| |
Különösen fontosak voltak a vásárok a gazdasági élet fejletlenebb állapotában. A középkor elején a keresztények nagy ünnepeik alkalmával a templomozás idején, később pedig a búcsújárásokkor jöttek össze a kereskedők, és kínálták áruikat az összesereglett népnek. Amikor állandó intézménnyé vált a vásártartás, akkor a vásárosok a vásárok idejére felfüggesztették a céhek és a gréniumok kiváltságait, szünetelt az árumegállítási jog is. A kötelező vásári kirakodást a Perrendtartás (1868. LIV. te.) szabályozta.
A vásártartási jog megszerzéséért a „fejlettebb" települések küzdöttek, mivel a juss mundinárum a királyi jog mellett kiváltságot is jelentett.
Tab a XIX. századra iparával és kereskedelmével igyekezett e térség központjává válni. A vásártartási jog megszerzése gyakorta együtt járt a mezővárosi jogállás elnyerésével, hisz Mária Terézia 1767. évi úrbéri rendeletével az oppidumok (mezővárosok) úrbéri rendeletét is szabályozta. II. József király uralkodásától rendszeresebbé vált a Helytartótanács közvetlen felügyelete is.
Tab közbirtokossága révén igyekezett kedvezőbb feltételeket biztosítani a zsidók betelepüléséhez, hisz a betelepülési illetékek kiszabásánál nagyobb humanitást tanúsított a megyei átlagnál.
Ez a térség távol esett az országos főközlekedési utaktól, így a viszonylagos elzárkózottság siettette a helyi ipar és kereskedelem nagyobb arányú kibontakoztatását.
Tab a reformkor közepére egyik legnagyobb „zsidólakta" településsé vált. Nekik köszönhető annak a kereskedői hálózatnak a kialakulása, mely képes volt Tab és környékének terményfeleslegeit felvásárolni, s a korabeli igényeknek megfelelően az ipari, ruházati igényeket kielégíteni. A korabeli gyáripar gyengesége miatt a kisipar termékei vevőkre találtak. A céhek és a kisiparosok vásározásai a mezőgazdasági termelés mellett ekkor még a jobbágyoknak, majd a parasztságnak fuvarozásból történő pénzhez jutását segítette. Tény, hogy Tabon 1844-től rendszeresen hetivásárokat tartottak, melyek csak ott jöhettek létre, ahol az árucserén túl a pénzhez jutás lehetőségeit is biztosították. A hetivásárok sikerei arra motiválták Tab közbirtokosait, hogy a Helytartótanácshoz forduljanak országos- és hetivásárok tartásának ügyében, mert a vásártartási jog elnyerése a mezővárosi jogállást is biztosította.
Kérésre az alábbi válasz érkezett a Tekintetes Nemes Vármegyéhez:
 |
15.635
Méltóságos Fő-Tisztelendő Tekintetes, Nagyságos, Nemzetesés Vitézlő, különös tekintetre méltó Urak!
Tab helységében tartandó országos és helyi vásárokra az illető közbirtokosok által kért szabadalom legfelsőbb helyen kegy meglakván erről czimzett uraságok oly meghagyással értesítettnek, miszerint á folyamodó közbirtokosságok á kért kiváltságlevélnek a M. kir.-unk: kanczellária kiadó hivatalánál átteleendők letétele melletti fölvételére utasítsák.
Kelt Budán á Mkirályi helytartótanács ezer nyolcszáz negyvenhetedik évi Szentgyörgy hó tizenharmadikán tartott üléséből.
Czimzett Uraságtok
Jó akarója
hivatalos készségül
olvashatatlan aláírások
A Vármegye az alábbi leiratot küldte Tab mezőváros közönségéhez: „Tab mezővárosban évenként tartandó négy országos- és minden szerdán tartandó hetivásár eránt kiadott kegyelmes királyi kiváltságos levél.
Fő és alszolga bíró uraknak feladatik, hogy Tabon tartandó négy országos vásárok napjait u.m. Szent György hó 11-én, Szent István hó 2-án, Kisasszony hó 1-én és Szent Mihály hó 21-én, úgy minden szerdai hetivásárokat hirdessék ki." (Protocollum, 3090) 1847.
Ezen vásártartási jog elnyerése kedvezően befolyásolta Tab későbbi fejlődését, nagyban hozzájárult ahhoz, hogy az 1871: 18. Te. megjelenését követően sikerrel harcba szállhatott a járási közigazgatási székhely elnyeréséért Karád és Kötcse helyiségekkel szemben.
„Azon községek, melyek Tabra óhajtják a k. járás bíróság székhelyét 26-28 ezer lélekszámot képviselnek, míg ellenben Karádot a maga 3000-nyi lakosságával talán 2 - vagy 3 ezer lélek óhajtaná? De lábnak oly virágzó kereskedelme, élénk ipara és forgalma olly annyira felette állnak Karádnak - hogy nem is hasonlítható, mert elmondhatjuk, hogy Somogy megyében Kaposvár és Szigetváron kívül nincs olly város avagy község, a mely Tab élénk kereskedelmével és iparával versenyezhetne.
Elég igazolása ez az élénk kereskedelemnek, hogy az egyszeri hetivásárt, kettőre kellett szaporítani; már a hiteles kimutatás szerint Tab magában 300 önálló iparost és kereskedőt számlál lakosai között, s mintegy 600-on felül laknak itt izraeliták, kik hihetőleg azért összpontosulnak Tabon, mert élénk kereskedelem és ipar útján magukat könnyebben fenntartják, és még e mellett vagyont is szerezhetnek. A tabi kereskedelem és ipar képviselői oly kimerítő és részletes kimutatást készítettek a már említettem kérelemhez, - hogy annak valódisága iránt semmi kétség nem lehet. -
Nagyon sajnálom, hogy részletessen nem ismertethetem meg azon igen érdekes kimutatással - de azért a mi még megmaradt főbb vonásaiból emlékemben, azt bátor vagyok itt felhozni.
Ugyanis vásáraira behajtatik 6-8 ezer darab szarvasmarha és ló. Hetivásáraira részint soványán részint télen hízottan behajtatik és hozatik 8-10 ezer darab sertvés. -
Hetivásáraira mintegy 40-50 ezer mérő szemes eleség; ezenkívül bőr, rongy, bor, pálinka és egyéb termények, még a gyapjú is nevezetes mennyiséget tett ki: - Szóval 8-9 százezer forintnyi évi forgalmat tüntettek elő. -
Azonkívül van Tabon élénk hiteltársulat mintegy 150.000 frtnyi hitel miveléssel és forgalommal, postahivatal, gyógyszertár, Kávéház, számos vas és fűszer rőfös és egyéb kereskedés, 2 divatárusnő stb. szóval ezek mind oly jelenségek - melyek határozottan arra utalnak, hogy Tab központi helyiség. S ezt méltán mondhatjuk; mert a gazdagabb vidék felesleges termesztményét ide Tabra hozza elárusítani, s viszont szükségleteit Tabon vásárolja is be; a szegényebbek szükséges élelmiszereiket itt vásárolják; s Karád lakossága a vagyonosabb rész itt árusítja szinte terményét, míg viszont szükségleteit - szinte itt Tabon vásárolja. Azután Már Tab fekvésénél fogva is előnyösebb helyzetben van, mert míg a Tabra vezető utak rendszerint jobb karban szoktak tartva lenni, egyenes fekvésénél fogva is, addig a Karád és Köttsére vezető utak - már hegyes-völgyes fekvésüknél fogva is határozottan rosszabbak.
Az adófizetés aránya is nagyban felette van a Karádhoz szitó (?) községek adózási képessége felett. -
Ha ily kirívó előnyök mellett is, melyek a közérdek hatalmas és szilárd támaszai, mellőztetnék Tab, akár Karád akár Köttse rovására, ez esetben csak ismét a szenvedélyek felkorbácsolása áll elő, s hol lesz határa? az kiszámíthatatlan!!!
Olvassa mindenki higgadtan a „Somogy" 19. számában a II. czikket „Eszménk reformjaink felett", s törekedjünk igazán a közérdek elősegíttésére, és megóvására.
„Nem a nép lesz a bíróért, hanem a bíró lesz a népért."
Som, május 12-én 1870.
kész szolgája
Dömény Elek." (Somogy c. hetilap)
Igaz, hogy az 1871: 18. Te a mezővárosi jogállást megszüntette, s ebből adódóan Tab kisközség lett körjegyzőséggel (Tab - Torvaj - Zala, melyek jegyzője Szüts János), de az 1871 XXXII. Tc a járások székhelyei közé besorolta. Érdekességként jelentkezik és az elkövetkezendő évek kutatási feladatai között tartjuk számon, hogy a községtörvény megjelenés után még 1 872-es hivatalos községi iratokon miért szerepel (TAB MEZŐVÁROS PECSÉTJE 1822). Készült még egy mezővárosi pecsét ezen felirattal, csupán évszámváltoztatásával: 1855.)
A közigazgatási központtá válás a korabeli értelmiség nagyobb számban történő betelepedésével a társasági életet is felpezsdítette, valamint az élelmiszer vásárlása területén is pozitívumokat hozott. A vasúthálózat megépülésével az ipar a kereskedelemben bekapcsolódhatott az ország vérkeringésébe és egyre több távolabbi kereskedő árulta vásárainkon azt a tömegcikket, melyet már a hazai ipar állított elő.
Tab országos- és hetivásárai (piacai) nem veszítettek vonzásukból, hisz kereskedőik készségessége messze tájakon ismertté vált. Piaci napokon Tab főutcáján még lovas kocsival is nehéz volt közlekedni, mert 20-30 km-es körzetből kocsikkal hordták be felesleges terményeiket, állataikat. Ez a vásári - piaci hangulat és adás-vétel századunk 40-es éveiig tartott, mert a társadalmi - gazdasági változások szerencsére átmenetileg megszüntették e jelentékeny hagyományt. A legújabb kori forradalom után ismét szabadabbá vált a gazdasági élet és lehetővé tette a helyi árucsere felújulását.
Napjainkra ismételten zajos és keresett a szerdai hetipiac, valamint a márciustól novemberig havonta tartott állat- és kirakódóvásár.
BOLEVÁCZ JÓZSEF
| |