Előző fejezet Következő fejezet

Tornádó pusztított falvainkban

 

Közlemény

OBERT Ferenc

katasztrófa koordinátor

BM Polgári Védelem Országos Parancsnoksága, Budapest

Nagy erejű forgószéllel, jéggel és esővel kísért vihar söpört végig pénteken 17 óra körül a Somogy megyei Tab környékén. Torvaj, Sérsekszőlős és Lulla községekben jelentős károkat okozott a közművekben, köz- és lakóépületekben, valamint a növényi kultúrákban. Súlyos károkat okozott az elektromos rendszerben, házak teljes tetőszerkezetét vitte el, 20-30 éves fákat csavart ki tövestől, autókat kút-szerkezeteket, kerítéseket kapott fel és repített messzire.

A további károk megelőzését, és a helyreállítást szolgáló munkákat a helyi lakosság, a megyei és a körzeti polgári védelmi parancsnokság, a tűzoltóság, a honvédség, a DÉDÁSZ, MATÁV, DRV segítségével szinte azonnal megkezdték az ismétlődő esőzések ellenére.

A károk előzetes felmérését és felbecsülését a tabi Polgármesteri Hivatal műszaki csoportja, a megyei önkormányzat, valamint a megyei közigazgatási hivatal munkatársai elvégezték. A gyors műszaki felmérés alapján a várható helyreállítási költség 253 millió forintra tehető.

KONCSEK ANTAL

ezredes irodavezető

Jegyzőkönyv

Készült: 1996. június 23-án a tabi Polgármesteri Hivatal helyiségében.

Tárgy: Torvaj, Lulla, Sérsekszőlős községekben 1996. június 21-én keletkezett viharkárokról.

Jelen vannak: Dévai Tibor pv. őrnagy

Kádár Lászlóné, Szukits Sándor és Filotás Antal a tabi Polgármesteri Hivatal részéről.

***

Június 21-én 1 7 óra körüli időpontban nagy erejű forgószél érkezett a térségbe. Mintegy 10-15 perc időtartam alatt nagymértékben megrongálta a lakó- és középületeket, közműveket, melléképületeket és a növényi kultúrát. Az orkánszerű szél megemelte, illetve levitte számos épület tetőszerkezetét, tönkretette födémét. Több épület lakhatatlanná vált, mert tető nélkül maradt, és a beázás a födémeket, a vályogfalakat instabillá tette. Ledöntötte a tűzfalakat, kéményeket, megrongálta a nyílászárókat.

A további szerkezeti problémák, melyek jelenleg takartak, csak a házak helyreálIítása során mérhetők fel.

A villamosenergia ellátás a térségben teljesen megszűnt, helyreállításán azóta is dolgoznak a DÉDÁSZ szakemberei. A szélviharral együtt érkező jég, és az azóta ismétlődő esőzés további károkat okoz.

A kertekben a gyümölcsfák nagy része megsemmisült, ezen belül legjelentősebben károsodott a diófaállomány, mintegy 90 %-os mértékben. A szántóföldi növények károsodását csak a regenerálódás után lehet felbecsülni. Előzetesen 25 %-ra becsülhető.

A gyors műszaki felmérés alapján a várható helyreállítási költségek a következők:

 

Torvaj község: 75.716.000 Ft
Sérsekszőlős község: 48.793.000 Ft
Lulla község: 13.742.000 Ft
Térségi villamoshálózat:    30.000.000 Ft
Telefonhálózat:     3.000.000 Ft
Vízelvezető árkok és útburkolatok:
Fuvarköltségek: 13.000.000 Ft
ÁFA 18.425.000 Ft
  50.669.000 Ft
Összesen:                                2.153.345.000 Ft

 

Így látta a szakember

Interjú dr. Böjti Béla nyugdíjas tudományos osztályvezetővel, a balatoni viharjelző szolgálat vezetőjével Schinze-díjas meteorológussal a Torvaj, Lulla, Sérsekszőlős községekben történt természeti katasztrófa okáról.

A meteorológia rendkívüli jelenségeinek csoportjába tartoznak az un. helyi katasztrófák. Ezek a folyamatok olyan időjárási helyzetekben alakulnak ki, ahol a meleg levegőt a hideg levegő szeretné elfoglalni. Ezeket általában ciklonnak nevezzük, amelyekben a légmozgás az óramutató járásával ellentétes. A több ezer km2 kiterjedésű, s csaknem kör alakú képződmény előoldalán un. (kisciklonok) alakulnak ki, melyekben a légnyomás elég alacsony. A meleg, száraz levegőre a magasban érkező több fokkal alacsonyabb hideg levegő áramlik, mely a talaj felé zúdul és intenzív erős gomoly-zivatarfelhőket alakít ki.

 

 

 

1996. június 21-én 17 óra után egy Közép-európai ciklon DK-i peremén helyezkedett el hazánk is. Kisperem-ciklon alakult ki az Alpok D-i részén felhőszakadásokkal, tornádóval, majd Szlovéniában, Észak-Olaszországban és DNy irányból megközelítve hazánkat a Győr-Sármellék vonalon, majd ezt követően a második lépcsőben a Lulla-Torvaj-Sérsekszőlős vonalon haladt.

A kisciklonok légköri mozgások sebessége a le- és fölfelé áramlása a 100 km/óra nagyságrendet is meghaladja és ezek az energiák óriási erejű romboló hatásokat fejtenek ki, melyek következményei a rendkívüli zivatarok, jégesők.

A magasból lezúduló hideg levegő szétterülése következtében a vízszintes szélsebességek elérik a 250-300 km/óra sebességet, mely szinte hasonlítható a TV-ben látott atombomba robbanáshoz. A hatásmechanizmus olyan nagy, hogy ez a természeti erő képes több mázsás köveket is odébb dobni. Ez a robbanás (vitézkötés-formájú) széthullásokat okoz, melyek légi felvételekkel bizonyíthatók.

Európai viszonylatban ritkábbak a tornádók, míg az Egyenlítő mentén és a trópusokon gyakoriak. Európát figyelembe véve száz vihar közül mindössze 8 %-a a valószínűsége annak, hogy ilyen helyi tornádó előfordulhat. Hazánkban 1914-ben a Debrecen melletti Pallag pusztán fedezték fel az elsőt, de századunkban tudunk a bia-torbágyi, a balatonfüredi, majd a lábodi tornádó pusztításairól is.

E természeti jelenségeket rövid távú folyamatuk miatt csak 1-2 órával korábban lehet előre jelezni, de a rendszer kiépítetlensége miatt nálunk ez megoldatlan.

A kultúrviiágban felismerik és váratlan természeti katasztrófának könyvelik el a kivédhetetlen tornádókat, melyek kegyetlenebbek az árvíznél, mivel utóbbit időben lehet jelezni.

A meteorológus magánvéleménye is az, hogy a társadalomnak, az államnak az ígérgetések helyett érdemi segítséget kell adnia.

Ezen fotók közlését - no coment - dr. Böjti Béla is javasolta!

 

Lulla, Sérsekszőlős, Torvaj önkormányzatok polgármesteri

Horn Gyula Úr

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG

miniszterelnöke

BUDAPEST

 

Tisztelt Miniszterelnök Úr!

Az 1996. 06. 21-i katasztrofális természeti csapás következtében kritikus helyzet alakult ki településeinken. A három községben mint-egy 110 épület sérült meg különböző mértékben.

A legsürgősebb állagmegóvási munkálatokat megkezdtük, azonban sem a lakosság, sem önkormányzataink anyagi ereje nem teszi lehetővé a legszükségesebb helyreállítási munkák elvégzését. Településeink lakossága elöregedett, magas a munkanélküliek aránya, ebből adódóan a biztosított épületek száma minimális.

Az előzetes felmérések alapján a helyreállítás költsége várhatóan 253.345.000 Ft

Az okozott károk elhárítása, valamint a helyreállítási munkák mielőbbi megkezdése érdekében Miniszterelnök Úr sürgős, hathatós segítségét kérjük, mert e nélkül az épületek állagában további romlás következik be.

Tab, 1996. június 23.

Tisztelettel:

Reizinger Károly

Lulla község polgármestere

Fábri Gézáné

Sérsekszőlős község polgármestere

Forró György

Torvaj község polgármestere

 

Vihar után...

Kegyetlen és megdöbbentő látvány a Tab környéki kistelepülések faluképe. Lerombolt háztetők, összetört gépkocsik és ázó vert falak, valamint egy természeti haddal vert amúgy is elszegényedő falusi polgárság.

Elszomorító, hogy országos ismertségre ilyen kegyetlen áron jutottak hozzá Torvaj, Sérsekszőllős és Lulla kisközségeink. Ezen zsáktelepülések lakói szorgossága ellenére is kiesnek abból a vérkeringésből, melyek az átutazást adó településeket segíthetik. Tagadhatatlan, hogy a természeti csapás nagyhatású vészt és megrázkódtatást okozott. Az érző embereknek elszorul a szíve az elkeseredett emberek láttán, akik segítséget várnak, remélnek, hisz ők áldozatok, a katasztrófa áldozatai. Sokaknak több évtizedes munkáját, életének biztonságát tette szinte a földdel egyenlővé a vihar.

 

 

E közömbös világunkban az elsők között léptek a tabiak, akik fáradságot nem ismerve, magukat sem kímélve indultak, hogy a bajbajutottakon segítsenek.

Farkas István Tab város polgármestere intézkedését követően a június 21-én 17.15-től 17.30-ig tartó tornádó után megjelent a polgárvédelmi parancsnokság, a tabi önkéntes tűzoltók Reichert Csaba parancsnokságával és bontottak, kidőlt s életveszélyes fákat vágtak ki, hogy a közlekedést lehetővé tegyék.

A helyi Védelmi Bizottság elnökének - Farkas István polgármester - gyors intézkedésének köszönhetően a megyei Polgárvédelmi Parancsnokság parancsnokának Németh Gyula ezredes úr vezetésével a szak- és közalkalmazottak is a helyszínre siettek.

A biztosítók is a lakosság rendelkezésére álltak, de sajnálatos módon több család nem rendelkezik lakásbiztosítással.

A torvaji és a sérsekszőlősi vezetők elmondták, hogy csupán arra volt idejük, hogy lakásaikat elhagyják, mert az ott élők emlékezete óta ilyen pusztítást nem láttak. A vihar 350-500 méteres szélességben leseperte a tetőket, kidöntötte a villanyoszlopokat, áramszolgáltatás nélkül maradtak a községek. Idősebb emberek mesélték sírva, hogy ilyen csésze alakú lapos jeget még nem láttak és a csoda határával vetekszik, hogy emberéletben nem esett kár. Torvajon nyolcvan házat ért károsodás, de ezekből 18 olyan súlyosan rongált, hogy a visszaköltözés lehetőségének ideje bizonytalan. Az idős Aszalós házaspár már nem is tud saját hajlékába visszaköltözni.

 

 
 

 

Sérsekszőlősön 12 ház totálkáros, melyből öt felújíthatatlan.

Ismerve az előzetes adatokat, melyeket a kárbecslők felvettek, a kormány által ígért támogatások szinte említésre sem méltók, annyira elenyészők. Elgondolkodtató, amikor a perifériára kerülő különben szorgos emberek ilyen kegyetlen helyzetbe kerülnek: van-e felelősségük a kiválasztottaknak, hisz ők felelőssége a nép kegyelméből történt választásból eredeztethető. Gondolkodjunk el azon, hogy a természet törvényei nem ismernek határozatokat, politikai állásfoglalásokat, hisz nekik megvannak a külön természetes törvényeik, s ezek némelyikének az ember sem tud gátat szabni.

A politika törvényei emberi törvények, melyekben többnyire a kiválasztottak akarata nyilvánul meg és ez többnyire nem azonos a többség akaratával.

Petőfi szavaival élve intelmük

Jegyezd vele az égre Örök

tanulságul Habár fölül a gálya,

S alul a víznek árja

Azért a víz az úr!

(Tabi Újság, 1996. június - Különszám. Összeáll.: Bolevácz József)

 

  
Előző fejezet Következő fejezet