|
|
|
1Az 1849.okt.9-i kormányrendelet kimondta, hogy a nevelés és oktatás fölött az állam gyakorolja a főfelügyeletet a gyermekeket vallásos szellemben nevelték. 1868-ig a népiskolák egyházi fenntartásúak voltak. Az iskola igazgatója a mindenkori plébános volt. A magyar népoktatás elmaradott volt, az állam kevés pénzt fordított a közoktatás támogatására, nálunk csak Spanyolország kapott kevesebbet Európában. Az országban öt-hatezer településen nem volt iskola és a tanköteleseknek 48%-a járt iskolába. Az osztrák kormány a német nyelv tanítását tette kötelezővé. Szigorúan ellenőrizték a hattól-tizenkét esztendős gyermekek tankötelezettségének teljesítését.
A gyerekeket csendőrök vitték iskolába és a szülőket pénzbüntetésre ítélték, ha a gyerek nem ment iskolába.
1850-es évek végére válságba jutott az osztrák abszolutizmus. Csökkent a németesítő törekvések intenzitása. A központi irányítás és ellenőrzés fellazult és ezért drámaian csökkent az iskolák látogatottsága.
2Az 1867-es kiegyezés után Eötvös József lett a Vallás és Közoktatásügyi Miniszter. Célja a magyar közoktatás gyökeres átformálása. Eötvös a községi iskolák létesítését csak ott rendelte el ahol nem működtek egyházi népiskolák. A felekezeti iskolák államosítását már csak azért sem szorgalmazta, mert a központi államhatalom túltengését kifejezetten károsnak tartotta. Felfogása szerint a„monopolizált állami közoktatás távol áll a szabadság eszméjétől”
Mind a községi népiskolákban mind a felekezeti iskolákban erősítette az állam ellenőrző szerepét. Állami tanítóképző intézeteket állított fel és szorgalmazta a népiskolai tankönyvek írását. 1868-ba megszületett Magyarország első népoktatási törvénye. Létrejött a hatosztályos elemi népiskola, elrendelték a tankötelezettséget. 6-12 éves korig népiskolába, 12-15 éves korig ismétlő elemi
népiskolába jártak a gyerekek. Itt nem folyt minden nap oktatás. A községi iskolák elsőfokú hatósága az iskolaszék volt, mely a tanító kinevezését, az iskola felügyeletét a tanító és a szülők közötti vitás kérdések rendezését is feladatul kapta.
A századforduló táján, 1896-ban 79% az iskolát látogató gyermekek száma, 1913-ban pedig már 93%. Eötvös minisztersége alatt mintegy kétszáz színvonalas népiskolai tankönyv jelent meg, nemzetiségi változatban is. A XIX. Század utolsó éveiben Wlassics Gyula minisztersége alatt ezer új állami népiskolát létesítettek. Az iskolák 67%-a osztatlan volt, egy tanítóra átlagosan 61 gyerek jutott. A szülők nem tudták teljesen nélkülözni a gyermekek munkaerejét ezért nem tudtak folyamatosan iskolába járatni őket. A törvényes előírás szerinti tíz hónapot csak az iskolák egyharmadában tanították végig.
3 Az I. Világháború után az Osztrák-Magyar Monarchia szétesett, majd társadalmi, politikai és gazdasági változások következtek be, polgári demokratikus forradalmak zajlottak le. A Károlyi- kormány kultuszminisztere Lovász Márton és Kunfi Zsigmond lett. 1918-ban közzétették a Közoktatás átalakításának programját. Tizennégy éves korra emelték az iskolakötelezettség felső határát, a rászoruló tanulókat szociális segélyben részesítették, emelték a pedagógusok fizetését, kiterjesztették a nők felsőfokú tanulmányait.
1919. március 21-én a hatalmat a kommunista párt vette kezébe és kikiáltotta a Tanácsköztársaságot. A cél a szocializmus megteremtése volt. Államosították az egyházi iskolákat, eltörölték a hitoktatást, mely több helyen ellenállást váltott ki. Művelődési osztályokat hoztak létre a tankerületi főigazgatóságok helyére, be akarták vezetni a 8 osztályos népiskolát. Idejük azonban nem volt, hogy ezt megvalósítsák.
4A Tanácsköztársaság bukása után a Trianoni békedekrétum következtében az elcsatolt területeken maradt a népiskolák kétharmada, a középiskolák több mint fele. Az internacionalizmussal szemben a keresztény nemzeti ideológia és az antiszemitizmus erősödése figyelhető meg.
A Bethlen-kormány kultuszminisztere Klebelsberg Kunó (1875-1932) lett.
Az ő nevéhez fűződik az 1926: VII. tc., ami azért volt jelentős a népoktatás szempontjából, mert az iskolaépítésre és a tanyai iskoláztatásra helyezte a hangsúlyt.
A törvény a mezőgazdasági népesség érdekeit szolgálta népiskolák építésével és fenntartásával. Az országot öt kilométer sugarú körökre osztották és kötelezték a földbirtokosokat, hogy népiskolát állítsanak. Az iskolák téglafalakkal, vörösfenyő padlóval, hatalmas ablakokkal, palatetővel és melléképülettel épültek. Részletes programot és pénzügyi tervet dolgoztak ki 5000 népiskolai objektum (min. 3500 tanterem, 1750 tanítói lakás) építésére 5 év alatt, 40 millió aranykorona értékben.
A pénzügyi fedezetet az Országos Népiskolai Építési Alap biztosította, így a programot sikerült is megvalósítani. Klebelsberg másik nagy terve a 8 osztályos népiskola bevezetése volt, de ebből az ő idején még nem született törvény. A gazdasági válság megakadályozta a tervek egy részének a megvalósulását. 1927-ben az ország hat éven felüli lakosságának 12 %-a analfabéta volt. Szegényparaszt és munkásszülők ezreit büntették meg amiért gyermekeik nem jártak iskolába. Ennek oka, hogy téli ruhájuk nem volt, nyáron meg szükség volt a munkájukra.
1921.ben törvény született az iskolai testnevelésről.
A gazdasági válság idején a Vallás és Közoktatási Minisztérium kénytelen volt leállítani az iskolaépítést, csökkenteni a tanítók fizetését és más megszorító intézkedéseket bevezetni. A Horthy-korszak második felében, Hóman Bálint minisztersége (1932-1942) idején már kevesebb iskola épült: Központi gondolata a „nemzeti egység, a nemzeti erők fokozása és koncentrációja” lett. A nemzetté nevelés vezérgondolata előnyt élvezett a valláserkölcsi neveléssel szemben. A nemzetnevelés elvének terjesztéséért sokat tett Teleki Pál kultuszminiszter (1938-1939) is. Az ország lakosságának öntudatos nemzetté nevelésének aktualitását adta a hitleri Németország és a sztálini Szovjetunió elnyeléssel fenyegető törekvése. Homan idején fogadták el a 8 osztályos népiskola bevezetéséről szóló törvényt. 1940. évi XX. Törvény mondta ki a nyolcosztályos népiskola bevezetését. A másik fontos törvénye az 1935:VI. tc., amely a tanügyi hatóságokat alakította át: nyolc tanfelügyelőségre osztotta az országot, és minden iskolát ezeknek rendelt alá.
1941 után a háborúba való belépéssel azonban újra megváltoztak az oktatás feltételei. Sok iskola, tanító nélkül maradt, mert a férfiakat behívták katonának. Így nőtt az 1 tanítóra jutó diákok és az osztatlan iskolák száma. Az iskolai tevékenység meggyengült, több iskolát bezártak, az épületeket katonai csapatok foglalták el. 1944-re több helyen megszűnt az iskoláztatás.
5A II. világháború 1945 tavaszán ért véget. A korábbi fenntartók vezették ezután is az iskolájukat, a pedagógusok tovább tanítottak a korábbi törvények és tantervek szerint. Folytatódott az a törekvés, hogy minél több gyermek és fiatal számára tegyék lehetővé az iskolába való eljutást. Minél többen kerüljenek a közép- és felsőoktatási intézményekbe, a paraszti és városi plebejus rétegekből. A Vallás és Közoktatásügyi Minisztérium kidolgozta a 8 osztályos általános iskola és a 4 osztályos gimnázium új rendszerét. 1-4 osztályban osztálytanítós rendszerben, az 5-8 osztályban szakrendszerű oktatás folyt. A tankötelezettség 14. életévig tartott.
Az általános iskola teljes tanterve 1946. júliusában jelent meg. E szerint: „Az általános iskola feladata, hogy a tanulót egységes, alapvető nemzeti műveltséghez juttassa, minden irányú továbbnevelésre és önnevelésre képessé tegye és közösségi életünk tudatos és erkölcsös tagjává nevelje”.
A nagyobb településeken kiépültek az általános iskolák, a kisebb települések iskolái körzeti iskolákká alakultak. Problémát jelentett a felső tagozat szaktanárokkal való ellátása ezért új pedagógusképző intézményeket hoztak létre.
A népiskolák jelentős része egyházi fenntartású volt, zömmel osztatlan, vagyis egy- vagy két tanító tanította a 8 osztály összes tanulóját. Ezek a népiskolák már korszerűtlennek bizonyultak.
1945-től a baloldali politikai erők a hatalom megragadására törekedtek. Céljuk a proletár diktatúra megteremtése volt. Sok régi polgári beállítottságú tanítót, tanárt internáltak. Megindult a támadás az egyházi iskolák ellen. 1947-ben Ortutay Gyula felvetette a fakultatív hitoktatás tervét. Ezt országos tiltakozás kísérte, ezért visszavonták.
61948. évi 33. trv. Kimondta a nem állami iskolák államosítását. Ezzel az iskola fenntartója kizárólag az állam lett. Az ország közoktatás-politikáját a párt központjának e célból szervezett osztálya irányította. A politikai célok határozták meg az oktatás, nevelés ügyét. 1950-ben új tantervek léptek életbe, melyek a marxizmus-leninizmus ideológiáját sugározták. Az iskolákba csak az állami kiadású tankönyvből lehetett tanítani.
1946-tól kötelezővé vált az orosz nyelv oktatása. A pedagógusoknak különféle tanfolyamokon kellett részt venni, melyek a tudati átformálást, átnevelést célozták. El kellett sajátítaniuk a marxi-lenini-sztálini elmélet alapjait, mely az 1980 évek végéig fenn állt. Sok európai hírű, neves professzort bocsátottak el ebben az időszakban.
1950-ben az országot 19 megyére osztották, megszűntek a tankerületek és helyükbe megyei, járási, városi, községi tanácsok oktatási osztályai kerültek. Az Oktatási, Művelődési Osztályok munkáját a párt helyi szervei ellenőrizték. Az általános tanulmányi felügyelők iskola felügyelők voltak, akik mellett szakfelügyelők működtek.
1954-ben folyó kultúrforradalom lényege 7 „ A kulturális forradalmat a marxizmus-leninizmus a szocialista forradalom részének tekinti, mely egész korszakot alkot. A kultúrforradalom folyamán kell megvalósítani a társadalom tagjainak a szocializmus szellemébe való átnevelését és az egész nép kulturális színvonalának gyökeres emelését”.
1956. október 23-án kirobbant a magyar forradalom és szabadságharc.
Magyarország lakosságának a többsége nem akarta a szocializmust sem a kommunizmust, követelte, hogy legyen vége a szovjet megszállásnak mert egy független demokratikus jogállamban akart élni.
1956-57-ben újjászerveződött a Magyar Szocialista Munkáspárt, mely az 1956. előtt közoktatás-politikát folytatta. 1957-ben újjászervezték a Magyar Úttörők Szövetségét és a kisdobos szervezetet. 1957. március 21-én létrejött a Kommunista Ifjúsági Szövetség. Célja a fiatalság kommunista nevelése, a szabadidő és a szórakozás megszervezésén keresztül.
Az 1961.évi 3. törvény alapján az oktatás és nevelés célja: az általános és szakmai ismeretek elsajátítása, a műveltség színvonalának emelése, a marxista-leninista világnézet és a szocialista erkölcsi felfogás megszilárdítása, törvénytisztelő állampolgárok nevelése akik építik és védik a szocialista hazát.
A tankötelezettséget 16 évben határozta meg.A nyolcosztályos általános iskolára épült a középiskola / gimnázium, szakközépiskola, technikum/
1963. szeptemberében lépett életbe az új általános iskolai tanterv. Az új tanterv alapján szükségessé vált az általános iskolai könyvek teljes cseréje, melyek az 1980-es évekig voltak forgalomba. E tankönyvek már szemléletesebbek, esztétikusabbak lettek munkafüzettel, feladatlappal egészültek ki.
1960-as évek második felében mozgalom indult a kistelepülések iskoláinak megszüntetésére, tanulóinak a körzeti iskolába való taníttatására. Megindult a tanyai kollégiumok szervezése, melyekben a távoli helyeken élő általános iskolás tanulók kaptak helyet. Számos új téma foglalkoztatta a pedagógus közvéleményt: mint az iskolarádió és televízió az oktatásban, a szaktantermi rendszer, a számítógépek az oktatás szolgálatában, a nyelvi laboratóriumok, az egész napos iskola vagy az ifjúsági parlamentek.
1972-ben a párt vezetősége határozatot bocsátott közre „Az állami oktatás helyzete és feladatai” címmel. Néhány kritikai megállapítást tett közzé: a tanulók túlterhelése, az iskolák túlszabályozása, a közösségi nevelés nehézkes fejlődésére vonatkozóan. Legfőbb teendő a szocializmus magasabb szinten történő építése, a tudományos – technikai forradalom hazai kibontakoztatásához, műveltebb, marxista világnézetű, szocialista erkölcsű szakemberek sokoldalú, közösségi személyiségek képzése. Kádár János megállapította, hogy a nevelés a leggyengébb pontunk. 1973. szeptember 1-ig tananyag csökkentő tervet kellett kidolgozni. 1975. július 29-től augusztus 2-ig tartották Helsinkiben az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezletet, melyet Lázár György magyar miniszter elnök is aláírt. Az úgynevezett Helsinki Alapokmány szerint a résztvevő országok megvalósítják az alapvető szabadság jogot, köztük a lelkiismereti szabadságot. A párt vezetősége lehetőséget adott arra, hogy bizonyos nyugati, polgári pedagógiai vívmányokat is beillesszenek a szocialista, kommunista nevelés eszközrendszerébe.
1978. szeptemberében lépett életbe „A nevelés és oktatás terve az általános iskola számára”. E szerint az általános iskola célja, hogy megalapozza a szocialista ember személyiségének az ismeret-világnézet-magatartás egységében történő kialakítását, a társadalmi műveltség alapvető javainak az életkor lehetőségeit figyelembe vevő feldolgozása útján, építve a fiatalok munkájára, közösségi tevékenységére, tapasztalataira. Az iskola feladata „Nyújtson minden tanulónak egységes, korszerű, tovább építhető alapműveltséget, céltudatosan alakítsa ki a tanulókban a dialektikus és történelmi materialista világnézet alapjait, fejlessze a szocialista emberre jellemző erkölcsi tulajdonságokat, a szocialista hazafiságot és internacionalizmust, a munka és a dolgozó ember megbecsülését, a közösségi magatartást, alapozza meg a tanulók politechnikai műveltségét, tegye képessé őket a szép befogadására, megóvására és megteremtésére, testileg, szellemileg egészséges edzett nemzedéket neveljen”.
Új kezdeményezés volt, hogy elkülönítették egyes tankönyvekben a törzs anyagot és a kiegészítő tananyagot. Megjelentek a tankönyv családok. 1984-85-ös tanévtől az új tantervek és új tankönyvek alapján folyt az oktatás. Megvizsgálták az iskola körzetesítés hatásait, melynek következtében sok helyen megindult a visszakörzetesítés, elsősorban az alsó tagozat visszaállítása. Ekkor indult meg az iskoláknak számítógéppel való ellátása.
1982. szeptemberétől bevezették az 5 napos munkahetet.
1985. évi 1. trv. az oktatásról összefoglalta a tanulók, pedagógusok, szülők jogait és kötelességeit, majd sorra vette az óvoda, az alapfokú, középfokú, felsőfokú nevelés-oktatás intézményeit, szólt a felnőttek iskolai oktatásáról, az alapfokú művészet oktatásról, a diákotthonokról, és a kollégiumokról. Tulajdonképpen ugyanazt rögzítette, mint az 1950. utáni hazai iskola reform. A szocialista nevelés változatlan, alapvető cél. E törvény egyik pozitívuma az egyes iskolák valamiféle autonómiájának deklarálása. A másik pozitívuma, hogy lehetővé tette alternatív tantervek és tankönyvek használatát, a pedagógiai kísérletek elindulását. 1988-tól bevezetésre kerül a Zsolnay-féle „értékközvetítő és képességfejlesztő program Köpeczi miniszter szerint a nevelés oktatás nem elég hatékony, a fiatalok jelentős rétege nem rendelkezik megfelelő alapismerettel, a szakoktatás nem felel meg a gyakorlat igényeinek és gond van a világnézeti tudatossággal is.
Az 1989-es Pest megyei olvasástudási felmérés szerint, a tanulók alapkészsége nem érte el a kívánt szintet. A lényeg kiemelés, a logikai jellegű feladatok átlaga az 50 %-ot sem éri el évfolyamonként.
1984-től a számítógépek elterjedtek az iskolákban, ezért meg kellett szervezni a számítástechnikai ismeretek oktatását.
Növekedett a fiatalok aránya a bűnözésben. Egyre gyakrabban előkerülő téma a szexuális nevelés problémája és a kábítószer veszélye.
1980-as évek végére a hatalom hazai képviselői előtt világossá vált, hogy a szocializmus gazdasági-társadalmi-politikai rendszere csődbe jutott, összeomlása rövidesen bekövetkezik.
A közoktatás költségvetési támogatása fokozatosan csökkent. 1989. május 5-én a minisztérium kidolgozta „A közoktatás helyzete és fejlesztésének programja” című dokumentumot. Kimutatható a humán tantárgyakban gyakran valótlanságokat tanítottak meg a gyerekeknek és életkoruknak nem megfelelő tudományos ismereteket nyújtottak. Az ideológiai korlátok közé szorított szocializmuskép pedagógiája pedig nem állampolgárrá, hanem kijelölt feladatokat jól végrehajtó, alattvalóvá kívánta nevelni a fiatalokat.
1989. június 16-én Glatz Ferenc miniszter bejelentette, hogy szabadon választható a kötelező idegen nyelv. 1989. októberében tartotta a Magyar Szocialista Munkáspárt utolsó kongresszusát. Ezen jogutód nélkül feloszlottnak nyilvánította önmagát. Ezzel megszünt a hazai közoktatás-politika, oktatás és nevelésügy legfőbb irányító hatalmi szerve mely1948-tól működött.
1989. okt. 23-tól Magyarország államformája köztársaság.
Az oktatás feladata az ifjúság általános műveltségének, szakmai ismeretének, demokratikus, humanista szellemű nevelésének biztosítása. 1989 novemberétől bárki adhatott ki tankönyvet a minisztérium jóváhagyásával.
Megkezdődött a Nemzeti Alaptanterv (NAT) előkészítésének munkálata.
Az országgyűlés 1990. január 24-én fogadta el a 4. trv.-t a lelkiismereti szabadságról és a vallásszabadságról. Ez lehetővé tette, hogy egyházak és más jogi személyek iskolákat alapítsanak és tartsanak fenn. Ezzel megszűnt az állam – 1948. óta érvényesített – iskola monopóliuma.
A négy évtized figyelemre méltó pozitívumai: jelentősen emelkedett a különféle iskolákba járó tanulók létszáma, a középszintű és felsőfokú intézményekbe nagy számba toborzott tanulókat az alsóbb társadalmi rétegekből, melynek a célja a pártnak elkötelezett, hűséges értelmiségi réteg képzése. Jelentősen megnövekedett a pedagógusok száma, mely lehetővé tette a felső tagozatban a szakos ellátás biztosítását. Nagy arányú iskola, óvoda, kollégium építés folyt ebben az időszakban, mely ugyanakkor a mindenkori állam alapvető kötelessége.
Az 1970-80-as években az új iskola épületekben tanuló diákok, a gyönyörű tankönyveket használó tanulók nem tudták, hogy az erre fordított összeget nem a hazai szocialista ipar és mezőgazdaság termelésének hozamából származnak, hanem kapitalista országok bankjaiból felvett kölcsönből, amelyeket kamatostól törleszteni kell.
Működött ez alatt számos kiemelkedő iskola, tevékenykedett sok jeles átlagon felüli pedagógus egyéniség, aki az erős ideológiai-politikai nyomás ellenére nem a kommunista ember, hanem az ember nevelését tartotta hívatásának. Ők az egyetemes emberi értékre nevelték növendékeiket.
81990 tavaszán Nyugat–Európához igazodó átalakulás indult meg hazánkban a piacgazdaság, a parlamentáris polgári demokrácia és a jogállamiság irányába. A minisztérium tanévkezdési tájékoztatójában rögzítette, hogy az iskola nem lehet politikai harcok színtere. Az iskolák saját pedagógiai programjuk alapján kezdték meg munkájukat Az iskolák fenntartása nagyrészt az állami normatívából, a települési önkormányzatok, alapítványok támogatásából valósult meg. A Magyar Úttörők Szövetsége mellett a cserkészcsapatok működése is megkezdődött.
Az országgyűlés 1991. július 10-i 32. törvénye rendelkezett „a volt egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről”. A törvény kimondja a az állami és önkormányzati iskolák világnézeti semlegességét.
1993.július 12-én az országgyűlés elfogadta a 79. törvényt a közoktatásról, mely biztosította a művelődéshez való jogot esélyegyenlőség alapján, a vallásszabadságot, a nemzeti, etnikai kisebbség anyanyelvi oktatáshoz való jogát, meghatározta a szülők, tanulók, a közoktatásban foglalkoztatottak jogait és kötelességeit. Rendelkezett az öt éves kortól kötelező iskolai előkészítőről, a kerettantervekről a helyi tantervekről, a 16 éves korig tartó tankötelezettségről, az iskola alapítás feltételeiről.
1995-ben a minisztertanács elfogadta a NAT-ot, mely az egyes műveltségi területekre vonatkozó követelményeket tartalmazza. Az iskolai oktatást elemi fokra (1-6 évfolyam 6-12 év), alsó középfokra (7-10 évfolyam 12-16 év), és felső középfokra (10-12 évfolyam, 16-18 év) tagolta. Kezdeményezték a magyar iskolarendszer radikális átalakítását. Az intézmények átvilágítása során kiderült, hogy sok intézmény gazdaságtalanul működik. Az állam támogatja az intézménytársulások létrehozását.
1999. évi törvény a közoktatási törvény módosításáról kimondja, hogy meg kell erősíteni a nyolc osztályos általános iskolát, hogy meg kell teremteni a közoktatás értékelési és ellenőrzési rendszerét, a minőségbiztosítást. A Nemzeti Alaptanterv (NAT) meghatározza a tantervi követelményeket. A kerettantervek részletezik a
nevelés és oktatás célját, a tantárgyi követelményeket, a szükséges óraszámokat. E szerint készítik el az iskolák a Pedagógiai programjukat és a helyi tantervüket.
92010. évi törvény
Az alapfokú nevelés-oktatás szakasza négy részre tagolódik, 1-2 évfolyamon bevezető, 3-4. évf. kezdő, 5-6. évf. az alapozó és a 7-8. évf. fejlesztő szakasz
Az első évfolyamon félévkor és év végén, a második évfolyamon félévkor szöveges minősítéssel kell kifejezni, hogy a tanuló kiválóan, jól vagy megfelelően teljesített, illetve felzárkóztatásra szorul. A második évfolyam végén és a magasabb évfolyamokon félévkor és év végén a tanuló értékelésére az iskola pedagógiai programja szerinti értékelést kell alkalmazni.
Közoktatási intézményt az állam, a települési önkormányzat, egyházak, alapítvány és egyesület, valamint más jogi személy, egyéni vállalkozó alapíthat és tarthat fenn.
2011.december 20.
10A törvény kiemelt célja a nevelés-oktatás eszközeivel a társadalmi leszakadás megakadályozása, a tehetséggondozás, valamint a magyar társadalom hosszú távú fejlődéséhez szükséges feltételek biztosítása.
Az Országgyűlés 2011. december 20-án éjjel elfogadta az új köznevelési törvényt, amelynek értelmében minden iskola állami fenntartású lesz, az önkormányzatok működtetésre szerződhetnek vissza. A jogszabály hároméves kortól teszi kötelezővé az óvodába járást, a tankötelezettség korhatárát ugyanakkor 18 évről 16-ra csökkenti.
A valódi esélyegyenlőséget szolgálja a Nemzeti alaptanterv, amely meghatározza azt a korszerű tudás-, nemzeti és egyetemes műveltségi minimumot, amely minden magyar gyermek számára alanyi jogon jár. A megújuló NAT alapján készülnek a kötelezően választható kerettantervek, amelyek szerint készítik el az iskolák a helyi tantervüket. A kerettantervek lehetőséget adnak az egyéni arculat kialakítására, a tananyag 10 százalékáról pedig teljesen szabadon rendelkezhet az iskola. Lehetőség lesz egyéni, alternatív kerettantervek használatára is.
2013-tól felmenő rendszerben a kötelező tanórai foglalkozások része lesz az állami általános iskolában az erkölcstan vagy az e helyett választható hit- és erkölcstan óra.
Az általános iskolában 16 óráig tart a nevelés-oktatás, igény esetén az iskolának 17 óráig gondoskodnia kell a tanulók felügyeletéről.
A Nemzeti köznevelési törvényben a pedagógus életpályamodell a jelenleginél nagyságrendekkel magasabb béreket irányoz elő, s rögzíti az előmeneteli rendszert.
A pedagógus-munkakörökben dolgozó pedagógus heti teljes munkaidejének nyolcvan százaléka (32 óra) a „kötött munkaidő”, amelyet a pedagógus az intézményvezető által meghatározott feladatok ellátásával köteles tölteni.
Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés ötévente ismétlődő, értékeléssel záruló vizsgálat. Célja a pedagógusok munkájának külső, egységes kritériumok szerinti ellenőrzése és értékelése a minőség javítása érdekében. Az ellenőrzés kiterjed fenntartótól függetlenül minden köznevelési intézményre.
Az intézmény ellenőrzését legalább három köznevelési szakértőből álló csoport végzi.
Jegyzetek:
|
|
|