Egészségvédelem

(Megbetegedések szezonalitása)

A megbetegedéseket igen sokféle módon csoportosíthatjuk. Például csoportosíthatjuk orvosi szakmák szerint, azaz belgyógyászati, sebészeti, orr-fül-gégészeti, szemészeti, urológiai, bőrgyógyászati, nőgyógyászati, onkológiai, rheumatológiai, orthopaediai, ideggyógyászati, elmegyógyászati, gerontológiai, stb. betegségekre. Beszélhetünk megelőzhető, elkerülhető betegségekről. Ilyenek az elhízás, a túlzott nikotin és alkoholfogyasztás, kábítószer fogyasztás által okozott betegségek.

Beszélhetünk jóindulatú és rosszindulatú daganatokról.

Léteznek örökölhető betegségek: elhízásra, kőképződésre, rákra, cukorbetegségre való hajlam.

Csoportosíthatjuk a betegségeket szervek szerint is: tüdő, szív, máj, gyomor, bél, epehólyag, hasnyálmirigy stb. betegségei szerint. Jelenleg a betegségeket szezonális megjelenésük figyelembe vételével szeretném Önök számára csoportosítani.

Gombamérgezés

Hazánk területén több millió kg ehető gomba terem. Ebből azonban egy évben átlag 1.3 millió kilogrammot gyűjtenek össze a megszállott gombaszedők. Európában több mint négy nagyobb kalaposgomba-fajt ismerünk, ezek között több száz ehető gomba van. A súlyosan mérgező gomba ezek között csak egy-két tucat. A mérgező gombák közül a gyilkos galóca okozza a legtöbb mérgezést. Ennek a, gombának legfőbb ismertetőjele, hogy fehérlemezű, de galléros. A gombák növekedéséhez táplálék felvételükön kívül létfontosságú a víz és a hőmérséklet. Hazánkban a száraz nyarakon nem terem gomba, hanem nyár elején, és ősszel, amikor párásabbak a termőhelyeik. A gombatermést tehát a csapadék mennyisége, és eloszlása befolyásolja. A legelőnyösebb a lassú, csendes, hosszabb ideig tartó, kiadós esőzés, amikor a talaj kellően átázik, és a magas páratartalom a legkedvezőbb a termőtest képződéséhez, növekedéséhez. Ha a hazánkban termő gombák földrajzi előfordulásáról gombatérképet készítünk, azon azt láthatjuk, hogy legjobb gombatermő vidékeink a Zemplén-hegység, a Bükk, Mátra, Karancs, a Nógrádi-hegyek, a Börzsöny, a Budai-hegység, a Pilis, a Vértes, a Bakony, a Mecsek, Sopron, Vas, Zala és Somogy megye dombos vidékei. De akad jó gombatermő terület az Alföldön, a Nyírségben, Debrecen és Kecskemét környékén is. Ha gombanaptárt készítünk, abban azt látjuk, hogy áprilisban jelenik meg a kucsmagomba, a tőkegomba, a kerti csiperke, a tövisalja gomba, és a tavaszi rétgomba. Májusban és júniusban már vargánya és sárga rókagomba is található. Ősszel főleg október a leggazdagabb gombatermő idő. De novemberben is találhatunk még ördögszekérgombát, fenyőtinorut, lilapereszkét, fenyőpereszkét, légyölő galócát, szürke tölcsérgombát, elefántcsont csigagombát, retekszagú kígyógombát, bunkóslábú fülőkét, téli fülőkét és laskagombát.

Tehát a gombanaptár jelzi a háziorvosok, ügyeletes orvosok és a kórházak intenzív osztályainak, hogy mikor kell gombamérgezettekre számítaniuk, a gombákat nem ismerő gombaszedők jóvoltából. Úgy érzem tartozom ég a mérges gombák felsorolásával.

A mérges gombákat veszélyességük szempontjából 6 csoportba sorolhatjuk.

Az első csoportba tartozik a halálosan veszélyes mérges gomba a gyilkos galóca, és a fehér gyilkos galóca.

A második csoportba a veszedelmes, életveszélyesen mérgező gombák tartoznak. Felsorolásukat mellőznöm kell.

A következők a mérges gombák, 16 egyeddel. Ezek is súlyos mérgezést okoznak, de halált nem idéznek elő.

Enyhén mérgező gombák a következő csoportbeliek 11 fajtával, ezek fogyasztását is kerülni kell.

A következő csoport az ehető gombák, melyek csak nyersen és nem kellően átfőve-átsütve mérgezők.

Az utolsó csoportban említem azokat, melyek csak alkoholfogyasztás után váltanak ki mérgezési tüneteket.

Elsősegélynyújtás gombamérgezetteknél

Ha gombafogyasztás után bármilyen rosszullét áll be, azonnal orvost kell hívni, vagy a gombamérgezettet azonnal orvoshoz kell vinni, ha másként nem, mentőt hívni számára. Ha gyilkos galóca okozta a mérgezést, akkor az elsősegélynyújtó a hányást azzal csökkentse, hogy kortyokban hideg vizet itasson a mérgezettel, vagy apró jégdarabokat nyelessen vele.

Ha a tünetek muszkarin típusú mérgezésre utalnak, akkor meleg vizet kell itatni a mérgezettel, és a nyelvgyök lenyomásával meg kell hánytatni. A meleg víz sós, vagy szappanos legyen, mert így fokozottabb a hánytató hatása. Fentiekkel érzékeltetni akartam, hogy az év nem mindegyik hónapjában teremnek a gombák, és nem minden hónapban szedhetnek tévedésből mérges gombát a gombaszedők. Így a gombamérgezés is szezonális jellegű.

Kullancsok által okozott megbetegedések

A betegség szezonja a kullancsok elszaporodását követi kb. két héttel, április-június, és szeptember-október hónapokban.

Erdei munkások, mezőgazdasági munkások, kirándulók, természetjárók, vadászok betegszenek meg életkortól függetlenül. Szerencsés tény, hogy a betegség átvészelése után tartós immunitás (védettség) alakul ki az emberi szervezetben. Az is szerencsés dolog, hogy a kullancs-veszélynek kitettek megelőzésként FSME kullancs-fertőzés elleni védőoltást kaphatnak, sajnos ma már horribilis áron. Ez a védőoltás is hosszú időre védettséget biztosít. A fertőzött kullancs csípése savós agyhártya gyulladást, agyhártya, és agyvelő gyulladást okozhat. A kullancs encephalitisnek keleti, és nyugati típusát különböztetjük meg. A keleti típus az orosz tavaszi-nyári kullancs encephalitis, mely hazánkban is előfordul. Ennek halálozási aránya magas, 3 %-ig is terjedhet. A nyugati típus halálozása (letalitása) csak 2-3 %, ez jellemző a hazánkban előforduló megbetegedésekre is. A kullancs-fertőzés tünetei 3-21 nap lappangási idő után heves fejfájással jelentkeznek, hasi fájdalom, hányás, magas láz, nyaki és végtagfájdalmak. A láz 4-1 napig tart. Az agyi tünetek közül a tarkómerevség a legjellemzőbb, a legszembetűnőbb. A fertőzött beteget lélegeztető készülékkel (respirátorral) felszerelt kórházban kell elhelyezni. Speciális kezelés alig lehetséges, csak a tüneteket lehet csökkenteni.

Fentiekből kitűnik, hogy a kullancsok által okozott betegségek is szezonális megjelenésűek, azok szaporodási időpontjától függően.

Az allergiás betegségek

Az urtikaria (csalánkiütés) pruritus (bőrviszketés), angioneurotikus (Quincke) oedema, allergiás rinitis (szénanátha), allergiás conjunctivits (szemkötőhártya gyulladás), asthma bronhiale, allergiás enteritis (bél nyálkahártya gyulladás).

Az, hogy ezen betegségeket melyik környezeti allergén okozza, a beteg jó kikérdezéséből (anamnesiséből) esetleg kiderülhet. Az allergiás betegség indulhat, keletkezhet párna, szőnyeg, függöny rázásakor (toll, szőr, penészgomba). Egy bizonyos virág közelében, tavaszi virágos környezetben (pollen). Poros lakás, vagy munkahely levegőjében, kozmetikai szer alkalmazásakor, valamely textilanyag (nejlon, gyapjú, festett szövet) viselésekor, vagy valamilyen étel fogyasztása után. Allergiás tüneteket okozhatnak még gyógyszerek is. Igen sokszor bőrjelenségekkel jelentkeznek. A legsúlyosabb tünet az allergiás shock, mely életveszélyes. Fertőző betegségekben, illetve után is előfordulhat allergiásnak mondható betegség. Ezek közül az egyik legismertebb a mumps (parotitis epidemica, azaz járványos fültőmirigy gyulladás) utáni orchitis (here-gyulladás.)

Az allergiás betegségek közül szezonális jellegűek a virágporok, és a parlagfű (vadkender) széltől elhordott, a szem, orr, száj, és a tüdő nyálkahártyájára kerülő pollenek által okozott betegségek. Ezek augusztus, szeptember, és október hónapokban jelentkeznek nagyobb számban, tehát ezen betegségek is szezonálisak.

Széndioxid mérgezés (Intoxicatio cum CO2)

Ez a mérgezés is szezonális. A széndioxid gáz színtelen, szagtalan. A levegőnél nehezebb, így a borospincék alján fordul elő tömény mennyiségben, de emésztőgödrök és silómedencék alján is felhalmozódhat. A gáz kis töménységben (4-5 %) izgatja a légzőközpontot. Tömény gáz belégzése pedig azonnali halált okoz. Sokszor előfordul, hogy a pince talaján fekvő gázmérgezett segítségére siető is áldozatul esik, amikor lehajol a mérgezetthez. Ajánlatos egy égő gyertyával lemenni a must erjedésekor a pincébe, mert az égő gyertya vészjelző, mert már 1 % széndioxidot tartalmazó gáztérben elalszik.

Tehát a széndioxid mérgezés is szezonális, mert ősszel a must erjedésekor a borospincékben fordul elő, vagy az erjedő silót tartalmazó tárolókban.

Az influenza

Az influenza járványokban jelentkezik, nagymértékben ragályos, fertőző betegség. Jellemző tünete a láz, a felső légutak hurutja, hátés végtagfájdalmak, és nátha. ABC influenza főcsoportot ismerünk, alcsoportokkal. A járvány rendszerint az egész ország területére kiterjed menthetetlenül. Az eddig használt A és B influenza védőoltás megelőző hatása rendkívül szerény, és a járvány kezdete előtt több héttel előtte kell alkalmazni.

Az influenza járvány csaknem évente jelentkezik, rendszerint január, és február hónapokban, tehát szezonálisan.

Az összes járványos betegség mindegyike szezonálisan jelentkezett régebben. Hála ugyanis a hazánkban kötelező védőoltásoknak, jelenleg az influenzán kívül más járványos betegség nem igen fordul elő.

A mumps (parotitis epidemica = járványos fültőmirigy gyulladás)

Az őszi-tavaszi hónapokban fordul elő, illetve szaporodik meg előfordulása, a 3-15 éves gyermekeket érintve többnyire. Előfordulása ma már rendkívül ritka, szórványos, nem járványszerű.

A Morbilli (kanyaró)

Rendkívül ragályos, heveny, fertőző gyermekbetegség, általában szezonálisan, a téli hónapokban jelentkezik.

A Rubeóla (rózsahimlő)

Enyhe, heveny, ragályos fertőző betegség, mely tavasszal jelentkezik, és nyár elején.

Varicella (bárányhimlő)

Enyhe, heveny, ragályos, fertőző betegség. Őszi, és tavaszi járványok fordulnak elő.

Variola (himlő, fekete himlő)

Nagyon ragályos, gyakran halálos, heveny fertőző betegség, mely hazánkban a régóta kötelező védőoltás miatt nem fordul elő.

A polyomyelitis (Heine-Medin-kór, = polyomyelitis anterior acuta = gyermekbénulás)

A több fajta sikeres védőoltás segítségével ezt a fertőző betegséget az egész világon megszüntették. Amikor még létezett, a járványok maximuma a nyár végére esett.

Myalgia epidemica (Bornholm-betegség)

Coxsackie B vírus által okozott enyhe, heveny ragályos betegség. Járványos megjelenése szintén szezonális: nyár és ősz eleje.

Tavaszi-őszi hurutos betegségek

Ezek hűléses hurutok, egyszerű meghűlések, megfázások, orrnyálkahártya hurutok (nátha). A felső légutak heveny hurutos gyulladásai. Leggyakrabban a hűvös, nedves, változékony, párás, ködös őszi és tavaszi hónapokban fordulnak elő, szezonálisan.

Fagylalt mérgezések

A nyári júliusi-augusztusi fagylalt szezonban fordul elő főleg vanília fagylalttól, és akkor, ha a felelőtlen cukrász salmonellával fertőzött kacsatojást használ a fagylalt készítéséhez, vagy fertőzött tejet.

Nyári hasmenések

Bakteriális dysenteria (vérhas)

Nyári - kora őszi időben még ma is előforduló heveny, ragályos, fertőző betegség. Ott fordul elő általában, ahol rosszak a higiénés viszonyok. A fertőző forrás a beteg széklete, a fertőzött gyümölcs, tej, víz, egyéb élelmiszer. A legyek sok esetben felelősek a járvány terjedéséért. A nyári melegben sok étel megromlik, ha nincs kellően tárolva. A nyári hasmenések azonban nem mindig baktérium (shigella bakt.) eredetűek, sokszor csak gyomor rontás, gyomor megerőltetés eredményei.

Salmonella-gastroenteritis (Salmonellosis, ételmérgezés, enterális láz)

A bakteriológiai nyilvántartásban több mint 12 serológiailag különböző Salmonella-törzs szerepel.

A Salmonella typhi kizárólag emberre veszélyes. A többi törzs kizárólag állatokat fertőz meg. Ezek hordozzák a bacillust. (Kacsa, pulyka, tyúk, disznó, tehén, kutya, macska, patkány, egér, egyéb rágcsálók, erdei vadak, néhány hidegvérű állat, és rovar.)

Az ember a baktériummal szennyeződött étel és italfélével fertőződik. (Tej, tejszín, felvágottfélék, fagylalt, víz, kacsatojás.) Ezek az ételmérgezések is szezonálisak a nyári meleg hónapokban fordulnak elő, rendszerint tömeges ételmérgezés formájában.

A fent leírtakban, bár nem teljesség igényével azt akartam érzékeltetni, hogy a betegségek nagy részének előfordulása, megjelenése szezonális jellegű.