Előző fejezet Következő fejezet

BOGNÁR JENŐ

Szülőföldünk: Bedeg

(BEDEGKÉR RÖVID TÖRTÉNETE)

 

AJÁNLOM E MEGEMLÉKEZÉST MINDAZOKNAK,
AKIK E TÁJON ÉLNEK ÉS KÜZDELMES
SORSUK ELLENÉRE IS SZÍVÜKBEN
MAGYAROK TUDTAK MARADNI.

 

 

 

 

A helység története messze nyúlik vissza történelmünk sárguló lapjain. A népvándorlás törzsei nem tekintették a Dunántúlt hazájuknak, csak felélték, kifosztották, aztán tovább álltak. 884-ben Szvatopluk morva fejedelem még egyszer végigpusztítja Pannóniát, aztán a gazdátlanságnak vége szakad, új, erős nép foglalja el a Kárpát-medencét: a magyar.

De még előbb 670 és 700 közt történt valami. Az őshazái onogur törzsszövetségből népcsoport szakadt ki és hosszú vándorútja végén az avar birodalom dunántúli részén telepedett le. Bizonyíték van rá, magyarul beszéltek. Utódaik 200 év múlva megérték Árpád bevonulását.

A Don és Al-Duna közti Etelközben a 830-as évekre a magyarok megerősödtek. Politikai hatalommá fejlődtek. Hadjárataik során a Kárpát-medencébe is eljutva megismerték ennek előnyeit, legelőit, halban gazadag vizeit, erdeit és jó termőföldjét. Mérsékelt időjárását és védhetőségét a Kárpátok koszorúja biztosította. 894-ben Árpád fia, Levente a bolgárok ellen harcolt, mikor bizánci szövetségese cserbenhagyta, az Etelközben maradtakat pedig besenyők támadták meg. A nyolc törzs Árpád és Kusán vezetésével 895-ben menekülésre kényszerül és megszállja Erdélyt, valamint a Duna-Tisza közét. Azért említünk nyolc törzset, mert a hét szövetkezett törzs mellé, nyolcadiknak csatlakoztak a kabarok. 900-ban a magyar sereg győzelmet arat Itáliában, majd a hazatérő csapatok és a megyeri réven keletről behatoló Árpád serege elözönli a Dunántúlt.

A honfoglalással e megtiport föld gazdára talált, a vándorló nép pedig hazára lelt, melyet aztán egy évezreden át védett, vérével, verejtékével és oly sokszor könnyeivel öntözött.

Az osztozkodás során e terület, ahol élünk, a fejedelmi család birtokába került. Később Tar Szerénd, majd fia Koppány uralta Somogy-vártól egész Tamásiig. Koppány legyőzése után már királyi birtok, majd a Pannonhalmi Apátság tulajdona. Bedegnek már Szent István idejében épült temploma, amely évszázadokig megvolt. Lakossága egy nagy család volt, 35-40 fővel. A róla megemlékező írásos emlékek bizonyítják a község További létezését. 1274-ben Pál veszprémi püspök rendelete Bedegi Genset visszahelyezi a nemesek közé. 1319-ben Károly Róbert király elrendeli, hogy a Tolna megyei szolgabírák vizsgálják ki Bedegi András panaszát Bogár István hatalmaskodásai miatt. 1320-ban Bedegi András valamint fiai István és Miklós a Pécsváradi Konvent előtt kiegyeznek Bogár Istvánnal. 1333 és 1 335 között papját Mihálynak hívják.  1358-ban szőlője Rusateleke néven szerepel  a Héderváry oklevéltárban. Ekkor már a község részben köznemeseké, részben a veszprémi püspöké. 1526 szeptemberében török rablócsapatok dúlják fel a vidéket, felégetik Kurd, Gyulaj, Solyag és Gyánt városát. Sajnos 1541-ben visszatér a török és Buda augusztus 29-i elfoglalása után folyamatosan hódít. 1543-ban Ozora, Simontornya, 1544-ben Tamási kerül kezébe. A lakosság erdőkbe, mocsarakba menekül, gazdátlanul hagyva jószágát, aratatlan gabonáját.

1543-ban Szulejmán szultán Tolnára gyűjti össze a földműveseket, és ígéreteivel visszatérésre bírja őket. A Koppányban levő dömösi prépostság házát és gazdasági épületeit a török várrá alakítja, anyagát a szántói és bedegi templomok földig lebontott falainak téglái szolgáltatták.

A magyar birtokosok királyi területre menekülnek, de az adókönyvekben még nyilvántartják birtokaikat. így az 1544-es adókönyv szerint Bedegen 33 porta van: Nyári Ferencnek 12, Nyári Lajosnak 11, a veszprémi püspöknek 10. Közülük azonban csak 6 volt fizetőképes, a többi elszegényedett vagy elpusztult. 1563-ban már csak nyolc ház maradt, és Koppányhoz tartozott. Szigetvár eleste után (1566) Koppányt szandzsáki rangra emelik, hozzácsatolják Tamásit, Kaposvárt, Dombóvárt.

1583-ban tatárok pusztítanak, a vidék lakosainak nagy része a királyi Magyarországra menekül.

1587 telén Nádasdy Ferenc büntetőhadjáratot vezet Koppány ellen az itt székelő Ali bég pusztításainak megtorlására. Pápáról lóháton és kocsin teszik meg rettenetes télben az utat. Elfoglalják a várat, majd a várossal együtt felégetik. Ali béget elfogják, és hatalmas zsákmánnyal térnek vissza Pápára.

Az elhagyott magyar falvakba a török rácokat telepít. Igénytelen, munkát nem szerető nép, de a harcokban, rablásban kitűnő segédcsapatokat szolgáltat. Vallási téren a török inkább tűrte a protestánsokat, mint a királyhű katolikusokat, így a reformáció mindenütt terjedt, Bedegnek is volt protestáns lelkésze. A megmaradtak hitéletét eleinte bosnyák szerzetesek, majd 1600 után a Jezsuiták tartották fenn. Andocsi székhellyel, kiemelkedő munkát végzett Horváth Miklós szerzetes, aki 10 ezernél több hívet térített vissza a katolikus hitre. Bedeget is ő gondozta. Tömegekre gyakorolt hatását egy alkalommal a budai vezér basa is csodálkozva tapasztalta.

1590 után a rácok teljesen ellepik a vidéket. Házat nem építettek, bútorzat nem kellett, földmunkát nem folytattak, csak az állattenyésztést űzték. Még a következő évszázadokban is iszonyatos szenvedéseket okoztak a magyar népnek. Ha egy területet feléltek, tovább álltak. A török megengedte, hogy a jobbágyok adót fizessenek a magyar földesúrnak is. A néptömegek helyzete oly nyomorúságos volt, hogy ezen adó csak jelképesen, egy-egy pár kapca, csizma vagy némi pénz alakjában jelent meg. A középkori Magyarország 4 milliós lakossága 3 millióra csökkent, de ennek egy részét már idegen népek alkották. A királyi országrész és Erdély lakottabb maradt, de a hódoltsági terület elnéptelenedett, lepusztult.

1686-ban az európai népek végre összefogtak, és szeptember 2-án visszafoglalták Budát. Lotaringiai Károly és Miksa Emánuel hercegek vezetésével kiszorítják a Dunántúl jelentős részéből a törököt, aki az útjába eső településeket felégeti. Ugyanezt a pusztítást végzik a velük kivonuló tatárok. A lakosság mindenütt elrejtőzött, falvaik helyét csak füstölgő romok jelezték. Az őszi hadjáratot Bádeni Lajos herceg folytatta, visszafoglalta Pécset, Siklóst, Kaposvárt. Koppányban nem maradt török, csak kifosztott épületek. A Dunántúl felszabadulása nem sok örömöt hozott. A császári hadak kegyetlenségei mellett sok bajt okoztak a kóborló rácok, akik a török ellen most Lipót császár szolgálatába léptek. 1690 táján már annyian voltak, mint a magyarok. A rác katonák adómentességet kaptak, de a többi sem fizetett, mert vándorlásaik során nem lehetett rajtuk behajtani. Félelmetes volt a fegyveresen kóborló rác lovasság, megszűnt minden biztonság. Mivel Esterházy Pál herceg birtokait is háborgatták, Tolna vármegye összefogott, és 1699. május 31-én elfoglalták döbröközi központjukat, amely a dúlás következtében leégett.

Bedeg területét ekkor már megint lakja néhány magyar család. Bedeghy Tóth György kérelmére Pál herceg megengedi, hogy Bedeg nevű pusztáját magyarok szálljak meg. Az okiratot 1701. június 17-én állították ki Kismartonban. Ennek alapján a települők 3 évi adómentességet élveznek, ennek lejártával kilencedet fizetnek, a marhás ember 2 forintot, a többiek évi 1 forintot kötelesek adózni.

A középkori falu a Csörgő tájékán volt, az új település a mai templom környékén kezdődött a domboldalon. Ugyanis a patak környéke mocsaras lévén erre alkalmatlan volt, és csak az 1800-as évek vízlecsapolása után népesült be a mostani Alszeg. A betelepülők Sopron megyei magyarok voltak, mintegy 20 családdal.

A fejlődés 1704 őszén elakadt, a kurucokat kiszorítják a Dunántúlról, és a szabadjára engedett rácok megint rabolnak. Bedegen megölik Vas István bátyját, elhajtanak 200 darab szarvasmarhát és 150 egyéb állatot, lovat, juhot, kecskét. A lakosság szétszóródott, és csak a garázdálkodások csillapodása után tért vissza. 1706-ban Igáinál a német-horvát-rác sereg legyőzi Vak Bottyánt. Az újabb kegyetlenkedések során Igái, Tamási, Pincehely leég.

1708-ban végre bealkonyul a rablóhordának. Béri Balogh Ádám kuruc tábornok szeptember 2-án Kölesdnél fényes győzelmet arat felettük. 2300 katonájával 3000 rácot és 400 németet levág, az 5700 főnyi ellenségből alig 300 marad, a többit elfogják, maradékukat a kurucok kiverik a Dunántúlról, amely egyelőre megtisztul a rácoktól. 1710-ben a kurucok kiszorultak vidékünkről és folytatódhatott a telepítés.

A betelepülők Sopron megyei tősgyökeres magyarok. Szinte második honfoglalók voltak. Szorgalmas munkával irtották az erdőt, feltörték a gyepet, és építettek. Sok állatuk volt, földet szabadon választhattak, mert 1720-ig nem voltak felmérve, sőt a községhatárok is bizonytalanok voltak. A vármegyék újjászervezésével igen alapos munka árán a birtokviszonyok is rendeződtek, ami elsősorban a földesurak érdeke volt. Ezután megkezdődött a szabad jobbágyság küzdelme a saját földtulajdonért, amely voltaképpen 1948-ig tartott.

1729-ben  építették fel  első templomunkat,  mely fából  készült, agyaggal tapasztották be és fehérre meszelték. Teteje nádból volt.

A községben a szekszárdi levéltár szerint 1753-ban már 53 ház volt, 66 házaspárral.

1754-ben új templom építésébe kezdtek, miután az előzőt 1753-ban lebontották. Ugyanazon a helyen építették fel a ma is meglévő épületet. Építőanyagát a hercegség adta, ők fizették a mesterembereket is. Fuvarozást és napszámos munkát a község lakossága szolgáltatta. 'Templom külső hossza 14 öl, építménye tiszta tégla, falai igen szilárdak, tetőzete cserép. Faanyaga, gerendázata kitűnő minőségű fenyő és tölgyfa. Északi részén kis építmény volt, földbe süllyesztve. Ez szolgálta a sekrestye feladatát, ám nagyon nedves volt. Később megnagyították és a templom déli oldalára is építettek sekrestyét. Ugyancsak a déli oldalon volt egy második bejárati ajtó, melyet később befalaztak. Ezen ajtó felett napóra jelezte az idő állását. A templom építésében fontos szerepet játszott Szigethy Imre plébános, aki 1748 májusában került Bedegre. Az ügybuzgó fiatal pap 1760. január 4-én elhunyt és az új templomban helyezték nyugalomra.

Utóda Ruszán József, 1777. július 12-én halt meg, és szintén a templomba temették el. 1796-ban kaptak először szőlőnek alkalmas területet, melyet Rózsásnak hívtak. Első tisztségviselőit 1777-től jegyezték. Ezen évben a bíró Takács Ferenc, a jegyző Domián Antal, kántortanító Péterfi János volt. Legelső jegyzője Ér István 1763-tól 1766-ig volt hivatalában.

1848 tavaszán az országgyűlési törvények megszüntetik a jobbágyságot, az általa használt földet szabadon birtokolja, személyi és politikai jogai vannak.

1848. szeptember 11 -én Jellasics horvát bán 51 ezer emberrel és 48 löveggel átkel a Dráván. Serege három ágban tör Pest-Buda felé. Az egyik ág erre halad keresztül, és az akkori szemtanúk emlékezete szerint az átvonulok megint raboltak, pincéket törtek fel. Nagy öröm volt a 17 ezer főt számláló, újonnan felállított magyar sereg pákozdi győzelme szeptember 29-én.

1856. május 18-án a jegyzői lakhoz irodát építettek, és bútorzattal látták el 1000 váltóforintért. Új oktatótáblát és ábécés könyveket vettek az iskolának.

1850 és 56 között Bognár József bíró tevékenységéről kell megemlékeznünk, aki egyenes jellemű, határozott egyéniségével rendet tartott a községben, és a fejlődés legfőbb előmozdítója volt.

1857-ben a község az általa uradalmi réteken és erdőkben okozott károkért, egyezség alapján 359 forint és 35 krajcár térítésre kötelezettséget vállal. 1859-60-61-es években Bognár Ferencet választják bírónak, aki ezt a feladatot közmegelégedéssel látja el.

A község fokozatosan fejlődött, és fénykorát az 1850-es években érte el. 1854. június 13-án a plébániát Liszt Ferenc unokatestvére, Veczko Antal vette át. A finom ízlésű, igen művelt és lelkiismeretes pap minden tudását és kapcsolatát igénybe vette a községért.

Átalakíttatta a templom belső terét, kiegészítette annak felszerelését és a ruházatot. 1857-ben épült Bognár József és Kovács Ferenc áldozatkézségéből a mecseki kápolna. 1862-ben a temetői kálvária 1864-ben a Szentháromság szobor. A határban levő fakereszteket áldozatkész hívők kőkeresztekre cserélték ki. Felújíttatta a plébánia épületét, megalapította a községi könyvtárat, és megszervezte annak működését. Esterházy családdal való kapcsolatát felhasználta községe érdekében, szőlő- és szántóterületet kért hívei számára.

A naki Kaposy György kántorral énekes könyvet szerkesztettek. Az énekek szövegét ő dolgozta át, míg a zenei részt elküldték az akkor Vatikánban tartózkodó Liszt Ferencnek, aki átdolgozta és néhány javítást eszközölt rajta. 1866. január 25-én e szavakkal küldte vissza Bedegre: Fogadja Főtisztelendőséged alázatos unokatestvérétől őszinte nagyrabecsülésének és ragaszkodásának biztosítékát.

Liszt Ferenc kedvelte Tolna megyét, és gyakran vendégeskedett Bedegen. Templomban a férfiak oldalán az első padban szokott ülni és buzgón imádkozott. Unokatestvére halála után is ellátogatott ide, és Bohuniczky Béla plébános vagy Német István kántortanító vendége volt. Veczkó Antal plébános szülei idősebb korban költöztek fiúkhoz Bedegre. Liszt Borbála 1855-ben, az apa Veczkó Alajos 1861-ben halt meg. Nemsokára követte őket szívbaja miatt fiúk is 1869. július 20-án. Közös sírban nyugosznak a bedegi temető kálvária keresztje előtt.

1855-ben a vidéken kolerajárvány dühöng, a környező falvakban százak halnak meg a betegségben. Bedegen csak 12 idősebb személy esett áldozatul. A község hálából a kalocsai Nondák Károly festővel készíttette el a Szeplőtelen Fogantatás Mária-képét. 1856. augusztus 26-án helyezték el a templomban. 1858-as évben a templom kis harangja megrepedt, Gloger Sándor nagyobb méretben, Veszprémben öntötte újra. Ő készítette ugyanakkor a mecseki kápolna harangját is.

1856. július 21-én bizottság jelent meg az erdő és legelő elkülönítésére a hercegi birtoktól, az 1853. március 2-i nyílt parancs (pátens) végrehajtására. Hosszas vita után megtörtént az egyezség: Minden volt jobbágyi telek után jár 13 és 1/2 hold legelő és erdő 1. 200 négyszögöllel számítva. Ide csatoltak még 30 hold erdőt a plébános és kántor ellátására. A község köteles lett a plébánosnak 20 ölet, a mesternek 6 ölet évenként vágni. Ezenfelül a plébánia 13 és 1/2 hold, a kántor 6 egész és 3/4 hold legelőt kapott. 1857. március 6-án a területek helyszíni kijelölése megtörtént. Ez évben rendezik a tanítók fizetését és az új tanrendszer bevezetésére hathetes oktatást rendeltek el. Németh István ezen képzési időt Pécsen töltötte.

1863. Komlós pusztán lakók részére 625 négyszögöl területtel új temetőt létesítenek, amely a mai Csaba fölött helyezkedett el. Ez évben a Tisza vidékén súlyos aszály volt, mely éhínséget okozott. Bedeg község 33 mérő gabonát ajándékozott a kár enyhítésére.

1864-ben az iskolaépületre tornyot építenek, bele kis harangot helyeznek a tanítási idő jelzésére. Az átalakítás 40 forint 19 krajcárba került.

Takács Ferenc és Buli Kovács József adományából Pécsett Bartalics Mihály szobrász elkészíti a ma is meglevő Szentháromság szobrot, és május 29-én 18 kocsival hazaszállítják. 1866. május 21-én Régensburgban meghal Galánthai Herceg Esterházy Pál, Bedeg volt földesura, ez időben kegyura. Utódja Esterházy Miklós.

Május 20-án és 24-én a fagy elpusztítja a gabonavetéseket és szőlőket. Bár a kormány ad kölcsönt vetőmagra, az ínség igen nagy.

1873 tavaszán nagy szárazság volt, majd a kora érett gabonát a hallatlanul sok egér teljesen elpusztította. Harácsoló kereskedők szemetes hitvány eleséget adtak a következő évben megadandó tiszta búzáért.

1874-ben bő termés volt, mégsem tudta pótolni az előző év veszteségét. Sok családnak telke vagy háza veszett el.

Marászi Mihály bíró asztagban lévő gabonája elégett, okát nem tudták megállapítani. Megjegyezzük, nem volt népszerű a községben.

1905. A gazdasági cselédek és aratók munkabeszüntetése hatalmas károkat okoz a gazdaságoknak. Bár emberáldozattal is járt, nem hozott jelentős eredményt.

1908-as nagy szárazság, 1909-et hosszú, zord tél jellemzi, melynek következménye újabb szegénység.

1909-ben a meglevő alsó és felső vizes malmok mellett motor malmot épít Bognár János.

1911. Felújítják a mecseki kápolnát.

1912. Tamási kőművesek a templom külső falát és tornyát javítják, a keresztet befestik és visszahelyezik. A község rendbe teszi a plébániát, melyet galambszürkére meszelnek. Bognár János a templomba szobrot állíttat Szent Antal tiszteletére.

1913. Az iskolaköteles tanulók száma meghaladta a 170-et, egy harmadik tanteremre és még egy tanítóra volt szükség. Mivel a Komlós pusztaiak is idejártak, a költségek 1/3 részét a nagy bérlő vállalta. Különálló iskolaépületet létesítettek 6800 koronáért. Müller János tengődi kőművesmester az összes iparos munkával együtt október-november havában készítette el. December 3-án Magyar Zsigmond koppányszántói plébános szentelte fel. Tanítónak Vidákovics Józsefet választották meg.

1914. I. világháború kezdete. Július 26-án vasárnap délután hirdették ki az általános mozgósítást. Másnap minden póttartalékos bevonult. A mezőgazdasági munkákat az idősek és nők végezték.

Horváth János gazda Jézus Szíve szobrot állíttat fel a templomban.

1915. A frontról hazatérő sebesültek és szabadságoltak a háború borzalmairól beszélnek. Az itthon levők ez évben is elvégzik a mezőgazdasági munkát, gondozzák az állatokat.

1916. A fiúk nevelésében már látszik az apai szigor hiánya, állapítja meg feljegyzésében az akkori plébános, meginog a jogrend és közbiztonság. November 21-én a schönbrunni kastélyban meghal I. Ferenc József. Utódja IV. Károly.

1917. A templom négy harangja közül hármat leszerelnek, csak a második harang marad vissza. Elviszik a komlós pusztai és az iskolai kisharangot is. A hívek könnyezve nézték, amint elindultak velük a tabi állomásra. A mecseki kápolna kis harangját helyezték a megmaradt mellé. Az elvitt harangok súlya 341 kg, értük 1364 koronát utaltak ki. Az elnyúló háború anyagiassá, kapzsivá tette az itthon maradiakat. Igen sokan már nélkülöznek.

1918. Áprilisban még elszállítják az orgona homlokzati fémsípjait. A 34 kg színes fémért 510 koronát fizetnek. Az őszirózsás forradalommal a front összeomlik, a katonák egy része hazatér.

1919. március 21. után a proletárdiktatúra kiépíti a tanácsrendszert. A helyi direktórium jobb érzésű emberekből állt, így az élet elviselhető maradt. Két kézigránáttal felszerelt vörös katona őrködött a rend felett, de egy hónap után bevonultak. Utánuk nem volt vörös katona a faluban. Augusztus elején Horthy Miklós csapatai megszállják a Dunántúlt, tisztogató műveleteiknek sok kommunista esik áldozatul.

1920. Visszaáll az alkotmányos rend, Horthy Miklóst kormányzóvá választják.

1921. Javítják a templomot és a plébánia épületet. Egész évben tartó szárazság ellenére kitűnő búzatermés lett.

1922. Az Angster cég pótolja az orgona hiányzó sípjait, költsége 17.329 korona. A templomi feljárót középső lépcsősorra építették át. Tóth Lajos ekkor Bedeg plébánosa jegyezte meg a lakosságról: A földművesek közt sok a jó és világos fejű ember.

A tanulók létszáma erősen csökkent a háború és a mindinkább terjedő „egyke" miatt.

1923. A Földbirtokrendező Bizottság február 5-től 7-ig tárgyal a községben, de az igénylőknek alig jut valamelyest föld, az elégedetlenség egyre nő. Két család aránytalanul nagy területet kap, ami az igazságtalanság érzetét kelti.

A régi iskola szalmával fedett épületét, melyben két tanterem és egy tanítói szoba van, kijavítják.

1925. Megalakul a levente egyesület, melyben a 15-21 éves fiataloknak kötelező a részvétel.

1926. Német Antal kántortanító 52 év szolgálat után nyugdíjba megy, ünnepélyesen búcsúztatják.

November 3-án Slezák László budapesti harangöntőnél három harangot rendelnek, 420, 200 és 95 kg-os súlyban. December 10-én az országgyűlési képviselőválasztáson Dencz Ákos, takarékpénztári vezérigazgató győz 268 szavazattal, Hajpál Istvánnal szemben, aki 110 szavazatot kapott. Az új képviselő 16 ezer pengő állami segélyt szerez, új iskola építésére.

1927. február 6-án az új harangokat elhelyezik a toronyba. A mecseki kisharang visszakerül a kápolnába.

Az új iskola építését 24 ezer pengőért Peringer József zicsi kőműves vállalta. Június 12-ig lebontották a régi iskolát és magtárt, megkezdődött az építkezés, mely november 25-én fejeződött be. Földszintjére Gazdakör, Hangyabolt és lakás, valamint tűzoltószertár került, emeletén pedig két tanterem és tanítói lakás létesült.

1929. július 1-jén Hitelszövetkezet kezdi meg működését a plébános kezdeményezésére. A posta telefonközpontot kap. Október 24-én New York-ban tőzsdei csőd lépett fel, mindenki szabadulni akart részvényeitől. A beruházások Európában is leálltak, hatalmas munkanélküliség kezdődött. A magyar gazdaságot is súlyosan érintette, a parasztság helyzete kétségbeejtő lett.

1930. A gabona világpiaci ára felére csökkent. A termelők védelmére a XXII. Törvénycikk úgy rendelkezett, hogy a felvásárlási árban 3-6 pengő értékben csak jegyet adott, amelyet bolettának neveztek. Ezt az összeget adóba fogadták el és csak akkor fizették ki, ha nem volt adótartozás. Az alacsony gabonaárak következtében az egész község eladósodott.

1933. Az eladósodott kisbirtokosok megmentésére védetté nyilvánította a Gömbös kormány azokat, akiknek terhelése meghaladta tiszta jövedelmük 15-szörösét. A gazdák megmenekültek ugyan az elárverezéstől, de a nyomorúságtól nem. Csökkentették az adósságok kamatterheit, és a különbözetet az állam fizette.

1935. A világgazdasági helyzet javult, a válságot sikerül felszámolni. Német- és Olaszország nagyméretű kereskedelmet indít meg, melynek keretében lovat, vágómarhát, sertést és főként búzát szállítottunk. A megélénkült kereskedelem sokat javított a családok sorsán. A vetőmag csávázása és a gazdáknak juttatott nemesített vetőmag a gabona termésátlagát 2-3 mázsával megemelte.

Az áprilisban lefolyt választáson a Nemzeti Egység Pártja szerez többséget.

1937. A birtokosok nagy része családtagjaival végzi a gazdasági munkát. A nagyobb 30-60 holdas gazdák már 1-2 cselédet tartanak, akiknek bérét készpénzben, nagyobb részét természetben fizették: mely 14-16 mázsa kenyérgabonából, 2-A mázsa takarmánygabonából, és 20 kg sóból állt. Állataik részére takarmányt kellett biztosítani.

A szegény réteg alkalmi munkából, napszámból vagy aratásból élt. Nagy csoport járt az uradalmakba, Hékutra és Barnahátra, május és október között. Havi 5-10 pengőt és egy-két mázsa búzát kerestek. Rendszerint étkeztetésben is részesültek.

1938-tól erőteljesen készült az ország a háborúra, vagyonadót vetettek ki. Komlós puszta kiosztásával növekedett a község szántóterülete és nőtt a létbiztonság. Megkezdődött a katonaság felkészítése, tartalékosok kiképzése. A háború végéig nem volt nyugalom, az embereket hol a terület visszacsatolásokhoz (Felvidék, Kárpátalja, Erdély, Délvidék), hol a frontra vitték munkájuk mellől. Ezáltal munkaerőhiány lépett fel. Egyházi téren jelentős építkezés folyt a harmincas években. Újrafestették a templom belső terét, kétoldali lépcsősort alakítottak a régi feljáró helyett és a templomkertet kerítéssel vették körül.

1939. december 15-én Bedeg egyesül Magyarkérrel: új neve Bedegkér.

1941. június 22-én a német hadsereg megtámadja a Szovjetuniót, és nagy erővel tör az ország belseje felé. Június 26-án ismeretlen repülőgépek bombázzák Kassát, szovjet vadászgépek pedig lövik a Kőrösmező-Budapest közt közlekedő gyorsvonatot. Június 27-én a miniszterelnök bejelenti a hadba lépést a szövetségesek oldalán.

1942. április 10-zel megkezdődött a második magyar hadsereg kiszállítása Ukrajnába. A község színe-java, fiatalsága és póttartalékosai Tolnáról, Szekszárdról és Pécsről mentek a frontra.

1943. január 12-én megindult Szovjet támadás néhány hét alatt szétzúzza a második magyar hadsereget, és a visszavonulás alatt nem tudunk róluk semmit. A veszteség sok fogoly, hősi halott és fagyásos sérülés. Május elején kerülnek vissza Magyarországra, és háromheti vesztegzár után érkeznek haza. A háborús erőfeszítések kíméletlen követelményeket támasztanak. A Jurcsek-féle terv a gazdaságok méretének megfelelő „egységeket" ír elő, a termékeket hivatalos áron veszik át (olcsón), csak a megmaradt értékesíthető a szabadpiacon. Bevezetika jegyrendszert, különösen cukorból van hiány. A cséplőgép ellenőrök felírják a csépelt gabona mennyiségét, amellyel el kell számolni.

1944. Angol éjszakai és amerikai nappali bombázások rombolják az országot. Egyik sérült repülőgépük Komlós határában két bombát dob le, másik alkalommal több száz gyújtóbomba hull a falu és Rózsás közti földekre, melyet katonai tűzszerészek és zsidó munkaszolgálatosok gyűjtenek össze. Értényben, Tabon zuhannak le ellenséges gépek. Tabra egy magyar vadászgép is esik, Szitár nevű pilótája szörnyethal.

December 4. A megszállás napja. A harcok közeledtével a lakosság elrejti értékeit, pincékbe falazza vagy elássa. Az órákról és csizmákról sokan megfelejtkeztek, ezt később megbánták. Szombat este Értényből menekülők jelezték az orosz csapatok odaérkezését. Vasárnap reggel Horváth János alszegi gazda néhány társával eléjük megy fehér ruhát lengetve, hogy fogadja őket, és jelezze, a faluban nincs ellenség. A találkozás sikeres volt, mert lövöldözés nem történt, de a küldöttek csizma és zsebóra nélkül tértek vissza.

Még délelőtt a lakásán agyonlőtték Papp Zoltánt, aki előző nap szökött haza a csapattestétől. Szerencséjére a községnek az áthaladó egységeknek tovább kellett menniük, így este már nem volt megszálló a faluban. Viszont amit értek, azt elvitték. Aznap mintegy 150 darab lovat hajtottak el a gazdáktól, hogy ne kelljen gyalog menniük. Hétfőn reggel a pápai légierő támadta meg őket Kapolynál, a mező tele volt elszabadult lovakkal, de a bombák inkább az épületekben tettek kárt.

1945. januárban a falu egész lakosságát 17-60 évig munkára rendelték. Géppisztolyos őrség kísért bennünket, először Szántóra, majd másnap reggel Nagykónyiba. Itt az értényi út mentén lövészárkokat ástunk. Egy hét múlva azonban már mindenki hazaszökött. Ez idő alatt egy B17-es Liberátor bombázó kényszerleszállást végez Bedeg nyugati határában, Egres közelében. Csodálatos berendezéseit, alkatrészeit már a nyárra teljesen széthordták a gyűjtők. Szinte minden házban található volt valamilyen emléktárgy.

November 4-én nemzetgyűlési választások voltak. Itt helyben a Kisgazdapárt 64%-os győzelmet arat.

A pénz értéke egyre romlik. Kialakul a csereviiág, folyik a feketézés.

Mecseken több ház leég, nagy anyagi kár keletkezik, mert a viharos szélben az oltás szinte lehetetlen volt.

1946. augusztus elsején lép életbe új pénzünk, a Forint. Egy mázsa búza árát 40 forintban állapították meg, mely előre jelezte a mezőgazdasági termékek olcsóságát.

1947. augusztus 1-jén megindul a hároméves terv, mely az ország talpra állítását célozza.

Augusztus 31-én előrehozott választásokat tartanak, a Kisgazdapárt szétbomlik.

Kék cédulákkal, országosan 63 ezer törvénytelen szavazattal, a Kommunista párt győz.

1948. Kitelepítik a környező falvak német ajkú lakosságát. Bedegen többen keresnek menedéket.

Június 12-e a munkáspártok országos egyesülésének napja (Kommunista párt és Szociáldemokraták).

Június 16. Az iskolát állami kezelésbe vonják.

Szeptember 6. Megalakítják az Államvédelmi Hatóságot (ÁVH). A lakosság jó része eddig is sokat szenvedett a rendőri túlkapásoktól, ennek a csúcsszervezetnek azonban minden szabad volt, mindenek felett állt. A kulákok üldözése, bebörtönzése, büntetése és megemelt adóval történő sanyargatása oly méreteket ölt, hogy reménytelen helyzetükben földjüket, némelyek házukat is felajánlják az államnak, bár ezzel sorsuk nem sokat változik.

1950. január 1. Átcsatolás Somogy megyéhez. Járási központ Tab, mivel közel van, a hivatali ellenőrzés szinte mindennapos.

Május 11. Tanácsrendszer bevezetése. Fő emberei a tanácselnök és a VB titkár. A felépült óvodát Rajk László belügyminiszter avatja fel.

1951. Kis téeszek alakulnak, és kezdik meg működésüket.

Június-júliusban országszerte kitelepítik az osztályidegennek minősített személyeket. Először a falvakba szállítják, majd az Alföldön embertelen körülmények között állítják munkába őket.

1948-55 között 400 ezer parasztot ítélnek el közellátást veszélyeztető bűntett címén. 1953. március 5. Sztálin halála. Temetésekor az egész országban öt percig szólnak a harangok és a gyári szirénák. Belül azonban az emberek megkönnyebbülnek, mert a nagy zsarnok meghalt. Halálával csökken a politikai nyomás, mérsékeltebb politikai irányzat lép fel.

1956. április-július havában lebontják a műszaki határzárakat, és mentesítik az aknáktól. A Szabad Európa Rádió propagandája felerősödik, a Dunántúlt léggömbökön szállított röpcédulákkal árasztják el.

Július 18-án lemond Rákosi Mátyás, mindenki nagy megkönnyebbülésére. Október 24. A rádióadás rendszertelenül működik, azt híresztelik a faluban, Pesten kitört a forradalom. Az emberek azonban dolgoznak, folytatják az őszi munkát. Tabi kiküldöttek megalakítják a Nemzetőrséget. Élelmiszert gyűjtenek Budapest lakossága részére.

November 3-án este falugyűlés volt Szálai korelnök vezetésével. Békés hangulata senki ellen nem irányult, mert a felszólalók békességre és nyugalomra intettek. A forradalom ideje alatt nem is történt személyi bántalmazás, csak a csillagokat és a parancsuralmi rendszer jelképeit távolították el.

November 4-én hajnalban Kádár János bejelenti a Szolnoki Rádióban a Munkás-Paraszt kormány megalakulását. Pesten Nagy Imre az ENSZ-hez fordul segítségért, csapatait ellenállásra szólítja fel, majd a szovjetek elől a Jugoszláv követségre menekül. A faluban nagy az izgalom, fegyveres nemzetőr jelenik meg (Pavelka gépjárműszerelő), és egy fiatalemberrel elviszik a termelőszövetkezet Csepel 350-es tehergépkocsiját. Később megtudtuk, Tabról fegyvereket szállítottak vele a környező falvakba, hogy megszervezzék az ellenállást. A szovjet páncélosok azonban elfoglalják a Cyurgyóka pusztai magyar kaszárnyát, és a katonákkal letetetik a fegyvert, túszként tartván őket. Tab ellenállása ezzel összeomlik.

November 5. Kiküldött magyar katonák gyűjtik össze a lakossághoz került fegyvereket. Csizmadia Gábor vezetésével visszaáll a tanácsi irányítás.

1957. A megtorlás éve, a forradalomban résztvevőkkel szemben. Áprilisban pufajkás, vörös csillagos csapat érkezik teherautón, ismertebb személyeket szednek össze, és a tanácsházban súlyosan bántalmazzák őket azzal a céllal, hogy az egész lakosságban félelmet keltsenek.

Ez évben indul meg a Munkásőrség szervezése, melynek fegyvereit később a tanácsháza elkülönített részében helyezik el.

1959. TSZ. szervezés. Alapos előkészítés, meggyőzés, rábeszélés és némi erőszak után az egész község belép a szövetkezetbe.

1970. július 1. Bedegkért közigazgatásilag Kányához csatolják. 1984. január 1-jével a Tabi Közös Tanács igazgatása alá kerültünk.

1990. március 26. Hosszú idő után az első szabad választás. Hat párt szerepelt, köztük még mindig legerősebb a kommunista utódpárt az MSZP, de előretör a Kisgazdapárt. Szeptember 1. Beindítják a károsultak részleges kárpótlását. A bonyolult rendszer nem volt igazságos, az érintettek nem kapták vissza régi tulajdonukat. Ugyanakkor idegen harácsolók - pénzük révén - bedegi földtulajdonhoz jutottak.

Szeptember 30. Az önkormányzati választásokkal megszűnik a tanácsrendszer. Polgármester Ágyik Lajos, jegyző a nagy közigazgatási gyakorlattal rendelkező dr. Szabó Károly.

1991. január 1. Elszakadva Tabtól, községünk visszanyeri önállóságát.

1991. január 7. A 15%-os forint leértékelés megnehezíti életkörülményeinket, növekszik a munkanélküliség.

Június 16. Az utolsó szovjet katona is elhagyja a magyar földet.

Ezekben az években nagyarányú községfejlesztés megy végbe. Rendbe hozzák a középületeket, kiépítik a Polgármesteri Hivatalt, korszerűsítik a községi vágóhidat. Legnagyobb beruházása a sportcsarnok, csaknem 50 millió forintba került, de a költségek jó részét ügyes pályáztatás során az állam térítette. Ekkor ment végbe a templom külső tatarozása is, valamint új ajtókkal való ellátása.

Községünk életének utolsó szakaszát mindnyájan átéltük, terveinkről és elért eredményeinkről az önkormányzat ad kimerítő tájékoztatást.

Végezetül ismertetnénk Bedeg község 1938-as állapotát, hogy lássuk, mivé lett a virágzó község a kommunizmus 45 éve alatt:

Területe 1938 katasztrális hold volt (a komlósi juttatott földek nélkül). 257 lakóháza volt, 1093 lakossal.

Volt tejcsarnoka, három malma, két darálója, nyolc cséplőgépe és traktora működött. Állatállománya mintegy kétszáz lóból, ötszáz szarvasmarhából és azok növendékeiből, több ezer sertésből, százötven juhból és számtalan baromfiból állt.

Jól gondozott erdeje, megművelt, trágyázott földjei, rózsási és mecseki szőlői és számtalan gyümölcsfája biztosította virágzó életét. De a legfontosabb tényező népének szorgalma, munkaszeretete, és életerős fiatalsága volt.

Mindez a múlté. A gyomos udvarok, elhanyagolt épületek, beteg öregek szomorú látványa a reménytelenség érzetét kelti: lesz itt még magyar jövő?

Községünk történetéből azonban más is látható. Hányszor rabolták ki, mennyi természeti csapás érte és hányan pusztultak el járványok és háborúk idején. E nép mégis mindig talpra állt. Az ő vérük folyik bennünk is, nem szabad hitványabbnak lennünk őseinknél. Mert amíg egy népben van jövőbe vetett hit, dolgos kéz és élni akarás, addig nem veszhet el.

Hálás szívvel megköszönöm az Önkormányzat áldozatkész segítségét és mindazokét, akik a feldolgozás során mellém álltak, és lehetővé tették e kézirat összeállítását. Mélységes tiszteletet és szeretet érzek azok iránt is, akik már örök álmukat alusszák, de írásaikban ránk hagyták a múlt eseményeit és emlékeit.

 

MAGYARKÉR KÖZSÉG RÖVID TÖRTÉNETE A HONFOGLALÁSTÓL NAPJAINKIG

Nem feledkezhettünk meg Kérről, melynek lakóit a közös sors, az együttélés tette testvéreinkké. Sajnálatos, hogy történelméről nagyon kevés adat áll rendelkezésre, ezért többször csak következtetni tudunk sorsára.

Kér ősi magyar név. A 890-es évekből fennmaradt Konstantin császár feljegyzése, mely a magyarok hét törzsét sorolja fel: Nyék, Megyer, Kürtgyarmat, Tarján, Jenő, Kér és Keszi. Nyolcadiknak a kabar törzs csatlakozott hozzájuk. Kér törzs emléke a letelepedés után helységneveinkben napjainkig megmaradt: Abaújkér, Nemeskér, Németkér, Magyarkér, Újkér ma is lakott települések. Pesty Frigyes 1804-ben készült kézirata e helyen római települést jelez. 400 körül a római légiók kivonulásával a település megszűnik.

Honfoglalásunk után Tar Szerénd, majd fia Koppány tulajdona. A 997. esztendőben meghal az erőskezű Géza fejedelem, és az idősebb családtag (szeniorárus) jogára hivatkozva Koppány, aki megmaradt az ősi pogány vallásban, magának követeli a hatalmat, sőt István özvegy édesanyját, az erdélyi Gyula fejedelem egykor gyönyörű leányát is feleségül kéri. Követelése nem alaptalan: a fejedelemválasztás törzsi rendjén alapul. Mikor István a kérését megtagadja, harcosaival István birtokaira tör. A Veszprém melletti csatában azonban vereséget szenved, holttestét elrettentésül négyfelé vágják.

Környékünk ezután a királyi család, majd Wencellin lovag tulajdona, aki az Esztergom melletti dömösi prépostságnak ajándékozza. Későbbiek során nemesi birtok lesz. Az 1200-as években a Niczky családé, majd a század végén Baditz János tulajdona. Ekkor 94 lelket számláló községként említik, ami ebben az időben már jelentős volt.

A Héderváry Oklevéltár 1447-ben Kéry György nemesembert említi. A község megszűnése, az 1583-as tatárpusztítás idejére tehető. Az újratelepítés első megszállói a temetőben középkori templom romjaira találtak, ennek nyomai ma is felfedezhetők.

Az 1590-es években kóborló rácok átmeneti szállása volt, de lényegében az egykor virágzó település lakatlan pusztává változott.

A török kiűzése után (1686) még mintegy 50 évig lakatlan. Az 1700-as évek közepén a Felvidékről szlovák nemzetiségű telepesek költöztek Torvajra. 1747-ben közülük öt családot Kérre telepítettek. A leszármazást a ma is meglevő családnevek, valamint a község elnevezése is jelezte: 1854-es feljegyzésben így írták: Tóthkér.

A telepítéskor birtokosai voltak: ádándi Nagy János, Tallián János és Kukovits Éva. Lakói evangélikusok és templomuk a falu közepén helyezkedik el. Nemzeti érzéseikre jellemző, hogy nevüket sokan magyarosították, és községük nevét is Magyarkérre változtatták.

Az 1855. évben a bedegi Egyházközséggel támadt nézeteltérésük. Kéren ugyanis 54 katolikus hívő is volt, akiknek temetkezési hely nem volt biztosítva. Vetzkó Antal plébános utánjárására 1856-ban Tamásiból kiszállt Angyal János császári és királyi szolgabíró, és az evangélikus temető mellett jelölt ki területet a katolikusok részére. így a békesség helyreállt.

1938-ban szántóterülete 599 katasztrális hold, 77 házában 287 személy lakott. Saját népiskolája, iskolaépülete, kántortanítója volt. Vízimalma az 1950-es évekig működött. Jelentős volt állattenyésztése.

1939. december 15-én közigazgatásilag Bedeggel egyesítették, az új helységnévbe mindkét falu nevét bevették. Kér nem minden lakójának tetszett az intézkedés - a községház is messze volt - és még sokáig „magyarkérinek" vallották magukat.

Ma együtt vívjuk küzdelmünket egy nyugodtabb, békés jövőért, melyhez őszinte szívvel, nagy szeretettel kívánunk sok szerencsét, jó egészséget minden lakójának.

 

Függelék:

 

BEDEGKÉR NAPJAINKBAN

A történeti írás megismertette a Tisztelt Olvasót Bedegkér történelmének főbb eseményeivel. Most röviden bemutatom községünk jelenlegi helyzetét, elért eredményeinket és kitűzött céljainkat.

Bedegkér lakossága jelenleg 555 fő, folyamatosan csökken. A népesség kor és nem szerinti összetétele a következő:

  0-17 éves 13-54 éves 55-100 éves Összesen
42 128 106 276
Férfi 66 146 67 279
Összesen 108 274 173 555

Az óvoda 1950-től működik a településen, jelenleg 22 apróság kap napközi otthonos ellátást. Az iskola hat évtizede foglalja el a jelenlegi épületet, napjainkban 67 tanulóval és egy napközis csoporttal 7 pedagógus foglalkozik. Intézményünkbe járnak Somogyegres óvodásai és általános iskolásai is. Az oktatási feladatot 2000. január 1-től társulási formában látjuk el. Az iskolánk számítógépekkel, ha nem is a legmodernebbekkel, de felszerelt, számítástechnikai oktatás folyik.

1990 és 1991 során régi álma valósult meg a lakosságnak, elkészült a vezetékes ivóvízrendszer.

1995-ben épül fel 44 millió forintos beruházásként a modern, 288 négyzetméteres küzdőterű, többfunkciós tornacsarnok. A községi könyvtár hetente egyszer várja az olvasni vágyókat. Az egészségügyi ellátást dr. Juhász Károly körzeti háziorvos és egy körzeti védőnő biztosítja, a faluban orvosi rendelés hetente egyszer van. Az önkormányzat létrehozta a falugondnoki szolgálatot, melynek keretében az idős, házhoz kötött emberek ellátását is megoldjuk, ugyanakkor idősek klubja is működik a faluban. 1998-tól mezőőri szolgálat is tevékenykedik a településen.

A munkaképes lakosságból magas a munkanélküliek aránya, jelenleg 77 regisztrált munkanélkülit tartunk nyilván, de jelentős az ellátásból kikerültek száma is. Átlagban hat embernek biztosítunk közhasznú munkát, ők tartják rendben az utakat, hidakat, a parkosított közterületeket.

2000-ben 15 pályázatot készítettünk, melyből 8 volt sikeres. Ezen kívül kapcsolódtunk a Koppányvölgye Területfejlesztési Társulás által benyújtott közmunkaprogramhoz is. így sikerült 456. 000 Ft-os saját erő felhasználásával 700. 000 Ft többletforrást elérni, és felújítani mindkét temetőben a ravatalozót és az iskola vizesblokkját.

Kiemelkedő feladatunk volt a Kossuth Lajos utca és a Szabadság utca burkolása. Útépítésre összesen közel 10 millió Ft támogatást nyertünk, amelyhez a saját erőt hozzátéve 1000 m utat sikerült leaszfaltoztatnunk.

Öt egyéni vállalkozó működik Bedegkéren, kereskedői tevékenységet folytatnak. Jelentősebb üzem a helyi szövetkezet, betétgyűjtő pénztára van a Balatonföldvár és Vidéke Takarékszövetkezetnek, Postahivatal működik a településen.

Politikai pártok nincsenek, civil szervezetként azonban megalakult a Polgárőrség, vezetője Harangi József, valamint a Faluszépítő Egyesület, vezetője: Andok Lászlóné. Közhasznú szervezetként működik a Bedegkér Községért Közalapítvány, a kuratórium elnöke: Vincze László. A Közalapítvány célja, hogy lehetőséget biztosítson a település érdekében tenni akarók, illetve a települést anyagilag támogatni szándékozók részére. Az Alapítvány számlaszáma: 10403916-39111722.

És most röviden a terveinkről. Kiemelt feladatunknak tartjuk a település infrastrukturális fejlesztését. Ezek közül kiemelkedik a közlekedési helyzet javítása érdekében az utak szilárd burkolattal való ellátása. 2001-ben pályázatot nyújtottunk be a Csabára vezető út aszfaltozására. Ha eredményes lesz a pályázatunk, mintegy 20 MFt-os beruházás fog megvalósulni. Sürgető feladatunk a hulladékgazdálkodási törvény végrehajtása, melyre térségi összefogással van csak esélyünk. A képviselőtestület kiemelt feladatként kezeli a közoktatás színvonalának emelését, felismerve azt, hogy csak képzett emberek tudnak a jelenlegi munkaerőpiacon megfelelően elhelyezkedni, és ez a záloga a település további fejlődésének is.

Közvetlenül nem önkormányzati feladat, de súlyos probléma a foglakoztatás biztosítása. Ennek érdekében igyekszünk feltárnia potenciális befektetőket, Felkutatni a lehetséges foglalkoztatókat és a munkavállalók részére információt szolgáltatni a lehetőségekről.

Végezetül néhány mondat a közigazgatásról. 2001. március 15-től a közigazgatási feladatokat körjegyzőség keretében oldjuk meg Miklósival közösen. A körjegyzőség székhelye Bedegkér. A település 1998-ban megválasztott képviselő-testülete: polgármester: Steinbacher Jenő, alpolgármester: Pasztusics Attila, képviselők: Ágyik Lajos, Halász Lajos, Tar Csaba és Vonyik Árpád. Körjegyző: Bajkó László.

A település vezetői nemcsak a község anyagi gyarapodásában gondolkodnak, hanem Fontosnak tartják a falu kulturális életét, hagyományainak ápolását is. Ennek jegyében készült emlékmű az I. és a II. világháború áldozatainak, íródom a jelenlegi kiadványunk is, és ennek jegyében fogadta el a testület a község címerét és zászlaját. A címerben elhelyezett motívumok jelentése: a felső mezőben kardot emelő koronás griff látható, amely a török hódoltság utáni újratelepítést megvalósító herceg Esterházy Pál címerére utal. Az alsó mező három rózsája a falu három településrészét (Bedeg-Tótkér-Rózsás) szimbolizálja.

Amint a településrészek is egy mezőben vannak, úgy fog össze községünk lakossága is közös jövőnkére, szűkebb és tágabb hazánkért.

Steinbacher Jenő polgármester

 

   
Előző fejezet Következő fejezet