Előző fejezet Következő fejezet

II.

VISEGRÁD A STARHEMBERG CSALÁD BIRTOKLÁSA ALATT

(1700—1756)

 

1. A LAKOSSÁG LÉTSZÁMÁNAK ALAKULÁSA

 

A magyar országgyűlés már 1704-ben, közvetlenül az uradalom elzálogosítása után tiltakozott a koronabirtok elidegenítése miatt, és a Starhemberg család 1755-ben kénytelen volt azt a kincstárnak visszaadni. Ez alkalommal az általuk kifizetett 40 ezer arany forintnyi zálogösszegen felül 12 ezer arany kártérítést is kaptak azokért a költségekért, amelyeket az uradalom ujjászervezésére és helyreállítására fordítottak. A periratok szerint a kárpótlás tárgyát az uradalmi épületekre és gazdasági létesítményekre, valamint az elnéptelenedett uradalom német telepesekkel történő betelepítésére kiadott összegek képezik.21

A Starhemberg család telepítési akcióiról nem maradtak fenn közvetlen források, de az alább mellékelt megyei, országos és uradalmi összeírások adataiból arra lehet következtetni, hogy a Starhembergek nem követték a szomszédos falu, Dunabogdány földesurainak, a Zichyeknek a példáját, akik az 1720-as években (1723-ban) egyszerre telepítettek azonos helyről németeket.22 Visegrád betelepítése fokozatosan történt, a lakosság létszáma lassan nőtt a nevek gyakran változtak a fluktuáció során, mégis a névsorok alapján megállapítható, hogy a végső megtelepedés a Starhemberg időszakban történt, azóta áll fenn lakosságkontinuitás az akkori és a mai visegrádiak között.

Uradalmi, gazdasági forrásanyag híján az oppidum megszállását az egymást követő országos, megyei és uradalmi (kamarai) összeírások adataiból lehet nyomon követni. A különböző összeírá­soknak a forrásértéke nem azonos.

Általánosságban megállapítható, hogy a legkevésbé pontosak a hadiadó kivetését megállapítani szándékozó országos összeírások. Jó példa erre az 1715-ben készült országos összeírás, amelynek megbízhatatlanságát és hibáit már a kortársak is felismerték, éppen ezért az összeírást 1720-ban megismételtették. Az országos összeírásokat a „pártatlanság" miatt idegen megyéből származó összeírókkal készíttették, de mivel az érintett megyének nem volt érdeke az, hogy az összeírások pontos bevallásokat tartalmazzanak és emiatt a megyére kivetett hadiadó túl magas legyen, ezért nem tettek semmit az országos összeírások adatainak hitelessége érdekében.23

A vármegyei összeírások már csak a helyismeretből fakadóan sokkal pontosabbak, megbízhatóbbak voltak. A hibaszázalék — az összeírásban fel nem tüntetett népességszám — abból adódik, hogy a feudális adórendszer a mezőgazdasági termelésben és annak alapüzemében, a jobbágytelekben gondolkodott, azt tekintette adóalapnak. Egyes lakosságcsoportok, akik nem álltak közvetlen kapcsolatban a mezőgazdasági termeléssel, a feudális adózással, vagy éppen adómentesek voltak — a névsorokból kimaradtak. Adómentesek voltak az uradalmi alkalmazottak, a tisztek, akik gyakran nemesi származásúak voltak, és az akkori feudális jog szerint össze sem lehetett írni őket. Hasonló elbírálás alá kerültek a falu nem nemesi származású, tanult értelmiségi tagjai, az ún. honoráciorok, mint pl. a pap, a tanító, a jegyző és esetleg az alsóbb beosztású uradalmi alkalmazottak. Róluk azonban és az iparból élő taxát fizető mesteremberekről alkalmanként, nem rendszeresen vármegyei összeírások is készültek. A településen élő kisnemesek sem kerültek összeírásra a 18. század elején még ott élő szabad állású emberekkel együtt.24

Nem adóztak az uradalmi gazdasági és egyéb cselédek, a pásztorok, hajdúk, kocsisok, az uradalmi mesteremberek, pl. molnárok, kocsmárosok. Kimaradhattak az összeírásokból a község által felfogadott fizetett cselédek és alkalmazottak, közöttük a községi pásztorok, a község kocsmárosa, az éjjeli őr, a bába és alkalmanként a seborvos, akik szintén nem jobbágytelkük után adóztak. (Králik Mihály az első ismert visegrádi seborvos (chyrurgus) pl. 1718-ban nősült Visegrádon, 1733-ban halt meg körülbelül 34 éves korában — még az uradalmi összeírásokban sem szerepel.) Nem tudta a hagyományos adózási rendbe elhelyezni a korabeli adminisztráció a Visegrádon és a Dunakanyarban a lakosság nagy hányadát kitevő hajósokat — hajótulajdonosokat vállalkozókat, kormányosokat, vontatókat, hajóslegényeket —, valamint a szén­ és mészégető vállalkozókat sem a nekik dolgozó favágókkal és fuvarosokkal együtt, a több személyt, favágót felfogadó fakereskedő vállalkozókkal egyetemben.25

Az összeírások közül a belső uradalmi használatra készült listák és urbáriumok voltak a legrészletesebbek és a legmegbízhatóbbak, hiszen ezeket a földesúr helyben lakó és a falut jól ismerő tisztjei készítették. Még ide sem kerültek be azonban az önállóan nem adózó, de saját háztartással rendelkező családtagok. A szűk határú Visegrádon már a 18. század elején gyakori volt az, hogy a felnőtt házas testvérek közös házban, háztartásban éltek a szülőkkel. Az együttlakás, főleg a német családoknál volt általános, akiknél a vagyont és a jobbágystátuszt jelentő telket nem osztották fel, hanem azt a legidősebb fiú örökölte. Az összeírások egyik válfajában sem találjuk meg a jobbágyok szolgáinak, béreseinek, pásztorainak nevét, még akkor sem, ha szintén családos emberek voltak, mert a jog adózás szempontjából őket is családtagoknak tekintette. Ugyanez vonatkozott az iparosok által foglalkoztatott segédekre, legényekre, akik a 18. században már legtöbbször családos emberek voltak. Ok szintén az iparos családtagjainak számítottak, többnyire egy fedél alatt is laktak.

A felsoroltak adják meg a magyarázatot arra, hogy ha az alább közölt összeírások névanyagát összevetjük az azonos évi anyakönyvi bejegyzésekben előforduló névanyaggal, hatalmas különbséget kapunk az összeírások rovására. Élt pl. Visegrádon évtizedekig egy bizonyos Zweig nevű személy, aki az adott időszakban két alkalommal is megnősült, létezéséről anyakönyvek híján még sem tudnánk.26

Az anyakönyvekben ugyanis a mezőváros teljes lakossága valamilyen formában regisztrálásra került társadalmi és jogi helyzetétől, állásától függetlenül. Visegrádon tartotta az esküvőjét az uradalom gazdasági vezetője, a bécsújhelyi származású tiszttartó („oriundus in Neostady"), aki korábban a budai kamarai adminisztráció magas rangú tisztje, majd annak 1709-ben történt megszűnése után a Starhemberg család valamennyi magyarországi birtokának jószágigazgatója (plenipotenciárius) volt, és itt temették el a csak keresztnevéről ismert, ismeretlen illetőségű koldusasszonyt is. Az anyakönyvek használatánál is forráskritikával kellett élni, mert az anyakönyvben jóval több nevet találunk, mint ahány állandó lakója volt a településnek, mivel ennél többen részesültek valamilyen szentségben. Gyakran temettek el átutazóban lévő, de Visegrádon meghalt személyeket és kereszteltek itt született, de később másutt lakó gyermekeket. A 18. század első felében országszerte nagy volt a lakosság fluktuációja, amely különösen nagy méreteket öltött az újonnan betelepített, újratelepített helységekben. A szerencsét próbáló beköltözők közül sokan nem tudtak Visegrádon gyökeret verni, nem jutottak állandó egzisztenciához és hamarosan továbbálltak. Az anyakönyvekben azonban legalább egy alkalommal feljegyezték a nevüket, ha történetesen itt tartották esküvőjüket, vagy valamelyik gyermeküket Visegrádon keresztelték. Tanúként szerepelhettek esküvőn, vagy keresztelő alkalmával keresztszülőként a kötelező vándorúton járó és ideiglenesen itt élő iparoslegények is.

A visegrádi lakosság létszámának az alakulását vizsgálva tehát nem lehet megelégedni a hivatalos vármegyei, országos és más összeírásokkal, azokat ki kell egészíteni az anyakönyvek forráskritikával kezelt anyagával is. Ezért az alábbiakban az összeírásokban szereplő névanyagot kiegészítő listával is elláttam a következő elvek szerint.

Mivel nem pontos statisztikai feltárásra törekedtem, hanem csak a lakosság növekedésének az arányait és tendenciáit akartam bemutatni, nem dolgoztam fel az anyakönyvek teljes névanyagát. Csak azokkal a családnevekkel foglalkoztam, amelyeknek a viselői feltételezhetően állandó jelleggel telepedtek meg vagy kívántak megtelepedni Visegrádon. Ilyennek tekintettem azokat, akik huzamosabb ideig, éveken keresztül, évente legalább egyszer valamilyen okból feltűntek az anyakönyvek lapjain. Névanyag szempontjából a nőkkel nem foglalkoztam, mivel ők férjük, vagy apjuk nevén szerepeltek.

Azokat a személyeket, akik az anyakönyvben csak alkalmilag, egy-egy esetben bukkantak fel, nem vettem figyelembe.

A hivatalos és a kiegészítő lakosságnévsorokat vizsgálva gyakran találkozunk olyan személyekkel, akik többéves, esetleg évtizedes itt lakás után lettek összeírt adófizető polgárok. Ez a jelenség különösen az iparosoknál fordul elő, okára a gazdasági és társadalmi élet ismertetésénél térek ki (pl. Fellner Lőrinc 1730 óta él Visegrádon és csak az 1749-es kamarai összeírásba veszik fel mint bognármestert. Hasonló a helyzet Joseph Turstnerrel (1730, 1749). Welmitzer György varga, aki 1732-ben a község első embere, bíró, 1712, az anyakönyvek vezetésének kezdete óta Visegrádon él, mégis először csak 1728-ban írják össze, 1715-ben és 1720-ban nem stb.)

Az anyakönyvek alapján kiegészített névsorokban első említési évszámként természetesen az 1712. év szerepel, hiszen akkor kezdték vezetni az anyakönyveket. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a kérdéses személy korábban nem élt állandó lakosként Visegrádon. Elképzelhető, hogy 1712 előtt is itt éltek azok az emberek, akikről csak 1713-ban, vagy 1714-ben készült feljegyzés, mert 1712-ben nem történt a családban olyan esemény, amelyet az anyakönyvbe is be kellett volna vezetni. A később beköltözötteknél mindig az anyakönyvi említés legkorábbi évszámát írtam a családnév mellé.

A családneveket mind a hivatalos összeírásokban, mind az anyakönyvi iratokban bemondás alapján, hallomás után írták le. Éppen ezért gyakoriak a félrehallások és a neveknek több variációja is ismert: pl. Belmitzer/Welmitzer. A névsorokban az összes változatot feltüntettem. A keresztneveknek német, latin és magyar változata egyaránt előfordul, attól függően, hogy az összeíró vagy plébános németül, vagy magyarul tudott-e jobban, de vannak összeírások, pl. az 1732-ben készült uradalmi és az 1749. évi kamarai, ahol a neveket viselőjének nemzetisége alapján következetesen németesen vagy magyarosan írták.

A hivatalos összeírásokban az egyes nevek után álló szögletes zárójelbe tett információk (foglalkozás, stb.) az anyakönyvekből vagy más forrásokból, tehát nem az adott összeírásból származnak.

A kiegészítő névsorokban szereplő személyek neve mellé feljegyeztem a foglalkozást is, ha ezt az anyakönyvek vagy más források lehetővé tették. A foglalkozásnevek magyar megfelelőjét minden esetben zárójelben közöltem.

 

1/a A népesség-összeírások anyakönyvi adatokkal kiegészített névsorai és elemzésük

 

Az 1703. évi megyei összeírás27

Az 1703. évi megyei összeírás rovatai: csak azokat a rovatokat tüntettem fel, amelyeket az összeírók Visegrádon kitöltöttek (pl. a gabonafélék közül a kölest nem, mert azt itt senki sem termelt, hasonlóan az állatok közül a juhokat sem, amelyeket az összeírás szerint a visegrádiak még nem tartottak):

    1. jobbágy,
    2. özvegy,
    3. zsellér,
    4. igavonó ökrök,
    5. lovak,
    6. fejős tehenek,
    7. sertések,
    8. szőlő (mértékegysége nincs megadva),
    9. elvetett búza (valószínű pozsonyi mérőben megadva),
    10. elvetett árpa,
    11. elvetett zab,
    12. csordabeli szarvasmarha.

A megjegyzés rovatban feljegyezve, hogy Visegrád a földesúrnak, Starhemberg grófnak készpénzben, egy összegben fizet 126 Ft-ot, ezen kívül kilencedet is adnak.

(Megjegyzés: A bírák nem vagyontalanok, hanem tisztségük idején mentesek a feudális szolgáltatások alól, ezért nem írták össze javaikat.)

 

Az 1703. évi megyei összeírás

  Név 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12.
1. Bíró: Claudius Lamour - - - - - - - - - - - -
2. és Hans Miller
[Miller valószínűleg év közben meghalt]		 - - - - - - - - - - - -
3. Joseph Acheritz 1 - - 2 - 2 1 10 2 8 12 -
4. Joanncs Haver 1 - - - - - - - - - - -
5. Jacob Lener - 1 - -   2 - 4 - - - -
6. Jacob Bildt 1 - - 2 - 1 - - 2 - - -
7. Michel Brunner 1 - - - - - - - - - - -
8. Hans Scheili 1 - - - - 3 - 5 2 1 - -
9. Hans Maar 1 - - - - - 1 - - - - -
10. Martin Vaivoda 1 - - - - 1 - - - - - -
11. Hans Hart 1 - - 2 - 1 - - 2 5 - -
12. Adam Kugler 1 - - - 2 - - - 2 - - -
13. Tott Márton 1 - - 2   2 - 4 2 - - -
14. Hans Eihner 1 - - - - 8 - - - - - -
15. Sándor Codrus 1 - - 2 - 1 - 23 2 - - -
16. Johannes Bitkovitz 1 - - - - 3 - 10 - - - -
17. János Makai 1 - 2 - - 1 - 20 - - - 1
18. Kis Mihály 1 - - - - 1 - 15 2 - - -
19. Dobos Márton 1 - - - - 3 - 10 2 - - -
20. Jacob Schlogli 1 - - 4 - 3 - 6 5 - - -
21. Martin Gyeginger 1 - - - 2 2 - 8 3 - - -
22. Kranitz Gyurka 1 - - 2 - 2 - 7 2 8 - -
23. Josep Kaisinger 1 -- - - - 1 - - - - - -
24. Caspar Thomas 1 - - - - 2 - 3 2 - - -
25. Georg Fossor 1 - - - - 2 - - - - - -
- Hans Schmidt 1 - - - - 1 - 10 1 - - -

Rajtuk kívül van 5 név nélkül összeírt házas zsellér, akiknek házukon kívül semmijük sincs.

 

Az 1715. évi országos összeírás28

  Név Szántó Irtásföld, elvetett pm Rét Szőlő, kapás
1. Bíró:Michael Gross,
1712-ben pistor (pék)		 - 3 - -
2. Josephus Ageritz/Acheritz,
1712-ben liber (szabadállású)		 - 3 - -
3. Gasparus Schmidt - 2 ½ - 2
4. Georgius Kaiczinger - 1   ½ - -
5. Georgius Valovics - ¾ - -
6. Michael Draxler - 2 ½ - -
7. Sebastian Faigler - - - -
8. Andreas Sebastian - 2 ½   2
9. Joannes Harmer/Hartner - 2 ½ - -
10. Petrus Maar - 2 ½ - 3
11. Jacobus Pocher - ¾ - 1
12. Jacobus Sontag - ¾ - -
13. Martinus Draub/Traub - 1 ½ - 1 ½
14. Andreas Codrus - 2 ½ - 4 ½
15. Andreas Lenner textor (takács) - 2 ½ - -
16. Georgius Iezlperger/Hitzlberger - 1 - -
17. Georgius Tót - 2   -
18. Michael Kis - 3 - 5
19. Joannes Kovács kovács - 3 - -
20. Michael Csombor 1712-ben
auriga dominalis (urasági kocsis)		 - 4 ½ - -
21. Martinus Dobos - 4 ½   5
22. Georgius Makai - 2 - 4
23. Georgius Varga,
1720—1755 között hajós		 - 1  ½ - -
24. Michael Répás - 2 ½ - 3
25. Joannes Kemény - 2 - 1 ½
26. Martinus Tót - 3 - -
27. Mathias Lengyel molitor (mol­nár) - 3 - -
  Összesen: - 60 2/4 - 32  ½

 

Kiegészítő névsor az 1715-ben össze nem írt, de az anyaköny­vek alapján Visegrádon élő személyekről:

1712

1713

1714

• Michael Marx

1715

 

Az 1720. évi országos összeírás29

  Név Szántó,
elvetett pm		 Irtás Rét,
szekér széna		 Szőlő, kapás
1. Bíró: Andreas Sebestyén 3 -  ½ -
2. Joannes Slavanko 3 -  ½ -
3. Andreas Lener 3 -  ½ -
4. Michael Draxler 3 -  ½ 3
5. Georgius Hitzlperger 2 - 1 -
6. Petrus Maar 4 - - 5
7. Martinus Traub - -  ½ 1  ½
8. Mathias Lengyel molnár 3 -  ½ -
9. Michael Csombor 3 - - 2
10. Joannes Hartner vietor
(kádár)		 3 -  ½ 1
11. Michael Gross 2 -  ½ 2
12. Martinus Tót 3 -  ½ -
13. Joannes Gaiszinger 3 -  ½ 2
14. Michaelis Vittib (özvegy) 1 - - 1  ½
15. Jacobus Pacher 1 - - 2
16. Martinus Erhardt 1 - - -
17. Balthazar Waltner 1 - - -
18. Georgius Tót 1720—1723
sutor (varga)		 3 -  ½ -
19. Georgius Mester 1 - - -
20. Michael Stainbinder 2 - - -
21. Jacobus Benkő 1 - - -
22. Andreas Kodrus - - 1 2
23. lován Vitkovics 3 - 2 4
24. Franciscus Makai 3 -  ½ -
25. Michael Kis 3 -  ½ 3
26. Thomas Konos/Kolnos 1 - - -
27. Georgius Peltinger/Feltinger 3 -  ½ -
28. Martinus Dobos 3 -  ½ 4
29. Georgius Schaili 1 -  ½ -
30. Michael Johan 3 -  ½ -
31. Goergius Widermann 3 - - -
32. Sebastian Schwartz 3 - - -
33. Joannes Schúbauer 1 - - -
34. Josephus Haiszinger/Gaisinger 1 - - -
35. Andreas Bencze 3 -  ½ -
36. Georgius Kaisinger 3 -  ½ -
37. Thomas Pos/Pot 3 -  ½ -
38. Gasparus Ráb 3 -  ½ -
39. Franciscus Ferenc 1 - - -
  Összesen: 88 pm - 15  ½ szekér széna 33 kapás

 

Kiegészítő névsor az 1720. évi országos összeírásban nem szereplő, de az anyakönyvek feljegyzései szerint 1715 és 1720 között Visegrádon élő személyekről és háztartásfőkről. (Az évszám itt is az anyakönyvi bejegyzés dátuma, amely az említettek alapján nem minden esetben azonos az itt lakás első időpontjával.)

1716

1717

1717

1718

1719

1720

 

Az 1728. évi országos összeírás30

  1. Bíró: Michael Grósz
  2. Andreas Sebastian
  3. Joannes Appfel, 1712 liber (szabad), 1720—1761 vietor (kádár)
  4. Andreas Lenner
  5. Michael Traxler/Draxler rotarius (bognár)
  6. Franciscus Almásy vietor dominalis (kádár, földesúri pincemester is)
  7. Michael Csombor
  8. Thomas Bod/Bot/Bodt
  9. Venceslaus Hannis rotarius (bognár)
  10. Andreas Kerlitz/Gerlitz arcularius (asztalos)
  11. Georgius Totth
  12. Joannes Vitkovics
  13. Michael Kiss
  14. Martinus Nagy (1710—1752 hajós)
  15. Andreas Becsi/Becze
  16. Gasparus Schmitt
  17. Gasparus Sill/Silk
  18. Georgius Feldle
  19. Joannes Schlvata
  20. Georgius Kaissinger
  21. Georgius Velvitzer/Belvitzer sutor (varga)
  22. Georgius Hitzelperger
  23. Nicolaus Erhard/Erhord
  24. Jacobus Pocher/Pochar
  25. Michael Hedvigy/Hidvégi
  26. Leopoldus Valthner, 1720 óta Holchacker (favágó)
  27. Michael Stainpinter/Stainbinder
  28. Josephus Rób/Ráb
  29. Matthias Rechtaller faber (kovács)
  30. Matthias Vithman
  31. Georgius Biterman/Widerman
  32. Marcus Volthner
  33. Joannes Schubauer
  34. Sebastian Schwarcz vietor socios habens (legényekkel dolgozó kádármester)
  35. Josephus Kaissinger
  36. Joan Georgius Schilk
  37. Jacobus Ranthenperger/Reutenberger/Raitenperger
  38. Joannes Kátai
  39. Matthias Erhard
  40. Martinus Traub nauta dominalis (uradalmi hajós)
  41. Michael Fogel dominalis conventionatus venator (uradalmi konvenciós vadász, gyakorlatilag az uradalom főerdésze)

Kiegészítő névsor az 1728. évi országos összeírásból kimaradt, az anyakönyvi bejegyzésekben 1720 és 1728 között rendszeresen előforduló háztartásfőkről és személyekről:

 

1721

1722

1723

1724

1725

1726

1727

1727

1728

 

A korábbi években említetteken kívül:

• Hrankó Márton földesúri hajdú

 

Uradalmi lakosság-összeírás 1732-ből31

Telek-    
nagyság    
½ Bíró: Georg Welvizer [1712 óta sutor (varga), 1748 † ]
1 Wenzl Hanisch [1728 óta bognár]
½ Sebastian Schwarz [kádár]
1 Gaspar Schmidt [esküdt]
1 Michael Grosz [pistor (pék)]
1 Doboss Márton  
1 Andreas Lenner [esküdt, takács]
1 Andreas Sebastian  
1 Codruschin (özvegy ?)  
½ Andres Gerlitz [asztalos]
½ Stephanus [kádár]
  Lamor/L(amour)  
1 Becze András Gaspar Schüldt  
½ Jacob Pacher  
1 Lőrinz Schmidt  
1 Tóth Márton  
1 Michael Csombor  
½ Paul Gaal/Gál  
1 Joannes Frissz  
½ Joseph Gaisinger  
1 Hans Apfel  
½ Andreas Stumpf [kádár]
½ Petrus Csombor  
½ Georg Scheyle/Scheili  
½ Joseph Rab kleinrichter (kisbíró)
½ Joannes Schubauer  
½ Hans Hueber  
½ Leonardus Hass/Haas [varga]
½ Georg Widermann  
½ Mathias Widermann  
½ Jacob Perger  
½ Michael Steinbinder  
½ Joannes Sekler  
½ Balth. Waltner  
1 Hans Gerstmayer  
½ Varga Gyurka [uradalmi hajós]
½ Joannes Herkovics  
1 Kiss Mihók

  
½ Hans Georg Schüldt  
½ Hüblerin witib/özvegy [molnár]
½ Georg Gaysinger  
½ Nicolaus Eckardt  
1 Michael Traxler  
1 Thomas Both/Poth  
½ Michael Hegyvégi  
½ Jakob Rautenberg  
¼ Szabó István [szabó]
¼ Kiss Antal Pál  
1 Toth Gyurka [kádár]
½ Marcus Wiltner  
½ Joannes Muckstadt id.  
1 Joannes Vitkovics  
½ Georg Hizlberge [molnár]
½ Jacob Benko [teknővájó]
1 Franz Almasy uradalmi kádár, pincemester
½ Mathias Rechtaller kovács
1 Martin Traub Überführer (révész)
½ Georg Felinger Waldhüter (erdőkerülő)

 

Házatlan zsellérek:

 

Megjegyzés: Az összeírás csak a teleknagyságot tüntette fel. Ez a szám a nevek előtt szerepel. A szögletes zárójelben található egyéb információk más forrásból származnak. Az összeírás nem közli a művelt földek nagyságára vagy állatállományra vonatkozó adatokat. Cenzust, pénzbeli járandóságot a következőképpen fizettek: egész telkesek 6 Ft, féltelkesek 3 Ft, negyed telkesek 1 ½ Ft, házatlan zsellérek 75 dénár.

 

Kiegészítő névsor 1732-ből:

Az 1732. évi uradalmi összeírás háztartásfőin kívül az alábbi családnevek találhatók még az anyakönyvekben 1732-ben:

 

Az 1749-ben készült kamarai összeírás rovatai (és magyarázatuk)32

A korábbiakhoz hasonlóan csak a kitöltött rovatokat közlöm.

0. Az adózó háztartások sorszámai.

1. Vallás, ennek Visegrádon nincs jelentősége, mindenki római katolikus (Nagymarossal és Kisoroszival ellentétben), ezért a vallást hely hiányában nem jelöltem.

2. Teleknagyság (az inquilinus = inq. rövidítés zsellért, az inwohner = inw. más házában lakó hazátlan zsellért jelent).

3. Az összeírásban feltüntetett foglalkozást közvetlenül a nevek után írtam (a más forrásból származó információkat szokás szerint szögletes zárójelben közöltem).

6. Lovak.

7. Igás ökrök.

8. Tehenek.

9. Borjak.

10. Kecskék.

11. Juhok (két utóbbit nem írták össze, pedig a szöveges forrásokból ismert, hogy mindkettőt tartották).

12. Sertések (csak a tenyésztésre megtartott anyakocák).

13. Irtásföldek (agri assignati extirpandum) némelyik már bevetve.

14. Házhely (telek) utáni bevetett szántók nagysága pozsonyi mérőben.

15. Szőlő darabszám (talán kapásban megadva).

16. A szőlőből szüretelt bor mennyisége urnában számolva.

17. Rét szintén darabban megadva, csak a rajta termett széna mennyiségét írtam szekérszámban.

18. Kenderföld vagy kert a megműveléshez szükséges munkanapokban megadva a nagysága.

19. A földesúrnak fizetendő cenzus.

20. Megjegyzés: földesúri ökröt vagy tehenet nevel árendában (darabszám feltüntetése nélkül).

 

Kamarai összeírás 1749-ből

 

No Név 2 4 5 6 7 8 9 12 13 14 15 16 17 18 19 20
1. Georg Fehlinger 1/2 - - - - 1 - - - - 1 4 1/2 1 3 -
2. Lorentz Schmidt 1/2 - - - 2 1 - - - 1/2 1 3 1 1 3 bobus ten.
3. Michael Farkas 1 - - 2 2 2 - - - 1/2 2 1/2 8 1 1 6 -
4. Andreas Schrody takács 1 - - - 4 2 1 - 2 1/2 2 1/2 20 1 2 6 -
5. Balthasar Schindler bognár 1 - - - 2 2 - - 1 1/2 2 1/2 1 1 2 6 bobus ten.
6. Maria Welvitzenn özvegy 1/2 - - - -   - - - 1/2 1 1/2 6 - 2 3 -
7. Cristian Heüfíle 1/2 - - - 2 1 - - - 1/2 1 2 - 1 - -
8. Johann Grinbarth ács
[később hajómalom tulajdonos]		 1/2 - - - - 2 - - 1 1/2 1/2 2 3 2 3 -
9. Mathias Scheile 1/4 - - - - 1 1 - 1 1/2 - - 1/2 - 3 -
10. Jacob Kun 1/2 - - - 2 1 1 - 1 1/2 1 8 1/2 2 1,50 -
11. Szemetka János kádár
[apja földesúri erdöőr volt]		 1/2 - - - 2 1 _ - 1 1/2 1 - 1/2 1 3 boves tenetur
12. Martin Traub özvegye 1/2 - - - - - 1 - 1 1/2 1 - - - 3 -
13. Ferenc Almassy kádár 1 - - - 4 2 1 - 2 bevetve - 1 1/2 20 2 2 3 -
14. Jákob Matzeck 1/2 - - - 2 1 1 - 1 bevetve 1/2 1 1/2 2 1/2 1 6 -
15. Betze András 1/2 - - - 4 1 1 - 1 1/2 1 1/2 2 - 1 3 -
16. Andreas Czikora szabó 1/2 - - - - - 1 1 - 1/2 1/2 - 1/2 2 3 boves tenetur
17. Petter Csombor 1 - - - 4 - - - 1 1/2 2 1/2 8 1 2 3 -
18. Lorentz Fehlner bognár [egyházfi] 1 - - - 4 1 - - 1 1/ 2 1/2 5 1 2 6 boves ten.
19. Joseph Turstner 1/2 - - - - 1 - - 2 1/2 3/4 15 1 1 6 -
20. Leopold Smchutz kádár 1/2 - - - - 1 - 1 1 1/2 1 1/2 4 - 1 3 boves ten. ad vineam
21. Tott János 1 - - - 2 1 1 - 1 1/2 2 1/2 5 2 2 6 -
22. Paul Gaal 1/2 - - - 4 2 - - 2 1/2 3/4 8 1 2 3 boves ten.
23. Michael Traxler 1/2 - - - 2 - - - 1 1/2 1 1/2 - 1 1 3 boves ten.
24. Hétvégi Joseph 1/2 - - 2 - 1 - - 1 1/2 1/2 6 1 2 3 -
25. Andreas Gerlitzer asztalos 1/2 - - - - - - 2 - 1/2 1/2 - - 1 3 -
26. Leopold Sebastian 1/2 - - - - 1 - - 1 - 1/2 - - 2 3 -
27. Joseph Gerstemauer 1/2 - - - - 1 - - - - 1/2 5 - 2 3 -
28. Tott Jutka özvegy 1 - - - - 1 1 - 1 - 2 1/2 4 1 2 6 -
29. Johann Weig inwohner
(más házában lakó zsellér)		 - - - - - 1 - - 1 - - - - - 1 -
30. Dorothea Weinberg özvegy
[ a községi pásztor özvegye ]		 - - - - - - - - - - - - - - 0,50 pastoris
31. Kátay János iíj. 1/2 - - - - - - - - - 1/2 - - 1 3 -
32. Johann Hoffmann 1/4 - - - - - -   1 - 1/2 - - 1 1,50 -
33. Heinrich Eimbter 1/4 - - - - - - - - - - 2 - - 1,50 -
34. Martin Feigl
inwohner (hazátlan zsellér)		 - - - - - - - - - - - 1 - - 1 -
35. Johann Homack inquilinus (zsellér) inq. - - - - 1 - - 1 - - 2 1/2 - - 1 -
36. Török József inwohner
(hazátlan zsellér)		 inw. - - - - 1 - - 1 - - - - - 1 -
37. Johann Frieling inwohner
(hazátlan zsellér)		 inw. - - - - 1 - - - - - 4 - 2 1 -
38 Sephanides Gyurka 1/2 — — 2 - 1 1 - 1 1/2 1 - - 1 3 -
39. Olay Augustin 1/2 - - - - 2 1 - 2 1/2 1 - - - 3 -
40. Uhlick Jankó inquilinus (zsellér) inq. - - - " - - - - - - - - - 1 -
41. Michel Grien 1/2 - - - - - - - - - - - - 2 3 -
42. Galambos János inquilinus (zsellér) inq. - - - - - - - 1 1/2 - 2 - - 1 -
43. Mathias... inquilinus (zsellér) inq. - - - _- - 1 - 1 - - - - - 1 -
44. Adam Wentzel inquilinus (zsellér) inq. - - - - - - - - - - - - - 1 -
45. Olay Jurko
inwohner (hazátlan zsellér)		 inw. - - - - - - - - - - 1/2 - - 1 -
46. Georg Lutzinger inwohner
(hazátlan zsellér)		 inw. - - - - - - - - - - - - - 1 -
47. Johann Gerstmayer inwohner
hazátlan zsellér)		 inw. - - - - - - - - - - 4 - - 1 -
48. Antalics András inquilinus (zsellér)
[teknővájó, faszerszám készítő ]		 inq. _ - - - - - - - -   - - - 1 —
49. Benedict Feig kovács 1/2 - - - 1 - - - 1 1/2 1 1/2 2 - 2 3 -
50. Vitkovics János 1 - - - - - - - - - 2 1/2 5 1 2 6 -
51. Anton Gerstmayer 1/2 - - 4 1 - 1 - 2 1/2 1 4 1/2 1 3 -
52. Molnár József 1 - - - 1 - 1 - - 1/2 2 1/2 6 1 2 6 -
53. Catharina Friesz özvegy 1 - - 2 - - - 3 1 1/2 2 1/2 4 1 2 3 -
54. Kárász János révész, vagy hajós 1/2 - - - - - - - - - 1/2 13 1 2 6 nauta dnalis
55. Nagy Márton [hajós] 1 - 2 2 1 - 2 - 2 bevetve 1/2 1 - 1/2 1 3 -
56. Nagy János 1/2 - - - 1 - - - - 1/2 1 1/2 1 1/2 1 1 3 -
57. Andreas Scheile 1/2 - - - 2 1 1 - - - - - - - - -
58. Mathias Wiedermann 1/2 - - - - 1 2 - - 1/2 1/2 1/2 1 1 3 -
59. Sebastian Schwarz kádár 1/2 - - - 2 1 - 1 1 1/2 1 8 - 1 3 bovesten.
60. Frantz Hüebler kádár 2/4 - - - 2 2 - - - 1/2 1 - 1 1 3 -
61. Mathias Schuchmacher/Schubauer? 3/4 - - - 2 1 - - - 1/2 1/2 2 1 2 4,50 vaccam im arendam
62. Wolfgang Schilk -   - - - - - - - - - - - - 1 -
 
Külön összeírva, ugyanúgy mint 1732-ben
63. Szenay / Szinay Márton inwohner
(hazátlan zsellér)		 1/2 inw.(?) - - - - 1 - - 1 - - 1/2 - - 1 vaccam in arendam
64. Andreas Straub 1/2 - - - - 1 - - 1 - 1/2 - - 1 3 -
65. Agidi Kirhaimer inwohner
(hazátlan zsellér)		 inw. - - - - - - - - - - - - - 1 -
66. Christian Schrodi/Schroder 1/2 - - - - 1 - - - - 1/2 - 1/2 2 3 -
67. Michael Sebastian inwohner
(hazátlan zsellér)		 inw. - - - - - - 2 - - - - - - 1 -
68. Szemetka Mátyás inwohner
(hazátlan zsellér)		 inw. - - - 2 1 - - - 1/2 - 4 - 1 1 -
69. Georg Geisinger inw. - - - - - - - - - - 5 - - 1 -
70. Joseph Eder inw. - - - - 1 - - - - - - - - 1 -
71. Thomas Walter inw. -             1 - - - - - 1 -
72. Johan Geiger 1/2 - - - - 1 - - - - 5/4 - 1/2 2 3 vaccam in arendam
73. Antonius Both 1/2 - - - 4 1 - - - 1/2 1 1/2 4 - 1 3 -
74. Francisca Schmied özvegy 1/2 - - - 2 1 1 - 1 1/2 1 1/2 3 1/2 - 1 1,50 vaccam in arendam
75. Georg Schmidt inwohner
(hazátlan zsellér)		 inw. - - - - - - - - - - 6 - - 1 -
76. Joseph Erhardt inw. - - - - - - 1 - - 1 1/2 - - - 1 -
77. Osvald Both 1/2 - - - - - - - - - - - - - - -
78. Nikolaus Maüer/Maier 1/2 - - - - 1 1 - 1 1/2 1/2 1 1 1 3 -
79. Petter Balmetzer/
Welmetzer inwohner
(hazátlan zsellér)		 inw. - - - - 1 - - 1 - - 1 1/2 - - 1 -
80. Kátay István 1/2 -           2 2 1/2 1 1/2 - 1 3 -
81. Johann Muckstadt 1/2 - - - 2 1 1 2 1 1/2 1 4 - 2 3 -

 

Az 1755. évi kamarai összeírás rovatai:33

0. Sorszám.

2. Teleknagyság.

3. Vallás (ennek a rovatnak Visegrádon nincs jelentősége az uradalom többi falvával ellentétben itt mindenki katolikus, éppen ezért a táblázatban nem szerepel), foglalkozás (ld. a név mellett).

4. Ökrök.

5. Borjak.

6. Fejős tehenek.

7. Ünő borjak.

8. Lovak.

9. Csikók.

10. Kecskék.

11. Sertések.

12. Méhkasok.

13. Földek irtás után pozsonyi mérőben.

14. Telki földek pozsonyi mérőben.

15. Szőlők nagysága kapásban és a termett bor urnában meg­adva.

16. Rétek szekér széna termésben.

17. Kertek munkanap nagyságban megadva (labor dies).

18. Földesúri census.

(A kertek a határban több darabban találhatók. Értettek rajta kenderföldet, veteményeskertet, Duna-parti gyümölcsöst a fák alatti kaszálóval vagy veteményekkel. Az egy telekhez tartozó ré­tek is a határban elszórva, több helyen fekszenek.)

 

Kamarai összeírás 1755-ből

 

N° Név 2 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18
1. Michael Farkas [esküdt] 1 2 1 3 1 2 - - 3 6 4 9 15 30 1 6 6
2. Andreas Schrodin
[takácsként érkezett, 1747-ben földesúri pincemester]		 1 4 2 2 - - - 1 1 6 2 8 12 25 1 1/2 10 6
3. Balthasar Schindler bognár 1 - - - 1 - - - - 3 - 5 7 12 2 2 6
4. Franciscus Almásy kádár 1 2 2 1 1 - - - - 5 16 4 1/2 12 50 5 6 6
5. Petrus Csompor 1 - 3 1 2 - - - 3 - 3 1/2 8 1/2 10 25 2 12 6
6. Laurentius Felner bognár 1 2 2 1 - - - 1 1 - - 11 8 20 2 6 6
7. Joannes Totth 1 2 - 1 1 - - - - - 10 8 8 15 4 3 6
8. Georgius Pintér kádár 1 - - - - - - - 3 - - 4 1/2 5 8 1 3 6
9. Georgisu Bikovics/Vitkovics 1 2 - - - - - - 2 - 4 6 6 18 4 2 6
10. Josephus Molnár 1 - - - - - - 3 - - 2 14 10 30 2 2 1/2 6
11. Martinus Nagy [korábban hajós] 1 - 1 1 - 2 - - - 5 8 6 15 32 2 3 6
12. Laurentius Schmidt (id.) 1 4 - 2 - - - - - 2 - 10 11 15 5 3 6
13. Georgius Feliinger 1/2 - - - 1 - - - 1 2 - 4 6 6 1 3 3
14. Laurentius Schmid (ifj.) 1/2 - - - - - - - 1 - - 4 7 10 1 6 3
15. Mathias Maurer kádár 1/2 - - 2 - - - - 1 - - 4 6 7 1 8 3
16. Joannes Apfel [korábban kádármester volt] 1/2 - - - - - - - - 5 - 4 - - 1 4 3
17. Christianus Heiffel 1/2 - 2 - - - - - - - - 6 1 - 1/2 3 3
18. Michael Schilk 1/2 2 - 1 - - - - - 5 - 3 2 - 1/2 2 3
19. Joannes Krenpart molnár 1/2   - - 1 - - - - - - 2 4 7 4 3 3
20. Jacobus Kuhn bíró 1/2 2 - 1 - - - - - - - 5 8 18 1 4 -
21. Carolus Stovoda kádár 1/2 - - - 1 - - - - - - 5 2 2 1/2 1 3
22. Josephus Koch 1/2 - - 2 - - - - - - - 5 4 6 1 4 3
23. Jacobus Maczek 1/2 4 1 - 1 - - - - - 10 4 3 2 2 3 3
24. Andreas Becsi 1/2 4 - 2 1 - - - - 4 6 6 3 8 3 2 3
25. Andreas Czikora szabó 1/2 - - 1 - - - - - - - 4 5 2 1/2 3 3
26. Leopoldus Schmucz kádár
[1750 óta földesúri kocsmáros, caupo]		 1/2 - - 2 - - - - - - - 4 6 12 1 6 3
27. Josephus Turstner 1/2 - - 1 - - - - - - - 4 12 30 1 2 3
28. Paulus Gál 1/2 4 - 3 3 - - - 2 - 8 3 6 9 4 2 3
29. Josephus Hetve [korábban bognár] 1/2 - - 1 1 3 - - - - 4 1 1/2 10 25 1 1/2 3 3
30. Michael Traxler 1/2 - 2 - - - - - - - - 5 2 8 1 2 3
31 Samuel Pacher sylvanus (erdőkerülő) 1/2 - - 2 - - - - - - - 2 4 1 2 2 -
32. Andreas Kissinger asztalos 1/2 - - - - _ - - - - - 1 1/2 - - 1/2 1/2 3
33. Leopoldus Sebastian 1/2 - _ 1 - - - - - - - 2 - - 1/2 3 3
34. Josephus Gerstmayer 1/2 - - 1 1 - - - - - 1 1/2 2 8 18 1/2 5 3
35. Michael Krün/Grün 1/2 - - - - - - - - - - 2 1 /2 1 1 3 3
36. Johannes Szekler 1/2 - - 1 - - - - - - - 3 12 20 1 4 3
37. Cilianus Miselstabier kádár 1/2 - - 2 1 - - - 1 - - 3 7 15 2 6 3
38. Josephus Kemény hajdo dominalis (földesúri hajdú) 1/2 - - 1 - 1 2 2 - - - 2 3 18 2 2 -
39. Johannes Katay 1/2 - - - - - - - - - 2 1 /2 2 10 - 1 3
40. Stephanus Jurka 1/2 - - - 1 3 - 5 - - - 4 1/2 5 12 1/2 2 3
41. rel. Anna Olay özvegy 1/2 - 1 1 1 - - - - - - 3 1 2 1/2 1/2 1,50
42. Benedictus Feigl kovács 1/2 - - 1 - - - - - 3 2 3 7 20 1 1 /2 3
43. Antonius Gerstmayer 1/2 - - 2 - - - - - - - 2 1/2 5 7 1 5 3
44. Simon Hanaczek 1/2 - 2 1 - - - 2 - - - 5 10 40 1 3 3
45. Johann Freisz 1/2 - - - 2 - - - - - 1 3 3 1 3 4 3
46. Leonardus Schedler sylvanus (erdőkerülő) 1/2 - - - - - - - - - - 2 1/2 1/2 1 1 3 -
47. Josephus Stavik 1/2 - - - - - - - - - - 1 /2 - - 1 2 3
48. Joannes Nagy 1/2 - - - 1 - - - - 1 2 3 4 3 1/2 3 3
49. Andreas Scheily 1/2 2 - 1 1 - - - - - - 3 6 12 1 2/2 3
50. Mathias Vidermann 1/2 - 2 - - - - - - - - 3 7 4 1 1 3
51. Franciscus Simet seborvos 1/2 2 - 1 - - - - - 3 - 5 10 12 4 2 3
52. Rel. Barbara Schwarcz özvegy,
fia földesúri kádár = pincemester		 1/2 - - 2 - - - - - - 1 3 8 20 2 4 -
53. Franciscus Hibler kádár 1/2 - - - 1 - - - - - - 1 1/2 2 5 2 6 3
54. Andreas Straub 1/2 - - - 1 - - 1 - - - 3 3 2 1 9 3
55. Christianus Schrodin [bognár] 1/2 - - 1 - - - 1 - - - 2 1/2 3 2 1/2 6 3
56. Johannes Geiger 1/2 - - 1 1 - - - - - - 3 1 - 1 3 3
57. Sebastian Lener 1/2 2 - 1 2 - - - 2 1 2 2 8 10 2 6 3
58. Johannes Viest 1/2 2 - - 1 - - - - - - 6 1 2 2 4 3
59. rel. Francisca Schmid özvegy 1/2 2 - - - - - - - - - 5 2 6 1 2 1,50
60. Osvaldus Both 1/2 - - 2 - - - - - - - 3 3 8 1 3 3
61. Nicolaus Mayer 1/2 - - 1 - - - - - - - 1 1/2 1 1/2 2 1 4 3
62. Michael Frölich kádár
[1750-ben pincemester, 1753-ban kulcsár, claviger]		 1/2 - - - 2 - - - - - - 4 3 16 1 4 3
63. Stephanus Katay 1/2 - - - - - - 3 1 - 1 1/2 3 3 4 - 4 3
64. Johannes Mokstatt [kádár] 1/2 4 - - - - - - - 4 5 6 6 15 1/2 5 3
65. Mathias Schubauer 1/2 4 - 1 - - - - - - - 6 1/2 4 13 1 1/2 6 4,50
66. Mathias Scheily 1/2 - - - - - - - - - - 2 1/2 4 10 1/2 1 1,50
67. Stephanus Kormos - - - - - - - - - - - - 4 2 1/4 - 1,50
68. Andreas Reizinger - - - - - - - - - - - - 1 1 - 1 1
69. Johan Hofmann subiudex (albíró, kisbíró) - - - - - - - - - - - 1 1/2 2 5 1 3 -
70. Martinus Szinay - - - - - - - - - - - 1 2 - 1 1 1
71. Joannes Macsák - -   - - - - - - - - - 2 2 - - 1
72. Paulus Lenhoky - - - - - - - - - - - - 1 - - - -
73. Adamus Venczel - - - - - - - - - - - - - - - 3 -
74. Martinus Feigl - - - - - - - 3 - - - - 3 6 1/2 2 -
75. Christianus Hercz - - 1 - - - - - - - - - 1 1/2 6 1/2 1 -
76. Josephus Török - - - - - - - - - - - - 5 20 1/2 5 -
77. Petrus Kléfisch - - 1 - - - - - - - - - 1 1/2 6 1/2 4 -
78. Johannes Frieling - - 1 2 - - - - - - - - - - 1 4 -
79. Johannes Galambos - - - - - - - - - - - - 4 4 1 4 -
80. Georgius Olay - - - - - - - - - - - - 4 6 1/2 1 -
81. Michael Kormos - - - - - - - - - - - - 5 6 - 4 -
82. Georgius Luczinger - - - - - - - - - - - - 1/2 - 1 3 -
83. Johannes Uhlik - - - - - - - - - - - - 1/2 - - - -
84. Martinus Sinor takács - - - - - - 1 - - 1 - - 1 - 1/2 1/2 -
85. Johannes Gerstmayer - - - - - - - - - - - - 4 10 1/2 4 -
86. Wolfgangus Schilch - - - - - - - - - - - - - - 1/2 4 -
87. Tomas Walder - - - - - - - - - - - - 1/2 - - 5 -
88. Josephus Perger - - - - - - - - - - - - - - - 2 -
89. Egidius Kircheimer - - - - - - - - - - - - 1 1/2 1 1/2 1/4 5 -
90. Georgius Hőr [takácsként érkezett] - - - - - - - - - - - - 2 2 - 3 -
91. Henricus Embter - - - 1 - - - - - - - - 5 10 1 5 1
92. rel. Helena Geising (özvegy) - - - - - - - - - - - - 3 8 1/2 1 0,50
93. Michael Sebastian subjudex (albíró, kisbíró) - - - - - - - 3 - - - - 1 1 - 5 -
94. Josephus Eder - - - - - - - - - - 1 - 3 4 1/2 3 -
95. Joannes Schiffer - - - - - - - 1 - - - - 1/2 - - 2 -
96. Gasparus Knoffel - - - - 1 - - 1 - - - - - - - 1/2 -
97. Josephus Mundi - - - - - - - 1 - - - - 2 2 1/4 3 -
98. Josephus Rothmund takács - - - - 1 - - - - - - - 2 - - 6 -
99. Georgius Schmid - - - - - - - - - - 1 - 5 17 1/2 3 -
100. Josephus Ehardt - - - 1 1 - - - - - - - 1 1 - 1 1/2 -
101. Petrus Balmetzer - - - 1 - - - 1 2 - - - 4 1 1/2 1/2 3 -
102. Antonius Kiss - - - - - - - 3 1 - - - 4 11 1 3 -
103. Gregorius János - - - 1 - - - - - - - - 1 - - 3 -
104. Jacobus Semetke - - - - - - - - - - 1 - 3 8 - 2 -
105. Johannes Katay - - - - - - - 1 1 - 1 - 1 - 1/2 - -
106. Andreas Mraz - - - - - - - 1 - - - - - - - - -
107. Adamus Miska - - - 1 - - - - - - - - 6 8 - 1 0,50
108. Franciscus Helm [érkezésekor kádár, 1750] - - - - - - - - - - - - 5 - 1 — 0,50
109. Johannes Molnár - - - - - - - - - - - - 1 - - 1/2 0,50
110. Balthasar Mathus - - - - - - - - - - - - - - - - 0,50
111. Martinus Markovics
[Pál nevű apja 1743-ig mészáros és kocsmáros volt]		 - - - - - - - - - - - - - - - 2 0,50
112. Michael Gross - - - - - - - - - - - - - - - 1/2 0,50
113. Martinus Korda - - - - - - - - - - - - - - - 2 0,50
114. Joannes Putalla - - - - - - - - - - 1 - - - - - 0,50
115. Andreas Schmid - - - - - - - - - - - - 1 1 1/2 - 2 0,50
116. Josephus Schenzl - - - - - - - 1 - - - - 1 - - 1 0,50
117. Nicodemus Vertiel [ görög kereskedő ] - - - - - - - - - - - - 1 - - 1 0,50
118. Jacobus Stiffelraiter halászbérlő - - - - - - - - - - - - - - - - -

 

A közölt és (kiegészített) névsorok alapján a lakosság lélekszáma Visegrádon a 18. század első felében a következőképpen alakult.

1712-ig, az egyházi anyakönyvezés megindulásáig lényegében be kell érni a hivatalos számadatokkal, a megyei összeírások névsoraival, amelyek közül az 1703-ban készültet közöltem.34 Eszerint 1703-ban 25 telkes jobbágy és 5 néven nem nevezett házas zsellér élt Visegrádon. Még ebben az időszakban is lehet más forrásokból kiegészítő neveket találni. Pl. 1755-ben a birtokoscserével járó határperek, határrevíziók idején a per tanúi közül többen vallották magukról azt, hogy 1700 és 1712 között Visegrádon éltek. Név szerint Tót György, Varga György (a későbbi hajós vállalkozó), Kemény József stb. gyermekkorukat itt töltötték. Róluk, illetve szüleikről azonban nem lehet tudni, hogy nem számították-e be őket a név nélkül említett 5 zsellérháztartás közé. A kérdéses időszakban Visegrádon élt Dubniczky István nemesember, aki az 1710-es években költözött Dunabogdányba — amikor Visegrád oppidum, mezőváros státusza a gyakorlatban kérdésessé vált—, és akit amúgy sem írtak össze az adózók között.35

A legkevésbé megbízható országos összeírás idején — 1715-ben — 27 adózó háztartásfőt írtak össze a településen, de ez a szám az anyakönyvi bejegyzések alapján legkevesebb 38 családfővel kiegészíthető.

Részben a pontosabb munka miatt a népesség rohamos növekedése regisztrálható az 1720. évi országos összeírás adataiból, ekkor 39 hivatalosan összeírt és 65 össze nem írt család élt a faluban. A növekedés valamennyi nemzetiség esetében megfigyelhető. Az össze nem írt személyek legtöbbje uradalmi alkalmazott vagy cseléd volt (Apfel, Vogl), esetleg a község által felfogadott pásztor (Feigl Sebestyén kondás) vagy a módosabb visegrádiak szolgája, bérese. Utóbbira lehet következtetni abból a tényből, hogy 1712, az anyakönyvvezetés kezdete óta találkozunk olyan nevekkel, amelyek az 1715. és 1720. évi összeírásból egyaránt hiányoznak.

A visgrádi lakosság gyarapodását több tényező kedvező  egybeesése is elősegítette. Egyrészt a szatmári béke utáni nyugalma­sabb évek beköszöntével, az 1710-es években vonult Tea, német bevándorlás első nagy hulláma. (Á folyamatról a későbbiekben még részletesen első szó lesz.)Másrészt megindult magában a Starhemberg uradalomban is a gazdálkodás fellendülése, ami a bir­tokigazgatás átalakulásával is járt. 1709-ben a budai kamarai adminisztráció megszűnése után került ide Pleyer tiszttartó, akinek a tevékenységéhez köthető az uradalmi gazdálkodás intenzívebb megindulása. A Starhemberg család 1719-ben a hatvani urada­lomhoz tartozó nagyoroszi birtoktestet is megszerezte, és ez a fejlemény a gazdasági kapcsolatok megélénkülésén kívül újabb betelepülést, elsősorban magyar népesség beköltözését eredményezte.36   

A békeidők helyreálltával a szórványbeköltözések száma is növekedett elsősorban Ausztriából, Cseh- és Morvaországból valamint a magyar Felvidékről.

A mindén megye számára 1728-ben országosan elrendelt összeírás alkalmával a vármegyei összeírók 40 adózó háztartást vettek számba Visegrádon, de az anyakönyvi adatokból még további 82 személy, vagy családfő nevét lehetett kigyűjteni. Előfordulnak köztük a korábbi évtizedekből ismert nevek viselői éppúgy, mint új jövevények. A fluktuáció és a kontinuitás problémája amúgy sem fogható meg mindig. Pl. az első betelepülők közé számító Kodrus András 1721-ben meghalt, özvegye saját nevén gazdálkodott az 1732-ben készült uradalmi összeírás szerint, majd másodszor férjhez ment, és a gazdaság már a második férj nevén szerepel a továbbiakban.

A források hiánya miatt a legkorábbinak tekinthető uradalmi összeírásban — amely 1732-ben készült — megfordul a szám­arány a hivatalosan összeírt és az össze nem írt, de állandóan Visegrádon lakó háztartások, illetve családok között. 1732-ben 80 telkes jobbágyot, házas és házatlan zsellért számolt össze a belső gazdasági használatra készített uradalmi összeírás és az összeírásból kimaradt személyek, nevek száma lecsökkent 20 körülire. Tehát ha csak az összeírások számadatait tekintjük, azt hihetnénk, hogy az adózó háztartásfők száma négy év alatt megkétszereződött, holott a visegrádi családok száma lényegében változatlan maradt, csak a forrástípus változott meg. A megközelítőleg azonos lakosságlétszám 1728-ban és 1732-ben az uradalmi összeírások nagyobb megbízhatóságát igazolja. Ha megnézzük az 1732. évi uradalmi összeírásból kimaradtak névsorát, közülük a legtöbben uradalmi alkalmazottak, cselédek (molnár) község által fizetett cseléd, pásztor, seborvos, tanító stb., csupa olyan személy, akiket a feudális szolgáltatásokat megcélzó összeírásokban sohasem találunk meg.37

A fent ismertetett időszakban előfordultak a község életében szomorú, a népességgyarapodással ellentétes hatású események is. 1717-ben egy közelebbről sajnos meg nem nevezett járvány söpört végig a falun, amelynek főleg az öt éven aluli gyermekek és a csecsemők estek áldozatául. Volt olyan család, pl. az összeírásokban nem szereplő Tót Mihályé, amely négy, Draxler Mihályé pedig három gyermeket temetett el rövid idő leforgása alatt 1717-ben.

Egész Magyarországon, így a visegrádi uradalom falavaiban is súlyosan éreztette hatását az 1738-39. évi pestisjárvány. A be­tegség pusztítása olyan gyors volt, hogy a pestisben elhaltakat külön nem is anyakönyvezték (Nagymaroson a járvány alatt egyáltalán nem vezettek anyakönyvet) és csak a baj elmúltával jegyezték fel, hogy Visegrádon az anyakönyvezetteken kívül 108, Nagymaroson összesen 270 ember halt meg a kórban.

A lakosság megfogyatkozása az uradalom vezetését arra ösztönözte, hogy új telepeseket  toborozzon a Német Birodalomból. Különösen sokan jöttek Nagymarosra, ahol az anyakönyvekben még az 1740-es évek végén is az új beköltözőket (novus svevus [új sváb]) megjegyzéssel különböztették meg az 1710-es években, az uradalom kiépítése idején betelepült régi németségtől, akkori köznyelven svábságtól.38

Az 1740-es évek újabb,bevándorlási hulláma eredményeként a népesség fokozatosan tovább nőtt Visegrádon is. Ez azonban nem azt jelenti, hogy nem volt fluktuáció, a betelepülők közül nagyon sokan nem találták meg számításukat és tovább költöztek a Duna-mentén Magyarország délebbi vidékei felé.39 Több 18. század eleji visegrádi család fiúágon kihalt, pl. a belga származású Lamour még 1747-ben, István halálával. Az anyakönyvből szerzünk tudomást arról, hogy Visegrád leggazdagabb adófizetője Lengyel Mátyás molnár gazdaságát és vagyonát mostohafia, Almásy Ferenc vitte tovább. Az egyes gazdaságok és iparos mű­helyek tulajdonosainak a változása az anyakönyvekből követhető. Az iparosok névcseréjét, idézte elő az a kényszer szülte helyzet, hogy a bevándorló iparosok legtöbbje csak úgy tudott a mezővárosban gyökeret verni, hogy iparos özvegyét vette el átvéve az ipart is, de saját gyermeke már nem született, így a neve nem maradt fenn. Megkezdődött a helyi családok vagyontalan tagjainak a kirajzása is a szomszédos, illetve környékbeli falvakba.

A fluktuációt, a nagyfokú csecsemőhaladóságot és az átlagos életkor rendkívül alacsony voltát is figyelembe véve a lakosság létszáma a Starhemberg uralom idején a lehetőségekhez képest szépen gyarapodott.

1749-ben, Starhemberg Gundaker, az árvák gyámjának halála után, amikor az energikus Grassalkovich Antal kamarai elnök jó­voltából már napirenden volt a visegrádi koronauradalom visszaváltása, egy viszonylag részletes összeírást készítettek az urada­lomról, benne a jobbágyságról is. Ekkor 81 telkes jobbágyot, házas és házatlan zsellért, valamint további 18 névtelen, de nem va­gyontalan személyt, valószínű egy fedél alatt élő testvért vettek számba Visegrádon. 1755-ben közvetlenül a javak visszavétele idején az összeírtak száma 118 volt. A kamarai összeírások hitelessége és pontossága megegyezik az uradalmi összeírásokéval, hiszen a várható kamarai jövedelmek mennyiségének nagy részét itt is a lakosság által fizetett és munkával teljesített feudális járadékok (robot) tették ki. Az összeírást helyismerettel rendelkező uradalmi alkalmazottak végezték.40

1749-ben és 1755-ben szintén meg lehetne toldani az önállóan adózó, összeírt családok számát 20—30 családdal, illetve háztar­tással az 1732-es összeírás ismertetésénél említett rétegek közül. A „felesleg" azonban mindkét esetben az összeírt lakosság számával arányos, állandónak tekinthető és a továbbiakban már nem találkozunk akkora hibaszázalékkal, mint a 18. század eleji hadiadó kivetése céljából készített összeírások esetén. A lakosságösszeírások módja is egységessé válik, tehát a lakosságnövekedés tendenciájának a vizsgálatánál az összeírásokból kihagyottak száma már elhanyagolható.

A Mária Terézia által kiadott Urbáriumban (1767) 126 töredéktelkes jobbágy és zsellér szerepel, az 1771-ben készített vár­ megyei összeírás pedig 125 önálló adózó háztartással számol. A népesség növekedési üteme, amely az 1740—1750-es években még erőteljes volt, lelassult a 18. század közepén. Az uradalom kamarai tulajdonba vétele nem járt jelentős betelepüléssel. A me­ zőváros lakossága az 1755-ös évekre elérte azt a számot, amelyet a szűk, mezőgazdasági művelésre alkalmatlan határ a 18. század közepén el tudott tartani. Újabb nagyarányú bevándorlási hullám csak az 1780-as, 1790-es években következett el, amikor a nagyobb mértékben beindult kőbányászat és a Lepence-patak völgyekben 1792.ben felfedezett timsóbánya a korábbinál több embert tudott kenyérhez juttatni.

 

Lábjegyzetek:

  1. Pest megye műemlékei. I—II. Szerk.: Dercsényi Dezső. Bp. 1958. II. 416. 1.; OLU et C F:81N:5
  2. L. Gál É: im. 67—68. 1.
  3. OL N 78. Archívum Regnicolare. Az 1715. évi országos összeírás. OL N 79. Az 1720. évi országos összeírás.
  4. Dávid Zoltán—Dányi Dezső: A történeti statisztika forrásai. Bp. 1957.
  5. PML IV. 23. CP. II. Conscriptiones Domesticae (A közterhekkel kapcsolatos összeírások.), uo. CP. I. Conscriptiones Regnicolares (Országos összeírások.), uo. IV. 74. Közgyűlési összeírások CC. I—VII., valamint a IV. 31-e. Processus terminati (Bevégzett polgári perek) tanúvallatási jegyzőkönyvei.
  6. Visegrád község római katolikus anyakönyvei. I. kötet 1712—1728., II. kötet: 1728—1765. A szűkhatárú hegyvidéken fekvő Visegrádon sem az új zsellértelkek kialakítása jellemzi a háztartásstruktúrák fejlődését, hanem az összetett családmodell elterjedése figyelhető meg. A rokonok egy háztartásban tömörülnek, a szülő együtt lakik házas gyermekeivel (általában két családos gyermekével), majd a szülők halála után a testvérek együtt maradnak, gyakran házas szolgáikkal alkotva a több elemből álló háztartást. Az ilyen háztartásmodellel foglalkozott többek között Faragó Tamás (Nagykovácsi feldolgozásával) a Háztartásszerkezet és agrártársadalom Magyarországon az iparosítás előtti korszakban c. munkájában. Bp. 1984.
  7. PML IV. 23-a. CP. II. 1703.
  8. OLN 78. Az 1715. évi országos összeírás.
  9. OL N 79. Az 1720. évi országos összeírás.
  10. PML CP. I. 4. Az 1728. évi megyei összeírás
  11. Oberösterreichisches Landesarchiv Linz. Familia Starhemberg Herrschaft Visegrád. 1732. g 10 d. Aktenbd. 26. (a továbbiakban: Linz 1732.)
  12. OLE 156. UetCF:74N:8. 1749.
  13. OL E 156. U et C F:81 N:5. 1755. 52
  14. PML CP. II. 31. 1701., CP. II. 39. 1703., CP. II. 45., CP. II. 165. 1736.
  15. PML IV. 31-e. Processus terminati F:45 N:18 1765., 1755.
  16. Linz:1732. A Nagymaroson égetett téglát Nagyorosziba viszik. Nagyoroszi lakosságnévsora 1732-ből, több azonos családnév található a két összeírásban.
  17. Linz: 1732.
  18. Visegrád nagyközség római katolikus anyakönyvei. Nagymaros nagyközség római katolikus anyakönyvei. (Utóbbi az OL Filmtárában A 408—410. do­boz.) A rosszul olvasható, elhalványult írású korai visegrádi anyakönyveket eredetiben tanulmányoztam, a lehetőségért Dr. Gyianits János néhai kanonok úrnak ezúton is köszönetet mondok.
  19. Taksony,Soroksár,--Dunaharaszti, Baja, Bátaszék.
  20. Grassalkovich Antal kamarai elnöknek az Óbuda környéki elidegenített koro­nabirtokok visszaszerzése érdekében kifejtett tevékenységét ismerteti L. Gál Éva a Zichyek birtokában lévő óbudai koronauradalom visszavételi pere kap­csán. L. Gál É: Óbuda. 56—59. irodalommal.

 

 

   
Előző fejezet Következő fejezet