Előző fejezet Következő fejezet

Gyümölcsök, zöldségek, fűszerek - „gyógyszerek"?

 

A betegség és annak „orvoslása" szinte egyidős az emberrel. Az ősemberek megfigyelték a beteg állatok viselkedését és érdekes dolgokat tapasztaltak. A beteg állatok gyakran olyan növényzetet ettek, legeltek, amelyeket egészséges állapotukban soha nem fogyasztottak. Megvizsgálták a vizet, a földet, a mézet, a vért, az állatok és maguk váladékait, a növényeket stb. Kipróbálták ezeket és sok esetben különös hatást észleltek (álmatlanság - álmosság, görcsök, hasmenés stb.) sőt néhányan a próbálgatás, kísérletezés áldozatai lettek. A bevált szerek enyhülést hoztak és segítették a gyógyulást. Nem csoda tehát, hogy az első „gyógyítókat" misztikum és babonák vették körül. Az ősemberek is a környezetükben levő dolgokkal, növényekkel próbálkoztak bajaikat orvosolni.

A ma emberének környezetében is számos gyógyító növény van, csak fel kell eleveníteni használatukat.

Vajon milyen gyakran találkozunk mindennapi életünkben gyógynövényekkel?

Bátran állíthatom, hogy naponta. Annyira beleépülnek mindennapjainkba, hogy észre sem vesszük. Sokan egy kávéval vagy teával kezdik a napot, aztán fogyasztunk zöldségféléket, gyümölcsöket stb. Ha ezeket a táplálkozás céljára használt növényeket megfelelően elkészítjük és kúraszerűen alkalmazzuk, máris egyes bajainkat kezelhetjük, enyhíthetjük, gyógyíthatjuk.

GYÜMÖLCSÖK

Az alma

Mindenki ismeri és szereti az almát, de sokkal kevesebben tudják azt, hogy mennyi mindenre jó.

Az almában nemcsak fontos vitaminok vannak, hanem például vas is, ezért kiegészítőként használhatjuk a vérszegénység kezelésénél.

Gyümölcssav tartalma élénkíti a szervezetet, különösen az emésztőrendszert és a veséket.

Magas a foszfortartalma, ami megnyugtatja és erősíti az idegrendszert, jótékony hatással van az agyra. Lázas betegeknek kitűnő szomjoltó az almavíz. Készítése: egy almát magházától megtisztítunk, feldarabolunk és vízben puhára párolunk. Ha kihűlt, szűrjük le a levet, kitűnő szomjoltót kapunk. (Más ízesítőt, cukrot, mézet stb. ne használjunk készítéséhez.)

Az almában levő pektin segít a cukorbetegek vércukorszintjének stabilizálásában, ezért nekik savanykás almával végzett almakúra javasolható.

Az almakúra köszvény, elhízás, vese- és húgycső betegségeknél, valamint egyes krónikus bőrbetegségek esetén is ajánlott.

Almakúra (felnőtteknek) naponta 1,5-2 kg almát nyersen fogyasztunk, esetleg rozskenyeret, vagy kétszersültet ehetünk mellé, mást ne együnk. Folyadéknak csak kevés cukor nélküli teát igyunk. A kúra időtartama betegségtől függően 2-3 nap lehet.

Az almakúra után egy napig tej és zsírszegény kímélő diétát kell tartani, a következő napon újra áttérünk a rendes étrendre. A héjastól nyersen fogyasztott alma gazdag rostokban, ezért székrekedésre való hajlam esetén jó hatású. (Lereszelve ellenkező hatást érhetünk el.)

Az almában megtalálható pektin csökkenti a vér magas koleszterinszintjét, ezért ajánlott minden főétkezés után fogyasztani, különösen szívproblémákkal, szívgörcsökkel küszködőknek.

Az alma pektinje a környezetünkből a szervezetbe bekerülő mérgező nehézfémeket (ólom, higany stb.) segít kiüríteni, különösen ajánlható a nagyvárosokban élőknek, forgalmas utak mellett lakóknak, nagyobb mennyiségben fogyasztani. Az almaié frissen üdítő, kiválasztást fokozó hatású. Köszvény, láz, gyulladásos állapotok, rekedtség, emésztési zavar esetén ajánlható nagyobb mennyiségben italként. Füstölt húsokat, fűszeres ételeket, alkoholt kerüljük ilyenkor. Az almahéjtea gyenge idegnyugtató hatású, reggel és este kellemes italunk lehet. Készítése: 1-2 megmosott alma héját lehámozzuk és a héjat 2,5-3 dl vízzel leforrázzuk, néhány perc múlva szűrjük és fogyasztjuk. Aki hízásra hajlamos, minden reggel éhgyomorra fogyasszon egy csészével.

A legtöbben az alma jótékony hatásai közül az almapép székletrendező hatását ismerik. A bélhurutban (hasmenésben) szenvedő gyermeknek vagy felnőttnek finoman lereszelt, megbámult almapépet adunk. A megreszelt alma a szeleket mechanikusan tisztítja, csersavtartalma kedvező hatást gyakorol a bélflórára.

Az almafa gyökerének kérgét kinin pótszerként használták váltóláz esetén. A falevél pedig jó sebgyógyító háziszer.

„Naponta egy alma távol tartja az orvost" - ezt a régi mondást nem árt felelevenítenünk.

A körte

A körte nemcsak aromás, kellemes ízű gyümölcs, hanem kitűnő vértisztító és idegerősítő gyógynövény is. Nagyon jó húgyhajtó tulajdonsága is van. Hátránya, hogy érzékeny gyomrúak nehezen tűrik. Körtekúrát nedvdús friss körtével végezhetünk, 2-4 napig naponta 2 kg körtét fogyasztunk el, más ételt ne együnk. Körtekúra javasolható magas vérnyomás, érelmeszesedés, vizelethajtás, püffedt lábak, köszvény, artritis betegségek kezelésére.

A nyersen, frissen fogyasztott körte jó hatással van az agyműködésre, megerőltető szellemi munkát végzőknek naponta való fogyasztása javasolható.

Szilva

Jó ízű, magas rosttartalmú gyümölcs. Rendkívül jótékony hatást gyakorol a bélrendszerre. Az érett szilva gyorsan és könnyen emészthető, magas rosttartalmánál fogva lazítja a székletet, ezért székrekedésben szenvedőknek nagyon előnyös napi étkezésükbe beépíteni. A szilva héja gyorsan erjed, ezért gyenge emésztésűeknél felfúvódást idézhet elő, ezért ők a szilvát hámozva, vagy más formában pl: szilvalekvár vagy szilvalé alakjában fogyasszák.

Szilvalé készítése: 200 gr szilvát alaposan megmosunk, kimagozzuk, turmixgépben 1-2 evőkanálnyi víz hozzáadásával péppé keverjük, ízesíthetjük citromlével, vaníliás cukorral, szegfűszeggel. 1 órát állni hagyjuk, majd 1,5-2 dl vízzel hígítva fogyasztjuk.

Ugyancsak az emésztésre gyakorol jó hatást a cseresznye és a meggy. Akinél fogyasztása felfúvódást okoz, egyen mellé kenyeret vagy kétszersültet. A cseresznyében sok a kálium, a foszfor és a vas. A köszvény kezelésénél is kiegészítő táplálék lehet.

Az eper, málna, ribizli, dinnye leginkább a vesékre gyakorol jótékony hatást. A szervezet sejtjeit tisztítja, értékes tápsókat visz a szervezetbe, élénkíti az emésztőrendszert, a mirigyek működését és az idegrendszert. A húgysav kiválasztását fokozza.

Az eper vagy szamóca fogyasztása több betegség esetén is ajánlott. Pl.: húgyhólyag, vese-, májgyulladás, vese-homok, fáradékonyság, ideges (neuraszténiás) panaszok, valamint epe betegeknek is. (Ne használjanak úgynevezett aprómagvas gyümölcsöket azok, akiknek túlérzékenységet vált ki, esetleg kiütéseket okoz!)

Ha eperkúrát tartunk, reggelire és vacsorára kb. 1/2 kg epret ehetünk.

A szőlő

Talán a legősibb időktől használatos gyümölcs, amit gyógyítás céljára felhasználtak. Nemcsak vitaminokban gazdag, de bőven van benne nátrium, kalcium és mészsók is. A szőlő elsőrendű hashajtó, tisztító hatású, ezért gyakran felhasználják vértisztító kúráknál. Különösképpen jó hatású a szőlőkúra vérszegényeknek, székrekedésben, aranyérben szenvedőknek, gyulladásos betegségekben, gyomorhurutban, bélrenyheségnél.

Kiegészítő táplálék lehet asztma, köszvény, reuma, szívproblémák esetén.

A szőlő csökkenti a vérben a húgysav-tartalmat, ezért még javallott vesekő, vesegyulladás, sőt még epekő esetén is.

Nagyobb mennyiségű szőlőt fogyasszanak ideges alkatú emberek, ugyanis a szőlő az idegrendszer kitűnő tápláléka. Ugyanolyan jó hatással van a nehéz fizikai munkát végzőkre, mert az izomenergiát regenerálja.

Szőlőkúra nem ajánlott cukorbetegeknek és bélhurutban (hasmenésben) szenvedőknek.

Fogyókúrára és hízókúrára egyaránt alkalmas a szőlő. Hízókúrára édes, magas cukortartalmú csemegeszőlőt fogyasszunk. Fogyókúrázók savanykás, kis cukortartalmú, bélmozgást serkentő szőlőfajtákat válasszanak.

Szőlőkúra: nagy szemű, vékony héjú, kevés magvú szőlőfajták a legalkalmasabbak. A gyümölcsöt természetesen alaposan mossuk meg. Betegségtől függően héját és magvait is elfogyaszthatjuk, illetve héj és mag nélkül esszük. A napi mennyiség 2-3 kg. A kúra időtartama betegségtől, erőnléti állapottól függően 2-3-5 hét lehet. Szőlőkúra alatt kerülni kell az alkoholt, a káposztafélék, hüvelyesek fogyasztását, valamint a zsíros ételeket és a kenyérféléket. Folyadéknak citromos-mézes limonádé ajánlott. Szőlő fogyasztás után öblítsük ki szánkat, mert a gyümölcssav megtámadhatja a fogzománcot. A szőlőből készült édes must kellemes itala lehet székrekedésre hajlamosaknak, bélrenyheségben szenvedőknek.

A citrom

Az emberek többségének csak C-vitamín tartalma jut eszébe róla. Pedig régóta használják például a citrom héját máj betegségek, veseproblémák, érproblémák kiegészítő kezelésére.

Citromkúra többféleképpen végezhető. Az egész gyümölcsöt elfogyasztjuk, vagy csak a levét kevés vízzel hígítva. Ha az egész citromot választjuk, a gyümölcsöket (1-2 db) kefével jól megtisztítjuk, lemossuk és feldarabolva kevés mézes vízbe áztatjuk, majd főétkezés után az egészet elfogyasztjuk. (1-2 hétig)

A citromlénél 1-7 napig mindig eggyel növeljük a citromok számát, majd a második héten naponta csökkentjük. A kifacsart citromlevet kevés vízzel felhígítva édesítés nélkül mindig éhgyomorra fogyasztjuk. Ajánlatos a fogak védelmére szívószálat használni. Citromkúra alatt naponta háromszor lehetőleg egészségesen étkezzünk, kerüljük a tejtermékeket és a zsíros ételeket.

Kinek ajánlható a citromkúra? Különösen izületi gyulladásoknál, fájdalmaknál és elhízásnál. Jól használható még isiász, húgysavlerakódás, láz, asztma, visszértágulás, magas vérnyomás stb. esetén is. Mandulagyulladásnál a tiszta, hígítatlan citromlé nagyon jó hatású.

A narancs

Gyógyhatása az almáéhoz hasonló. Kiemelnünk idegnyugtató hatását kell. Az esti órákban fogyasztott narancs még „jó álmokat" is ígér. Magas rost tartalma rendben tartja a székletet, segíti az emésztést. Más gyümölcsöket is felsorakoztathatnék, amelyek kedvező hatást fejtenek ki betegségeinkben és segítenek megőrizni egészségünket, de a megemlítettek közül is minden évszakban találunk fogyasztásra alkalmasat. A gyümölcsök elsőrendű táp- és gyógyszerek, nagy mennyiségben tartalmaznak vitaminokat, a szervezet számára nélkülözhetetlen anyagokat, ősidőktől fogva nagy szerepet játszanak az emberek táplálkozásában. Aki gyógyulását gyümölcskúrával akarja segíteni, kiegészíteni, beszélje meg szakemberrel a kúra időtartamát és arányait.

A zöldségek

Ebből a nagy csoportból a teljesség igénye nélkül néhányat kiemelnék. Házunk táján, a zöldségesnél mindig megtalálhatók és könnyen felhasználhatók.

Tök - úritök

Gazdag káliumban, A1, B1, B2 C vitaminokat tartalmaz, továbbá folsavat, foszfort, kalciumot, magnéziumot, vasat stb. A tök kitűnő húgysavhajtó szer, vesebaj eredetű vizességnél jól használható a tökkúra.

Tökkúra: naponta 1-2 kg tököt kell elfogyasztani, esetleg rizzsel együtt párolva.

A tökmag kedvelt galandféreg űző szer volt hajdanán. A tökmag főzetével jól ki lehet egészíteni a prosztatatúltengés betegségének kezelését.

A paradicsom

A1, B1, B2 C és K vitaminokat tartalmaz, nátriumban szegény, gazdag jód, fluor, foszfor, vas és kalcium tartalma.

A paradicsomban sokféle vitamin van, különösen K vitamin tartalma kiemelendő. A K vitamin előnyösen hat a véredényrendszerre, a véredények, vérerek elmeszedésénél, jó szolgálatot tehet mind a gyógyulás elősegítésében, mind a megelőzésben.

A paradicsomot régóta ajánlják reumára, vesegyulladás, vesekő, húgyhólyagkő, epekő betegségek kiegészítő kezelésére. A paradicsom ásványi anyagai, nyomelemei nélkülözhetetlenek nőknek a változó korban.

A nyersen teljes egészében fogyasztott paradicsom jól tisztítja az emésztőrendszert és a gyomorsavtúltengés egyik ellenszere.

A bab

Vitaminokban gazdag, még E vitamint is tartalmaz. Gyógyászati célra inkább a babhüvelyt szokták használni. A belőle készült tea vércukorcsökkentő hatású és jól felhasználható ödémával járó dekompenzált szívbaj esetén is. Teakeverékben vérnyomáscsökkentő hatását is kihasználják.

Az éretlen zöld babhüvely a legjobb hatású, de használható száraz is.

Cékla

Többféle vitamint, ásványi anyagokat, nyomelemeket tartalmaz, kiemelkedő a szilíciumtartalma.

A szilícium a szervezet védekezőképességét fokozza, a sejtlégzést aktiválja. Előnyösen hat a cékla vagy céklalé a vérképzésre, vértisztító, sebgyógyító hatású. Vizelethajtó tulajdonsága is van. Hatása legjobb ha nyersen fogyasztjuk.

Torma

A népgyógyászat gyakran kihasználta bacilusölő tulajdonságát. Tormás borogatást tettek mellhártyagyulladásra, mandulagyulladásra.

Nátha ellen inhalálásra alkalmazható háziszer. Influenza, meghűlés, légcső- és hörghurut, de még asztma esetén is a reszelt, esetleg ecetes torma könnyíti a légzést, elősegíti a felköhögést. A reszelt torma mézzel is keverhető.

Sárgarépa

Kiemelkedő magas A vitamin (illetve provitaminja), valamint K vitamint is tartalmaz. A sárgarépa vitaminjai nemcsak a bőrre, körömre, hajra vannak jó hatással, hanem a szemre is. Reszelt sárgarépát ajánlhatunk még belsőleg gyomorfájás, gyomorhurut, emésztési zavarok, puffadás, székrekedés, bélgörcsök, epebajok, gyomorsavtúltengés ellen. A mézes sárgarépa-reszelék külsőleg, gennyes bőrbajok, égés, fogyás, lábszárfekély, sebek kezelésére is jó. Néhány csepp sárgarépalé a fülbe cseppentve csillapítja a fülfájást. Nyers sárgarépalé frissen fogyasztva nagyon ajánlott legyengült szervezetűeknek, lábadozó betegeknek, fáradékonysággal, étvágytalansággal küszködőknek.

Petrezselyem

Először is felhívnám a figyelmet, hogy érzékenybőrűek, nagyon fehérbőrűek mérsékelt mennyiségben használják, mert túlérzékenységet, fényérzékenységet okozhat.

A petrezselyem gyökere, levelei és termései (apró magvai) egyaránt alkalmazhatók gyógyászati célra.

Elsősorban erőteljes vizelethajtó, vesekőhajtó tulajdonsága van. (Vesegyulladás esetén nem használható!) Kitűnő kiegészítő magas vérnyomásúaknak, különösen ha vízödémás panaszaik is vannak. Rosszul záró gyomorszáj megbetegedésben a kellemetlen szájszag megszüntetésére, mérséklésére, a lehelet felfrissítésére jó petrezselyem levelet rágcsálni.

A friss növényt szúnyogcsípésre is lehet használni bedörzsölőként.

A hagymák

A hagymaféléknek számtalan faja van, amelyek méret, forma és szín szempontjából nagyon különböznek egymástól, az ízskála pedig az édeskéstől a maróan csípősig terjed. Általánosságban csak két nagy csoportjukra, a vöröshagymafélékre és a fokhagymafélékre szoktuk felosztani őket.

Mindkettő hagymaféle gazdag vitaminokban, ásványi anyagokban, nyomelemekben. Illóolajuk antibiotikus hatású.

Vöröshagyma

Nemcsak kedvelt konyhafűszer, zöldségféle, ami étvágygerjesztő és emésztésre ható hatású, hanem a gyógynövények között is megállja a helyét.

A vöröshagyma fedőleveleiből készült tea köhögés esetén segíti a váladék elnyákosodását, ezáltal a könnyebb felköhögést. Bélférgesség esetén tejbe főzött vöröshagymát szoktak adni. Pirított hagymával gennyes sebeket jól lehet gyógyítani. Fülzúgásra nyers hagymaléből készült borogatás, vagy fülbe cseppentés ajánlható.

Fokhagyma

Kiemelkedő helyen szerepel a világ legrégebbi orvosi leírásaiban, nagyon sokféle betegséget kezeltek vele, s talán az első betegségmegelőző szer volt az ősi Egyiptomban. A középkorban a „szegény emberek csodagyógyszere" volt.

Először talán antibiotikus, baktériumölő hatását kell kiemelnünk, amelyet belsőleg és külsőleg is kihasználhatunk. Belsőleg gyulladásos betegségek kezelésére, külsőleg fertőtlenítő sebkezelésre, sőt még gombafertőzésekre is. A fokhagyma emésztőrendszerre kifejtett hatásai a következők: fokozódik a gyomornedv és epetermelés, serkenti a renyhe bélműködést, szélhajtó, fertőtlenítő hasmenés esetén, méregtelenít.

Cukorbetegek fogyasszák gyakran, ugyanis csökkenti a vércukorszintet.

A fokhagyma fokozza a nehézfémek kiürítését a szervezetből (ólom, higany, stb.).

Nagyon hasznos tulajdonsága, hogy tágítja az ereket, segíti a vérkeringést és a legjobb természetes gyógyszere az érelmeszesedésnek. A magas koleszterinszintet csökkenti, ezáltal segít megelőzni a szívinfarktust előidéző vérrögök képződését.

A fokhagyma fogyasztásának nagyon sok módja van, az egyszerű pirított kenyérrel dörzsöléstől a fokhagyma kivonatokig.

A retek

Elsősorban gyógyászati céllal a fekete retket szoktuk felhasználni, de piros és fehér retek is használható, csak nem olyan eredményes.

Két fő területen alkalmazható: köhögés ellen és epehajtás céljára. Köhögés, rekedtség ellen a háziszert így készítjük: fekete retek közepét kivágjuk és az üreget cukorral, vagy mézzel töltjük meg. Egy idő múlva a retek nedvet ereszt, ezt kávéskanalanként naponta többször adagoljuk.

Epehajtó, epekőoldó, ha naponta étkezés előtt 1 evőkanálnyi reteklevet fogyasztunk.

A fűszerek

A jól fűszerezett ételek igencsak étvágygerjesztők, továbbá ínycsiklandó illatuk és megjelenésük, színük hatására már akkor megindul az éhségérzetet is fokozó gyomornedvtermelés, amikor még csak látjuk őket, vagy gondolunk rájuk. Vannak erős hatású és enyhébb hatású fűszerek. Betegeknek, diétázóknak sem kell lemondani teljes mértékben a fűszerekről, csak enyhébb hatásút, talán régen elfeledett fűszernövényt kell újra elővenni és használni.

A fűszereknek nagy általánosságban étvágyhozó, emésztést segítő hatásuk van, de jó néhányukat teaként más kellemetlen tünetek ellen is felhasználhatjuk.

Angelika - angyalgyökér

A szárított gyökér és levél régen elfeledett fűszer, pedig gyomor- és bélbetegek emésztést segítő fűszereként használták valaha. Salátákat, főzelékeket, mártásokat lehet ízesíteni vele. Napjainkban inkább likőrök, gyomorkeserűk, aromás borok készítésénél az ipar használja.

Az angyalgyökérből készített teát többféle betegségben is felhasználhatjuk. Pld: gyomorerősítőnek, ideggyöngeségnél, vérszegénységnél, és jó ellenszere a sok kávéfogyasztás miatt fellépő álmatlanságnak és szapora szívdobogásnak.

Ánizs

Az ókortól ismert fűszer és gyógynövény, amelynek használata nagyon elterjedt, sokféle iparág felhasználja a likőrkészítéstől a fogkrémekig. Napjaink háztartásából egyre inkább kiszorul, pedig sokféle kellemes ízű étel készíthető vele. Ánizzsal ízesíthetjük például a sárgarépa-főzeléket, tökfőzeléket, céklát, édes rizst, pudingokat, süteményeket stb.

Az ánizsnak emésztést serkentő, bél- és epeműködést javító hatása van. Csecsemőknek kitűnő szélhajtó tea készíthető belőle. Szoptatós anyáknak is nagyon ajánlható az ánizstea, mert nemcsak a tejmirigyek működését serkenti, hanem a tejbe bejutva a csecsemőt is nyugtatja, könnyíti emésztését, görcscsillapító hatást fejt ki. Az ánizst a népi gyógyászat csuklás elleni szernek is ajánlja, ilyenkor néhány magocskát kell nyersen elrágcsálni.

Az ánizs illóolaja kedvező hatást gyakorol köhögéssel járó megbetegedésekben, ezért gyakran ánizzsal ízesítik a hörghurut és asztma ellen készülő teakeverékeket.

Bazsalikom

Az olasz konyha egyik kedvelt fűszere, de itthon is használják, mint „finomfűszert" levesek, fahérbabfőzelék, saláták, pácok, mártások, sültek, halételek, darált húsok, növényi ecetek, vizesuborka eltevéséhez, ízesítéséhez. A paradicsomlevesnek és paradicsom italnak is kitűnő ízt ad.

A bazsalikom gyógynövényként is ismert. Nemcsak étvágyjavítóként és szélhajtóként, hanem teájának idegnyugtató, köhögéscsillapító hatását is felhasználják. A bazsalikom illóolajának bélféregűző hatása van. Külsőleg alkalmazva a bőrre, elpusztítja a baktériumokat és kelések érlelésére is bevált háziszer. Az immunrendszerre is kedvezően hat, növeli az ellenálló képességet.

Kapor

Ez a növény többet tud annál, minthogy csak savanyúságok eltevéséhez, tartósításához használjuk. Teája gyomorerősítő, szélhajtó, epehajtó, vizelethajtó, bélféregűző hatású. Ezen kívül még fejfájás ellen, álmatlanság esetén is bevált háziszer. Lehelet frissítőnek is használható.

Fűszerként való felhasználása is nagyon kedvező hatást fejt ki az emésztőrendszerre, így bátran beletehetjük sajtokba, túrós ételekbe, szószokba, főtt húsok mellé, körözöttekbe, süteményekbe, salátákba, hal- és gombaételekbe, levesekbe, növényi ecetekbe, savanyúságokba.

Kakukkfű

A franciáknál használt népszerű fűszer nálunk inkább gyógynövényként ismert növény. „Finomfűszerként" itthon is érdemes kipróbálni levesek, sültek, húsételek, savanyú káposzta, vadas mártás, burgonyás ételek, növényi ecetek, saláták ízesítésére. A kakukkfű hajdanán a leggyakrabban használt „gyógyszere" volt az úgynevezett szamárköhögésnek. Napjainkban is gyakran felhasználjuk a köhögésre kifejtett jótékony hatását. A gyógyszertárakban kapható „Elixír Huymi" is ebből készül, és sok más köhögés elleni szer alkotórésze. A kakukkfű hatóanyagai nyugtatják az emésztőrendszer simaizmait, ezáltal görcsoldó hatást biztosítanak, így gyomorerősítőnek, emésztést serkentőnek is felhasználhatjuk.

Ki kell emelnünk még a kakukkfű fertőtlenítő, baktériumölő, gombaellenes tulajdonságait is, melyeket kihasználhatunk sebkezelésnél, torok öblögetésnél, szájvizekben, stb.

Majoránna

Természetes lelőhelye Spanyolország, Portugália és Észak-Afrika, de szinte az egész világon termesztik. A szárított virág és levél lemorzsolva adják a fűszert, ami aromás, egyedi ízű. Leveseket, burgonyás ételeket, főzelékeket, grill ételeket, húsokat, májas ételeket, vadas ételeket, hurkákat, pácokat szoktak fűszerezni vele.

A majoránna étvágy hozó, szél hajtó, nyugtatja az emésztőrendszert, ezért a belőle készült tea ajánlható azoknak, akik rosszul tűrik a mozgó járműveken az utazást. Teájának idegnyugtató hatása is van, valamint enyhe köhögéscsillapító is. A majoránnából készült por külsőleg használva gátolja az ajakherpesz növekedését.

Citromfű - Mézfű

A középkorban Európában annyira népszerű volt a citromfűből készült úgynevezett „Melissa-víz", hogy Nagy Károly elrendelte, hogy minden „gyógynövénykertben" termesszék. Jó lenne, ha most is minél több kiskertben jelenne meg ez az igénytelen, de rendkívül jól használható növény. Mint finomfűszer diétázóknak melegen ajánlható, de mások is bátran fűszerezhetnek vele, különösen a friss növénnyel. Gyümölcslevesek, saláták, mártások, gombás ételek, növényi ecetek, szárnyasokból készült ételek, vadas ételek, üdítők ízesíthetők vele. Teájáról a XI. század kiemelkedő arab orvosa, Avicenna így ír: „A mézfű az ész és a szív boldogságának okozója." Valóban teája ideg- és szívnyugtató, erősíti az idegeket, este fogyasztva elősegíti a nyugodt elalvást. Ezen kívül görcsoldó, fájdalomcsillapító, epeműködést elősegítő, emésztést serkentő, szélhajtó hatása is van. Teája kedvező lázzal járó betegségekben, elősegíti az izzadást és üdítő, jó folyadékpótló.

Külsőleg felhasználva kellemes, nyugtató fürdő készíthető belőle. Friss leveleivel sebeket kezelhetünk és fáradt, vérágas szemre téve jótékony, hűsítő hatású.

Fahéj

A fahéjat Dél-Ázsiában honos örökzöld, fiatal fák ágairól hántják le. Régi kínai könyvek már több ezer éve említést tesznek róla. Az egész világon elterjedt fűszer és gyógynövény. Gyakran használják sütemények, tejes ételek, fánkok, almás, diós ételek, rizses ételek, befőttek, kompótok, gyümölcssaláták, szilvás, barackos ételek, forralt borok, fagylaltok, bólék stb. ízesítésére. Nálunk sajnos leginkább csak az „édességek fűszereként" ismert, pedig kiváló gyógynövény. Íz és szagjavító, étvágyat és emésztést serkentő. Különösen a zsiradékok emésztésében résztvevő enzimek aktiválásával fokozza a zsírlebontást.

Ki kell emelnünk fertőtlenítő tulajdonságát. Eredményesen gátolja a fogszuvasodást, elpusztítja a baktériumokat, gombákat. Külsőleg sebkezelésre használva nemcsak fertőtlenít és segíti a gyógyulást, de fájdalomcsillapító hatású is.

A fahéjból készült vizes kivonatok mérsékelten, de csökkentik a magas vérnyomást is.

Rozmaring

A középkorban hústartósító hatása miatt kedvelték. Talán ezért, a középkorban egyedülálló „tartósító" hatás miatt vált a szerelem szimbólumává.

Gyakran, de kis mennyiségben használták (intenzív íze miatt) zsíros, nehéz ételek, különféle húsok (bárány, szárnyasok, vadak), ecetes halféleségek, mártások, gomba ételek ízesítésére. Könnyíti ezeknek a nehéz ételeknek az emésztését.

A rozmaring illóolaja megfázás esetén könnyebbé teszi az orrban és légutakban felgyűlt váladék kiürítését. Kis mennyiségben idegerősítőül, kellemetlen menstruációs és klimaxos érzések megszüntetésére is lehet fogyasztani a belőle készült teát. Külsőleg fájdalomcsillapító, bedörzsölő szert lehet készíteni belőle. Egyes vidékeken mint „molyirtó" háziszer is ismert.

Vasfű

Népszerű gyógynövény volt valaha és fűszerként is használták, mára már kevéssé ismerik.

Mint fűszert, elsősorban sós íze miatt, só mentes diétázóknak ajánlom, jól lehet vele pótolni a sós ízhatást.

A vasfűnek enyhe gyulladás- és fájdalomcsillapító hatása van, máj és epebántalmak esetén is gondolhatunk használatára.

Általános erősítőszernek is szokták javasolni.

Külsőleg használva sebgyógyító, fájdalomcsillapító hatású. A keresztény hittörténetben a „kereszt gyógyfüve" volt, amit Krisztus vérző sebeire tettek.

Gyömbér

Az ókori Indiában naponta használták a gyömbért főzéshez és gyógyításhoz egyaránt. A kenyértől a sörig sok mindent ízesítettek már vele. Ma leggyakrabban a cukrászat, likőripar, üdítőipar, kozmetikaipar, söripar használja. Angliában és a keleti országokban népszerűbb és gyakrabban használt fűszer.

Évszázadokkal ezelőtt a kínai tengerészek gyömbért rágcsáltak tengeri betegség ellen. Azóta bebizonyosodott, hogy a gyömbérnek valóban jó hatása van egyensúlyzavarok okozta rosszullétek ellen, és kedvezően befolyásolja a terhességi hányingert is. Émelygést csökkentő hatása mellé emésztést segítő hatás is párosul. A gyömbér növeli a szervezet ellenálló-képességét és enyhén gyulladáscsökkentő is. Mérsékli a magas koleszterinszintet és a magas vérnyomást.

Kurkuma - Curry

A kurkumát Kelet-Ázsiában évezredek óta ismerik és használják. Az európai és amerikai konyhakultúrában viszonylag új keletű. Amerikában sokkal népszerűbb lett, mint az európai országokban. Intenzív fűszer, főleg húsételekhez használják, erős színező (sárga-narancssárga) tulajdonsága van.

Ez a növény nem csak fűszer, gyógynövény is. Emésztést serkentő, csökkenti a koleszterinszintet, gátolja a belső vérrögök képződését. Jó bélfertőtlenítő hasmenések esetén. Pozitív hatással van a májra, különösen ajánlott májkárosító gyógyszerek szedése esetén. Külsőleg is használható sebek fertőződésének megakadályozására.

Kömény

Ősidők óta használt. Magyarországon is igen kedvelt fűszer és gyógynövény.

ízesíthetünk vele salátákat, sajtokat, péksüteményeket, sóssüteményeket, főzelékeket, leveseket, húsételeket, káposztákat, burgonyás ételeket, vajas, túrós keverékeket, sülteket, italokat stb. Felhasználásának célja az ókortól kezdve szinte semmit nem változott, mindig emésztési zavarok, gázképződés, bélgörcsök enyhítésére használták. Gyenge forrázata csecsemőknek is adható.

Babér

I. e. 776-ban az első olimpián babérkoszorúval koronázták meg a győzteseket. A római császárok fejét szintén babérkoszorú díszítette. A legnagyobb költőket ma is „koszorús költőnek" hívjuk.

A „fejről" nem csak a fazékba, hanem a gyógyszeres ládákba is bekerült a babér.

Babérlevéllel leveseket, főzelékeket, pácokat, mártásokat, főtt húsokat, kocsonyákat, savanyúságokat stb. ízesítünk. A legtöbb aromás fűszerhez hasonlóan a babérlevél gátolja a baktériumok, gombák elszaporodását, ezért kisebb sebeket kezelhetünk vele. A babér forrázatából készült fürdő nyugtató hatású, segít az elalvásban. Belsőleg használva gyengén növeli a stressztűrő képességet.

Paprika - pirospaprika

Mi magyarok büszkék vagyunk a paprikára, noha Európába alig 500 éve jelent meg az „Újvilág", Amerika felfedezése után. Elsősorban Ázsiában, Amerikában, de még Afrikában is jóval korábban ismerték már ezt a növényt. Érdekesség, hogy ma már a legnemesebb paprikák termesztői Európában vannak.

A piros paprikát élénk vörös szín és erősen csípős íz jellemzi. Magas a vitamintartalma.

Fűszerként az egész világon használják. A magyaros ételek is elképzelhetetlenek nélküle. A paprikát fűszerként és gyógyszerként is mértékletesen kell használni, mert a nyálkahártyákon erős égető fájdalmat okoz. A pirospaprika fokozza a nyál és gyomornedvek elválasztását, a szénhidrátok lebontását, ezáltal kedvező hatást gyakorol az emésztésre. A beleket más fűszerekhez hasonlóan fertőtleníti. Külsőleges használatra készült kivonatai tágítják a hajszálereket, bőrvörösítő, fájdalomcsillapító hatásúak. Bedörzsölőnek használva enyhíti az izületi és izomfájdalmakat. Valaha még hajhullás ellen is használták.

Csak néhány példát ragadtam ki a bennünket körülvevő, mindig kéznél levő zöldségek, gyümölcsök, fűszerek sokaságából. Láthatjuk, mennyi mindenben segítségünkre lehetnek ezek a növények. Néha csak azzal, hogy gyakrabban, tudatosabban fogyasztjuk őket, néha azzal, hogy gyógyteákat készítünk belőlük, vagy csak egészségünket igyekszünk megőrizni gyakori fogyasztásukkal. Minden időszakban találunk közülük friss növényt, ami kedvezően, jótékonyan hat szervezetünkre. Aki kúraszerűen szeretné alkalmazni valamelyiket, beszélje meg szakemberrel a fogyasztandó mennyiséget és a kúra időtartamát.

A régi népgyógyászat gyakran használta ezeket a növényeket kisebb bajainak, sérüléseinek gyógyítására, hisz „drága volt a patika" és közel a „gyógyír". Egy nehéznek bizonyult ebéd után csak a konyhaszekrényt, a fűszertartót kell kinyitni, vagy benézni a kamrába, máris találhatunk egy olyan növényt, aminek teája megindítja a szeleket, könnyíti az emésztést. Egy elvágott kéz, egy kisebb seb, horzsolás gyógyítására mindig kéznél van egy kis őrölt fahéj, vagy valamilyen zöld levél, ami segíti a sebgyógyulást, fertőtleníti, összehúzza a sebet és még enyhíti is a fájdalmat.

Igyekeztem a hétköznapjainkba beépülő növények közül néhányat bemutatni, amelyek mindenki számára ismertek és elérhetők.

STERNÓCZKYNÉ PROKSA ÉVA

 

  
Előző fejezet Következő fejezet