Előző fejezet Következő fejezet

Tab Városának címere

 

Tab városa ősi település, a 14. század elején már egyházas hely, Szt. Péter apostol tiszteletére szentelt templomát említik. Az elmúlt századok folyamán negyedszázadnál több birtokosa váltotta egymást. Címeralkotó motívumokból gazdag választék állt tehát jelképeinek megalkotója rendelkezésére.

Tab címere összetett pajzs. Az öregpajzs közepén elhelyezkedő csücsköstalpú boglárpajzs fekete mezejében jobbra forduló, fegyverzett, koronás arany oroszlán lép jobbra, jobb mancsában arany szablyát emel feje fölé.

Az öregpajzs un. arma cum fasciis pinulata, azaz vörös szalagokkal nyolc szárnyszerű részre osztott pajzsfelületű, amelyen a címerképek - a heraldikai irányok figyelembevételével - az alábbiak szerint foglalnak helyet:

Az öregpajzsot oromzatában tagolt, ötágú arany falkorona díszíti fekete béléssel, heroldalakjai pedig jobbról és balról a pajzsfő magasságáig érő, lépő, fegyverzett, szemükön a pajzstól eltartó arany nyíllal átlőtt arany oroszlánok.

Tab városának címere beszélő címer, amennyiben az egykori birtokosai emlékét idézi fel motívumaiban az alábbi sorrend szerint: a boglárpajzs szablyás arany oroszlánja a Hadik-címerről,

A falkorona nyilvánvalóan a várossá válásnak állít emléket. A lándzsával átdöfött szemű heroldalakok (oroszlánok) az Ányos család címeréből valók.

DR. SZEGFŰ LÁSZLÓ

a történelemtudományok kandidátusa

tanszékvezető

 

  
Előző fejezet Következő fejezet