Naptár

Ladányi Mihály

RÁOLVASÁS

Adj a kéménynek lila füstöt,

adj a reggelnek tíz kakast,

adj a tócsának fodrozó szelet.

 

adj a halálnak fehér gyolcsot,

adj az ekének csonttalan mezőt,

s a költőnek esővert életet.

 

adj az anyáknak jobb fiat,

vénebb hullát a temetőnek,

s a munkásoknak kemény öklöket.

 

adj az állatnak meleg ólat,

adj az istennek arany inget,

és kedvesebb hazát mindenkinek!

 

Kányádi Sándor

NE FÉLJ!

Ne félj, ne félj!

Múlóban már a tél.

 

A nap, a nap

lassan erőre kap.

 

Remény, remény

ragyog az ág hegyén.

 

De még, de még

tartja magát a jég.

 

De már, de már

ripeg-ropog, akár

 

az ablak üvege,

ha labda töri be.

Utassy József

ZÚG MÁRCIUS

En szemfedőlapod lerántom:

kelj föl és járj, Petőfi Sándor!

 

Zúg Március, záporos fény ver,

suhog a zászlós tűz a vérben.

 

Hüvelyét veszti, bong a kardlap:

úgy kelj föl, mint forradalmad!

 

Szedd össze csontjaid, barátom:

lopnak a bőség kosarából,

 

a jognak asztalánál lopnak,

népek nevében! S te halott vagy ?!

 

Holnap a szellem napvilágát

roppantják ránk a hétszer gyávák.

 

Talpra, Petőfi! Sírodat rázom:

szólj még egyszer a Szabadságról!

(1984)

Kányádi Sándor

ÁPRILIS HÓNAPJA

Bolondos egy hónap

április hónapja,

hol kalap a fején,

hol báránybőr sapka.

 

Köpenyedbe burkol,

ingujjra vetkőztet;

mutatja a tavaszt

hol nyárnak, hol ősznek.

 

Hiába próbálnád

kilesni a kedvét,

túljár az eszeden,

mire észrevennéd.

 

Búsnak teszi magát,

szeme könnyben ázik,

mindegyre lehunyja

sűrű szempilláit.

 

Aztán gondol egyet,

fülig fut a szája,

s ránevet a fényben

hunyorgó világra.

 

Szilágyi Domokos

ANYÁM

Kiment a kertbe. Lába alatt

füvek kacarásztak; a vén diófa

meg -meghajolva

gordonkahúrként bongott.

S mint az árnyékok alkonyatkor,

úgy kóvályogtak feje fölött

a gondok.

A paprikák illedelmesen

utat nyitottak néki,

s apró paradicsomtövek

megannyi mosolygó bokra

úgy totyogott utána,

miként hajdani emlékei,

s miként majdani unokái:

 

némán, szoknyájába fogódzva.

Surrogtak a lehulló napsugarak,

a sötétedő ég aszott-kedvűen hallgatott.

Arcán mosoly suhant át: és mosolya

nyomán

halkan fényesedni kezdtek a csillagok.

Csönd volt, hatalmas csönd.

— Virágok szirmain

a hűvös harmat ájultan hevert.

A növekedő estben

napos holnapokat dédelgetett anyám — s

mintha ringatta volna, lassan elaludt a kert.

(1957)

 

Gárdonyi Géza

A BALATON

Csakhogy újra látlak, égnek ezüst tükre,

égnek ezüst tükre, szép csöndes Balaton!

Arcát a hold benned elmélázva nézi,

s csillagos fátyolát átvonja Tihanyon.

 

Leülök egy kőre, s elmerengek hosszan

az éji csendben, az alvó fa alatt.

Nem is vagyok tán itt, csupán csak álmodom:

Balatont álmodom, s melléje magamat.

(1894)

Kányádi Sándor

KÁNIKULA

Kutyameleg, kánikula,

nyelvét kiveti a kutya,

budákol, a túző, heves

nap elöl árnyékot keres.

 

De alighogy hűvösre lel

s leheverne, költözni kell:

falja az árnyékot a nap,

s az ebbe is beleharap.

 

Itt-ott ha még van is, ami

víznek mondható valami,

odamennek a bivalyok,

s kimártják a kis patakot.

 

Egyedül egy árva csacsi

hangját lehet csak hallani,

megereszt egy bátor iá-t,

esőért az égre kiált.

 

Pillognak a récék, libák,

nem csinálnak most galibát;

kiapadt a kicsi patak,

mint a cérna, kettészakadt.

Farkas Árpád

TÁNC

Augusztus halk tisztásain,

hol násza volt, a szél

hűs áramán a nyír s a nyár

már lassú táncra kél.

 

Karjai közt kék lengeteg

lebeg, s a szerelem

átszikrázik, még átremeg

a levélréseken.

 

E ringásban még hinni kell,

míg áll e néma bál -

a fák mögött, a tánc mögött

már párolog a Nyár.

Tóth Árpád

ŐSZI KÉRDÉS

Jártál-e mostanában a csendes tarlón este,

Mikor csillaggal ékes a roppant, tiszta tér,

S nagy, lassú szekerek ballagnak haza, messze.

S róluk a szénaillat meghalni visszatér?

 

És fájt-e, amíg nézted a nyárfát révedezve.

Hogy reszket agg feje, az ezüstös fehér,

S hogy édes életednek újra egy éve veszve,

Mert viszi már Szeptember, a nagy szénásszekér?

 

S ültél-e elfáradva kemény, átmenti kőre,

Merőn bámulva vissza az elvakult időkbe

És feldöbbenve: jaj! ha most ledőlnél halva!

 

S eszméltél-e fél árván az éji hidegen,

Mikor a késő szellő, mint kósza, idegen

Eb lábadhoz simult, s bús kezeidet nyalta ?

Kosztolányi Dezső

KÉSŐ ŐSZ A LUDASI PUSZTÁN

A pitvaron a tengeri

nevet a nap piros tüzére,

de sárga árnyát elveri

a paprikák piros füzére.

Száll-száll a lelkem kergetőzve

a mustszagú, világos őszbe,

mint szélbe csörgő papiros,

fölötte a halál és élet

a sárga és piros.

Weöres Sándor

VALSE TRISTE

Hüvös és öreg az este.

Remeg a venyige teste.

Elhull a szüreti ének.

Kuckóba bújnak a vének.

Ködben a templom dombja,

villog a torony gombja,

gyors záporok sötéten

szaladnak át a réten.

Elhull a nyári ének,

elbújnak már a vének,

hüvös az árny, az este,

csörög a cserje teste.

Az ember szíve kivásik.

Egyik nyár, akár a másik.

Mindegy, hogy rég volt, vagy nem-rég.

Lyukas és fagyos az emlék.

A fákon piros láz van.

Lányok sírnak a házban.

Hol a szádról a festék ?

kékre csípik az esték.

Mindegy, hogy rég, vagy nem-rég,

nem marad semmi emlék,

az ember szíve vásik,

egyik nyár, mint a másik.

Megcsörren a cserje kontya.

Kolompol az ősz kolompja.

A dér a kökényt megeste.

Hűvös és öreg az este.

Kányádi Sándor

BALLAG MÁR

Ballag már az esztendő

vissza-visszanézve,

nyomában az öccse jő

vígan fütyörészve.

Beéri az öreget,

s válláról a terhet

 

legényesen leveszi,

pedig még csak gyermek.

Lépegetnek szótlanul,

s mikor éjfél eljő,

férfiasan kezet fog

múlttal a jövendő.

Tennivalók január havában

A szobai dísznövények

télen a lakás szellőztetése során a hirtelen beáramló hideg levegő hatására
könnyen megfáznak, s emiatt leveleik sárgulnak, lehullanak. Ügyeljünk hát
arra, hogy a növények ne kerüljenek huzatba, ne érje őket közvetlen hideg
levegő. Az októberben pincébe vitt, vagy cserepekbe ültetett muskátlit
január hónapban melegebb helyre visszük. És öntözzük, hogy a fejlődés
meginduljon, s a februári dugványszaporításhoz megfelelő nagyságrendű
hajtásokat kapjunk.

Tennivalók február havában

A virágos kertben

február második felében állandó helyre elvethetjük a szarkaláb, a búza-
virág és a dísz-mák magját. A muskátli dugványról történő szaporítását is
megkezdhetjük. A hajtáscsúcsokról 5 leveles dugványokat vágunk, ezeket
12-24 óráig fonnyasztjuk, majd cserépbe ültetjük. Öntözéskor a levélre víz
ne kerüljön, nehogy a levél rothadni kezdjen és nehogy a dugvány elpusz-
tuljon.

Tennivalók március havában

A gyümölcsösben

minél előbb fejezzük be a fák tisztogatását és a metszést, hogy a fák
nyugalmi állapotában végrehajtott évenkénti téli permetezést a rügypatta-
náskor elvégezhessük. Az almafákat téli hígítású mészkénlével permetez-
hetjük. Almánál és körténél varasodás ellen rügyfakadáskor, a csonthéja-
soknál (kajszi, szilva, őszibarack, cseresznye, meggy) pedig lombos állapot-
ban 1 százalékos hígítású bordóilével permetezzünk. A permetezések előtt
szedjük le a fák nyúlrágás elleni védőkötését is. Ha a telepítésre szánt
gyümölcsfacsemetéket ősszel nem ültetjük el, most telepítjük ki. Ültetéskor
a fákat jól öntözzük, iszapoljuk be és utána araszos magasságban kupacoljuk
fel, hogy az eredés biztosabb legyen.

Tennivalók április havában

A szőlőben

április elején okvetlenül fejezzük be a metszést, s egy időben távolítsuk
el a szőlő harmatgyökereit és kössük ki a szálvesszőket. Oltványszőlőben
az oltványok telepítését is most végezzük el. Ha kötött a talajunk és a szőlő
saját gyökerén van, szénkénegezzünk.

Tennivalók május havában

A virágos kertben

állandó helyére vetjük a kakastaréj és a legényvirág magját. Kiültetjük a
februárban cserépbe dugványozott, ilyenkor már virágzó muskátlit és az
őszirózsa, valamint az oroszlánszáj palántáit is. Most van az ideje a canna
és a dália gumók kirakásának is.

Tennivalók június havában

A zöldségesben

június elején ültetjük ki a savanyításra, vagy téli eltartásra szánt kései
káposztát. Ha a korai zöldségfélék után júliusban más növényt (rövid
tenyészidejű káposztát, karalábot, karfiolt) akarunk ültetni, ezek magját
június közepéig vessük el szabadföldi palántaágyba. A meleg idő beálltával
a gyorsan növekvő növényeknek egyre több vízre van szükségük, ezért
öntözzük őket. Inkább ritkábban és több vízzel, mint sűrűn és kevés vízzel
öntözzünk, ezért 1 négyzetméternyi területre 1-2 kanna vizet is adhatunk. A
zöldségfélék közül a most érő borsót, babot, tököt, uborkát, karalábot
idejében szedjük le, mert csak a zsenge termés a jó minőségű. Júniusban érik
a korai fejes- és kelkáposzta is.

Tennivalók július havában

A szőlőben

ha a hajtások a karó hegyét túlnőtték, elvégezzük a csonkázást. A cson-
kázással ne siessünk, mert sok lesz a hónaljhajtás és ez kedvező a peronosz-
póra fertőzésre. Ezért a levelek hónaljában és a hajtások végén később
előtörő hónaljhajtásokat folyamatosan távolítsuk el. Július második felében
a fürtöket már nem szükséges porozni, vagy permetezni, mert ezeket a
peronoszpóra ilyenkor már nem fertőzi, a régi fertőzések ellen pedig a
permetezés már amúgy sem használ.

Tennivalók augusztus havában

A virágos kertben

fordítsunk gondot a virágágyak ápolására, öntözésére. A talajt tartsuk
állandóan tisztán, porhanyóan, mert így kevesebbszer kell öntözni. Az
elnyílott virágokat távolítsuk el, mert rontják a kert szépségét. A hónap
végén megkezdhetjük az idősebb pünkösdi rózsatövek tőszétosztásos sza-
porítását.

Tennivalók szeptember havában

A zöldségesben

szeptember elején szabadföldi palántaágyba vetjük az áttelelő saláta
magját. Ugyancsak szeptember első felében vetjük el az áttelelő spenótot is.
A legtöbb munkát ebben a hónapban is a szedés adja. A paradicsom, paprika,
uborka, karósbab nagy része még most érik. Az eltevésre szánt uborkát 2-3
naponként szedjük, mert így a növény folyamatosan terem. Szeptember
végén a fagyok előtt a még be nem érett sárgadinnyét, görögdinnyét,
zöldparadicsomot savanyítással hasznosíthatjuk.

Tennivalók október havában

A szőlőben

a legtöbb fajtánál október a szüret ideje. Ha szép az idő, ne siessünk a
szürettel, mert minél jobban beérik a szőlő, annál jobb borunk lesz.

Tennivalók november havában

A virágos kertben

a fagyra érzékeny rózsafáinkat november elején földdel betakarjuk.
Szobai dísznövényeinket a hűvösebb idő beköszöntével óvatosan öntözzük,
mert a gyökér könnyen berothad és a növények elpusztulnak.

Tennivalók december havában

A szobanövényeink

kedvező fejlődéséhez időnként műtrágyaoldatot adunk, vagy a cserép
földjének felső rétegét leszedve, azt trágyás földdel pótoljuk vissza. Szoba-
növényeink javarésze nem viseli el a száraz levegőt, ezért a kályhán páro-
logtassunk vízzel telt edényt, s így növeljük a szoba páratartalmát.

A hosszú téli estéken ne feledkezzünk meg a tanulásról sem. Ismerjük
meg jobban a növények élettanát, természetét, igényeit: olvassunk kertészeti
szakkönyveket is, hogy a jövő évben eredményesebben kerteszkedjünk.

ÖRÖKNAPTÁR 1801 - 2099 KÖZÖTT