Előző fejezet Következő fejezet

Függelék

 

TERVEZŐK, KIVITELEZŐK

 

Megjegyzés:

A hídterveken  több  esetbennem szerepel a tervező neve, az államépítészeti hivatalok a kiviteli munkák pályáztatásához általában általános tervetkészítettek, a kiviteli terveket pedig avállalkozó készítette. Az acélszerkezetimunkák részletterveit 1950-ig általában akivitelező, zömében a MÁVAG készítette. A terveket a nagyobb hidak esetében általában nem egy személy készíti, ebben a példatárban a vezetőtervezőt tüntettükfel.

A hídtervezés 1945 előtt általában magánmérnöki irodákban folyt.  1948-ban Állami Mélyépítéstudományi és TervezőIntézet (ÁMTI) alakult, 1950-ben háromvállalatra bontották: Mélyépítési Tervező Vállalat (Mélyépterv), Út- VasúttervezőVállalat (Uvaterv) és Közlekedésüzemi és Épülettervező Vállalat. 1989 után többtervező iroda alakult (Pont-TERV, MSc stb.).

Kivitelezők

   
Kováts István  
  Horgosra vezető úton 10 boltozat 1855.
E. Gouin  
  Szeged, vasúti Tisza-híd 1858.
Gregersen Guilbrand  
  Algyő, vasúti Tisza-híd alapozása 1870.
  Algyő, vasúti Tisza-híd alapozás 1902.
Körösi I (Grác)  
  Algyő, vasúti Tisza-híd felszerkezete 1870.
Birnbaum Adalbert és társa  
  Makó, Maros-híd 1878.
Gustav Eiffel  
  Szeged, közúti Tisza-híd 1883.
Zielinski Szilárd  
  Magyarcsanád, közúti Maros-hídalépítménye 1895.
Nicholson W. Fülöp  
  Magyarcsanád, közúti Maros-híd felszerkezete 1895.
Zsigmondy Béla  
  Csongrád-szentesi Tisza-híd alépítmény 1903.
Schlick-féle Vasöntöde és Gépgyár, Danubius
Egyesült Hajó és Gépgyár, Budapesti Szivattyú és Gépgyár
  Csongrád-szentesi Tisza-híd felszerkezete 1903.
MÁVAG  
  Algyő, vasúti Tisza-híd felszerkezete 1902.
Massányi Károly  
  Makó, vasúti Maros-híd felszerkezete 1925.
  Makó, közúti Maros-híd felszerkezete 1926.
  Algyő, Tisza-híd újjáépítése 1946.
  Csongrád-szentesi Tisza-híd újjáépítése 1946.
Bors Ernő  
  Szeged, közúti Tisza-híd gyártás, szerelés 1948.
  Algyő, medernyílás cseréje 1960.
Fábián Lajos  
  Makó, közúti Maros-híd alépítménye 1925.
Zsigmondy Béla, Erdélyi és Vajda, Somogyi
és György, Nagypál - Török  
  Szeged, közúti Tisza-híd alépítménye 1948.
Győri Waggon és Gépgyár  
  Szeged, közúti Tisza-híd felszerkezet gyártása     1948.
Olasz és Széchy építővállalatok  
  Algyő, Tisza-híd újjáépítése            1946.
  Csongrád-Szentes, Tisza-híd újjáépítése 1946.
Közgép  
  Makó, közúti Maros-híd                  1974.
Hídépítő Vállalat  
  Algyő, Tisza-híd medernyílás cseréje 1960.
Apáthy Endre, Sághy Károly  
  Algyő, közúti Tisza-híd alépítménye        1974.
  Szeged, Izabella felüljáró                 1976.
Boros Ervin  
  Szeged, északi közúti Tisza-híd      1979.
Németh Kálmán  
  Csongrád-szentesi közúti Tisza-híd   1981.
Ganz MAVAG  
Gáli Endre, Bazsó Gyula  
  Algyő, közúti Tisza-híd felszerkezete 1974.
  Algyő, vasúti Tisza-híd felszerkezete 1976.
  Szeged, északi közúti Tisza-híd felszerkezete  1979.
  Csongrád-szentesi vasúti Tisza-híd   1986.
A megye (megyék) hidügyeinek intézésében résztvett:
  Schéner György, Vertics József és Vertics Ferenc, Giba Antal.  
Szeged város főmérnökei voltak:  
  VedresIstván, Buday Mihály, Halácsy Miklós, Bainville József, Nováky György, Tóth Mihály, Berzenczey Domokos, Buócz Károly.  
1960-tól  hídügyi  előadók:   Gardi József,  
  Veles András, Ditróy Bálint, Jójárt János.  
     
 

A könyvben szereplő néhány személy

 életrajzi adatai

 
   
Bainville József (1806-1896)  
  1851-84. között Szeged mérnöke, 22 évig főmérnöke.  
Beké János (1867-1940)  
  egyetemi tanársegéd, majd a Duna-híd építési osztály neves tervező szakembere.  
Bertalan Lajos (1838-1901)  
  Temes megye főmérnöke, vízépítő, a vízügyi szolgálat neves szakembere.  
Bodoki Henter Károly (1814-1868)
  1838-tól Békés hites mérnöke, 1860-tól főmérnöke.
Bors Ernő (1915-2003)
  a MAVAG mérnöke, főépítésvezetője, majd az Uvaterv tervezője.
Darvas Endre dr. (1925-2003)
  1948-tól hídtervező, 1952-től az Uvaterv tervezője, főtechnológusa, egyetemi előadó.
Feketeházy János (1842-1923)
  a MÁV kivételes képességű mérnöke számos vasúti és közúti hidat, Duna- és Tisza-hidakat tervezett.
Fest Vilmos (1815-1899)
  kamarai mérnök, a budapesti Lánchíd építésének résztvevője, akadémikus.
Folly Róbert (1889-1963)
  egyetemi adjunktus.
Gustav Eiffel (1832-1923)
  világhírű francia vasszerkezet tervező, kivitelező mérnök.
Giba Antal (1797-1846)
  1925-től Csanád megye földmérője, precíz kimutatások tervek, térképek készítője.
Gottlieb Ferenc (1859-1919)
  a MAVAG neves hídmérnöke, hídosztályvezető, igazgatóhelyettes.
Gouin, Ernest (1815-1885)
  francia hídtervező.
Gregersen, Guilbrand (1824-1910)
  Norvégiából Magyarországra telepedett neves vállalkozó, nagy hidak kivitelezője, Szeged újjáépítésének résztvevője.
Halácsy Miklós (1799-1869)
  Szeged város mérnöke, jeles térképkészítő.
Harkányi János (1891-1965)
  egyetemi tanársegéd, majd a minisztérium hídosztályán tevékenykedett 41 éven át.
Haviár Győző dr. (1895-1970)
  1930-57 között a Kereskedelmi/Közlekedési Minisztérium neves szakembere, egyetemi tanár, Csongrád megye területi felügyelője.
Kossalka János dr. (1872-1944)
  MÁV  mérnök,  majd  minisztériumban
  szolgált neves hídtervező, 1916-42 között a hídépítés egyetemi tanára.
Kováts István (1822-1902)
  a műszaki fejlesztést támogató neves építési vállalkozó.
Lád Károly (1882-1963)
  egyetemi tanársegéd, 1906-22 között Erdélyben működött, 1922-től visszatelepült, magántervező, a minisztérium híd- osztályának tagja, törzskönyvek gondos krónikása.
Lechner Lajos (1833-1897)
  1879 után Szeged újjáépítője.
Massányi Károly (1901-1982)
  a Ganz neves hidásza, főmérnöke, több Csongrád megyei hídépítés vezetője, egyetemi docens.
Mihailich Győző (1877-1966)
  kiemelkedő hídtervező, 42 évig egyetemi tanár, akadémikus.
Sabathiel Richárd dr. (1875-1942)
  vízépítési műtárgyak, vasbeton hidak tervezője, egyetemi tanár.
Schickedanz Albert (1846-1915)
  neves építész és festő, Feketeházy munkatársa a szegedi Tisza-híd tervezésében.
Szikszay Gerő (1876-1954)
  egyetemi tanársegéd, MÁV mérnök, minisztériumi szakember, majd vezető, Duna-, Maros-hidak tervezője.
Vedres István (1765-1830)
  1786-tól Szeged földmérője, rendkívül sokoldalú mérnök, „Szeged Széchenyije", munkásságát nemesi címmel ismerték el.
Vertics József (1745-1828)
  Csongrád, Csanád, Békés megye mérnöke, jeles térképkészítő, munkájáért nemesi címet kapott.
Zielinski Szilárd dr. (1860-1924)
  egyetemi tanár, a vasbeton hídépítés hazai megalapozója.
Zsigmondy Béla (1848-1916)
  a Zsigmondy cég neves mélyépítő mérnöke, majd vezetője, Szeged újjáépítésének is részese.

 

A MEGYE HÍDTÖRTÉNETÉNEK FŐ ESEMÉNYEI

 

Kr. e . 3000 körül hídszerű műtárgy készült Szeged határában.
1075. I. Géza oklevelében a bődi rév és a Kurca vámjáról intézkedett.
1222. Szeged sóközpont.
1241 után Ópusztaszer templomába hídon lehetett bemenni.
1242. Szeged Csanád megye székhelye.
1331. Batida helységnév az ott lévő hídról nyerte nevét.
1360. Makó    rév-    és    vámjövedelméről okleveles említés szól.
1439. A mártélyi rév említése.
1520 körül Óföldeák temploma árokkal is védve volt, ezen hídnak kellett lenni.
1514. Dózsa seregei a csanádi révet használták.
1543. Szegedet elfoglalta a török; a révet ők is használták.
1528. Tápén rév működött.
1549. A csongrádi várbejárónál két híd is volt. Evlia Cselebi 1665-ben megemlékezett ezekről.
1686. Szeged felszabadult, látképén megjelent a hajóhíd.
1705. Herbeville Győ és Tápé között hajóhidat veretett.
1714. Megépült  az  Eugenius  árok,  ezen hidakon lehetett átkelni.
1719. Szeged ismét szabad királyi város.
1719 körül a város három kapujánál (péterváradi, budai, csongrádi) három gyaloghíd is állt.
1720. Szeged város megváltotta a katonai vezetés  alatt  épített  108  öl  hosszú Maty-hidat.
1723. Csongrád megye székhelye Szeged.
1732. Szegeden a Felsővároson is működött komp.
1742. Mária Terézia engedélyezte a vámszedést a Máté (Maty) hídon.
1754. A   Maroson   jelentős   szabályozási munka történt.
1783. Az I. katonai felmérésen 49 híd látható.
1786. Vedres István városi mérnök lett.
1787. Szeged állandó híd építését kezdeményezte a Tiszán.
1786-91 között készülhetett a százlábú híd a Tisza árterén, mely három részből állt (100, 200 és 400 öl).
1795. Szegváron a Kurca régi hídja mellett Nepomuki Szent János szobrot állítottak.
1798 Vertics József fahíd terveket készített a Szeged-Aradi útra.
1800. Vedres javaslatára megtiltották a fahidakon a pipázást.
1816. Árvíz pusztította Szegedet, a százlábú hidat is javítani kellett.
1821. Megépült a boltozott Dali híd Makótól 1800 ölre 5 öl nyílással.
1822. Makó-Földeák között megépült a boltozott Mareitai híd 3 öl nyílással.
1823. Makón a Nagyér hídja tégla hídfős 7 öl nyílású fahíd volt.
1832. A helytartótanács előírta az utak, hidak felmérését.
1832. Maros-szabályozási terv készült.
1834. Palota-Vásárhely és Makó-Vásárhely között a Száraz éren 3 öl nyílású hidak épültek. Földeák szép téglaboltozata 1974-ben átépült.
1837. Szegeden elkészült Halácsy Miklós felmérése a város hídjairól.
1837. Csanád megye elkészítette 48 útra kiterjedő kimutatását, melyben 20 téglaboltozat szerepel.
1844. Fest Vilmos kamarai mérnök lánchíd tervet készített. (A kamara ilyent tartott alkalmasnak.)
1846. Makón a Rónay család révjogot kapott.
1849-ben a szabadságharc során hajóhíd épült Szeged térségében.
1850. Szatymazon a Kistelek felé vezető úton fahidakat (dobogó) javítottak.
1855. Kováts István 10 kőhidat épített a Horgosra vezető úton.
1855. Árvíz miatt 2 m-rel meg kellett emelni a százlábú hidat; megkezdődött Szegeden a vasúti híd építése, ez volt Magyarországon a második állandó folyami híd. Szegeden a Boszorkány szigetnél háromlyukú kőhíd épült.
1856. Megkötötték a szerződést az Ernest Gouin céggel a szegedi vasúti Tiszahíd építésére.
1857 Forgalomba helyezték a vasúti híd építéséhez készített munkahidat, melyen átmenetileg az utasokat is átszállították.
1857. Szegeden a hidakat, pallókat (a járdán) karfával látták el.
1858. dec. 2-án elkészült a vasúti Tisza-híd, itt alkalmaztak először keszonalapozást.
1864-ben lett kész a Maros vízrendezése.
1868. Csongrád vármegye egységes révilletéket állapított meg (25 tétel).
1860 Szegeden rossz állapota miatt elbontották a százlábú hidat, három évig csak rév működött.
1867. Megalakultak a királyi mérnöki hivatalok (később áéh).
1869. Szeged-Rókus vonalon két vasútvonal találkozásában megépült az ú.n. osztrák híd.
1870. Algyőnél elkészült a vasúti Tisza-híd, melynek 100 m-es medernyílása hegeszvas anyagú volt.
1876. Makó városa tárgyalt Lázárini mérnökkel egy dróthíd építéséről a Maroson.
1877. Makón államépítészeti hivatal kezdte meg működését, Szentesen pedig a szegedi hivatal kirendeltsége.
1878. 125 éve elkészült Makón a Howerendszerű faszerkezetű négynyílású Maros-híd.
1879. Szegedet rettenetes árvíz pusztította, a márciusban bekötött hajóhídon át tudtak a lakosok menekülni.
1880- ban pályázatot írtak ki a szegedi Tiszahíd építésére, az Eiffel cég második tervét fogadták el, melynek a tervezője Feketeházy János volt.
1881. Az Arad-Csanádi vasút 40 évre bérbevette a makói közúti hidat, ez volt hazánkban az első közös üzemű híd.
1883. 120 éve elkészült a szegedi közúti Tisza-híd, az alapozást G. Gregersen, a szerkezet gyártását a Resicai Vasgyár végezte alvállalkozóként.
1883. Ferencz József látogatást tett Szegeden, erre az alkalomra elkészült a sóhajok hídja.
1883. Wünsch rendszere szerint 5 áteresz épült
1894. Megkezdődött az alföldi tranzverzális út építése, ennek részeként épült később a csongrádi Tisza-híd. Megépült Szentesen a boltozott Kurca-híd, ez ma is áll.
1895. Átadták a magyarcsanádi közúti Maros-hidat három nyílással.
1896. Már használták a csongrádi hajóhidat, melyet az Esztergomból vásárolt hajókból építettek.
1901. Elkezdődött a csongrádi Tisza-híd építése úgy, hogy a vasút is átvihető legyen.
1902. Most már végleges szerkezettel elkészült az algyői Tisza-híd 7 ártéri nyílása, az egyikben emelhető résszel.
1903. Elkészült a csongrádi Tisza-híd, egyelőre csak közúti forgalomra.
1903. Megépült Magyarcsanádnál a vasúti Maros-híd, melyen 1919 után megszűnt a forgalom.
1906. Átvezették a vasúti forgalmat a csongrádi Tisza-hídon. 80 évig ez volt a legnagyobb nyílású vasúti forgalmat viselő híd.
1908. A makói Maros-híd pilléreit vasbetonszerkezetűre építették át Zielinski terve alapján.
1910. Megépült Szegeden a Budapest-Szegedi úton a vasút feletti műtárgy.
1919. Háborús kárt szenvedett a csongrádi Tisza-híd, a vasút saját kivitelezésben kijavította a hibákat, 1920-ban ünnepélyes átadást tartottak.
1920. A trianoni békeszerződés után a magyarcsanádi közúti hidat csak a kettős birtokosok használhatták.
1923. Csanád-Arad-Torontál közigazgatásilag egyelőre egyesített megye alakult.
1925. Kossalka János tervei szerint megépült a makói önálló vasúti Maros-híd.
1926. Szikszay Gerő tervet készített a szegedi közúti Tisza-híd erősítésére, felújítására.
1926. Elkészült Szikszay Gerő tervei szerint a makói önálló Maros-híd, majd 1927ben az ártéri hidak is.
1927. Monolit vasbeton kerethíd épült Nagyfán (ma 44123 j. út), ez ma is áll.
1928. Elkészült a szegedi Tisza-híd megerősítése, mázolása.
1928. Vasbeton hidak épültek (Szentesen és Fábiánsebestyénben a Kórogy éren).
1930. Máig álló háromnyílású vasbetonhidak épültek (szegvári Kurca-, nagytőkéi Veker-híd).
1935. Az 5. sz. út korszerűsítése kapcsán (London-isztambuli    út)    Sabathiel Richárd tervei szerint elkészült a vasút feletti híd a Horgos felé vezető úton. Az 5. sz. út korszerűsítése során megépült Folly Róbert tervei szerint az Izabella híd. Itt két műtárgy volt, az egyik vasúti, a másik villamosvágányok felett haladt. Az algyői vasúti hídon megoldották a közúti forgalom átvezetését.
1940. Valószínűleg villámcsapás felrobbantotta a magyarcsanádi - aláaknázott közúti Maros-hidat.
1941. Csongrád vámszedési jogot kapott a hajóhídra.
1944. szeptember 26. felrobbantották a makói Maros-hidakat.
1944. augusztus 24. súlyos légitámadás érte a szegedi Tisza-hidat, két nyílás vízbehullt, a helyreállítást harci események megakadályozták.
1944. október 9. a hidak gyásznapja volt: a szegedi vasúti Tisza-híd teljesen elpusztult, a csongrádi Tisza-híd meder és egy ártéri nyílása, s az algyői Tiszahíd omlott hullámsírjába.
1944. október 24. az ideiglenesen helyreállított makói közúti Maros-hidat átadták a forgalomnak.
1944. Csongrádon szükséghidat építettek a vízszintre, a jeges ár 1945-ben elvitte.
1944. november 12-én elkészült a szegedi vasúti híd roncsain a szükséghíd, mely közúti forgalomra is alkalmas volt.
1946. Makó város - kérésére - állami kezelésbe adta a közúti hidat.
1946. november 10. átadták a forgalomnak az algyői vegyesforgalmú Tisza-hidat.
1946. december 6-ig haladt a forgalom a szegedi vasúti-közúti hídprovizóriumon.
1946. december 16-án Csongrádon átadták a forgalomnak az újjáépített Tisza-hidat, a 120 m-es nyílást Roth-Waagner hadihídszerkezettel és a magyarcsanádi híd feleslegessé vált ártéri nyílásával hidalták át egy új pillér beépítésével.
1947. Az épülő Tisza-híd mellett gyalogos pontonhíd épült Szegeden.
1948. Felszerelték az új szegedi közúti híd első elemét.
1948. november 21-én átadták a szegedi Tisza-hidat a forgalomnak, kiemelkedő alkotás volt ez a híd az új pillérrel, a 147 m-es nyílással, sok újdonsággal, egyvágányú villamos közlekedéssel.
1948. szeptember 10-én adták át a véglegesen helyreállított makói közúti Maroshidat
1948. A tápéi átkelőhely Szeged várostól állami kezelésbe került A megye hídállománya: 28 állami és törvényhatósági úti híd volt Acéltartós hidak épültek a Sámson Apátfalvai csatornán (a mai 43. sz. és 4432. j. utakon). Újjáépült  az  1944-ben  elpusztított csongrádi  pontonhíd,  eddig komp bonyolította le a forgalmat.
1954. Megalakult a Hódmezővásárhelyi Útfenntartó Vállalat. Erősítést végeztek a csongrádi Tiszahídon. A Királyhegyesi-főcsatornán nyolc hidat tervezett az Uvaterv.
1956. Tápén alumínium pontonhíd épült.
1957. A Közgép elbontotta a magyarcsanádi közúti Maros-híd két nyílását, s ebből Szolnok megyében két Zagyva-híd épült.
1957. Csongrádon a Petőfi pontonhíd anyagából a mai pontonhíd épült meg.
1959. Fahíd épült át az 55. sz. főúton.
1960. Az első FT tartós híd épült a 44129 j. úton. Ma 29 ilyen híd van.
1960. Algyőn beúsztatással helyére emelték a vasúti híd ma is forgalomban lévő 100 m-es medernyílását.
1962. Algyőn a közüti pályát korszerűsítették.
1963. Tápén 60 tonnás acélkompot helyeztek üzembe.
1964. Az 55.  sz. főúton átépült a Matyér hídja.
1964. Algyőn az ártéri hidakon előregyártott  pályatáblás   szerkezet épült.
1967. A 45. sz. főúton a Kórógyéren vasbeton kerethíd épült.
1969. A szegedi Tisza-hídon megszűnt a villamosközlekedés.
1970. Hatalmas árvíz vonult le a Tiszán és a Maroson.
1971 A 47. sz. főúton átépült a Kopácsi csatorna téglaboltozata (FT).
1974. Elkészült az önálló algyői közúti Tisza-híd.
  Elkészült a makói Maros-híd ferde rudakra függesztett szerkezettel.
1975. Megépült az ország első EHGT tartós hídja a 45. sz. főúton.
1976. Átépült az Izabella híd a 40 éve épült két műtárgy és a köztük lévő töltés helyén.
1976. Elkészült Algyőn a vasúti Tisza-híd ár-téri része, mely az ország első ortotrop-lemezes vasúti hídja.
1979. Szegeden - 96 évvel az első Tisza-híd után - elkészült a második közűti átkelőhely.
1981. Elkészült a csongrádi önálló új közűti Tisza-híd.
1983. Megtörtént a régi, belvárosi Tisza-híd felújítása.
1986. Elkészült a teljesen új csongrádi vasúti Tisza-híd, az első Soil-Mec alapozású vasúti híd.
1988. Csongrád megye sajáthasználatú hídjainak száma 60, mindegyik vasbeton-anyagú.
1988. Csongrád megye tanácsi hidjai: 58 db,3637 fm.
1990. KCs tartós híd épült a 4521 j. úton Mártélyon.
1996. Szegeden elkészült a régi híd felújítása, ezután került önkormányzati kezelésbe.
1998. Elkészült a Szeged északi Tisza-híd felüljáró hídjainak rehabilitációja.
  Átadták a forgalomnak a Szentest elkerülő űton lévő felüljárót.
2001 Szeged hidjai a Belvárosi, illetve a Bertalan Lajos nevet kapták.
2002. Elkezdődött a Bertalan híd mederhídjának felújítása.

 

A szegedi Tisza-hídból készült a szeghalmi Berettyó-híd

 

Kiegészítő irodalom

 

Általános hídtörténeti irodalom

A magyar közúti hidak, Autópálya Igazgatóság, Bp. 1990.
Ábrahám Kálmán dr.: Utak, Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1976.
Andai Pál: A mérnöki alkotás története, Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1959.
Apáthy Árpád - Tráger Herbert: Közúti hidak, MSz., 1970. 4.
Apáthy Árpád: Az országos közúti hidak négy évtizede, KMSz., 1993.5.
Apáthy Árpád: Feszített hídszerkezetek az országos közutakon, KMSz., 1993. 5.
Balázs György dr.: Beton és vasbeton II., Akadémiai Kiadó, Bp. 1195.
Beke József és munkatársai: Vasbetétes betonszerkezetek. Jelentés külföldi tanulmányutakról. Pallas Rt. Budapest, 1904.
Bölcskei - Csaba - Láng-Miticzky: Vasbetonhidak, Műszaki Könyvkiadó, Bp. 1959.
Császár László: Korai vas és vasbeton építészetünk, Műszaki Könyvkiadó, 1978.
Darvas Endre: Közúti és vasúti acélhidak szerkezetei, Uvaterv, Műszaki Közlemények 1975. 1-2.
És mégis élünk, Magyarország 1920-30., Budapesti Hírlap, 1931.
Feszített betonszerkezetek I-II. (Böröcz Imre), Közlekedési Kiadó, Bp. 1952-53.
Gáll Imre dr.: Néhány adat a XVIII. és XIX. századi út- és hídépítés történetéhez, KSz. 1970. 9.
Ganz Acélszerkezet Rt. Híd referencialista, Ganz Híd-, Daru- és Acélszerkezetgyára Rt. 1999.
Hanzély János: Magyarország közútjainak története, UKI 14. kiadványa, Bp. 1960.
Hídépítő történet (Zsigmondy András), Budapest, 1999.
Knebel Jenő dr.: Vasbeton és feszítettbeton hidak, Uvaterv Műszaki Közlemények, 1975. 2.
Loykó Miklós dr.: A vasbeton hídépítés eredményei, KMSz., 1990. 1.
Magyar műszaki alkotók (Révész-Varga),
Műszaki Könyvkiadó, 1964.
Magyarország közlekedésügye (Pártos Szilárd), Pallas, Budapest, 1937.
Magyarország közútjainak története (1960-90), KHVM Közúti Közlekedési Főosztály (tanulmányok), Budapest 1992
Medvéd Gábor dr.: Történetek a világ hídjairól, Terc Kft., 2001.
Mihailich Győző dr.: A XIX. és XX. századi magyar hídépítés története, Műszaki Könyvkiadó, 1960.
Mihailich Győző dr.: Vasbeton szerkezetek, Budapest, 1922.
Palotás - Medvéd - Nemeskéri-Kiss - Tráger: Hidak, Műszaki Könyvkiadó, Bp. 1987.
Petúr Alajos dr.: Hídépítésünk fejlődése, Uvaterv Műszaki Közlemények, 1969. 1.sz.
Petúr Alajos dr.: Közép- és nagynyílású hídjaink tervezése korszerűbb építési technológiákkal, MSz., 1978. 7.
Petúr Alajos dr.: Nagyüzemi gyártásra tipizált hídgerendák a 10-30 m nyílástartományban, MSz., 1978.8.
Seefehlner Gyula: A vashidak előállítása, fenntartása és biztonsága, MMÉEK, 1893. 27.
Sigrai Tibor dr.: A közúti hídépítés fejlődése, MSz., 1984. 4. 167-178.
Százéves a hídépítés a Ganz-MÁVAG-ban, Ganz-MÁVAG Közlemények 49. sz. 1979.
Széchy Károly dr.: A közúti hidak, MSz., 1955.
Széchy Károly dr.: A magyar hídépítés évszázados fejlődése, Magyar Technika 1948.3.
Széchy Károly dr.: Magyarország közúti hídjainak újjáépítése, Magyar Technika, 1948.8.
Szittner Antal: Vas és fémszerkezetek fejlesztésének újabb irányai, Msz., 1959. 2.sz.
Tanulmány a magyarországi Duna-Tisza hidak fejlesztésére, Uvaterv, 1985-86.
Technikai fejlődésünk története (1867-1927) Stádium, MMÉEK Bp. 1928.
Tóth Ernő dr. - Tráger Herbert dr.: A hazai hídgazdálkodás főbb jellemzői az elmúlt ötven évben, KMSz., 1996. 2.
Tóth László: Magyarország közútjainak története,
Tráger Herbert: Előregyártott hídszerkezetek, MTI, Budapest, 1961.
Tráger Herbert: Közúti hidak, MTI, Budapest, 1962.
Vajda Béla: A légnyomásos alapozás 100 éve Magyarországon, MSz., 1963. 1.
Vajda Pál: Magyar hidak, magyar hídépítők, Művelődésügyi Minisztérium, Budapest, 1984.
Windisch Andor: Feszített vasbeton szerkezetek alkalmazása Magyarországon 1966-ig. Magyar Építőipar, 1970. 4. sz.
Zsámboki Gábor: Acél szerkezetű közúti hidak építése hazánkban, 1945-1969 között, 1969. kézirat.
 

Földrajzi és vízrajzi adottságok, úthálózat fejezetekhez

 
A szegedi árvíz 1879, Vízügyi Történeti Füzetek 1., Bp. 1966.
Borcsiczky Béla: Magyarország legnevezetesebb kereskedelmi útszakaszai a XIV. és XV. században, Földrajzi Közlemények, 1914.
Budapest és a megyék földrajza (szerk. dr. Frisnyák Sándor), Tankönyvkiadó, Bp. 1984.
Czére Béla dr.: Magyarország közlekedése a 19. században, MÁV Rt. vezérigazgatóság, 1997.
Csánki Dezső: Magyarország történeti földrajza a Hunyadiak korában, 3. 1897.
Csongrád megye gazdasági földrajza (sz.:Mészáros Rezső), Szeged 1983.
Diószegi András: A Magyarországon keresztül vezető kereskedelmi utak az Árpádházi királyok idejében, Kolozsvár, 1909.
Frisnyák Sándor dr.: Magyarország történeti földrajza, Tankönyvkiadó, Bp. 1992.
Halmágyi Pál dr.: Komlóstól Tárnokig, Történelmi tanulmányok, Studia História 5., Szeged 2002.
Jancsó Árpád: Rajtuk taposunk, A Bánság útjai a 19. században, Partium Füzetek 14., 2000.
Kalapis Zoltán: Régi vízivilág a Bácskában és a Bánátban, Fórum Könyvkiadó, 1990.
Korai magyar történeti lexikon (sz.: dr. Kristó Gyula), Akadémiai Kiadó, 1997.
Lechner és Szeged emlékülés, 1997. november
Rózsa Gábor: Széchenyi István Tisza-völgyi működésének hatása Szentes váltságos város geometriának műveire, Szentes, 1991.
Szeged árvízvédelmi rendszere (sz.: Kardos Imre) 2. kiadás, 1978.
Városi Közlekedés 1972. 6. Csongrád megyei szám.
Veresegyháziné - Veresegyházi: A régi Magyarország vármegyéi és városai, Régi Magyar Települések Lexikona, 1999.
 

Boltozott hidakhoz

 
Gáli Imre dr.: A hidak szerepe az építészeti szemléletben, Építés- és Közlekedéstudományi Közlemények, 1963.3.
 

Vas- és acélhidakhoz

 
Domanovszky Sándor dr.: A Ganz Híd-,Daru- és Acélszerkezetgyártó Rt. története 1874-1994. Budapest, é.n.
Domanovszky Sándor dr.: A hegesztett szerkezetek, főként hegesztett hidak építésének 60 éve Magyarországon, Hegesztéstechnika, 1997. 3.
Perl Ede: Az országban újabb időkben épült vasúti és közúti hidak, Pátria, 1896.
Seefehlner Gyula: A hídépítés az ezredéves kiállításon, MMÉEK, 1896.
Százéves hídépítés a Ganz-MÁVAG-ban, Ganz-MÁVAG közlemények 49. sz. 1979.
 

Vasbeton fejezethez

 
A KKM mintaterv gyűjteménye (Kiskőrösi Közúti Szakgyűjtemény).
Baksay Zoltán: Kis- és középnyílású hidak korszerű típusa és építése, UKI 31. kiadványa, Bp. 1963.
Bölcskei Elemér dr.: Beton-, vasbeton- és feszítettbeton hidak (Második kiadás), Tankönyvkiadó, Budapest, 1973.
Bölcskei Elemér dr.: Előregyártott vasbeton hídszerkezetek, MSz. 1953. 3. sz.
Bölcskei Elemér dr.: Előregyártott vasbeton hídszerkezetek, MTI 5-4, Bp. 1953.
Előregyártás a mélyépítésben konferencia, KTE, Budapest, 1973.
Haviár Győző dr.: Feszített betonhídjaink építésével szerzett tapasztalatok, MSz, 1961. 7.sz.
Hídtervezés, Uvaterv Műszaki Közlemények, 1985-86.
Mihailich Győző dr.: Kő-, beton-, vasbeton- és fahidak, Terv- és ábragyűjtemény, 1922.
Petur Alajos dr.: Előregyártott hídfelszerkezeti rendszer a 10-20 m-es támaszköz tartományban, Mélyépítéstudományi Szemle 1972 9 (385-394).
Tarpai Gyula: Feszített szerkezetek a magyarországi közúti hídépítésben, MSz, 1958. 6. (259-263).
 

Életrajzi adatok:

 
Ágoston István: A nemzet inzsellérei I. és II., Szeged 2001. és 2002.
Magyar Életrajzi Lexikon, Akadémiai Kiadó
Mihailich Győző: A XIX. és XX: századi magyar hídépítés története, Műszaki Könyvkiadó 1960.
Raum Frigyes: A magyarországi földmérők és térképészek fontosabb életrajzi adatai, 1987.
 

Rövidítések

 
MSz: Mélyépítéstudományi Szemle
KMSz: Közlekedésépítés- és Mélyépítéstudományi Szemle
KSz: Közlekedéstudományi Szemle
MMÉEK: Magyar Mérnök- és Építész Egylet Közlönye
MTI: Mérnöki Továbbképző Intézet
UKI: Útügyi Kutató Intézet
Uvaterv: Ut-, Vasúttervező Vállalat

 

A makói Maros-hidak (dr. Domanovszky Sándor)

 

NÉVMUTATÓ

 

II. Theodosius Feketeházy János
119 5, 47, 76, 78, 82, 83, 89, 112, 113
Apáthy Árpád Ferenc József
104 75, 76, 88
Apáthy Endre Fest Vilmos
104,106 34,111
Bainville József Fiegelstech Gyula
82 113
Balgha Kálmán Flamm Samu
120 153
Bazsó Gyula Folly Róbert
104,106 55
Bertalan Lajos Gáli Endre
66, 78, 90 5, 50, 104, 106, 107, 133
Böck Béla Gáli Imre, dr.
100 5, 41, 176
Bors Ernő Gellért püspök
102 28
Bozóki András Giba Antal
185 33,39
Cézanne, M. Gouin, Ernest
46, 92, 93 92, 112
Czappán József Gregersen, G.
153 99,113
Czekelius Aurél Gruber Antal
120 114, 120
Csernai József Halácsy Miklós
78 33, 39, 40, 43, 87
Cserzy János Haynald István
96 111
Csókási Ferenc Haviár Győző, dr.
138 83,139
Darvas Endre, dr. Herbeville
106, 151 143
Dégi László Hubert Pál, dr.
84 114
Dokiéin Huszár Gyula
35,146 5, 84, 85, 123
Domanovszky Sándor, dr. Joó Ferenc
5, 72, 104, 199 81
Eiffel, Gustav Juhász Gyula
5, 47, 63, 76, 82, 83, 89, 112, 113 24,82
Evers Antal Kocsis Pál
5, 78, 80, 107, 108, 127, 128 34
Fábián Lajos Konya Mihály
148 78
Kossalka János, dr. Schlick
48, 79, 93, 95, 148 48, 113, 119, 153
Kováts István Sigrai Tibor, dr.
42 104
Lébényi László Strébl László
139 5, 104
Lechner Ödön Strébeli Géza
75, 84 154
Lechner Lajos Széchy Endre
112, 113 63, 101
Lelkes András Széchy Károly, dr.
5,123 64
Lippai Szemerédy Izabella
77,89 77
Medvéd Gábor, dr. Szikszay Gerő
104 48, 54, 114, 149, 150
Mihailich Győző, dr. Szmodits Zoltán
78,89 77, 157
Németh Kálmán Szilágyi Géza
123 123
Néveri Imre Szűcs Árpád
106, 125 84
Nicholson, W. Fülöp Tisza Lajos
153 27
Olasz Rezső Tóth Sándor
63,101 85
Pillér István Trager Herbert, dr.
78 5, 104, 123
Rákosi Mátyás Túri család
76 29
Roth-Waagner Varga Mátyás
48, 61, 121, 122 84
Rónay család Vásárhelyi Pál
29, 35, 146 10, 12, 24
Ruzitska Lajos Vedres István
100 33, 34, 82, 87, 110
Sabathiel Richárd, dr. Vertics József
54, 55, 89 9, 19, 20, 33, 34, 40
Sághy Károly Vinkler László
104,106 83,84
Schéner György Zielinski Szilárd, dr.
18,19 53, 78, 147, 153
Schickedanz Albert Zsótér János
83, 112 34, 110

 

 

  
Előző fejezet Következő fejezet

Főoldal