|
|
|
1. FEJEZET
Az egypártrendszerű államvezetésen alapuló pártállam 1989—1990-ben általános válságba került. Az 1989. évi XXXIV. törvény 30. §-a szerint népszavazást kellett előkészíteni abból a célból, hogy a népakarat döntsön abban a kérdésben, vajon a magyar nép akar-e többpártrendszerű, parlamenti demokráciát?
Az 1989. november 26-ra elrendelt országos választások előkészítését még a helyi tanácsi szervek bonyolították le: ők választották meg a szavazatszámláló bizottságok titkárát és két tagját, tekintettel a sorra megalakuló politikai pártok javaslataira.
A nemesvámosi közös községi tanács szervezte meg 1989. november 3-án a veszprémfajszi szavazókört is, ahol 1989. november 26-án lebonyolódott a népszavazás. A lakosság itt is a többpártrendszerű, parlamenti demokrácia kialakítása mellett szavazott.
1990 tavaszától Magyarországon kialakult a többpártrendszerű, parlamenti demokrácia. Az új kormány - élén a Magyar Demokrata Fórummal - a polgárikapitalista átalakulást hirdető pártok koalíciójából alakult meg. Az eddigi szocialista átalakulást hirdető Magyar Szocialista Párt nem került a kormányba, hanem ellenzékben tevékenykedett a következő négy évben, az 1994 májusára kitűzött új választásig.
A közvélemény - az 1979. január 1-től működő, s Nemesvámost, Veszprémfajszot, Tótvázsonyt és Hidegkutat irányító - közös községi tanács felszámolására irányult. Igény merült fel arra, hogy a felsorolt községekben önálló községi képviselőtestület alakuljon meg, élén a lakosság által megválasztott polgármesterrel.
Alapos előkészületek után, 1990. szeptember 30-án zajlott le Veszprémfajszon is az önálló polgármester és községi képviselőtestület megválasztása.
A választást előkészítő Választási Bizottság elnöke Fertig Ferenc, titkára pedig Strenner Ferenc volt, tagjai: Klung István, Steininger Mihály és Stumpfhauser János voltak. A válsztási jegyzőkönyvek vezetésével Malik Ferencnét bízták meg.
A megválasztandó polgármester személyére nézve a lakosságtól ajánlatok érkeztek be. A legtöbb - 36 ajánlatot Csiba József kapta; 16 ajánlatot kapott Ebele Józsefné, 11 ajánlatot pedig Tróbert Márton kapott. Egyikük sem tartozott a közelmúltban megalakult politikai pártokhoz, valamennyien ún. "függetlenek" voltak.
96. A megyei versenyen I. díjat nyert - ifjúsági-, leány- és felnőtt - veszprémfajszi tűzoltócsapatok. (1991).
97. A veszprémfajszi női tűzoltócsapat.
1990. szeptember 30-án lezajlott a választás. A Szavazatszámláló Bizottság élére Szauer Józsefet választották meg elnöknek, Stahl Józsefet pedig titkárnak, tagjai voltak: Czigler István, Somkúti Ferenc és Jüngling László.
A községben választásra jogosult 162 polgár közül 123 személy (75%) jelent meg a választáson.
Első fordulóban a polgármester megválasztása történt meg. Leadtak 123 db szavazatot, ebből egy volt érvénytelen, érvényes pedig 122 db. Az érvényes szavazatok az alábbiak szerint oszlottak meg:
Az eredmények alapján Csiba József (sz,: 1951. július 2., an.: Jenei Piroska) nyerte el a polgármesteri tisztséget.
A második fordulóban került sor a községi képviselőtestület tagjainak megválasztására. Hat személyt javasoltak a képviselői tisztségre, akik közül az első három kellett hogy elfoglalja a képviselői megbízatást.
A község 162 választásra jogosult polgára közül ebben az esetben is csak 123 személy (75%) jelent meg a szeptember 30-i választáson, ahol minden leadott szavazat (123) érvényes volt. A szavazatok száma az alábbiakban oszlott meg a jelöltek között (zárójelben a szavazatok száma szerepel):
ifjú Szauer József (78), Eigner János (75), ifjú Kiss József (59), Sáska Tibor (59), Eigner Ferenc (55), ifjú Fertig József (30). Így az első három személy - ifjú Szauer József, Eigner János és ifjú Kiss József - vált a helyi önkormányzati képviselőtestület tagjává.
Ezzel Nemesvámos és Veszprémfajsz községek különváltak,s a két községet a továbbiakban csak a körjegyzői hivatal kapcsolta össze. A közös körjegyző: Pauerné Sári Judit - "Az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzata" szerint (1991. szeptember 4) - minden szerdán 16-18 óra között tartott Veszprémfajszon is ügyfélfogadást.400
Veszprémfajsz község képviselőtestülete 1999. október 11-én este 18 órakor tartotta meg első alakuló ülését. Nász József, a korábbi közős községi tanács V.B.-titkára terjesztette elő a szeptember 30-i választások eredményét. Ezt követően a község képviselői - négy szavazattal, ellenszavazat nélkül - kimondták a községi képviselőtestület megalakulását: Csiba József polgármester, valamint Eigner János, ifjú Kiss József és Szauer József tagokkal. Határozatot hoztak, hogy Csiba József a polgármesteri tisztséget -a közeli VIDEOTON Audiotechnikai Kft-ben meglévő főállása mellett - társadalmi megbízásban tölti be, havi 6.000 forint tiszteletdíjért.
98. A község látképe a Kálvária-hegyről
99. A Fő utca a vegyesbolttal
Döntés született arról is, hogy a folyamatos közigazgatási munka érdekében a Nemesvámossal közös Szakigazgatási Szerv átmenetileg változatlan formában a volt nemesvámos: tanácsházban működik Polgármesteri Hivatalként. Az érintett két polgármester - Fodor István nemesvámosi és Csiba József veszprémfajszi polgármesterek - így közös hivatalban dolgoztak. Veszprémfaj szón egyelőre külön Polgármesteri Hivatalt nem kívántak működtetni. A szétválásra majd csak 1991. április 17-tel került sor.401
A veszprémfajszi községi önkormányzat 1991. január l-jétől önálló költségvetési elszámolási számlával rendelkezett. A képviselőtestület - 1991. január 30-i ülésén (melyet a veszprémfajszi kultúrotthonban tartottak meg) - az 1991. január 1-től július 3l-ig tartó időszakra az önkormányzat számviteli, ügyviteli, adatszolgáltatási feladatainak ellátásával a nemesvámosi "Falugazda Kft."-t bízta meg (havi: 10.000 forint + ÁFA ellenértékért). Miután munkájukkal meg voltak elégedve, 1991. szeptember 4-én a megbízást 1991. december 31-ig meghosszabbították.
Ugyancsak az 1991. január 30-i képviselőtestületi ülésen a képviselőtestület -az 1990. évi CIV. tv. 1. §-a 5. bekezdésére hivatkozva- az új önkormányzat dologi feltételeinek megteremtéséhez 150.000 forint egyszeri támogatást igényelt.
Egyidejűleg a községi önkormányzat átvette a - Balatonfüred - Csopak Tája Mgtsz.-től - a Veszprémfajszi Vízmű épületének és védterületének rendelkezési jogát. Ezzel szemben az önkormányzat térítésmentesen biztosítja a mezőgazdasági termelőszövetkezet tulajdonát képező veszprémfajszi állattenyésztési telep vízszükségletét.
A nemesvámosi körjegyzőség épületében - 1991. február 19-én 16 órától -megtartott községi képviselőtestületi ülésen Csiba József Veszprémfajsz község évszázados problémájával: a vízproblémával állt elő. Az 1897-ben átadott régi vízmű - amely a maga idejében valóban szenzáció volt! - már nem felelt meg a követelményeknek. A polgármester bejelentette, hogy Veszprémfajsz község lakossága súlyos ivóvízellátási gondokkal küzd. Az elmúlt évek tanulmánytervei, a KÖJÁL vizsgálatai mind azt mutatják, hogy elodázhatatlanná vált még ebben az évben egy új kút fúrása. Ugyanis várható, hogy a nyári hónapokban a problémák tetőzni fognak. A szárazság és karsztvízszint süllyedése a faluban egyre nagyobb és krónikusabb vízhiányt váltott ki. A község ebben az évben 6 millió forint bevétellel számolhat, viszont a beruházás 7 millió forintba kerül. A differenciát az önkormányzat állami céltámogatással elnyerheti. A súlyos helyzetre való tekintettel a képviselőtestület vita nélkül megszavazta a beruházásra a 3,5 millió forintot, s elfogadta a másik 3,5 millió forint igénylését. Azonban más beruházások is sürgősek voltak, s így a község költségvetéséből további 500.000 forintot a Kultúrotthon felújítására, 300.000 forintot járdaépítésre, 90.000 forintot a közvilágításra megszavaztak. Ugyanakkor a képviselők mindezen beruházási összegeket kevésnek tartották; különösen a járdaépítéssel kapcsolatban hangoztatták azt, hogy az összeg még akkor is kevés, ha a lakosság aktívan részt vesz az építési munkálatokban.
100. Polgármesteri hivatal és községháza.
101. A Fő utca
Az 1991. április 5-én 20 órakor kezdődő községi .képviselőtestületi ülést még a veszprémfajszi kultúrházban tartották, de következő ülésre már más helyen került sor. Ugyanis az önkormányzat bérbe vette a "Csopak Szövetkezet Rt." (Nemesvámos) igazgatóságától a Fő utca 57. sz. ház egy részét, ahol az orvosi rendelő is működött, s itt rendezték be az önálló veszprémfajszi Polgármesteri Hivatalt. Az 1991. április 17-i, illetve a május 15-i községi képviselőtestületi ülésekre már ezen a helyen került sor. A május 15-én délután 15 órától megkezdődő ülésen Csiba József polgármester közölte, hogy két vállalat adott be árajánlatot az új - 160 méter mély - kút fúrásának költségeire: a "Várpalotai Szénbányák" és a balatonalmádi "Bauxitkutató Vállalat"; az utóbbi volt a kedvezőbb, mert csak 2,5 millió forintos költséggel számolt. A képviselőtestület a "Bauxitkutató Vállalat" mellett döntött, s úgy határozott, hogy a szükséges engedélyek beszerzésével és a beruházás műszaki ellenőrzésével a Székesfehérvári Vízműtársulatok Egyesületének adnak megbízást.
Az 1991. szeptember 4-i ülésre a kút fúrása elkészült, de a műszaki átadás sikertelen volt, mert a veszprémi KÖJÁL vizsgálata fertőzést mutatott ki. Ennek ellenére a kútgépészed munkálatokra vonatkozó szerződést az önkormányzat megkötötte. Az 1991. október 29-én délután 16 órától ülésező községi képviselőtestületi ülésen Csiba József polgármester azt javasolta, hogy a község ivóvízhálózatának kiépítésére, az elkészült kút hálózatba történő bekötésére a jövő évi költségvetésbe tervezzenek be 3 millió 500 ezer forintot. A munka végső költségvetése 7 millió forint. Az állami költségvetésből céltámogatásra feltétlenül igényelni kellett 3 millió 500 ezer forintot. A képviselőtestület az előterjesztést egyhangúlag elfogadta.
102. Utcakép
Az 1991. december 5-i képviselőtestületi ülésre beérkeztek az építési árajánlatok a víztároló medence töltővezetékének kialakítására. Három cég jelentkezett: a veszprémi DUVIÉP, a FAVORIT Kft. és TOMKA Kft. A legkedvezőbb árajánlattal a FAVORIT Kft. jelentkezett, melyet a képviselőtestület a munkálatok elvégzésével megbízott.402
103. Új házak a községben
A Veszprém megyei Statisztikai Hivatal adatai szerint a rendszerváltozást követő második esztendőben - 1991-ben - Veszprémfajsz adatai az alábbiak voltak:
a község lakossága összesen 230 személy volt; 76 háztartásban 61 család lakott.
Aktív kereső volt: 105 fő,
ebből iparban dolgozott: 24 fő,
ebből mezőgazdaságban dolgozott: 22 fő.
inaktív kereső volt: 53 fő,
ebből nyugdíjas: 48 fő;
eltartott összesen: 388 fő:
A fenti statisztikai adatokból egyértelműen kitűnt, hogy hajdan kizárólagosan mezőgazdaságból élő veszprémfajszi lakosság túlnyomórészt már az iparban - a közeli VIDEOTON üzemben, illetve az ugyancsak közeli Veszprém ipartelepein - dolgozott, s a mezőgazdaságban élők létszáma erősen visszaesett.
A politikai-gazdasági változások is éreztették hatásukat, mert a statisztikai adatok szerint 1991-ben Veszprémfajszon már hatvan magángazdaság működött, igaz, hogy ekkor még igen kis területen. Összföldterületük: 13 hektár volt, melyből szántóföld egy hektár, kert három hektár, szőlő pedig öt hektár állt művelésük alatt. Állatállományuk: 205 sertésből (ebből 26 koca), 50 juhból, valamint 7478 baromfiból állt (mely utóbbiból 7460 db volt tyúkféle).
A községben 79 lakást mértek fel, melyből 77 Lakás volt személyi tulajdonban, kettő pedig állami tulajdont képezett. A lakások közül 78 volt két- vagy több szobás, s mind a 78 lakás hálózati vízzel volt ellátva.
A 230 főnyi lakosságból 111 volt a férfi és 119 a nő; az életkor szerinti megoszlás pedig az alábbi volt: 0-14 év között: 56 fő. 15-39 év kőzött: 89 fő, 40-59 év között: 45 fő; 60 év felett: 40 fő.
104. Római katolikus templom (előtte a gázvezeték építésének árka).
A népmozgási adatok kedvezőnek voltak mondhatóak:
1990. évben: 6 élveszületés, 1 halálozás;
1991. évben: 5 élveszületés, 3 halálozás.
A fenti adatok után megjegyezték, hogy a községben iskola és óvoda nem működött.403
105. Pieta szobor a r.k. templomban.
1991-ben Jani Károly Domonkos nemesvámosi plébánost Borzavárra helyezték, s a nemesvámosi római katolikus plébániát (és vele együtt a veszprémfajszi filiát) dr. Bohus Péterre bízták, aki ezzel egyidejűleg továbbra is ellátta a tótvázsonyi r.katolikus plébániát (Hidegkút filiával együtt).
Dr. Bohus Péter 1937. december l-jén Budapesten született. Középiskolai tanulmányait Budapesten végezte, majd a székesfehérvári egyházmegye kispapjaként került a Budapesti Központi Papnevelő Intézetbe 1956-ban. A szeminárium 1959. évi szétszóratása után különböző helyeken volt kántor. Az Állami Egyházügyi Hivatal - 1953-ban - azzal a feltétellel engedte vissza a keretbe, ha egyházmegyét változtat. Így került a veszprémi egyházmegyébe, ahol 1963. június 21-én szentelte pappá Szabó Imre c.püspók Veszprémben. Ezt követően tért vissza tanulmányai befejezésére a Központi Szemináriumba, ahol 1965-ben "summa cum laude" fokozattal doktorrá avatták. Rövid kaposvári káplánkodás után -1969-1972-ben - ösztöndíjasként Rómába küldték, ahol egyházzenei tanulmányokat végzett a Pontificio Istituto di Musica Sacra intézetben. Visszatérve, 1972-től káplánként működött a veszprémi Szt. Margit plébánián; 1973-tól zsinati vizsgáztató, 1974-től szentszéki bíró. 1974-ben Kádár László püspök visszaküldte Rómába, tanulmányai befejezésére: 1975-ben magiszteri fokozatot szerzett orgona főtanszakon; licenciátusi fokozatot pedig gregorián énekből és általános szentzenéből. 1989-tól tótvázsonyi plébánosnak nevezték ki, de közben 1983-1988 között egyházmegyei zeneigazgató; 1987-től hidegkúti-, majd 1988-tól vászolyi plébános. Mindezek mellett - 1991-ben - főpásztora megbízta a nemesvámosi plébánia (és a veszprémfajszi filia) ellátásával is. Ezt követően -1992-től - a veszprémi kerület esperesévé is kinevezték. Nemesvámosi plébánosként - 1991-1993 között - tataroztatta a veszprémfajszi, r.katolikus templomot, melynek utolsó renoválása 1954-ben zajlott le.
Az 1992. január 9-i képviselőtestületi ülésen a polgármester közölte, hogy az 1991. december 20-ra tervezett vízmű-átadás ismét elmaradt néhány hiányosság miatt. Viszont a tetővezeték is elkészült. Javasolta, hogy a következő objektumot, a víztározó medencét is a veszprémi FAVORIT Kft-vel építtessék meg. A képviselőtestület ezt elfogadta. A polgármester közölte azt is, hogy tárgyalásokat folytatott a nemesvámosi "Csopak Szövetkezet Kft." vezetőivel a Fő utca 57. sz. háznak - Polgármesteri Hivatal céljára történő - megvásárlására, melyért ajelen-legi tulajdonos egy millió forintot kér. A képviselőtestület a vásárlással — még az említett összegért is - egyetértett. A "Csopak Szövetkezet Kft" az új veszprémfajszi vízmű védterületének tulajdonjogát is felajánlotta a községi önkormányzatnak 150.000 forint vételárért. Feltételük csupán annyi volt, hogy a községi önkormányzat biztosítsa a termelőszövetkezet tehenészeti telepének korlátozás nélküli vízellátását.
106. A Kálvária.
107. Kilátás a Kálvária-hegyről
Az új víztározó medence építésének ügye volt a központi téma az 1992. február 26-án délután 17 órától lezajlott községi képviselőtestületi ülésnek. A polgármester bejelentette, hogy a vízhálózatra eddig 5 millió 421 ezer forintot költöttek el, így a 7 millió forintból megmaradt 1 millió 579 ezer forint, ami a hátralévő víztároló medence építésére nem elegendő. Időközben beérkeztek az árajánlatok a víztároló medence építésére is: a YUMBO Építőipari Gmk. 1 millió 850 ezer forintért és 1992. szeptember 30-i átadási határidővel tett ajánlatot; a veszprémi FAVORIT Kft. júniusi határidővel és 1 millió 608 ezer forintért vállalta a munkát. A képviselőtestület a FAVORIT Kft. mellett szavazott, mert korábbi munkájukkal meg voltak elégedve.
Miután a legnagyobb gondot jelentő vízhálózati építkezés már a befejezéshez közeledett, a képviselőtestület megbízta, a polgármestert, hogy kezdjen tárgyalásokat a községi szennyvízcsatorna és gázvezeték-rendszer kiépítéséről.
Az 1992. február 25-i képviselőtestületi ülés másik - a rendszerváltozást követő - legnagyobb gondja, a földek privatizációjára vonatkozó ügyek intézése volt.
Csiba József polgármester bejelentette a képviselőtestületnek, hogy a termelőszövetkezetnek földalapokat kell elkülönítenie; s a földalapok az alábbiak:
- résztulajdonosok földalapja;
- árverésre kijelölt földalap a kárpótlási törvény alapján;
- a Magyar Állam tulajdonában lévő földalap.
Mindezek érdekében meg kellett alakítani az Érdekegyeztető Fórumot, melynek tagjai:
- a kárpótlási igénybejelentők közül - az önkormányzat által megválasztott - 3-11 fő;
- az önkormányzat képviselői;
- a termelőszövetkezet és a részaránytulajdonosok képviselői.
Az Érdekegyeztető Fórumban a termelőszövetkezetet Gubicza Ferenc elnök; a részaránytulajdonosokat idős Szauer József; az önkormányzatot Szauer József; a kárpótlási igénybejelentőket pedig Fertig Ferenc, Czigler István és idős Eigner János képviselte.
Annak ellenére, hogy a község lakossága a vízvezetékrendszer építésének ideje alatt - a VIDEOTON gyárteleptől vásárolt - vízzel kielégítően el volt látva, az 1992. május 11-i képviselőtestületi ülésen örömmel értesült arról, hogy a nagy mű a befejezéséhez közeledik. A polgármesteri beszámolóból kiderült, hogy a beruházásból eddig elkészült egy 200 méter mélyen fúrt kút; a teljes gépészet; a töltővezeték a régi medencére; az ürítővezeték, s folyamatban van az új víztároló medence építése, melynek átadását június elejére ígérte a kivitelező vállalkozó. Ugyancsak megelégedéssel tölthette el a lakosságot, hogy bejelentették azt is, hogy sikeresen megvásárolták - egy millió forintért - a nemesvámosi "Csopak Szövetkezet Rt"-től a Fő utca 57. sz. ingatlant. Így az önkormányzat tulajdonába került ez az épület is. Az iskolaépületet a római katolikus egyház - mint korábbi saját tulajdonát! - visszaigényelte, de ebben egyelőre döntés nem született. A képviselőtestületi ülésen újra felmerült - a VIDEOTON-tól indítva - a községi gázvezeték kiépítése, valamint a temető feletti területen huszonöt házhely kialakítása.
1992 júliusában végre megtörtént a kút, a víztározó, a töltő- és ürítővezeték műszaki átadása; a szakhatóságok részéről semmiféle kifogás nem volt.
A fend bejelentés után - az 1992. szeptember 9-én 17 órától megnyitott képviselőtestületi ülésen megalakult a községi Földrendező Bizottság. Mivel a községből igen kevés földigénylő család jelentkezett, minden családból egy-egy főt javasoltak a bizottságba beválasztani. A F.B. tagjai voltak: az önkormányzat részéről Csiba József polgármester; tagjai voltak: Fertig Ferenc, Czigler István, Steinbach József, Eigner János, Strenner János és Jung Lászlóné.
1992. szeptember 28-án még mindig a vízvezeték-rendszer ügye állt a képviselőtestületi ülés központjába. A gerincvezeték építésére három árajánlat futott be, de a képviselőtestület újra csak a veszprémi FAVORIT Kft-t bízta meg a munkálatok elvégzésével (2 millió 170 ezer forintért).
Az év is eredményesen fejeződött be: 1992. november 16-ra befejeződött a Művelődési Ház felújítása is.404
A következő - 1993. - esztendő már új tervek jegyében kezdődött Veszprémfajszon. Az 1993. február 4-i képviselőtestületi ülésen határozatot hoztak, hogy a következő nagy munkával - a községi szennyvízcsatorna hálózat kiépítésével - a veszprémi VENTURI Gmk-t bízzák meg - 400.000 forint tervezési díjjal.
Az 1993. március 25-i képviselőtestületi ülésen egy hosszabb vita zárult le a nemesvámosi önkormányzattal A vita alapját az képezte, hogy a nemesvámosi önkormányzat pénzügyi hozzájárulást kért Veszprémfajsztól a nemesvámosi általános iskola meginduló rekonstrukciójához. Miután az 1992-1993-as tanévben a nemesvámosi általános iskolában 283 tanuló közül 32 gyermek járt át naponta Veszprémfajszról - a kérés indokolt volt. Azonban a veszprémfajszi képviselőtestület - arra hivatkozva, hogy a könnyű fém szerkezetű tornaterem építéséhez az ő véleményüket nem kérték ki! - olyan határozatot hozott, hogy a tornaterem építéséhez nem járulnak hozzá pénzügyileg! Legfeljebb majd a használatáért fognak fizetni, a veszprémfajszi iskolások számarányában! (Az alumínium építmény azonban - 1993. november 31-én, az első leesett hó súlya alatt összedőlt!)
108. Új lakóházépítkezés (1994. augusztusában).
A veszprémfajszi községi vízmű teljes elkészülte még 1993. június 29-én is váratott magára. Az aznapi községi képviselőtestületi ülésen Csiba József polgármester bejelentette, hogy a vízmű üzemeltetési engedélye rövidesen várható! Azonban ennek komoly követelményei vannak: képzett hidrotechnológust kell alkalmazni; készenléti brigádot kell felállítani; el kell készíteni az üzemeltetési szabályzatot, valamint a vagyoni leltárt stb. Az 1992. október 13-i képviselőtestületi ülés előtti napokban lezajlott a községi vízmű - részleges! — üzembehelyezése. Az október 13-i képviselőtestületi ülésen ki kellett jelölni az üzemeltetés felelős irányítóját, akinek vízépítő technikusi képesítése kellett hogy legyen. Ugyanakkor a vízdíjak beszedésére egy vállalkozót volt szükséges keresni. Miután ezzel a vízműépítés lényegileg befejeződött, az önkormányzat pénzügyi jutalomra javasolta Csiba József polgármestert, a vízmű ügyében végzett lelkiismeretes és odaadó munkájáért.
109. A gázvezeték árkának építése a Fő utcában (1994. augusztus 23.)
Miközben mindezek zajlottak, 1993. augusztus végére- szívességből, minden pénzügyi ellenszolgáltatás nélkül! - elkészült a községi gázvezeték tervezési munkája, illetve 1993 október közepén az önkormányzat megkezdte a tárgyalásokat a BAKONYTÁV Rt-vel a községi telefonhálózat kiépítésnek lehetőségeiről és terveiről.
E könyv kéziratának befejezésekor — mintegy az elmúlt három év terveinek, problémáinak és eredményeinek összefoglalásául! - 1993. november 4-én falugyűlés zajlott le a veszprémfajszi művelődési házban, hogy meghallgassák Csiba József polgármester beszámolóját az elmúlt esztendőről. A falugyűlésen ott volt még Eigner János és Kiss József tanácstag, valamint Pauerné Sári Judit körjegyző. A falu lakosságát mintegy ötven személy képviselte.
A polgármesteri beszámolónak egyik fontos mozzanata volt: a földek kárpótlási jegyekkel történő visszavásárlásának harmadik licitjéről szóló adatok közlése. Kiderült, hogy a község határának minden földterülete — kivéve egy 100 aranykorona értékű erdődarabot! — erre az időre elkelt és újra magántulajdonba került vissza. A Földrendező Bizottság egyedül a Kálvária-hegy területét nem bocsátotta árverésre, nehogy véletlenül egy vidéki licitáló azt is megvegye! Ugyanis az már túlzás lett volna!
A polgármesteri beszámoló az év legfontosabb közügyeivel foglalkozott a továbbiakban. Az 1993. év során az önkormányzat túlnyomórészt állami költségvetésből gazdálkodott, s így aztán helyi adók bevezetésére nem volt szükség. Ebből az összegből sikerült befejezni a községi vízhálózat kiépítését. A következő nagy községi terv: a vezetékes gázrendszer kiépítése. Miután a tervek - mint azt fentebb már megemlítettük - elkészültek, megtörtént a nagykanizsai KÖGÁZ-zal a szerződéskötés. Hátra volt még a községi gáztársulás megalakítása. Mindezek rendezése után - 1994. évben - a gázvezeték kiépítése a községben megkezdődhet! A vezetékes gázberuházással egyidejűleg lehetőség nyílt arra is, hogy — a nemesvámosi önkormányzattal közösen - megkezdődhetett a községi szennyvízcsatorna-hálózat kiépítése is. A két beruházás azonban egyidejűleg nem épülhetett, mivel a két vezeték semmiképpen nem haladhatott egy árokban. A két egymást követő földmunka kétségtelenül sok problémát kellett hogy okozzon a község közlekedésében.
110. A községi önkormányzat tagjai (jobbról balra): Csiba József polgármester; Szauer József
képviselőtestületi tag; Pauerné Sári Judit körjegyző; Eigner János képviselőtestületi tag; Kiss József képviselőtestületi tag.
A két nagy beruházás - a gázvezeték- és szennyvízcsatorna kiépítése - mellett számos más, a községet érintő gond is szóba került az 1993. november 4-i falugyűlésen. Ilyen volt a közeljövőben. megüresedő iskolaépület ügye. Miután az épületben lakók elköltözése a közeljövőben várható volt, kérdéses volt, hogy a -felújítandó - épületet milyen célra használják fel a későbbiekben. A polgármester elképzelése az volt, hogy ott a falu fiatalsága számára alakítsanak ki egy kultúrált szórakozóhelyet. A másik probléma egy új tűzoltószertár építése volt az önkormányzati hivatal mellé, melynek építésére az önkormányzat az engedélyt már megkapta. Felmerült egy új autóbuszmegálló felújításának gondolata is. Bejelentették a falugyűlésnek, hogy tárgyalások folynak a Csopak Szövetkezet Rt-vel a volt Tsz-major előtti térség megvásárlásáról, mivel lehetetlen dolog, hogy a falu egyetlen utcáján a továbbiakban állathajtás történjék.
111. Balról jobbra: Kiss József képviselőtestületi tag; Stumpfhauser Mihály,
Veress D. Csaba (a könyv szerzője), Pauerné Sári Judit körjegyző;
Csiba József polgármester; Szauer József képviselőtestületi tag;
Eigner János képviselőtestületi tag; Szauer József.
Számos más, a község jövőjét illető gondot-problémát tárgyaltak meg a falugyűlésen.405
Valamennyi terv és elképzelés — a vízvezetékhálózat, a vezetékes rendszer, a szennyvízcsatornázás, az autóbuszmegálló felújítása, a tűzoltószertár felépítése, de az egyházi tulajdonban lévő temető gondozása és egy ifjúsági-ház kialakítása is - ennek a nagymúltú falunak (Veszprém vármegye egykori "mintafalujának"!) további felvirágoztatását szolgálta a következő évekre és évszázadokra.
112. Csiba József polgármester
113. Pauerné Sári Judit körjegyző
114. Kiss József képviselőtestületi tag
115. Szauer József képviselőtestületi tag
116. Eigner János képviselőtestületi tag
117. Ebele Józsefné Steinbach Anna, a község nemzetiségügyi képviselője
118. Szauer József
119. Stumpfauser Mihály
FAJSZ FALU HATÁRÁBAN LÉVŐ DŰLŐNEVEK A NÉMET BETELEPÍTÉS ELŐTTI IDŐBŐL
(XIV-XVII. század)
(Zárójelben a dűlőnév első megjelenésének éve):
Fűzalma (1407), Kert alatti dűlő (1643), Kertmögött (1407), Kéterdő (1318), Király-cserjés (1320), Monorogya (1320), Mutató hegy dűlő (1643), Solgemulche (1320), Sziget (1407), Tekenies megye (1643), Tófő (1407), Weyzla (1338), Welermerius halastó (1383).
FAJSZ FALU HATÁRÁBAN LÉVŐ DŰLŐNEVEK
A NÉMET BETELEPÍTÉST KÖVETŐ IDŐBŐL
(XVIII-XX. SZÁZAD):
Agyaglik (1859): Lehmgrubenäcker, Leimgruben; Alsó Kelin-hegy (1857): Alsó Kéri pusztára dűlő (1884), Arácsi útra dűlő (1859): Aracser-äcker, Aracsr-Wegäcker, Báró-erdő (?): Baronisch-Wald. Később: Kelén-hegy, Világos- vagy Alsó-erdő, Erdei dűlő (?): Erdőréti-dűlő (?): Waldwiesen, Wiesenäcker. Felsőerdő (?): azonos az Erdőréti-dűlővel. Felső-Kelin-hegy (1859), Felső-Kéri pusztai dűlő (1884). Irtás vagy Irtásföldek Hegyidűlő (1859), Hosszú osztály (1859) vagy Hosszúosztás: Langteiligen, Kálvária (volt Sas-hegy). Kelén-hegy vagy Köll-hegy (?): Kölledäcker; korábban Báró-erdő, vagy Alsó-Erdő, vagy Világos-erdő. Kenderföldek (1859): Hanfäcker. Kéri-haraszt (?): Kéri-feld. Kérre-dűlő (1859) Kis-Kolin-hegy (1859), Kistelek (1859): Kleine-äcker. Kistin (1814) ? Király-hegy (1814) vagy Köves-hegy (vagy Királyhegy) (1859), Lúdmező (1859), Motorföldek (?), Ökör-tilos dűlő (1859), Seg-hegy (1766), később: Kálvária-hegy, Szállások (1859), Szélesosztás (?): Breitenäcker, Szélhosszai Kelin-hegy (1859), Tuskós (?): Stöckäcker; nevezték még Világosnak is, Új osztály (1859) vagy Újosztás Világos (?), vagy Tuskós, Vöröskő-dűlő (1841)
A VESZPRÉMFAJSZI "KOSSUTH" MGTSZ. AlAPÍTÓTAGJAI 1959. MÁRCIUS 1-ÉN
(NÉV SZÜLETÉSI ÉVE)
Bártl János 1183., Bártl Mihály 1919., Buchwald András 1910., Czigler István 1921., Czigler János 1911., Czigler Lőrinc 1901., Czigler Mária 1909., özv. Czigler Tamásné 1919., Czipf Ferenc 1900., Czvizler Erzséber 1915., Czvizler István 1910., Czvizler János 1912., Czvizler Mihály 1920., Eigner Ferenc 1899., Eigner János 1928., Eigner József 1910., Eigner Józsefné 1901., Eigner Mihály 1925., Eigner Simon 1906., Fáth József 1925., Fáth Józsefné 1907., Fáth Mihály 1928., Frick János 1909., Hartmann Györgyné 1883., Hámon Ferenc 1927., Hámon József 1907., Konrád Ferenc 1901., Linczmajer János 1897., Linczmajer Mihály 1925., Reider Ferenc 1897., Steinbach Ferenc 1930., Steinbach Ferenc 1919., Steinbach Istvánná 1897., Steinbach János 1920., Steinbach János 1933., özv. Steinbach Jánosné 1894., Steinbach József 1905., Steininger Mihályné 1931., Strenner Ferenc 1907., Strenner Ferenc 1930., özv. Strenner Ferencné 1912., Strenner János 1932., Strenner János 1926., Strenner János 1904., Strenner Mihály 1909., Stumpfhauser István 1915., Stumpfhauser Mihály 1911., Stumpfhauser Mihály 1931., Szauer Ferenc 1906., Szauer János 1903., Szauer János 1933., Szauer János 1920., Szauer József 1919., Szauer József 1910., Szauer Mihály 1897., Szauer Mihály 1898., Szauer Mihály 1922.
AUO = Árpád-kori új okmánytár. Codex diplomaticus Arpadianus continatus.
Közzéteszi: Wenczel Gusztáv. I-XII. Pest, Budapest. 1860-1874.
Balácai K.-1989. = Balácai Közlemények.I. 1989. (Szerkesztő: K. Palágyi Sylvia). Veszprém, 1989.
Bedy-1934.= Bedy Vince: A felsőörsi prépostság története. A veszprémi egyházmegye múltjából 3. Veszprém, 1934.
Békefi-1907 = Békefi Rémig: A Balaton környékének egyházai és várai a középkorban. Budapest, 1907.
Bél-1989 = Bél Mátyás: Veszprém vármegye leírása. A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai. 6. Veszprém, 1989.
Bellér-1981 = Bellér Béla: A magyarországi németek rövid története. Budapest, 1981.
Csánki-1890-1913 = Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. I—III., V. Budapest, 1890-1913.
Csopak Tája = Csopak tája (írta: Farkas József, Harmath István), Népművelési Propaganda Iroda 1982.
Erdélyi-1908 = Erdélyi László: A tihanyi apátság története. Első korszak. Az apátság önállósága. 1055-1701. Budapest, 1908.
Evlia Cselebi = Karácson Imre: Evlia Cselebi török világutazó magyarországi utazásai 1664-1666. Budapest, 1908.
Fejes-1982 = Fejes Imre: Veszprém megye közigazgatási beosztásai és tanácsi vezetői (1945-) 1950-1981. A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 2. Veszprém, 1982.
Fényes-1841 = Fényes Elek: Magyarországnak, s a hozzá kapcsolt tartományoknak mostani állapota statisztikai és geográphiai tekintetben. Második javított kiadás. I.k. Pest, 1842.
Fényes-1851 = Fényes Elek: Magyarország geográphiai szótára, melyhez minden város, falu és puszta betűrendben körülményesen leíratik. 1-4. Pesten, 1851.
Fügedi-1972 = Fügedi Erik: A Szentgyörgyi Vincze család. VMMK. 11-1972. 261-270.
Glaser-1929 = Glaser Lajos: Dunántúl középkori úthálózata. Sz. 1929. Gutheil-1977 = Az Árpád-kori Veszprém. A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 1.Veszprém, 1977.
Hazai O. = Hazai Okmánytár. Codex diplomaticus patrius. Kiadják: Nagy Imre, Páur Iván, Ráth Károly, Véghely Dezső, Ipolyi Arnold. I-VIII. Győr, Budapest. 1865-1891.
Holub-1933 = Holub József: Zala megye története a középkorban. A községek története. Pécs, 1933. (Kézirata a veszprémi Laczkó Dezső Múzeum könyvtárában).
Hudi-1986 = Hudi József: Veszprém vármegyei tisztviselők adatai 1700-1849. Kézirat. VEML Kézirattára. Veszprém, 1986.
Hudi-1984 = Hudi József: Veszprém megyei parasztmozgalmak 1848-49-ben.In: Tanulmányok Veszprém Megye Múltjából. A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 3. Veszprém, 1984.
Ila-Kovacsics-1964 = Ila Bálint - Kovacsics József: Veszprém megye helytörténeti lexikona. I. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1964.
Illésfalvi-I. = Illésfalvi Antal: Nemesvámos krónikája 1109-1970. Kézirat. Nemesvámosi önkormányzat archívuma.
Karácsonyi-1901. = Karácsonyi János: A magyar nemzetségek a XVI. század közepéig. III. Első fele. Budapest. 1901.
Kempelen-1911. = Kempelen Béla: Magyar nemesi családok. I. Budapest. 1911.
Ködi.Vüi.Ig. Viköi.Ttr.Szfvár. = Középdunántúli Vízügyi Igazgatóság. Vízkönyvi Tervtár. Székesfehérvár).
Kredics László - Solymosi László: A veszprémi püspökség 1524. évi urbáriuma. Új Történelmi Tár. 4. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1993.
Mályusz-1956 = Mályusz Elemér: Zsigmond-kori oklevéltár. II/l., II.2.k. (1400-1406; 1407-1410). Budapest, 1956-1958.)
Matuz-1986 = Matuz, Joseph: Die Steuerkonscription des Sandschaks Stuhlweissenburg aus den Jahren 1563 bis 1565. Verlag Bamberg 1986.
Mészáros Gy. - Vértes L. - 1955 = Mészáros Gyula - Vértes László: Őskori festék bánya Lovason. Archeológiai Értesítő. (1955).
MR = Monumenta Romána Epicopatus Vesprimiensis. A veszprémi püspökség római oklevéltára. Közrebocsátja a római Magyar Történeti Intézet. I-IV. Budapest, 1896-1907.
Nagy Iván = Nagy Iván: Magyarország családai czímerekkel és nemzékrendi táblákkal. I-VIII. (+ pótkötet). Pest, 1857-1868.
OL = Magyar Országos Levéltár (Budapest)
Pákay-1942 = Pákay Zsolt: Veszprém vármegye története a török hódoltság korában a rovásadó összeírás alapján (1531-1696). Veszprém, 1942.
Pfeiffer-1987 = Pfeiffer János: A veszprémi egyházmegye története névtára (1630-1950) püspökei, kanonokjai, papjai. München, 1987.
Regenye-1984 = Regénye Judit: Neolitikus leletek Balácáról. VMMK. 17-1984. Veszprém, 1985.
Ritoók-1984 = Ritoók Ágnes: Árpád-kori temetkezések Veszprémfajszon. VMMK. 17-1984.
Schematismus = Schematismus venerabilis cleri almae diocesis Wesprimiensis. Ad annum domini (...).
Solymosi-1984 = Solymosi László: Veszprém megye 1488. évi adólajstroma és az Ernuszt-féle adószámadások. In: Tanulmányok Veszprém megye múltjából. A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 3. Veszprém, 1984. 121-240.
SZ = Századok
Számadáskönyv-1495-1533 = Pákay Zsolt - Madarász Lajos - Kredics László: A veszprémi káptalan számadáskönyve. 1495-1533. Kézirat, VEML.
Tilkovszky-1970 = Tilkovszky Lóránd: A német irredenta és Magyarország. A magyarországi nép-német (volksdeutsch) mozgalom útja. Társadalmi Szemle. XIII/1970.
Topográfia-1969 = Veszprém megye régészeti topográfiája. A veszprémi járás. (írta: Éri István, Kelemen Márta, Németh Péter, Torna István). Akadémiai Kiadó, Budapest, 1969.
Tóth-I-1977 = Tóth Sándor: "Veszprémfajsz-templomrom. Ásatási napló. 1977." Veszprémi Laczkó Dezső Múzeum régészeti adattára. Leltári száma: 18.209-79.
Tóth-II-1977 = Tóth Sándor: 'Jelentés a veszprémfajszi középkori templomrom feltárásáról. (1977.VI.27-VII.29.) 1977. augusztus 3." Veszprémi Laczkó Dezső Múzeum régészeti adattára: ltsz. 18.189.
Tóth-III-1978 = Tóth Sándor: "Veszprémfajsz-templomrom. Ásatási napló. 1978. Napló lezárva: 1979. június 24." Veszprémi Laczkó Dezső Múzeum régészeti adattára: 18.206-79. ltsz.
Tóth-IV-1984 = Tóth Sándor: "Veszprémfajszi-templomrom konzerválás. 1984. Napló, rajzok. " Veszprémi Laczkó Dezső Múzeum régészeti adattára: 18.440-85. ltsz.
Urbán-1973 = Urbán Aladár: Nemzetőrség és honvédség szervezése 1848 nyarán. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1973.
Vass-1989 = Vass Előd: Források a székesfehérvári szandzsák történetéhez (1543-1688). In: Fejér Megyei Történeti Évkönyv 19. Székesfehérvár, 1989.
VEML = Veszprém Megyei Levéltár (Veszprém)
Veress-1977 = Veress D. Csaba: A balatoni csata. Veszprém megye felszabadításának katonai története (1944. december 1- 1945. március 30.). Veszprém, 1977.
Veress-1984 = Veress D. Csaba: A Dunántúl hadi krónikája 1944-1945. Zrínyi Katonai Kiadó, Budapest, 1984.
Veress-1986 = Veress D. Csaba: Harcok a balatoni védelmi vonalban (1944. december - 1945. március). VMMK. 18-1986. 563-586.
Veress-1992 = Veress D. Csaba: Felsőörs évszázadai. A község története a kezdetektől napjainkig. A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 9. Veszprém, 1992.
Veress-1993 = Veress D. Csaba: Az évezredes Paloznak. Egy balaton-melléki falu története a kezdetektől napjainkig. A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 10. Veszprém, 1993.
Veress-1989-1990. = Veress D. Csaba: Veszprém megyeiek a Donnál. Veszprém Megyei Történelmi Tár. 1989.11. (79-97), 1990.1.(91-107).
Veress - Hudi - Ács - Palágyi-1994 = Veress D. Csaba - Hudi József - Ács Anna - Palágyi Sylvia: Nemesvámos története.
Veszpr. reg.-1953 = Veszprémi regeszták (1301-1387). Összeállította: Kumorovitz L. Bernát. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1953.
Vk.hh.jk. = A veszprémi székeskáptalan hiteleshelyi levéltára. Káptalan előtti örökvallások. Jegyzőkönyvek (Protocolla Authentica).
Vk.m.lt. = Veszprémi káptalan magánlevéltára.
VMMK = A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei.
VMMTSZ-1985 = Veszprém megye mezőgazdasági termelőszövetkezetei (1948-1983). írták: Farkas József, Turai Lajos, dr. Gáncs Lajos. Veszprém, 1985.
Wertner-1981. = Ertner Mór: A magyar nemzetségek a XIV. század közepéig. I-II. Temesvár, 1891-1892.
Zalai O. = Zala vármegye története. Oklevéltár: I.kötet (1024-1363) Budapest, 1886.; II. kötet (1364-1498) Budapest, 1890.
Zsoldos-1993. = Zsoldos Attila: A várjobbágyi tagállás kialakulás. Hadtörténeti Közlemények, 1993/2. szám.
|
|
|