|
|
|
Andocs címere
Heraldikai leírás: Álló csücsköstalpú pajzs kék mezejében ötágú leveles koronán jobbra fordult, szárnyát magasba emelő, jobb lábával arany kettős keresztet tartó fehér színű madár áll fél lábon, a kereszt jobb oldalán hármas gabonaszál lebeg, fölöttük boltívesen három hatágú arany csillag.
Magyarázat: Ezek a szimbólumok szerepeltek már Andocs első általunk ismert pecsétjén is a XVIII. század közepe táján, annyi különbséggel, hogy ott a madár a korona közepén állt. Leszámítva az 1780-as évek végén használt pecsétet, melyen koronás oroszlán szerepeli a koronán, mindvégig a madár volt látható a település pecsétjein. A kettős kereszt arra utal, hogy a település már a XVI. század végétől egészen a XX. század első feléig a Veszprémi Püspökség birtoka volt. A hármas gabonaszál a mezőgazdasági művelést, míg a madár valószínűleg a vízi világot jelképezi.
 |
| ANDOCS |
Bábonymegyer címere
Heraldikai leírás:Álló csücskös talpú pajzs kék mezejében bal haránl ezüst pólya felfelé fordított vörös ecsettel megrakva. A pajzs jobb oldali részében a pólya közepénél, a választóvonalból kinövő helyzetben, jobbra ágaskodó ezüst lovon bajuszos, kalapos, szembenéző betyár ül. Az egész alak ezüst, kivéve a nadrágját, amely fekete-ezüst csíkos. A betyár a jobbjával ezüst pisztolyt tart. A pajzs bal oldali részében arany kötéllel átkötött arany búzakéve lebeg.
Magyarázat: A pólyában szereplő ecset Rudnay Gyula Kossuth-díjas festőművészt szimbolizálja, aki az akkori Nagybábonyban lévő házában sokat és szívesen tartózkodott, illetve alkotott. A betyár alak Patkó Pistát ábrázolja, aki a hagyomány szerint gyakran megfordult a településen, illetve a környező erdőkben. Itt fogták el, miután halálos sebet kapott, majd itt is temették el. Ma kopjafa jelzi sírját. Átkötött búzakéve a település 1768 és 1856 között használt pecsétjén is szerepelt.
 |
| BÁBONYMEGYER |
Bedegkér címere
Heraldikai leírás: Vágott háromszögű pajzs, melynek felső kék mezejében a vágási vonalból jobbra fordult koronás arany griff nő ki, amely a felemelt jobbjában arany markolatú és ezüst pengéjű szab-lyát tart. Az alsó ezüst mezőben három (felül kettő egymás mellett, | alattuk egy) arany közepű, vörös heraldikai rózsa.
Magyarázat: A település címere az Esterházy család címerének elemeiből lett kialakítva. Bedegkér a XVII. századtól az Esterházyak birtoka volt. A hódoltság ideje alatt elnéptelenedett, majd 1 701-ben Esterházy Pál herceg azzal bízta meg Tót Györgyöt, hogy telepítsen magyar lakosságot a faluba. Az Esterházyak hercegi címerében a pajzs első mezejében látható egy kardot tartó koronás griff, míg a negyedik vágott mező alsó részében szerepel három darab ötszirmú vörös rózsa ugyanilyen elrendezésben. A három rózsa ezen kívül a falu három településrészét (Bedeg, Tótkér, Rózsás) is szimbolizálja.
 |
| BEDEGKÉR |
Bonnya címere
Heraldikai leírás: Arannyal és vörössel hasított álló háromszögű pajzs, melynek jobb oldali arany mezejében jobbra néző, vörössel fegyverzett, fekete koronás fekete fél sas, bal oldali vörös mezejének alsó felében négy ezüst pólya szerepel, a felső részében liliomos arany korona lebeg.
Magyarázat: A kettéosztott címer az egykor és jelenleg itt élő lakosság nemzetiségére utal, ugyanakkor kifejezi azok egységét is. Bonnya a XX. század közepéig jellegzetes sváb település volt, az 1940-es évek végén azonban kitelepítették őket. Az arany mezőben ábrázolt fekete fél sas az egykori császári Németország címerének részlete, és Bonnya község német nemzetiségű lakosaira utal. A bal oldali mező ezüst pólyái a magyar nemzeti címerből valók, és a település magyar lakosságát jelképezik. A korona Bonnya XIX. század közepén és második felében használt pecsétjeinek egyik eleme volt, és a címerben való szerepeltetése a jogfolytonosságot kívánja jelezni.
 |
| BONNYA |
Fiad címere
Heraldikai leírás: Álló kerektalpú vörös pajzs kék pajzsfővel. A vörös pajzsmezőben arany makkokkal megrakott két zöld lombú tölgyfaágtól keretezett, agancsai között lebegő arany keréktől kísért, szembe néző arany szarvasfej. A kék pajzsfőben jobb haránt helyzetű, csöve vei lefelé néző ezüstszínű puska, melyet egy fejével felfelé álló, b,il haránt helyzetű ezüst fokos keresztez.
Magyarázat: A vörös pajzsmező tölgyfalomboktól övezett arany szarvasfeje a község páratlanul szép környezetét, vadakban gazdag erdősségeit jelképezi. Nem véletlen, hogy a vadászok kedvelt területe ez a táj. A fejlődést is a vadgazdálkodás, és az erre építhető turizmus jelentheti. Az arany kerék a hajdan itt virágzó bognármesterségre utal. A pajzsfő puskája és fokosa a múlt századi híres betyárviláx emlékét őrzi a címerben. A község határának egy részét még ma is Betyárdűlőnek nevezik.
 |
| FIAD |
Kánya címere
Heraldikai leírás: Vágással két részre osztott álló háromszögű pajzs, melynek felső kék mezejében lebegő helyzetű arany latin kereszt lát ható, melyet két oldalról egy-egy kifelé hajló arany tölgyfalevél kísér. Az alsó zöld mezőben lebegő helyzetű, ezüst, bronzkori, kocsi alakú urna szerepel. A címerpajzs alatt lebegő, hármas tagolású, fecskefa-rok-végződésű íves arany szalagon fekete nagybetűs Kánya felirat olvasható.
Magyarázat: A címerben látható arany latin kereszt a lakosság katolikus vallásosságát szimbolizálja. Kányát szép természeti környezet veszi körül. A bükkös-tölgyes-gyertyános erdőkben gazdag a vadállomány. A lakosság fő megélhetését a mezőgazdaság és az erdőgazdálkodás jelenti. Mindezekre a tölgyfalevél és az alsó mező zöld színe utal. A Kánya területén talált és ma a Szekszárdi Múzeumban őrzöll bronzkori kocsi alakú urna ábrázolása a címerben a történeti múltra utal, illetve az élet és a halál kapcsolatát jelképezi.
 |
| KÁNYA |
Kapoly címere
Heraldikai leírás: Álló kerektalpú pajzs kék mezejében zöld hármas halom középsőjén arany korona nyugszik, fölötte lebegő helyzetű heraldikai liliom. A két szélső halomból egy-egy szőlőfürttel megrakott, karózatlan, ívesen hajló leveles arany szőlőinda nő ki, melyek kaput alkotva felül összeérnek. A címerpajzsot két oldalról egy-egy alul keresztbe tett szárú, arany makkokkal megrakott zöld tölgyfaág keretezi, alatta lebegő, hármas tagolású, fecskefarok-végződésű íves ezüst szalagon fekete nagybetűs Kapoly felirat olvasható.
Magyarázat: A középkorban két Kapoly létezett egymás mellett, és mindkettő többször cserélt gazdát a XV-XVI. századi története során. Ezt kívánja jelképezni a szőlőtő megkettőzése. Azzal, hogy a szőlőindák egy kaput alkotnak, a település feltételezett néveredetére, a kapu főnévből való származtatásra utalnak. A címer alkotóinak szándéka szerint a szőlőtő itt vallási szimbólum is, illetve a szőlőtermelést is jelzi.
 |
| KAPOLY |
Kára címere
Heraldikai leírás: Álló háromszögű kék pajzs ezüst pajzstalppal. A pajzs kék mezejében arany koronából kiemelkedő természetes barnt) színű szarvasagancs-pár ágai között ezüst, ívelt oldalú talpas kereszt lebeg. Az ezüst pajzstalpban jobbra úszó vörös hal látható.
Magyarázat: A címer a település múltjára és természetes környezetére utal. Kára a török hódoltság alatt elnéptelenedett, és a XVIII. század közepéig még pusztaság volt. Miután azonban az 1700-as évek második felében a Zichy család birtoka lett, újra benépesült és élettel telt meg a falu. Erre kíván utalni a Zichy család címeréből származó szarvasagancsok között lebegő ezüst kereszt, ugyanakkor a szimbólum azt is jelképezi, hogy a község környékén lévő erdők vadban gazdagok, szarvasoknak, őzeknek nyújtanak élőhelyet. Az ezüst pajzstalpban jobbra úszó vörös hal a település gazdasági életében jelentős szerepet játszó halastavakat jelzi.
 |
| KÁRA |
Karád címere
Heraldikai leírás: Álló csücsköstalpú tárcsapajzs, melynek kék mezejében lebegtetett zöld fészekben a mellén szakított sebből patakzó vérével gyermekeit tápláló kiterjesztett szárnyú pelikán látható. A pajzs tetején lévő jobbra fordult rostélyos sisak ékkövekkel díszíteti leveles arany koronáján ezüst páncélos kar könyököl, mely aram markolatú ezüst kardot tart kezében. A takaró jobbról és balról kék arany.
Magyarázat: A vérével gyermekeit tápláló pelikán az önfeláldozást, az áldozatkészséget szimbolizálja, amely történetük során mindvégig jellemezte a karádiakat, elég csak az 1848-49-es szabadságharcban, illetve az I. és a II. világháborúban hozott áldozataikra és vitézségeikre emlékeznünk. A XIV. században királyi birtok volt Karád, ezt jelképezi a pajzsdíszben lévő korona. A török felszabadító háborúk eseményeire utal a sisak és a páncélos kar. Ez utóbbi a harcokban érdemeket szerzett karádi illetőségű Grubanics báró címerében is szerepel.
 |
| KARÁD |
Kisbárapáti címere
Heraldikai leírás: Álló csücsköstalpú pajzs, melynek vörös mezejében hegyével felfelé, élével jobbra fordított ezüst csoroszlya, mellette hegyével felfelé, élével balra fordított ezüst ekevas látható. A két címerelemet jobbról négy zöld levéllel és három kék szőlőfürttel megrakott szőlőinda, balról, két levéllel és három kalásszal megrakott arany búzaszál keretezi, melyek szára alul egymásra van illesztve.
Magyarázat: A címer megegyezik az Országos Törzskönyvi Bizottság által elfogadott, és 1908-tól 1949-ig használt községi címerpecséttel. A pajzsban szereplő szőlőtő a település több évszázados hagyományokra visszatekintő szőlőtermesztésére, az arany búzaszál, valamint az ezüst csoroszlya és ekevas az ugyancsak hagyományos növénytermesztésre, a megélhetést biztosító mezőgazdasági tevékenységre utal.
 |
| KISBÁRAPÁTI |
Lulla címere
Heraldikai leírás: Álló kerektalpú ezüst pajzs kék pajzsfővel, melynek közepén Luther-rózsa lebeg, melyet jobbról apostoli kettős kereszt, balról nyolcágú arany csillag kísér. Az ezüst mezőben zöld hármas halom középsőjéből négy levéllel és két szőlőfürttel megrakott zöld szőlőtő nő ki, melyet két oldalról egy-egy lebegtetett vörös szarvasagancs kísér. A címerpajzsot két oldalról egy-egy alul keresztbe tetl szárú, arany makkokkal megrakott zöld tölgyfaág keretezi. Alul lebegő, hármas tagolású, fecskefarok-végződésű, íves arany szalagon fekete nagybetűs Lulla felirat olvasható.
Magyarázat: A Luther-rózsa és a nyolcágú arany csillag a lakosság vallásosságát szimbolizálja. A szőlőfürt és a szőlőtő a szőlészetet és a borászatot jelképezi. A vidék változatos, dombokkal és völgyekkel tagolt, az erdők jellegzetes fajtái a gyertyán, az ezüsthárs és a tölgy, ez utóbbit jeleníti meg a tölgyfaág, míg a szarvasagancs a vadakban gazdag erdőket, melyek a külföldi vadászok körében is kedvelt helynek számítanak.
 |
| LULLA |
Miklósi címere
Heraldikai leírás: Álló kerektalpú pajzs, melynek kék mezejében zöld talajon felül két arany közepű vörös heraldikai rózsától kísért, jobbr.) fordult, nyelvét kiöltő arany oroszlán áll, amely felemelt jobbjában arany markolatú és keresztvasú ezüst szablyát tart, baljával egy, a talajon álló ezüst keresztre támaszkodik.
Magyarázat: A címer a település múltjára utal. A pajzsban álló, két rózsától kísért, ezüst szablyát tartó oroszlán a Miklósi család címeréből származik. Egyes hagyományok szerint ez a család volt a település névadója. A családi címerben az oroszlán nem szablyát tart, hanem zászlót lenget a felemelt jobbjában. A kettős kereszt a lakosság vallásosságát jelképezi, azáltal pedig, hogy a képben ilyen szilárd (mindkét végén meg van támasztva) a kereszt pozíciója, kifejezi a miklósi lakosoknak a keresztény erkölcsi értékekhez való állhatatos és kitartó ragaszkodását is.
 |
| MIKLÓSI |
Nágocs címere ,
Heraldikai leírás:Álló vörös háromszögű pajzs szívpajzzsal. A címerpajzsban arannyal fegyverzett, fekete kétfejű sas áll, amely jobbjában arany markolatú, ezüst pengéjű kardot, baljában jogart tart, feje fölött liliomos arany királyi korona lebeg. A sas mellén elhelyezkedő szívpajzs vörössel és kékkel hasított, benne arany koronából kinövő természetes színű agancsok között széles talpú arany kereszt lebeg. A címerpajzsot rovátkolt ezüst falkorona fedi, alul zöld levelekkel és arany virágokkal megrakott két, keresztbe tett szárú tulipánfaág keretezi.
Magyarázat: A címerpajzsban szereplő kétfejű sas az 1829-ben alapított céh pecsétjéből, míg a szívpajzs a Zichy család címeréből származik. Mikor Zichy Ádám egyesítette birtokait, az uradalom központjának Nágocsot tette, majd megszervezte német lakosok betelepítését is. A két címerpajzs két vallási felekezet, község és földesúr, földművesek és iparosok eredményes egymás mellett élését is jelzi. A Zichyek gazdasági törekvéseinek köszönhetően 1 788-ban mezővárosi rangot nyert Nágocs, ezt jelzi a falkorona, míg a tulipánfaágak az 1830-as években építtetett kastély parkjának védett természeti értékeit képviselik.
 |
| NÁGOCS |
Sérsekszőlős
Heraldikai leírás: Álló háromszögű kék pajzs zöld pajzsfővel. A pajzsfőben lebegő helyzetű, szárukon harántirányban keresztbetett leveles arany kukoricaszár és arany búzakalász. A kék mezőben Szent Mihály arkangyal ezüst páncélos alakja, arany glóriával. A pajzsalak a jobb lábával az előtte fekvő, balra fordult ezüst sárkányra lép, két kézzel markolt, felső végén kereszttel ékesített arany lándzsáját a sárkány torkába döfi. A pajzsot két oldalról egy-egy zöld, alul közös tőből ágazó, két-két arany szőlőfürttel ékített leveles szőlőinda övezi. A pajzs alatt lebegő, hármas tagolású, íves arany szalagon fekete nagybetűs Sérsekszőlős felirat olvasható.
Magyarázat: A címer a település katolikus lakosságát kívánja jelképezni. A község védőszentje Szent Mihály, aki a címerben az ikonográfiái hagyományok szerint van ábrázolva. A vallásos hit jelentős közösségteremtő és megtartó erő, a védőszent napján tartott búcsú az egész lakosság számára ünnep. A szőlőindák a települést a története során mindvégig jellemző szőlőtermelést és borászatot jelképezi.
 |
| SÉRSEKSZŐLŐS |
Somogyacsa címere
Heraldikai leírás: Álló háromszögű pajzs első vörös mezejében jobbra fordult, jobbjában ezüst kardot tartó arany oroszlán, második kék mezejében arany lóherevégű kereszttel díszített lebegő helyzetű arany szegélyű vörös püspöksüveg, melynek tetején arany kereszt áll. A harmadik zöld mezőt ezüst hullámpólya osztja ketté, a mező jobb felső sarkában nyolcágú arany csillag, bal felső részében ezüst új-hold. A negyedik vörös mezőben jobbra fordult ezüst könyöklő kar tart arany szőlőfürtöt.
Magyarázat: Az oroszlán a XVII. század végén és a XVIII. század elején birtokos Babócsay család címeréből származik. A második mezőben szereplő püspöki szimbólum a Somogyacsa és Gerezd történetében rendkívül jelentős szerepet játszó veszprémi püspökséget jelképezi. A harmadik mező a Koppány-völgyet és a Koppány-patakot kívánja ábrázolni. A szőlőfürt a középkortól kezdve jó minőségben és nagy mennyiségben folytatott szőlőtermesztésre utal.
 |
| SOMOGYACSA |
Somogydöröcske címere
Heraldikai leírás: Vízszintes ezüst hullámpólyával vágott álló háromszögű pajzs, melynek felső mezeje hasítással két részre van osztva. A pajzs első vörös mezejében lebegő helyzetű, bal haránt fordított ezüst fejsze, második fekete mezejében emberarcú ezüst újhold látható jobbról hatágú ezüst csillagtól kísérve. A pajzs harmadik zöld mezejében arany horgony lebeg. A címerpajzsot egy-egy alul összekötött szárú arany búzakalászcsokor keretezi, a címerpajzs fölött lebegő íves arany szalagon fekete nagybetűs Somogydöröcske felirat olvasható.
Magyarázat: A település a Koppány-patak két oldalára épült, ezt jelképezi az ezüst hullámpólya. A címer készítője az itt élő - főképpen német nemzetiségű - lakosság vallásos hitét, valamint a fő megélhetési forrást biztosító mezőgazdaságot és erdőgazdálkodást kívánta megjeleníteni. A mezőgazdaságot az arany búzakalászok, a csillag és a hold idézik, melyek minden napos megjelenésükkel a folytonosságot szimbolizálják. Az erdőgazdálkodást, a fakitermelést a fejsze jelzi, a lakosság vallásosságát a csillag.
 |
| SOMOGYDÖRÖCSKE |
Somogyegres címere
Heraldikai leírás:Álló háromszögű pajzs, melynek kék mezejében lebegő helyzetű, fekete toronyablakkal, kapuval, ezüst keresztes zöld toronnyal ellátott ezüst templom áll, melyet mindkét oldalról egy-egy, egymással keresztbetett szárú, arany termésekkel megrakott zöld égerfalevél kísér. A két zöld levél végétől kiinduló és a templom keresztjével bezáruló íven 17 hatágú csillag látható.
Magyarázat: A tervező szándéka szerint a címerben látható 17 hatágú csillag azt a hagyományt jelképezi, hogy Somogyegrest 17 család alapította. A két égerfalevél a település nevét szimbolizálja. A hagyomány szerint a települést egykor égerfák vették körül, és innen kapta a nevét. Az ezüst templom a somogyegresi katolikus templomot ábrázolja, és egyben jelképezi a lakosság vallásosságát is.
 |
| SOMOGYEGRES |
Somogymeggyes címere
Heraldikai leírás: Álló háromszögű pajzs, melynek zöld mezejében lebegő helyzetű, felül széthajló, hét arany búzakalász, amelyek összefogott szárai előtt két, egymáson harántirányban keresztbetett, élével lefelé fordított kaszapenge látható. A címerpajzs alatt lebegő, hármas tagolású, íves arany szalagon fekete nagybetűs Somogymeggyes felirat olvasható.
Magyarázat: A címer alkotója elsősorban a település mezőgazdasági jellegét kívánta megjeleníteni, a pajzs zöld színe, a búzakalászok és a kaszapengék is erre utalnak. A mai község 1947-ben hét puszta (Csicsalpuszta, Felső- és Középső Csesztapuszta, Magyalpuszta, Meggyespuszta, Póczapuszta és Sárkánypuszta) egyesüléséből alakult. Erre utal a búzakalászok hetes száma, amely ugyanakkor vallási jelkép is. A kalászok egymáshoz simulása, egy nagyobb egységgé válása pedig a lakosság együvé tartozását, a községért való közös erőfeszítését, tevékenységét szimbolizálja.
 |
| SOMOGYMEGGYES |
Szorosad címere
Heraldikai leírás: Álló háromszögű pajzs vörös pajzsfővel. A pajzs kék mezejében zöld halmon jobbra fordult ágaskodó fehér ló áll, amely felemelt mellső patáival, élével jobbra fordult ezüst ekevasat tart. A vörös pajzsfőben három hatágú arany csillag látható.
Magyarázat: Az ekevasat tartó ágaskodó ló motívuma a község XVIII. századi pecsétjében szerepelt. Az ezüst ekevas a hagyományos mezőgazdasági termelést szimbolizálja. Azzal, hogy a régi pecsétet emelték át a címerbe, a kontinuitásra, a múlt hagyományainak továbbépítésére mutatkozó igény fejeződik ki. A pajzsfőben szereplő három arany csillag a régió három községének, Törökkoppánynak, Kárának és Szorosadnak az összetartozását és összefogását kívánja kifejezni, jelképezni. A zöld halom a település természetes környezetére utal.
 |
| SZOROSAD |
Tab címere
Heraldikai leírás: Vörös szalagok általi hasítással, vágással, jobb- és bal harántosztással nyolc szárnyszerű mezőre osztott álló csücsköstalpú pajzs boglárpajzzsal. A csücsköstalpú boglárpajzs fekete mezejében jobbra fordult, felemelt jobbjában arany kardot tartó, balját ragadozásra nyújtó arany oroszlán. A címerpajzs első kék mezejében a jobb haránt osztóvonalból jobbra fordult, arany levelekkel ékes borostyánágat tartó ezüst páncélos kéz, második kék mezejében fejét jobbra fordító, vörös csőrében hatágú arany csillagot tartó kiterjesztett szárnyú ezüst hattyú, harmadik kék mezejében holdsarló fölött lebegő arany csillagot markoló, balra forduló, saját keblét tépő, ezüst pelikán, negyedik kék mezejében oromzatos ezüst bástya szerepel. Az ötödik kék mezőben torkán nyíllal átlőtt, növekvő arany szarvas ugrik jobbra, a hatodik vörös mezőben egy-egy jobbra és balra hajló zöld szőlőtőkén arany szőlőfürt látható. A hetedik kék mezőben fodrozott ezüst vízen jobbról arany bugájú nádtól kísért, arany koronás, szárnyát kiterjesztő arany vadkacsa úszik jobbra, a nyolcadik arany mezőben kiterjesztett szárnyú, fekete kétfejű sas látható. A címerpajzsot felül arany falkorona keretezi. A pajzstartók: szemükön a pajzstól eltartó nyíllal átlőtt arany oroszlánok.
Magyarázat: A címer Tab egykori birtokosainak címerelemeit egyesíti magában. A boglárpajzs oroszlánja, a borostyánágat tartó ezüst páncélos kéz, az ezüst bástya, az aranyszőlős tőke, a kétfejű fekete sas, a pajzstartók a Hadik címerről, az ezüst hattyú a Rozgonyi, a pelikán a Mérey, a szarvas a Fajszi-Anyos, az arany vadkacsa a Nádasdy család címeréből származik. A falkorona a település városi rangját jelzi.
 |
| TAB |
Tengőd címere
Heraldikai leírás: Vágással két részre osztott álló háromszögű pajzs, melynek felső vörös mezejében lebegő helyzetű, egymáson harántirányban keresztbetett, arany markolatú és keresztvasú ezüst pengéjű szablya, alsó kék mezejében lebegő helyzetű leveles arany búzakalász, melyet két oldalról egy-egy szarvasagancs kísér. A címerpajzs alatt lebegő, hármas tagolású, fecskefarok-végződésű íves arany szalagon fekete nagybetűs Tengőd felirat olvasható.
Magyarázat: A címerben szereplő két szablya a vitézség jelképe. Tengőd szülötte Bornemissza János törökverő vitéz, és Zsebeházi István, aki Perczel Mór hadtestének volt századosa, és a vezetésével több falubeli is részt vett az 1848/49-es szabadságharcban. Az arany búzakalász a mezőgazdasági termelésre, a két szarvasagancs a nagyvadakban gazdag környékre utal.
 |
| TENGŐD |
Törökkoppány
Heraldikai leírás: Álló háromszögű pajzs, melynek kék mezejében zöld halmon jobbra fordult, felemelt jobbjában aranymarkolatú és keresztvasú ezüst szablyát tartó arany oroszlán áll, melyet körben nyolc hatágú arany csillag kísér. A pajzsot félköríves, rovátkolt ezüst fal korona fedi.
Magyarázat: A címer a település gazdag történelmét jelképezi. A honfoglalást követően a Fájsz nemzetség telepedett le ezen a vidéken, és Géza fejedelem idejében Koppány birtoka volt, nevét is róla kapta. A település a XV-XVI. században jelentős szerepet játszott, ekkor épült a vára is, amit a pajzs tetején lévő falkorona szimbolizál. A várat az 1551-1553 közötti években foglalták el a törökök, és szandzsák (kerület) székhelyévé tették. A várat tovább építették, a településen fürdőt, vízvezetéket építtettek. 1587-ben nevezetes csatában sikerült a magyar csapatoknak visszafoglalniuk Koppányt, de két év múlva ismét a törökök kezén volt. A pajzsalak a község korábbi pecsétjéből lett átemelve, és a török időkre, a harcokra utal.
 |
| TÖRÖKKOPPÁNY |
Torvaj címere
Heraldikai leírás: Álló háromszögű kék pajzs arany pajzsfővel, melyben lebegő helyzetű, egy tőből ágazó három zöld tölgyfalevél láth.i tó, köztük egy-egy makk. A pajzs kék mezejében lebegő helyzetű arany koronából jobbra fordult, vörös nyelvét kiöltő ezüst farkas im ki, amely mellső lábaival zöld levelű és szárú három (vörös-ezüsi vörös) természetes rózsát tart. A címerpajzsot egy-egy alul keresztlx tett, arany boglárral összefogott szárú zöld pálmaág keretezi. A c í merpajzs alatt lebegő, hármas tagolású arany szalagon fekete nagybetűs Torvaj felirat olvasható.
Magyarázat: A pajzsfőben látható három zöld tölgyfalevél a település természetes környezetére, az itteni erdőkre utal. A hármas szám gazdag szimbólumértékű, és egyben a legfontosabb szakrális szám. A címerállat az egykor itt birtokos családra utal. A három rózsának vallási jelentése van: a vörös rózsa Krisztus, az ezüst Szűz Mária szimbóluma. Ez utóbbinak azért is van jelentősége, mert Nagyboldogasszony a község védőszentje. A pálma az újjászületés, a győzelem és a halhatatlanság szimbóluma.
 |
| TORVAJ |
Zala címere
Heraldikai leírás: Iveit oldalú ékeléssel három részre osztott álló háromszögű pajzs, melynek első és második arany mezejében egy-egy csúcsával felfelé álló vörös juharlevél (acer rubrum) látható. A kék mezőben lebegő arany koronából kinövő természetes színű öt-öt ágú agancspár között széles végű ezüst kereszt lebeg, fölötte fekete ecsettel átdöfött lebegő helyzetű arany festőpaletta.
Magyarázat: A címer a település két nevezetességét jeleníti meg. A Zichy családnak már a XV. századtól voltak Zalán birtokaik, és egészen a XX. századig igen jelentős szerepet játszottak a település életében. A jobbágyfelszabadítás idejében Zichy Mihály és testvére, Antal fel parcelláztatták birtokaik egy részét a falu lakói között. A világhírű festő, Zichy Mihály emlékét ma múzeum őrzi a faluban, melyet sokan látogatnak. A család szerepére a Zichy címerből vett agancsok között lebegő kereszt, Zichy Mihályra a festőpaletta emlékeztet. A két juharlevél a kúria parkját, mint természetvédelmi területet jeleníti meg.
 |
| ZALA |
Zics címere
Heraldikai leírás: Hasítással két részre osztott álló ovális pajzs, melynek jobb oldali vörös mezejében lebegő helyzetű arany apostoli kettős kereszt, bal oldali kék mezejében hegyével lefelé, élével balra fordított ezüst ekevas, fölötte ezüst heraldikai rózsa lebeg. A címerpajzsot vörös bélésű arany kartus keretezi, felül arany heraldikai koronával süvegezve. A címerpajzs alatt lebegő, hármas tagolású, íves arany szalagon fekete nagybetűs Zics felirat olvasható.
Magyarázat: A település története elválaszthatatlan a Zichy családtól, akiknek a középkortól kezdve egészen a XX. századig voltak itt birtokaik. Rájuk utal az arany heraldikai korona, amely a család nemesi ágát szimbolizálja. Az ezüst ekevas a hagyományos mezőgazdasági termelést jelképezi. Az apostoli kettős kereszt és Szűz Mária jelképe, a rózsa a lakosság vallásosságát jeleníti meg a címerben, valamint utal a Zichyek által 1 786-ban építtetett templomra, melynek freskóit Dorffmeister festette. A pajzsot keretező kartus (cartouche) díszítő elem.
 |
| ZICS |
|
|
|