|
| |
Dettenhausen 1992. január31-én 5153 lakost számlált, 420 m-es tengerszint feletti magasságban fekszik, területe 110 hektár. Területének 2/3-a tartományi tulajdonban lévő erdőségből áll, amely nemcsak egészséges klímánkat befolyásolja, hanem a „Schönbuch-Naturpark" funkciójában mindenféle elképzelhető lehetőséget kínál a pihenéshez, üdüléshez. A mezőgazdaságnak kezdettől fogva kevés tér maradt a kibontakozásra. A kedvező közlekedési összeköttetések és a tartományi fővároshoz, Stuttgarthoz, a járási székhelyhez, Tübingenhez és a Böblingen-/sindelfingeni iparvidékhez, a bájos schönbuchi táj és a jó infrastruktura a Schönbuch erdőtengerében fekvő hajdan szegény falunak - ahogy Dettenhausent 1867-ben egy főhivatali írásban jellemeztek - egy modern település jellegét adják. Történelméről nincs sok mesélnivaló. A helységet először 1100-ban említik. Főúri és kolostori fennhatóság alatt állt évszázadokon keresztül. Az ősi faárucikkeket előállító ipar mellett a háború után jelentős fémipari, textilipari, gyógyszeripari és élelmiszeripari vállalatok települtek le. Kb. 1000 ember tevékenykedik az itteni iparban, kereskedelemben, kézműiparban és a szolgáltatás sok terén. Kereken 2000 munkavállaló ingázik naponta Stuttgart, Tübingen és a Böblingen/Sindelfingen között.
Most szeretném bemutatni községünk közintézményeit és kulturális életét
Iskolaközpontunkban van a 9 osztályos Schönbuch-iskola, amelyben évfolyamonként 3 párhuzamos osztályból álló alsó tagozat és egy felső tagozat van elhelyezve. Az iskola a Schönbuchhalle-val van összekötve. Ez a többcélú csarnok aula-ként szolgál az iskolának. A sportcsarnok 3 gyakorlópályával és a sportcentrum a testnevelésoktatás számára rendelkezésre állnak. Iskolánk a következő években osztálytermekkel, szaktantermekkel, tanári szobával bővül. Gimnáziumokat, reáliskolákat, szakiskolákat, ipari iskolákat a 13 km-re fekvő egyetemi városban Tübingenben találni. Iskolabuszközlekedés van beállítva.
Négy községi irányítás alatt működő óvodánk van összesen 9 csoporttal.
Lakosságunk kereken 60 %-a evangélikus. 1962 és 1988 között az Új Apostoli Közösség és 1968-ban a Katolikus Egyház új templomot létesített. A Würtembergi Testvéri Szövetség a Falu-téren levő saját helyiségeiben tartja összejöveteleit. Megemlítendő itt az 1973-ban épített evangélikus közösség háza, amely találkozási helye fiatalnak, öregnek, és teret nyújt a társas élet és a rendezvények számára.
A legnagyobb egyesület a VfL, a tornaegylet futball-, ifjúsági- és gyermektorna-, sí- és röplabda, asztalitenisz-, badminton szakosztályokkal.
1971 óta nyújt a teniszklub 9 salakpályán és egy fedett pályán lehetőséget a teniszezésre.
A dalegylet, községünk legrégibb egyesülete egy férfikórust, egy vegyeskart és egy gyerekkórust tart fenn.
A zenekar, az ifizenekarral együtt ápolja a fúvószene községünkben mélyen gyökerező hagyományát. Ez az egyesület vállalja a fiatalok zenei képzését.
A Schaich-völgyi lövészek a lövészsportnak hódolnak. Saját „lövész-ház"-zal rendelkeznek, lőállásokkal, lőpályákkal (100 méteressel is), pisztolylőállással és íjász lőpályával.
A SVAB ALB egyesület helyi csoportja rendszeresen szervez kirándulásokat a Schönbuch-ba és környékére. A gyalogos turizmus kedvelői itt szakszerű vezetés mellett ismerhetik meg a természet szépségeit, sokszínű növény- és állatvilágát.
A harmonika klub több zenekarban nyújt lehetőséget a harmonikázáshoz öregnek, fiatalnak. A képzés ingyenes. A tangóharmónika csoport a legfiatalabb egyesületünk.
A szabadtéri fürdő (strandfürdő) megépítésével létrejött a Német Életmentő Társaság helyi csoportja. A főidényben medencefelügyeletet lát el. Irányítása alatt úszó- és mentőtanfolyamok működnek.
A Német Vöröskeresztnek is van Dettenhausenben helyi egyesülete.
A gyümölcstermelők és kertészkedők egyesülete feladatául tűzte ki a tanácsadást, helységünk fásítását és gyámságot vállal mindezek felett.
A „Mobile" nevű szülői kezdeményezés arra vállalkozik, hogy az egyesületi célok érdekében játéklehetőségeket teremtsen, és növelje a gyerekek utcai közlekedési biztonságát.
1989 óta kínál gazdag képzési programot.
Valamennyi egyesületünk példaképszerű és a fiatalokat lelkesítő ifjúsági munkát végez. Valamennyi kívánságra, vonzódásra tudunk valamit nyújtani. Minden egyesület szívesen invitálja őket sportra, játékra, énekre és zenére, gyalogtúrára és vidámságra, de a társas élet művelésére is.
Ajánlhatjuk Önnek modern szabadtéri fürdőnket gyermekpancsoló medencével a szépfekvésű Schaich-völgyben.
Az uszodát egy forrás táplálja, vizét egy hőszivattyú melegíti, amely a fürdést májustól szeptemberig hűvösebb hőmérsékletek esetén is kellemessé teszi.
Saját községi újságot adunk ki, az „Amtsblatt"-ot, amely csütörtöki napokon jelenik meg, és alacsony díj fejében hetente lakására viszik. Ezt a lapot csaknem minden család olvassa. Ebben informálódhat a községi tanács tanácskozásairól, a fejlesztési tervekről és a fontosabb községi ügyekről. Megtudja, mi történik az egyesületekben, az egyházakban, kinézheti az orvosok és a patikák vasárnapi ügyeleteit. Ezenkívül az apróhirdetésekből informálódhat a kereslet-kínálat dolgaiban. Különleges „bonbon" év végén az éves visszapillantás, amely szóban és képben tükrözi vissza a község azévi eseményeit.
A szemétszállítás hetente egyszer elszállítja a hulladékot.
A községeknek általában nincs hivatásos tűzoltóságuk. Ezért az önkéntes tűzoltóknak kell tűz- és katasztrófák esetén a technikai segélynyújtást és a környezetvédelmi feladatokat ellátni. A tűzoltóságot a tűzoltó-adóból finanszírozzuk. Hozzájárulásra kötelezettek azok a férfiak, akik tűzoltásra alkalmasak, de nem tartoznak 18 és 50 közötti tűzoltósághoz.
Az idősgondozás és a szociális munka példaszerű községünkben. A diakonus-állomás, a „Haus im Park" nevű öregek központja és az Idősek Köre viseli gondját.
A diakonus állomás látja el az összes gondozási feladatot a községben, valamint a „Haus im Park"-beli lakók gondozását, ápolását. Szakképzett munkaerő szakszerű gondozást nyújt. A dolgozók keresik a kapcsolatot a helyiség idős és segítségre szoruló lakóival, és szívesen segítenek ott, ahol szükséges. A „Haus im Park"-ban rövid-időszakos gondozást is kínálnak, így pl. egy kórházi tartózkodás utáni esetleges utókezelés idejére, vagy, ha a gondozást ellátó hozzátartozók szabadság idejére elutazhatnak.
A betegápoló-egyesület anyagilag hozzájárul ahhoz, hogy az ápolási szolgáltatások felajánlhatok lehessenek. Az éves hozzájárulás alacsony.
A „Haus lm Park" nevű öregek centruma idős és segítségre szoruló polgárainknak sokrétű kínálattal áll rendelkezésére. Pl. napi kávézás, hobby-lehetőségek, terápia-tartomány. Mobil segítőszolgálatot is szervezünk. Telefonon megrendelhető.
Van nálunk egy Öregek Köre is. Községünk idősebb polgárai kb. 3 hetenként összejönnek egy kávédélutánra. Közben érdekes rövid előadásokat hallgathatnak. Énekelnek, táncolnak, muzsikálnak. Közös kirándulásokat szerveznek. Az időpontokat és a programokat a hivatalos lap mindenkor tudtul adja.
A Polgárok Házává átalakított hajdani bikaistálló az egyesületek és polgári csoportosulások rendelkezésére áll gyakorlás- és rendezvény célokra.
A Polgárok házában van elhelyezve a községi könyvtár is.
A község Schönbuchhall-ja egy díszteremből és egy háromfelé osztható sportcsarnokból áll. Az iskolának, az óvodáknak és a helyi egyesületeknek és intézményeknek szolgál sport, játék, rendezvények és társasági élet céljára.
A felnőttoktatás céljára a tübingeni népfőiskola egyik kirendeltsége működik. Általánosan képző előadásokat nyújt, idegennyelv-oktatást és gimnasztika-tanfolyamokat és sok minden mást.
Játszótér decentralizálva minden korosztály számára elegendő van községünkben.
A „Kathree-házikó"-ban a község a dettenhauseniek előző évszázadbeli szerény lakásviszonyait demonstrálja. A „Rengstraße 3"-as épületben van a „Schönbuch-Museum" elhelyezve, amely a kő)erdő) vadászat részlegeivel regionális karakterrel bír. A kiállítási anyagot állandóan cserélik.
|
DÖRR |
polgármester |
 |
Városháza - 1952-ben épült, átépítették és bővítették 1992-ben |
 |
Közösségi ház - a Szervezetek háza |
 |
A Schönbuch múzeum. A község erdészeti és kőszobrászati kiállít |
 |
Az átépített ünnepi csarnok |
 |
A község legkisebb háza |
Tusnádfürdő, Hargita megye déli részén az Olt folyó gyönyörű völgyében, a vulkanikus eredetű Hargita hegység déli lábánál, 650 méterre a tengerszint felett fekszik. A Bécsi Katonai Földrajzi Intézet jelzése alapján Ferrotól keletre 43° 31' 40" Keleti hosszúság és 46° 8' 45" Északi szélességen található.
Északi szomszéda Tusnád község, déli szomszédja Sepsibükszád (Kovászna megye), keleten a Csornád hegycsoport, nyugaton a Hargita déli nyúlványai találhatók, 32 km-re Csíkszeredától és 35 km-re Sepsiszentgyörgytől.
Orbán Balázs a Székelyföld leírásában így ír: „A fürdőnek fekvőhelyet adó lanka alján egy szabályszerű kerekded nagykebel van, mocsaras talaját még most is Csukástónak nevezik. A Csukástón túl a mérgesen zajló Olt törtet le, hullámai sziklamederbe szorítva, a havasi csermelyek vidorságával nyargalnak tova.
Az Olton túl, függélyes meredeken, versenyre hív a a szemben lévő nagy Csomádot, s ha ezt magasságban elérni nem tudják is, de szépségben túlszárnyalják, mert gyönyörű fenyvesei közül a legfantasztikusabb szikla-szálak emelkednek ki... Szemben a fürdővel a Felső-Solyomkő, melynek megközelíthetetlen sziklaüregeiben most is süvöltő sólymok tanyáznak.
E gyönyörű környezet és a gyógyforrásoknak naponta nagyobb ismeretkörben terjedő jótékony hatása, bizonnyal kiemelendik e fürdőt".
Létrejöttét az itt található több mint 30 ásványvízforrásnak, gázkiömléseknek, csodálatos fenyvesekkel borított hegyeinek, a közelben található Szent Annak tónak köszönheti.
A legenda szerint a vadrengetegben eltévedt, barmait kereső pásztorfiúnak többször kellett átgázolnia az akkoriban sáros, ingoványos mocsarakon. Közben örömmel tapasztalta, hogy az ásványvizes iszapba mélyen bemerülő lábairól az eddigi hosszabb időn át gyógyulni nem akaró kiütések, sebek alig egy pár nap alatt maguktól eltűntek. A pásztorfiú elbeszélése nagy feltűnést keltett a környéken, felkeltve az érdeklődést a rengetegben lévő „Beszédmező" (így hívják akkor ezt a helyet) csodálatos hatására.
A tusnádi borvizek gyógyhatásáról először Lakatos István csíkkozmási plébános tesz említést a XVII. század végén a székelyföldről szóló latin nyelvű kéziratos munkájában. (A Magyar Nemzeti Múzeumban található.) Említést tesz a gázömlésekről is, melyek mint írja kénes szagúak és a „felettük elrepülő madarak abba beleszédülnek".
Egy másik írásos emlék 1731-ből való. Kunick Ferenc a Siculia Dacica, brevi compendio exhibita. Kolozsvár 1731.-be tesz említést a tusnádi borvizekről - „Tusnad ab aquis acidis singularis cum primis virtutis faman obtinet".
Az „Erdélyi Hiradó" (1843) szerint a „tusnádi vizeknek csodatevő hatásuk van".
Tusnádfürdő alapjait 1845-ben Élthes Lajos tusnádi birtokos rakja le, 99 évre bérbe vette Tusnád, Verebes, Kozmás és Lázárfalva birtokosaitól, az akkori „Beszédmezőnek" nevezett helyet és részvénytársaságot alakított az itt található ásványvízforrások felhasználására.
Élthest ezen törekvésében nagyban támogatta a szintén tusnádi Kovács Miklós katolikus püspök.
Élthes buzdítására a csodás hatású gyógytényezők, a fenyvesekkel borított hegyek, a gyönyörű környezet, a Szent Anna-tó közelsége mind több és több környékbeli embert vonz a mai Tusnádfürdőre.
Az ásványvizek gyógyhatását kedvezően egészíti ki az ózondús fenyő illatú tiszta levegő. Az évi átlag hőmérséklet 6-7 C.
A júliusi átlag +15 C°, a szeptemberi +10 C°, a januári -7 C°. Az évi átlag csapadék mennyiség 600-700 mm. A napsugárzás időtartama évi 1400-1500 órás átlag körül van.
Tusnádfürdő létrejötte és fejlődése kimondottan az itt található természetes gyógytényezőkhöz kötődik, mivel a keskeny Olt által alakított szoros nem tette lehetővé más gazdasági tevékenység kibontakozását.
Mint általában, az Erdélyi fürdőhelyek esetében napjainkig több jól elhatárolt időszakot különböztetünk meg a fürdő történetében. Az első időszak a legrégibb időktől 1845-ig. Ebben az időszakban az ásványvizeket ivóvíznek használták a környék lakói, átutazói. A belső használattal párhuzamosan kezdik felfedezni a külső használat gyógyhatását is.
Az első épületek, „fürdőházak" 1842 táján jelennek meg.
A második időszakot 1845-1880 között „Családias fürdőélet" jelzővel lehet jellemezni. Ekkor rakják le a település alapjait.
1845-ben Élthes Lajos 99 évre bérbe veszi a Fürdőt és 6 tagból álló részvénytársaságot alakít, 22 pontból álló működési szabályzatot fektetnek le, mely többek között leszögezi az ásványvizek felhasználását különböző betegségek, mint táplálkozási zavarok, idült gyomorhurut, hűlés, vérkeringési rendszer betegségeinek gyógyítására.
1846-ban mára vendégházainak száma eléri a 40-et.
Kovács Miklós katolikus püspök a szegénysorsúak részére építteti a „szegények fürdőjét". Befoglalnak forrásokat és kezdetleges gyógyberendezéseket létesítenek. Gyógykezelés tekintetében a „levegőváltoztatáson" van a hangsúly.
Az 1848-as szabadságharc szomorú végződése rányomja bélyegét a fürdő fejlődésére. Ugyanerre az időre esik mikor a „tusnádi parasztok abbéli haragjukba, hogy az ingyenes fürdéstől megfosztották" több épületet megrongálnak, felgyújtanak. A helység pár évig elhagyatva volt, míg 1852-ben gróf Mikes Benedek és Szentkereszti Zsigmond vezetésével (új részvényeseket gyűjtenek) újra fejlődésnek indul.
Ehhez az is hozzájárult, hogy Ferencz József 1852-es évi országjáró útja alkalmával egy napot a Fürdőtelepen töltött, melyet nagyon elhagyatva talált.
Azonban annyira megtetszett az Olt szorosba n elterülő helység szépsége, ózondús levegője és a borvizek sokasága, hogy a kerületi főnökségnek szigorú rendeletben hagyta a helység mielőbbi rendbetételét.
Így látva a királyi jóakaratot is, fogtak össze Tusnádfürdő újjáépítésére. A részvényesek száma eléri a 42.
Ebben az időszakban főleg a villatulajdonosok és vendégeik nyaralnak.
A bérlők számára viszont nem jelentettek hasznot a villatulajdonosok, ezért a jövedelmezőség szempontjából egyre kívánatosabb lesz az idegenforgalom, mely ekkortájt még elég szerény.
Dr. Otroban Nándornak 1860-as évi leírásában találjuk, hogy megindul a fizető vendégek tömege. A vendégeket Erdély híres zenekarai szórakoztatják.
1866-ban gróf Mikes Benedek saját költségén 4 forrás vizét küldi el Zürichbe, ahol G. H. Dietrich svájci vegyész megállapítja ezek vegyi összetételét. Ekkor már ismertek a ma is létező források - Anna, Mikes, Apor, Főkút, Ilona, Rudi. Az ásványvíz eredete az egykori vulkánok utótevékenysége gyanánt fogható fel, úgyszintén a gázömlések (mofetták) is.
1870-72-ben új utat építenek. A régi út az Olt mellett haladt, két hídra is szükség volt. Az Olt áradásai nehezítették az áthaladó forgalmat. Az új út érintve a Fürdő központját, könnyebbé téve a forgalmat új lendületet adott a fejlődésnek. A följegyzések szerint az új út megépítése rekord idő alatt ment végbe.
1868-ban már kényelmi berendezések építésére is sor kerül. Fedett sétányt építenek, ahol esős időben is sétálni, szórakozni tudnak a vendégek.
1872-ben az úgynevezett Alvégi szikla fölött megépítik a Ludmilla pavilont, ahonnan gyönyörű kilátásban van részük az arra sétálóknak. Ezen a helyen az 1848-49-es szabadságharc idején védő állások voltak. Gaál Sándor honvéd ezredes székelyei itt próbálták feltartóztatni az előre nyomuló cári hadsereget. Komolyabb ütközetre azonban itt nem került sor.
Ebben az időszakban kicserélik a „régi fürdőt", az újat közvetlen a forrásokra építik, ami minőségi változást eredményezett a gyógykezelésben.
A fürdő látogatottsága egyre nőtt, ami az előbbi számadatból is kitűnik:
| Év | Belföldi | Külföldi | Összesen |
| 1866 | 295 |
597 |
892 |
| 1869 | 241 |
420 |
661 |
| 1874 | 384 |
780 |
1164 |
A harmadik időszakot 1880 után az első világháború kezdetéig (1914) a további fejlődés - majd a hanyatlás jellemzi. A fürdőélet egyre nagyobb arányban az üzleti alapokra helyezkedik át. A fejlődéshez hozzájárult az 1896-ban megépült Brassó-Csíkmadéfalva vasútvonal is.
Ebben az időben épülnek a ma is létező és részben ma is használt kezelő-szórakozó létesítmények.
1890-ben megépült az akkori időszaknak megfelelő, modern gyógyintézet a Stefánia melegfürdő, melybe kádfürdőket rendeztek be és fürdőmedencét építettek.
Ezen építkezés 47821 forintba került, mely sajnos nem térült meg és majdnem csődbe vitte a Fürdőtársaságot.
1896-97-ben épült még egy másik kezelőbázis is a „Kurszalon" az akkori idők modern berendezéseivel. Ezek a létesítmények mind több és több vendéget csalogatnak Tusnádfürdőre. Míg más fürdőhelyeken mint például Borszéken a fürdőzők száma a századfordulóig csökken, addig Tusnádon ez a szám növekszik:
| Borszék | Tusnád | |
| 1876 | 566 |
844 |
| 1893 | 1349 |
1214 |
| 1900 | 896 |
1484 |
A vendégek szórakoztatására 1893-ban csolnakózhatóvá teszik a Csukás tavat és melléje (közepére) egy vendéglőt is építenek (ma kultúrintézményként használják).
A fürdő rangját az is tükrözi, hogy 1902-ben itt rendezik meg a „Székely Kongresszust", amely többek között sürgeti az állami támogatást a fürdőhelyek fejlesztésére.
Századunk elejétől, azonban minden erőfeszítés, hírverés ellenére a vendégek száma fokozatosan csökken. Persze közrejátszott ebben a néhány rossz idény (a két Balkán-háború - 1911 és 1913 és az első világháborút megelőző, általános politikai feszültség). 1913-ban leégett a „Kurszalon". A magas árak ellenére is (egy szoba, idényre, 20-150 forint) annyira megcsappant a vendégek száma, hogy a Fürdő a csőd szélére került, minthogy már nem tudta fizetni az egészségügyi célokra beruházott bankkölcsönnek még a kamatját sem.
Így a Fürdőtársaság eljutott addig, hogy 1914-ben egyáltalán meg sem nyitotta a fürdő-idényt.
A következő (negyedik) időszak 1914-1945 közé esik. Ez az időszak a teljes pangással kezdődik és végződik a két világháború idején. Az első világháborút követően az osztrák magyar valuta elértéktelenedik, ami végül is lehetővé tette, hogy Tusnád megszabaduljon a nyomasztó adósságtól.
A háború után az ingatlanok értéke is nagymértékben leesett, megvásárlásuk hozzáférhetőbb lett a kevesebb pénzű emberek számára is. így lassan megindulnak az építkezések. Lassan azonban Tusnád feladja kimondottan gyógyfürdő jellegét és szórakozó hellyé alakul át. 1945-48-ig 138 épületben 887 szoba 1684 hellyel várja a gyógyulni, szórakozni vágyókat. Ezt kiegészíti a Strand a Csukás tónál 25.000 m a sportpálya 20.000 m és a tenisz pálya 800 m2-en.
Az ötödik időszak 1945-től 1990-ig tart. Ez az időszak a javak államosításával és a „dolgozók rendelkezésére bocsátásával" kezdődik.
Az első időszakban ez a tulajdonforma „nagyon is bevált". A nagy tömegek ingyen-olcsón tudtak nyaralni-üdülni, hisz semmi befektetést, nagyobb kiadást nem igényelt a meglévő anyagi bázis. 1960-ban rátérnek a téli-nyári szezonra. A meglévő villák lassan már nem felelnek meg a kor igényeinek. Egyeseket közülük modernizálnak, mások meg kiesnek a forgalomból, sokat közülük lebontanak. Közben épülni kezdenek az új követelményeknek megfelelő szállodák, vendéglők, kezelő bázis, kempingtelep.
így megépül elsőnek a Csukás szálloda 160 hellyel, majd az Olt szálló 256 hellyel, a Tusnád szálloda 216 hellyel, amelyik össze van kötve az új kezelőbázissal. A modernül berendezett kezelőbázisban orvosi felügyelet alatt végzik a betegek kezelését, széndioxidos fürdőkkel és egyéb hidro- és fizioterápiás (fenyőfőzet, galvanikus fürdők, svéd zuhany stb.) és elektroterápiás kezelésekkel gyógyítanak. A mezotermális strandot külső kezelésre használják, a gázömlést (mofettát) a szív és érrendszeri megbetegedések, a magas vérnyomás, nőgyógyászati megbetegedések és reumatikus bántalmak gyógyítására használják. A rövid időre érkező vagy átutazóknak az Olt folyó mellett létesített Campingad menedéket. A következő időszak 1990-el kezdődik, amelyet egyelőre a teljes visszaesés jellemez. Ennek az oka a társadalmi-gazdasági változások.
A pénzhiány, a beutaló jegyek megszűnése, a külföldiek távolmaradása mind-mind érezteti hatását.
Egyelőre csak a nagyon rászorultak jönnek gyógykezelésre és nyáron (július-augusztus) kevésszámú üdülni vágyó.
Remélhetőleg azonban újra, mint annyiszor, fellendül a turizmus, most már új alapokon mert aki Tusnádot felkeresi a helyi gyógykezelés és üdülés mellett még a környék csodálatos természeti ritkaságaiban is gyönyörködhet.
Tusnádfürdő fölött a Csornád vulkáni hegytömbjében található Közép Európa egyedüli épen maradt krátertava a Szent Anna tó, természeti ritkaság, védett terület. Tengerszint feletti magassága 950 méter. Mivel a tavat csak a csapadék táplálja (források nincsenek), vize az egyszer desztillált víznél is tisztább, egy liter vízben mindössze 0,002 gramm oldott anyagot találunk. A tó kerülete 1737 méter, felülete 95.280 négyzetméter. Majdnem szabályos kör alakú. Hosszabbik, ÉK, ÉNY-i irányú tengelye 620 méter, az erre merőleges kistengely 464 méter. Átlagos mélysége 4,2 méter, legnagyobb mélysége 7 méter (1956-os mérések alapján). Élővilága szegényes: vízisikló, tarajos gőte, vizipoloska, alsórendű rák, amerikai törpeharcsa.
A katolikusok búcsújáró helye (július 26. Szent Anna napja). Ezen a napon évszázadra visszamenőleg nagy sokaság zarándokol ide, nemcsak a környező falvakból, hanem távolabbi vidékekről is. A tó mellett kápolna található.
1927-ben a tó mellé a Csíklázárfalviak (övék a tó és környéke) turista szállót építettek kalákába az ide zarándokolóknak. Ez az épület ma nem áll, csak az alapjai láthatók.
1963-ban épült egy újabb menedékház, amelyik a célnak megfelelően üzemel. Természetesen nem tudja mind befogadni nyáron az idelátogató turistákat, július-augusztus hónapban, főleg fiatalok, sátrakkal telepítik be a környéket.
A tó eredetéhez legendák is fűződnek. Ott ahol az Olt megostromolta a nagy hegyeket, hogy utat vágjon magának, valamikor hatalmas hegy meredt az égre. Ennek a hegynek a tetején vár kevélykedett, mely uralta az egész Alcsík medencét, ezzel a várral szemben volt a másik hegyen a Bálványos vára. Két édestestvér lakott a két várban, de csak kegyetlenkedéseikben és kapzsiságukban hasonlítottak egymáshoz. Különben halálos nagy irigységben és gyűlölködésben éltek. Ha az egyiknek magas vára volt, a másik még magasabbat építtetett, ha az egyik egy zsák aranyat szerzett, a másik utánajárt, hogy neki kettő legyen.
Egyszer az ifjabb testvér kockajátékon egy idegentől sokat nyert, elnyerte még a csodaszép négylovas hintóját is. Olyan négy ló járt a hintó előtt, hogy azoknak a szőrén még a napsugár is elsíkult.
Másnap azzal a fényes hintóval, a négy paripával áthajtott a bátyjához és azt mondta neki:
- No bátya! Van-e ilyen hintód, lovad és szerszámod?
Az idősebb testvér elsárgult az irigységtől és nagy haraggal ezt mondta öccsének:
- Fogadjunk, hogy holnap különb fogattal hajtok át tehozzád.
Jól van, fogadtak is: feltették egymás ellen a fél várat és az egész birtokot.
Búsult, gondolkodott a nagyobbik testvér, összehívta két jövendőjósát, tizenkét tudósát. Törték a fejüket, okoskodtak, épp, hogy a nagy gondtól meg nem bolondultak. Mert azt, hogy az öccsének különb jószága legyen, lenyelni sehogy sem tudta. Végül nagy hirtelen, ahogyan a szél tör a fákra, iszonyatos gondolat született fejében. El is mondta rögvest tanácsadóinak.
Nosza, szaladt a jós, a tudós, katona, jobbágy és cseléd, Alcsík és Felcsík minden falujába. Mire délután lett, ott volt a vár előtt a környék valamennyi csodaszép leánya, s köztük a világ legeslegszebb mátkája, Anna is. Teste mint a sudár fenyő, éjjfekete hajfonata térdét verte. Aki szemébe nézett, a kék eget látta ragyogni abban. Ekkor az idősebb testvér kiválasztotta a legszebb tizenkét szűzlányt, a többieket pedig hazaküldte. Ezután kiadta a parancsot a poroszlóknak:
- A lányokat vetkőztessék meztelenre, készítsetek hámot és fogjátok be őket a hintóm elé!
Sírtak, zokogtak a lányok, de hiába, amit az úr parancsolt, meg kellett annak lenni. A vár ura aranyhintó elé fogta a tizenkét legszebb lányt, elől a szépséges Annát állította és végigcsapott rajtuk ostorával.
Gyí lovaim, gyí Anna! Ilyen lovas hintót még bátyám se látott. Annak fehér bőrén véres csíkot szántott az ostor, a lányok erőlködtek, húzták volna a nehéz hintót, de az meg sem mozdult helyéből. A gazda mégegyszer végigcsapott ostorával a lányokon. Annának ömlött testéből a vér. Ekkor Anna térdre esett, majd szembe fordult a kegyetlen várúrral és iszonyú átkot kiáltott rá: Nyíljék meg a szikla alattad, zárjon magába örök időre, te föld nehezéke!
És mit látott a szem, mit hallott a fül? Az átok megfogant. Iszonyú dörgés közepedte a vár elsüllyedt, elpusztult az úr is.
A vár helyén, fenn a napos hegyek ölében, csodálatos szép tó keletkezett, a Szent Anna-tó. A tó tükrén pedig tizenkét fehér hattyú úszkált szép csendesen, nagy méltósággal.
Amikor a parthoz értek, megrázkódtak és ismét lányokká változtak. Egyedül Anna maradt ott örökre.
Azt mondják, hogy szép holdas nyári éjszakákon néha még most is feljön a víz mélyéből, hogy megfürödjék a hold sugarában...
Így a legenda.
Ugyancsak Csornád hegycsoportban a Szent Anna tótól keletre, található a Mohos tőzegláp.
Természeti ritkaság, védett terület. 80 hektáron helyezkedik el, 1050 m tengerszint feletti magasságban. A tőzeg vastagsága egyes helyeken meghaladja a 10 métert. Nevezetességét a sok ritka növénynek köszönheti. Tarka tőzegmoha (Sphagnum) - szőnyegét tőzegrozmaring (Andromeda polifolia), tőzegáfonya (Vaccinium oxicoccus), a rovarhannatfüvek (Drosera) négy faja és több más ritka növény takarja. Ezek közül nem egy jégkorszaki maradvány. Gyér növésű, törpe erdei fenyő-állománya (Pinns silvestris) jellegzetes tájképet nyújt.
Nem messze, ezen természeti ritkaságoktól található Bálványos vár egy 1029 m magas hegycsúcson. Történetét Orbán Balázs mondja el a Székelyföld leírásában. A vár alapítója a hatalmas Apor (Opour) Sándor. 1603-ban még Apor Miklós lakott itt, de özvegye Torjára költözött s azóta a büszke vár romba dőlt.
Jókai Mór Bálványosvár című regényében leírja az ősvallásnak a kereszténységgel való végső küzdelmét.
Lenn a vár lábánál található Bálványosfürdő, mely az Após bárók birtokán létesült fürdőhely. Több savanyúvíz, vasas forrása van. Nevezetessége a Budösbarlang, melynek „gázfürdőjét" gyógycélokra használják. A barlang tetejéről kénsav és timsótartalmú víz csepeg, melyet a nép szembajok ellen használ
Tusnádtól nyugatra a Hargita déli nyúlványai adnak kirándulási lehetőséget a hegymászást kedvelőknek. A fürdő felett 848 m magasságban található a Sólyomkő, ahonnan gyönyörű kilátás vana fürdőre. Innen el lehet jutni a Nagypiliskére 1343 m, Mitács 1280 m csúcsokra.
A Csornád szomszédságában van a Vártető, ahol a kutatók kora vaskori vár és korai székely erősség maradványaira bukkantak.
Az Olt völgyén Észak felé haladva jutunk el Nagytusnádra. Lakói mezőgazdasággal foglalkoznak, híresek a burgonya termesztésben.
1805-ben keltezett per irat szerint „ahol csak két gabona kéve terem, ott meg lessz 1 köböl pityóka is".
Első hiteles említése 1567-ből való.
A község szülöttei Kovács Miklós (1763-1852) aki erdélyi püspök volt (1827-1852) sokat áldozott a közjavára, Imets Fülöp Jákó (1837-1912) pap, tanár, közíró.
Az Olttól nyugatra az 1822-es nagy égés után alakult Ujtusnád (ma 1020 lakos).
Itt palackozzák, a vasútállomás közelében a TUSNÁD ásványvizet.
Az Olt völgyén dél felé haladva, az Olt jobb partján 716 m magasságban van az Alsó-Sólyomkő. A csúcson egy - állítólag középkori-vár maradványai láthatók. A II. világháború alatt erődítményként használták, földalatti bunkerekkel.
A csúcsról gyönyörű a kilátás, délre Háromszék irányába.
Tusnádfürdő mint település egyidős a Fürdő létrejöttével. Mivel itt más megélhetési lehetőség nem volt és ma sincs, így a gyógykezelés-üdülés fejlődésével gyarapodott a lakosság is. A lakosság zöme, mint kiszolgáló személyzet, a környező falvakból telepedett ide. Nagyobb részt római katolikus vallásúak.
Tusnádfürdő a második világháború után lett önálló település, 1968 óta város. Lakóinak száma az 1992-es népszámlálás szerint 1952 személy.
Rendelkezik 10 osztályos iskolával, kultúrházzal, gyógyszertárral, postával, vasútállomással.
A lakosság létét befolyásoló idegenforgalom kapcsán, az itt lakó emberek "szíves vendéglátók" és mindent elkövetnek azért, hogy kellemes emlékkel távozzanak az ide látogatók.
Miklóssy Attila |
Tusnádfürdő város polgármester |
hozzájárulásával összeállította Vékás Albert |
 |
Tusnádfürdői látkép |
 |
A Szent Anna tó |
Húsleves. Félkiló marhahúst, egy darab velőscsontot tűzre teszünk akkora edényben, hogy a víz a húst tenyérnyi magasságban ellepje. Megsózzuk és lassú tűznél főzzük másfél óra hosszan, közben azonban a habját kas kanállal többször leszedjük. Most megtisztított négy szál gyökeret, két szál sárgarépát, kis fej vereshagymát, 1/4 darab zellert nyáron, egy darab paradicsomaimat, néhány szem borsot ráteszünk. Ezekkel tovább főzzük egyenletes, lassú tűznél még 1 1/2 óra hosszáig. A három óra főzési idő elteltével félretesszük, hogy lehiggadjon és azután tálaljuk. A húsleves minőségét megjavítjuk, ha vegyesen, szárnyasból és marhából főzzük.
Raguleves. Szárnyas aprólékot, kockára vágott sárgarépát, gyökeret kiskanálnyi zsírral tegyük a tűzhelyre, pároljuk meg fedő alatt kevés vízzel. Ha kb. 10-15 percig pároltuk, hagyjuk a vizet elfőni róla és egy l/2kanálnyi liszttel hintsük meg. Kissé pirítjuk és vízzel felöntjük. Minden személyre kávéskanálnyi rizst számítva, az aprólékkal együtt puhára főzzük. Ha akarunk, lehet rizs helyett csurgatott tésztát is belefőzni.
Magyarleves. Félfej vöröshagymát apróra vágva kis kanál zsíron párolunk. Kockára vágott burgonyát, finomra vágott petrezselyemzöldjét vetünk bele. Fél kávéskanál rózsapaprikát, csipetnyi köménymagot adunk hozzá és felöntjük megfelelő mennyiségű vízzel. Ha felforr, két levesevő kanál tarhonyát teszünk bele és azzal együtt puhára főzzük.
Halleves. Kevés világos rántást készítünk. Két szál kiskockára vágott gyökeret, egy szál répát, vékonyra felszelt zöldpaprikát, félfej apróra vágott vöröshagymát, kevés sót, 1-2 szál babérlevelet puhára főzünk. Kis rózsapaprikával színesítjük és felöntjük megfelelő mennyiségű vízzel Bármilyen halat felvágunk, beletesszük és negyed óra alatt puhára főzzük. Tálalás előtt ízlés szerint egy kevés ecetet adunk hozzá.
Gombaleves. Vékony rántásban párolunk finomra vágott fél kisfej vöröshagymát, finomra vágott petrezselyem zöldjét, aztán felöntjük vízzel. Tetszés szerinti mennyiségű tisztított gombát puhára főzünk benne. Egy tojásból készült galuskát szaggatunk bele. ízlés szerint törött borssal fűszerezve tálaljuk.
Kalarábé-, karfiolleves. A kalarábé, karfiolt megtisztítjuk, felvágjuk és felfőzzük. Az első levét leöntjük. Puhára főzzük és petrezselymes vajas rántással berántjuk. Apró galuskát szaggatunk bele és tálaljuk.
Gulyásleves. 40 dkg marha, vagy sertéshúst, melyet akkora darabokra vágunk, minta rendes pörkölthöz, kis fej vöröshagymával 1 kanalnyi zsíron megpároljuk. Fél kávéskanálnyi rózsapaprikát adunk hozzá. Sózzuk meg, néhány szem köménymagot is vessünk rá és öntsük fel annyi vízzel, hogy jól ellepje. Főzzük lassú tűznél 2 1/2 uráig. Néhány darab kockára vágott burgonyát főzünk bele és ha az is már megfőtt, egy tojásból készült apró galuskát szaggatunk bele. ha mindez megfőtt, tálalhatjuk.
Gulyáslevest készíthetünk ugyanily módon galuska nélkül is. Akkor természetesen több húst és több burgonyát vágunk bele.
Rizsleves. Diónyi zsírban kockára vágott gyökeret, sárgarépát, petrezselyemzöldjét párolunk. Egy fél kávéskanálnyi lisztet megbarnítunk benne, felöntjük vízzel, megsózzuk, két leveskanál rizzsel együtt puhára főzzük. Tálalás előtt tojássárgáját habarunk bele.
Daraleves. Két kanál darát diónyi zsírban megpirítunk, felöntjük vízzel. Kissé megsózzuk. Finomra vágott petrezselyemzöldjével pár percig főzzük. Ha sűrű, kevés vizet öntünk hozzá, tojássárgáját a levestálban elkészítünk és behabarjuk, a fehérjét folytonos keverés közben belefőzzük a tűzhelyen. Pirított zsemlyekockával tálaljuk.
Zöldborsóleves. A zöldborsót puhára főzzük. Világos rántással berántjuk, ízlés szerint sózzuk, cukrozzuk meg. Végül egy tojásból készült, apróra szaggatott galuskát főzünk bele. Nagyon jó a borsóleves, ha jól megtisztított csiperke-, vagy sampignongombát is főzünk bele.
Gyúrt tészták. Legjobb, ha víz nélkül tisztán tojással, nulláslisztből gyúrjuk. Ha vízzel gyúrjuk, az puhítja a tésztát. Egy tojásból körülbelül hat személyre való levestésztát kapunk. Jól, ne túlkeményre gyúrjuk. Fontos még, hogy szép vékonyra, átlátszóra nyújtjuk ki. Többféleképpen vághatjuk.
Reszelt tészta. A keményre, jól kigyúrt tésztát nem vágjuk fel, hanem a reszelőn lereszeljük szép apróra. Tepsiben néány percre a sütőbe tesszük -kissé meglisztezzük, hogy ne álljon össze - rózsaszínűre pirítjuk és a leszűrt húslevesbe befőzzük.
Daragombóc. Egy tojássárgáját csöpp sóval kavarjuk, míg a fehérjét tányérban villával felverjük habnak és ezt gyöngén belekeverjük a sárgájába. Annyit darát szórunk bele, hogy szépen összeálljon, 10-15 percnyi pihentetés után a forró levesbe szaggatjuk. Lefödve főzzük.
Májgombóc. Diónyi zsírban megabálunk egy kis finomra vágott vöröshagymát és zöldpetrezselymet. A májat megkaparjuk és a tojássárgájával együtt a kihűlt zsírban jól kikeverjük. A 2 tojás felvert habját 2-3 evőkanálnyi zsemlyemorzsával együtt a májjal összekeverjük. Hosszúkás galuskákat szaggatunk belőle a forró levesbe és főzzük, amig jól át nem fő.
Halpaprikás. Többféle halat veszünk. Lehetőleg pontyot, harcsát. Megtisztítjuk, jól megmossuk, felbontjuk. Felbontás után nem mossuk meg a halat, mert a vére adja meg a tulajdonképpeni jó izét. 2-3 ujjnyi széles darabokra vágjuk és tálba tesszük. Ezalatt vízben föltesszük főni 3-4 fej vékony karikára vágott vöröshagymát. Ha puha, belerakjuk a felvágott halat, teszünk rá sót, jó kanál édes rózsapaprikát és annyi vizet, hogy a halat ellepje. Gyors tűznél főzzük, nehogy a hal szétessen. A halat kavarni nem szabad, csak gyakran meg kell rázogatni a lábast vagy bográcsot, amiben főzzük. 20-25 perc gyors főzés után kész a halpaprikás.
Dióshal. Egy kilós pontyot megtisztítunk és két ujjnyi szeletekre felvágjuk. Két szál gyökeret, egy szál répát, kis fej vöröshagymát puhára főzünk és szitán áttörünk. Most a halat lábasba tesszük, felöntjük annyi vízzel, hogy a halat ellepje. Hozzá vegyítjük az áttört zöldséget, megsózzuk és a halat puhára főzzük. Kb. 10 deka diót durván megtörünk. Kis csészében egy kanalnyi lisztből habarékot készítünk és ha a hal puhára főtt, a dióval együtt ráöntjük. Ha felforrt, csöpp borssal, cukorral Ízesítjük és tálaljuk.
Töltött vesepecsenye. Két kilós tisztított vesepecsenyét ujjnyi vastagra oldalról hosszában bevágjuk. A húst teljes nagyságában kiterítjük, 2 tisztított vöröshagymát, 20 deka füstölt szalonnát 3 db. tisztított (kiáztatott) szardellát együtt ledarálunk A kiterített húst bekenjük és mint a roládot, összetekerjük és vékony spárgával körülcsavarjuk. Lábasban zsírt melegítünk, a vesepecsenyét folytonos locsolgatás közben előbb megdinszteljük, majd barna-pirosra sütjük. Ha a hús puha, a zsírba kevés lisztet hintünk, kb. félliter tejfellel felöntjük, felforraljuk. A húst felszelve a mártással és krumplisgombóccal feladjuk.
Stefánia szelet. Egy kg. felsálszélét jól kiverünk. Egy hosszú szál gyökeret és ugyanakkora répát megtisztítunk. Hosszú kés pengével a húst keresztül szúrjuk, beledugjuk a gyökeret, másik résbe a répát. Kanál zsírban egy fej apróra vágott hagymával a húst puhára pároljuk úgy, hogy állandóan fogatva, mindig csak kevés vizet öntőnk hozzá. Ha megpuhult, felszeleteljük. A levébe 2-3 kanál tejfölt öntünk.
Töltött rostélyos. A rostélyost kiverjük, megsózzuk. Néhány keményre főtt tojást meghámozunk, a széleit levágjuk és a rostélyosba beletekerjük. Erősen megkötjük, forró zsírban előbb körül lesütjük, aztán puhára pároljuk. Ha megpuhult, felszeletelve tálra tesszük, zsírjából kevés vízzel mártást készítünk és ráöntjük.
Mustáros rostélyos. A rostélyost jól kiverjük, megsózzuk, mustárral vékonyan megkenjük, forró zsírban hirtelen kisütjük. A zsírjából kevés vízzel mártást csinálunk és felforralva a rostélyosra öntjük.
Fehérpecsenye. Egy kiló gömbölyű fehérpecsenyét jól megsózzuk, néhány gerend foghagymával megtűzdeljük. Egy kanál zsírral, néhány gerezd foghagymával és annyi vízzel, hogy ellepje, tűzre tesszük. Lassan puhára pároljuk. Ha megpuhult, zsírjára sütjük. Tálalás előtt vékonyan felszeleteljük. A fehérpecsenye csak akkor lesz porhanyóssá, ha használat előtt legalább 5-6 napig áll.
Mustáros borjúszelet. A borjúszeletet kissé kiverjük, megsózzuk, mustárral vékonyan megkenjük és forró zsírban kisütjük. Ha kész, a zsírjából keveset leöntünk. A serpenyőben maradt zsírt csöpp liszttel meghintjük, vízzel felforraljuk és a húsra öntjük.
Karfiolos borjúszelet. Fél kilóborjúhúst megsütjük és ledaráljuk. Egy szép fej karfiolt sósvízben puhára főzünk. Most a megdarált borjúhúst két tojással, csöpp sóval, egy kanál vajjal és a karfiollal összekeverjük. Lapos szeleteket formálunk belőle, lisztben, tojásban és morzsában megpanirozzuk és kisütjük. Melegen, zsírban sült burgonyával köríthetjük.
Tejfeles borjúszelet. A borjúszeleteket jól kiverjük, megsózzuk, zsírban vagy vajban pirosra sütjük. Lábasba tesszük és néhány kanál tejföllel együtt felforraljuk. A levébe csöpp lisztet habarunk s ha összeforrt, parmezánnal meghintjük, citromszeletekkel körülrakva tálaljuk.
Pirított máj. Fél kiló májat veszünk, hártyáját lehúzzuk és vékony szeletekre felvágjuk. Serpenyőben tojásnagyságú zsírban megpárolunk egy fej apróra vágott vöröshagymát. A májat a hagymás zsirba tesszük és erős tűzön gyorsan sütjük. Ha zsírjára sült, kb. 2-3 percig még sütjük, izlés szerint sóval, borssal (lehet paprikával is) meghintjük és azonnal tálaljuk. Tört burgonyával körítjük.
Székelygulyás. Háromnegyed kiló sertéshúst, egy fej apróra vágott vöröshagymát jó kanál zsíron megpárolunk. Ha zsírjára sült, teszünk rá egy kevés köménymagot, fél kiló savanyú káposztát és felöntjük vízzel. Ha puha, rádarabolunk egy kávéskanálnyi lisztet, 2 dl. tejfellel felforraljuk és tálaljuk.
Burgonyafánk. 12 db közepes burgonyát megfőzünk, átpaszírozunk. Hozzáadunk két tojás sárgáját, egy egész tojást, diónyi zsirt vagy vajat, fél deka élesztőt, csöpp sót és annyi liszttel dolgozzuk össze, hogy a keverék gyenge tészta legyen. Fél óráig pihenni hagyjuk. Gyurótáblán hüvelykujj vastagra kinyújtjuk, apró fánkszúróval kiszaggatjuk és forró zsírban kisütjük.
Újburgonya sütve. Serpenyőbe diónyi zsírt forrósítunk, a kb. 1 kg. tisztított apró újburgonyát beletesszük. Csipet köménymagot szórunk rá, tetejére pedig néhány szál petrezselyem zöldjét (nem megvágva) tegyünk. Fedő alatt kb. 10 percig pároljuk, sütjük. Tálalás előtt megsózzuk. Levesszük a fedőt és további 10-15 percig pirítjuk.
Tört burgonya. A burgonyát sós vízben megfőzzük. Ha leszűrtük, apróra vágott és zsírban rózsaszínűre pirított vöröshagymával és a zsírral jól összetörjük.
Tojásos galuska. Fél kiló lisztből két tojással galuskatésztát verünk. Tetszés szerinti nagyságra sós vízbe beleszaggatjuk. Lábasba diónyi nagyságú forró zsírra vetjük. Két tojást tejfellel, sóval jól szétkavarunk és a galuskára öntjük. Megkavarjuk és a tűzön hagyjuk, amíg a tojás kissé megkeményszik.
Gomba-mártás. A gombát jól megtisztítjuk, megvágjuk és kevés zsíron megabáljuk. Ha puha, vékony petrezselymes rántással berántjuk. ízlés szerint sózzuk és borsozzuk.
Kapor-mártás. A kaprot finomra megvágjuk. Világos, vékony rántásba tesszük és feleresztjük kellő mennyiségű vízzel. Főni hagyjuk. Adunk bele izlés szerint sót, ecetet, cukrot. Tálalás előtt tejfelt keverünk bele.
Sóska-mártás. A megmosott sóskát forró zsírra vetjük, megizzasztjuk és ha már egész megfonnyadt, a zsírra sült, liszttel meghintjük, najd kevés vízzel feleresztjük. ízlés szerint cukrozzuk és tejfellel keverve tálaljuk.
Torma-mártás. A tormát megreszeljük, vékony, világos rántásba vetjük. Ha kissé megpárolódott, tejjel felöntjük, cukorral, sóval ízesítjük.
Finomfőzelék. Zöldborsót, karalábét, sárgarépát, karfiolt, ujkrumplit -valamennyiből egyforma mennyiséget - kis kockákra vágunk. Az egészet vajban megabáljuk, ha puha, liszttel meghintjük, 1-2 szem cukorral édesítjük és tejjel vagy csontlével feleresztjük. Készíthetjük paszirozva is, akkor azonban világos vajas rántással rántjuk be.
Zöldpaszuly. A paszulyt megtisztítjuk, hosszában vékonyra elmetéljük. Ezután lábasban kevés zsírt forrósítunk, beledobjuk a paszulyt és félig puhára pároljuk. Kevés lisztet szórunk rá, ha megpirult kis vízzel feleresztjük, csöpp ecettel, cukorral, sóval Ízesítjük és puhára pároljuk. A vízzel ne egyszerre, hanem apródonként eresszük fel. Tálalás előtt tejfelt keverünk bele.
Karalábé-főzelék. A karalábét jól megtisztítjuk és hosszúkás darabokra elmetéljük, zsírban megpároljuk. Ha megpuhult kis csészében elkészített liszthabarékot öntünk rá. Kevés vízzel vagy tejjel feleresztjük, cukorral, sóval, tejfellel ízesítjük.
Zöldborsó. A zöldborsót kevés zsíron megpároljuk, megsózzuk. Ha megpuhult, belehabarunk kevés lisztet, felöntjük és izlés szerint cukorral ízesítjük.
Sárgaborsó. A borsót vízben puhára főzzük. Szitán áttörjük. Világos, híg rántásba tesszük, vízzel kellő sűrűségűre felfőzzük, megsózzuk. Tálaláskor tetejét fonó zsírral meglocsoljuk és beszórjuk apróra vágott vöröshagymával, amelyet előbb rózsaszínűre pirítottunk. Készíthetjük a sárgaborsót rántás nélkül is. Akkor azonban az áttört és vízzel felhígított borsó közé darát főzünk és ezzel sűrítjük.
Párolt káposzta. A káposztát meggyaluljuk, gyengén megsózzuk, kifacsarjuk. Zsírban kevés finoman vágott vagy reszelt hagymát pirítunk, adunk bele kevés ecetet, kanálka cukrot és csipet köménymagot. Beletesszük a kifacsart káposztát és fedő alatt pároljuk.
Édes káposzta. Egy fej káposztát legyalulunk és forró vízzel leforrázzuk. Lábasban zsíros vöröshagymás rántást készítünk és ha ez kissé megpirult, beleteszünk egy késhegynyi piros paprikát és belekeverjük a leszűrt káposztát. Sót, kevés köménymagot és finomra vágott kaprot teszünk rá, vízzel feleresztjük és puhára pároljuk. Mielőtt forrni kezd, öntünk rá kevés ecetet és izlés szerint cukrot pirítunk hozzá.
Túrós gombóc. Fél kiló tehéntúrót szitán áttörünk és összekeverjük 4 egész tojással, csöpp sóval és annyi liszttel, vagy darával, hogy formázható legyen. Hosszúkás gombócokat formálunk belőle. És bugyogó sósvízben fedő alatt kifőzzük. Legjobb először egy kis darabot kipróbálni, hogy elég sürü-e? Ha nagyon ragad, akkor a kezünket nedvezzük meg, amikor a gombócokat formáljuk. 10-15 percnyi főzés után egy gombócot felvágunk, ha kész, lyukas kanállal mindet kiszedjük. Forró vajjal bőven leöntjük és cimetes cukorral jól megszórjuk.
Töltött metélt. Két tojással, két kanál vízzel csöpp sóval tésztát gyúrunk. Vékonyra kinyújtjuk, metéltre elvágjuk, sós vízben kifőzzük és diónyi zsírral megzsírozzuk. Formát kikenünk zsírral és beszórjuk zsemlyemorzsával. Most a tésztából egy sort lerakunk, rá egy marék cukrozott és darált diót, egy sor tésztát, néhány késhegynyi tetszésszerinti ízt. Ezt felváltva, amig a tészta elfogyott. A legfelső sor tészta legyen. Negyed órára sütőbe tesszük. Tálalás előtt kiborítjuk és megcukrozzuk.
Stafer metélt. Fél kiló szitán áttört túróhoz csöpp sót, két tojássárgáját és annyi lisztet veszünk, hogy rendes kemény tésztát gyúrhassunk belőle. Ha meggyúrjuk, nyújtófával kinyújtjuk és szép gömbölyű metéltre felvágjuk. Sós vízben kifőzzük. Ha kifőtt, tűzálló edényben kevés vajjal összekeverjük, két tojás sárgáját három kanál cukorral, egy marék morzsával, egy deci tejfellel összekeverjük és a tésztára öntjük és megcukrozva tálaljuk.
Egyszerű kalács. Két deka élesztőből, két dl. langyos tejjel, kevés liszttel kovászt készítünk, melyet meleg helyen megkelesztünk, 70 deka lisztet, 3 dl. langyos tejet 4 deka cukrot, 3 tojássárgáját, csöpp sót a jól megkelt kovásszal hólyagosra kidagasztjuk. Ha jól kidolgoztuk, 8 dkg. olvasztott vajat langyosan kanalankint beledolgozunk. Utána letakarjuk és meleg helyen kelni hagyjuk. Ha megkelt, lisztezett deszkára kiborítjuk, széthúzzuk a tésztát jói összesodorjuk, megfonjuk, kikent tepsibe tesszük. Kelni hagyjuk, utána tojással megkenjük és meghintjük. Lehet kiszaggatni, diókeverékkel megtölteni és kis kifliformában is megsütni.
Finom kuglóf. Három deka élesztővel kis kovászt készítünk. Ha megkelt, tálban fél kiló lisztet 3 tojássárgájával, 12 deka cukorral, 12 deka olvasztott vajjal, csöpp sóval és annyi tejjel, hogy rétestészta sűrűségű legyen, hólyagosra felverjük. Vajjal kikent és darabos dióval kiszórt kuglófformába tesszük a tésztát. A forma akkora legyen, hogy a tészta csak felerészét foglalja el. Mert, ha a tészta jól megkelt, kitölti az egész formát. Meleg sütőben háromnegyed órahosszáig sütjük.
Keltes leveles kifli. Három deka élesztőből kovászt készítünk. Fél kiló lisztnek egyharmadrészét 12 deka vajjal összegyúrjuk, hűvösre tesszük. Most a megmaradt lisztből gyúrótáblán fészket csinálunk. Beleütünk két tojássárgáját, csöpp sót, egy evőkanál porcukrot és langyos tejjel rétestészta keménységűvé a deszkán nagyon jól kigyúrjuk. Kinyújtjuk és a vajas tésztát épp úgy elsodorjuk, mint a rendes vajastésztánál szoktuk. 3-4-szer sodorjuk ki, közben 15 percig pihentetjük. Az utolsó pihentetés után a tésztát ujjnyi vastagságúra kinyújtjuk, kockákra vágjuk. Közepére mindegyiknek kis késhegynyi baracklekvárt teszünk. A két tojás fehérjéből kemény habot verünk. Tányéron összekeverünk darabosra tört diót, darabos cukorral. A tésztakockákat háromszögalakúra összefogjuk, kiflit formálunk belőlük és először a felvert habban, majd a cukros dióban megmártjuk, tepsibe tesszük és forró sütőben lassan sütjük.
Töltött túrós tészta. 15 drb kockacukrot langyos tejben 1 dkg. élesztővel feloldunk. 40 deka liszttel, csöpp sóval, 15 deka vajjal, 1 tojás sárgájával jól fölverjük, letakarjuk és addig pihentetjük, amig a következő tölteléket elkészítjük hozzá: átpaszírozott édes tehéntúrót tojássárgájával, citromos porcukorral, mazsolával összekeverjük. A tésztát kinyújtjuk, tetszés szerinti szeleteket vágunk ki belőle, megtöltjük a túróval és kelesztés nélkül megsütjük.
Pozsonyi dióspatkó. 32 deka lisztet 20 deka vajjal összekeverünk. Hozzáadunk csöppnyi sót, 3 tojássárgáját, 3 deka élesztőt és 5-6 kanál langyos tejjel gyúródeszkán rétestésztánál valamivel keményebbre kidolgozzuk. Három cipót formálunk belőle és letakarva kelni hagyjuk. 25 deka cukorból sűrű szirupot főzünk, teszünk bele 25 deka őrölt diót, 1 citromlevét, 10 deka mazsolát, 3 dkg finomra vágott citronádot, diónyi vajat. Jól összekeverjük. Ha a tészta megkelt, a szokásos patkóformákra megtöltjük, tojássárgájával megkenjük, meleg sütőben lassan megsütjük.
Vajaspogácsa. Nyolcad kiló lisztet, negyed kgr. friss vajat késsel jól összedolgozunk és hideg helyre tesszük. Negyed kg. lisztet csöpp sót, citromlevét és héját 2 tojássárgáját tejfellel rétestészta keménységűre kiverjük. Négyszögletesre kinyújtjuk és a szintén négyszögletűre nyújtott vajat belehajtjuk. Négyszer kell hajtogatni és ügyelni arra, hogy a tészta mindig hűvös helyen pihenjen. Ujjnyi vastagra kinyújtjuk. Kiszaggatjuk, szétvert tojással megkenjük és jó meleg sütőben sütjük.
Túrós pogácsa. Negyed kiló lisztet, negyed kiló vajjal jól feldörzsölünk. Egy deka tejben áztatott, élesztővel, negyed kiló áttört túróval, egy tojássárgájával, csöpp sóval tésztává gyúrjuk. Háromszor-négyszer kinyújtjuk, mindannyiszor 20 percig pihentetjük a tésztát. Végül kinyújtjuk ujjnyi vastagra, pogácsaszaggatóval kiszaggatjuk és 20 percnyi pihentetés után kisütjük.
Tepertős pogácsa. 30 deka lisztet egy tojásnagyságú zsírral jól elmorzsolunk. Beleteszünk két tojássárgáját, sót, törött borsót, egy deka langyos tejben áztatott élesztőt és annyi tejfelt, hogy rétestészta sűrűségűre fölverhessük. A tepertőt ledaráljuk és 20 deka liszttel összekeverjük. A tésztát kinyújtjuk és belehajtjuk a tepertős tésztába. 15 percig pihenni hagyjuk. Akkor kinyújtjuk és ismét három lapba összehajtjuk. Ezt a műveletet háromszor ismételjük. Végül ujjnyi vastagra kinyújtjuk. Kiszaggatjuk, tetejét tojással megkenjük és a tésztát meleg sütőben megsütjük.
Vajas tészta. Táblára mérünk fél kilogram lisztet, egy harmadrészét elvesszük és fél kilogram friss vajjal összekeverjük. Gyorsan vagy késfokkal kell csinálni, hogy a vaj közben ne melegedjék fel. A megmaradt lisztből egy tojással, csöpp sóval, egy kanál ecettel és megfelelő mennyiségű vízzel rétestésztát készítünk. 10-15 percre jégre vagy hűvös helyre tesszük pihenni. Utána a vajat a tésztába csomagolva kinyújtjuk. Az első sodrásnál három lapba hajtjuk a tésztát és 15 percnyi pihentetés után újból kinyújtjuk, most már négy lapba hajtva össze, ismét jégre tesszük. Ezt háromszor, négyszer megismételjük és a tésztát tetszés szerint felhasználjuk.
Hájas leveles tészta. Ugyanúgy készül, mint a vajas tészta, csak vaj helyett kifagyott friss hájat használunk. A hájat hártyájától megtisztítjuk, átpaszirozzuk és vajastészta módjára kidolgozzuk. A tésztát ujjnyi vastagságúra kinyújtjuk. Négyszögletes kis kockákra elvagdosva, ízzel megtöltjük, sütőbe téve lassú, egyenletes tűznél megsütjük.
Francia lepény. 36 deka lisztet, 25 deka vajat, 8 deka mogyorót vagy dióbelet, 12 deka porcukrot, 5 tojássárgájával gyúrjunk össze. Húsz percnyi pihentetés után fél cm vastagságúra nyújtsuk ki, tegyük sütőbe és szép aranysárgára süssük meg. Ha kihűlt, rakjuk tele kimagolt cseresznyével, vagy meggyel, vonjuk be vaníliakrémmel, hintsük meg piskota morzsával. A sütőbe még körülbelül 15 percig sütjük.
Krémes lepény. Hét tojássárgáját 14 deka vaniliáscukorral jól kikeverünk, 12 deka őrölt diót, két csapott kanál morzsát a 7 tojás habjával óvatosan közékeverjük. Kikent tepsibe lassú tűznél megsütjük. Ha kihűlt, két részre osztjuk. Az egyik részt a következő töltelékkel töltjük meg: 8 deka porcukrot tizenhat deka friss vajjal habosra kikeverünk, hozzáadunk 10 deka őrölt diót és kis citrom reszelt héját. Ha a tölteléket rákenjük az egyik lapra, a másik tésztalapot deszkán egyenlő kockákra felvágjuk, ráillesztjük a töltelékre és vékony késsel utána vágjuk. Porcukorral meghintjük.
Almás pite. 40 deka lisztet 25 deka vajjal vagy zsírral jól eldörzsölünk. Hozzákeverünk két kanál porcukrot, 2 tojássárgáját, csöpp sót és annyi tejfelt, hogy puha tésztát gyúrhassunk belőle. A tészta háromnegyed részét kinyújtjuk és tepsibe tesszük. Egy kg. borizű almát megtisztítunk, almareszelőn reszeljük és jól kinyomjuk. A tepsiben levő tésztára egy marék finom zsemlyemorzsát szórunk, rárakjuk az almát. ízlés szerint jól megszórjuk cukorral, meghintjük egy kávéskanálnyi finomra törött cimettel (fahéj). Most kinyújtjuk a tészta megmaradt egyharmad részét, tepsinagyságúra elnyújtjuk és az almára tesszük. A tetejét tojással megkenjük, darabosra törött cukorral és durva dióval vagy mogyoróval meghintjük és lassú tűznél pirosra sütjük. Ha kisült, cukorral meghintjük és felszeleteljük.
Csokoládé pite. Hat tojássárgáját két szelet csokoládéval, egy kis kanál kakaót 15 deka vajjal vagy zsírral és 25 deka porcukorral habsora kikeverjük. Végül a hat tojás keményrevert habját 15 deka liszttel könnyedén belekeverjük. Tepsibe tesszük, a tetejét meghintjük hámozott és hosszúkás darabokra vágott mandulával. Mérsékelt tűznél lassan sütjük.
Női szeszély. 30 deka lisztet 10 deka vajjal vagy zsírral fölkeverünk. Négy tojássárgájával, két evőkanál cukorral, egy csomag sütőporral és kellő mennyiségű tejjel tésztává gyúrjuk. Félcenti magasságúra kinyújtjuk, tepsibe tesszük és mérsékelt tűznél félig megsütjük. Barackízzel megkenjük a félig kisült tésztát. A négy tojásfehérjéből kemény habot verünk. 15-20 deka porcukrot, reszelt citromhéjat, 10 deka őrölt diót belekeverünk és a tésztára rákenjük. A sütőbe visszatéve továbbsütjük.
Orosz pite. Három tojássárgáját 15 dkg cukorral, 25 dkg vajjal habosra keverünk. Apránkint hozzáadunk 25 dkg lisztet. Ujjnyi vastagon a kikent tepsibe tesszük. Félig megsütjük és azután a következő keveréket rákenjük: 6 tojás kemény habját 25 dkg darált mogyoróval, 25 dkg vaníliás cukorral és egy kanál barackízzel összekeverjük és a tésztára ráöntve az egészet lassú tűznél továbbsütjük.
Édes bécsi szelet. 42 deka lisztből, 28 deka vajból, 14 deka cukorból 2 tojássárgájával, késhegynyi szódabikarbónával omlós tésztát készítünk. Kinyújtjuk és tepsiben rózsaszínűre sütjük. Készítünk tölteléket. A tészta nagyságához mérten keverjünk el tejben darált diót, mazsolát, apróra vágott citromnádot, mézet, apróra vágott kandirozott gyümölcsöt és annyi piskótamorzsát, hogy a töltelék ne legyen kemény. Piskóta tésztát készítünk. 6 tojássárgáját, 8 deka porcukorral jól kikeverünk 7 tojás keményre vert habját, 13 deka liszttel gyengén belekeverjük. Most a kihűlt tésztát bekenjük ribiszkeizzel ujjnyi vastagon rákenjük a diótöltelket és végül a piskóta tésztából papiros tölcsérrel rácsot spriccelünk a tetejére. Lassú tűznél sütjük és ha kihűlt, vaníliás cukorral meghintjük.
|
| |