Hazánkban a gyógynövénygyűjtésnek már nagy múltja van. Századunk első évtizedeiben általános volt, hogy a falvak lakói járták a határt, erdőt, mezőt és gyűjtötték az általuk ismert gyógynövényeket. Érdemes ehhez a népi hagyományhoz visszatérnünk, ez által közelebb kerülünk a természethez, jobban megismerjük a növényeket és a megszárított gyógynövényekkel pedig kiegészíthetjük házipatikánkat.
Magyarország vadon termő gyógynövényekben nagyon gazdag. Gyógyító növényekkel mindenütt találkozhatunk, hegyeken, sík vidéken, réteken, legelőkön, erdőkben, mocsarakban, folyók, patakok, tavak partjain, árkok mentén, vetések szélén, úton-útfélen.
Gyógynövényt bárki gyűjthet, nem kell hozzá semmiféle engedély, viszont nagyon fontos, hogy jól ismerjük azokat a növényeket, melyeket gyűjteni, használni akarunk. Tudnunk kell, hogy melyik növénynek melyik részét mikor és hogyan kell gyűjteni, megszárítani, és eltartani.
A gyógynövényeknek különböző részei tartalmazhatnak hatóanyagokat (virág, levél, hajtás, gyökér, ágvég, termés, stb.)
Mit mikor gyűjtsünk?
Általános szabály, hogy földbeli részeket, gyökeret, gyökértörzset, hagymát, ősszel vagy kora tavasszal gyűjtsünk.
A leveleket közvetlen virágzás előtt, hajtást a virágzás kezdetén, virágot a virágzás elején, magvakat teljes érés előtt vagy alatt. A gyökereket bármely napszakban lehet szedni, földfeletti részeket ajánlott délelőtt a harmat felszáradása után, virágokat, terméseket száraz, napos időben.
Eső után ne gyűjtsünk, várjunk néhány napot.
Néhány jótanács:
Mikor kellően szárazak a gyógynövények?
Általános szabály: virágok és levelek, ha ujjak között könnyen szétmorzsolhatok, hajtások vastagabb szárrészei is pattanásra eltörhetők, gyökerek, kérgek kemények, merevek, pattanásra törnek. A terméseket „borsszárazra" kell megszárítani.
A szárított gyógynövényeket egy évig tárolhatjuk száraz, hűvös helyen.
Néhány példa arra, hogy melyik növényt hol keressük:
Erdőkben, erdőszéleken, tisztásokon, vágásokban, bozótosokban találhatunk vérehulló-fecskefűvet, tüdőfűt, csípőscsalánt, apróbojtorjánt, bodzavirágot és termést, galagonyát, ezerjűfüvet.
Legelők és rétek néhány fontosabb gyógynövénye a cickafarkfű, vad kakukkfű, kamilla, pásztortáska, gyermekláncfű, orbáncfű, utifű.
Vizek mentén, nyirkosabb réteken, árkokban és árkok mentén élő növények a fehérmályva, zsurló, papsajtmályva, fekete-nadálytő.
Művelés alatt álló földek gyógyító növényei a pipacs, szarkaláb, búzavirág.
Környezetünkben megtalálható haszonfák, díszfák részei is gyűjthetők, így a hársfavirág, fehér akácvirág, vadgesztenyelevél.
Sok házunktáján megtalálható kultúrnövényt is felhasználhatunk gyógyító növényként.
Erényi Alajos rajza
Ilyen a diófalevél, kukoricabajusz, babhüvely, napraforgóvirág, málnalevél, szamócalevél, feketeribizli-levél, petrezselyem levele, stb.
A gyógynövények nem csodaszerek, de megfelelő módon alkalmazva gyógyító értékűek, hasznos tulajdonságuk, hogy egyszerű teaként elkészítve már kész gyógyszert nyújtanak.
Ha gyógynövényekkel akarjuk betegségünket gyógyítani, mindig tájékozódjunk arról, megfelelő növényt, növényeket választottunk-e, hogyan kell azokat helyesen elkészíteni, milyen adagokat és meddig fogyasszunk a kívánt hatás elérésének érdekében.
A könyvből való öngyógyítás nem mindig visz sikerre. Sok gyógynövény teát egyénre szabottan és kúraszerűen kell alkalmazni, helyesebb orvostól, természetgyógyásztól, gyógyszerésztől tájékoztatást, tanácsot kérnünk.
A gyomorégés, savtúltengés sokaknak okoz kellemetlenséget, rossz közérzetet. Enyhítésére, megszüntetésére a magyar népi orvoslás egy könnyen elérhető és elkészíthető „gyógyszert" alkalmaz:
Végy egy közepes méretű, csírátlan, érett burgonyát, reszeld le, nyomkodjad ki a levét és ezt ízesítés nélkül fogyaszd el, naponta kétszer, míg panaszaid megszűnnek. Felnőtteknek ajánlom!
Sternóczkyné Proksa Éva