A TABI KÖZÉPISKOLA TÖRTÉNETE 1953-1985.

I. A gimnázium és szakközépiskola alapításának és működésének körülményei

Tab (1968. december 31-ig járási székhely, azután nagyközség, majd városi jogú nagyközség) az 1950-es évek elején jutott el társadalmi-gazdasági fejlődésének abba a stádiumába, amelyben felmerült, szükségszerűvé vált az általánosan képző középiskola, az általános gimnázium szervezése, indítása.

A társadalom átrétegeződési folyamata a gazdasági szerkezet fokozatos átrendeződése miatt lendületet kap. Bár ekkor még a parasztság van túlsúlyban, a népességi arány a parasztságról és a polgárságról lassan eltolódik a munkásság és az alkalmazottak (kereskedelmi, hivatali) irányába. Járási székhely község lévén, messze kisugárzó hatása, de egyben vonzása is van. A környék fejlődő közigazgatási, kereskedelmi és ipari centrumává növekedik. Szaporodik a Tabra bejáró dolgozók száma. Jelentősen megemelkedik az általános iskolai tanulók és tanerők létszáma. Nőtt a kvalifikáltabb munkaerő iránti igény.

Mindezek a tényezők létrehozzák az általános iskola utáni továbbtanulás, a magasabb képzettség megszerzésének, a középiskola megteremtésének szükségességét.

A Somogy Megyei Tanács kezdeményező volt az indítás körülményeiben, felismerte, hogy abban az időben országosan indultak fejlesztések, s a járási székhelyeken gimnáziumok. A Községi Tanács szintén felismerte az indítás országos kereteken belüli helyi jelentőségét, és lényeges segítséget nyújtott. Így találkozott az országosan „lehetséges", a helyileg „szükséges" igényével, s a Megyei Tanács Oktatási Osztálya 1953. nyarában elrendelte a reál tagozatú általános gimnázium indítását.

Az indítást kimondó okirat az iskola irattárában megtalálható. Az ált. gimnázium az ált. iskola igazgatása alá tartozik, s az igazgatói megbízást az ált. iskola igazgatójának adják meg.

A tények azt igazolják, hogy a megyei és a községi tanácsnak igen nagy szerepe volt a határozatban, majd az indítás előkészítésében. Döntő volt, hogy a Megyei Tanács Oktatási Osztálya létrehozta a működés személyi, tárgyi feltételeinek pénzügyi fedezetét. A Járási és a Községi Tanács pedig épületet biztosított, valamint a legszükségesebb berendezést, felszerelést előteremtette. Miután nagyon rövid idő állott rendelkezésre a döntéstől az indításig (kb. 2 hónap), a tabi ált. iskola segítségét kérték a kezdeti tanerő ellátás biztosításához. Az oktatási osztály Horváth Istvánt, a tabi ált. iskola igazgatóját bízta meg a szervezési és vezetési feladatok ellátásával. Ő is szívügyének tekintette a gimnázium létesítését, és lelkesen végezte a vele járó kötelezettséget. Rendkívül sok munkát vállalt magára, hogy a kezdeti nehézségeket rövid idő alatt leküzdhesse.

Az addig az ált. iskola által használt Madách tér 2. sz. ált. iskolát (a Horthy-rendszerben polgári iskola volt) a gimnázium rendelkezésére bocsátotta a tanácsokkal egyetértésben. Az épületben átalakításokkal 2 nagy tanterem, 1 tanári szoba, 1 tanulószoba, 1 szertár volt, az udvar tágas, kő-és deszkakerítéssel körülkerített. A helyiségeket az ált. iskolától kapott bútorokkal rendezték be. Ugyancsak innen lett az induláshoz szükséges szemléltető-eszköz állománnyal kisegítve a tanári és a szertár.

A tanári személyi feltételek a tabi ált. iskolára támaszkodva épültek ki. A szakos tanári oktatást először a tabi ált. iskolánál már meglévő (főleg egyetemet végzett) szaktanárokkal biztosította az igazgató. E tanárokat az ált. iskolai állományból fokozatosan áthelyezte az ált. gimnázium állományába. Ily módon szinte zökkenőmentesen indult el a tanítás szeptember l-jével az ált. gimnázium 1. osztályában. Szerencsés helyzet volt, hogy ekkor az ált. iskola jól képzett, viszonylag fiatal, vagy a közép korosztályhoz tartozó középiskolai szakos tanárokkal rendelkezett. A hiányzó szaktanárokat pedig főiskolai végzettségű állományából biztosította addig, amíg egykét éven belül új, egyetemet végzett szaktanárokkal töltötték fel az ált. gimnáziumi álláshelyeket. így segített be jó szaktudással és lelkesedéssel Benedek Lajos matematika-fizika szakos, Kovács Lajos testnevelés szakos, Dr. Szalay Lászlóné matematika-kémia szakos, Cserhalmi Sándor biológia-földrajz szakos tanár.

Az ált. gimnázium (egyetemet végzett) 9 tagú „első teljes" szaktanári kara tehát 1953-1957-ig az előírásoknak és a lehetőségeknek megfelelően alakult meg, amely a felmenő gimnáziumi osztályokat szakszerűen és lelkesen oktatta, majd az első 4. osztályt ballagtatta és érettségiztette 1957-ben. E jól képzett, fiatalos összetételű lelkes gárdának, valamint a hozzáértő, ugyancsak lelkes igazgatók vezető munkájának volt köszönhető, hogy a tabi gimnázium pár év alatt megbecsülést, hírnevet vívott ki magának. Nem csoda, hogy a helybeli és a környéki tanulók nagy számmal jelentkeztek ide és vonzották az utánpótlást is.

A későbbi években az „első" nevelőtestület kiegészítése, fejlesztése válik szükségessé elköltözések, a gimnáziumi osztályok párhuzamosítása miatt, de legfőképpen azért, mert 1960. szeptember l-jén beindul a mezőgazdasági gépszerelő szakközépiskola. Ennek személyi feltételeként műszaki végzettségű nevelőkkel is gyarapodik a tantestület. A szakközépiskola 4 éves felfutásának időtartama alatt újabb 13 fővel növekedett a tanári kar. (A gimnázium megszűnésekor a személyi állomány csökkenése, átrendeződése, majd az ipari szakmunkásképzővel és a kollégiummal való egyesítéskor ismételt növekedése figyelhető meg.) A szakközépiskola 1960. évi belépése idejétől egy permanens folyamat indult el a nevelők szakmai továbbképzése, illetve a műszaki és gyakorlati oktatók pedagógiai képzettségének megszerzése érdekében. Alapelv ugyanis az volt, hogy a műszaki elméletet oktatók szerezzék meg a középiskolai oktatáshoz az egyetemi szakmai végzettséget, vagy ha ez megvan, a pedagógiai (tanári) végzettséget. A szakoktatóknál előírás volt a szakmai és középiskolai végzettség és mellé a pedagógiai tanfolyam megszerzése.

A tanulói beiskolázások adatai azt igazolják, hogy már az induláskor nagy volt az érdeklődés a gimnázium iránt. Az 1953/54-es első tanév tanéveleji statisztikája a létszámon túl jól tükrözi a származás szerinti megoszlást is. Eszerint:

Elsőízben beiratkozott 45 fő.

Létszám 1953. szept. 15-én 41

A származás szerinti megoszlásból érzékelhető, hogy Tab és környéke társadalmi átrétegeződése folyamatában a dolgozó parasztság ekkor még tekintélyes bázist képvisel.

Az első osztályba felvett tanulók, az első félévi tanulmányi eredménytől és a szociális-anyagi viszonyoktól függően a 2. félévtől kezdve 20-160 Ft. tandíjat fizettek. Tandíjmentesen tanult 2 tanuló, ezek a kitűnő tanulók voltak.

Eredménye végezte az első évfolyamot 36 tanuló, javító- vizsgára utasítottak 2 tanulót. Tanév köbzen kimaradt 7 tanuló. Ebből az osztályból az 1956/67. tanévben 26 jelölt tett gimnáziumi érettségi vizsgát. A sikerrel érettségizett tanulók száma 25, javítóvizsgára lett utasítva 1 jelölt. Érettségi elnök Balla Zoltán volt.

A naponta bejárók főleg vonattal közlekedtek: Kapoly (6 km), Somogy-meggyes (10 km), Karád (19 km), Kisbárapáti (30 km), Bonnya (25 km), Bábonymegyer (5 km), Nagyberény (15 km). Mások busszal: Zics (11 km), Nágocs (12 km), Andocs (13 km), Somogyacsa (28 km). Ismét mások kerékpárral, gyalog közlekedtek: Kánya (5 km), Zala (3 km), Torvaj (4 km), Sérsekszöllős (4 km). Több tanuló albérletben lakott. Később Tengőd (9 km), Bedegkér (12 km), stb. települések is adtak tanulókat.

A bejárás akkor még meglehetősen mostoha körülmények között bonyolódott le, különösen a téli időszakban, ami növelte a tanulók késését. Ezért a tanácsok és az iskola vezetősége a téli közlekedési viszonyok javulásáig téli diákszállást létesített 1954-1960-ig. A téli diákszállás először 1955-ben a volt r. katolikus iskolában csak fiúk számára, azután a Bonnyai Lajos- féle épületben alakult meg, külön 1 leány és külön 1 fiú csoportnak. Itt a felügyeletet a gimnázium egyik tanára, Dr. Varga László látta el. Vele párhuzamosan e tanulók részére menzai ellátást biztosítottak 1955. január 1-től az ált. iskola menzáján.

Hogy milyen ált. iskolai tanulmányi eredménnyel kerültek a gimnáziumba a tanulók, arról lássunk egy metszetet: Jelentés a középiskolai iskolabizottságok felvételi eredményeiről): Első osztályba jelentkezett:

(Az iskolabizottság által felvett 28 tanulóhoz fellebbezés után még 9 tanuló nyert felvételt, ezek is a jó tanulókból, így 37 fővel indult az I. osztály).

A Madách tér 2. sz. épületben csak ideiglenesen kapott helyet a gimnázium. Hiszen közben az ált. iskola tanulóinak a száma is gyarapodott, s nekik is kellett a hely. Ezért a Községi Tanács kereste egy különállóbb elhelyezés lehetőségét. Akkoriban folytak egyes épületek törvényes állami tulajdonba vételei, mert tulajdonosaik a 2. világháború végén nyugatra távoztak, s örökös nem lévén, az ingatlan az állam birtokába került. Így lett a Dr. Csonka Zénó körjegyző-féle, Tab, Kossuth Lajos u. 22. sz. alatti ingatlan és az épület a magyar állam tulajdona, amelyet a Községi Tanács a gimnázium használatába adott át 1955. nyarán. (Előtte rövidebb ideig a gépállomás és a rendőrség használta az épületet, már mint állami tulajdont.) Ide költözött 1955. szeptember 1- jével a gimnázium, itt folytatódott a munka harmadik tanéve az I-II-III. osztállyal. Az épületben rendelkezésre állt 4 tágas helyiség tantermeknek, ezen kivül 1 tanári szoba, 1 igazgatói szoba, 2 szertár. (A korábbi két évben és később folyamatosan a Megyei Tanács-biztosítottá pénzügyi fedezetből az igazgatók önállóan rendelték meg a szükséges tantermi és szertári felszereléseket és pár év alatt kialakult a középiskola önálló eszközállománya.) E tanévtől függetlenné vált a gimnázium az ált. iskolától a vezetés tekintetében is. A Somogy Megyei Tanács Oktatási Osztálya - mint felügyeleti szerv - Dr. Almásy György magyar-pedagógia szakos középiskolai tanárt bízta meg 1955. augusztus 15-től az igazgatói feladatok ellátásával. Ő is csak 2 évig vezette az intézményt, de pedagógiai tapasztalatával színvonalas, alkotó légkört teremtett a középiskolai tanár-tanuló közösségben és tekintélyt szerzett az iskolának.

A megyei és községi tanács már eleve úgy tervezte, hogy a Dr. Csonka Zénő-féle épület csak átmeneti időre elégíti ki az iskola igényeit, s elrendelte egy új középiskolai épület építését. Helyét az ált. iskola központi épülete mellett jelölték ki. Először az ingatlan magántulajdonból való kisajátítását bonyolította le a Községi Tanács.

A telek biztosítása után megkezdődött az új középiskola építése. A beruházást a SOMBER irányította, a kivitelező a Somogy Megyei Építőipari Vállalat volt. Az építés 2 évig, 1958-1960-ig tartott. Az 1950-es évek végén Somogy megyében is elindul a szakközépiskolák létesítésének tendenciája, az általános- és szakképzés arányainak a társadalmi igényekhez való igazítása. Így merült fel szükségletként mezőgazdasági gépszerelő középkáderek kiképzése a termelőszövetkezetek és állami gazdaságok részére, amelyek a fokozódó géppark-állományuk karbantartása miatt mindjobban függetleníteni akarják magukat a mezőgazdasági gépjavító állomásoktól. A Művelődésügyi Minisztérium a megyei oktatási osztály közreműködésével Tabon indított ilyen szakközépiskolát, mert itt kedvezőnek látta a feltételeket. Meg kell jegyezni, hogy országos viszonylatban ez volt a harmadik ilyen jellegű szakközépiskola!

A mezőgazdasági gépszerelő szakközépiskola a gimnáziummal egy igazgatás alatt 1960. szeptember l-jén indult, tehát az új középiskolai épület átadásával egyidőben. Hiszen az új épületben most (az előadótermeket is tanteremként figyelembe véve) szabad terem-kapacitás volt. Ezenkívül a diákotthoni háttér is most jött létre. S ez alapvető szerepet töltött be, mert míg a gimnázium beiskolázási területe a vonzáskörzetre (a tabi járásra) terjedt ki, s a tanulók bejártak, addig a szakközépiskola beiskolázási területe Somogy megyére terjedt ki, s a felvett tanulók teljes ellátását igényelte.

Megjegyzendő: A szakközépiskola beiskolázási területét a művelődésügyi miniszter az 1970-es évek közepétől elvileg Tolna, Baranya megyékre is kiterjesztette. Gyakorlatilag azonban Somogyon kívül legfeljebb Tolna megye közelebbi helységeiből jelentkeznek ide a tanulók. E tekintetben meghatározó szerepe van a távolságnak és a közlekedési viszonyoknak.

A szakközépiskola beindítása a személyi és tárgyi feltételek biztosítását igényelte. A közismereti tárgyak oktatásához adva voltak a tanári feltételek, ám a magyar, történelem, matematika, fizika szakos állományt növelni kellett, ami sikerült. A műszaki elmélet és gyakorlat oktatásához kezdetben a Tabi Mezőgazdasági Gépjavító Állomás nyújtott segítséget, egyrészt szakemberekkel. Ugyanis az első szakember gárda kivétel nélkül tőlük lett közös megegyezéssel fokozatosan áthelyezve a szakközépiskolába. Így elsőnek Horváth János 1961. április 22-től, aki addig óraadóként segített be, majd áthelyezésétől műhelyvezetői funkciót látott el 1968. augusztus 15-ig, s nagy szerepe volt Hausz Gyula igazgató mellett abban, hogy a mezőgazdasági gépszerelő szakközépiskola sikerrel kezdhesse és folytathassa tevékenységét. Őt követte 1961. augusztusában Reiter László, majd (1964-ig, a szakközépiskola felfutásáig) Halász Sándor, Fekete István, Gőzse László. -Másrészt a Gépjavító Állomás azzal segített, hogy tanműhely hiányában az iskola rendelkezésére bocsátotta egyik nyitott gépszínét, ami az iskola tulajdonába került, s amit egy év alatt fokozatosan zárt tanműhellyé alakítottunk.

Az induláskor nagy gondot jelentett a gyakorlati oktatáshoz szükséges kézi, gépi szerszámok, felszerelések, gépek, eszközök beszerzése. Az első időszakban a legolcsóbb és leggyorsabb megoldást lehetett választani. Már használt (vagy eszmei értéken) leltárban tartott, de oktatás céljára még alkalmas kézi és gépi felszereléseket, gépeket könyvjóváírással vett át az iskola mg-i gépállomásoktól, különböző üzemektől, vállalatoktól. Egyidejűleg a Megyei Tanács által biztosított pénzügyi keretből új eszközöket, gépeket rendelt és (pár hónapon belül) kapott az iskola. Nagyon sok szakoktatói és tanulói társadalmi munka segítette a tanműhely berendezésének kialakítását. Mindezek eredményeképpen 3-4 év alatt sikerült olyan tanműhelyt kialakítani, amely jó szinten biztosította a tanulók gyakorlati képzését és érettségiztetését. A Tabi Mezőgazdasági Gépjavító Állomás az általuk átadott nyitott gépszín helyett a Megyei Tanácstól egy leszállított csővázas színt kapott 110 ezer Ft. értékben.

A beindult szakközépiskola néhány évig 4+2-es rendszerben képezte a tanulókat, ami annyit jelentett, hogy a 6 tanítási napból 4 napon az iskolában elméleti oktatáson, 2 napon pedig az iskola tanműhelyében gyakorlati oktatáson vettek részt.

Ugyanezen tanévekben a gimnáziumban bevezetésre került a politechnikai képzés (társadalmi igényre), ami a hét egy napján valósult meg, vagyis 5+1-es oktatási rendszerben.

Ilyen körülmények között a felfejlődött szakközépiskolai képzés végére szinte a hét minden napján 1-2 tanterem üresen maradt az iskolában, mert a politechnikai oktatás ezidőtájt a Daránypusztai Állami Gazdaságban, a szakközépiskolai gyakorlati oktatás pedig a tanműhelyben folyt.

E tényezők kezdeti helyet teremtettek a gimnáziumi képzés kibővítésére, amelyre a népesedési hullám, valamint az érettségi megszerzésének tömegesebb igénye egyaránt készteti a középiskolát. Ennek hatására elindul a gimnáziumi osztályok párhuzamosítása, amely azonban a demográfiai hullám levonulásával meg is szűnik. Párhuzamos első osztályt csak 3 évben, az 1962/63., 1963/64. és 1964/65. tanévben iskoláztunk be. Ekkor volt legmagasabb iskolánk tanulói létszáma:

1964/65:

Már a páhuzamosítás igénye felvetette azt a problémát, hogy szűk lesz az iskola ekkora tanulólétszám fogadásához, ezért a Megyei Tanácsi Oktatási Osztálya elrendelte a középiskolai épület 4 tanteremmel való bővítését. Az új épületszárny kivitelezését szintén a Somogy Megyei Építőipari Vállalat végezte 1962-63-ban, s átadása 1963. augusztus 30-án történt. Bekerülési összeg: 1 millió Ft. Ennek alapján 10 tantermes épületben folyt a középiskolai oktatás tanterem gondok nélkül. Gimnázium:

Az 1960-as évek elejétől bevezetésre kerül a politechnikai képzés, 5+1 napos oktatással. Ez először mezőgazdasági ismeretek és gyakorlatok formájában a Daránypusztai Áll. Gazdaságban folyik a gazdaság néhány szakemberének segítségével. Később saját iskolánkban választható módon. A tanulók fémipari, majd motorszerelés, később elektronikai műszerész alapismeretek, valamint női szabó alapismeretek között választhattak. (Ez utóbbi a gimnázium megszűnéséig fennmaradt.) A fiúk az előbbieket, a lányok az utóbbit választották. A politechnikai képzés mellett elindult a fakultációs oktatás rendszere is, amelynek szerepe a kötelező tantervi anyagon túli képzés volt, s elsősorban a továbbtanulást segítette. Ennek színterei a matematika, fizika voltak.

Szakközépiskola: a./ Jogosultság vonatkozásában:

Az első években az érettségi bizonyítvány nem minősült szakmunkásbizonyítványnak is, de záradéka szerint tulajdonosa mg-i gépszerelő szakmunkás munkakör betöltésére is alalmas. Azután az 1970-es évek közepétől az érettségivel egyúttal mg-i gépszerelő szakmunkás végzettséget is szereznek a tanulók, tehát képesítésük mind felsőfokú továbbtanulásra, mind mg. gépszerelő szakmunkás munkakör betöltésére alkalmassá teszi őket. - Természetesen e képesítés megszerzését megelőzte az óratervi, tantervi szerkezet arányainak és minőségének központi átrendezése. S időnként hol az elméleti képzés, hol a gyakorlati képzés nagyobb arányára, egyszer az általánosabb (mg. gépész), máskor specifikusabb képzés (mg. gépszerelő) nagyobb szerepére helyeződött a hangsúly.

b./ Szakmaszám vonatkozásában:

Az előbbivel részben összefüggve változott az országos szakmunkásjegyzék, és benne a szakmaszámok, továbbá a szakmák szakmacsoportokká rendeződése.

c./ Szakmai gyakorlatok vonatkozásában:

Az évközi és év végi szakmai gyakorlatok először kizárólag az iskola tanműhelyében, az iskola szakoktatói által vezetve zajlottak, 2-4 hetes időtartamban. Ezt az iskola tanári kara főleg nevelési szempontból jónak tartotta. Később központi irányításra mindjobban erősödött ez a tendencia, hogy növekedjen az életszerűség a szakmai gyakorlatra oktatásban, s ezért fokozatosan termelőüzemekben végzik a tanulók az üzem felügyeletével az év végi 4 hetes gyakorlatot. Növekvő tendencia az is, hogy „termelésre" és hasznos tevékenységre orientálódjon, tehát konkrét terméket és a tanulóknak bérezést eredményezzen.

Az 1960-as évek végén mindjobban felmerül az új iskolai tanműhely építésének igénye. Okai:

1. a korszerűbb, magasabb színvonalú oktatás, az igényeket jobban kiszolgáló, több férőhelyes szélesebb szakmai alapképzésre is berendezett tanműhelyt igényel (Pl. a tanterv teljesítséhez nélkülözhetetlen volt a hegesztőműhely, mechanikai labor, elektrolabor, bemérőterem),
2. a megnövekedett géppark- és felszerelés állomány nagyobb és balesetmentes helyet igényelt,
3. az egyik helybeli, vagy közeli TSZ. sem tudott tanműhelyi oktatásra helyet adni, ill. műhelyt építeni,
4. a szakmai felügyeletet ellátó szaktárca, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium is támogatta egy megfelelő tanműhely építését,
5. az eddigi bázisüzem (Mg. Gépjavító Állomás, Tab) termékszerkezete is megváltozik és önállósulásunkat sürgeti.

Sok huzavona után határozat született a Művelődésügyi Minisztériumban a 70-es évek elején a tanműhely felpítésére. Helye a középiskola melletti telken. A telekrész azonban nagy lejtése miatt építésre alkalmatlannak bizonyult. Az iskola vállalta, hogy saját gépi és kézi erejével építésre alkalmassá teszi. Ezt végre is hajtotta. Hozzávetőlegesen 2 évig tartó munkával 15 ezer köbméter földet hordtak el a gépek, tanulók, nevelők és az ellenkező oldal töltésével vízszintesre készítették el a leendő tanműhely, gépszín, valamint a sportpálya helyét. E társadalmi munkára 9.025 munkaórát fordítottunk, hozzávezetőelgesen 760.000 Ft. értékben és helyi építőtábort szervezve. Ennek alapján indulhatott el a Somogy Megyei Tanácsi Építőipari Vállalat kivitelezésében az új tanműhely építése 7 millió Ft-os beruházással 1973-1975-ig. Avatására 1975. szeptember l-jén került sor. Büszkén mondható, hogy ez a tanműhely - a minisztérium véleménye szerint is - akkor az ország egyik legkorszerűbbje volt, s hosszabb távre kielégíti a mezőgazdasági gépszerelő szakma oktatásának igényeit.

Az épület körül tekintélyes nagyságú, szerelésre alkalmas betontér, hátrább hidroforház, gépjármű-mosó és üzemanyagtároló van. Házilag készült az egész terület körülkerítése.

A tanműhely felszereltsége is az országos elsők között áll ekkor már. Az 1974/75. tanévben 2,1 millió Ft-ot költhettünk az akkor Az új tanműhely kialakításában, a géppark beszerzésében igen aktív szerepe volt előbb Horváth János és Hegedűs Miklós, később Frányó László és Merencsics József kollégáknak.

A növekvő géppark állománnyal párhuzamosan vált szükségessé az állagmegóvás fokozása annál is inkább, mert az új műhely beindulása után hosszabb ideig nem várhattunk központi támogatást. Ezért- főleg erőgépek tárolására alkalmas - gépszín vásárlására és felépítésére kértünk és kaptunk a Megyei Művelődésügyi Osztálytól engedélyt. A kivitelező a Tabi Epítő-és Vegyesipari KTSZ volt. A kivitelezési összeg 370 ezer Ft-ot tett ki. A gépszín 1975. január 30-április 30-ig, tehát még a tanműhely átadása előtt elkészült. Benne 8 erőgépet és több munkagépet, valamint más eszközöket, padlásterében és végében anyag-, illetve szálvas tárolót helyeztünk el.

Az érettségi mellett a szakmunkásképzési szint megjelenése mindjobban felvetette: nélkülözhetetlen az erőgépvezetői engedély megszerzése a szakközépiskolai tanulmányok során. Ezért a Zetor 561 l-es erőgép oktatásra alkalmassá tételével, valamint a Zetor 601 l-es oktatógéppel az 1970-es évek közepétől (az ATT-val egyeztetve) saját szervezésben évről évre fakultatív módon megszerezhették a tanulók az utóbbi 4 év kivételével az erőgépvezetői engedélyt. A tanulók kb. fele élt ezzel a lehetőséggel. Ennek előkészítése volt a 3. o-ban a tanterv szerint tartandó 60 óra vezetési gyakorlat. (Külön tanfolyamon megszerezhetik a motorkerékpár és személygépkocsivezetői engedélyt.)

Mind a felügyeleti szervek, mind az iskolavezetés által többször vizsgált téma, hova, merre irányultak a végzett tanulók, a tovább nem tanulók.

A gimnáziumból sokan mentek hivatalokba, intézményekbe, gazdálkodó szervezetekhez, üzemekbe, termelőszövetkezetekhez, kereskedelmi ágazatokba, tanácsokhoz, egészségügyhöz, s ott középkáder állományban, vagy fizikai munkakörben dolgoznak.

A szakközépiskolából az érettségizettek kb. fele-kétharmada megmarad a szakmánál, elhelyezkedve a termelőszövetkezeteknél, állami gazdaságoknál, gépjavítóknál. A másik részük a szakmához közeli, rokon ágazatokban, esetleg át-illetve ráképzéssel vállal munkát, pl. Diesel-mozdony vezető, autószerelő, növényvédő repülőgépszerelő, stb.

A továbbtanulók:

Gimnázium: A legtöbb tanuló a pedagógusképző intézményekbe jelentkezett (óvónőképző, tanítóképző, tanárképző). Sokan jelentkeztek az orvosi (gyógyszerész) egyetemekre, az Eötvös Loránd Tudományegyetem és a József Attila Tudományegyetem különböző fakultásaira, kevesebben jogi, műszaki és egyéb felsőfokú iskolára (pl. Közgazdasági, Erdőmérnöki, Vegyipari, Kereskedelmi, Agrármérnöki, Kertészeti felsőfok, Testnevelési felsőfok).

Szakközépiskola: Döntő százalékban a szakma jellegének megfelelő főiskolákra és egytemekre jelentkeznek a tanulók. így elsősorban a mezőtúri főiskolára (korábban a körmendire is), a Gödöllői Egyetem Gépészmérnöki szakára. Azután nyíregyházi főiskolára, a győri közlekedési főiskolára, a Bánki Donát Műszaki Főiskolára, Bp., a Kecskeméti Gépipari és Automatizálási Főiskolára, a Miskolci Műszaki Egyetemre, tehát matematika, fizika, műszaki előképzettségben közeli, rokon pályára. Szívesen választják a katonai főiskolát. De ritkábban akadnak „pályatévesztettek" is, pl. pedagógusképzőbe jelentkező.

Lássunk metszetet a felsőfokú intézményekbe jelentkezett és felvett tanulókról abból az időszakból, amikor a gimnázium és szakközépiskola optimálisan üzemelt:

Az Egyetemi Számítóközpont 1972. évi kiadványa a felsőfokú felvételekről a Tabi Rudnay Gyula Gimnázium és Mg. Szakközépiskola vonatkozásában a következőket tartalmazza: Az iskola 5 éves (1967-1971.) összesített eredménye a felvettek felvételi vizsgásokhoz viszonyított %-os aránya alapján 48,51 %. Ez akkor az országos adatokon belül a megye 14 középiskolája között a 6. helyet jelentette 5 éves átlagban, s ez szép eredmény! Ennek tudatában „fájó" volt számunkra, hogy egy év múlva már a gimnázium megszüntetési szándékáról kellett értesülnünk. - Nem sokkal utóbb az előbbi mérési elv szerinti eredményeink:

A fenti adatokban mind a gimnázium, mind a szakközépiskola tanulóinak adatai, illetve eredményei benne vannak. A gimnázium megszűnése után, a szakközépiskola önmagában is nagyon szép eredményeket mutat fel a felsőfokú felvételeknél:

Néhány esetben a mezőtúri főiskolával közös érettségi-felvételi vizsgát bonyolítottunk le.

II. A tartalmi munka néhány vonatkozása

1. Oktató-nevelő tevékenységünkben nálunk is hatékonyan érvényesül a tanulói demokratizmus, a megfelelő tanár-diák viszony. Persze előfordul néhány renitenskedő, de szélsőségesebb fegyelmi vétség is tanévenként. A nevelőtestületi megrovás fokáig kevés eset jut el, s még ritkábban a kizárásig (kb. két tanévenként egy eset). A fegyelmi helyzet ilyen szempontból megfelelő.
2. A korábbi időszakhoz képest az utóbbi 15 évben jelentősen megnövekedett az audio-vizuális eszközök száma, így minden tanteremben használhatók, ha azokkal a megértés fokozható. Az utóbbi évben képmagnót is beszerzett az iskolavezetés.
3. A tehetséggondozást fontos ügynek tekinti az iskola. A tehetségekkel külön foglalkozva megyei, országos versenyekre irányítják őket, illetve továbbtanulásra sarkallják.
4. A gimnázium idejében néhány tanuló esetenként megyei, vagy országos tanulmányi verseny vett részt matematikából, fizikából, kémiából. A szakközépiskolások végzős osztályaiból minden évben néhány tanuló részt vesz az Országos Szakmai Tanulmányi Versenyen. Az első tízbe kerültek mentesülnek a felsőfokú felvételi vizsgák alól. - Ilyen volt:

1973-ban Skerlecz Tamás 1979-ben Varga Ferenc

-  Az iskolai ünnepélyek műsorához a gimnázium működéséig könnyebb volt a tanulók válogatása, ma ez nehezebb. Komolyabb műsorokra a tanulók leterhelése miatt is ritkábban tudunk vállalkozni. Az ünnepélyek helye legtöbbször a folyosó, a tornaterem, az udvar, vagy a Művelődési Ház.

1. A pedagógusok továbbképzésére jellemző adat, hogy míg korábban inkább a pedagógiai képzettség megszerzése volt a szakközépiskolai fejlesztés kapcsán a továbbképzések általánosabb formája, az utóbbi időben inkább a megyei továbbképzési intézet által szervezett éves továbbképzéseken vesznek részt a nevelők. A módszertani munka csiszolására és a házi továbbképzések ápolására működnek a közismereti és műszaki munkaközösségek (pl. matematika-fizika-kémia, magyar-történelem, műszaki elmélet).
2. Az iskola és a szülők közötti kapcsolattartást szolgálják: a rendszeres fogadóórák, a Szülői Munkaközösség aktivizálása, a szülői értekezletek rendszeres megtartása (éveleji, félévi, tavaszi).
3. Az iskola gondoskodik arról, hogy a négy éves képzési időszak alatt osztályonként legalább egy-két nagyobb (2-3 napos) tanulmányi kiránduláson vegyenek részt a tanulók. Ezek célkirándulások, szakmai jellegűek, de kulturális programmal is dúsítottak.

III. Szerkezeti változások

Az 1970-es évek elején, s főleg mikor a gimnázium megszüntetése került napirendre, a Megyei Művelődésügyi Osztály vizsgálta a szakközépiskola párhuzamosításának lehetőségét. Ehhez némileg növelni kellett volna a szakmai tanári és szakoktatói állományt, valamint a kollégium befogadóképességét. A többi feltétel megfelelő lett volna. A felmérések és a többéves jelentkezési tapasztalat azonban bizonyította, alig jelentkezett egy osztályra való tanuló a mezőgazdasági gépszerelő szakközépiskolába. Így maradt a szimpla osztály. (A szakközépiskola indításának éveiben sokkal nagyobb volt az érdeklődés e típus iránt, s még felvételi vizsgákat is kellett tartani a túljelentkezés miatt!)

A gimnázium megszüntetésének terve először 1973-ban jutott az iskola tudomására. Elképzelhető, hogy ez nagyon keserűen érintette a tantestületet, a nagyközség és a vonzáskörzet lakosságát. Egyrészt azért, mert nem kis eredményei alapján a lakosság megbecsülését és ragaszkodását vívta ki magának. Másrészt a lakosság hátrányos helyzetét eredményezhette főleg amiatt, hogy gyermekeik továbbtanulása előtt bezárul egy jó lehetőség, s ez elsősorban a leánytanulókat érintette. Harmadrészt megindíthatta a tanári kar egy részének eltávozását. A hírek hallatára az iskola vezetője a Nagyközségi Tanács elnökével felkereste a gimnázium megmentése ügyében a megyei párt- és tanácsszervet, ahol támogatást ígértek. Sajnos két évre rá mégis határozatot hozott a Megyei Tanács ülése a gimnázium megszüntetésére. Indoklás: a Művelődésügyi Minisztérium bevezette a gimnáziumokban a fakultációs oktatást, amely megkívánja a párhuzamos osztályokat.

Ismeretes, hogy ezidőtájt Tabon szimpla osztályokkal működött a gimnázium, mert ennyi volt a jelentkező (kivéve a 60-as évek három tanévét, amikor két osztálynyi tanulót iskolázott be). Végül is a gimnázium utolsó 4. osztálya az 1978/79. tanévben fejezte be tanulmányait. Ezzel a gimnázium, mint negyedszázados középiskolai oktatási forma befejeződött. Büszkék vagyunk eredményeire, arra, hogy szolgálhatta a tabi körzet társadalmát! Egyúttal sajnálattal állapítjuk meg, hogy egy színvonallal, s egy színfolttal szegényebb lett e körzet. A megszüntetési határozat időpontjától kezdve mozgásba indultak az intézményi, felügyeleti, tanácsi és párt szervek, valamint a lakosság, hogy a gimnázium helyébe egy lányokat is kiképző szakközépiskola létesüljön. Elsősorban a Videoton helyi bázisüzemre támaszkodva lehetett ezt legjobban realizálni. A többszöri próbálkozások eleinte nem vezettek sikerre. Végül a Művelődésügyi Minisztérium, a Megyei Művelődésügyi Osztály és a Videoton egyetértése alapján 1985-ben határozat született elektronikai műszerész szakközépiskola létesítésére. Ennek első osztálya - nagy túljelentkezés után - 1985. szeptember l-jén elindult.

A gimnázium megszűnése folyamában pedig az intézménynél a következő szerkezeti változások történtek:

A Megyei Tanács Művelődésügyi Osztályának utasítására két, eddig önálló intézményt iskolánkhoz csatoltak:

-1976. augusztus l-jén a Petőfi Sándor Kollégiumot,

- 1977. augusztus l-jén az 529. sz. Ipari Szakmunkásképző Intézetet, s azóta közös igazgatás alatt működnek a szakközépiskolával.

IV. Névadás

Az intézmény 1964-ig csak az állami jelzőkkel használta címét. Ekkor névadót keresett. Alkalmasnak kínálkozott a szomszéd községben korábban gyakran munkálkodó, európai hírnevet szerzett Rudnay Gyula festőművész nevének felvétele (Élt 1878-1954.)

A névadó ünnepély 1964. május l-jén volt. Az ünnepélyen a művész gyermeke betegség miatt nem tudott megjelenni, de jelen volt a Bábonyme-gyeren élő rokonsága. Dr. Bényi László a Magyar Nemzeti Galéria művészettörténésze méltatta a nagy művész, a Képzőművészeti Főiskola tanára munkásságát. A névadó ünnepély alkalmából az iskolában kiállítás nyílt a névadó (iskola által vásárolt és a rokonságtól kölcsönkért) rézkarcaiból, grafikáiból, olajfestményeiből és eszközhagyatékából, valamint a tanulók munkáiból.

Az iskola ekkor nyitott emlékkönyvet a következő bevezetővel: „A 10 éves fennállását ünneplő, s a mai naptól Rudnay Gyula nevét viselő gimnázium és mezőgazdasági szakközépiskola emlékkönyve. Tab, 1964. május 1."

Az emlékkönyvbe tett bejegyzések bizonysága szerint a kiállítás nagyon sok látogatót vonzott és elégedettséget váltott ki.

A névadó iránti tisztelet jeléül a családdal esetenkénti kapcsolatot tartunk. Például 1979. június 2-án a tanulókkal műsort adtunk a művész - unokája által rendbehozott - bábonyi alkotóházában, illetve emléktábla avatásán. Azóta 2-3 évenként egy-egy tanulócsoport meglátogatja az alkotóházat.

V. Felnőttképzés

Az intézmény környékre kisugárzó hatása abban is megmutatkozik, hogy az első tanévtől elindult benne a felnőttképzés, mert ez is társadalmi igényként merült fel először a tabi, kapolyi honvédség (tiszti képzés), majd a polgári lakosság részéről. A tiszti levelezőképzés előkészítővel és sok lemorzsolódással indul, majd 1956-ban megszűnik és uralkodóvá válik a polgári személyek gimnáziumi levelező képzése.

A levelező oktatás a délutáni órákban zajlik, az oktatást a tantestület tagjai végzik.

A gimnázium a már előbb említett évek után az 1957/58, 1958/59. tanévekben, 2 illetve 3 osztálya, az 1959/60. -1965/66. tanévig teljes 4 osztálya, az 1966/67,1967/68. tanévekben 3-3 osztálya, majd 4 évi szünetelés után 1972/73.-1975/76. tanévekben l-l osztálya működött.

A hallgatók döntő többsége értelmiségi (alkalmazott) és munkás foglalkozású.

A szakközépiskolában az 1974/75. tanévben indult a levelező oktatás, amely mai időpontban is folyamatosan működik. Ennek két típusa indult el:

a./ A 4 éves mg. gépszerelő szakközépiskola, amelyben közismereti és szakmai tárgyak 4 éves tanulása után érettségiztek. E típusban csak egy turnus végezte tanulmányait az 1974/75-1977/78. tanévekben. Hallgatói elsősorban a mezőgazdaságból verbuválódtak. Azóta ez a típus nem működik.

b./A szakmunkások 3 éves szakközépiskolája, amelybe szakmunkásképző iskolát végzettek jelentkezhetnek, s csak közismereti tárgyak 3 éves tanulása után érettségiznek. E típus „felkapott" lett az elmúlt évek során. Hallgatóinak döntő többsége alkalmazott és munkás.

VI. Kultúrmunka

Már az első terminusban is tekintélyes szerepet játszik az intézmény a község és a környék kulturális életében. Korabeli fényképek, a tanárok és a volt diákok bizonyítják ezt. Kiemelkedő volt a színjátszó tevékenység, amelyet Iby András tanár szervezett, vezetett. így: az 1955/56. tanévben Kisfaludy Károly Kérők című színművét 14-szer, az 1956/57. tanévben Szigligeti Ede Liliomfi című színművét 12-szer mutatták be helyben, valamint a környező nagyobb falvak lakossága és a honvédség számára. Ugyanezzel részt vettek a középiskolások megyei kulturális vetélkedőjén is. -Színvonalasak, szépek voltak e jelmezes előadások és sok nézőt vonzottak a nézőtérre.

Iby András eltávozásával ez a színjátszó tevékenység megreked. De az intézmény, különösen a gimnázium jelentős szerepet tölt be végig a nagyközség kulturális életének vitelében. Rendszeres műsorszereplője a társadalmi megmozdulásoknak, ünnepélyeknek. Kiemelkedő szerep jutott e tevékenységben a magyar tanároknak (Dr. Katona Piroska, Nagy Gyula, Babodi Lajosné), valamint az irodalmi szakkörösöknek.

Jelentős megmozdulások voltak az író-olvasó találkozók, valamint az előadóművészek meghívásai különösen itt Tabon, ahol a középiskolások a kevés lehetőség miatt „szomjúhozzák" a szellemi, nem szokványos táplálékot. A tanulók minden esetben szívesen és „befogadóan" vesznek részt az előadásokon. Erről az iskola és a könyvtár emlékkönyvében a meghívottak bejegyzései tanúskodnak.

Vegyük sorba e találkozásokat!

Írók-költők:

1972.  április 27: Takáts Gyula, aki, mint Tab szülötte, költő „hazajött" e találkozóra.

1976. április 22: Sipos Gyula

(Dátum nincs): Jobbágy Károly

Színművészek:

1971. október 28: Mensáros László

1973.  május 10: Jancsó Adrienne - Faragó Laura

1973. november 29: Bitskey Tibor

1975. március 25: Margittai Ági.

Maradandó élményt nyújtott a Keszthelyi Helikoni Ünnepélyeken való néhány részvétel, amelyen az iskola versmondói és népitáncosai szerepeltek (1969-1972.)

Népitánc-csoport többször alakult és mindannyiszor 2-3 évig szerepelt. Többször részt vettek a járási (megyei) kulturális seregszemléken, a Bala-tonlellei Szövetkezeti Néptánc Fesztiválon. Hosszabb ideig a Tabi Áfész támogatta anyagilag a csoportot. Betanítók: Csíkvár József, Bajkai István Kaposvárról, Vastag László Tabról.

Az iskola többször állított ki énekkart rövidebb ideig. Lehetőségét a Tabon meggyökeresedő szakember hiánya korlátozta. Íy van ez egyébként a néptánc és más kultúrlehetőség kérdésében is.

Sokféle szakkör működött az iskola fennállása óta, ezek is lehetőséget nyújtottak a tanulók szélesebbkörű fejlődéséhez. Termékprodukáló szerepük miatt kiemelkedőbb volt a szemléltetőeszköz-készítő (szakoktatók) fotó (Fenyvesi Péter) szakkörök és a női szabó politechnikai oktatás (Horváth Ferencné).

Többször - leginkább egyéb eseményhez kapcsolódóan - rendezett az iskola kiállítást. Ezek a tanulók munkáit tartalmazták, elsősorban a mezőgazdasági gépszerelő oktatás, valamint a leány politechnikai oktatás produktumait. Volt gép- és műszer kiállítás is a tanműhely szervezésében.

Nevezetes esemény volt a Németh László emléktábla felavatása az iskola könyvtárában 1976. március 23-án annak az emlékére, hogy 10 évvel előtte járt ott a magyar tanárt meglátogató író. A könyvtár azóta szép előtérrel bővült és ma 7.000 kötete van.

Hozzávetőlegesen 8 éve ismétlődő, tömegeket lekötő jelenség a diáknapokhoz kapcsolódó tréfás gépi felvonulás. Ötletes fémjelzése a tabi szakközépiskolának.

VII. Sportmunka

Eleinte a testnevelés atlétikai ágában szép eredményeket mutattak fel a tanulók (futás, súlydobás, diszkoszvetés) és többször részt vettek középiskolai megyei versenyeken. Az 1960-70-es években rendszeresen részt vettek a megyei versenyek atlétika, torna, kosárlabda, labdarúgás, röplabda rendezvényein. E röplabdás tanulókból (Tanár: D. Kovács Imre) országos válogatott szintű egyén is kiemelkedett (Nagy István II.) 1963/64-ben röplabda NB. II-ben szerepeltek a tanulók. 1977. óta ismét előrelendül az iskola sportélete, kiemelkedően röplabdában, s azóta minden évben országos középiskolai röplabdabajnoksági döntőben vesznek részt. (Tanár: Nagy Károly.) Kiemelkedőbb helyezések:

1977: 6., 1980: 2., 1981: 3., 1984: 2.1985: 3.

Az Országos Röplabda Kupa Bajnokság 1981. évi döntőjén az 5. helyezést érték el.

A nagyközség férfi NB. II-es röplabdacsapatát 1974 óta és a nőit 1975-1984-ig az iskolában végző, vagy végzett tanulók adták. E játékosokból több országos ifi-válogatott, és NB. I-ben játszó válogatott tag került ki (pl. Sudár László, Baán Barnabás, Stefik Csaba, Jankóczki Attila).

Az 1979. esztendő óta évenként megrendezésre kerül az iskolában a D. Kovács Röplabda Kupa, ahova az ország minden részéből érkeznek középiskolás csapatok. E kupa létrehozása az iskola korábbi, elhunyt testnevelő tanára emlékére Nagy Károly jelenlegi testnevelő tanár kezdeményezése alapján történt, s ma már évenként szerepel a Magyar Röplabda Szövetség versenynaptárában.

Más sportágakban is igyekeznek tevékenyek maradni. Így minden évben középiskolai megyei versenyen vesznek részt (atlétika, labdarúgás. Időnként pedig sportbemutatókat rendeznek az Országos Sport Napok keretében Tab-körzet lakossága számára).

VIII. Szociális, gazdasági tevékenység

A tanulók menzai ellátása szinte kezdettől fogva az ált. iskolával közös konyháról történt. Azután az új ált. iskola megnyitása (1969). után külön vált az étkeztetés. Ők az új iskolájuk konyháján, mi a régi helyen étkeztünk (Lotz-féle ház) egészen 1982/83-ig, amióta ismét az ált. iskola új, korszerű konyháján kapjuk az élelmezést.

A menzai ellátáson túl a tanulók a következő juttatásokban részesülnek:

1. a gyakorlati oktatáshoz 2 évenként munkaruha,
2. a tanulmányi eredménytől függően tanulmányi ösztöndíj
3. a fiúknak (akinél ez szükséges) kollégiumi elhelyezés.

Az iskola állagmegtartó és felújító tevékenységeiből a legjelentősebbek a következők voltak:

1974: Tornaterem padozatának cseréje.

1983: Központi fűtés bevezetése.

1985: Tetőcserép cseréje az épületen.

Ezen kívül házilagos kivitelezésben a tanműhely végéhez épült egy akkumulátortöltő és karbantartó helyiség 1984-ben.

1.  sz. melléklet - A tanulólétszám jelentősebb változásai

A gimnázium indításakor, 1953/54-ben: 45 A gimnázium felfutásakor, 1956/57-ben: 130

A szakközépiskola indításakor, 1960/61-ben: G170, Sz 40, Ö 210 A szakközéiskola felfutásakor, 1963/64-ben: G 228, Sz 132, Ö 360

A gimnázium párhuzamosításának befejezésekor, 1964/65-ben: G 250m Sz 151, Ö 401 (Ez volt a legmagasabb létszám!)

A gimnázium utolsó osztályának tanévében 1978/79-ben: G 39, Sz 120, Ö 159

A legutóbbi, 1984/85. tanév szakközépiskolai tanulólétszám: 119

Jelmagyarázat:

G = Gimnázium Sz = Szakközépiskola Ö = Összesen

2.  sz. melléklet - A tanulólétszám alakulása tanévenként, iskolatípusonként (anyakönyvi adatok szerint)

3. sz. melléklet - A pedagógusok névjegyzéke az indulástól 1985-ig (törzskönyvi adatok szerint)

Érkezett 1953. szeptember 1 -1954. augusztus l-ig:

-  Iby András középiskolai tanár, magyar-német nyelv szakos (Eltávozott 1959. aug. 1.)

-  Dr. Dévai Lászlóné Bákay Mária középiskolai tanár, történelem-földrajz szakos (Eltávozott 1956.)

-  Dr. Varga László középiskolai tanár, magyar-orosz-latin-francia szakos (Eltávozott 1959. aug. 1.)

Érkezett 1954. augusztus 1 -1955. augusztus l-ig: -Englert Antal középiskolai tanár, biológia-kémai szakos (Eltávozott 1958. aug.)

-  Fazekas Gábor középiskolai tanár, matematika-fizika szakos (Eltávozott 1957.)

Érkezett 1955. augusztus 1-1957. augusztus l-ig:

-  Dr. Almásy György középiskolai tanár, magyar-pedagógia szakos (Eltávozott 1957. szept.)

-  Tóth Sándor középiskolai tanár, testnevelés szakos (Külföldre távozott 1956.)

- Veikei Ferenc középiskolai tanár, történelem szakos (Eltávozott 1957.)

- Jenei István középiskolai tanár, matematika-fizika szakos (Elvátozott 1966. aug. 16.)

Érkezett 1957. augusztus 1 -1958. szeptember l-ig:

-  Kiss Rozália (Sztranyák Józsefné) középiskolai tanár, történelem-földrajz szakos (Eltávozott 1976. augusztus 16.)

-  Lenkei Ilona (Földi Endréné) középiskolai tanár, matematika-fizika-ábrázoló geometria szakos (Eltávozott 1963. júl. 1.)

-  Dr. Károly Lászlóné Baka Erzsébet középiskolai tanár, testnevelő szakos (Eltávozott 1959. aug. 1.)

-  Kiss Kornélia (Hausz Gyuláné) középiskolai tanár, biológia- kémia szakos (Eltávozott 1968. aug. 15.)

-  Dr. Katona Piroska középiskolai tanár, magyar-latin-olasz nyelv szakos (Nyugdíjba vonult és eltávozott 1969.)

Érkezett 1958. szeptember 1 -1959. augusztus 31-ig:

-  Hausz Gyula középiskolai tanár, matematika-fizika-ábrázoló geometria szakos (Eltávozott 1968. aug. 15.)

- Gyimesi Lajos középiskolai tanár, orosz nyelv szakos

- D. Kovács Imre középiskolai tanár, testnevelés szakos (Elhalálozás miatt munkaviszonya megszűnt 1975. júl. 8.)

Érkezett 1959. szeptember 1 -1960. szeptember l-ig:

-  Irányi Károly középiskolai tanár, biológia-földrajz szakos

Érkezett 1960. szeptember 1 -1964. szeptember l-ig:

- Fenyvesi Péter középiskolai tanár, német szakos

- Horváth János középiskolai műszaki tanár

- Reiter László mg. gépszerelő, szakoktató (Eltávozott 1974. aug. 31.)

- Nagy Gyula középiskolai tanár, magyar-történelem szakos (Eltávozott 1980. aug. 16.)

-  Barta Pál középiskolai tanár, matematika-fizika szakos (Eltávozott 1964. júl. 31.)

- Halász Sándor mg. gépszerelő, szakoktató

- Fekete István mg. gépszerelő, szakoktató (Eltávozott 1972. aug. 9.)

-  Máj Henrik ált. iskolai tanár, történelem-mezőgazd. ismeretek szakos (Eltávozott 1966. aug. 1.)

-  Fenyvesi Péterné ált. iskolai tanár, orosz szakos (Eltávozott 1967. szept. 1.)

- Takács Ilona ált. iskolai tanár, matematika-fizika szakos

- Gőzse László technikus, mg. gépszerelő, szakoktató (Rokkantsági nyugdíjba vonult 1984. febr. 23.)

-  Pfléger Ferenc ált. iskolai tanár, matematika-fizika szakos (Eltávozott 1967. aug. 15.)

-  Gonda Gyula középiskolai tanár, matematika-fizika szakos (Eltávozott 1966. aug. 15.)

Érkezett 1964. szeptember 1 -1976. augusztus l-ig:

-  Börzsei Antal középiskolai tanár, magyar-angol szakos (Eltávozott 1967. aug. 15.)

-  Németh Árpád középiskolai tanár, matematika-fizika szakos (Eltávozott 1977. aug. 15.)

-  Németh Árpádné középiskolai tanár, matematika-fizika szakos (Eltávozott 1977. aug. 31.)

- Babodi Lajosné középiskolai tanár, magyar-orosz szakos -Ernyes Béla technikus, szakoktató (Eltávozott 1970. aug. 15.)

- Folbert Tamásné középiskolai tanár, biológia-kémia szakos (Eltávozott 1971. dec. 31.)

- Hegedűs Miklós oki. mg. gépészmérnök, mérnök-tanár

- Ballá Elemér középiskolai tanár, fizika-kémia szakos

- Frányó László oki. mg. gépészmérnök, mérnök-tanár

- Trapp Imre középiskolai tanár, magyar-történelem-filozófia szakos (Eltávozott 1978. aug. 15.)

- Nagy Károly ált. iskolai tanár, földrajz-testnevelés szakos

- Merencsics József mg. gépész üzemmérnök-tanár

- Mérei László mg. szervíz-technikus, szakoktató

Érkezett 1976. augusztus 1 -1977. augusztus l-ig:

- Berta Tibor ált. iskolai tanár, matematika-fizika szakos

- Bereczk József mg. gépész üzemmérnök-tanár, kollégiumi nev. tanár

Érkezett 1977. augusztus 1 -1985. december 31-ig:

- Kovács József érettségizett esztergályos szakmunkás, szakoktató

- Simon Imre üzemmérnök - tanár

- Kukorelli Gusztáv okl. mérnök-tanár (Eltávozott 1985. aug. 15.)

- Bognár Jenő üzemmérnök - tanár

- Huszár Ferencné Martin Gizella ált. iskolai tanár, matematika-kémia szakos

- Schádl Zoltán üzemmérnök - tanár

- Horváth Ferencné Farkas Julianna műszaki-tanár és női szabó szakmunkás

- Tóth Lajos ált. iskolai tanár, magyar-népművelő szakos (Eltávozott 1983. aug. 15.)

- Takács Mihály technikus, gyakorlati oktatás vezető

- Horváth László I. érettségizett szakmunkás, szakoktató

- Sipőcz Mihály érettségizett szakmunkás, szakoktató

- Szél Lászlóné érettségizett szakmunkás, szakoktató

- Horváth László II. vill. technikus, szakoktató (Eltávozott 1985. aug.)

- Marosi Balázs érettségizett szakmunkás, szakoktató

- Isztl Ferenc érettségizett mg. gépszerelő, szakoktató

- Sándorné Tóth Jolán női szabó szakmunkás, szakoktató

- Ratalics Árpádné Mezei Katalin ált. iskolai tanár, történelem- orosz szakos

- Miksó Ferencné Horváth Mária érettségizett női szabó szakmunkás, szakoktató

- Horváth Gyuláné Szlukovinyi Ildikó ált. iskolai tanár, matematika-kémia szakos

- Nagy Károlyné Garas Gizella ált. iskolai tanár, testnevelés szakos

- Szőke Jenőné Nagy Edit ált. iskolai tanár, magyar-orosz szakos

- Csendes József technikus, szakoktató.

4. sz. melléklet - Az iskolavezetők névjegyzéke indulástól napjainkig

5. sz. melléklet - Kimutatás az érettségi bizonyítványt szerzettek számáról

írta: Irányi Károly

Középiskola