| |
Andocs 1350 lelkes község Somogy megyében a Balatontól délre a Tihany - Szántód - Kaposvár útvonalon fekszik, Szántódtól 25 km- re. Már a tatárjárás előtt lakott hely. Az 1332-37. évi pápai tizedjegyzékben is szerepel, amikor már plébániája volt. 1390-ben Andach a neve. Az 1536. évi adóösszeírásban három ilyen nevű községet találunk egymás mellett. Egyházas Andocsot, Kápolnás vagy Kis Andocsot és végül Nemes Andocsot. A török hódoltság alatt Egyházas és Kápolnás vagy Kis Andocs elpusztultak, megszűntek. Lakóik a védettebb Nemes Andocs, a mai Andocs lakóival olvadtak össze.
A török uralom idején a lakosságot, a papi teendőket végző laikusok, a licenciátusok tartották meg a katolikus hitben.
Jakusich György veszprémi püspök kezdeményezésére indult meg az egyházmegye somogyi részén a török hódoltság harmadik harmadában 1642-ben az andocsi misszió, amelyet 1686-ig a jazsuita atyák tartottak fenn.
1643-ban P. Horváth János az első jezsuita missziós atya így ír Bécsbe a tartományfőnöknek munkájáról: „Ebbe a misszióba rendelt engem az elhunyt tartományfőnök a pécsi jezsuita misszióból, és azóta 8 hónapon keresztül teljesen egyedül voltam, míg végre segítséget kaptam Csomovay Pál laikus testvér személyében, aki licenciátusi minőségben prédikál, hitoktat, keresztel és egyéb lelki dolgokban járatos, és segít engem, míg egy szintén magyarul tudó, de immár felszentelt papot kapok majd társul, aki alkalmas lesz a misszióra... Andocson van ugyan plébánia, de régóta üres, dezolált állapotban, ahol a Mindenszentek temploma is ugyanígy elárvult, ahol a csodatevő Szűzanya szobra viszont épségben most is megvan... e misszió a veszprémi püspökség területén van, a Balatontól innen, a török megszállás alatt. 30 vagy 34 mérföld hosszú a kiterjedése, Kanizsától Budáig, Kaposvártól Fehérvárig."
A magyar történelemnek ebben a legnehezebb korszakában kezdődik az andocsi kegyhely története.
Ezután P. Horváth János felsorolja azt a 16 plébániát, illetve 56 helységet, amelyeket kb. egy évvel az ideköltözésük után már ellátnak.
Nagy egyénisége volt az andocsi missziónak Horváth Miklós atya, aki 1665-1681-ig vezette a missziót. Az andocsi kegykápolnának igen gazdag búcsúkat eszközölt ki a Szentszéktől, és a kegyhelyet pár év alatt Nyugat-Magyarország legjelentősebb búcsújáró szentélyévé fejlesztette. Társai között találjuk P. Körösi Jánost, aki vele együtt a győri pestisjárványban halt meg 1681-ben, - továbbá 1673-tól P. Kereskényi Istvánt. Korábbi társai voltak még: P. Berkai János és P. Blaskovics Miklós.
A jezsuita atyák Pécs felszabadítása után végleg elhagyták Andocsot. A rendtartomány 1686-ban visszarendelte őket Pécsre, fontosabb beosztást adva nekik. Az andocsi kegykápolna - akkor már ismert, látogatott búcsújáróhely - harminc éven keresztül 1716-ig gondozók nélkül maradt. Tokay Benedek igali plébános igyekezett a környéken ellátni a lelkipásztori munkát.
A későbbi ferences kolstor házi krónikása egyenesen kimondja, hogy gróf Volkra Ottó János veszprémi püspök azért hívta Andocsra a ferenceseket, mivel - „látta a pusztulás utálatosságát állni a szent helyen."
A ferences atyák az 1716. szept. 3-án kelt püspöki leirat szerint 4 fővel vonultak be Andocsra. Zics és Nágocs lelkipásztori ellátását is vállalták. Az atyák az első szegényes missziósházban 1720-ig laktak. Az első házfőnök P. Gyarmathy Sámuel volt. 1721- re új 12 szobás rendházat emeltek. Ennek első gvárdiánjává P. Ujfalussy Máriánt nevezték ki.
Ez a második ház 1723-ban egy véletlen folytán teljesen leégett. A kápolna sértetlen maradt. Az építendő új kolostor alapkövét 1725. május 8-án tette le P. Pozsonyi Antal provinciális sok nép előtt. Feltehetőleg jó 15 évig épült a mai végleges kolostor - barokk stílusban, szép boltozatokkal.
1739. május 25-én Szent Ferenc testének átvitele ünnepén tette le az új templom alapkövét Pöstyén Mihály őrkanonok Acsády püspök helynöke. A tényt megörökítő okirat szerint jelen voltak az ünnepélyes szertartáson P. Heinegger Péter provinciális, P. Dominkovics Béla andocsi, P. Antoni János veszprémi házfőnök, továbbá 26 andocsi szerzetes, nagy néptömeg és sok plébános. A háborús idők miatt az építkezés nagyon lassan haladt előre. Hogy ki tervezte, ki vezette az építkezést, ki volt a kivitelező nem tudjuk. A templomhajó barokk stílusban épült hozzá a gótikus kegykápolnához, amely az új templom szentélye lett. 1746-ban elkészült a templom, amelyet a következő évben magyar márványlapokkal raktak ki.
1746-ban a kegykápolna régi szúette gótikus oltárát lebontották és helyére Zichy Ádám a mostani díszes barokk oltárt építette. A mellékoltárok 1746 és 47-ben készültek el.
Az elkészült új templomban 1746. márc. 25-én Gyümölcsoltó Boldogasszony ünnepén Szolmosy László karádi plébános kerületi esperes mondott először ünnepélyes szentmisét. Az ünnepélyes konszekrálásra csak 1747. dec. 17-én került sor. Ezt a megyéspüspök Padányi Biró Márton végezte.
A templom védőszentje a mennybefelvett Istenanya lett. Főbúcsúja aug. 15-én Nagyboldogasszony ünnepén van.
Az andocsi kápolna már a török hódoltság alatt, különösen Horváth Miklós jezsuita atya idejétől 1665-től kedves és látogatott búcsújáró hely. A ferences atyák Andocsra költözésével a régi hagyomány feléledt és rövid idő alatt a messzi vidék lelki központja lett. A kolostoregyüttes és a nagytemplom felépítésével a búcsújárás követelményeinek is eleget tudott tenni. Mária ünnepeken, Szent Ferenc és Szent Antal ünnepén ezrével keresték fel a hívek az andocsi kegyhelyet. Pethő Lénárd plébános és házfőnök által 1929-ben kiadott ismertető 13 bőcsőnapot sorol fel Áldozócsütörtöktől -Magyarok Nagyasszonya ünnepéig.
Az e század elején bevezetett Jézus Szíve búcsúnak is méltó keretet akartak adni. Ezért a baloldali második mellékoltár képét 1912-ben a Szentséges Szív képével cserélték fel, hogy a templomnak Jézus Szíve oltára is legyen.
Mivel a rendtartomány nagyszombati klerikus és malackai laikus noviciusháza a trianoni békeszerződésben Csehszlovákiához került, sürgősen fel kellett állítani a rendtartomány új noviciusházát. A választás az andocsi kolostorra esett. 1927-ig a klerikus és laikus noviciusház is Andocson volt. A klerikus noviciátust 1927-ben áthelyezték Búcsúszentlászlóra. A laikus noviciátus a rend feloszlatásáig Andocson maradt.
Amikor a ferences atyák 1716-ban letelepedtek Andocsra, ott a 15. században épült gót kegykápolnát, abban egy kopott oltárt és az oltáron 3 fa szobrot ti. a Boldogságos Szűz, Szent Katalin és Szent Dorottya szobrait találták. A kegyszobor a szakértők szerint közel ötszáz éves. A Boldogságos Szűz jobb karján tartja a kis Jézust. Mindkettő fején korona van. A régi oltárt cserélték ki 1746-ban Zichy Ádám adományaként a mostani barokk oltárra. Még négy szobrot helyeztek a főoltárra: Szent István és Szent László magyar királyok, továbbá a rendalapító Assziszi Szent Ferenc és Páduai Szent Antal szobrait.
A kegyoltár asztalát vörös márványból 1752-ben Gál Gábor az andocsi zárda apostoli ügyésze csináltatta. A tabernákulomot 1912-ben Sztehló Ottó műépítész tervei alapján Levisch Róbert szombathelyi templomrestaurátor készítette.
Jobbról az első mellékoltár Páduai Szent Antal oltára. Az oltárt 1746-ban Zichy Ádám építtette. A fent lévő kisebb vászonkép azt a jelenetet ábrázolja, amikor Szent Antal megparancsolja Bonvillo szamarának, hogy az Oltáriszentség előtt hajtson térdet. Ez alatt van a Zichy család címere, mely alatt az oltárkép látható. Mellette kétoldalt Szent Katalin és Szent Borbála szobrai vannak.
A következő jobboldali oltár Szent Anna oltára bibliai személyekkel. Az oltár tetején Szent Józsefnek az Anyaszentegyház védőszentjének a szobra látható, karján a kis Jézussal, alatta az oltár készíttető Jankovics család címere. Jankovics István 1747- ben készíttette az oltárt. Az oltárkép Szent Annát, Joakhimot és a gyermek Szűz Máriát ábrázolja. Mellette Keresztelő Szent János szüleinek: Szent Erzsébetnek és Zakariásnak szobrai találhatók. Utána a falon Szent Flórián vértanú nagyméretű impozáns szobra látható. 1747-ben Lengyel Gáspár készíttette. Majd jobboldalt utolsóként a hajóban a Jánosok oltára következik. Az oltárképen Nepomuki Szent János a gyónási titok vértanúja, mellette Keresztelő Szent János és Szent János apostol és evangélista szobrai. Az oltárkép felett a Lengyel család címere. De hogy a család melyik tagja és mikor készíttette, nincs feljegyezve.
A baloldali első oltár Assziszi Szent Ferencnek a rendalapítónak az oltára. A felső kis kép a napkeleti Bölcsek hódolatát ábrázolja. Az oltárt Lengyel Gáspár készítette 1746-ban. Az oltárkép Szent Ferenc stigmatizációját ábrázolja. Ő az első, akinél történelmileg bizonyítható, hogy megkapta és éveken át testén viselte Jézus öt szent sebét. A kép mellett kétoldalt Szent Sebestyén vértanú és Szent Rókus hitvalló szobrai láthatók.
A baloldali második oltár, a Jézus Szíve oltár. Az oltárt a mai oltárkép kivételével Lengyel Lajos készíttette 1746-ban. Fent Szent Imre herceg szobra van, alatta a Lengyel család már ismert címere. A régi, eredeti Szeplőtelen Fogantatás oltárképét 1912- ben P. Kiss Arisztid házfőnök levetette és a klasszicista stílusban festett Jézus Szíve képét helyezte az oltárra. Kétoldalt a két apostolfejedelem: Szent Péter és Szent Pál szobrai láthatók.
A gyönyörű barokk szószéket Lengyel Lajos készítette 1747-ben. A tetején a Szűzanya szobra van, amint jobb kezében tartja Szent fiát, lába a földgömböt körülfogó kígyó fejét és a félholdat tapossa. Alatta a Lengyel család címere és a négy híres ferences hitszónoknak: Kapisztrán Szent Jánosnak, Szent Bonaventurának, Anjou Szent Lajos püspöknek és sziénai Szent Bernardinnak a szobrai állnak. A szószék alsó részén a négy evangélistának: Szent Máténak, Márknak, Lukácsnak és Jánosnak a szobrai vannak. Közöttük három dombormű: Jézus az isteni magvető, mellette Szent Ferenc prédikál a halaknak és a madaraknak.
A baloldali harmadik - Szent Borbála oltárt - Niczky Borbála csináltatta 1748-ban. Az oltár tetején Szent Mihály főangyal szobra, alatta a Niczky család címere látható. A kép Szent Borbála szűz és vértanú lefejezését ábrázolja. A kép hűen érzékelteti a törökök iránti gyűlöletet, amikor a szent hóhérját, - aki a hagyomány szerint, saját apja is lehetett, török ruhában és török szabjával ábrázolja. A kép mellett a ferences rend női ága két nagy egyéniségének, Assziszi Szent Klárának, az alapítónak és Szent Koleta apátnőnek a szobrai állnak.
A templom hajójának az elején, ahol a barokk templomot összeépítették a kegykápolnával, szinte rokokóba hajló dombormű látható, amely betölti az egész teret. Ezt a Szentháromságot angyalokkal és virágfüzérrel ábrázoló művészi munkát Lengyel Gáspár készítette 1747-ben.
A kórus alatti lurdi oltár a századfordulón készült. Említésre méltó még az oldalkijárat mellett, a kórus alatt lévő Ecce Homo szobor.
A hajó közepén lévő, már lezárt vörös márványlappal borított kriptát 1751-ben készítette maga és neje számára Gál Gábor az andocsi zárda apostoli ügyésze, a kegyhely egyik legnagyobb jótevője.
A templomhajó építésével egyidőben egy nagy kriptát is építettek, amelynek lépcsős lejárata a templomfal déli oldalán nyílik. Ebben a kriptában sokan pihennek a templom jótevői közül. Ide temették 1763. aug. 3-án Zichy György feleségét Bezerédi Katalint. 1764. jan. 26-án Zichy Józsefet, 1765. jul. 11-én feleségét Bezerédi Eufroziát, 1765. jul. 16-án Radikovics Ferencet a veszprémi püspökség ügyészét, 1771. febr. l-jén báró Saarna Gotfrid kuruc őrnagyot. Ez osztrák főnemes létére Magyarország felszabadításáért harcolt II. Rákóczi Ferenc seregében. A Rákóczi szabadságharc bukása után életét Andocson töltötte és itt is halt meg. 1791. jul. 25-én, ugyancsak ide temették a Czindery család utolsó sarját Tallián Lászlóné szül. Czindery Annát. Ezt a kripta lejáratot 1912-ben P. Kiss Arisztid házfőnök befalaztatta, - de Kelemen Gábor Alán az utosló ferences plébános 1968-ban megnyitotta, hogy majd őt is ide temessék. Ez meg is történt 1986. nov. 6-án bekövetkezett halála után november 15-én.
A jól sikerült új liturgikus tér szembemiséző oltára 1975. decemberében készült, süttői vörös márványból. A megáldást Kádár László megyéspüspök végezte 1975. december 26-án.
A templom kórusajtaja mellett látható az 1747-ben homokkőből készült fali szenteltvíztartó.
Az orgona P. Pethő Lénárd elgondolása szerint készült el 1942-ben. Tervezte Gergely Ferenc orgonaművész. Készítette a budapesti Rieger cég. A környék legszebb orgonája, - három manuálos 48 változattal.
Az andocsi kegytemplom és ferences kolostor, - amelynek csak egyharmad része a mai plébánia, a Dunántúl legszebb kolostor együttese. Az egyházközség tulajdonát képezi a 2 hold udvar és park is, ahol a búcsúsok részére bőven van hely. Az impozáns szabadtéri oltár 1979. augusztusára készült el. Máté László helybeli kőfaragó mester, illetve hirtelen halála után fiai: János, László és István készítették el műkőből.
Érdemes megnézni a Mária ruhák múzeumát is. A kegyszobrot 1747. óta öltöztetik. Az első palástot Széchenyi Katalin ajándékozta a kegyszobornak, utána sokan követték példáját. (Jelenleg 202 db ruhája van a kegyszobornak.) Ezeket a földszinten két helyiségben a - Mária ruhák múzeumában -tároljuk. Bent vagyunk a - Tájak, korok, múzeumok - katalógusban. Bélyegzővel rendelkezünk.
A ruhák mind fogadalmi tárgyak, ajándékok. Sok népművészeti munka van közöttük. Hoztak az USA-ból, Venezuelából is ruhákat. Sőt Kínából való is van, amely buddhista templomi ruha volt. Itt szabták át a kegyszobor méretére. Egy-egy ruha legtovább három hétig van a kegyszobron. A ruhák színe a liturgia színéhez alkalmazkodik. A kegyszobor öltöztetése péntek délelőtt van.
Az andocsi templom a jezsuita atyák Andocsra érkezése óta plébánia és kegytemplom. Az Istent kereső emberek, a plébánia hívei mellett, messzi vidékről több mint három évszázad óta nagy tömegben keresik fel a templomot, a Szűzanya andocsi szentjét. Ez a zarándoklat - búcsújárás - napjainkban is tart. Ma már nem gyalog, hanem a modern közlekedési eszközökön, elsősorban autóbuszokon és személyautókon érkeznek Andocsra. Nemcsak a régi vonzáskörből Somogyból, Tolnából, Baranyából, Fejér megyéből és Dél-Zalából, hanem az egész Dunántúlról, az Alföldről, sőt a Tiszántúlról, még a Hajdúságból és Szabolcsból is. Görögkatolikus testvéreink is kezdik felfedezni az ország keleti részéből Andocsot. Gyakran megjelennek a határainkon túlról, Jugoszláviából és Csehszlovákiából is katolikus magyar testvéreink. Nemcsak a búcsúi napokon, hanem vasár- és hétköznap érkeznek zarándokok.
A turizmus fellendülése és a Balaton közelsége (Szántód, Balatonföldvár, Balatonlelle egyaránt 25 km, az igali termálfürdő 14 km.) Új színt hozott az andocsi kegy- és műemlék templom életébe. A zarándok autóbuszok és autók mellett, kora tavasztól késő őszig nagyon sok turista járat is megáll
autók mellett, kora tavasztól késő őszig nagyon sok turista járat is megáll nap, mint nap, hogy gyönyörködjék a szép barokk műemlék templomban és a 15. században épült gótikus szentélyben. A magyar turisták mellett különösen sok a látogató a német nyelvterületről, továbbá Hollandiából, de Európa valamennyi országából, sőt a tengeren túlról is.
A templom a hétköznapi 1/2 7-es szentmisétől sötétedésig nyitva van. Vasár- és ünnepnapokon 8 és 11-órakor kezdődnek a szentmisék. Délután 1/2 3-kor litánia. A kegyhely lelkipásztora a zarándokok kérésére más időpontban is biztosítja a szentmisét. Gyónási lehetőség egész nap. A látogatók kérésére elmagyarázzuk a templom nevezetességeit.
Végül meg kell emlékezni az Andocsot körülvevő legendáról, amely szerint a mohácsi vész előtt, 1520 körül angyalok hozták el a kegykápolnát egy éjjel Kalocsáról, a csodatevő Mária szoborral együtt és tették le a mai helyére. Ez a szájhagyomány Kalocsán és Andocson egyaránt él ma is. A kalocsaiak ma is magukénak tartják a kápolnát, a mai templom szentélyét, - és a kegyszobrot. A kalocsaiak vagy 200 év óta minden évben elzarándokolnak lelkipásztoraikkal Andocsra. Kalocsa mellett a székesfehérváriak zarándoklata ismétlődik meg évről évre immár 163 éve. Ők szeptember első vasárnapján jönnek. Mindkét zarándokcsoport az elmúlt két évszázad alatt sok fogadalmi ajándékkal halmozta el az andocsi templomot és kegyszobrot.
- A zarándokoknak és látogatóknak még annyival tartozunk, hogy felhívjuk figyelmüket a templom szomszédságában lévő „Barát" étteremre, ahol olcsón és ízletesen főznek. Csoportos étkeztetést is vállalnak. Az ebéd előre megrendelhető.
Szabó Imre andocsi esperes
Forrásmunkák:
Az andocsi Máriához
Mária, Mária, kit az égi karok
Kalocsáról hoztak ide, - az angyalok.
Üdvözlégy Mária, andocsi drága kép,
Kit örömmel szemlél, a buzgó búcsús nép.
Amerre Téged a szent angyalok hoztak,
Füvek, fák, virágok a földre hajoltak.
Égi illat lengett Somogy vármegyében
Balaton vidékén, Andocsnak völgyében.
Az ezerötszáz és húsz esztendő óta,
Virulsz szent helyeden ANDOCSI SZŰZANYA.
Sok százezer lélek megpihent már nálad,
Nyert nálad nyugalmat, a sok-sok megfáradt.
Az angyalok után mi is idejöttünk,
Piros pünkösd napján, hogy téged köszöntsünk.
Üdvözlégy Mária, pünkösdi szép rózsa,
Ki minékünk nyílasz, andocsi templomban.
Szivünk gyászruháját vesszük le immáron,
Andocsi Szűzanyát köszöntsük mindnyájan.
Köszöntsétek velünk, ifjak és öregek,
Gazdagok, szegények, árvák és özvegyek.
Kinek idejöttünk szent tiszteletére,
Vessük szemeinket tündöklő képére.
A bűnbánat könnye follya le arcunkat,
Akik itt szemléljük drága Szuzanyánkat.
Csodákkal tündöklő drága képe előtt,
Essünk most térdünkre szent oltára előtt.
Mindnyájan sírjuk ki előtte magunkat,
Mert ő nagy, hatalmas, megáld mindnyájunkat.
Andocsi Szűzanya, azért jöttünk hozzád,
Buzgó kérésünket, hogyha meghallgatnád.
Nyerj Fiadtól nekünk erőt, egészséget,
Szép magyar hazánkra áldást, békességet.
Ments meg minket Anyánk, testi s lelki kórtól
Szőllőshegyeinket a filoxérátóL
Tűztől, víztől és nagy ártó jégveréstől,
Lábas jószágunkat őrizd a dögvésztől
Andocsi Szűzanya, bűnünk bocsánatját
Szent Fiadtól nekünk nyerjél - s boldog halált.
Szűz karodon ülő kisded Jézusoddal
Dicsérhessünk mennyben - a szent angyalokkal Ámen.
Plébánia templom belső
Jézus Szíve oltár
| |