| |
(1868-1949)
Magyarországon a „közszabadság", ezen belül az egyesülési jog kérdéseire a reformkorban megjelenő liberalizmus eszmerendszere irányította a korszak polgárainak figyelmét. A reformkori egyesületek közvetlen előzményeként a „kalapos király", II. József halálát követő mozgalmas hónapokban megjelent olvasóköröket, önképző társulatokat és lövészegyleteket említhetjük meg. Közismert, hogy Széchenyi István milyen nagy jelentősséget tulajdonított a szabadelvű gondolatokat is terjesztő kaszinóknak. A pestit mintának tekintve, sorra alakultak - például Kaposváron, Sátoraljaújhelyen és Kecskeméten a vidéki kaszinók, melyeket - és persze a többi egyesületet - már nem születés vagy foglalkozás alapján létrejött kényszertársulásként, hanem a tagok szabad akaratából alapították meg. Az egyesületek számának biztató növekedését azonban drasztikusan megakasztotta a szabadságharc bukását követő önkényuralom. A korábbi feltevésektől eltérően,1867 után viszonylag lassan gyarapodott a különféle körök mennyisége. Az egyletek száma tulajdonképpen csak az 1890-es évektől ugrott meg hirtelen. Az azonban kétségtelenül igaz, hogy ezzel együtt kibontakozott a sokféleségük is.
A kiegyezést követő évtizedben a megye 30 településén 75 egyesületet alapítottak. A tabi polgárok e periódusban három egyletet hoztak létre. A tanítók a korszerűbb népoktatásért folyó mozgalom részeként szervezték meg a járás székhelyén a Külső-somogyi Evangélikus Református Tanítói Egyesületet. A mezőváros lakónak művelődési igényeit jelezte a megyében is az elsők között létrehozott Tabi Kerületi Népnevelési Egylet és a Polgári Olvasó Kör. Ez utóbbi alapszabályát azonban, mivel a szélsőbal felé tekintő egyesületnek tartották, vélhetően nem engedélyezték. Néhány esztendővel később,1878-ban aztán újabb olvasókört alapítottak a tabiak.
Az 1888 és 1895 közti években az egyesületi élet szempontjából is egy eredményesebb időszak következett Somogy megyében. A dualista korszak egyesületeinek 13,91 %-a ekkor kezdte meg a működését. Az egyletek legtöbbje a Marcali, a Barcsi és a Tabi járásokban, valamint Kaposváron alakult meg. A településünkön ebben az időmetszetben hat társulat alapítását jegyezték be az alispáni nyilvántartó könyvekbe. Ezekben az esztendőkben a földművelésügyi tárca a vármegyében egy gazdasági kör alapszabályát engedélyezte, mégpedig annak - az egyébként tabi székhelyű- Balatonvidéki Gazdasági Egyesületének, amely egyebek mellett a későbbiekben sokat tett a filoxérajárvány sújtotta tóparti szőlőtelepek megújítása érdekében. A község iparosainak kulturális fogékonysága és zeneszeretete mutatkozott meg akkor, amikor létrehozták a Tabi Iparosok Önképző és Dalos Körét. Szintén a szakmai önképzés, érdekképviselet - és persze az összetartozás érzése fokozásának - igénye hívta életre a Somogy Vármegyei Községi- és Körjegyzők Egyletét (1881). Ezt követően, az 1880-90-es években a megye járásaiban működő jegyzők is sorra szervezték meg szakmai egyesületeiket. A Tabi Járási Községiés Körjegyzők Egyesülete 1889-ben mondta ki megalakulását. A korábbi évtizedekhez képest, már csak az elemi csapások következtében is, jelentős mértékben megnőtt a tűzoltóegyletek száma. A Tabi Önkéntes Tűzoltó Testület megalapítását 1888-ban hagyta jóvá báró Orczy Béla belügyminiszter.
Az Osztrák-Magyar Monarchia fennállásának egyesülettörténeti szempontból is az 1895-1914 között eltelt majd két évtizedét tekinthetjük a legdinamikusabb ciklusnak. Ekkor tájt az országban évente 500-950 egyesület kapott miniszteriális működési engedélyt. Ebben az időszakban évente 13-46 Somogy megyei egylet jelentette be megszületését. Tabon e periódusban 8 egyesületet alapítottak. A korszak egyik jellemző somogyi egyesületfajtája, nyilván a megye adottságai miatt is,a gazdakör volt. A Magyar Gazdaszövetségben fogalmazódott meg az az igény, hogy minden faluban létesüljön a kisgazdák érdekeinek gondozására hivatott gazdakör. Ennek hálózata ugyan kialakult, de minden valószínűség szerint nem a kívánt mértékben, mert 1908-ban a Szövetség még mindössze 8 somogyi kört mondhatott a magáénak. A településen 1904-ben alakították meg a Tabvidéki Gazdakört. A legnépszerűbbeknek továbbra is a kulturális egyesületeket tekinthetjük. A község kereskedői által létrehozott Tabi Kereskedelmi Olvasókör a tagok szakmai önképzését is vállalta. Az alapvetően agrármegye munkás- és földmunkásmozgalma az ország más vidékeihez képest fáziskésésben volt. Ez a sajátosság e településen is tetten érhető (1911: Magyarországi Munkások Rokkant és Nyugdíj Egyletének 371. Fiókpénztára,1912: Magyarországi Földmunkások Országos Szövetségének Tabi Csoportja). Az 1896-1914 közti ciklus egyesülettörténeti jellemzőjének a társasági- és sportegyletek számszerű gyarapodását tekinthetjük. A nagyközségben mindkét egyesülettípusba tartozó társasággal találkozhattunk: a Tabi Iparos Társaskör 1903-ban, a Tabi Sportklub pedig 1914-ben alakult. A világháború éveiben, a dolog természetéből fakadóan és a szűkítő jogszabályok következtében, igen kevés egyletalakítást regisztrált az alispáni nyilvántartás. A háborús években, 1917-ben, mindössze egyetlen új belügyminisztériumi engedélyezés történt (Tabi Ágostai Evangélikus Nőegylet).
A világégést követően még a megmaradt egyesületek is nagyon lassan ébredtek fel álmukból. Tabon például a háború után csak 1927-ben szerveződött meg az első új egyesület, a Tabi Népművelő Testvérek Társasága. Az 1 920-as évétől szemmel láthatóan megnőtt a központi, hovatovább egy formanyomtatványszerű alapszabállyal ellátott egyesületek országos hálózata. A keresztény és a nemzeti gondolat gyakorlati alkalmazásában fontos szerepet szántak e társaságoknak. Itt olyan szervezeteket említhetünk példaképp, mint a „polgári lövés/egyesület", „Hadirokkantak, Hadiözvegyek és Hadiárvák Országos Nemzeti Szövetsége", vagy a „»Falu« Magyar Gazda- és Földművesszövetség". A magyarországi politikai katolicizmusnak köszönhetően alakultak meg országszerte - így Somogyban is - a Katolikus Agrárifjúsági Legényegyletek (KALOT). A megyében az első katolikus legényegylet - néhány sikertelen próbálkozást követően 1888-ban Szigetváron alakult meg. A dualizmus korában rendkívül kevés ilyen egyesület kért alapszabály-engedélyezést, s a számuk csupán a két világháború között ugrott meg. A tabi KALOT 1938-ban alakult meg. Végigtekintve a tabi egyesületek lajstromán, látható, hogy az 1930-as években ismét kialakult, sőt még jelentősen bővült is az egyesületek sokfélesége.
Még folytak Magyarországon a második világháború harcai, amikor 1945. február 26-án az Ideiglenes Nemzeti Kormány az 528/1945. M. E. rendelettel feloszlatta a fasiszta katonai és politikai pártokat, egyesületeket. A köztársasági államformáról szóló 1946: I. törvény az egyesülési jogot olyan elidegeníthetetlen jognak ismerte el, melynek korlátozását egy másik törvénycikk értelmében akár 5 évig terjedhető börtönbüntetéssel is szankcionálhatták. A két törvényt azonban még abban az évben egy alacsonyabb szintű jogszabállyal gyakorlatilag - nem túl elegánsan - megkerülték, mert a 7330/1946. M. E. számú rendelet valamennyi egyesület felügyeletét a belügyminiszter - ki ekkor már Rajk László volt - hatáskörébe utalta. A sorsuk ekkor már megpecsételődött, hiszen Rajk 1946. július 4-én, rendeleti úton először feloszlatta a Magyar Cserkész Szövetséget és a Katolikus Agrárifjúsági Legényegyesületek Országos Testületét (ezeknek sűrű vidéki hálózata volt), majd pedig röpke két hét alatt további mintegy 1500 társadalmi és egyházi egyesületet szüntetet meg. A folyamat végül is a „fordulat évére" befejeződött, s a magyarországi egyesületek elpusztultak. Ily módon Tabon 1949-ben csupán egy egyletet jegyeztek, a Tabi Kiskereskedők Egyesületét.
A tabi egyesületek (1868 -1949)*
* Források:
Somogy Megyei Levéltár. „Egyletek és társulatok alapszabályainak nyilvántartása az 1889 - 1913. évekre", „Somogy vármegye területén működő egyletek és társulatok kimutatása 1922 -1950", „Somogyvármegye területén működő egyletek és társulatok névjegyzéke 1920" Magyar Országos Levéltár. Belügyminisztérium Levéltára. A K - 148, 149, 150. szekciók.
BŐSZE SÁNDOR
 |
| |