak. 247/5/A, 296/366.

Szluha Gáspár (Szeged,,1811. dec. 7.—Szeged, 1878. máj. 17.) atyja Ádám városi tanácsnok, anyja Rheingruber Katalin. Iskoláit Szegeden végezte, gimnáziumot a piaristáknál járta. 1827—1828-as tanévben a piarista gimnázium második filozófiai évfolyamának hallgatója. Ezt követően a pesti tudományegyetem jogi karára iratkozott be és az abszolutórium megszerzése után joggyakorlatot kezdett 1832—35-ig folytatva azt. 1836-ban Pesten ügyvédi diplomát szerez és azt Szegeden hirdetteti ki. Ettől kezdve Szegeden gyakorló „királyi" ügyvéd. 1840-ben megyei táblabíró 1866 májusában kinevezik Zombori János helyébe törvényszéki tanácsosként. 1851-ben átmenetileg Csongrád megyei szegedi járási járásbíró. 1849. aug. 5-én városi főbíró. 1867. május 5-én megválasztják 3. városi aljegyzővé. 1872. jan. 8-én „érdemes" városi tanácsnok, Házasságot kötött Szép Teréziával még jurátus korában, de hamar elözvegyülve újabb házasságra lépett Mészáros Eleonórával Szegeden 1839. szept. 28-án. Házasságából Antal, Ida, Ida Erzsébet, Ágoston, Eleonóra, Ferenc gyermekei származtak. 12, 55, 73, 81, 110, 200.

Szluha Gusztáv 1. Szluha Ágoston 101, 107, 121, 185, 198, 201.

Szmit Imre. Elírás Czímernél. Lásd helyesen Schmidt Imre 132.

Szmollény Nándor (1860. jan. 22. Szeged-Szeged, 1915. júl. 7.) atyja Nándor asztalosmester, anyja Fürdők Róza. Iskoláit a szegedi főreáliskolában végezte 1870-től és ezt követően a pesti műegyetemen tanult tovább, majd a Tudományegyetemet látogatta. Polgári iskolai tanári oklevelet szerzett. 1881-ben a soproni Csőnes-féle intézet tanára lett, majd 1882-ben Szegedre került a II. kerületi Állami Polgári Felsőiskola tanárának. 1896—1897-ig Szegeden a Hl. ker. Állami Polgári Felsőiskola tanárának. 1896—1897-ig Szegeden a Hl. ker. Állami Polgári Felsőiskola valamint az áll. Felsőkereskedelmi iskola tanára és a Szegedi Kereskedelmi és Iparkamara levelező tagja. 1889-ben polgári iskolai tanár Szegeden. író, történész, helytörténész. 1897—98-ig színházi páholybérlő. 1909-ben Szűcs u. 9. sz. 1911-ben pedig Bocskai u. 1. sz. alatt lakott. Vészits Ilona volt a neje, kitől János László és Ilona Janka Róza gyermekei származtak. 248/27, 248/31, 248/32, 249/49, 249/52, 250/66, 250/69, 251/102, 251/102, 252/107, 252/111.

Szobonya Miklós (Bezet, 1876. febr. 17.— Szeged, 1952. dec. 31.) atyja József földbirtokos igazságügy miniszteri előadó, anyja Makai Julianna. Iskoláit talán Szegeden végezte. Érettségi után a kolozsvári tudományegyetem jogi fakultásán tanult jogot és az abszolutórium után, az igazságszolgáltatás keretében helyezkedett el. 1911-ben a Makói kir. Járásbíróságon albíró. 1914-ben makói járásbíró. Szegedre kerül és 1923-ban Szegeden saját házában lakik Szentháromság u. 19. sz. alatt és később szegedi járásbíró. 1937-ben a Szegedi Járásbíróság alelnöke és ezen állásából megy nyugalomba. Szegeden 1906. dec. 26-án kötött házasságot Erőskövy Ilka Róza Jozefával, amely házasságból Ilona, Miklós és Anna gyermekei származtak. Valószínűleg erdélyi származású volt. 282.

Szojka Gusztáv (Szécsény, 1835.—Szeged, 1887. aug. 15.) atyja Sámuel ügyvéd, valószínűleg schleideni nemes. Anyja Massa Franciska. Iskoláit talán Szegeden végezte, majd egyetemre ment Pesten és mérnöki tanfolyamot végzett. Ezt követően 1861 szeptemberében már Szegeden találjuk mint mérnököt. 1872-ben Tisza-szabályozási mérnök Szegeden. 1878-ban háza áll Felsővároson a Dugonics és az Árvíz utcában. 1881. máj. 27-től 1886. febr. 28-ig a Szegedi kir. Folyammérnöki Hivatal főnöke. 1861. szept. 15-én kötött házasságot Bánhidy Terézzel. E házasságból Gizella, Teréz, Kálmán, Gizella, Izabella gyermekei származtak. 214.

Szojka Kálmán (Szeged, 1864. márc. 12.—Szeged, 1946. febr. 18.) atyja Gusztáv schleideni nemes (?). Iskoláit Szegeden végezte, gimnáziumot a szegedi piaristáknál. Ezt követően a műegyetemre ment, majd pedig Budapesten a Tudományegyetemen jogot tanult. Tanulmányainak befejezése után közigazgatási pályán helyezkedett el. 1889-ben Csongrád megye közigazgatási gyakornoka. 1891-ben Csanád megye jegyzője. 1892-ben megyei központi szolgabíró. 1895-ben ugyanezen a helyen találjuk 1907-ben nyugállományba vonult. Ez évben a választáson nem sikerült elegendő szavazatot kapnia. 1910-ben a nagylaki kerület országgyűlési képviselőjévé választotta és az is maradt 1918-ig. Csongrád megyének törvényhatósági bizottsági örökös tagja volt. Felsőházi póttag. 1926-ban az Arad—Csanád megyei adófölszó-lamlási bizottság póttagja. 1930-ban magyar kir. kormányfőtanácsos. 1937-ben Szegeden Rudolf-tér 14. sz. alatt lakik. A Szeged-Belvárosi Kaszinónak tagja volt. Felesége BánfTy Ilona, akitől talán Kálmán nevű fia származott. 286.

Szolcsányi István (Szeged, 1891.—Szeged, 1964.) középiskolái elvégzése után a Budapesti József Műegyetem építészmérnöki szakára kérte felvételét és ott 1926-ban diplomáját szerzi meg. 1921-ben Szegeden, Béke u. 18. sz. alatt lakik. 1929-ben műépítész Szegeden. A Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja. 1942-ben Madách u. 8. sz. alatti lakos. 282.

Szolnoki Irma Julianna (Kiskunfélegyháza, 1858.—?) algyői illetőségű szülőktől származott. Sándorfalván 1887. jan. 23-án kötött házasságot Ludvigh Jánossal, aki az algyői uradalom inspektorának egyik fia volt. Nevezett fiait nem taníttatta azért, hogy ne legyenek kénytelenek német nyelvet tanulni. így nagyobb részük képesítés nélkül maradt. 1892-ben férje a Szeged-Belvárosi Kaszinó altisztje és Szeged, Deák F. u. 7. sz. alatt laktak. 1906-ban férjével együtt bérlője a Szeged-Belvárosi Kaszinó helyiségeinek és abban vendéglőt tart fenn, de hamarosan belebukik. Házasságából Ilona Margit és László gyermekei származtak. 189.

Szögedi András Endre (Szeged, 1847. nov. 3.—Szeged, 1903. júl. 21.) atyja Róth családi néven szerepelt. Iskoláit Szegeden járta, középiskoláit a piaristáknál kezdte, de később kilépett. Zenét tanult. A budapesti egyetemen egy ideig joghallgató volt, majd a Nemzeti Zenede hallgatója. A színház keretében helyezkedett el. 1884-ben Szeged város zeneiskolájának vezetője majd igazgatója. Ezt megelőzően a szegedi főreáliskola énektanára. Ugyancsak éneket tanított a szegedi polgári iskolában is és 1879—1895-ig a piarista gimnáziumnak is énektanára volt. 1872-ben megalakítja a Szegedi Dalárdát és ennek karnagya lesz. Már 1867-ben hangversenyt ad a Szeged Belvárosi Kaszinóban. Dankó Pista nótáinak előadója volt. Nevét 1881-ben változtatta Szö-gedi-re. Házasságot kötött Rainer Annával. 146, 154, 167.

Szöllősy Ernő (?—Szeged, 1934. ?) iskoláit hol járta nem ismert. Egyetemet talán Budapesten végzett, ahol jogi doktorátust is szerzett. Majd tanulmányainak befejezése után az igazságszolgáltatás keretében helyezkedett el. 1911-ben titeli kir. járásbírósági albíró. 1914-től kir. járásbíró a szegedi járásbíróságon és berendelt kir. ítélőtáblai tanácsjegyző. Később a szegedi kir. törvényszéknek lett bírája. 1932-ben a második fizetési csoport címével és jellegével tüntették ki. A Magyar kir. Honvédség tűzérszázadosa a világháború alatt. A Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja. 1942-ben már csak özvegye Mária él Szegeden, Szt. háromság u. 14., majd Béke u. 1. sz. alatt. Háza áll a szegedi Liliom utcában, melyet a kapu felett a családi címer díszített. 220, 282.

Szőnyi János (Kisjécsa, 1807.—Szeged, 1878. szept. 24.) 1848/9-ben Szegeden templomi karmester. Az osztrákok bevonulása után állásából elbocsátják. 1857-ben zenemester. 1861-ben városi hangászmester. 1864. szept. 10-én a Szeged-Belvárosi Kaszinó színpadán lép fel Zárka völgyi tánctanár megsegítése érdekében. Ez időben tagja volt a Szeged-Belvárosi Kaszinó műkedvelő színjátszó csoportjának. Később Szegeden énekmester, zenemester. 1862-ben kérte Weber családi nevének Szőnyire való változtatását. 1878-ban már nyugalmazott zenetanár Szegeden. Háza állott a Belvárosban, amely az árvíz után is megmaradt. Akkoriban Szeged Palánk 261. sz. alatt lakott. Szegeden 1847 táján kötött házasságot Hopf Máriával, amely házasságból Ida, Károly, János, Lajos gyermekei származtak. Hetvenegy évesen halt meg. 122.

Szremacz János (Szeged, 1827.—-Szeged, 1899. ápr. 6.) atyja Szremacz Román városi polgár volt, anyja nevét nem ismerjük. Iskoláit Szegeden járta, gimnáziumot a piaristáknál 1836—1844-ig és ezt követően pestre egyetemre ment, ahol bölcseletet hallgatott, majd jogot. Abszolutóriuma megszerzése után joggyakorlatra ment és ezt követően ügyvédi vizsgát tett 1861. szept. 14-én. Diplomáját Szegeden hirdettette ki és ügyvédi gyakorlatot kezdett a városban. 1846—1853-ig Szeged város aljegyzője. 1847—48-ban országgyűlési kiskövet. „Deputátus adjunktus". 1853. jan. 13-tól Szeged város főjegyzője. Ezt megelőzően, 1849. év végén Haynau Rögtönítélő Törvényszékénekjegyzője volt. Később jogi doktorátust szerzett. 1856. máj. 23-tól Szeged város tanácsnoka kinevezés alapján. 1862-től 1867-ig városi főjegyző. 1861-ben 4. tanácsnoknak jelölték, de nem kapta meg a szükséges szavazatot. 1867-ben főkapitánnyá választják. 1871-ben híd és hídvámfelügyelő bizottmány elnöke. 1875-ben az akkor megalakuló ügyvédi kamarák idején a Szegedi Ügyvédi Kamarában kéri bejegyzését Szeged székhellyel. Később a kamara választmányi tagja. A görögkeleti egyházközség elnöke. 1848-ban elmenekült Szegedről, mint szerb nemzetiségű és 1849. aug. 5-én gróf Cziráky nevezi ki városi tanácsnokká. Felesége szlovéniai származású, Zsifko-vics Emília volt. Házasságából László, Bogdán János gyermekei származtak. 69, 73, 86, 89, 109, 137, 138.

Sztojka Miklós (Alsó-Szilvás.—Surány, 1960 körül) atyja Béla áll. iskolaigazgató, anyja Csuts Anna. Iskoláit feltehetően Hunyad megyében látogatta. Később a Ferenc József Tudományegyetem Jogi Karára kérte fölvételét és az egyetemnek Szegedre történő áthelyezése után itt 1924—25. tanévben a jog- és államtudományi karon politikai doktorátust szerzett. Ekkor már a pénzügyigazgatás keretében helyezkedett el. 1927-ben a Szegedi Pénzügyigazgatóságon titkár. 1925-ben Szegeden, Fodor u. 38. sz. alatti lakos. 1929-től pénzügyi tanácsos. 1937-ben pénzügyigazgató helyettes és Szegeden Partizán ül. Vitéz u. 9. sz. alatti lakos. 1942-ben Tisza L. krt. 2. sz. alatt lakik. Majd szegedi kir. pénzügyigazgató lesz. 1945 után nem szerepel többé a névsorban. 1944 végén egy ideig letartóztatásban volt a Béke utcai fogdában. Sógora volt talán Hankó Vilmos MÁV főorvos. Nőtlen maradt. 282.

Sztrókay Boldizsár (?—?) atyja Ignác, tanár és megyei táblabíró, nemescsói nemes. Anyja Dorner Jozefa volt. 1859-ben cs. k. törvényszéki ülnök Szegeden. 1860-ban államügyész a szegedi megyei törvényszék mellett. 1860. nov. 29-én az ő lakása előtt is tüntetett a nép. 4.

Szubó Péter (1814.—1853.) atyja Szubics városi polgár, anyja Terézia vagy Mária. Iskoláit Szegeden végezte, gimnáziumot a piaristáknál 1823—1831-ig. Középiskolái elvégzése után feltehetően a pesti tudományegyetem jogi karára kérte fölvételét és az abszolutórium megszerzése után joggyakorlatra ment, majd ügyvédi vizsgát tett 1840 körül és ugyanakkor diplomáját Szegeden kihirdetve, gyakorlatát itt kezdte meg és egyben a Szeged-Belvárosi Kaszinó tagjai sorába is lépett. 1842-ben fölvették a városi polgárok sorába. 1848-ban beáll honvédnek, hadbavonul és végrendelkezik. 1848. márc. 18-án egyike azoknak, akik követelik a nemzeti zászlónak a városháza tornyára való kitűzését és népgyűlés tartását. 1849-ben Szeged város képviselőtestületének tagja. 1853-ban városi tanácsnok. 1845-ben aláírja az önkéntes adózást vállaló nyilatkozatot. 1848-ban meggyilkolt fivérének, Su-bics Sándornak gyermekeit ő gondnokolta. Nős, különvált. 26, 65.

Szulló Ernő (Szeged, 1840. nov. 1.—?) atyja Sándor ivanóczi nemes. Anyja Mihalovics Amália. Iskoláit Szegeden végezte, középiskolát a piaristáknál, ahol 1860-ban tett érettségi vizsgát. 1861. okt. 27-én szerepelt a Rókusi Nőegylet műkedvelő társaságában. Nem kizárt, hogy utóneve Imre volt. Népmesegyűjtő. 1866. szept. 10-én ugyancsak műkedvelő színészként szerepel a Szeged-Belvárosi Kaszinóban. 1865-ben Szeged város tb. aljegyzője. 1865 augusztusában lovagias majd bírósági ügye van Vidra Sándorral. 1876-ban Temesváron tartózkodott, ahol ekkor született a leánya. Felesége Wettstein Amália, westers-heimbi nemes. Házasságából Etelka leánya származott. 122.

Szulló Sándor (Csóka, 1813.—Szeged, 1891. febr. 10.) ivanóczi nemes. Iskoláit feltehetően Szegeden járta. A középiskolát 1829-től 1831-ig a szegedi piaristáknál. Úgy látszik, hogy a gazdálkodást választotta hivatásául és gazdatiszti állást vállalt. 1859-ben az újjászervezett Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja. 1864-ben egyik leánya Óbesenyőn született, amiből arra kell következtetnünk, hogy ott állott munkaviszonyban. Háza állt Szeged belvárosában, amely az árvíz után is megmaradt. Szegeden Oroszlán u. 4. sz. alatt lakott. A Szeged-Csongrádi Takarékpénztárnak részvényese volt. Állásából következtetve valamilyen gazdasági felsőoktatási intézetet látogathatott. Neje Mihalovics Amália, kitől Ernő, Etelka, Béla és Kálmán gyermekei származtak. Hetvennyolc évesen halt meg. 91.

Szundy Géza 1929-ben mint nyugalmazott magyar kir. honvédalezredes lakik Szegeden és a Szeged-Belvárosi Kaszinónak tagja. 1941-ben a Magyar Cserkész Szövetség országos testnevelési vezető tisztje alezredesként. 282.

Szuper Károly (Kiskunhalad, 1821. máj. 28.—Budapest, 1892. 20.) atyja birtokos, városi tanácsnok volt. Iskoláit Kiskunhalason a református főgimnáziumban végezte, ahol 1839-ben filozófiai tanfolyamon volt. Ezt követően színipályára lépett Szabadkán. Ettől kezdve színészként működött. Sógoránál Fekete Gábor színigazgatónál lépett föl először. 1848-ban Kecskeméten tartózkodott, ahol előadást tartott. 1849-ben honvéd. 1864-ben folyamodott a Szegeden való fellépés jogáért, de azt másnak juttatták. 1881-ben az Országos Színész Egyesület színházánál pénztáros Budapesten. 1889-ben megjelenik „Színészeti nap-jó" c. könyve. Háromszor nősült. Első felesége Morócza Antónia színésznő volt. Másodszor Lukácsi Emília színésznőt vette feleségül és harmadszor Mayer Leopoldina volt a felesége. Házasságaiból József nevű fia született. 118.

Szutter Károly (Budapest, 1795.—Szeged, 1882. nov. 15.) atyja feltehetőleg Ferenc és anyja Ocskai Rozália lehetett. Talán azonos az 1814-től 1837-ig szereplő szolnoki sóhiva-tali mázsamesterrel. 1837-ben Szeged város polgára. 1859-ben a Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja és szegedi festőművész. 1882-ben Szeged, Szekfű u. 7. sz. alatt lakott. Felesége Baumgartner Eleonóra volt. Nyolcvanhét évesen halt el. 91.

Szűcs Ádám (Szeged, 1799.—Szeged, 1860. ?). atyja Antal városi polgár volt. Iskoláit Szegeden, középiskolát a piarista gimnáziumban végzett 1810—1818-ig. 1837-ben Szeged város választott polgára volt, városi polgár. A Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja. 1845-ben vállalja az önkéntes adózást Szegeden. 1848-ban városi választott képviselő Felsővároson. A Szeged-Csongrádi Takarékpénztárnak választmányi tagja volt. 26.

Szűcs Andor (Szeged, 1827.—Szeged, 1902. júl. 16.) atyja András, bormérő, anyja Kocsis Katalin. Iskoláit Szegeden végezte, középiskolát a piaristáknál 1837—1845 között. Ezt követően a pesti egyetemen 1850—1854-ig jogot tanult és abszolutóriumot szerzett. Majd joggyakorlatra ment és ennek befejezése után ügyvédi oklevelet szerez. Ennek alapján Szegeden kezd ügyvédi gyakorlatot 1860-ban és egyúttal tagja lett a Szeged-Bei városi Kaszinónak. Az újonnan megalakuló ügyvédi kamaránál 1875-ben felvételét kéri Szeged székhellyel. Ezt megelőzően védő volt a Ráday-kor pereiben a szegedi várban folyó törvényszéki eljárások során. Úgy látszik, hogy az ügyvédi szervezés terén is működött, mert már 1867. április 24-én értekezletet hív össze az ügyvédi érdekek védelmére. 1869-ben a Szegedi Jótékony Nőegylet pártoló tagja. 1855-től 1860-ig az Iparos Egylet tisztviselője volt. 1860-ban a Polgári Kör alapítója. Akadozva beszélő ember volt. 1884-ben a Felsővárosi kis kaszinó föloszlatása után megveszi annak házát. Egy ízben 1879—81-ig vállalta a Szegedi Ügyvédi Kamara elnöki állását, ekkor Maros u. 2. sz. alatti lakos volt. Házasságot kötött Mayer Franciskával, akitől Kornélia Mária Gizella, Ákos János, Ilka Mária Júlia, Béla György és Andor gyermekei származtak. 136, 164.

Szűcs András. Bormérő volt Szeged-Alsóvároson. 1848-ban Alsóváros választott városi képviselője. 1859-ben a Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja. Felesége Kocsis Katalin, fia Andor. 91.

Szűcs Antal (Szeged, 1803. júl. 11.—Szeged, 1863. okt. 23.) atyja Antal városi polgár, anyja Pesty Katalin. Iskoláit részben Szegeden végezte. A gimnázium első 6 osztályát a piaristáknál járta, majd Vácra került és ott tanult filozófiát és teológiát. Ezt követően Temesváron papnövendék lett. A Budapesti egyetemen egy ideig jogot hallgatott. 1826. szept. 1-én áldozópappá szentelték Makón. 1826—1828-ig püspöki udvari káplán volt, majd Csanádpalotán, Temesváron, Versecen, Németszentpéteren, Pécskán, Nagyjécsán káplán. Szegeden palánki káplán és hitoktató. 1835. okt. 12-én kinevezik kisteleki plébánosnak. Önkényeskedő természetével sok ellenséget szerzett magának. 1837. nov. 16-án Csongrád megye táblabírája lett. 1829-ben tette le első jogtudományi szigorlatát. 1848-ban elmenekült Kistelekről, de 1849-ben Cziráky gróf kinevezi rókusi helyettes plébánosnak, az elmenekült Nyári Ferenc helyére. 1860-ban kánoni perbe fogják. Halála után a Rókusi temetőben jeltelen sírba temették. 91.

Szűcs Ferenc (Szeged, 1818.—Szeged, 1883. jún. 12.) atyja József városi polgár volt. Isko-jáit Szegeden végezte, középsikolát a piarista gimnáziumban, 1828—1836-ig, majd a budapesti egyetem jogi karára iratkozott be, ahol 1836—1840-ig jogot hallgatott és abszolutóriumot szerzett. Ennek birtokában joggyakorlatra ment és annak befejeztével 1843. márc. 18-án ügyvédi vizsgát tett és oklevelet szerzett, közjogit és váltójogit egyaránt. Ügyvédi oklevelét Szegeden hirdettette ki és itt kezdte meg ügyvédi gyakorlatát. 1848-ban nemzetőrnek állt be és a Szeged-Felsővárosi I. Nemzetőr Gyalogszázad főhadnagya, majd századosa lett. 1848-ban városi tanácsnoknak jelölték, de nem kapta meg a szükséges szavazatot. 1852-ben megvásárolja özv. Tóth Antalné, Brunner Terézia házát a Zsidótemplom utcában. 1879-ben Szegeden a Dugonics utcában is áll háza, amely az árvizet is átvészeli. Az ügyvédi kamarák megalakulása után a Szegedi Ügyvédi Kamarába kérte fölvételét Szeged székhellyel. Szegeden 1845. máj. 22-én köt házasságot Molnár Máriával. Hetvenhat évesen halt meg. 65, 66, 91, 145.

Szűcs Ferenc (Szeged, 1825. ?—?) Szegeden végezte iskoláit és ezt követően végigjárva az inas- és segédi éveket, szűcssegédként kérte fölszabadítását. 1848-ban nemzetőr őrmester volt a palánki I. gyalog nemzetőr században. A Szeged-Belvárosi Kaszinónak is tagja lett. 1865-ben városi polgár Alsóvároson. 1866-ban a kaszinónak Árvaházalapító Bizottmányának tagja. Alsóvárosi városi polgár. Az 1867-es választáson városi polgárnak és képviselőnek választják több kerületben is és ő a belvárosi megbízatást vállalja el. 1861-ben városi albí-rónak választották, amely állásáról azonban később lemondott. Felesége Felmayer Anna volt, akitől három gyermeke származott, egyik István volt. 122.

Szűcs Ferenc (1818, ?—Szeged, 1888. szept. 24.) iskoláit Szegeden végezhette és vállalkozó iparosnak ment. 1848-ban városi képviselő volt, templomatya. 1867-ben városi albíró közgyűlési tag, jegyzőkönyv hitelesítő bizottmány tagja. 1868-ban ugyanebben a pozícióban találjuk. 1868-ban a Híd és Hídvám Felügyelő Bizottság tagja volt. Hetvenévesen halt el. 1866-ban a Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja. Felesége talán Czimeg Zsófia volt. 91.

 

 

   
Előző fejezet Következő fejezet